Dragon Age: Origins

Kevés olyan fejlesztőcsapat van, aminek pusztán a neve garancia arra, hogy a játékuk garantáltan tartalmas, minőségi iparos munka lesz, a Bioware egy ezek közül…

Az olyan méltatlanul (Rockstar games) vagy megkérdőjelezhetően (Blizzard) népszerűvé vált cégekkel ellentétben, ha az ember egy játék dobozán meglátja a Bioware nevét, az általában egyet jelent a minőséggel, egy remekre szabott alkotással, amit többször is elő fog majd venni. Most sincs ez másképp, legújabb játékuk a Dragon Age Origins hozza a tőle elvárható színvonalat.

Aki játszott a Star Wars: Knights of the Old Republic (továbbiakban Kotor) valamelyik részével, annak a játék jórészt ismerős lesz. A game karaktergenerálással indul, ám ezúttal a standard ember mellett választhatunk elfet, vagy törpét is. A faj kiválasztása után a kasztot kell meghatároznunk, ami a klasszikus triumvirátus szerint lehet harcos, zsivány, vagy varázsló. Utóbbi, ha törpét alakítunk nem elérhető, mert a törpék nem értenek a mágiához. A kaszt kiválasztásával azonban nem ér véget a dolgunk, ezúttal háttért is kell választanunk, miszerint lehetünk akár nemes törpék vagy pagony elfek (Dailish). Végül a külsőségeket lehet ízlésszerűen finom hangolni, de ennek már nincs sok jelentősége. Én egy ilyen kaliberű fickóval kezdtem a gamet:

A karaktergenerálás után indul a történet, ami kezdetben a választott fajtól, kaszttól, háttértől függően változik, de a vége mindig tragikus. Ez egyfajta bevezetés a játékba, úgymond a tuttorial, ahol elsajátíthatjuk a leg alapvetőbb dolgokat, irányítást, harcot, satöbbit, bár aki a Kotorral játszott, annak hamar kézre fog állni minden. A közös pont minden esetben Duncan a Szürkekamarás (Grey Warden) aki megment/befogad minket. Nem akarom különösebben lespoilerezni a storyt, a lényeg hogy a kirajzott Éjfattyak (Dark Spawn) ellen kell felvennünk a harcot, amihez előbb még sereget kell toboroznunk különféle szétszórt népeket, haderőket egyesítve. Ez persze előreláthatóan nem úgy fog majd történni, hogy odamegyünk, és szépen megkérjük őket, amire ők késséggel beleegyeznek, itt ugyanis mindenkinek megvan a saját kis problémája, amin vagy segítünk, vagy alternatív megoldást választunk.

A haladási sorrendet a játék ránk bízza, ám ahogy a Kotorban sem volt érdemes kapásból a Korriban-ra menni, úgy lehetőleg itt se Redcliff legyen az első… szóval oké, hogy a játék nagyjából a szintünkhöz méri az ellenségeket is, de amikor én Lothering után egyből Redcliff-nek estem, különösebb gond nem is akadt egészen addig, amíg a kastély udvarában bele nem botlottam az első Bosszúállóba, aki vagy 30-szor leverte az egész csapatomat. Én nagyjából a következő sorrendet ajánlom:

Lothering -> Mágustorony – > Elfek -> Redcliff falu

Amint a falut megcsináltuk, ne essünk neki a kastélynak, inkább érdemes az elérhető mellékküldetéseket felvenni, azokból, amiket lehet teljesíteni úgy, hogy lehetőleg Denerim felé haladjunk, ahol szintén érdemes elidőznünk kicsit. Ezek után érdemes visszatérni Redecliff-be.

Redcliff kastély -> Urna -> Törpék -> Denerim

A játékban egyébként jó, ha előre meggondoljuk, mik szeretnénk lenni, pontosabban inkább azt, hogy milyen fegyverrel szeretnénk harcolni. A három kasztnak megfelelően három fő megközelítésből indulhatunk ki: Közelharci fegyverek (tőrök, kardok, buzogányok, fejszék, pallosok, csatabalták, csatakalapácsok) Íjak, nyílpuskák, és persze a Mágia közül lehet választani. A tőrök rendelkeznek a legkisebb alapsebzéssel, ám a kiritikus találat rátájuk a legmagasabb, és a kardoknál gyorsabbak, nagyobb a páncélátütő erejük is. A kardok nagyobbat sebeznek a tőröknél, ám lassabbak, és az átütő erejük a legkisebb. A buzogányok kevesebbet sebeznek a kardnál, ám az átütő erejük nagyobb, a fejszék a kettő között vannak. A pallosok a játék legerősebb, ám egyben a leglassabb fegyverei is, a csatabalták-kalapácsok itt is kisebb sebzést, de nagyobb átütő erőt biztosítanak. Az íjak és nyílpuskák között már kisebb a különbség, az íj gyors, de a nyílpuska nagyobb sebzést és átütést ad. A mágia a legváltozatosabb dolgokra képes, tömegpusztító tűzgolyótól, az osztagokat egyszerre jéggé dermesztő fagyon át, a bénításig, életelszívásig minden ott van a kezünkben (pontosabban a botunkban) ám ha egyszer közel ér az ellen és elfogyott a mana… ;P

Közelharci fegyvereknél a harc további három stílusra oszlik: fegyver+pajzs, kétkezes, illetve a mindkét kézben egy-egy fegyver (leánykori nevén Dualwield). A fegyver+pajzs kombó jól kiegyensúlyozott, a stabilitást, biztonságot kedvelő játékosoknak lett kitalálva. A fegyver effektíve sebez, a pajzs pedig plusz védőértékeket biztosít a páncélon felül, illetve egy-két speckó támadást, képességet is nyújt. A hátránya ennek a stílusnak, hogy minden szempontból csak közepes lehetőségeket biztosít, a fegyverünk sebzése, támadási sebessége, páncélátütő ereje, illetve kritikus találat rátája mindig csak közepes lesz. A pajzs képességei jók, az öklelés, leütés, satöbbi hasznos tud lenni, de a fenntartott védekező formák csúnyán leszívják az erőnlétet, amiből a speckó képességeket, támadásokat aktiválhatjuk. Ehhez a harcmodorhoz kardot, illetve közepes, vagy nehézpáncélt érdemes használni.

Akinek viszont ez a stílus monoton, és szeret kockáztatni, annak ajánlott a dualwield vagy a kétkezes stílus, amiknek szintén megvannak a maguk előnyei, és persze hátrányai is. A két stílus jelen esetben egymás ideológiai ellensége, ami főleg akkor érdekes, ha összetalálkoznak egymással. A dualwield a sok kicsi elvét követi, vagyis villámgyorsan minél többször odaszúrni. Ennek az előnye, hogy a gyengébb, nagyobb számban érkező ellenfeleket hamar ledarálhatjuk, de a nagyobb, szívósabb ellenfelekkel szemben könnyedén elhasalhatunk, illetve kezdetben a negatív stabilitásmódosítók miatt sokszor üthetünk/szúrhatunk mellé. Ez a stílus elsőssorban zsiványoknak ajánlott, és lehetőleg két tőrrel, de harcosok is megpróbálkozhatnak vele, nekik inkább a kard+tőr kombó ajánlott. Ehhez a stílushoz könnyű, esetleg közepes páncélzat ajánlott.

A kétkezes fegyvereket egyértelműen a warrioroknak találták ki, zsiványoknak húzós. A harcmodor az egy nagy elvét követi, vagyis lassan és keveset üt, de ha talál, akkor pusztít. Ezzel előnyben leszünk a nagyobb, illetve a magányos ellenfelekkel szemben, ám a tömeget érdemes kerülni, mert a sok lúd végül disznót győz. Ehhez a harcmodorhoz inkább a csatabaltát válasszuk és legalább közepes, de inkább nehézpáncél javasolt.

Az íjakat/nyílpuskákat itt is el lehet felejteni, ahogy a Kotorban a lőfegyvereket. Egyesek persze felszisszenhetnek, mert tény, hogy itt már nem olyan vészes a helyzet, mint a Kotorban volt, ahol ha kezdetben lőfegyverre gyúrtál, akkor a Jedivé válás után kábé el is felejthetted a játékot, a 2-ben meg még hamarabb. Az viszont itt is érvényes, hogy a játék harcrendszere/stílusa érezhetően nem erre lett kitalálva. A TES IV: Oblivionban az íjász a hatalmas terep és az FPS rendszer miatt sündisznót csinált még a legkeményebb warriorból is, a mágus meg 1 lövés = 1 halál volt magasabb szinten, na itt ezt felejtsd el. Ahogy a Kotorban a lőfegyveresek, úgy itt az íjászok sem többek, mint támogató egységek, akik szemtől-szemben hamar elvéreznek, ha tehát győzni akarunk, nekünk kell lenni az ütőkártyának.

A mágusnál mindenfajta erőkkel variálhatunk, amelyek között akadnak elementáris (tűz, jég, föld) támogató (booster), gyógyító, elszívó (drain mana, HP) mágiák és végül a legkülönfélébb rontások. Itt elsősorban a fagy és a bénító varázslatokat érdemes kitanulni, mert sokszor nyerhetünk velük értékes mana/hp poti időt. =)

Az alap 3 kaszton belül további 4 specializáció érhető el, ezek sorban:

Warrior (harcos):
– Bereserker (Tomboló)
– Champion (Bajnok)
– Reaver (Lélekfaló)
– Templar (Templárius)

Rouge (szerencsevadász):
– Assassin (Bérgyilkos)
– Bard (Bárd)
– Duelist (Párbajhős)
– Ranger (Felderítő)

Mage (Mágus):
– Arcane Warrior (Bűvharcos)
– Blood Mage (Vérmágus)
– Shapeshifter (Alakváltó)
– Spirit Healer (Szellemgyógyító)

Specializációból összesen kettőt birtokolhatunk, egyet 7-es, a másodikat 14-es szinten. Tapasztalataim szerint egyébként minden kasztnál 2 használható, 1 opcionális, és 1 használhatatlan van. A harcosnál a lényeg, hogy földbe döngöljük az ellent, amire a Berserker és a Champion kombó az ajánlott, bár Champion helyett lehet a Templáriust is választani, mert a mágiával szembeni magas ellenállás és a booster/drain spellek megsemmisítése is hasznos tud lenni. A Reaver szerintem nem éri meg az árát, mert jó dolog a Blood Frenzy, de az esetek többségében inkább szívsz vele.

A szerencsevadásznál a hangsúly a kritikus találaton és az ellenfél kicselezésén, szívatásán van, amire az Assassin és a Duelist kombó a legalkalmasabb, bár a Duelist helyett bevállalható még az Ranger, mert még a vesztésre álló csatát is megfordíthatjuk vele, kis szerencsével persze. A Bardnak viszont semmi értelme, a teambooster énekek helyett 3 kiritkus hátba szúrás többet ér.

Mágust alakítva a hangsúlyt nyilván a pusztító erőkre és a különféle, lehetőleg tömeges bénító mágiákra helyezzük majd, így az Arcane Warrior és a Blood Mage a legjobb választás, de a Blood Mage helyett bevállalható még a Spirit Healer is, mert önmagunk és társaink gyógyítása, magasabb szinten a kiütöttek felélesztése sokat segíthet. A Shapeshifter viszont egy vicc, sokáig is tart mire alakot váltunk (és ha közben eltalálnak, kezdhetjük újra) plusz a felvett alakok általában nem segítenek rajtunk, max ha egy ellenféllel állunk szemben.

Választott hősünk viszont most sincs egyedül, vannak társaink is, akik a történet előrehaladtával csapódnak majd hozzánk. Első társunk Alistair lesz, aki valahol Carth (Kotor 1) és Atton (Kotor 2) között van, laza a szövege, belőtt a haja, és választott ügyének él. Utána jönnek majd a többiek is, mint például Morrigan, az alakváltó kóbormágus, iszonyatos cinizmussal, Leliana az íjász bárd, már-már ijesztő (és egyben idegesítő) fatalizmussal, vagy a nem túl barátságos Sten, aki enyhén szólva sem a szavak embere. A Bioware persze mindig is nagy hangsúlyt fektetett a karakterekre, anno már a Kotorban is jól meg kellett azt gondolnunk, hogy mit is válaszolunk egy-egy kérdésre, vagy mi magunk, milyen hangnemben, stílusban kérdezősködünk, és most sincs ez másképp. A Kotorban azonban a jó viszonynak úgy isten igazából nem sok haszna volt, mindössze annyi, hogy megtudhattunk a társainkról egyet s mást, illetve idővel, ha addig a megfelelő válaszokat adtuk, elérhetővé vált egy személyes küldetés (Mission bátyja, Carth fia, Bastila anyja, és a többi) illetve szövődhettek romantikus viszonyok (férfiként Bastilával, nőként Carthal). A rendszer azonban nem volt tökéletes, például hiába hajtottunk végre gonosz cselekedeteket eredendően jó karakterek (Carth, Bastila) társaságában, azon kívül, hogy kifejtették a nemtetszésüket, nem volt következménye a dolognak, a velük való viszonyt nem befolyásolta. A Kotor 2-ben aztán újragondolták kicsit az egészet, és megjelent a befolyás, valamint a speckó bónuszok. Ez annyit jelentett, hogy a megfelelő cselekedetek, válaszok kiválasztásával befolyást nyerhettünk az adott karakteren, aki kellően magas bizalom esetén megtanított nekünk egy-két hasznos fogást, képességet. Ám ez a rendszer sem volt tökéletes, mert a karakterek döntő többségének pozitív és negatív vonalon haladva is kimagyarázhattunk szinte mindent, például ha lecsaptunk egy ártatlant, Atton-nak simán beadhattuk a: “nem volt más választás szöveget”.

A Dragon Age-nél szerencsére még tovább finomították ezt a rendszert, a befolyást ezúttal minden karakternél egy csík jelzi, amit nem egyszerű feltornászni… viszont mindenképpen megéri. A befolyást a Dragon Age-ben semmiképpen sem érdemes lebecsülni, egyrészt mert egy adott szintet elérve a karakterek maradandó bónuszokat kapnak a legfontosabb tulajdonságaikra 4 szinten át, másrészt mert kellően magas bizalom esetén elérhetővé tehetnek különféle specializációkat. Befolyást háromféle képen szerezhetünk: beszélgetéssel, cselekedetekkel, és ajándékokkal. A beszélgetések, bár általában nem adnak túl nagy befolyást (ha elrontjuk, akkor viszont sokat levonnak) kezdetben mégis érdemes mindenkivel-mindent kidumálni, amiről hajlandóak velünk beszélni, de semmit se erőltessünk. A cselekedetek hasonlóan működnek, mint a Kotorban, a karakterek nagyjából itt is eloszlanak a jó-rossz oldal között, tehát ha például leszúrunk egy makacskodó menekültet, vagy a pénzsóvár kalmárnak segítünk elzavarni az elégedetlenkedő nincsteleneket, az egyes karaktereknek tetszeni fog, másoknak nem. Az ajándékok terén el kell találni társaink ízlését, nem mindegy kinek adjuk a bort, és kinek adjuk a nyakéket.

Utóbbiról egyébként készítettem egy listát:

– Alistair: Szobrok, figurák, rúnakövek, az anyja nyaklánca, Duncan pajzsa.
– Morrigan: Ékszerek, függő, fekete varázskönyv.
– Leliana: Vallásos szimbólumok, amulettek, veretek.
– Sten: Portrék, csendéletek, totemek.
– Wynne: Könyvek, tekercsek, italok.
– Oghren: Minden, ami alkohol… =)
– Pala: Drágakövek.
– Zevran: Bőrből készült csizma, kesztyű, nyers arany és ezüstrudak.
– Loghain: Térképek.
– Kutya: Csontok.

Társaink egyébként (akárcsak a Kotorban) most is rejtegetnek valamit előlünk, döntő többségüknek van valami sötét folt a múltjában, amiről nem szívesen beszél, és a legtöbbjük tartogat is számunkra egy-egy személyes küldetést, spoilerezni persze nem szeretnék semmit. Romantikus viszonyok ezúttal is kialakulhatnak, ám ami érdekes, hogy a Bioware ezúttal szakított a prűd hagyományaival. A Kotorban anno mindkét nemnél csak egyetlen karakterrel szövődhetett bensőséges viszony, annak is maximum egy csók lett a vége, amit nem mutattak, a Kotor 2-ben pedig még erre sem vették a fáradtságot. A Dragon Age-ben viszont újragondolták az egészet, és ezúttal (már ha elég ügyesek vagyunk) egy ízléses bejátszás keretein belül hódíthatjuk meg a kiszemelt karaktert. Férfiként 2-nővel is (Morrigan, Leliana), nőként 2 férfival (Alistair, Zevran) is létesíthetünk kapcsolatot, sőt akinek van hozzá kedve (vagy gusztusa) annak a játék lehetőséget biztosít egynemű karakterek összekavarására is Zevran ugyanis biszexuális (múltjából kiderül, hogy ez nem is csoda) Leliana szintúgy (bár ő titkolja). Aki pedig merész, az akár több vasat is tarthat a tűzben, arra viszont érdemes felkészülni, hogy ez nem minden karakternek fog ám tetszeni. Társaink viszont nem csak szerethetnek, hanem meg is utálhatnak minket, illetve bizonyos kritikus cselekedeteknél az adott karakter azonnal el is hagyhat/meg is támadhat minket. Ez persze inkább gonosz karaktert alakítva történhet meg, és az ilyen heves reakciókhoz már tényleg szélsőséges dolgok szükségesek, például Leliana esetében ezt úgy érhetjük el, ha a szent hamvak urnájába sárkányvért öntünk.

Társainkon kívül, gonosz karaktert alakítva alkalmi kapcsolatokra is szert tehetünk, az elfeknél például van egy tanonc, aki elregélni nekünk, hogy egyetlen bánata, szíve választottja nem akar hozzámenni:

Kellően magas meggyőzéssel pedig elcsavarhatjuk a fiatal és naiv elflány fejét (akit egyébként nem hagynak hidegen a jóképű harcosok) úgy, hogy beadjuk neki, a leendő pasija egy pancser, és neki bizony egy igazi férfi kell. A lány persze nem fogja magát sokáig kéretni, de ha utána beszélni akarunk vele, akkor jön a szokásos “jaj hát hogy tehettem ilyet?!” duma, na szóval tipikus nő. =) Sőt ha igazán szemetek vagyunk (már pedig miért ne lennénk?) még el is dicsekedhetünk vele a pasijának, hogy biza nekünk már megvolt. ;P

A játékban tehát vannak jól eltalált részek: a történet jó, a világ részletes (bár a Morrowind-tól messze van) a hangulat példaértékű, a karakterek fantasztikusak, a harcrendszer látványos (bár még mindig full scriptelt) a fejlődés, kapcsolat rendszerek szépen fel vannak építve. Továbbá egy-egy közelharc végén a kivégzéseket is pofásnak találtam:

(Pwned!)

(Ezt még a Leo is megirigyelné…)

Viszont vannak olyan dolgok, amik mellett nem lehet elmenni: Kezdeném a grafikánál, ami sajnos túlságosan is vegyes képet mutat. Bár a karakterek, felszerelések nagyon szépek (érezhetően ezekbe fektették a legtöbb időt). Ám a terep, talaj, épület textúrák már hagynak maguk után némi kívánnivalót, a víz pedig egyenesen nevetséges, ahogy mindenfajta hullámzás, fodrozódás, tükröződés, vagy legalább elmosott élek nélkül bele van vágva a talajba, amire ha rámész olyan, mint ha a felszíne felett lépkednél:

(Water = anno 2002 and DirectX 8.1)

A másik dolog, ami nem tetszett, hogy a készítők még csak véletlenül sem próbáltak úgy tenni, mint ha egy élő-lélegző világban járnánk, a terep kicsi (és jócskán le is korlátoz) minden statikus, semmi sem változik, minden és mindenki ugyan ott van. A napszakok nem változnak, dinamikus árnyéka csak a karaktereinknek van, a fények pedig egyszerű lightmapok, ami nem lenne gáz, de még a lansflaret (lencsefényfolt) sem tudja, ami 2003-óta standard.

Oké, nem a grafikáért szokás játszani, és speciel engem is a grafika érdekel a legkevésbé, de 2009-ben kiadni egy játékot ennyire elavult, részlettelen megoldásokkal, az mellett egyszerűen nem lehet elmenni. És ha még az ember meg is bocsájtja a grafikai hiányosságokat, akkor is ott a rengeteg bug, mint például ez:

(Az ilyen még elment… anno 2000-ben, a Sims 1-nél.)

Szóval ha valahol, akkor itt visszanyal az a rengeteg script, ami egy dinamikus világ illúzióját hivatott kelteni. Sőt nem tudom kinél volt már ilyen, de nálam Recliff faluban a kovácstól kilépve egyszer úgy adott be a játék, hogy kikapcsolt az MI, vagyis széttárt karú merev NPC-k szobroztak mindenfelé, akikkel nem lehetett beszélni, sőt át lehetett rajtuk menni, mint a szellemeken, de ugyan úgy nem működtek az ajtók, dobozok, ládák, és a kapuk sem. Valamint ugyan itt, egyszer a templomból kilépve a játék üresjáratban indult el, vagyis noclip módban repkedtem az üres pályán láthatatlan kameraként, HUD, NPC-k, és a társaim nélkül (meg is fagyott mikor Esc-et nyomtam). A Fraps egyébként mindkét esetben egy nagy fekete semmit fotózott le, szóval még csak meg sem tudtam örökíteni… =(

A fizika még ennél is gázadd, ami azért is vicces, mert a játék elvileg Nvidia PhysX-et használ, csak azt nem tudom minek, mert az engine (nem vicc) a ragdollt (UT2003 óta standard) sem tudja, gyakorlatilag a fizikai szimuláció a 2002 előtti szabványokat követi, még a törmelékek is úgy pörögnek, repkednek, akár egy nejlonzacskó a szélben.

A játék a megjelenések 90% fölött kapott, ami szerintem reális, de a játék közel sem makulátlan.

Reklámok

21 hozzászólás to “Dragon Age: Origins”

  1. Eddig roppant elvagyok vele és szerencsére jobb a Mass Effectnél (ami nem rossz, viszont nem érzem annyira jónak. Bár még az se vittem végig). Ami csalódás okozott eddig egy kicsit, az a karakterkészítés egyszerűsége az elején, meg a történet nem tűnik(már megint) nagy számnak (bár az a érzésem, hogy a közeljövőben jövő kiegészítőnek jobb lesz)

    • ok latom te is csak a sztorik “sablonját” nézed 😀 ugy gondolj a sztorikra mindig, hogy nem maga az alapsztori számit, hanem a körítés, hogy hogy addják elő azt. ha megnézed az avatart, a sztorija kb 50 évvel ezelőtti könyv sablonja, de a kőrités és az elmesélés módja miatt az egyik kedvenc filmem lett. ebbol kiindulva persze a DA sztorija is sablon, mint kb manapság a filmek 95%-a, mégis ugy van elmesélve, hogy egybol 90% feletti értékelést kapott 🙂

  2. A Kotor 1 sztorija nekem is jobban tetszett, de hangulatra azért ez is ott van a szeren, Mass Effect meg engem se fogott meg annyira. Kieg amúgy március körül várható majd, addig csak DLC-k lesznek.

    Te amúgy milyen karakterrel viszed? Jó-rossz oldal?

    • Hol említettem a Kotor-t?

      Karakter:Ember-férfi-Nemes-Harcos. Én mondjuk valami egzotikus kasztban akartam indítani, de kiderült, hogy csak három alapból lehet választani az elején. Hogy melyik oldalra hajtok, azt még döntöttem el.

  3. Hoppá, mínusz első “is”… szóval az lett volna, hogy a Kotor 1 sztorija nekem jobban tetszett. 🙂

    Először én is harcossal vittem, de most rougeal is kipróbáltam, és sokkal jobb. A magas dörzsöltség, ügyesség miatt alig találnak el, nekem meg minden ütésem talál, plusz sok jó passzív képessége van. Az egyik legjobb, hogy a rougenál alapból az ügyességből számol sebzést, de az egyik passzív képességnek hála amennyivel magasabb a dörzsöltségem az erőmnél (jelenleg 25-el) az hozzáadódik a sebzéshez pluszban. Szóval egyszer próbáld ki rougeal is, megéri. 🙂

  4. omg eddig ez a legjobb és legszebb teszt amit a DA rol olvastam 🙂

    nekem tetszik a grafikája, sztem beleillik a világba, bár a vizen én is aszaltam egyet 😀 mellesleg nekem semmi ilyen problémám még nem volt mint neked, bááár talán egyszer… amikor álomba vagy, és kiszabaditod a társaid, akkor nekem mindegyiknél kellett várnom kb 5 percet mig észrevette a játék, hogy ja már legyőzted? dejo akkor tovabbengedlek… egyébként meg 2-3 szor mentem bele egymas utan a qbe, bert nem tudtam mivan, de a dialog végén már ugye halott volt akit meg kellett olni… szoval érdekes volt XD a fizikával csak azért ninics bajom mert minden mással kiengesztelnek 😀 de a ragdollt én is alapnak tartanám… nagyon el tudnék képzelni egy dragon age univerzumot ellder scrolls szintű szabadsággal, egy rakat fegyverrel és egy két plusszal 🙂

    és még egyszer grat a teszthez

  5. Kösz, nem gondoltam volna, hogy valaki még rábukkan erre a bejegyzésre. =) DA epic játék volt, csak sajnos azóta ezt is sikeresen elcseszték a DLC fillerekkel. =(

  6. nekem még most is epic… még nem fejeztem be 🙂 de igazad van… a sok okos mindig tudja mivel huzza le a csoro népet…

  7. Nos 2009-ben a Prototype és az Overlordd II mellett az egyik olyan game volt, ami elé megérte leülni, de az amit utána elkezdtek a DLC kiegekkel, hát az valami röhejes volt.

  8. jaaaa uugy érted… igy hirtelen nem igazan értelek 😀 nekem semmi bajom nem volt az ingyen páncéllal és a faja cuccokkal XD am figyu csak volna egy kérdésem. az elfeknél vagyok, mar végeztem is, de ott a sirkovekbol osszeszedheto szettbol a csizma ninics meg… és megvan az összes sir… vagyis egyikre se tudok mar nyomni…. emléxem is melyikben kellett vna lennie, de nem emléxem hogy ott mi tortént… lehet én kurtam el… most szted kezdjem elolrol azt a részt? 🙂 ja meg te hányason gyurted le flemethet? mert egyszer beprobaltam de kb 2 utésbol ledaralt mindenkit… pedig elég táposak a karijaim…

  9. A Juggernaut armor-ra gondolsz igaz? Ahhoz az kell, hogy lesz 3 sír, az első az erdő elején a vízesés közelében, fenn a domb legtetején (lesz ott pár darkspawn is). A másik kettő bentebb lesz az erdőben, az első a romoknál, a második a vérfarkasos romok közelében. Az utolsó darabhoz úgy juthatsz csak hozzá, ha elvégzel egy elf rituálét azon a helyen, ahol van egy nagy duplaajtó, előtte egy pocsolya, és balra egy oltár.

    A sorrend ha jól emlékszem a következő:
    – Vedd ki a korsót a pocsolyából, és aztán töltsd meg vízzel.
    – Rakd a korsót az oltárra, imádkozz, igyál egy keveset a vízből, aztán vedd magadhoz a korsót.
    – Végül öntsd a maradék vizet a pocsolyába.

    Újrakezdeni felesleges, amúgy is találsz sokkal jobb páncélt.

    Flemeth-et én úgy nyomtam le, hogy Alistair a BloodDragon Armorban, egy keményebb kardal ütötte, még én és Leliana a kunyhótól nyilaztunk, miközben Wynne folyton nyomta a gyógyítást. Sárkányokat úgy a legegyszerűbb lenyomni, ha nem mész hozzájuk közel. Mivel te vagy a főkari, mindig a te sebzésed a domináns, szóval ha varázsló, vagy szerencsevadász vagy, sokkal egyszerűbb a dolgod. =)

  10. na késon olvastalak el… ujra kezdtem az elfes részt és megszereztem 😀 egész jo kis cuccos… aztan rajottem hogy meg tudom csinaltatni a sárkánypikkely páncélt… az én karim egy tank, mint alistair, és még két healer van a társaságban 😀 igy kicsit nyűgös volt flemeth, de kicsináltam a vén zacsit… ja meg megcsinaltam azt a meteor kardot ami sztem elég pofás 🙂 nem sokara végzek vele… masodjara kiprobalom az arcane warriort asszem. egyéb irant kössz a segitséget 🙂

  11. Tapasztalataim szerint a rogue a legjobb választás két tőrrel. Nagyon jó passzív képességei vannak, és a magas ügyesség miatt az íjat is mesterien tudod forgatni.

  12. én maximálisan a játékélmény hive vagyok és jelenleg a közelharc, pajzs kard kombó elégiti ki ezt a kivánalmat 😛 és ha ehhez még mágia is jon az ám a franyák 🙂 rugót egyedul a wowban csipáltam még anno mikor toltam máshol még nem élveztem

  13. anyad most vettem észre milyen képem van LOL XD

  14. Pedig nagyon jó, próbáld ki. Nekem sokáig a Warrior kaszt volt a kedvencem, aztán az oblivionban rájöttem, hogy rogue-ként sokkal jobban boldogul az ember. =)

    A warrior a Dragon Age-ben (is) csak egy nagy tank, ami akkor jó, ha tényleg nagy tank vagy, mondjuk egy kétkezes csatafejszével, berserker és champion specializációval.

    A kard+pajzs kombó nem rossz, de csak egy minden szempontból közepese karaktert tudsz belőle kihozni, aki így vagy úgy, de mindig valamilyen szinten hátrányban lesz. Ez a fajta kari a védekezésre megy rá, amit a pajzzsal és a formációkkal tudsz boostolni. Ám legyen bármilyen bivaly is a védelmed, előbb-utóbb feltörik.

    Egy rouge odamegy, rád nyomat egy stunt, mögéd oson és elkezd hátba szúrni, ami automatán critical hit. Magasabb szinten még ennyi se kell, mert az egyik képesség lehetővé teszi, hogy bármilyen irányból kritikus találatot tudj okozni, assassin specializációval pedig van egy olyan képesség, hogy ha le vagy bénulva, akkor nem számít a páncélod védő értéke (aka olyan mint ha nem is lenne rajtad semmi).

  15. hmm… lehet hogy majd megnézem… de a masodik most a magus lesz az tuti 🙂

  16. Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni, új a gépem és valami miatt a DAO folyton összeomlik nálam a Körtornyában a 2. emeleten és az Awakening a “Queen of the Black Marsh” küldetésnél. Konfigom: Win 7 64 bit Radeon hd5850 1g vram 8g ram AMD quad core 2.8g.

  17. Ez a hiba sokaknál előfordul, XP-n és Win 7-en is. Az oka ennek a következő:

    – A Dragon Age engine úgy lett megírva, hogy konzolok esetén is keveset kelljen vacakolni, gyorsan lehessen minden nagyobb platformra portolni. Mivel pedig az Xbox, Playstation megjelenítése Nvidia alapú, így a PC verzió is elsősorban Nvidia kárytákhoz alkalmazkodik, nem hiába települ a játék mellé a PhysX ami igazából nem értem minek kell, hiszen az engine fizikája 100% statikus, másrészt köztudottan a PhysX egy szar.

    – Szintén a portolásos okok miatt az engine nem szereti a több magos CPU-kat, elsősorban az AMD-ket, bár több Intel CPUval se hajlandó együttműködni, főleg amik használják a Hyper-threadinget.

    – Végezetül a játék érzékeny bizonyos windows protokollokra, például ilyen a hibajelentő, azonosító, licenszelő szolgáltatás.

    A probléma megoldására a következőt javaslom:

    1. Kapcsold ki a hibajelentő szolgáltatást. Futtatásnál beírod: gpedit.msc majd Számítógép konfigurációja/Felügyeleti sablonok/Rendszer/Internet kommunikáció kezelése/Internet kommunikáció beállításai/Windows hibajelentés letiltása. Itt annyi csak a dolgod, hogy engedélyezd, majd elmented. (Ezt amúgy is érdemes belőni, mert sok régebbi játékot zavar.)

    2. Frissítsd fel a Videokártya drivert a legújabbra, minden mást törölj le. PhysX eleve nem kell, mert Atid van. Microsoft Visual C++ ebből szintén csak a legfrissebb ajánlott, minden más verziót távolíts el, de ha nincs fenn az se gond. DirectX-et szintén ne tegyél fel külön, felesleges. Jó tanács, csak annak rakj fel drivert, amit a windows nem ismer fel alapból, W7 esetén ez általában kimerül a hangkártyában és a Videokártyában.

    3. Feltelepíted az alap Dragon Aget, majd az Awakeninget, frissíted Patch 1.4-re az egészet, felrakod a DLC-ket (ha van) majd a Launcher, beállítások, online résznél szépen kiveszel minden pipát, elmented. Belépsz, indítasz egy új játékot, elmented az elején, kilépsz, majd lefuttatsz egy DLC Decryptert, és végül a Dokumentumok/Bioware/Dragon Age/Settings/addins.xml fájlban nyomsz egy Ctrl+H-t és az összes RequiresAuthorization=”1″ értéket átírod RequiresAuthorization=”0″-ra.

    4. Ha mindezzel megvagy, már csak egy dolgod van, belépsz a játékba a főmenüig, ott Ctrl+Alt+Delete paranccsal kilépsz, majd Feladatkezelő/Folyamatok/daorigins.exe, erre ráböksz jobb egér gombbal, Affinitás beállításai, és szépen kiveszed a pipákat az első magot kivéve, leokézod, aztán mehet a játék. Kis szépséghiba a dologban, hogy az affinitást minden ki-be lépés után meg kell ismételni. Ha ezt végigzongorázod, 90% hogy menni fog a játék, fagyás nélkül.

    Sok szerencsét! =)

  18. Skyline Says:

    Sziasztok! Egy kis gondban vagyok a játékkal. Azt szeretném ha Anora és Alistair házasságot kötnének, de amikor eljön az országgyűlés, mindig azt mondja hogy “arra számított Loghain az igazság elé kerül majd” és arra kényszerít hogy válasszak kit támogatok. Láttam erről egy videót a youtubeon, ott meg lehetett győzni de ez a választás nekem nem jön elő sehogyanse.
    Mindketten beleegyeztek a házasságba előtte, 100/100 a barátságom vele, megcsináltam a személyes küldetését, odaadtam neki Duncan pajzsát, minden megvan. Mi lehet a baj? 😦

  19. Nos amit szeretnél az egyike a legnehezebben előhívható megoldásoknak, de ahogy így elnézem, valóban mindent megtettél, amit lehetett.

    Valószínűleg ott csúszhatott homok a gépezetbe, hogy elrontottad azt a részt, amikor Alistairt úgymond “megerősítheted”. Ez annyit tesz, hogy bizonyos karaktereknél, vannak olyan kritikus pontok, ami után megváltozhat. Alistairnál ez a személyes küldetése végén előugró kis párbeszéd. Itt nagyon meg kell gondolni, melyiket választod, ugyanis visszafordíthatatlan hatásai lesznek.

    Ami neked kellett volna, az a: “Everyone is out for themselves. You should learn that.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: