World of FAILcraft

Ahogy Wagner, Soa Mark, illetve Stholm kollégának, úgy nekem se a szívem csücske az MMO műfaj, és ezen belül is főleg egy fércmű a World of Warcraft.

 

Bevezető

Anno nem egy osztálytársam esett neki ennek a game-nek, volt aki be is ruházott rá eredetiben, kieggel, fél éves bérlettel együtt, és addig-addig noszogattak, hogy “De gyere má’ fő te is hidd el jó lesz!” amíg végül úgy döntöttem, félretéve minden ellenszenvemet az MMO műfajjal (és a Warcraft világgal) szemben, kipróbálom én is, hát ha ismerősökkel cooperálva szórakoztató lesz.

Bevallom, amíg haverokkal falkába tömörülve nyomultunk, és röhögtünk egymás hülyeségein, addig hellyel-közzel, de tudtam élvezni a játékot, ám ahogy a többség ráunt (a vége felé már nem is nagyon tudtuk összeegyeztetni a dolgokat) egyedül gamelve hamar rájöttem, mi is a baj ezzel a game-el.

Kezdődött az egész azzal, hogy összehaverkodtam pár addig ismeretlen sráccal, akik meginvitáltak, hogy “Felhúzunk maxig ha jössz velük zúzni ide meg oda!”…. ez jól is hangzott, egészen addig, amíg rá nem jöttem, a “zúzás” utáni lootra fáj a foguk, amiből rám akartak sózni minden szemetet ami nekik nem kell, a többit meg lenyúlni, elsősorban az aranyat persze. Mondanom sem kell, az első ilyen eset után rögvest hagytam is őket a fenébe, ám alig hogy tőlük megszabadultam, másnap belefutottam egy kimaxolt faszkalapba, aki valami buzi druida volt és addig ölte a környéken lévő karaktereket (beleértve az enyémet is), amíg azok ki nem léptek.

Na nagyjából ekkortájt kezdett elegem lenni az egész WoW-ból.

 

World of Geekcraft

Az első ami kapásból feltűnt nekem, az a grafika minősége, és ami még fontosabb, az ehhez támasztott irreálisan magas hardware igény. Láttam már ilyeneket anno konzol portoknál (GTA3 és a folytatásai) de egy eleve PC-re készült és (elvileg) optimalizált gamenél ez marha ciki volt.

A game additivitását és a köré kialakult hypeot amúgy máig nem értem, mivel az egyik legunalmasabb és legsemmitmondóbb MMO és RPG, amihez valaha szerencsém volt. Milyen is WoW világa? Nos van nekem erről egy különvéleményem, miszerint úgy maga az egész Warcraft világ a Warhammer Fantasy-nak egy lopott, lebutított, saját kaptafára kinövesztett másolata, amit megtoldottak ezzel a félkeleti-giccsesgrafikával.

Milyen is az úgynevezett “játékélmény”? Nos anno 12-es szintű Undead rouge-ként konstatálnom kellett a szomorú tényt, hogy egy csöppnyi eredetiség vagy mélység sincs benne. A questek halál unalmasak, laposak, hosszútávon monotonak, és általában 2-3 variációban kimerültek, aztán cső.

Közösség? Lófasz karikára vágva. A legtöbbször egymást szidják és ölik mert X szerint Y nem csinált semmit, Y szerint Z nem jól buffolt, Z szerint meg X aljasul el mert venni egy lila tárgyat. Az egész a táperkedésről és a szemétkedésről szól, arról hogy szívassunk, beszóljunk másoknak. Egyszerűen az egész community mentalitásától hánynom kell, ahogy egy-egy jobb lootért szabályos csatákat vívnak egymással még a party memberek is (szemtanuja voltam nem egy ilyennek) a szuper magas szintű pöcsök, a laikus kezdőket ölik halomra puszta szórakozásból, amúgy meg televan az egész camperekkel (lesipuskásokkal, akik elbújva várnak majd rajtadütnek) spawn killerekkel (akik a feltámadt, legyengült karaktert újra és újra megölik) és akkor ott vannak még a cheaterek, gold farmerek is.

Más kérdés, hogy in real life, hogy néznek ki ezek a WoWtardok, akik online kemények, mint a bakaszar, és akkora a pofájuk, mint az ólajtó:

(Nerdcraft con… kavajíí! ^^)

Gyönyörűségesek igaz? És akkor még nem beszéltünk arról, egyik-másik ágyba durranós lulzer mikre nem képes online szerelem (aka Epic Life Fail) címen:

(Thnx PAF fórum! =)

Pedig tudvalévő, hogy ami a neten működik, az az életben általában csődöt mond… ;P

Végszó? Inkább Guild Warsozzatok, kedves barátaim. =)

Advertisements

77 hozzászólás to “World of FAILcraft”

  1. Nem tudom, hogy ezt már alapból meg akartad írni vagy az Én mangás post-om hozta e ezt elő? 😀
    Őszintén megmondom Én sem rajongok az MMOkért, pedig régebben nem 1el játszottam. Idióták mindig voltak az ilyen játékokban, de ezzel nem lehet mit csinálni, részben ezért hagytam abba Én is az online játékot. Plusz, hogy hamar rá lehet unni, eleinte izgi, hogy fejlődsz meg, minden de utána nincs semmi új. Quest-ekre kitérve, minden MMO-ban ugyan azok a fajta küldik vannak, ölj le x számú mob-ot, hozd el a bundáját, agyarát y számút, menj el ide, kísérd el, stbstb.
    Szélsőségek pedig mindig is voltak ilyen játékoknál, mert nagyon időigényesek.
    Hogy valamennyire megvédjem a WoW-osokat, nem mindegyik olyan, mint amilyennek most beállítottad, mert vannak kivételek, ismerek is párat, van köztük jogász meg tanár is, játszanak éppen eleget, de normálisan lehet beszélni velük. 🙂

  2. Alapból meg akartam írni, a Mangacraft úgy egy külön FAIL. Egyébként én a saját tapasztalataimat írtam most le, nem azt mondom, hogy nem lehet élvezni az ilyen játékokat, mert lehet, főleg haverokkal partyban. Viszont van ennek az egész MMO-zásnak egy árnyoldala, ami főleg WoW-nál bukik ki, igen nagy számban.

  3. Anno szakközépben nekem is ajánlgatták az alsóbbéves haverjaim ezt, hogy “ezt próbáld ki, ez nagyon jó”, de inkább visszautasítottam. Inkább játszok olyasmivel, aminek érdemi tartalma is van, nem csak a vég nélküli tápolás a nagy büdös semmiért. Inkább akármelyik Contra/Metal Slug/radom shooter a legnehezebb fokozaton, mint ez.

  4. MMO-t egyedül elkezdeni amúgy sem szabad mert akkor már 1 óra után megunod. 😀 De mit értesz árnyoldal alatt?

  5. Öhm… azt hiszem a postban elég részletesen leírtam, mit értek árnyoldal alatt. 🙂

    Mondjuk úgy alapvetően a community mentalitását.

  6. Jólvan, oké, második elolvasásra már rájöttem. ^^
    Akkor már inkább vigyen ki mindenki egy jobb fajta RPG-t és kb ugyanott v an, mintha MMO-zna, nem? Ott is fejlesztgetheted a karidat vagy kariaidat és jobbnál-jobb felszerelést vehetsz nekik, mondjuk egy Gothic, Dungeon Siege (egy idő után unalmas, tudom :D), vagy egy jobb féle JRPG-t.

  7. Nos kétségtelen, hogy lényegében a hagyományos értelemben vett RPG-k többségében is szerepet játszik a táperkedés. Viszont ha leülsz mondjuk egy Oblivion elé, ott vették arra a fáradtságot, hogy a questek változatosak és hangulatosak legyenek, ne csak végtelenített lootolás. Egyébként ja, ha már választani lehet, akkor inkább egy Jrpg, mint egy MMO.

  8. De még nem is vagy oda az MMO műfajért, azért az Age of Reckoning-ot vagy a majd elkészülő Warhammer 40.000 online-t kipróbálnád nem? 😉

  9. Láttam már az Age of Reckoning-ot, és egész jónak tűnt, de megmondom őszintén, inkább a Mark of Chaos RTT. Tudom magamról, hogy hosszútávon nem kötne le az online táperkedés, még ha egy számomra szimpatikus környezetben is játszódik. 🙂

  10. De amúgy szerintem teljesen jól el lehetne lenni egy MMO-val, csak normális társaságot kell találni vagy összehozni.

  11. Igen, csak általában elég nehéz olyat találni, vagy olyanba bekerülni, ha csak nem találkoztok élőben is. Utóbbi esetben meg az szokott lenni, hogy előbb-utóbb valaki ráun, aztán még egy, és ez így megy tovább.

  12. Hát igen, ez ennek a játék fajtának a jellemzője. Champions of Norrath (PS2-re van) az éppen megfelelő erre, múltkor kezdtük el Wagnerrel, egész jó, csak unalmas visszamászkálni a városba folyton, mert az inventory gyorsan megtellik. 🙂

  13. Skydragon Says:

    No ezzel a cikkel 1000%ig egyet értek, persze azért, mert ezzel a témával kapcsolatban nagyon is elfogult vagyok sajnos.
    Thunderel ellentétben én csak a legalja wowosokat ismertem meg, akik egész nap a szobában ülnek (szarni csak utazás közben megy, hogy véééletlenül se maradjon le semmiről), aki azt hiszi, hogy ha valaki együtt megy instázni valakivel, azzal már párkapcsolatban van, illetve hogy a szemem láttára, két irl kapcsolat is szét ment kedves ismerőseim közt. Tehát igen, meg van a véleményem.
    Egyébként ha megkérdezik, hogy miért nem szeretem az mmokat, hasonlóan a fenti pontokat említeném, unalmas, sablonos, igazából egy csili-vili csetprogram. Azért preferálom jobban a “sima” rpg-ket, mert annak van egy története, aminek én is a részese leszek, megismerem a történetet és kíváncsi vagyok a végkifejletre, utána meg örül a fejem, hogy (“az utolsó boss szívás volt, de megérte” 🙂 ) vége van, izgalmas volt.
    Az mmoknál van egy sablonos sztori a jó-rossz, egyik-másik elleni küzdelemről és akkor durrbelebumm, mehet a hentelés, plusz lehet utálni a másik csapatot és megszerezni a minnél értékesebb tárgyakat, amit 4évente egyszer dob egy szörny (és egyébként sem mész vele semmire).
    Second life ugyanez. :tvshop mode on:

    Eleged van már, hogy a valóéletben, egy szerencsétlen, szociálisan visszamaradott lúzer vagy?
    Szeretnél nagyhatalmú üzletember, focista, vagy f1 pilóta lenni, akiért rajonganak a nők?
    Jó lenne egy luxus villában vagy egy hatalmas kastélyban lakni?
    Csatlakozz most! 😀

    • Na igen, olyat egyik barátom is mesélt, hogy az egyik osztálytársa úgy rákattant a Ragnarok nevezetű Koreai chibi nyáltengerre, hogy olyanokat csinált, hogy 12.ben, alig 2-3 hónapra az érettségitől, már reggel 5:30-kor felkelt azért, hogy meglépjen egy szintet, már persze úgy, hogy az első két órát ellógta. Aztán 3. 4. órára bement, de az 5. 6.ról már lógott haza, mert úgy számolt, hogy éjfélig(!) még meg tud lépni 2 szintet. :/

      Egyébként volt barátnője, akivel állítólag azért szakított, mert elköltözött, de valójában a csaj szakított vele azért, mert egyáltalán nem foglalkozott vele, ha nála volt, órákig ült az ágyon, a srác meg közben gépezett, ha hívta, akkor a srác reflexből kinyomta, stb.

      Ja és a legdurvább, nem ment el a saját gyűrűavatójára sem (gondolom mondanom sem kell, miért).

  14. Magdolna néni Says:

    Nekem is létezik egy 19-es szintű draenei sámánom valahol. Anno az öcsém vezetett be a játékba, de nem élveztem túlságosan, nem is tudom mikor léptem be utoljára.
    Sajnos a tesóm még most is szereti, van vagy 6 karaktere, ebből 2 maximumon. De valójában ő is unalmasnak találja. Biztos vaogyk benne, mert állandóan könyörög, hogy húzzam már egy kicsit a kariját, vagy lootoljak már egy kicsit neki.

    A grafikáról, nekem mindig azok a youtubeos vidik jutnak eszebe, amiket Wow-ból készítettek az játékosok. A Human karaktereknek háromszög alakban nyílik a szájuk! Áúristen de gáz!

  15. Ez is ismerős, egyik volt barátnőm öccse anno valami noname MMO cuccban képes volt órákig stamina potiont főzni, hogy kimaxolja azt a skillt, persze látszott rajta, meg mondta is, hogy halálosan unja, és amikor megkérdeztem tőle: “Akkor mégis miért csinálod?” akkor arra azt volt a válasz: “Mert kapok érte egy jó köpenyt.” És amikor megkérdeztem, hogy “És az mire jó?” arra meg az volt a válasza, hogy: “Semmire, de ritka és fel lehet vele vágni a guildben.” :/

  16. Argus Solotov Says:

    Annak ellenére, hogy kipróbáltam már néhány ilyen szutykot, eddig egyetlen egyet élveztem, és játszottam sokáig: a Planetside-ot. Azért, mert az MMOFPS volt. És k*rvajó volt, főleg amikor már több száz fős csatákba pottyant bele az ember harckocsikkal, csatapáncélosokkal, lépegetőkkel, vadászokkal, bombázókkal, stb…
    Ami meg még jónak ígérkezik, az a Black Prophecy, bár elég elfogult vagyok az űrszimulátorokkal kapcsolatban, akár MMO, akár nem.

  17. Hah, nem gondoltam volna, hogy a wowról is születik nálad post egyszer. Én is játszottam vele, és pont amiatt hagytam is abba (jó idő után) mert hosszútávon unalmas lett. Cirka 2 évet toltam vele, mikor még a Burning Crusades idők jártak. Akkor hagytam abba, egy maxra húzott, de elég közepes szereléssel császkáló human warriort. A vége felé az egészben már csak a pvp nyújtott némi izgalmat (de az se túl sokáig, köszönhetően csapatmunka szinte teljes hiányának = szinte mindig csak a szopás volt ha az egyszeri ember csak úgy elment random BG-zni) meg az olyan “instance” területek felfedezése, amiket még nem láttam. Aztán egyre-egyre ritkábban logoltam be, lévén úgy se történik egész nap semmi guild szinten (esetleges esti instázásokat kivéve, amik eleinte jók, de sokszor ugyanaz a menet már rutinná válik), szervezett BG-k pedig nagyon ritka számban fordultak elő. A gankerek pedig valóban elég idegesítőek, igazából pont azért maradtam játszani, hogy egyszer majd jól megbosszulom magam, és kiírtom az összes mocskos szüttyedéket akik engem anno megtaláltak mindíg a legfinomabb szitukban (3 nem gyenge mob rajtam, és akkor még ő is nekem jön. Legjobb része az egésznek, mikor direkt szopat, gyengít, hogy a végén a monsta vigye be a last hit-et = több xp veszteség). De idővel rájöttem, hogy ez nagyon kevés esetben lehetséges, ugyanis pont az ilyen gyíkok azok, akik napi 24 órából 25ben fent vannak, és egyszerűen képtelenség őket utolérni gear szinten. Ergo az egész értelmét veszti. A community meg… nos, igen, ez az internet, semmi extrát nem mondtál vele. Sok sok féreg, és kevés az értelmes. Csak mintha hazai viszonylatban kicsit sűrűbb lenne a kanális tartalma. De hogy ez miért van, az számomra kérdéses. Jellemző, hogy külföldiekkel több esetben jobban el lehet játszani, mint az itthoniakkal. Most egyébként Lineagezek. Az se jobb (sőt…), többször is abba hagytam már huzamosabb időkre ugyanezen okok miatt, de valahogy mindig visszatalálok. Mintha valami varázsa volna, vagy a tököm tudja, pedig tudom, hogy egy rakat fos, és se vége se hossza:D

  18. Nem is akartam vele újat mondani, csak a véleményem közöltem ebben a témában azok alapján, amiket tapasztaltam. 🙂 Amúgy eszembe jutottak a kommented után azok a gyönyörű bugok is, amikor megöl a lift, beakad az a léghajú szerű szarság utazás közben, és ott ragadsz. Vagy a hitboxok elcsúszása, amikor már méterekre vagyok a monsztrától, de a game még mindig úgy érzékeli, hogy előtte állok, és így “távsebez”. Meg a cliping bugok, amikor a föld alól, falon keresztül sebeznek meg. 😀

  19. Skydragon Says:

    Jut eszembe, talán az egyetlen mmo, amire kíváncsi lennék az az APB, tudom ez is klisé jófiúk vs utcai punkok GTA stílusban, de a karakter generálása nagyon-nagyon bejött és asszem, simán kipróbálnám milyen egy mafia tag élete + a valódi szervezett bűnözés online. 😄

  20. Mascamaru Says:

    Hmm MMO… unokaöcsém is tolja és hát… nos, nem kell taglalnom ilyen figura.

    Én is kipróbáltam de ugyanaz lett az eredménye mint a Star Wars MMO-nak amit kipróbáltam. Nincs meghatározott története, ami feldobná a hangulatot. Guestekből áll, amiknek a célja a fejlődés és tele volt hülyeségekkel. Nem is szól igazi szerepjátszásról, hisz a játékban nem te alakítasz egy karaktert és annak jellemét, hanem te mint létező személy lépsz be egy másik világba, virtuálisan. Roppantul örülök amúgy a játékosok kreativitásának is… úgy értem, a Warcraft állítólag fantasy világ. Hogy lehet ott valakinek az a neve hogy belaki045 vagy erno19990 és hasonlók? Röhejes… Ehhez jön még a zseniális helyesírás is, és hogy a nemzetek közötti ellentétek befurakodnak a játékba is. Például volt egy cikk az egyik magazinban, hogy az amerikaiakat idegesíti az hogy nem értik meg miket írnak a magyarok, németek, oroszok, stb, és akkor jön a reakció hogy “Csak mert amerikai vagy, nyaljam ki a segged?”. Szóval ezért nem szeretem én az MMO-kat, mert elveszik bennük a kreativitás, és a sztorimesélés. Talán majd ha kijön a The Old Republic akkor kipróbálom, de a trailerek alapján nem tetszik.

  21. Ezek a bugok amiket említettél mondjuk velem épp nem történtek meg. Lehet már pár patch után kezdtem el játszani. Mondjuk ami azt illeti, amióta elindult a wow, azért azóta jelentős grafikai változáson ment keresztül. Mondjuk a baltával faragott figurák még mindíg megvannak, de sokan azt vallják, hogy ez egy amolyan stílusjegye a játéknak, ezért nem is váltanak sok esetben gömbölyűbb dolgokra. Mer ugye megtehetnék, csak úgy gondolták Blizzék, hogy a W3as motor még mindig tudja amit neki kell, és ez így jó. Nekem még a rókabőrözés szúrja a szemem, minden évben új kieg, újra meg kell venni, és ahhoz azért nem ad túl sok mindent. +10 maxlvl, hogy megint tudjanak a nerdek versenyezni, hogy ki tápolja előbb fullra magát.

  22. A szerepjátszáról pedig (sry, hogy nem egybe toltam de utólag jutott az eszembe): van olyan szerver, ahol kimondottan szerepjátékos hajlamú embereket várnak, akik valóban el is játsszák a karakterüket, bár én még ilyen szerón nem jártam, de biztos érdekes lehet. Állítólag ott jóval kevesebb a tápolás, epic cuccai meg elég keveseknek van. A nemzetközi dolgokról pedig annyit, hogy a játékosok túlnyomó többsége azért legalább egy alapfokon tud angolul, de nem véletlenül vannak a szerverek se régiókra osztva. Van nekünk is nem hivatalos szerverünk, ahol ugye nagyjából csak magyarok vannak. Ezt a game a belépés előtt azonnal lecsekkolja nekünk, és olyan szervert ajánl ami nekünk a legközelebb van. Innentől kezdve az olasz vagy orosz vagy tökömtudja akárki más oda jön, nem értem mit csodálkozik, hogy nem ért egy kukkot se. Amerikait pont azért nem említettem, mert ők európai régiós szerverre elvileg be se tudják tenni a lábukat.

  23. All hail WoW kritikák! :3

    Nah, nem azt mondom, annyira nem vészes, toltam még én is anno vele, mikor még csak béta létezett, de ezt az OVERHYPE-ot nem veszi be a gyomrom… ^^”

    Inkább megyek, betolok valami racing stuffot, azt kocsikázok estig, vagy valami hack ‘n slash-t (úgyis az ilyen szarok a gyengéim :P), de az MMO gémek nálam legalább olyan rémesek és uncsik, mint az FPS-ek…

  24. Autós gammákból főleg az olyanokat szeretem, mint a Flatout, vagy régen volt a Destruction Derby, Carmageddon, Interstate 76, stb. A hagyományos versenyzősek hosszútávon untatnak, főleg a Need for Speed, a Hot Pusuit 2-től fölfelé.

    Hack ‘n’ Slash… na ez az a műfaj, amit Benyo kollégával nagy egyetértésben rühellek, egyedül a Blood Rayne 1 része tudott ideig-óráig lekötni. Debil May Cry-t például mindig is utáltam, már csak azért is, mert Dante egy buzis Duke Nukem clone.

    FPS… megmondom őszintén, nekem hosszú éveken át ez volt a kedvenc műfajom, amíg még minőségi címeket termeltek ki. Ám az elmúlt 2-3év termése már annyira silány volt (amire még csak rátett a sok konzolos faszság, mint például, hogy nincs normális HUD) hogy mára ha tehetem inkább kerülöm az új darabokat, főleg ha terrorista vs kommandós, vagy 2. világháborús a cucc.

  25. Hali, bocsánat, hogy beleszólok, de végigolvastam a postot és valamiért úgy éreztem, hogy bele kell szólnom, be lehet szólni nekem, elviselem.
    Én jelenleg is wowozok, úgy gondolom nem vagyok függő, már csak azért is, mert gm-ként vagyok jelen egy tört szerveren… de ki kell hogy javítsak pár problémát, nem tudom, hogy törtön játszottál-e vagy eredetin, van egy kis különbség.
    Leöldöséses probléma: kis szinten van erre egy megoldás, már eleve a realm megválasztásánál(vagy szerverénél), látni kell hogy PvP, PvE, RpPvP – ebben semmi bonyolult nincs – , gondolom nem nehéz kikövetkeztetni, hogy melyik mi. A pvp szerver játékos játékos elleni játékra van “kiélezve”(ezt jol megaszondtam) a Pve csak questekre, itt van egy gomb, egy apró beállítás, hogy engedélyezed-e in-game, hogy bárki leölhessen bárhol (Enable pvp, disable pvp stb…), ha be van nyomva > az ellenséges frakciónak rögtön lila, sárga stb leszel, azaz alapból nem tudnak megtámadni, így nem cseszhetnek ki veled, kempelés kizárva ésatöbbi… az RpPvp pedig valahol a kettő között, egy kis pvp és pve…
    “Community”: meg lehet találni jó társaságokat is, az ilyen összeveszős dolgok ellen léteznek az ún. Klánok, alapítasz egyet, összeszedsz bele jó arcokat, és együtt nyomultok, instáztok, pvp-ztek stb… én a játékban ismertem egy-két embert, majd szerveztünk egy ilyen összeröffenést, köszönjük, jól vagyunk, azóta is eljárunk együtt szórakozni, koncertezni, iszákolni és hihetetlen, de még soha nem anyáztuk le egymást 1-2 lila cucc miatt.
    Ha nem kapsz lila cuccot: van erre egy lehetőség, te indítod a “raid”-et, te leszel a “leader”, beállítod a “master loot-ot”, így csakis neked van jogod ahhoz, hogy kivegyél bármit is a boss-ból, magadnak kiosztod, majd a többit elrollolják a többiek… szóval bocs, nem kötekedni akarok, de a postban említett problémák nagy részére van megoldás, csak még nem aknáztad ki teljesen(a játékot).Szerintem a játéknak két nagy problémája van, az idő és a kinézet… Alapjában jó játék, nem érzem azt hogy koppintás lenne, tudnék mit írni még, de majd később leírom ha eszembe jut… és ha nem gond.

    • Argus Solotov Says:

      Alapvetően az egész Warcraft egyetlen marhanagy koppintás a Warhammer Fantasy-ról, csak még beleadtak némi elmangásított színezést…

      • Mint mondtam, én nem érzem azt hogy koppintás… de ez lehet letudható annak, hogy nem játszottam a warhammer sorozat egyik tagjával sem.

      • Argus Solotov Says:

        Akkor javaslom, egy kicsit nézz utána, garantálom, hogy 5 percen belül igazat adsz majd nekünk. A Warhammer (mind a 40k, mind a fantasy) még anno a 80-as évek végén jelent meg táblás, asztali játékként, kb. egy időben pedig számos regény is íródott. Csak jóval később jöttek a számítógépes játékok, amiknek igazán az utóbbi 3-4 évben lett divatjuk. Blizzardék pofátlanul lenyúlták mindkét univerzumot (40k = Starcraft, Fantasy = Warcraft)…

      • Pontosan. =)

        Még annyit, hogy videojátékként “divatba” tényleg nem rég jöttek, elsősorban a Dawn of War RTS-nek köszönhetően, de Warhammer játékok mind a scifi, mind a fantasy verzióban, már régen, a dos-os időkben is voltak. http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Games_Workshop_video_games

  26. Argus-nak igazat adok, hogy nézz utána, ez így van. 🙂
    Hanoi-nak igazat adva, pedig ezt tényleg nem említette Péter, hogy azért nem mindegy, hogy PvP vagy PvE szerverre mész fel.
    Amúgy meg már mondtam, de akkor még egyszer elmondom, hogy a Blizzard elismerte már régen, hogy honnan van az alapötlete, de ebből fölösleges vitát keríteni, mert mostanában úgyis ez a divat, hogy már szinte másolják egymást a játékok. 😉

  27. Hanoi: Én azt írtam le, amit tapasztaltam. Lehet különféle kapcsolókkal lehet javítani azon, hogy a community köcsögebb fele ne nagyon szívathasson meg, de ez sajnos még nem változtat azon a tényen, hogy a game a táperkedésről, farmolásról szól, és a questek RPG mércével mérve baromi laposak, unalmasak.

    A grafika amúgy önmagában nem lett volna annyira gáz, ha ehhez nem támaszt irreális hardware igényt.

    • Ezt a questes dolgot mostmár a blizzard is elismeri, hogy elég egyhangú, a kiegészítőkkel éppen ezt próbálja javítani, az alap wow óta vannak a escort, repus, insta, ill pvp questek.
      Mielőtt félreértené valaki, nem isteníteni akarom a wowot, csak mostanában rengeteg negatív kritika éri, namindegy, bocs. 🙂

  28. Egész jó lett a poszt, a szokásos negatív kisugárzással. A WOW-ot még nem próbáltam sajnos, pedig jó lenne. Hiszem az MMORPG az elengedhetetlen része a teljes életnek. Milyen jó lenne már egy Dark Elf ribanc mindenki otthonába. Vagy legyünk mi is szerelmesek egymásba így blogon keresztül, Solotov avatárja olyan cuki, tisztára beléestem!

  29. Argus Solotov Says:

    Wagner, nemhogy tőled, de még magamtól is elhatárolódom =P.

  30. Most hogy mondod, az a pláne az egészben, ha kiderül az a Dark Elf maca akibe az egyszeri noob belezúg, valójában egy borostás, sörhasú aggszűz fickó. =D

    Amúgy volt már olyan osztálytársam, aki netről szedett össze a Menti 2-ből valami bigét, kihagyott bulikat, meg mindent, mert a csaj már várja, stb, aztán végül eljutottak oda, hogy találkoztak. Mi persze már előre szívattuk, hogy “tuti srác lesz” stb, erre a találkozás után másnap jön be, és mivel nem szólt semmit, rákérdeztünk, és hát ahogy ő fogalmazott “nem úgy nézett ki, mint a játékban”. =)

    • Skydragon Says:

      ÁÁ cset szerelmekről nekem is van jó pár sztorim. 😀
      Lényeg a lényeg, ugyanez a történet, megismerkednek, msn-en “szerelmesek lesznek”, majd a srác úgy dönt, hogy ő nem bírja tovább, le megy meglepni a lányt. Elindul Zala megye legeldugottabb zugába rokkant nyugdíjas jeggyel(!!!), mert másra nincs pénze, félúton kidobták a vonatról, utána stoppal jut el a célhoz, majd zakatoló szívvel felcsönget “élete szerelméhez”.
      A lány természetesen ledöbben, lemegy, sétálnak egyet, de mikor esteledik, a lány mondja a srácnak, hogy ő aztán nem aludhat fent a szülei miatt, így a srác a februári hidegben kénytelen volt a ház folyosóján meghúzni magát egy szál pulcsiban, majd reggel elbúcsúztak és szépen haza bliccelt, aztán azóta sem jelentkezett a lány. 😀
      De a srác állítólag nem bánta meg, ja persze.

  31. Ez nagyon LOL.
    Mondjuk először nem értettem, hogy mi a Menti 2. de már leesett.
    Egyébként a WOw-ról mindig eszembe jut az a South Park-os rész. 😄

  32. Az a rész tényleg marha jó. 🙂

  33. Öcsém játszott vele, meg is vette aztán megbánta. Érdekesnek tűnt először de annyira nem h ki is próbáljam. ^_^

  34. És nem is vesztettél vele semmit… =)

  35. Én sose láttam senkit élőben wow-ozni pedig sok embert ismerek aki rendszeresen teszi és videókat rak a telefonjukra, hogy “WoW – We will rock you” bah… unalmas szerintem és nincs akkora egyéniségük a karaktereknek mint Postal Dudenak vagy Nukemnek.

  36. Mert az egyéniséget ilyen gameknél neked belevinni a karakterbe ;]

  37. És pont ezért a karik többsége antiszoc retard, kicsinyes, kapzsi, telhetetlen, türelmetlen, mindent azonnal akaró, unalmas, pozőr, a szintjével és a felszerelésével visszaélő nagyszájú pöcsök gyülekezete. ;P

  38. Azaz egy erre pontosan találó összetett szóval: NETFAG! De kivételek vannak, amondó vagyok.

  39. Vannak, csak sajnos az arányok…

  40. Igen vannak, csak nagyon kevesen. 😦 De hát nem kell MMO-zni és nincs ilyen gond. 😀 Ezek úgyis csak az első 10 szintig élvezhetőek szerintem, utána ellaposodnak. :/

  41. Embere válogatja, engem igazából a pvp része az ami benne tart a körforgásban. Lehet mmo-zni, csak ésszel úgy mint bármi mással. 😉
    10 szint? Ugyan 🙂 Ha csak addig lenne varázsa, akkor feltehetőleg nem készülnének százszámra az ehhez hasonló gammák.
    A netgyökér statisztika pedig sajnos a mindenűtt magas, nem csak az általad említett játékkategóriában.
    Hogy kifejtsem magam Péter, Hanui anno jól mondta, ilyen játékoknál a clanonkban rejlik a lényeg, ha most csak a pve részét nézzük, nagyobb százalékban az emberek egy jobb clanon belül egymásért játszanak, a közös fejlődés ügyében. Persze, azokon belül is előfordulnak csökött tagok, de általában a nem oda való elemeket a leaderek rövid úton rúgják is ki a francba, vinnyogjon lootért, vagy egyéb másért másutt. Aki megérdemli az pedig előbb utóbb úgyis megkapja ami neki kell. Az ilyen módú szerveződéssel kivédhető a gankerek gyökérsége is, ugyanis szólsz a csatin, hogy valaki xy helyen buziskodik, akkor a tagok odajönnek, és nem hogy jól megabálják, de később is begyakják ha meglátják bármerre mászni a férgesét. Na, hát ilyenekből szoktak kirobbanni a clanwar-ok, ami viszont egy jó dolog, mert színt visz az unalmas farmolásba, és összeméri 2 (vagy több) csoportosulás szervezettségét, erejét. Ezt nagyobb létszámban mass pvp-nek hívják, és igencsak komoly mikor 100 ember között te is mész, odateszed magad a saját kis buffjaiddal, damageddel és darálod az enemy-t.

  42. Ez mind nagyon szép (bár ezeket én is tudtam) de ettől még nem fogom a WoW-ot szebb fényben látni. Leírtam a véleményem róla, a tapasztalataim alapján, ennyi bőven elég. Az egész WoW úgy ahogy van bűzlik, minden szempontból egy alsó-közép kategóriás game, nézzük grafika, játszhatóság, történet, világ, rpg, multi, vagy egyéb szempontokból.

  43. Soha nem vonzott ez a vacak és soha nem is fog, ahogy az összes fizetős MMORPG. Baszki minek a megrepedt bicskaélnek csöngessek ki havonta 2-3 ezer forintnak megfelelő dollárt havonta, ha már egyszer tetemes pénzösszeget fizettem magéért a játékért plusz végigdaráltam magam a bejelentkezési adminisztráción?! Akkor már inkább tényleg a Guild Wars vagy valami más normális RPG/FPS/TPS/RPG vagy isten tudja mi. A cikked pedig tényleg remek igazságokat fogalmaz meg, volt osztálytársam szerint a normálisan kommunikáló játékosok a CS-hez hasonlóan veszélyezettet fajjá váltak, és egy idő után már tényleg csak a szinttápolás meg a végtelen labirintus+szörnygyakás válik a létértelemmé. Imádom a Blizzardot, nemegy all time kedvencemet ők rakták le, de maradjanak a normál játékoknál, azok tényleg megunhatatlanok.

  44. Egyrészt az anyagiak, másrészt azaz egész mentalitás, ami bizonyos szervereken már olyan elitista nerd magatartássá fajult, hogy mondhatni, egy bizonyos szint alatt szóba se állnak veled.

  45. Bár szerintem is egy aljaproli kulturtermék a World of Warcraft (életemben játszottam vele félórát, a másik prolitáppal, a Lineage-vel meg 1 órát), de nekem még a normálisabb srácokkal, akik puszta időtöltésnek használják, nincs semmi bajom. Nekem ott süllyed el az ürge az erkölcsi nihilbe, amikor ezért a „Szent Grálért” elkezdi hanyagolni a szeretteit (legyenek azok a szülei, a barátai, a barátnője/élettársa/felesége vagy a gyerekei), sőt, ezzel nem rest eldicsekedni sem. Az általad említett anomáliák (szemétkedés a WOW-ban), csak hab a tortán.

    „Egyszerűen az egész community mentalitásától hánynom kell, ahogy egy-egy jobb lootért szabályos csatákat vívnak egymással még a party memberek is (szemtanuja voltam nem egy ilyennek) a szuper magas szintű pöcsök, a laikus kezdőket ölik halomra puszta szórakozásból, amúgy meg televan az egész camperekkel (lesipuskásokkal, akik elbújva várnak majd rajtadütnek) spawn killerekkel (akik a feltámadt, legyengült karaktert újra és újra megölik) és akkor ott vannak még a cheaterek, gold farmerek is.”

    Ha jól tudom, a Final Fantasy-hez készített MMO-ban ezért van az, hogy csak szörnyeket lehet megölni, játékosokat nem. Hogy mennyire teszi ez élvezhetővé a játékot, fogalmam sincs, mert nem vagyok MMO-fan.

    „Más kérdés, hogy in real life, hogy néznek ki ezek a WoWtardok, akik online kemények, mint a bakaszar, és akkora a pofájuk, mint az ólajtó”

    Ja, egy kőműves brigádban simán megállnák a helyüket. 😛

    „Inkább Guild Warsozzatok, kedves barátaim.”

    Mindenesetre érdemes kiélvezni azt, amit egy jó baráti társaság adhat a valóéletben is. Túrázás, szalonázás, kocsmai beszélgetés, meg ami egy baráti társaságba belefér.

    Egyébként csodálkoztam, hogy nem találok Titkos kommentet a kommentmezőben. Mikor ő is nagy WOW-os, bár a normálisabbak közül. Talán még nem fedezte fel a cikket. Akkor biztos el tudná mondani, hogy nem is olyan rossz a WOW. 😀

    • Gyanítom, Titkos még nem is olvasta ezt az írást.

      Amúgy a South Park is eléggé bemutatott a WoW-nak a Világok Harca epizóddal. A következő MMORPG generációk okulva ebből a fókavadászatból, bevezették a külön pvp szervereket, míg pve szerókon csak akkor lehet a másikra támadni, ha az flageli magát.

      • “Egyébként csodálkoztam, hogy nem találok Titkos kommentet a kommentmezőben. Mikor ő is nagy WOW-os, bár a normálisabbak közül. Talán még nem fedezte fel a cikket. Akkor biztos el tudná mondani, hogy nem is olyan rossz a WOW. 😀”

        “Gyanítom, Titkos még nem is olvasta ezt az írást.”

        Őszintén megmondom, abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán ide jártam-e már akkor, amikor ezt Péter megírta. Utólag amúgy tuti, hogy elolvastam, de egyrészt már akkor sem nagyon tudtam mit kezdeni a dologgal, mert érezhetően ilyen direktbe lejárató írásnak készült, másrészt ha most Péternek nem jött be, akkor mit kezdjek a dologgal? Annyi rémlik, hogy valahol (vagy Aoi fórumon, vagy itt később, valamelyik másik írása alatt) beszéltünk vele a WoW-ról utólag, de kb. akkor is arra jutottunk, hogy szerinte szar, mert ha nem haverokkal játssza, unja az egészet, szerintem meg kurva jó. 😄 (Btw, a “régi Péter” egyébként is 24 órában azzal szórakozott, hogy kis túlzással még az élő fába is belekötött, szóval én is kb. a teljes napomat tölthettem volna azzal, hogy minden általa leszólt, ellenben általam kedvelt dolgot megpróbálok bevédeni, meg tl;dr védőbeszédeket írok róluk, de erre már akkor sem volt sok időm/kedvem, inkább ráhagytam az egészet. A teljesség igénye nélkül pár példa: beszólt a WoW-nak, illetve úgy ánblokk a Blizzard játékoknak, beszólt az egész anime-manga szcénának, beszólt a Harry Potternek, beszólt a Póniknak, stb…. 😄 Szóval nagy valószínűséggel ezért nincs itt sem Titkos-komment.)

        “Bár szerintem is egy aljaproli kulturtermék a World of Warcraft (életemben játszottam vele félórát, a másik prolitáppal, a Lineage-vel meg 1 órát)”

        Azért azt megkérdezhetem, hogy mitől lesz nálad “proliság” MMO-zni, pláne ennyi játékidővel a hátad mögött?

        “Amúgy a South Park is eléggé bemutatott a WoW-nak a Világok Harca epizóddal. ”

        Az egy kurva jó epizód (az egyetlen SP rész, amit valaha letöltöttem és nem vagyok hajlandó letörölni XDDD) és egyébként én annál nem is éreztem úgy, hogy direktbe a WoW lejáratására mennének rá (akkor eleve nem engedte volna a Blizz az egész epizódot, vagy legalábbis nem így, mert ugye a beleegyezésükkel készült el a rész, talán még a szervert, meg a karikat is ők adták hozzá, pláne, hogy Stan karaktere egy olyan tabardot viselt humanként, amit a játékban alapból nem tudsz megszerezni Allis oldalon, szal érted…), egyszerűen csak csináltak egy szokásos parodisztikus/kritikus hangnemű részt a WoW-ról, amiben persze kiemelik a hibáit, “csapdáit”, hülyeségeit, viszont azt is bemutatják, hogy mik azok a pozitívumok, amik miatt ilyen sokan rákattantak. 😀 (Mondjuk azért szerintem ne abból próbáljon senki tájékozódni, mert paródiaként az is erősen túloz helyenként, pl. az a disznófarmolás az erdőben nem tudom, hogy honnan jött, a WoW-ban pont sosem tapasztaltam ilyet, mindig volt elég quest, hogy azokkal szerezz XP-t, csak emiatt nem kellett mobokat ölni, de a poén miatt belefért, mert az a Live to win-es montázs hatalmas lett. XDDD)

        “A következő MMORPG generációk okulva ebből a fókavadászatból, bevezették a külön pvp szervereket, míg pve szerókon csak akkor lehet a másikra támadni, ha az flageli magát.”

        Igazából a WoW-ban is kezdettől fogva benne van ez az opció. 🙂 (Én úgy értelmeztem amúgy, hogy az SP részben eleve PvP szerveren játszanak a srácok, azért tudja őket így szarrászopatni a “man with no life”. XD) Szal van PvE szerver (ez fut amúgy “normal server” néven is, tehát még csak azt sem mondhatjuk, hogy Blizzék direkt a szopatósabb PvP szerverre akarnák küldeni a friss játékosokat), ami úgy működik, ahogy te is írod, flag nélkül nem lehet a másikra támadni. Van a PvP, ahol meg lehet. Illetve még ezeken felül van RP (ez is PvE, csak azoknak, akik kifejezetten roleplayezni akarnak, tudod, ahol nem az van, hogy “looking for group, Blakrock Spire raid!”, hanem még egyik játékos is úgy szól a másikhoz, hogy “Dicső mágus, eljönnél-e vélem és szerény kis csapatommal, hogy megostromoljuk a Feketekő Hegycsúcsot?” 😀 XDD), illetve RPPVP, ami meg az előző PvP változata. 🙂 Szóval igazából ezt a “rákos a community, tele van alacsony szintűre vadászó faszfejekkel” problémát elegánsan el lehet kerülni, ha az ember normal szerveren játszik, ahogy pl. én is. 🙂

      • Mondjuk azzal nem voltam tisztában, hogy kezdet kezdetén is volt külön pvp-pve szerver. Az egész WoW nekem olyan dolog volt, hogy sose vonzott különösebben. Eleve a stratégiai játékokkal rengeteget játszottam gyerekként, így aztán külön rosszul esett, hogy online-szerepjátékot csinált belőle a Blizz. Akkoriban még netünk se nagyon volt, amikor a WoW megjelent.
        Kb. két éve volt, hogy ismerősök unszolására kipróbáltam, de kb lvl 20-ig vittem, majd hagytam is a fenébe, mert untam. Amúgy azt nem mondanám, hogy annyira csak a farmolásról szól a játék, mert láttam benne, mennyi egyéb tartalom van hozzá, amelyekkel el lehet pepecselni, akár a questek rovására is. Igaz, ezek egy része is olyan, minek van benne? típusú dolog. Haverok pl. az alatt a két hét alatt, amíg próbálgattam, elmentek pecázni a játékban. Akkor inkább mentek volna IRL pecázni.

        A következő MMO-RPG genrerációs dologgal kapcsolatban meg inkább azt akartam volna kifejezni, hogy a későbbi játékok fejlesztői már igyekeztek odafigyelni, hogy megelőzzék azokat a jelenségeket, amelyek a WoW-ban annyira visszatetszőek voltak. Az már más kérdés, hogy lényegében az elmúlt tizennégy évben egyetlen más MMO-RPG sem tudott tartósan megkapaszkodni. Pedig hányra mondták, hogy ez lesz majd a nagy trónkövetelő. WoW-haterek körében külön divat volt várni az MMO-Messiást.

        Ugyanezek a hangok zengtek anno WoT ellen is, mikor jött a War Thunder tankos része, majd az Armoured Warfare. Csak míg az előbbi túlzottan elment a szimulátor irányába, és eléggé súrolja a hardcore kategóriát, addig az utóbbi félrecsúszott koncepciója miatt hatalmasat taknyolt. Aztán a kiadó ki is pattintotta a játék alól az Obsidiant.

      • Azért nem mindenbe, de ja, elég sok mindenbe. Mondjuk tegyük hozzá, egy részükbe legalább jogosan. =)

        Így utólag visszanézve, asszem pont a póni volt az, ahol már én is azt mondtam, hogy oké, megvolt a beszólás, akkor most egy darabig ki lett elégítve az olvasótáborom balhéra vágyó fele. Erre csak néztem ki a fejemből, mikor még egy hét se telt el, de már kérték az újabb adagot, hogy na mikor került ki valami újabb brony basztatás a placcra. Vagyis ezek tényleg azt várták, hogy a “heti anime basztatás” helyét majd a heti brony basztatás veszi át.

        Amúgy így ennyi év után elolvasva ezt ja, látszik melyik “éra” “maradványa” ez. De legalább annyira jó volt, hogy a “buzi druidát” eszembe juttatta, hogy tényleg, az anno hogy felkúrt. =D

        Más téma, hogy azóta láttam annál sokkal rosszabbat. Szóval ami WoT-ban megy néhanapján, nem ám az ellenség, hanem a saját csapattársak részéről, ahhoz képest a WoW akkori hülyeségei, max apró kis kellemetlenségek voltak. =)

      • “Amúgy így ennyi év után elolvasva ezt ja, látszik melyik “éra” “maradványa” ez. De legalább annyira jó volt, hogy a “buzi druidát” eszembe juttatta, hogy tényleg, az anno hogy felkúrt. =D”

        Én amúgy a post azon részén jót röhögtem, már nem azon, hogy titeket így 50, vagy franc tudja hány szinttel magasabban sorozatban ölt, hanem azon, ahogy elképzeltem, hogy egy totál betépett “Pistike”, mint valami füves, csorgó nyállal ül a gép előtt, ordítja, hogy “MOONFIRE-MOONFIRE-MOONFIRE, HAHAHA!!!” és közben egyetlen spellel one-shotolja a gyengébb karikat. XDDD Mert tutira vagy balance (fankörökben csak “boomkin”, találd ki, hogy miért “boom”… XD), vagy macska druida volt, de én úgy érzem, hogy az előbbi. 😄 Erre nem emlékszel véletlenül? 😄 Amúgy a “buzi druidáknál” én PvP-ben sokkal jobban utáltam a “buzi rugókat” (rogue), mert azt nem is látod, amíg nem támad, a támadását azzal indítja, hogy stunol, mire a stunból kijössz, már a HP-d negyede/fele odavan, majd támadnál vissza, de vanish-el köddé válik, stb. 😄 (Mondjuk ez a kaszt már akkora mém lett a WoW-ban, hogy HotS-ba is beraktak egy UGYANILYEN hőst, csak ugye mivel ott eleve csapatok játszanak, ezért 2-3 emberrel azért szét tudjátok már kapni a kis rohadékot… XDDD)

        “Más téma, hogy azóta láttam annál sokkal rosszabbat. Szóval ami WoT-ban megy néhanapján, nem ám az ellenség, hanem a saját csapattársak részéről, ahhoz képest a WoW akkori hülyeségei, max apró kis kellemetlenségek voltak. =)”

        Na igen, szóval ezért sem reagáltam anno erre a fenti postra semmit, mert most azzal, ha “rákos” egy community, a játékcég sokat nem tud kezdeni. Speciel HotS-ban is vannak ilyenek, szerencsére aránylag kevesen, meg mivel az “csak” egy öt vs öt aréna, változó térképekkel, ezért nincs arra annyi mód, hogy megkeserítsd egy másik játékos életét, mint mondjuk a WoW-ban, de pl. fél évnyi HotSozásom során így is kikaptam eddig két olyan faszt a meccsek során, aki hiába volt a saját csapattársam, a meccs első pár rosszul sikerült ütközet után közölte, hogy kész, ő nem játszik tovább, mert fasz n00b a teljes csapat, de nehogy azt hidd, hogy kilépett, aztán hagyta, hogy akkor legalább az AI vigye helyette tovább a karit… Neeem, ide-oda mászkált, meg néha megütött 1-1 mobot, hogy a játék ne érezze úgy, hogy AFK, de a harcoktól olyan távol maradt, amennyire csak tudott. Na, WoW-ban annyiból jobb az ilyesmi, hogy ott pl. ha egy instában az öt ember közül faszkodik valaki, csapatszavazás alapján kirúghatjátok és berak helyette a játék valaki mást.

      • Azt kell mondjam, a közösségben elterjedő idiótákért sajnos a fejlesztő is erősen felelős. Sokszor pont azért, mert valami hibát nem orvosolnak időben, ami lehetővé teszi az idióták térnyerését. Jó példa erre az Overwatch, ahol szinte minden második csatában tapasztalom, hogy kilép valaki a csatából, ami ugye erősen hátrányba hozza a csapatot (és ezek jelentős része nem a net-probléma miatt esik ki, mert ahhoz túl gyakori jelenség). Itt a Blizzard felelőssége, hogy nem tesz semmit ez ellen, pedig nem lenne nagyon bonyolult egy ban lehetőségét belengetni a szándékos kilépésért. A WoT-ban például a trollszakaszok okozták sokáig a legmérgezőbb problémák egyikét. Ennek lényege, hogy kettő, vagy három játékos olyan szakaszt hoz be, amelyben jelentős szintkülönbségű tankok vannak. Ugyebár egy 10-es csatában egy 1-es tank semmit nem ér. Ráadásul ezt még tetézik azzal, hogy pusztán szórakozásból elkezdik lőni egymást, vagy akár a többi csapattársukat. Most a trollszakaszok ellen a játék hét éves pályafutása során tavaly jött az első érdemi intézkedés, de még az is kevés volt, így idén tovább szigorított a WG. Hét év kellett ahhoz, hogy a jelenség ellen ténylegesen lépjen valamit a fejlesztő. Persze nagyon sok esetben pusztán az emberi ostobaság az oka annak, hogy rossz játékélményt szerez az ember. Az előbbivel csak azt akartam érzékeltetni, hogy jelentős mértékben a fejlesztő igenis felelős tud lenni a bajért.

    • LOL, ez most azért poén, mert én totál meg voltam róla győződve, hogy anno ez is ment a levesbe, a többi hasonlóval együtt, de úgy tűnik mégse. =D

      Szóval ja, maradjunk annyiban, hogy ez is a tipikus “old school Péter” írások egyike volt, azaz kb. az volt az egész értelme, hogy megadjam a népnek amire vágyik. Más téma, hogy ugyanezen visszásságok nagy részét kb. bármelyik MMO közösségéről el lehetne mondani.

      Egy ideje már tervezek is erről is valami korrektebb szösszenetet összehozni. Viszont ennek hatására, valszeg előrébb fogom hozni. =)

      Titkos meg valszeg látta már ezt, hisz kb. e tájt kezdett idejárni, csak:
      1; Akkoriban ő főleg azért járt ide, hátha magát, vagy az Aoit kell védenie. (Előbbire ugye nem került sor, bár igény lett volna rá.) Ezért csak ahhoz szólt hozzá, amihez feltétélen muszáj volt.
      2; Később meg már szimplán elfelejtette. / Úgy volt vele, minek ezen vitázni, annyi év után?

      • Én igazából csak azon csodálkozom, hogy nincs egyetlen vérgőzös wow-ügyvéd komment se a sorban, mint ahogy anno a SAO-t védték a fanjai.

      • Na, ezt a postot meg csak most láttam meg, de látom, akkor kb. egyetértünk ezzel kapcsolatban. 🙂

        “Egy ideje már tervezek is erről is valami korrektebb szösszenetet összehozni. Viszont ennek hatására, valszeg előrébb fogom hozni. =)”

        Yay. 😀 Erre azért kíváncsi leszek. 🙂

        “Titkos meg valszeg látta már ezt, hisz kb. e tájt kezdett idejárni, csak:
        1; Akkoriban ő főleg azért járt ide, hátha magát, vagy az Aoit kell védenie. (Előbbire ugye nem került sor, bár igény lett volna rá.) Ezért csak ahhoz szólt hozzá, amihez feltétélen muszáj volt.
        2; Később meg már szimplán elfelejtette. / Úgy volt vele, minek ezen vitázni, annyi év után?”

        Na igen, kb. ezek, néztem is, hogy Pash egy 6 éves (!) postot volt most képes előásni. 😀 (Meg azon is, amit te is írsz, hogy ez még egyáltalán fent van a blogon… XD) Btw, amúgy tényleg elfelejtettem, hogy ez is kapott tőled anno egy ilyen külön “fikapostot”, az persze rémlett, hogy valahol beszéltünk róla, illetve úgy általában a Blizz játékokról, amik neked nem jöttek be, nekem meg igen. 😄

        “Én igazából csak azon csodálkozom, hogy nincs egyetlen vérgőzös wow-ügyvéd komment se a sorban, mint ahogy anno a SAO-t védték a fanjai.”

        Picit talán tényleg fura, mert azért nálunk is bőven volt egy stabil fantábora (most már csak azért nincs, mert “kiment a divatból”, most mindenki OW-zik XD), de gondolom a blog témái, meg a WoW-osok törzshelyei nem nagyon vágtak egybe. 😀 Értsd: azért a játékfikázások viszonylag ritkák voltak itt még régen is, ami meg volt, az tényleg olyan is (tehát legtöbbször valami zs-kategóriás, gagyi fos játék XD), a WoW-on kívül nem is emlékszem olyan címre ezek közül, amit a gamerek úgymond “nagyra tartottak”, míg Péter meg a földbe döngölte. (Nem úgy, mint mondjuk anime témában, ahol azért volt itt nem egy ilyen bejegyzés anno… XD) Szóval egyrészt emiatt sem jött a “nagy védés” (nyilván ha a blog arról szólt volna, hogy sorozatban húz le direkt sarkított módon közkedveltebbnél közkedveltebb játékokat, akkor előbb-utóbb tuti megjelent volna a “gamer kommandó” is XD), másrészt meg a SAO-t sem azért védték be, mert annyi MMO-fan járna erre, hanem azok weabook voltak és megint az volt a bajuk, ami mindig: hogy az aktuális istenített hypesorozatuk nem tetszik a világ összes emberének. 😀 Eleve a SAO igazából mint MMO-anime, valami hihetetlenül szar, ordít az egészről, hogy aki azt megírta, valószínűleg szintén nem játszott egyetlen MMO-val sem fél óránál többet, aztán abból a felületes infóból próbálta összeeszkábálni a sajátját. (De asszem erre Péter is kitért a SAO-s postjában, hogy még “szakmai” szemmel is gáz a felépítése, tehát nem csak a hülye sztorin, vagy idegesítő főhősön tudja felhúzni magát rajta az ember. XD)

      • A SAO kapcsán nem is a gamerekre gondoltam, hanem a weabukra (bocs, ha rosszul írom, nem használtam még írásban ezt a kifejezést).

  46. Titkos:

    „Azért azt megkérdezhetem, hogy mitől lesz nálad “proliság” MMO-zni, pláne ennyi játékidővel a hátad mögött?”

    Magadra vetted? Nem kellett volna. 😦 A WOW és a Lineage, meg pár hasonló MMO-ra mondtam azt, hogy prolitáp, nem az MMO-k egészére. Kicsit úgy vagyok a WOW-val, mint Puzsér az IHM-mel. A gamek közül is lehet különbséget tenni aközött, hogy milyen minőséget képvisel. Nálam a WOW szigorúan kommersz cucc, ami nem is akar többet az egyszerű igényszintek kielégítésénél, és még véletlenül sem raknám olyan gamek mellé, mind a Dragon Age, a Gothic vagy a Morrowind. Bár „az vesse rá az első követ” – mert azért tőlem se áll távol a kommersz dolgok élvezete. (Mit tudjam én, nevettem már én is az IHM nem egy paródiáján, meg néztem nagy élvezettel a Hegylakó c. B-kategóriás sorozatot.) Vagyis nem vádiratnak szántam egy emberfiának sem… De szerintem a WOW kommersz, a legegyszerűbb igényeket elégíti ki, és mivel nemzetközi a hype, sokban hozzájárult mind a társadalomban jelenlévő (és egyre növekvő) elidegenedéshez (gondolok itt a sok függőre, akik bennragadtak a WOW világába), mind a fantasy, mint stílus és műfaj degradálásához. Régen a fantasy a Gyűrűk Urát jelentette, ma meg hentelős gameket, filmeket és könyveket. Csak vér folyjék… – nagyon nem ez a fantasy lényege! Ezt egy egyszerű akciófilm is képes megadni. De ma már egy fantasy-nek is le kell süllyednie egy egyszerű Chuck Norris-féle akciófilm nivőjára, hogy el tudja magát adni. Kicsit szomorú ez, és időnként kivált belőlem olyan érzéseket, mint a harag. 😦 (Persze, régi keresztény észrevétel, hogy a harag rossz tanácsadó.)

    Mára a fantasy produktumok többségében megtalálhatóak az ismert hatásvadász elemek. A fantasy műfaj rajongója előszeretettel mondja, hogy mikor leül egy fantasy könyvhöz, elvárja, hogy elrepítse egy fantáziavilágba, hogy segítse elrugaszkodni a szürke valóságtól. Az embernek a fantáziája a végső menedéke, mikor menekül a mindennapok bajától. Ez nem probléma, de sajnos kevés azoknak a száma, akik tényleg ezt várják el a fantasy-tól. Mert mit vár el a többség? Csatajeleneteket, intrikákat és halált. A halál itt kulcsszó, helytálló közhely. A legtöbb fantasy történetben elengedhetetlen, hogy meghaljon valaki, ha pedig tele van csatajelenettel, máris nyerőnek számít. A szimpla mészárlás szintjén megmaradt történetek segítséget nyújtanak, hogy levezesse az átlagpolgár a feszültséget a remek harcjelenetek elolvasásával és elképzelésével. A probléma ott van, hogy ezt a műfajt túlzottan nagy színben tűntetik fel, miközben az igény megdöbbentően olcsó. Egy fantasy-olvasó szeretné átérezni a misztikumot, viszont nem értem, miszerint attól, hogy a fikció birodalmában két sereg egymással feláll és megütközik, hogy királyok egymást igyekeznek kigáncsolni a hatalomért vívott játszmában, hogy a kósza elvágja az ork nyakát, hogy a Trónok harcában egyre brutálisabb az erőszak, ez hogyan vezet el a transzcendenshez. Ez, akárhogyan is nézem, nyárspolgári misztikum, semmi több.

    A World of Warcraft jelentősen hozzájárult ahhoz a jelenséghez, amit úgy is nevezhetnénk: TESCO GAZDASÁGOS FANTASY. Könnyen fogyasztható…

    Ez az én véleményem. Kicsit érződik benne a konzervatív esztétika szempontjai. Ez van, nem kell velem egyetérteni (sosem volt a részemről elvárás).

    Péter:

    „Így utólag visszanézve, asszem pont a póni volt az, ahol már én is azt mondtam, hogy oké, megvolt a beszólás, akkor most egy darabig ki lett elégítve az olvasótáborom balhéra vágyó fele.”

    Ha ez kicsit vigasztal, nem te voltál az egyedüli a közszereplők között, akik kiszolgálták a vérre szomjazókat – egy ideig. Gondolok itt FreddyD „Rossz PC játékok” sorozatára, meg Dancsónak a magyar filmeket ostorozó kritikáira. De Puzsérnak is az adta többek között a sikerét, hogy nekiment olyan kulturális szereplőknek, amiknek más nem a magyar értelmiségi szcérában: a Schubert-házaspárnak, Hajdúnak, a magyar stand up comedy-sek többségének stb. Én egyébként a Vasutasnál éreztem ezt a lincs hangulatot: szinte bíztatott téged a kommentfal, hogy üssed még a srácot!

    • “Nálam a WOW szigorúan kommersz cucc, ami nem is akar többet az egyszerű igényszintek kielégítésénél, és még véletlenül sem raknám olyan gamek mellé, mind a Dragon Age, a Gothic vagy a Morrowind.” -> Az tény, hogy WoW-ot nem épp a mélysége adta el, de önmagában a kommerszség még nem lenne probléma. Nekem se elsődlegesen ezzel, mint inkább a közösség mentalitásával, és annak visszásságaival volt a bajom. Ami főleg annak volt betudható, hogy a WoW játékosainak átlagéletkora, akkoriban ritkán ment 25 fölé. Nagyon sok 18 év alatti volt köztük, akikre nem épp az érett hozzáállás volt a jellemző.

      DA, Morrowind, Gothic-al meg azért nem érdemes összehasonlítani, mert azok offline RPG-k, még a WoW egy MMO, nagyon nagy különbség. Plusz nem mintha ezek a címek ugye ne hagytak volna maguk után kívánnivalót pl. technikai téren. A Gothic bugos volt mint állat. A Morrowind túlbonyolított fejlődési rendszere kb. hasonló táperkedésre kényszerítette a játékost, mint egy MMO-ban. A DA meg minden lett, csak nem a Baldur’s Gate szellemei örököse. Nem mellékesen az EA hatására, duplájára húzták benne a szex, vér, erőszak mennyiségét.

      “mivel nemzetközi a hype, sokban hozzájárult mind a társadalomban jelenlévő (és egyre növekvő) elidegenedéshez (gondolok itt a sok függőre, akik bennragadtak a WOW világába)” -> Azaz igazság, hogy ez a WoW nélkül is ugyanúgy megtörtént volna. A jelenség már jóval a WoW előtt is létezett, és ha nem a WoW, akkor biztos jött volna valami más, ami elhozza ugyanezt.

      Plusz ne a játékot hibáztassuk már azért, mert a felhasználói között vannak, akik ilyen-olyan okokból kifolyólag túltolják azt. Beszéljünk inkább az egyén, és a közvetlen környezet felelősségéről.

      “mind a fantasy, mint stílus és műfaj degradálásához. Régen a fantasy a Gyűrűk Urát jelentette, ma meg hentelős gameket, filmeket és könyveket. Csak vér folyjék… – nagyon nem ez a fantasy lényege!” -> Ez is egy olyan dolog, ami már jóval a WoW, sőt nehogy a WoW, de egyáltalán a videojátékok előtt elkezdődött.

      “a Trónok harcában egyre brutálisabb az erőszak” -> Mondjuk én azt őszintén szólva, nem is nevezném igazi fantasynak, mint inkább egy fantasy elemeket is tartalmazó drámának. A baja meg ugyanaz kb. mint a Walking Deadnek. Már rég nem az benne a lényeg, hogy kik és miért halnak meg, hanem hogy hogyan halnak meg. Nem a képi világ van a történet alá rendelve, hanem épp fordítva.

      “A World of Warcraft jelentősen hozzájárult ahhoz a jelenséghez, amit úgy is nevezhetnénk: TESCO GAZDASÁGOS FANTASY” -> Itt azt kell érteni, hogy van amikor az ember csak szimpla kikapcsolódásra, szórakozásra vágyik, különösebb elmélyülés nélkül. A videojátékok pedig alapvetően ezt a célt szolgálják, ahogy minden más is, úgy a fantasy is.

      Nem minden fantasy célja a spirituális nagyotmondás. Van ami csak szimplán szórakoztatni akarja a nézőt, olvasót, játékost.

      “nem te voltál az egyedüli a közszereplők között, akik kiszolgálták a vérre szomjazókat – egy ideig. Gondolok itt FreddyD „Rossz PC játékok” sorozatára, meg Dancsónak a magyar filmeket ostorozó kritikáira.” -> AZért ne túlozzunk. Közszereplőnek sose tartottam magam. Illetve még Freddy és a korai Dancsó inkább csak pocsék filmeket, játékokat kritizáltak. Addig én bizony rámentem magára a fandomokra is, nem titkoltan azért, mert megvoltak a sérelmeim, és így akartam rajtuk ha úgy tetszik revansot venni.

      Más téma, hogy ezt azért igyekeztem nem annyira öncélú, mint inkább kritikusabb módon tenni, és olyan visszásságokat előszedni, amiknek joggal kijárt kritika. A hibát ott követtem el, mikor ez kezdtem átmenni direktbe, és már csak a közönség kedvéért csináltam a balhét.

    • Pash: Azért a megfogalmazásodban kicsit Rontom stílusát érzem néha.

      Közszereplő fogalom nálam azért nem ott kezdődik, hogy FreddyD, Dancsó, vagy Péter. Bár kétségtelen, hogy előbbi kettő már közelít ahhoz a szinthez.

      Fantasy: szerintem az a tény, hogy kvázi bulvárosodott a fantasy, nem akkora megfejtés, inkább a korszellem jellegzetessége, ami igazából minden más zsánerre is jellemző. Elég, ha a komolyzenére tekintünk. Sokan vannak oda Claidermanért, vagy Mágáért, akik lényegében nem csinálnak mást, mint klasszikus műveket fogyaszthatóbb formátumban adnak elő. Aztán ott vannak a főként techsznoboknak szóló előadók, akik ugyanezt kifejezetten modern előadásmódban produkálják, mint Lindsey Stirling. De ha megnézed a klasszikus fantasykat, mint a Gyűrűk Urát, vagy a Narniát, azok sem szólnak másról, mint egy világ belső konfliktusairól. Jó, a Gyűrűk Urában nem sok intrika van, viszont azért rengeteg háború tartozik hozzá. Ezen a téren csak annyi változás történt, hogy az újabb generációkból kiveszett a kreativitás, ugyanazokat a sablon mitológiai lényeket másolják rendre, amelyeket már a hőskorban kialakítottak. Minda D&D, mind a Warhammer világa tele van tündékkel, orkokkal, trollokkal, törpökkel, és valahogy nagyjából ugyanazok a tulajdonságaik mindegyik fantasy világban. Ebben a körforgásban igazából az olyan témák tekinthetők kivételesnek, mint a Narnia, vagy az Arany Iránytű, viszont ott ezeknek a lényeknek a helyét meg átveszik a humanizált állatok. Pont ezért a fantasy zsánerben nagyon nem lehet újat mutatni, legfeljebb a tétet lehet növelni. Amúgy ha kivesszük a csatajeleneteket, meg az intrikát, akkor mi marad? Kószák járják Középfölde pusztáit, napokig legfeljebb csak állatokkal találkoznak, Narnia hódjai építik a gátjukat, vagy a Warhammer katonái ülnek a lövészárokban, és reszelik a körmüket. Nem hinném, hogy túl sok rajongót lehetne ezzel megnyerni. Ezekbe a világokba kell valami nagyobb volumenű konfliktus, mert míg könyvben érdekes olvasni egy a lelki szemeink előtt feltáruló fantázia-világról, addig azt mondjuk filmen rohadt unalmas lenne órákig tartó formában ábrázolni (nem véletlenül a legnépszerűtlenebb GyU rész az első, pedig nekem az tetszett a legjobban).

      WoW és a geekség: Pontosan azt a vádat hoztad fel, amit a sajtó is rendre szajkóz, szinte minden szubkultúrával kapcsolatban, és ami ellen Péter itt a blogján állandóan felveszi a küzdelmet. Ez a kispolgári vaskalaposság, álszentség, hogy a pop-kulturális termék a felelős azért, mert sok fiatal elcseszi vele az életét. Emiatt volt hiszti a Dragonball körül (ablakon kiugró hülyegyerek miatt átsorolták a korhatár-besorolását, meg áttették éjszakai vetítésre, mert a fogyasztóvédelem megbírságolta az RTL-Klubot), de ugyanígy megy a rinyálás a videójátékok ellen, hogy agresszívvé, antiszociálissá neveli a fiatalokat (holott a többségük teljesen normális ember a hétköznapokban, igazából a környezetének odafigyelése, és a személyes attitűd határozza meg, hogy lesz-e belőle iskolai lövöldöző, vagy egy túlsúlyos, krétafehér bőrű, félzombi, vagy sem). Ezt a hatást bármely más alkotás is kiválthatja, elég csak Mark Chapmanre gondolni, aki a Zabhegyezőre hivatkozott. Az emberi ostobaság egy olyan jelenség, amit legfeljebb csak felerősíteni tudnak az ilyen dolgok. Aztán ott van az anime. Akörül úgy általánosságban is hányszor ment már a hiszti, hogy a külvilág gyerekesnek, infantilisnek bélyegezte a nézőit, figyelmen kívül hagyva, hogy mennyi kifejezetten felnőtteknek szóló anime létezik. Szóval a WoW-ot ezen a téren nem bélyegezném meg, bár kétségtelen, hogy rengeteg játékost kvázi kiszippantott a való világból, viszont ezt más játékok is elkövették előtte is, utána is.

      WoW értéke: Ebben vannak dolgok, amikkel egyet tudok érteni. Viszont azt vegyük figyelembe, hogy a legtöbb MMO-RPG ugyanazt a rendszert alkalmazza, így nagy változatosság nincs a zsánerben. Én kb. 2 hétig játszottam vele, eljutottam a 20. szintig, majd hagytam a fenébe, mert untam. Nem mindenkinek lehet a szíve csücske, ez tény. Viszont azt is láttam benne, hogy mi az, ami sokakat megfog. Rengeteg tartalom van ma már benne, így az alatt a két hét alatt azt se tudtam, merre nyúljak, mivel a játék amúgy az első pár szint után lényegében elengedi az ember kezét, és arra mehet, amerre akar. Legfeljebb belefut valami tápos mobba, rosszabb esetben egy tápos pvp-játékosba/khm fókavadászba (amennyiben az ember van olyan merész, hogy pvp-szerveren játszik, illetőleg flageli magát). Sok olyan elem van, ami már közelíti a szerepjátszás élményéhez, bár az elmúlt években rengeteget változtatott az egészen a Blizzard, hogy a casual játékosoknak is kedvezzen, így jelentősen leegyszerűsödött a kezelhetősége, mellette sok inkább Sims-re hajazó elem is bekerült, ami képes kimozdítani az embert a questelésből. Na, most ez kicsit védőbeszédnek tűnik, holott egyáltalán nem a szívem csücske, viszont jó pár MMO-val játszottam már az elmúlt években, és nagyjából mindegyikben ezek jelennek meg (mmint az RPG vonalon). Mélységet persze, hogy nem kell várni ettől. Ott van az SWTOR. Na, az kifejeztten történetközpontú, olyannyira, hogy a legtöbb játékos végigtolta mind a nyolc kasztot a kaszt-történet miatt. Ezek közül talán a két sith kasztnak, meg a birodalmi ügynöknek sikerült valóban fordulatos történetet kalapálnia a Bio-nak. De így sincs egy KoToR szintjén. Ha az ember valóban kreativitást, tartalmas történetet akar, akkor offline/pve játékot keressen, ne online/mmo-játékot.

      Péter: Azért arra az MMO-játékos közösség témára én is kíváncsi leszek. 😀

      Amúgy felvetődött a kérdés, hogy Pash miért vette elő ezt a bejegyzést ennyi év után. Szerintem hasonló okból, mint nálam. Mostanában ritkán van új bejegyzés, a kommentek is ritkulnak, így az ember elkezdi szemezgetni a régi írásokat. Meg van, hogy azokkal kapcsolatban felmerül valami gondolat. Mint nálam múltkor a Teen Titans írás kapcsán. Mondjuk ott is a TT Go megérne egy külön posztot, vagy ez a Super Hero Girls.

      • „Azért a megfogalmazásodban kicsit Rontom stílusát érzem néha.”

        Mert Rontom, hozzám hasonlóan, igyekszik elsajátítani egy konzervatív stílt, és így egyfajta konzervatív esztétikát. Persze ehhez az újgoszticizmusban fürdőző, sok esetben eléggé posztmodern és neoavantgarde, mindenféle vallást és politikai irányzatot szintetizáló László András és tsa. kifejezetten rossz irány, de ez az ő baja. Én meg, azt veszem észre magamon, hogy inkább vagyok libertariánus, mint konzervatív. De sebaj.

        Egyébként ebben nem én vagyok a „legrosszabb”. Sőt… Találkoztam nem egy emberrel a katolikus és konzervatív szcénából, amely kizárólag komoly zenét meg népdalt hallgat, kizárólag szépirodalmat, politikatudományos munkákat, filozófiai és teológiai műveket olvas, kizárólag művészfilmeket néz, erkölcsi szempontból rendkívül merev (pl. házasság utáni szex meg ilyenek), és kifejezetten elutasító mindennel, ami tömegkultúra. Na, ez nem én vagyok. Sőt, egyes esetekben akár meggyőzhető is vagyok.

        „Amúgy felvetődött a kérdés, hogy Pash miért vette elő ezt a bejegyzést ennyi év után. Szerintem hasonló okból, mint nálam. Mostanában ritkán van új bejegyzés, a kommentek is ritkulnak, így az ember elkezdi szemezgetni a régi írásokat.”

        Szerintem ezen felesleges aggódni. Van az úgy, amikor egy blogszerzőnek semmi nem jut eszébe, ezért egy bizonyos ideig nem ír blogbejegyzést. Csak hogy a másik kedvenc blogomról, a Deansdale’s Blog-ról hozzak példát: Van, amikor a szerző, Dean másfél hónapig nem ír semmit a blogjára. Magánélet, pihenés, nincs miről egyelőre írnia. Aztán elmúlik a másfél hónap, és 6 cikk is kirepül az ujjai közül. Visszatérve Péterre, ne sürgessük, majd ír, ha úgy érzi, szükséges! Én türelmes vagyok. 🙂

      • Azzal tisztában vagyok, hogy nem mindig megy az írás, nem mindig van ihlet. Nem is sürgetem Pétert. Viszont mivel kommentek se nagyon vannak aktuális témákban, én is olvasgatom a régi írásokat. Nálam is most hetek óta parlagon van a blog.
        Amúgy beleolvastam Deansdale blogba. Voltak olyan írásai, amelyektől leolvadt a biztosítékom. Az a nyelvészkedős tavaly márciusból kifejezetten röhejes volt.

      • cheatergs Says:

        “…a kommentek is ritkulnak…”

        A kommentelők is ritkulnak.XD

      • “Magadra vetted? Nem kellett volna.”

        Csak egy picit. 😄

        Btw, Foma és Péter már kb. leírták a dolgokat. A WoW egy valóba nem túl eredeti történettel/karakterekkel operáló (és igen, ha úgy tetszik, “kommersz”) játék, de a soha nem is akarta megreformálni a fantasy műfaját, vagy forradalmi újításokat eszközölni rajta, egyszerűen egy szórakoztató, kikapcsolódást nyújtó játék. (Megjegyzem, azért annyira szar csak nem lehet, ha már a hype-ja is régen lecsengett és tudtommal még mindig világ a legnépszerűbb MMO-ja… De jó, tudom, erre meg azt mondhatod, hogy “a szart is sok légy szereti”… XDDD) Mondjuk azért ha már a fantasy műfajbam betöltött helyéről beszélünk, abból a szempontból tényleg nem mondanám szarnak, szal azért itt egy elég jól kidolgozott világról beszélünk, melynek gazdag történelme van, ráadásul úgy, hogy Chapter IV-től kezdődik az első Warcraft játék, ergo az I-II-III-at nem is lett volna kötelező megírniuk, de mégis megtették, úgy érezték, hogy azért kell valami keret a sztorinak. Szal attól, hogy mondjuk a 11 éves Pistike, vagy akár fél óra játék után te ebből az egészből még nem sokat érzékelsz, nem feltétlenül azt jelenti, hogy ez valóban valami hányaveti módon összehajigált, kidolgozatlan szar. 😄 Abban persze Fomának igaza volt, hogy történetmeséléshez nem igazán az MMO műfaj a legmegfelelőbb, RTS-ként történetileg szerintem is jobb volt a Warcraft, igazából a Warcraft III-at és annak kiegészítőjét, a Frozen Throne-t szoktam ajánlani azoknak, akik kezdők a Warcraft világában, de szeretnének vele megismerkedni. Az úgy egy rendes, összefüggő sztori és nem kötelező hozzá ismerni az előzményeket. (A WoW igazából azt vitte tovább.)

        Aztán itt volt ez a “függővé tesz, az embereket elidegeníti egymástól”, ezt viszont már bocs, de röhej egyetlen játék nyakába varrni. Én pl. mostanában pont, hogy a WoW-al játszok kevesebbet, cserébe előtérbe került az Overwatch és főleg a HotS, pedig ez utóbbi kettő nem is MMO, amit szeretnek a függőség melegágyának beállítani. 😀 Mi ebből a tanulság? Hogy jellemzően nem ez vagy az a játék vált ki az emberből olthatatlan függőséget, hanem az adott illetőnek hajlama van rá, amit aztán a legkülönfélébb dolgok ki tudnak váltani. (Én pont hajlamos vagyok ráfüggeni ilyesmikre, de pl. az animét narkószerűen nyomó haveromtól is kérdeztem egyszer, hogy “szerinted ha anime nem is létezne a világon, akkor te egy normálisan szocializálódó ember lennél, vagy találnál valami másik függőséget?”, aztán ő is azt mondta, hogy akkor valszeg kocka gamer, vagy valami egyéb lett volna belőle, de a “függési hajlam” benne is ott van. XD)

        Az meg végképp nem jellemző a WoW-ra, hogy “csak a gyakásról szólna”, oké, hogy mivel RPG, ezért questekkel, meg moböléssel léped a szinteket, de akkor ezt annak ródd fel, aki először kitalálta, hogy az RPG-ben így lehet fejlődni. Szal ez a “non-stop mészárlás” inkább jellemző az általad is említett Trónok Harcára, amit nagyrészt tényleg a vér, meg a szex ad el. A WoW pont, hogy inkább kifejezetten “gyerekesen mesés”, kung-fuzó pandákkal, meg hasonlókkal… XDDD Sőt, pont rengeteg olyan extra tartalom van benne, ami nem az ölésről, szintezésről szól, hanem a feelinghez segít hozzá, hogy úgy érezd, mintha te valóban egy lennél a fantasy világ polgárai közül. Lásd amit Foma is mondott, hogy a haverjai két héten át csak horgásztak a játékban. 😀 (Én azt mindig hamar eluntam, de ugye kinek mi… :D) Vagy szinte minden hónapra jut 1-1 visszatérő event, persze ezek sem túl eredetiek, mert legtöbbjük a mi világunk Karácsonyának, Valentin Napjának, Halloweenjének és hasonlójának a WoW-os “tükörképe”, ellenben annál szórakoztatóbbak. 😀

        Egyébként meg annyira nem vagyok otthon a fantasy műfajában, de a panaszaid alapján akkor ez is annyira elkurvult mostanra, mint az animék többsége? 😀 Mert eléggé hasonlóak a bajaid: kiüresedett, megfáradt, fantáziátlan sztorik, amiket fanservice-el adnak el. Ismerős… 😀

        “Már rég nem az benne a lényeg, hogy kik és miért halnak meg, hanem hogy hogyan halnak meg. Nem a képi világ van a történet alá rendelve, hanem épp fordítva.”

        Amúgy kb., bár nézni nem nézem (majd egyszer lehet elkezdem egyszer, mert igazából nekem az egész marha LOL, csak éppen félek, hogy unalmasnak találnám, mivel én sem nevezném “igazi” fantasy-nek, ahhoz túl kevés fantasy-elemet tartalmaz), de mindig látom, hogy miket örömködnek a fanjai Face-en, meg egyéb helyeken. És így a hatodik szezon környékére már tényleg kb. az volt a fő örömforrásuk, hogy “fú, X-et Y egy számszeríjjal lőtte mellbe, miközben az pont a budin ült, Z-t meg a saját kutyáival tépették szét, hahaha!”, hát öhm, oké… 😀

        “Pash: Azért a megfogalmazásodban kicsit Rontom stílusát érzem néha.”

        Ha már itt tartunk Pash, ja. 😀 Kicsit ilyen “light-Rontom” stílusban írod néha a postokat, meg ugye nem csak a WoW-ot szóltad le már így, a Póninál pl. szinte kapásból kiakadtál, ilyen “fel nem bírom fogni, egyesek mit tudnak ezen élvezni!” stílusban. 😄

      • Ehhez a miért nincs új bejegyzés dologhoz annyit, hogy igazából már leírtam ennek az okát múltkor. Az elmúlt hónapokban én azt a projektet “fejeztem be”, vagyis inkább úgy pontos, hogy mentettem át belőle azt a részt immár használható formába, amihez nekem is közöm volt. Ennek most májusban értem a végére.

      • Jó, mondjuk ezt nem neheztelésképp írtuk szerintem, én legalábbis nem, mert tudom, hogy más dolgaid teljesen elveszik az idődet, csak szóba került. Majd lesz, amikor lesz. Én sem nagyon írogattam mostanában. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: