BloodRayne – Games & Movies

Egyesek szerint úgy az egész story, játék a Devil May Cry-ra hajaz, de hallottam már olyan véleményeket is, miszerint a Vampire Hunter D-ből, illetve a Hellsingből merített. A helyzet azonban az, hogy a BloodRayne-nek (kis asszociációval ugye Blood Rain) semmi köze a fentebb említett címekhez, sokkal inkább egy Wolfenstein-be oltott Penge ez, némi Tomb Raider-ös behatással.

Lássuk be, a fejlesztőknek nem volt nehéz dolguk, e marketing szinten siker várományos játék alapötletének megteremtésekor. A recept igen egyszerű volt, legyen valami misztikus, okkult ereklyés, kincskeresős téma nácikkal, zombikkal, náci zombikkal, démonokkal, nácik démonokkal, ám túlzottan koppintani nem jó, így hát dobjuk fel a főhősnőt két karpengével, és állítsuk be félvámpírnak (aka dámpír) hogy meglegyen az ereje is ezekhez a szerszámokhoz. Sőt, ha még mindez nem lenne elég, a már így is garantált 18+ vérfürdőhöz, lánykánk kisujjból mestere legyen még a lőfegyvereknek is, plusz dobjuk meg pár extra képességgel, mint a jól ismert időlassítás.

Ennyi ötletlopás, összeollózás után persze teljes joggal hihetné az egyszeri gamer, hogy a Bloodrayne egy rossz játék, de szerencsére nem az. =)

 

 Történet

A story nagyjából a következő…

Adott egy hősnő, neve Rayne, aki egy különös “házasság” eredménye, vámpír apa és ember anya légyottjának eredménye, aki bosszút esküdött a vámpírok, elsősorban saját apja ellen. Később rátalál egy titkos társaság, a Brimstone Society, akikhez Rayne csatlakozik, mint ügynök. Innét indul a történet, ami hármas tagolást kap.

Az első harmad 1933-ban játszódik, és a Louisiana állam béli Morton nevű porfészekben kell bizonyítanunk rátermettségünket, zombik, mutánsok, és pókszerű rovarlények ellen, akik a fertőzést terjesztik. A fertőzés megállítása, és a póklények királynőjének legyakása után azonban kiderül, hogy az itt véghezvitt tevékenységünk csak a kirakós egy apró része, és valami sokkal nagyobb van készülőben. Itt bukkan fel a főgóré először, egy bizonyos Jürgen Wulf.

A második harmadban, 5-évvel később, 1938-ban Dél-Amerikában, valahol Argentína partjainál kell meglátogatnunk egy titkos náci tengeralattjáró bázist, ahol a nácik titkos okkultista törekvéseit kell megakadályoznunk, és megszereznünk a híres kristály koponyát. A dolgok azonban még tovább bonyolódnak, és felmerül egy Beliar nevű démoni istenség neve is.

Végezetül az utolsó harmadban a 3. Birodalom kellős közepébe, Berlinbe vezet az utunk egy Castle Gaustadt nevű helyre, ahol a nácik mellett vérfarkas szerű monsztrákkal és óriás denevérekkel is meggyűlik a bajunk.

Kis érdekesség még, hogy Beliar az eredeti konzolos verzióban még bukott angyalként szerepelt a történetben, a PC-s verzióban már Atlantisz egykori uralkodója volt. Hogy erre a változtatásra mi szükség volt, igazság szerint érthetetlen, hiszen a történetvezetés, játékmenet ettől függetlenül ugyan az.

 

Játékmenet

Akció TPS lévén a dolgunk nagyon egyszerű, minden utunkba kerülő ellenséget felaprítani/lelőni válogatott fegyverarzenálunk valamelyik darabjával. Alapfegyverünk a két karpenge illetve két szép hosszú lábunk, ezek különböző variációival tehetjük (általában) a leggyorsabban hidegre az ellenséget, illetve ezt még felturbózhatjuk a Blood Rage-el (erről majd később).  Sokszor azonban jelentősen megkönnyíthetjük a helyzetünket, illetve növelhetjük a túlélési esélyünket a lőfegyverek használatával, melyeknek 6+2 rekesz áll rendelkezésre.

Az első 4-be különböző pisztolyok és könnyű gépfegyverek, a másik 2-be pedig 1-1 közepes géppuska fér el. Ezekből egyszerre kettőt is a kezünkbe foghatunk. A következő rekeszbe a robbanóanyagokat, gránátokat és dinamitokat pakolhatunk, még az utolsó speciális rekesz a nehézgépfegyvereknek, rakétavetőknek, sörétes és vadászpuskáknak van fenntartva. Ez néha okozhat kisebb dilemmát, hiszen ezek más-más előnnyel, hátránnyal bírnak. A sörétes puskával például kész terminatornak érezhetjük magunkat egy szűk folyosón a barakkokat feldúlva, ám egy messzebb lévő elbarikádozott csoport ellen már inkább a rakétavető jönne jól.

A célzás sajnos, vagy nem sajnos full automata, ennek előnye és hátránya egyaránt megvan, bár PC-re utólag készült egy crosshair mod, nekem sajnos ezt nem sikerült működésre bírnom… =(

A karpengéken és a lőfegyvereken túl Rayne, mivel vámpír, képes az áldozatai nyakába ugrani, és piócaként rájuk tapadva kiszívni a vérüket. Ez azon kívül, hogy a legegyszerűbb módja annak, hogy végezzünk az ellenséggel, nem elhanyagolható gyógyulást is eredményez, amire szükségünk is lesz, hiszen a játékban egy darab medikit nem található.

Később ebben a mutatványunkban segítségünkre lesz egy láncos szigony is, amivel a távoli, vagy épp menekülő ellenséget magunkhoz ránthatjuk. A legtöbb ellenségnél ez bejön, ám például a fekete ruhás SS tisztek képesek ezt blokkolni, így náluk oldalról, vagy ami még jobb, hátulról kell próbálkozni. Ezt érdemes a bordó ruhás főtisztek (mini bossok) ellen is bevetni, hiszen elég combos adag rejlik bennük. =) Apropó, főellenségek ellene soha nem próbálkozzunk ezzel.

Továbbá a játékban segítségünkre lesz még 4 speciális képesség, az első az Aura Vision, ami a tájékozódásban segít, a második a jól ismert Bullet Time, ami húzósabb helyzetekben szinte kötelező, a harmadik egyfajta Zoom Vision, ami párosítva egy G33-as puskával kiváló orvlövésszé tesz minket.

Ezeket korlát nélkül tudjuk használni, ám az utolsó képességünket, a fentebb már említett Blood Rage limitált. Ez egyfajta berzerk mód, ilyenkor különösen erős, védhetetlen super kombókat vethetünk be, ami nagyobb tömeg vagy főellenségek esetén szinte kötelező. Kaszabolással tölthetjük fel, csak 30 másodpercig tart, de a hatása pusztító. =)

 

Grafika

A Blood Rayne grafikai szempontból erős közepes, a szebbik fajtából. A PC-s verzió már kezelte a shaderes vízfelületet és a bump-mappinget is. A zenék, ambient hangok, és a fizika szintén rendben voltak. Az AI változó, általában jól harcol, és ami nekem külön tetszett, a humanoid ellenségek képesek berezelni és menekülőre fogni, vagy ha kiütjük a kezükből a fegyvert, másikat felszedni, stb.

 

Értékelés, véleményem

A legtöbb barátom nincs és nem is volt túl jó véleménnyel erről a játékról, és érdekes módon amikor megkérdeztem őket, miért, végső soron valahogy mindegyiküknek ugyan az volt a legfőbb problémája a gammel, mégpedig hogy a hősnő és a játék világa egyszerűen egymással összeegyeztethetetlen. Bővebben, hogy a szűk fekete-piros cuccban szaladgáló pehelysúlyú vámpírlány, aki méteres karpengékkel és karonként egy-egy lőfegyverrel van felszerelve, egyszerűen nem illik bele a zombis, nácis, sötét, kastélyos, bázisos gyilokba.

Nos én nem mondom hogy nincs abban igazság amit mondtak, hiszen tény és való (sőt világosan látszik a játékon) hogy innét-onnét összeszedett dolgokat gyúrtak egybe, ám mégis ez engem valahogy egyáltalán nem zavart. Pedig általában én se bírom elviselni, amikor össze nem illő dolgokat kevernek össze (álá J franchise egy jó része) itt azonban ezt mégsem éreztem vészesnek.

Szerintem ez egy egyszerű, középszerű, ugyanakkor akció dús, könnyed kis TPS, ami még csak véletlenül sem akar többnek látszani, mint ami. Plusz pont, hogy szerencsére a fejlesztők nem csak egy egyszerű portot készítettek a játékhoz, hanem fogták és 0-ról írtak egy külön PC-re optimalizált FPS szerű irányítást. Anno a game 78-82% körül kapott, nálam olyan 85% körül vizsgázott.

 

BloodRayne 2 – A folytatás

Az első rész viszonylagos jó szereplése után a játék előreláthatóan kapott egy folytatást is, ahol Wulf másvilágra küldése után új fenyegetéssel kellett felvennünk a harcot, eredeti vámpír testvéreinket, és végül Rayne apját, Kagant kellett az örök vámpírmezőkre küldenünk.

A játék a legnagyobb fejlődést egyértelműen grafikai téren érte el, ám sajnos ennyivel nagyjából ki is fujt a pozitívumok listája. A játékmenet, történet ezúttal végleg Penge irányba ment el, és sajnos a Prince of Persia szerű felfutós,i ugri-bugri részek se tettek jót a játékmenetnek. A legnagyobb csapás azonban a lőfegyvereket érte, melyből most már csak egy Dragons névre hallgató dual pisztoly szerűséget használhattunk.

Igaz ennek aztán később lett gránátvető és kapaszkodjatok meg, lángszóró módosulata is, ám sajnos a lőfegyver használat a manánkat, majd az életerőnket szívta, amit ha felszorzunk a körülményes és suta célzással, nos nem kell részleteznem, mennyire kihasználhatatlan lett. Amikor Rayne nem vette fel az ellenfél pisztolyát, shotgunját, azt hittem programhiba, még a gamet is újraraktam.

Összességében nem volt egy rossz játék ez se, de sajnos PC-n, billentyűzetről, de még gamepadről is egyszerűen körülményes volt játszani. A kedvencem amúgy az volt, amikor a végtelenül spawnoló punkok, vámpírok, punkvámpírok hullámai közötti pár másodperces nyugiban kellett a szigonnyal X tárgyat Y-ra rántani, hogy végre továbbjuss. Mondanom sem kell mennyire élveztem az ilyen részeket.

 

BloodRayne – Movie

Azt hiszem nem én vagyok az egyetlen aki ezen film megtekintése után a pokol legmélyebb, kénköves bugyraiba kívánta Uwe Boll-t, aki jó szokásához híven már megint halál másról készített filmet. Az első kérdés ami kapából felmerült bennem a film elején: Középkor? Cirkusz? Mi a fasz? Mit keres BloodRayne a középkorban egy cirkuszban? Szóval röviden a drága német úriember fogta az első rész történetét és cselekményét, aztán a 90%-át kidobva, összemixelte a második rész történetével. Nem értitek igaz? Hát én se értettem. Tehát az első rész helyszíneit ignorálva Romániában járunk, és Wulf helyett ezúttal Rayne apja, Kagan akarja összeszedni Beliar testrészeit, ami az eredeti stroyban mondjuk ezer darab, de ez ne zavarjon minket, szóval itt csak 3 darabról van szó (borda, szem, szív) ami most figyeljetek, talizmánként(!) van definiálva. Rayne aztán két vámpírvadász, Sebastian és Vladimir mellé szegődik, és megindul a hajtóvadászat Kagan és a többi evil vampire ellen. A végét szerintem ti is kitaláljátok.

 

BloodRayne 2 – Movie

Azt mondod második rész? Igen van, és kapaszkodjatok meg… szarabb lett mint az első volt! Azt mondod nem lehet? De igen, lehet, csak olvasd el: Egy éles váltással ugorjunk a középkori Romániából egyenesen a vadnyugatra, 1880-ba, Montana államba, ahol kiderül hogy Billy a kölyök valójában egy 357-éves vámpír, és cowboy vámpírokból szervez egy titkos hadsereget, hogy létrehozzon egy vámpír birodalmat az új világban. De Rayne persze ott terem és nem hagyja… Ugye, ugye… megmondtam. ;P Ja és ami még külön jó, hogy a két filmben teljesen más nő játssza Rayne-t, tök jó mi?

Végezetül mint Mugen fan, muszáj még megelítenem , hogy Rayne karaktere helyet kapott a Mugen-ban is. =)

Advertisements

18 hozzászólás to “BloodRayne – Games & Movies”

  1. A BloodRayne_04-es kép ALÁZ! :3

  2. Csak a demókhoz volt szerencsém, nem rossz, de akkor is csak egy tps-hack-and-slash ez szerintem.
    Tényleg van 2. rész a filmből? Na, ne. LOL. Az első nem volt túlzottan jó. :/ A második részt ki hagyom akkor. 😀

  3. Junchi: A Daemite Nácik a game leghangulatosabb ellenségei, a mozgásukat, hangjukat nagyon eltalálták. 😀

    Thunder: : Az első részt szerintem megéri legalább egyszer kipörgetni, a demó nem tudom mennyit enged, de hidd el, a 2. és 3. fejezet sokkal hangulatosabb mint az első. A BR 2-őt inkább hanyagold PC-n.

    A filmek meg nagyon szarok, ha gondolod Jewtube-ra fel van töltve a 2, de tényleg csak saját felelősségre ajánlom. =)

  4. Akkor inkább kihagyom ezt a filmet. 😀
    Amúgy a 2. része a játéknak olyan volt mintha lassítva ment volna minden. :/ Jobban tetszett az 1 demója.

  5. A 2-vel azaz irdatlan nagy probléma, hogy:
    A; PC-n annyira suta az irányítás, hogy még gamepadel is macerásak az ügyességi részek.
    B; Elcseszték a lőfegyverek rendszerét.
    C; A story végleg elment Penge irányba.

    Az 1-ből ha tetszett egy kicsit is a demo, szerintem kapd le valahonnét a full verziót, mert néhány órányi könnyed szórakozásra tökéletesen alkalmas. =)

  6. Az elsőt elvittem a feléig, utána jöttek azok a buzi szörnyek, és nem bírtam idegekkel.
    A kettő demóját szarrá vittem, de sosem jutottam el odáig, hogy a teljest beszerezzem. Majd PS2-re egyszer letöltöm.

    • A befertőzött nácikra vagy azokra a fehér vérfarkas szerű monsztrákra gondolsz?

      • Jaja, azokra, amik így kitörtek, és úgy néztek ki, mintha csak gerinc meg koponyából állt volna az egész. Bár régen nyomtam vele. miután kinyírod a szőke ribancot, az utána lévő résznél volt, ez biztos.

    • Azok a farkasok rohadt erősek voltam. De a fertőzött nácikat öröm volt szétszerelni, azokat bírtam. 🙂

      • A farkasok ellen a legjobb, ha időlassítást használsz, vagy valami keményebb fegyverrel megküldöd őket. Az MP40-est például el is felejtheted, de egy dual STG44-el már jó eséllyel pályázhatsz a fejükre (csak nem ürülnének ki olyan gyorsan) vagy marad a vérszívás.

      • JAjj rég volt már. De nekem is úgy rémlik, hogy lassítást vagy Blood Rage-t nyomtam különben elég hamar szét tudtak szedni… és mindig sok jött belőle egyszerre.

      • Mindegy az mikor volt, úgy se nagyon van már mivel játszani manapság. Most mit vegyen elő az ember, Modern Warfare 2? Kösz de nem kérek a regenscriptes tengerészgyalogosokból. =)

  7. Kérdés (Mugen)
    Nos, mivel rendszeres olvasója vagyok a blognak, elég videot láttam, de mindíg felmerül bennem 1 kérdés, mer ugye mégiscsak laikus vagyok a programhoz. Az hogy lehet, hogy a játék az egyik összepárosításban pörög elég rendesen, a másikban pedig (mint itt is) viszonylag lassú piff-puff szerű bunyó megy? Ez karakterfüggő, vagy esetleg van valami állítható rate? Csak feltűnt, én, részemről a Chipp Zanuff féle darálóhoz vagyok szokva, annál lassabb dolgokkal nem is nagyon tudok mit kezdeni. Pedig megpróbáltam:P

  8. Persze karaktertől függ, hogy mennyire intenzív a harc. De leginkább AI és a játékos ügyességétől. Egyes karakterekkel lehet akár 30 hites kombókat összehozni ha jól küldöd, mint pl Chipp Zanuff másokkal meg csak pöckölődni tudsz egykettőt. Ezért rohadtul kiegyensúlyozatlan a mugen.

  9. 2v2-ben az igazi a mugen. 😀

  10. A bunyó intenzitása függ az Ai-től, gamespeed-től, na meg attól mennyire tudsz illetve mennyire lehet bánni egy karakterrel. Van aminél kifejezetten nehéz kombózni, másiknál 1-2 gombnyomás. Plusz az is hozzátartozik, hogy mivel egy karakter tulajdonképpen egy minimodnak felel meg, így ezeknek különböző verziója létezik, plusz azon kívül még lehet kismillió edit. Egy kombónál egyébként 999hit lehet a max, de mivel kombókat összefűzni is, hogy egymás után aktiválódjanak, így akár 999×999 hit-et is lehet csinálni. 😀

  11. Még annyit, hogy akik kritizálják a Mugent, általában arra hivatkoznak, hogy nem elég pörgős, illetve hogy a legtöbb charnak nincs sok támadása, kombója, nem úgy mint XY és Z játékokban.

    Na most én erre csak azt szoktam mondani, hogy én úgy vagyok vele, hogy mennyiség helyett inkább a minőség, szóval az se jó ha túl sok kombója van egy charnak, mert úgy is csak azokat fogod belőle használni, amik a legjobbak, illetve amiket ugye te magad jól tudsz használni. Hiába van 130 fajta támadása egy charnak, ha abból 3-5 a használható. Most hogy 10-ből 5, vagy 100-ból 5, ebben az esetben nem sokat számít.

    Pörgősségre kitérve meg ennyit tudok mondani:

  12. […] BloodRayne játékokról és filmeről egyszer már esett szó egy nagy bejegyzésben, és összességében elmondhatom, ami az első két filmre érvényes volt, az érvényes most […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: