Turok 2008

A jurakor legfélelmetesebb lényeire vadászó híres indián feltámasztására tett próbálkozás, ami sajnos nem zárult maradéktalan sikerrel…

 

Bevezetés

Aki nem ismerné, Turok egy indián képregény hős figura, aki ninjákat megszégyenítő ösztönökkel és lopózási tudással rendelkezik. A túlélés igazi mestere, akinek egy raptor torkának átmetszése rutinmunka. Pályafutása viszonylag korán, az 1950-es években indult, ám kalandjaiból csak majd fél évszázaddal később, 1997-ben született videojáték Turok Dinosaur Hunter címen. A játék természetesen óriási sikert aratott, köszönhetően a korhoz képest gyönyörű grafikájának és akció dús játékmenetének.

Az alap játék sikere után nem volt kérdéses a folytatás, amik sajnos messze alulmúlták az eredeti játékot, minden tekintetben. A 3. rész már ki se jött PC-re, még a 4. rész, az Evolution hatalmas bukás lett 2002-ben. Turok tehát úgy tűnt megmarad a hőskor egyik olyan figurájának, aki Max Damage-hez hasonlóan tündökléssel kezdte pályafutását, ám végül kalandjai csúfos véget értek.

2008-ban azonban, 6 éves várakozás után kijött egy játék ami érdekes módon mindenféle alcím vagy szám nélkül simán csak Turok néven került a nagyközönség elé, ezzel is jelezve, hogy Turok kalandjai egy teljesen más, önálló szálon indulnak el. Persze ezen a ponton tehető fel a nagy kérdés: Vajon sikerült e Turokot újra feltámasztani? Nos… azt kell hogy mondjam, csak részben.

 

Történet, vagy valami hasonló

Az egész játék egy átlag akciófilm történetével kecsegtet, miszerint egy zsoldos alakulattal egy lakatlannak hitt dzsungelbolygó felé tartunk, ahol egy terrorcselekedeteket véghezvinni készülő milícia likvidálása a fő feladatunk. Hajónkat azonban útközben lelövik, lezuhanunk, ráadásul mint kiderül a bolygó élővilága a Jurakorban jár, ergo a megmaradt túlélőket Raptorok és más tökéletes ragadozók tizedelik. Turok persze nem egy hétköznapi katona, hiszen valaha maga is a milíciának dolgozott, az úgynevezett Wolf Pack különítmény tagja volt, ám amikor látta főnöke és társai kegyetlenségét, úgy döntött mégis inkább a jófiúk oldalán kamatoztatja képességeit.

Ennél fogva társaink, akik miután is kellően ki poénkodták magukat a sérónkon, nem igazán bíznak meg bennünk, általában minden balul elsült dologért minket hibáztatnak majd. Apropó társak… többségük átlag marine szinten van, de némelyikük kitűnik a többiek közül, már persze nem a személyiségével, hanem inkább a sztereotípia miatt, amit megtestesít. A nehézgyalogos egy nagydarab, izmos, kopasz néger, aki minigunal operál és hősiesen feláldozza magát a társaiért (egyébként Christopher Judge adja a hangját) a mesterlövész egy szláv beütésű albínó, a technikus egy nagydumás néger, a felderítő paranoiás mexikói, stb.

 

Játékmenet, áldás és átok

A játékmenet a posztmodern FPS-ekhez hűen működik, vagyis Healtbar nincs, az elvesztett HP automatikusan töltődik vissza. Hud van, bár itt bevezettek egy érdekes húzást is, mi szerint fegyvereink oldalán látható egy led, ami zöld, sárga, narancssárga, majd piros színben jelzi a lőszermennyiséget a tárban, ezt érdemes figyelni. A közepes és kis méretű fegyverekből akár egyszerre kettőt is a kezünkbe foghatunk, és mindnek van valamilyen másodlagos és harmadlagos funkciója is.

A nagyobb csúzlikból természetesen már csak egyet tarthatunk a kezünkben, itt a legérdekesebb a minigun, aminek harmadlagos funkciója az, hogy lecövekelhetjük valahová, ilyenkor önálló turretként működik és a fényen kívül csipogással is jelzi, ha már újratöltésre szorul.

A játék persze le se tagadhatná, hogy konzolos (bár Turok mindig is az volt)… Ennek az egyetlen pozitív megnyilvánulása, hogy képesek vagyunk mind a katonák, mind a dinoszauruszok ellen különféle késes mutatványokat végrehajtani, feltéve, ha megfelelő szögben és megfelelően időzítve döfünk.

Ha jól csináljuk, Turok egy látványos animáció közepette teríti le az áldozatát, aminek több féle variációja is van. A kisebb jószágokat és a katonákat viszonylag könnyen elintézhetjük, még a közepes és a nagyobb méretű hüllők ellen már nagyobb a kihívás, a legnagyobbak ellen azonban nincs mese, szitává kell lőni őket ahhoz, hogy aztán kivégezhessük őket. Ezt mindenképp pozitív húzásnak könyveltem el, hiszen kifejezetten jutalmazó érzés azt látni, ahogy Turok pofán rúg, majd koponyán szúr egy velociraptort. =)

Kevésbé jó azonban ennek a fordítottja, amikor minket kap el valamelyik rém, ilyenkor a konzolon igen divatos püföld ezt és ezt a gombot ahogy tudod mini játék jön elő. Ez alapvetően nem rossz húzás, és dob a játékon, viszont még konzolon némiképp egyszerű a piros, zöld variációt megszokni, addig PC-n húzós, amikor egyik dínónál még elég volt valamelyik vagy mindkét egérgomb, még egy másiknál már a WASD gombokból generál véletlenszerű kombót. Kényelmetlen ugyan, de meg lehet szokni.

Vannak azonban kevésbé értelmes húzások is, amiket megtartani teljesen felesleges volt…  Gondolok itt arra, milyen jót mosolyogtam azon, amikor a tutoriálnak is felfogható első pályán, az épp lezuhanó űrhajóban rohangálva szembetaláltam magam a játék első létrájával, amire én bátorkodtam nekifutásból felugrani… Vagyis csak ugrottam volna, mert az izmos irokéz úgy pattant vissza a polírozott mászó alkalmatosságról, mint egy gumilabda. Köztudott ugyanis, hogy drága kontrolleres barátaink képtelenek a vízszintes és a függőleges felületek közötti hirtelen változást feldolgozni, így az ő kedvükért eme bonyolult folyamat kivitelezésére készült egy script, amihez szépen be kell célozni az egyik létrafokot, akció gombot nyomni, mire a kamera átvált a megnyugtató 3. személyű nézetbe, és szépen fokonként felmászhatnak az előre gombbal. Ilyenkor még az AI is vár szép türelmesen, nehogy mászás közben unfair módon elhalálozzunk.

De rendben, nem akarok igazságtalan lenni, így ezt nem tekintem hibának. Azt azonban már annál inkább, hogy a játékban mindössze egyetlen mentés slot van, amire a játék szakaszonként automatikusan ment, checkpoint elven. Ennek köszönhetően pedig egy-egy nehezebb részt akár 10. alkalommal is újra kell kezdenünk, annak ellenére, hogy a játék amúgy nem túl nehéz.

A játéknak alapvetően három igen nagy problémája van. Az első a pályatervezés, ami sajnos minden fantáziát nélkülöző, egyszerű és lineáris. A dzsungelben haladás 80%-ban olyan, mint egy sziklafalak közé szorított 3-5 méter széles ösvényen történő rohanás, amit csak kisebb, jórészt kör alakú terek és kopár, lépcsőzetes sziklapárkányok szakítanak meg. Ez azért is szomorú, mert a játékban egyébként vannak kifejezetten igényes, nagyobb méretű nyílt terek is, amiket változatos vegetáció borít, melyből növényevők lakmároznak, árnyalva helyenként a ragadozók prédájává lett emberek és hüllők maradványaival, esetleg lezuhant, kiégett roncsokkal, körülöttük elhagyott, megrongálódott rakománnyal, kidőlt fákkal, tavakkal, vízeséssel stb.

Még rosszabb a helyzet a belső tereken, melyeknél én merem állítani, ilyen mértékű fantáziátlansággal már régen találkoztam. A lakott, aktív bázisok unalmas, szürke beton és fém textúrák ismétlődő folyosóiból és tereiből állnak, amiket az elszórt dobozok és hordók nem tudnak feldobni. Valamennyivel jobb a helyzet a kihalt, leamortizált verzióknál, ahol csőből folyó, tükröződő pocsolyát képző vizet, szikrázó, kiégett elektromos berendezéseket, szivárgó füstöt és gőzt, tüzet és beomlott, felrobbant részeket is láthatunk.

A második nagyproblémám a játékkal az AI, ami 2008-as alkotáshoz képest nevetségesen ostoba, főleg a katonáké. Ugyan elugrálnak a gránátok elől és fedezéket keresnek, de ennyi. Tudomást sem vesznek a hullákról vagy arról, ha kilövöm a tőlük 2 méterre álló társukat. A fedezékek mögül kibújva mindig várnak egy 2-3 másodpercet mielőtt tüzelnének, ha meglátnak és fedezékbe bújok, addig lövik a fedezékem, amíg tárazniuk nem kell. Ja és a legjobb, ha egy nagyobb tárgy van közöttünk, ahonnét én simán látom az ő fejét, és ő is az enyémet, ahelyett hogy lőne, megkerüli, és csak akkor lő, ha szembe találja magát velem. Egyszerűen olyan nevetséges szinten a játékos kezére játssza az AI saját magát, hogy meghalni csak egy sunyi sniper, vagy egy hátulról érkező minigunos csóka miatt tudunk.

A harmadik zavaró tényező pedig az úgynevezett túlélés és lopakodás, pontosabban ezeknek a hiánya és feleslegessé tétele. A célunk a túlélés, ehhez képest lőszerből mindig bőséges mennyiség áll majd rendelkezésünkre minden csúzlihoz, még a legkomolyabbakhoz is, és sajnos ez nem csak egy katonai bázison, hanem kinn a dzsungel közepén, vagy lenn egy sziklabarlangban is így van. Több felszereléshez jutunk majd, mind egy egész zászlóalj, egy tapasztaltabb FPS fan sohasem fog semmiből se kifogyni.

A lopózás pedig úgy ahogy van, tökéletesen felesleges. Példának okáért van egy olyan rész, ahol azt a feladatot kapjuk az egyik társunktól, hogy úgy távolítsuk el a felszínen őrjáratozó katonákat, hogy ne csapjunk zajt, ne vegyenek észre, és ne szólaljon meg a riasztó. Mi ennek rendje és módja szerint az íj, a kés, és a hangtompítós SMG segítségével szépen levadásszuk az összes őrt, majd irány a zöld neonos ajtó, bejutunk, és bent terminator módjára már nyugodtan szétlőhetünk mindent. Ez első sikerült is, ám egy másik alkalommal lebuktam, mert egy késeléses kísérlet nem jól sült el, megszólalt a riasztó, és… nem történt semmi. Magyarul halál nyugodtan lerambózhattam volna mindenkit karonként egy géppisztollyal, mert egyszerűen semmilyen következménye nincs. Nem jön több ellenség, nem záródik le az ajtó, nem törnek elő turretek, semmi. Ja és a legjobb, riadó alatt bezúzok a bázisra, ahol szépen elvan mindenki, mint a befőtt.

Másik jó példa, amikor egy roncs körül kéne eltávolítani az ott őrködőket, három oldalról. Első oldalon a magas fűben lopózva, késsel, másik oldalon egy peremről a raptorokat előcsalogatva a shotgun fáklyájával, harmadik oldalon egy újabb peremről, a bokrok közül íjjal. Itt ugyan nincs riasztó, annyi hogy ha lebukunk jön egy heli 3 sima géppisztolyos ürgével, ami amúgy is jönne, csak később, mikor a megtisztítás után társaink a roncshoz szaladnak.

 

Értékelés

Mit is mondhatnék ezek után a Turokról? Egy kommersz FPS, amibe beleraktak néhány jó ötletet, ugyanakkor elbarmoltak olyan dolgokat, amik sokkal fontosabbak lettek volna a játékmenet szempontjából. Egyszer végig lehet vinni, és kellően akció dús, de nem valószínű, hogy később bárki újra elővenné. 7.2/10

Reklámok

8 hozzászólás to “Turok 2008”

  1. Hmm nem ennek volt az első része N64-es siker termék?
    Bár valamiért taszít de ez az FPS-ek nagy részére igaz.

  2. N64-en és PC-n is elég sikeres volt, bár kissé eltúlzott.

    Ez az “új” rész egész jó, már csak azért is, mert dínók vannak benne zombik, robotok, ufók, meg más milliószor lelőtt lények helyett. Van egy feelingje amikor kezedben egy shotival meg egy géppityuval osztod a raptorokat, csak sajnos egy idő után elunod.

  3. Az eredeti Turokot imádtam, el lehetett benne csomószor veszi, tévedni, és parás volt.
    Ez a 2008as viszont 1 rossz CoD klón. : (

  4. Azért a CoD-hoz én nem hasonlítanám, attól sokkal jobb. =)

    Abban viszont igazat adok, hogy az eredeti Turokban voltak fejtörők, útvesztők, ügyességi részek, és ami tetszett, ha felvettél egy talizmánt akkor egy ilyen bullettime szerű mód aktiválódott.

    Turokot anno sokan azért kezdték ki, hogy el lett túlozva. Mert a játék elején még zsoldosok, dínók, mérges bogarak, óriás zöld gorillaszerű szörnyek jöttek rád, addig a végére már cyborgok, cyborg dínók, mechek, meg hasonlók ellen kellett küzdeni.

  5. Az, hogy most van egy játék ami arról szól, hogy egy indián késsel, íjjal és lőfegyverekkel vadászik dinoszauruszokra, meg zsoldosokra, egyéb monsztrákra, és ez így megy a játék 90%-ában, aztán az utolsó előtti pályán megjelennek ilyen predator szerű lézerfegyveres alienek, a legutolsón meg mechek, cyborgok.

    Szóval érted, jó játék volt meg minden, de mint ha tényleg túl sok mindent akartak volna belepakolni.

  6. Jó játék ez, de én nem tekintem igazi Turoknak. Az íjon és a dínókon kívül nem sok köze van az eredetihez. De egyébként én jól elvoltam vele, késelgetni élvezet, bár szerintem poén, hogy hamarabb szétszedünk a késsel vagy nyolc raptort, mint a shotgunnal egyet. A T-rexnél a végén Inhuman módban meg majdnem összetörtem valamit…

  7. Jó játék, csak az a gond vele, hogy egyszerűen nincs az éreztetve a játékossal, hogy itt bizony most túlélsz. Lopakodni felesleges, gyakorlatilag az esetek 90%-ában a rambo módjára hülyére lövök mindenkit karonként egy stukkerrel taktika tökéletesen működik, már csak azért is, mert bőven kapsz ellátmányt.

    Ja igen a másik dolog ami még szemet szúrt a főellenségek… bizonyára emlékszel még az alap Turokban az elsőre, aki két Humvee-t küld rád, aztán jön ő maga. Garantálom, ez a főellenség több kihívást jelentett anno egymaga, mint itt az összes. A T-Rex-nél befutsz a pálya közepén a nagy fa gyökereihez, aztán addig lövöd amíg a földre nem esik, hogy aztán megkéselhesd.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: