Puella Magi Madoka Magica

Magical Girl… ha egy olyan ember hallja meg, vagy olvassa e két szót, aki nem kedveli ezt a műfajt, az első gondolatai, elképzelései, nagyjából valami random sztereotip Sailor Moon, Tokyo Mew Mew szerűség formájában bontakoznak ki. Ahol erősen színezett kislányok átváltoznak, és varázshatalmukkal elűzik a gonoszt, mindezt valami gyenge lábakon álló történettel, és elcsépelt romantikával körítve.

Természetesen, mint minden más stílus képviselőit, ezt is ostobaság, felszínesség általánosan egy kalap alá venni, hisz itt is vannak komolyabb, értelmesebb darabok, amik képesek a cukormázon túl mutatni, erre az egyik jó példa, a nemrég befejezett Magika Madoka.


Mielőtt belevágtam volna…

Amikor először hallottam erről az animéről, meglepett milyen magas értékeléseket kapott még a nevezzük úgy, hardcore rétegtől is, illetve hogy mennyire komoly darabként került emlegetésre, ami az első képkockák láttán elég meredeknek tűnt számomra.

Nem tagadom, az első képek, illetve az ezzel párhuzamosan olvasott ömlengősebbnél ömlengősebb kommentek, bejegyzések után, jó öreg szkepticizmusom máris előjött, mert “a stílus megváltója”, “reformer”, és főleg a “véresen komoly” titulusok után úgy éreztem, egy Neo Elfen Lied érdemtelen kiemelésének lehetek most tanúja. Ennél fogva már “csak azért is” alapon engedtem a kíváncsiságomnak, és végignéztem a sorozatot, amire akár azt is mondhatnám így utólag, hogy sikerre vitte azt, ami az Elfen Lied-nek anno nem sikerült. Vagyis meggyőzött arról, hogy a cukormáz és a dráma, kombinálható sikeresen. Az animét amúgy a Shaft stúdió készítette, akik a Maria Holic és a Dance in the Vampire Bund szerű animéikkel, eddig enyhén szólva nem nyűgöztek le.


Történet, avagy fordítsuk ki a kliséket

A történet a szokásos klisékkel indít, vagyis adott a főszereplő Kaname Madoka, aki egy szép napon épp egy bizarr álomból ébred, majd a kötelező családi és barátokkal (Sayaka, Hitomi) találkozós jelenetek után, beér az iskolába. Ahol épp ekkor tűnik fel egy hűvös, rideg, ijesztő cserediák Akime Homura, aki azon kívül hogy rejtélyes (és érezhetően dark tsundere) profi a tanulásban és a sportokban is. A főszereplő és legjobb barátnője, ahogy ilyenkor lenni szokott, konfrontálódnak Homuráva, aki főleg Sayakának ellenszenves (tehát adottak a riválisok). Iskola után aztán beindul a második fázis, ahol Madoka egy rejtélyes segélykérést követve, Sayakával közösen rátalál egy fura, fehér “macskanyúl” szerűségre, Kyubeyra, aki a magical girl animék elengedhetetlen kisállata lesz.

Kyubey mint kiderül, Homura elől menekült, aki vadászik rá és végezni akar vele. Itt egy rövid patthelyzet alakul ki, amit a monster of a day, vagy ahogy itt nevezik őket, egy witch feltűnése tesz még bonyolultabbá. Sokat azonban nem kell várni a segítségre, hisz az még pont időben érkezik Tomoe Mami személyében, aki legyőzi a witchet, ezzel megmentve a lányokat, majd szócsatába elegyedik Homurával, aki aztán elmegy.

Ekkor tudjuk meg, hogy Mami már régóta a magical gir szakmában van, igazi veteránnak számít, őt is Kyubey fedezte fel anno, és ezt a hatalmat képes megadni Madokának és Sayakának is, sőt még egy kívánságukat is teljesíti, ha hajlandók vele szerződést kötni.

Valljuk be, eddig a történet úgy istenigazából nem tér el azoktól a variációktól, amiket eddig már megszokhattunk. Így az első egy-két rész után, az anime nem néz ki egy 4/10-es átlag magickal girlnél többnek. A helyzet azonban a 3. rész második felétől, gyökeres fordulatot vesz. Madoka szembesül azzal, hogy a magical girl lét bizony nem csupa móka és kacagás, csodás hatalommal és laza jó tevéssel, hanem sokkal inkább egy választott életút, munka és kötelesség, ami amellett hogy különösen veszélyes, lehetetlenné teszi a normális életet. Aki egyszer beszáll a játékba, annak többé nincs visszaút, nem lehetnek se barátai, se párja, se családja, hisz veszélybe sodorná őket. Nem tanulhat, dolgozhat, szórakozhat úgy ahogy a normális átlagemberek, a hatalommal ugyanis felelősség és kötelezettség jár. Az egyetlen kiút a halál, és aki egy witchel folytatott harcban esik el, annak még a teste sem marad meg, örökre eltűnt személyként fogják nyilvántartani, akiről csak néhányan tudják majd a valódi igazságot, de még ők se akarnak emlékezni rá.

Különösebben ugyan nem szeretnék spoilerezni, de azt hiszem annyit elárulhatok, a történet ezzel még korántsem ért véget, hisz rengeteg a nyitott a kérdés. Hogy ki is lesz az igazi rossz? Honnan is erednek a witchek? Mi a megoldás, és ennek mi az ára? Illetve hogy mi lesz Madokával, és a többiekkel? Azt mindenki megtudhatja, aki végignézi az animét. Spoiler gyanánt még annyit mondanék, hogy a második rész eleje körül azért kizárásos alapon rálehet arra jönni, ki is lesz a csúnya, aki túl szépet ígér ahhoz, hogy igaz legyen (valahogy már ekkor éreztem, hogy QB valójában kábé annyira megbízható, mint egy facehugger).

Hogy a negatívumokról is essen szó, a nyomott képű moe dizájn, amivel az anime operál nagyon nem volt az esetem. Ugyan a különféle bizarr animációk, igencsak jól sikerültek…

Viszont a minőség itt is tudott azért kontrasztosodni, amint a hétköznapi jeleneteknél, hátrébb kerültek kicsit a szereplők.

Kár, hogy az anime vége kissé összecsapott lett a megoldás terén. Nekem speciel az az egész armageddonos, önfeláldozásos dolog elég erőtlennek hatott, az addigiakhoz képest. Ám ettől, illetve néhány olyan bedobott jelenettől eltekintve, amiknek valódi kihatásuk nem volt a cselekményre, különösebb problémám nem volt az animével.


Reform vs Overrate

Az anime tehát a végeredményt tekintve, azt hiszem kijelenthetjük, jól össze lett rakva. Ám sokan sajnos itt is belestek, a túlértékelés hibájába, és túlzó, néha már-már nevetséges kikiáltásokkal álltak elő. “Megreformálta a műfajt”, “végleg leszámolt a klisékkel”, “nyugdíjba küldte a Sailor Moon-t”, csak hogy párat említsek a legnépszerűbbek közül. Különösebben belemenni, ugyan egyikbe se szeretnék. Mindössze annyit fűznék hozzá, hogy nem hiszem, hogy a Madokát egy lapon kéne emlegetni, mondjuk az említett Sailor Moon-al, mert még ha egy műfajba is tartoznak, teljesen más tartalommal bírnak, és más céllal jöttek létre.

Ha valaki az őszinte véleményemre kíváncsi, akkor azt tudom mondani, hogy a Madoka nem reformer, de még csak nem is igazi tragédia, sokkal inkább dráma. Kétségtelen, hogy az anime ha nem is újat, de valami újszerűt, érdekeset tárt a nézők elé, tulajdonképpen a máshol már elsütött, bejáratott elemeket, ötleteket ötvözte a műfaj már meglévő elemeivel, amit majdnem kiválóan sikerült találni, kivitelezni. Ezért mindenképp jár neki az elismerés, ugyanakkor a túlértékelés hibájába se érdemes beleesni, meredek dolog Madokát valami “messiásnak” tartani a műfaján belül, attól ugyanis messze van.


Végítélet, megváltás vagy ügyes próbálkozás?

Ami tetszett:

– A szokásostól eltérő koncepció és remek tálalás.
– Jó ötletek és csavarok.
– Mami és Homura stílusa, személye.
– A bizarr animációk.

Ami nem tetszett:

– A karakterdizájn és a helyenként butuló grafika.
– Néhány értelmetlen jelenet.
– Kyubey és Sakura karaktere.
– Az anime zárása

Itt tartom még érdemesnek megjegyezni, hogy szerintem Madoka a tipikus “úgy jó ahogy van” kategória. Tehát én nem hiszek abban, hogy egy második szezonnak már túl sok értelme lenne, és igazából annak se látom az értelmét, ami manga fronton megy. Konkrétan hogy 3 különböző fut egyszerre. A canon manga mellett, két AU-t nyomatnak, aminek én az extraprofiton kívül más értelmét/hasznát, nem igazán látom. (Régen erre voltak a non-H general doujinok.)

8/10 – Ajánlom mindazoknak, akik vevők az eltérőbb koncepciókra. =)

Reklámok

69 hozzászólás to “Puella Magi Madoka Magica”

  1. Na, örülök, hogy tetszett. :3

    Megmondom őszintén, volt bennem egy kis félsz, hogy majd jól lefikázod/nem fog tetszeni, amivel persze nem lett volna baj, szal ezt még mindig nagyon tisztelem benned, hogy látatlanba semmit nem fikázol, hanem végignézed vagy legalábbis belenézel az adott stuffba, de… nah, mivel tényleg az egyik szívügyemmé vált ez a sorozat, így tartottam kicsit a bejegyzéstől. 😀

    Btw:

    Ezért mindenképp jár neki az elismerés, ugyanakkor a túlértékelés hibájába se érdemes beleesni, meredek dolog Madokát valami “messiásnak”, vagy “reformernek” tartani a műfaján belül, attól ugyanis messze van, na meg nem is e célból jött létre.

    Ez mondjuk nem igaz, a rendező ugyanis maga jelentette ki (meg is van valahol az interview), hogy pont a mahou shoujo műfaj dekonstrukciója volt a célja ezzel az animével és ezzel az egy dologgal nem is értek egyet, már ami a posztodat illeti: Szerintem igenis megreformálta a műfajt, ugyanúgy, ahogy az Utena a shoujót vagy az NGE a mechát.

    • Jah, még annyit, hogy egy esetleges folytatásra én sem lennék vevő. Csak elrontanák vele az animét, arra meg semmi szükség.

      A mangák meg… MEH! Belelapoztam mindegyikbe, de különösebben egyik sem hozott lázba…

      • A manga sajnos ahogy olvasgattam róla a véleményeket, inkább az anime sikerének “megfejésére” szolgál. Az egyikben már kapásból van nyílt yuri szál, a másikban két inkubátor, a canon manga pedig állítólag véresebb, de cserébe összecsapottabb. Szóval 100% hogy egyikbe se fogok belekezdeni, nehogy elrontsák nekem az anime utáni jó hangulatot. =)

  2. A korrektség kedvéért alap, hogy ha valamiről véleményt mondok legalább pár részt lássak belőle, bár tudom vannak nem is kevesen akik már látatlanban szórják a mínuszokat (még erre is).

    A kiemelt részt illetően akkor inkább úgy fogalmazok, hogy én így látom. A Madoka egy jól sikerült anime, ami ad, mutat valami újszerűt és egyelőre úgy néz ki befutott, tehát nem fenyegeti az a veszély, hogy méltatlanul elfeledjék. (Igaz egy szar második szezonnal ezt még el lehet cseszni, pláne abból kiindulva ami manga fronton megy, persze ne legyen igazam, de valljuk be, láttunk már ilyet nem is egyszer).

    Ugyanakkor a magickal girl műfaj mint említettem elsősorban mainstream alapú, tehát nem véletlen hogy főleg a shoujok termelnek ide, amik a régóta bejáratott sablonokat használják (már persze a kultcímekhez képest meglehetősen ügyetlenül és felszínesen, de ez most részletkérdés).

    Na most az addig oké, hogy Madoka sikeresen kijátszotta a Faust kártyát és ezt az egész mahou shoujo lét inkább átok mint áldás témát, de most őszintén, melyiket az egyszerűbb átültetni és időről-időre befutni vele? A Madoka féle koncepcióval, vagy azzal ami Sally, Cutey, Sailor Moon óta bejáratott és a stílus váza? Azt hiszem egyértelmű.

    Nyilván a Madoka is fog majd, vagy legalább is sejthető, hogy fog majd kopikat kapni, de azok nem valószínű, hogy hozni fogják azt az epic színvonalat. Ezt arra alapozom, hogy Wedding Peach és Mermaid Melody se tudta az eltérőbb tálalás ellenére hozni az SM sikerét. Plusz Madoka inkább a hozzánk hasonló 18+ korosztályt szólítja meg, annak is egy (értelmesebb) részét, nem allage stuff.

  3. Nagyon érdekesnek tűnik, kösz h megírtad ezt Peti! ^^
    Am bocsi a műveletlenségért de mi aza fachumper v mi?

  4. Szívesen, egyszer mindenképp érdemes végignézni, főleg annak aki vevő az újdonságokra. =)

    Amit említettem az facehugger, írd be googlebe és megfogod látni micsoda az. =) Röviden az Alien című klasszikus scifi horrorban egy rovarszerű faj első életciklusa, egy pók szerű parazita inkubátor (aha, mondom én hogy van hasonlóság! =P) aminek a célja, hogy rövidke élete során célba juttassa a lárva megfelelőjét egy testbe, ahol az kifejlődik, kitör, majd felnő és egy nagy szörny lesz belőle, aminek kaptártudata van.

  5. Magdolnan néni Says:

    Hirtelen azt olvastam, hogy Puella Magdi…

  6. LOL! XD Egyik srác MSN-en meg Punella-ként értette. =D

  7. Peti, ne haragudj, de most már meg kell kérdeznem, mert ugyan eddig is használtad, de ebben a postban rekordmennyiségben fordult elő. XD Miért írod ck-val, hogy magical girl? Sem az “alapszó” (magic), sem annak bármilyen hasonulását nem írjuk ck-val tudtommal. Persze ha ez valami 4chan-féle otaku szleng, mint pl. az “animu & mango”, akkor én kérek elnézést, mert “nem vettem a poént”, de amúgy nem értem.

    Az animéről: Az első három rész megnézve, igazából az a bizonyos jelenet a harmadik rész végén sem vágott annyira földhöz, mint ahogy a fanjai ígérték, hogy ütni fog. Jó, oké, már előre lelőtték a dolgot, de ha valami jól meg van rendezve, így is hatásos, pl. a TTGL-ben Kamináról is tudtam, hogy mi lesz vele, mégis, amikor megtörtént, beütött, mint a szeg. Itt talán az volt a gond, hogy az itteni karaktert még megismerni sem volt időnk rendesen, nem nőtt eléggé a néző szívéhez, és máris “kiírták”. (Ennél jobban nem tudom konkrét spoiler nélkül körülírni a dolgot. XD) Szóval tény, hogy meglepő és nem várt fordulat volt, de kb. a “Wow….that was sudden.” érzés volt az egyetlen érzelem, amit kiváltott belőlem. Persze még az elején járok, szóval reménykedem, hogy a későbbi csavarok már valóban ütni is fognak, nem csak érzelemmentesen meglepni. (Ez utóbbi paradoxonnak tűnhet, de tényleg annyi volt csak, hogy meglepődtem, nem éreztem sajnálatot, dühöt, “vazz, ilyen nincs!” érzést, aminek ilyenkor lennie kellene.)

    Amúgy kb. egyetértünk a sorozattal kapcsolatban (ja, ilyen is ritkán van :D), bár mondom, én még az elején járok, de eleve a hangulat/setting sem olyan, hogy őrült, habzó szájú fanboyává váljak a cuccnak, viszont ettől még nincs kizárva, hogy tetszeni fog. 🙂 Egyébként jól mondod, QB/Kyube/Kyubey/akármi (tényleg, ennek akkor most mi a franc a hivatalos neve? XD) szerintem már a második résztől kezdve gyanús, leginkább amiatt, hogy állandóan nyomatja a “köss velem szerződést és bármit kívánhatsz cserébe!” dumát, a kedvencem az volt, amikor megjegyzi, hogy “bármit kívánhatsz, de nem adhatok tippeket”, aztán szinte majdnem a rákövetkező jelenetben már utalgat is arra, hogy lenne egy jó ötlete arra, hogy Madoka mit kívánjon. XD Szal ja, kicsit sem olyan, mint a szemét házalóügynök, aki addig tukmálja rád a gagyi cuccát, amíg végül már te is elhiszed, hogy szükséged van rá. 😀 Talán csak abban vagyunk más véleményen, hogy ahogy elnézem, nekem kb. pont fordítva lenne a szimpatikus/antipatikus karakterek listája. Madoka és Homura jelleme sablonosabb és “írj rólunk yuri fanficet, MOST!”-stílusú jobban nem is lehetne, ellenben Kyube talán az eddigi kedvenc karakterem. XD (Madoka anyja mellett, de sajnos ő vajmi keveset szerepelt eddig, és gondolom a későbbi részekben sem fog főszerephez jutni. XD) Persze Kyube valszeg nagy szemétségbe fogja belevinni a “függésben” élő lányokat, és valszeg nem ok nélkül akarja minden Madoka-fan kivégezni, na de ki mondta, hogy stílusos negatív kari nem lehet kedvenc? 😀 (D.Gray-man-ben is a Milennium Earl az egyik legnagyobb arc. XD) Persze majd kiderül, lehet tényleg arról lesz szó, hogy Madoka és Homura gyönyörűen jellemfejlődnek, Kyube pedig tényleg olyan masszív szemétkedésbe kezd, hogy végül én is megutálom, de egyenlőre max az utóbbit nézem ki a sorozatból.

  8. Ja, még annyit, hogy igen, az Ichigo Mashimaro-ból egy az egyben átmentett karakterdizájn szerintem sem volt jó ötlet, egy fokkal reálisabb ábrázolás talán jobban állt volna egy ilyen sötét sztorinak, mint ez a moe-moe otakucsapda. (Persze nem az a “ló másik oldala” rajzolás, amiket pl. egyik-másik Madoka mangában elkövettek, de a mangákról már Aoin is írtam, hogy borzalmasak. XD) Max azt vagyok hajlandó elfogadni normális érvként, amit szintén Aoin írt valaki, hogy ez a dizájn kb. pont azért lett ilyen, hogy “kontrasztban” legyen az eseményekkel, mondhatni, így még jobban üt 1-2 dolog. Remélem, hogy így lesz, mert pl. a fent említett harmadik rész jelenete karakterileg nem volt egy akkora nagy szám, moe vagy reális dizájntól függetlenül. Talán inkább a jellemére kellett volna gyúrni abban a pár részben, ahelyett, hogy az ilyen hülye fanservice-t erőltették volna, mint “még le sem ér a feldarabolt witch hullája a talajra, de ő már nagyban teázgat, she is so CLASSY!!!444”. De ezt már az előző postban kifejtettem.

  9. Igen, tudom hogy a magickal girl nyelvtanilag hülyeség, részben rossz berögződés, részben szlengszó ahogy gondolod. =)

    Az animével kapcsolatban osztom a véleményed, engem se vágott a földhöz, inkább csak egyszerűen jó lett, bár a zárás szvsz lehetett volna jobb is, de ezt meg már megszoktam az évek során, hogy a tetszetős animék ritkán kapnak az addigi színvonalhoz hű befejezést, mint ha a végére valahogy nem tudnák eldönteni mit is akarnak igazán. Annyit elárulok, a vége itt is kissé zavaros.

    Madokáért én se voltam oda, nekem Homura mellett Mami volt szimpatikus. Ritka az amikor egy animénél a főszereplő bekerül a best of-ba, inkább csak kedvelni szoktam őket. Hozzáteszem, Homura például alapból nem volt az esetem karakterileg, de mivel itt nem csak kilőtték és a levegőben hagyták a “jégszívű darkos csaj” klisét, hanem kapott megfelelő háttért is, így mindjárt más volt, és lett miért megkedvelnem.

    Karakterdizájnt illetően spec jobban örültem volna érettebb(nek kinéző) karaktereknek,de ezt betudom annak, hogy semmi sem lehet tökéletes. =)

    QB/Kyube/Qbey/KyuB/Kyubey/Kyuubey/stb nos őt is lehet kedvelni természetesen (amúgy a Kyubey a helyes) de nálam ő már átbillent a ló másik oldalára. Van jó pár negatív karakter, boss, stb akiket kedvelek, és ez az “átcseszek, kijátszok mindenkit a céljaim érdekében” típus is bejön, de QB-nál talán a karakterdizájntól vagy attól hogy elég átlátszóra sikeredett, egyszerűen nekem is ökölbe szorult a kezem, és csak arra gondoltam, bárcsak odamenne valaki egy szeneslapáttal, és úgy egészen véletlenül tarkón találná vele vágni. =D

    • …És ez egyszerre jó is meg rossz, hogy Kyuubey-nek végtelen teste van, mert bár annyiszor nyírod ki a kis dögöt, ahányszor csak akarod, viszont a végén úgyis csak elfáradnál, majd a képedbe röhögve továbbsétálna. :3 Ezért is mondtam azt róla, hogy az az “imádom utálni” eset…

      Amúgy az, hogy az aktuálisan hájpolt cuccok kit mennyire vágnak földhöz, mindig is érdekes “téma” marad imho. A Madokának pont sikerült elérni nálam ezt, míg ugyanez már nem mondható el mondjuk a Clannad és társai vackokról. Ott meg én nem értem, hova ez a nagy hype…

      • Na azt én se, Air, Kanon, Clannad hármas sikere mindig is rejtély volt számomra.

        Jaj ez a “végtelen” vagyok már Alucard óta az egyik “kedvenc” klisém, amin mindig jókat tudok nevetni. =) Even the deathless may die!

  10. cheatergs Says:

    A Madokára gondolva nekem az jut eszembe, hogy túl nagy lett a kontraszt a végére. Igazából a mahou shoujo már annyira csak a ruhákban volt jelen, hogy akár a normális dizájnnak még helye is lett volna. Na, persze akkor épp a sablontól való elütését veszíti el, hisz ha komoly sztorihoz komoly megvalósítás is társul, akkor bekerül a sima komoly sztorik közé, úgyhogy megértem őket. Ennek ellenére nagyon levált már a magical girl-máz a tartalomról a végén. Mondjuk ezért már a witchek is tettek: kissé elborultabbak az SM Dead Circusához képest…

  11. Az SM 4 . szériája a leggyengébb. A szörnyek dizájnja és/vagy az amit támadás címen műveltek már a sorozat mércéjével mérve is röhejesnek számított. Na meg az ellenségek is… a Quartett lolikák azért nagy zuhanás volt pl az előző széria witchjeihez képest. Az egyetlen jólsikerült karakter ott Nehellenia volt (csak aztán faszért kellett újra előszedni a Stars elején).

    Madokához visszatérve, érettebbnek kinéző karakterekkel 9-et is adtam volna rá. =)

  12. Ezek alapján kedvet kaptam egy kis anime nézegetéshez. Bár valószínűleg ez annak tudható be, hogy rég volt már mikor én még animéztem és amúgy se sokat láttam eddig. Szóval jó lesz bővíteni a repertoárt.:) Majd érettségi után szerintem belekezdek.

    Egyébként teljesen osztom a véleményedet Péter, hogy a negyedik széria volt a leggyengébb. Mondjuk én enyhén szólva nem kedvelem Chibiusát, úgyhogy nálam már itt el lett vágva az évad. Persze az előző évadokban is szerepelt rendesen, de itt már nagyon feleslegesnek éreztem a jelenlétét. Oké, hogy a végén nála volt az aranytükör meg a harcokban ő hívta Pegazust segítségül, de most őszintén, ha eddig boldogultak nélküle most minek oda. Sajnáltam hogy a belső senshik annyira háttérbe szorultak, mert szerettem amikor ők együtt közösen győzték le a szörnyeket. Egyébként nekem tetszett, hogy előhozták Nehelleniát, vagyis jobban mondva az, amikor a külső meg a belső harcosok párban harcoltak a “klónok” ellen. Bár az a megoldás nem jött be, hogy a végén “megtért”. Akkor már inkább az eredetinél maradok. Egyébként a manga az anime ezen szériájához képest jóval sötétebbre sikeredett. Átvihették volna ezt a vonalat is, talán akkor élvezhetőbb lett volna. Nem mondom, hogy olyan rossz lett, vannak benne jó részek is, de kétségtelenül ez a leggyengébb széria.

  13. A Sailor Moon jó példa arra, amikor az anime kezdetben pozitívan fejlődik a mangához képest, még a non-canon dolgok is jól állnak neki, aztán egyszer csak a stúdió úgy érzi most már révbe értek, és szépen leadja, egyre inkább a klisékre, fanservicere kezd támaszkodni.

    Chibiusát én se kedveltem, már az R-ben se, de az hogy a SuperS szinte már csak róla szólt, azt azért túlzásnak éreztem (pláne a mangához képest). Ahogy mondod, az innereknek sajnos már semmi szerepe itt, kivéve persze SM-et. Annak ellenére, hogy ők is szintet lépnek, semmivel se lesznek effektívebbek vagy jut nekik több szerep a harcokban, már azt a részt kivéve, amikor a szintlépés végbemegy.

    Madokát érdemes megnézni, mert a tipikus magickal girl sorozatokhoz képest eltérőbb irányt vesz, és jól játssza ki a lapjait.

  14. Yuriko-chan Says:

    A kommenteket még nem olvastam, és gyakorlatilag maga az anime nem is érdekelt, csak kíváncsi voltam, mire ez a nagy hype, de az írás nagyon jó lett, gratulálok hozzá. 🙂 Nekem sok új infót nyújtott, és a stílusa is nagyon korrekt. Szerintem simán elmenne egy újságba is. 🙂

    Off: új kommentelő-felület van, wow.

  15. Kösz szépen. Igyekeztem amennyire csak lehet objektív lenni. =)

    A hype most nagy körülötte, de azt majd úgyis az idő dönti el, mennyire bizonyul tartósnak, illetve hogy maga az anime is ténylegesen gyakorol e majd hosszútávú hatást a műfajra, vagy sem. Jó anime, de nem hiszek abban hogy “megváltó” lenne.

    Amúgy igen, új a kommentfelület, de nekem a régi jobban tetszett.

  16. Punella Magdi Madoka, jól hangzik. : D

  17. Paródiának még jó is lenne. XD

  18. A témával kapcsolatban már nem írok hosszú oldalakat, mivel már kibeszéltétek a témát.. Én ehhez fűznék hozzá egy mondatot.

    “Az animét amúgy a Shaft stúdió készítette, akik a Maria Holic és a Dance in the Vampire Bund szerű animéikkel eddig enyhén szólva nem nyűgöztek le”

    Igen a két legsikertelenebb műve a Shaftnak, de ezenkívül ott van a Sayonara Zetsubou Sensei, Bakemonogatari páros, ezt ne felejtsük el.

  19. Erről a két cuccról sokszor hallottam már, de eddig még nem jutottam el oda, hogy bele is nézzek.

  20. Meglepett hogy 8 pont csak, keveselem. O.O
    És azzal se értem egyet hogy nem lehet a sailor moonhoz hasolnlítani, kikell hogy ábrándítsalak de lehet (még ha az egy egykaptafás iq lájt is) mindkettő maho shojo. Maria Holic jó a szokásostól elrugaszkodó elképzeléssel.

  21. Akkor úgy látszik nagyon eltér a pontozási szempontunk. =)

    Attól, hogy mindkettő MG még nem jelenti azt, hogy különösebben értelme lenne őket egymáshoz méregetni, pláne egy ilyen indokkal. Ez olyan, mint ha azt mondanád, hogy a Ferrari sokkal jobb, mint az Audi, mert mindkettő autó, vagy a Stalker sokkal jobb mint a Serious Sam, mert mindkettő FPS. Ez logikailag hülyeség, mert az egyik nem következik a másikból.

    A Magical Girl műfajba több más, eltérő műfaj termel, eltérő arányban, főleg shoujok ugyan, de vannak shounenek is, például Cutie Honey is az. A Sailor Moon Magickal Girl anime, de azon belül egy shoujo, míg Magica Madoka seinen. Na most egy shoujo és egy seinen anime baromira nem egy kategória, még ha mindkettő magical girl is, mert teljesen mást vár el tőlük az ember.

    Sailor Moon-t lehet szidni, de 20-éve jelen van, még mindig tartja magát, és az MG animék jó része még mindig vagy teljes egészében, vagy részben de az ő fanservicét, kliséit használja, max a karakterdizájnt igazítja a mostani divathoz (moe).

    Maria Holic pedig nem jó, és annyira elrugaszkodónak se mondanám. Eleve mitől rugaszkodik el? Egy öntudatos leszbikus punci lezbül egy olyan iskolában ahová csak lányok járnak, mindezt azért mert kiütéseket kap a fiúktól. A story már itt dropped kategória nyíl egyenesen, de hoppáré, jön a nagy csavar, a szerelméről ugyanis kiderül, hogy egy transzi srác, akitől mégse kap kiütést. Remélem nem kell részleteznem, hogy ez miért is egy kalap szar úgy ahogy van. =)

  22. A Bakemonogatari tényleg jó: majdnem minden üt, amiben egy szereplő olyan stílust képvisel mint amilyet a főszereplő lány:D

  23. Engem nem vonzz, ajánlgatták anno, meg a Midori no Hibit is, de valahogy mire oda kerülnék, hogy próbáljuk meg, akad jobb. Főleg azóta tartok ezektől, mióta rávettek, hogy nézzek bele az Ouran High Schoolba, és 1 résznél nem bírtam tovább.

    • MIdori no Hibi meg az Ouran High School teljesen más kategóriás anime. A Bakemonogatarival nem tudom mi lehet a közös vonásuk.. Egyébként én nem annyira ajánlom, tényleg van jobb is tőle, a topba nincs benne! 😀
      9 pontos anime számomra.

      • Nem mondtam, hogy van közös vonásuk, azt mondtam, hogy nem vonzz. Általában a legtöbb animéről ránézésre meg tudom azt állapítani, hogy ezt most meg fogom nézni, vagy majd talán egyszer megnézem. =)

        Baccanot és Durararat is halogatom már régóta, pedig azokra is sokan mondják, hogy jók.

        9 pontos anime nálam már az epic kategória (nincs is belőle sok, egy kezemen meg tudom számolni), 8 pont amire azt mondom jó.

  24. Sailor moon erőltetett rózsaszín kis tündérmese olyan 3/10 körüli kb.
    Semmi átütő nincs benne, ma már lejárt lemez. Azért leírnád milyen nálad egy 10pontos anime?

    • Feltételezem a Madokáról is úgy fogsz vélekedni 15+ év múlva hogy “lejárt lemez”, hiába vált ki túlnyomóan pozitív véleményeket manapság. 😀 Nem véletlenül szerepel az SM a retro toplistákon még manapság is, pedig a “lejárt lemezek” létezéséről egy idő után már a kutya nem tud.

      • Madoka azért nem lesz akkora ikon az MG műfajban, mint az SM, Cutie, Sally trio, de mindenképp egy emlékezetes darab marad.

        Kicsit amúgy arra emlékeztet ez, amikor egy másik helyen az illető azzal érvelt, hogy mert Madoka a 240 valahanyadik helyen van a my anime list legnépszerűbb animéi között, mire jött a válasz, hogy a Sailor Moon meg a 120. =)

        Már itt bukta volt a dolog, de csak kíváncsiságból ránéztem mik vannak “most popular” alatt perpillanat, és én egy olyan listára azért nem sokat adnék, aminél a top címek így néznek ki: Death Note, Bleach, Naruto, Code Geass, Elfen Lied, Haruhi, stb.

  25. 10-pontos anime az én értékelési elvem szerint nincs, mert a 10/10 = 100%, 100%-os anime pedig nincs, mert semmi sem tökéletes.

    A Sailor Moon amúgy miért is erőltetett? Nem igazán értem… =/ Aztán… átütés? =/ Elnézést, de egy mainstream magickal girl animétől te mégis miféle átütést vársz? Ezt se értem. Az meg hogy régi és már nincs körülötte akkora hype egészen pontosan mit is befolyásol? Csak mert szerintem semmit.

    Rendben van, hogy neked nem tetszik, de ha érdemben nem tudsz érveket felsorakoztatni ellene, hogy miért is rossz, akkor inkább ne próbálj kifogásokat gyártani.

  26. Pl azt vártam, hogy ne pátoszos, összecsapott legyen az egész. Nincsen jelentősége a történteknek, a karakterek főleg a főszeplő korlátolt, nincs jellemfejlődése. Életszerűvé kellett volna tenni mint Madokát.
    De látom te túlzottan szereted és nembírod a kritikát.

  27. A kritikát bírom, de az igazságtalanságot nem.

    “Életszerűvé kellett volna tenni” -> Életszerűvé ? LOL már! Hogy lehet életszerűvé tenni egy olyan történetet, ahol létezik mágia, humanoid királyság a Holdon, és az egész egy nagy chaos vs cosmos viszályra épít? Madoka se életszerű, hanem egy másabb, a szokásostól eltérő és komolyabb elképzelést mutat be, ezért érdekes.

    Usaginak pedig van jellemfejlődése, már kapásból az első szériában is. Bővebben: Usagi az elején full Lunára volt utalva, azt se tudta, hogy mit csináljon. Aztán egyre inkább kezdett ráérezni a dologra, lettek társai, akikkel mind civilként, mind a harcokban ki kellett jönnie és össze kellett velük dolgoznia csapatként, ebben szintén nagy segítségére volt Luna.

    Aztán amikor már sikerült e téren (is) kikupálódnia, jöttek a komolyabb csapások. Mikor végre újra egymásra találtak a szerelmével, rögtön elvették tőle és ellene fordították. Plusz még a múltban történtek is a nyakába szakadtak, hogy az egész öröksége odalett, és ráadásul mindezt annak az emberiségnek köszönheti, amit addig oly buzgón próbált megmenteni a saját végzetétől.

    Innentől kezdve észre is lehet rajta venni az elkövetkezendő részekben, hogy ezek igenis kihatottak rá, sőt a végére még több szenvedés vár rá, hisz a barátait egyesével megölik a szeme láttára, a szerelmét se tudja megmenteni (a végén a karjai közt halt meg) és közben az ellenségéből aki mindennél jobban gyűlöli őt, mondhatni isten lesz. Usagi ekkora már szó szerint mindent és mindenkit elveszített, mégis kiáll Metallia ellen, és meghal azért az emberiségért, akik talán meg se érdemelték az áldozatát. Röviden tehát a hisztis, bugyuta, lusta lányból egy érett nő lett a végére.

    Javaslom egyszer nézd végig rendesesen az animét, legalább az első szériát.

  28. Kerülöm a konfliktusokat, ezért is nem szoktam belemenni a vitákba.
    Mivel viszont az egyik kedvenc animémről esett szó, most hozzászólok. ^^
    Bubika, ugyan Péter már elmondta amit én is gondolok, de sose értettem miért kell azt csinálni, h amit szeretsz azt azzal próbálod védeni, h azt támadod amit nem szeretsz? oO

  29. Az még odáig nem lenne gond, hogy szembe állít egymással két animét, de akkor már legyen fair. Az hogy nem adtam 10/10-et Madokára (meg semmi másra se) hanem csak 8-at, az én értékelésem, amivel nem kötelező ugyan egyetérteni, de azt le lehet írni értelmesen is.

    Ha pedig kritizálunk egy másik animét, és rámondjuk, hogy például a főszereplőnek nincs jellemfejlődése, akkor azt nem ártana alátámasztani, mert e nélkül csak ott marad a levegőben, sőt még rá is omlik az illetőre, ha megcáfolom.

  30. Lord.Kamina Says:

    Befejeztem! Jó kis anime volt és láttam pár fincsi dojinshit. ^^”
    Eddig úgy nézki Mami a legnépszerűbb. ^^

  31. Nos egészségedre, én inkább rosszul szoktam lenni az ilyenektől. Ha lehet a non-H general fajtát szeretem, csak azokból marha kevés van, és még kevesebb, amit angolra is lefordítanak.

    Mami népszerűsége meglepő, én kapásból Homurára számítottam volna, mint a legnépszerűbb doujin alapanyag.

  32. Megnéztem és azt kell mondjam kellemes csalódás volt. 🙂 Az első két rész még tényleg nem a legjobb, de utána ahogy “bekeményített” az anime, úgy lett egyre érdekesebb, izgalmasabb is. A karakterdizájnnal egyébként jómagam sem voltam megelégedve, bár van egy olyan érzésem, hogy az így keletkező éles kontraszt a cuki rajzolás és a történet kegyetlen drámaisága között szándékos húzás volt a készítők részéről. A zenéket imádtam, a karaktereket is többnyire szerethetőnek és aranyosnak találtam, a legjobban azonban az tetszett, ahogy a magical girl kliséket kiforgatta az anime.

  33. Mondtam én hogy jó ez, bár az “original” magical girlök között is van pár igényes, főleg a régebbi darabok között. Például átveréses, árulásos húzás volt már anno a Kamikaze Kaito Jeanne-ben is, már persze nem ilyen formában, hanem a stílus határain belül maradva. =)

  34. Végig néztem és direkt azért néztem be a blogra,hogy lásam Péter mit ir róla.
    Ahogy én észre veszem Péter meglása a dolgok lényegét és örülök,hogy jó véleményel van,engem megfogot az anime azzal,hogy nem az a klisés anime amikor már tudod mi fog történi külömben neki ültem nézni és nem tudtam abbahagyni anyira érdekelt,hogy most mi is következik,egy délután végig néztem

  35. Ezt elfelejttettem hozzá tenni,hogy nekem a tizedik rész tetszet mivel egéssz idö alatt kiváncsi voltam miért akarja Homura megakadáljozni,hogy Madoka mahou shoujo legyen

  36. Madoka annak ellenére, hogy a nagyobb rutinnal, tapasztalattal rendelkezők hamarabb átláthatják, mindenképp a minőségi darabok közé sorolható, még ha például a karakterdizájn egyértelműen nem az én világom. Aki kevésbé tájékozott, járatos a komolyabb darabok terén (akár animéken belül, akár azokon kívül) annak meg mindenképp jobb ha ezzel kezd ismerkedni “komoly anime” címszó alatt, az Elfen Lied, School Days szerűségek helyett.

    Azt mondom, ez az anime azok közé a kivételek közé tartozik, ami egyrészt jogosan megérdemli a köré kialakult hypeot, másrészt ahol szerencsére a fanok többsége is értelmes, leszámítva egy-két túlzó egyént.

  37. Péter ugye egyet étünk abban,hogy ez az anime ugy jó ahogy van és nem kellene folytatás?
    Szét néztem az AA oldalán és van egy hir,miszerint 3 mozifilm készül a Madokábol kettö “recape” amit alapban nem értek mire jó az ilyen összefoglalás a harmadik meg teljesen új lesz.

  38. Igen, de ezt írtam az ismertetőben, hogy ennek az animének felesleges bármilyen jellegű folytatás.

    A 3 mozin, már ha tényleg annyi készül, meg se vagyok lepve, hisz a canon manga mellett 2 non-canon is fut/futott, aminek már akkor se láttam értelmét. Bár a mozik általában a sorozattól független storyk szoktak lenni, szóval ki tudja, esetleg még jól is elsülhetnek, viszont nekem Madokából elég volt a sorozat.

  39. De nem hiszem,hogy újat tudnak mutatni,ebben megmutaták,hogy a mahou shoujo müfajt máskép is meglehet csinálni,de egy második évad legfeljeb hasonló történet esetleg happy end-el.
    Mint a To aru Majutsu no Index az elsö évadban még újszerüt mutattak aztán jött a Railgun noha az a Misaka fanoknak készült(nekem) 🙂 ,de az index 2 már semmi újjat nem tudot.

  40. Viktorius Says:

    Kíváncsiságból elkezdtem nézegetni a goodz kategóriát, és igencsak meglepődtem. Ha valaki tegnap odajött volna hozzám, hogy fogadni szeretne veled kapcsolatban, én arra tettem volna, hogy A. távolról kerülöd a Madokát, B. Borzalmasan gyengének találtad. Főleg azután, hogy egy másik blogon lehúzták a sárga földig a művet. Félreértés ne essék, még nem láttam, de a karakterdesign annyira moe beütést kelt, amire azt hittem, téged a világból kikerget. 😀

  41. Viktorius Says:

    Tudom, hogy csak egy eleme, csak volt egy sztereotípia a fejemben. 😀 A bishi is, meg a loli is csak egy elem. Ha nem ezekre épül az egész, akkor általában el tudok tőle vonatkoztatni, meg időnként szórakoztatni is tud egy-egy jelenete. A lolit egyszerűen nem is tudom kislánynak tekinteni, mert annyira el szokott ütni tőle a viselkedése, főleg akkor direkt belekevernek valami tsundere jellemvonást is. Szerintem ezek miatt tudok megnézni több 2000 után készült anyagot, mint blogot élvezetből olvasók többsége. Ha élő emberekkel csinálnának meg pár lolis animét, ne adj isten hentait… Szerintem én is puskát ragadnék.

  42. Alapesetben minden valószínűség szerint kihagytam volna ezt a sorozatot, mert a borító és a karakterdizájn alapján nem tűnik különbnek, mint egy átlag newbie MG anime. Ami miatt elkezdett érdekelni, az a sokak által hangoztatott pálfordulás, ami végül be is következett, és az anime témájához, műfajához mérve, jól is működött.

    Szóval ahogy Foma mondta, a moén felül lehet emelkedni, ha maga az anime amúgy jó, érdekes, tetszik. Itt ez bekövetkezett.

    Továbbra is tartom magam ahhoz az állásponthoz, hogy nem egy újranézhetőségben gazdag anime, nem reformer, és ha kivesszük a műfaj keretei közül, akkor egy elég tiszavirág életű story, de a saját műfaján belül egy jó, érdekes darab.

  43. Akkor te nézel lányoknak szóló animéket is? Hmm… Akkor nem én vagyok az egyetlen. Mindenesetre ritka.

    • Szerintem többen is vannak ezzel így. Én is simán megnéztem anno SM-et. Meg ha érdemesnek találom a figyelemre, akkor ma is megnézek lányoknak szólót. Bár manapság, főleg a nyugati rajzfilmek terén, annyira rámentek a giccsre, hogy egy percet se lehet elviselni belőlük. 🙂

    • Ezen mi olyan meglepő? A lányoknak szóló címek egy része kimondottan minőségi és korrekt, nem egyben messze több a content, mint bizonyos seinen cuccokban.

      (Btw a Madoka pont nem lányoknak szól.)

      • Jól van na! 🙂 Láttam már fiút Jean Eyre-t olvasni… 🙂

        “(Btw a Madoka pont nem lányoknak szól.)”

        Nekem mondhatod, kinek szól (hmm, megmondó-ember 😀 ). Ma tervezem megnézni az indavideó-n. Majd ha végignéztem, kialakítom a magam SZUBJEKTÍV véleményét, hogy minőségi vagy sem.

    • Igen, szoktam nézni, ha épp ahhoz szottyan kedvem. =)

      Ahogy Foma mondta, ez közel sem annyira ritka. Sőt én épp azt vettem észre, hogy a srácok többsége ugyanúgy néz shoujokat, magical girlöket is alkalomadtán, mint shouneneket, seineneket.

      A Madoka, ahogy Junchi is utalni akart rá, ugyan magical girl, de azon belül nem shoujo, hanem seinen. Vagyis nem fiatal lányoknak, hanem épp hogy felnőtt férfiaknak készült.

    • Szvsz ez nem feltétlenül ritka, csak legtöbbször nem tűzi senki direkt a zászlajára hogy olyasmit is néz/olvas/stb. amit nem a saját nemének szántak; ki ezért, ki azért. És igazság szerint nem is kéne számítania egyáltalán, csak hát ugye sokakban él az a visszamaradott kép, hogy mindenkinek csak a saját nemének szánt cuccokat “szabad” fogyasztania, máskülönben valami csodabogár. De ugyanezt fel lehetne hozni bármi más kapcsán is, pölö manapság is sokakban él az a kép hogy rajzfilmeket (és igen, animéket is) csak a gyerekek néznek, az pedig visszamaradott aki esetleg még felnőtt fejjel se veti meg őket.

      (ez pedig már említve lett mások által, de a Madokát véletlenül sem nevezném csak lányoknak valónak, aki ezt gondolja az vagy nem nézte meg és csak képek alapján osztja az észt, vagy csukott szemmel nézte végig)

  44. Sajnos én nem tudok olyan nagylelkű lenni az anime-vel, mint Péter. Nálam ez 6/10. A következők miatt:

    – Rengeteg a szentimentális elem, ami miatt sok esetben áthajlik a giccsbe. Még nem láttam anime-t, amiben ennyiszer elsírták volna magukat a szereplők. Iszonyatosan érzelgős, az utolsó két résznél aztán főleg.

    – A misztikum sok esetben egy kvázi-New Age, megfűszerezve egy kis Daniken-féle világmagyarázattal, áthajolva időnként egy kis posztmodernbe.

    – És ennyi spoilert hadd engedjek meg magamnak: a készítők szinte az összes karaktert, az önfeláldozón kívül, visszahoztak az életbe. (Egyébként már az első karakter halála után volt egy olyan érzésem, hogy úgy is visszajön – és nem is tévedtem sokat.) Tiszta R. A. Salvatore-feeling.

    – Folytatás gyanús. Erre van is utalás a végén. Jajj, ne…!

    A maga módján szórakoztató volt nálam a befejezésig, ahol viszont elrontották az élményt. Persze ha nem is cseszték volna el a befejezést, akkor is csak egy 7-est adtam volna rá. Véletlenül sem művészeti alkotás, ahogy azt a rajongók, köztük az AnimeAddict és a Mondo igyekszik beállítani, inkább egy vodkával könnyen fogyasztható szórakoztató alkotás.

    Őszintén megmondva: NEM NÉZNÉM MEG MÉG EGYSZER!

    “nyugdíjba küldte a Sailor Moon-t”

    A Sailor Moon, Péterhez hasonlóan, nekem is a Dragon Ball mellett egy meghatározó élmény volt a számomra. A Sailor Moon-nak van egy előnye a Madoka-hoz képet: nem próbálja többnek mutatni magát, mint ami. Úgy értelmezi magát, mint egy jól megcsinált szórakoztató anime. Az ilyenfajta szerénység nálam becsülendő. Ellenben sajnos a Madoka sok esetben hajaz a posztmodernre, hasonlóan az Elfen Lied-hez.

    Vagyis nem, szerintem nem küldte nyugdíjba a Sailor Moon-t.

    • Én továbbra is azt mondom, hogy a Madoka egy jól összerakott anime, viszont nem sok újranézhetőségi értéke van. Érdekes volt, ahogy megfordította a Sailor Moon féle magical girl formulát, bár az is tény, hogy a Faust, önmagában egy elég erős alap volt ahhoz, hogy ne nagyon lehessen vele mellé lőni. Sőt, itt még Shaftéknak is sikerült, a szituációhoz illesztenie a művészkedős jeleneteit, nem csak úgy random dobálták be, mint általában szokták. =) Volt benne egy kis fordított EVA, Jézus szimbolika, szóval egész ügyesen felépítették.

      • “Érdekes volt, ahogy megfordította a Sailor Moon féle magical girl formulát,”

        Nem tagadom le az erényeit, mint a magical girl műfaj alapjainak a kifordítását, de a hibáit sem. Bár szerintem az én készülékemben a “hiba” annyi, hogy én mint fantasy-t nézem, és nem vettem össze a többi magical girl alkotással. Mint magical girl kísérlet, kiemelkedő, de mint fantasy, szerintem közepes. (A Spice & Wolf-nak, mint fantasy alkotásnak a nyomába sem ér.)

        Mellesleg jól is működött volna a dekonstrukció, ha merészen meglép két dolgot:
        – nincs HAPPY END!
        – nem hozza vissza a “kommandó” tagjait az életbe

        Ezt egyébként merészen meglépte a western műfaj dekonstruálása során A halál csöndje:

        Persze az már más kérdés, hogy ami forradalmasította a western műfaját, az nem ez, hanem Clint Eastwood Nincs bocsánat c. filmje.

        Itt a legutolsó részben sajnos visszatáncolták az alkotók. Talán féltek a rajongók haragjától. Talán a bevétel kieséstől.

        “Volt benne egy kis fordított EVA, Jézus szimbolika”

        Hegel szerint a világszellem őrködik a történelem folyamatai felett. Csórikám, ha tudta volna, hogy ez a világszellem végül maga Kaname Madoka lesz, sutba vágja a filozófiát, és neki áll mangát rajzolni. 😉

        Ha megengeded, hogy spoilerezzek, akkor leírok egy logikai hibát az anime-ben, ami a vége felé érvényesül – és én húztam is a számat miatta rendesen. Ha engeded…

      • Fantasyként nézni, valóban nem volt épp jó ötlet, mert a Madoka, ahogy a legtöbb magical girl, inkább csak mágia vonalon mozog, természetfelettivel keverve. A fantasy az már inkább olyan mint a Slayers, vagy a Berserk (igaz az már Dark-fantasy).

        “Ha megengeded, hogy spoilerezzek, akkor leírok egy logikai hibát az anime-ben, ami a vége felé érvényesül – és én húztam is a számat miatta rendesen. Ha engeded…” -> Felőlem nyugodtan. =)

  45. Na, az alapszituáció röviden:

    Az UFO-Macska felajánlja a lányoknak, hogy legyenek boszorkányvadászok, cserébe teljesíti a kívánságaikat. A boszorkányvadászok feladata a boszorkányok levadászása. Ahogy bonyolódik a sztori, kiderül, hogy a boszorkányvadászok többek annál: ők egy átmeneti fázis emberek és boszorkányok között. Az UFO-Macska pedig egy Katalizátor, amely egy földönkivüli fajnak gyűjti a boszorkányokból származó energiát. A boszorkányvadászok rövidebb vagy hosszabb idő után átalakulnak boszorkánnyá. Madoka az utolsó részben azt kéri az UFO-Macskától, hogy ő olyan boszorkányvadásszá szeretne válni, amely mind a múltban, mind a jelenben levadássza az összes boszorkányt, emellett meg akarja váltani az összes boszorkányvadászt, átmeneti fázist. Megtörténik, a kívánság teljesül, Madoka már nem egyszerű boszorkányvadász, hanem Világszellem, aki őrködik a történelem menete fölött (szegény Hegel). Madoka kicsinálja az összes boszorkányt és megváltja az összes boszorkányvadászt; kiírt egy egész fajt (boszorkányok) és eltüntet egy egész kasztot (boszorkányvadászok), mindezt kedves mosollyal, cukin és aranyosan, rózsaszínbe öltözve; mondhatni, durván felülírja a történelmet.

    Plusz ott van Homura, aki a Walpurgis Éj előtt, hogy egyszerre akadályozza meg Madoka halálát és a világ pusztulását, számtalan alkalommal visszamegy az időben, párhuzamos világokat hoz létre. Madoka, mint világszellem, mind a párhuzamos terekben, mind a párhuzamos időkben elpusztítja a boszorkányokat, és megváltja a boszorkányvadászokat. Így az Inkubátor küldetését is lezárja és feleslegessé teszi.

    Mondjuk ez még a vulgárfilozófiája, pici keresztényellenessége (női Megváltó, minden katolikus teológus rémálma) és posztmodern okoskodása ellenére is egész, teljes, megkockáztatom, eredeti. A fordulatok működnek, sőt, még ütnek is. Nem tagadom, nálam is ütött az anyag, hatott a cucc. És még úgy is lehetne forradalmi (bár nem teljesen dekonstrukció), hogy van Happy End és életben hagy egy karaktert, Homurát, mint egyetlen túlélőt…

    „Én továbbra is azt mondom, hogy a Madoka egy jól összerakott anime”

    Egyetértünk.

    …de jön az a logikai hiba, hogy a sztori visszahozza az eddig elhalálozott (és milyen eredetien elhalálozott) karaktereket, és nem csupán, mint halandókat, hanem mint boszorkányvadászokat. Mert jó, jöjjenek vissza az életbe kedvenceink, igaz, ezzel pofon vágják a drámaiságot, mert ugyebár a halál azért tragikus és súlyos, mert aki egyszer elhalálozik, az soha nem jön vissza az életbe. De Salvatore megtanított minket arra, hogy az anyagiak és a siker érdekében ezt bármikor felül lehet írni. (lásd, Drizzt kinyírhatatlan). Tárgyalt rajzfilmenknél maradva nem merészek annyira az alkotók, mint A halál csendje c. dekonstrukciós-western készítői, oké, megbocsátjuk, legyen. De ha Madoka kiirtotta a boszorkányokat és ezzel megszüntetett egy harcos kasztot, amelynek valódi funkciója, hogy átmeneti fázis legyen a kiirtandó faj újabb és újabb egyedeinek kialakulásához, csak úgy térhetnek vissza, mint halandók, mágikus hatalom nélkül. Erre mit látunk? Hogy az egyik párhuzamos dimenzióban három szereplő továbbra is boszorkányvadász, de most már nem „boszorkányok” ellen harcol, hanem „démonok” ellen, az UFO-Macska még mindig a Földbolygón teljesíti a küldetését (aminek már régi nincsen értelme) Homura pedig az egész sztori zárásaként leugrik a 300.-dik emeletről, harci pózba vágja magát, és neki esik a „démonok”-nak.

    NA NEEE!!!!

    És miért ez a logikai következetlenség? Mert híven követi a mangát, ami, miután képregényben megalkotta ezt a sztorit, nem zárta le becsületesen, hanem megnyitotta az utat a további folytatásoknak, amelyek, mint írod…

    „…és igazából annak se látom az értelmét, ami manga fronton megy. Konkrétan hogy 3 különböző fut egyszerre. A canon manga mellett, két AU-t nyomatnak, aminek én az extraprofiton kívül más értelmét/hasznát, nem igazán látom.”

    Újfent egyetértünk.

    „Itt tartom még érdemesnek megjegyezni, hogy szerintem Madoka a tipikus “úgy jó ahogy van” kategória. Tehát én nem hiszek abban, hogy egy második szezonnak már túl sok értelme lenne…”

    És hidd el, lesz! Megcsinálják! Már most vannak fanok, nem csupán Japánban, de Európában, beleértve kicsiny hazánkat is, ahol a fanok már várják a folytatást, elég, ha beleolvasol a fórumokba, vagy az animeaddict-ba.

    „viszont nem sok újranézhetőségi értéke van.”

    És megint csak egyetértünk. Azért valld be, hogy azok az anime-k, amiket te képes vagy újranézni, azok rendelkeznek azokkal a pluszokkal, amikkel a Madoka nem!

    Újra ismételve magamat: nézhető, vannak erényei, de vannak gyengeségei is. De még a gyengeségei ellenére is egy kerek egészt alkotna, ha a zárása nem olyan lenne, amilyen. Vagyis nem követnének el egy logikai bukfencet a további folytatások előkészítése és a profitmaximalizálás érdekében.

    • Mivel még nem néztem végig, ezért érdemben túlzottan nem tudok vitázni róla, inkább két, pusztán ténybeli félreértést oszlatnék el.

      1. Ez igazából nem “lányoknak készült anime”, mivel nem shoujo/josei, hanem seinen, vagyis 20-30 közötti, vagy akár efölötti férfiaknak szánták. Bár valóban abban sem lenne semmi furcsa, ha egy férfi nőknek szóló animéket nézne (Junchi és Dodgers már nagyon jól kifejtették itt előttem, hogy miért nem), viszont itt nem ez a helyzet, ez egyébként látszik a sok “otaku-pandering” elemen is, ami a sorozaton belül jelen van, pl. a moeloli karakterdizájn, a yuri subtext, stb. Nem azt mondom persze, hogy nőknek szóló magical girl cuccokban ilyesmi nem fordul elő, de itt azért érezhetően jóval erősebben rámentek erre, mint mondjuk egy Tokyo Mew Mew-ban, ahol csak úgy mellékesen tudjuk, hogy X csaj bele van zúgva Y-ba. XD Mondjuk nem hibáztatlak, hogy lányoknak szóló cuccnak gondoltad, mert főleg ezek a lolis cuccok képesek “megviccelni” az embert, lásd pl. a K-ON-t, arról sem gondolná szerintem az ember elsőre, hogy nem valami 10-12 éves kislányok “csajos sorozata”, közben meg ugye… 😀

      2. Írod, hogy a vége azért olyan tré az animének, mert:

      “És miért ez a logikai következetlenség? Mert híven követi a mangát, ami, miután képregényben megalkotta ezt a sztorit, nem zárta le becsületesen, hanem megnyitotta az utat a további folytatásoknak.”

      Itt picit megint tévedsz, ugyanis amennyire én tudom, ennek nem volt semmilyen előzménye, ez egy original anime volt a Shaft-tól. Persze lehetséges, hogy az első manga már az animével párhuzamosan futni kezdett és az is igaz, hogy mire a sorozat a végéhez ért, már valóban volt 2-3 további AU manga, viszont arról biztosíthatlak, hogy az anime nem ezeket követte, lévén azt írták meg először. Ettől persze a vége még szerintem is lol, igaz, hogy a Shaft követte el, de tipikus Gainax ending, ilyen “haha, győztünk…ja várj, mégse!” arculcsapása mind a karaktereknek, mind a nézőnek. De ez kivételesen nem azért történt, mert egy mangát követett, ami még futott, ezért az animét le kellett zárni valamilyen debil módon, hanem sokkal inkább azért, mert nem egy stúdió imádja ezt a “keserédes befejezést”, amikor vagy kiderül, hogy véglegesen nem győztek a jófiúk, csak átmenetileg, vagy pedig győztek ugyan, de a “tüske” ott van a győzelem közepén. (Ez a tüske lehet pl. az, hogy a fél szereplőgárda meghal, mire odajutnak, hogy leverik a bosst, vagy pedig ilyesmi, mint amit a Madoka is megjátszott, hogy kvázi nem változott semmi, csak boszik helyett ezúttal démonok vannak, de a harc folytatódik tovább, mert QB akkora egy fasz, hogy minden kívánságot úgy teljesít, hogy neki legyen jó. 😀 XD) Amúgy ez utóbbi lezárással sem lenne bajom, ha egy olyan sorozatról beszélnénk, mint mondjuk a Shingeki, ahol végig akkora hátrányban vannak a “jók” már az elejétől kezdve, hogy az is csoda, ha egyáltalán győznek majd a végén. Viszont ilyen Madokában, TTGL-ben, stb-ben szerintem iszonyú hülyén jön ki, hogy látszólag már minden oké, de hopp, mégis félremegy minden a végén. Főleg, amikor nyomatják a “higgy magadban!”, “biztosan sikerülni fog!”, stb dumákat, de a rendező röhögve köpi őket szembe.

      Btw, nem vagyok amúgy egy Madoka-fanboy, mielőtt félreértenéd, sőt, egyelőre engem sem nyűgözött le annyira, bevallom, amikor az ominózus “a nagy kukac leharapja a loli fejét” epizódhoz értem, én ott raktam parkolópályára. Nem azért, mert “úristen, sokkot kaptam, ezt most meg kell emésztenem! O_O”, hanem mert láttam előre, hogy most megint jön az általad is említett szentimentális bőgés. Nincs bajom az érzékeny szereplőkkel, de az tényleg kemény, hogy ebben a cuccban valóban többet sírnak a szereplők, mint mondjuk egy My Little Pony-ban egy egész szezon alatt (XD), ráadásul nem tudtam közben nem arra gondolni, hogy ez elsősorban nem azért lett ilyenre írva, mert annyira indokolt lenne, hanem mert megint az “otaku-panderinggel” állunk szemben, vagyis azért kell ennyit siratni a szereplőket, hogy Szőrös Dagi-san Japánban a lakása mélyén nagyon sajnálja őket és nagyon “meg akarja vigasztalni” mindet. ^^” Igazából így három rész alapján eddig engem is ez a túlzott szentimentalizmus, illetve a Hidamari Sketch-ből egy az egyben átemelt karakterdizájn zavar, de persze mire a végére érek, ez az egész még tolódhat pozitív/negatív irányba, szal majd meglátjuk. 🙂

    • Na mivel Titkos így beelőzött, és nagyjából leírt mindent, én már csak néhány apróságot fűznék hozzá.

      A Madoka original mű, a mangák mind később indultak csak el. Hogy konkrét folytatása lesz e sorozat formában, abban nem vagyok biztos, csak remélni tudom, hogy nem. Mondom ezt azért, mert azóta megnéztem az időközben kiadott 3 mozifilmet, de egyik sem különösebben érte meg a figyelmet. Érdemben nem tettek hozzá semmit a sorozathoz, és ha önállóan nézem őket, akkor is max középszerűek.

      A Madoka végével, mint általában a legtöbb anime végével, én se voltam maradéktalanul megelégedve, de láttam már ennél rosszabbat is.

      Valóban kissé(?) sok volt benne a sírás, de itt legalább nem az a fajta picsahiszti ment, hogy az idegesítő kishúgnak azért van világfájdalma, mert a bátyus elkezdett valamelyik osztálytárnőjével kavarni, és közben nem jött rá arra magától, hogy a húgocskája iszonyat féltékeny, és azt szeretné, ha inkább őt kúrnák meg. Tudom, meredek példa volt, de ezzel arra szerettem volna célozni, hogy a Madokában legalább érthetőbb apropója volt a sok sírásnak.

      Az újranézéssel kapcsolatban, nos ez igazából, meglehetősen relatív, mert újranézni rendszerint azt szoktam, ami valamiért nagyon bejött, és ez lehet bármi. Rendszerint a humoros komédiákat szoktam újranézni, komolyabb műveket ritkábban.

  46. Péter, mondtad, hogy kerülöd a mangákat. Az ilyeneket is:
    http://animeaddicts.hu/encyclopedia.php?manga.1375
    😀

    • Inkább fanart párti vagyok, a doujinshi mangák, nem annyira az én világom. =) Persze azok között is akad pár jobb, ám azok inkább a general kategóriából kerülnek ki. Még a hentai doujinokból is, jellemzően azok szoktak jobbak lenni, amiknek szépen kidolgozott, konszolidált borítója van.

      A Madoka nálam ilyen szempontból, nem sok vizet zavar, mert akármennyire is szeretem szőkéket, a pudingfejű moe ábrázolás nem vonzz. Én a felnőtt nőknek kinéző karaktereket szeretem. =)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: