Pisti története, és némi mellékes =)

Viszonylag régen írtam már személyes hangvételű bejegyzést az elmúlt hetek, hónapok alatt, ami betudható annak, hogy a velem történtek egy részét nem találtam alkalmasnak prezentálásra a magánjellegű mivoltuk miatt. Megbántani senkit se szeretnék, a jelszózás meg hülyeség (akkor inkább le se írom).

Őszintén szólva komolykodni se nagyon szeretnék, ezért inkább, ahogy régen, próbálok humorosabb dolgokról írni… =)

Kezdeném is egy kis humor bonbonal, történt ugyanis, hogy mivel a szokásosnál előbb értem haza a munkából, épp hogy csak beléptem, anyám máris kitalálta, hogy ez remek alkalom lesz arra, hogy elküldjön a piacra, amihez nekem csak a fél városon kellett átvágnom, újra.

Nem tagadom, szívesebben nyújtóztam volna a kanapén némi rántott hús társaságában, de választásom nem lévén, inkább útra keltem, hogy mielőbb megjárjam. Ekkor történt, hogy a cél, a piactér közelében, a dobótéren át jövet, megcsapta a fülem valami állatkerti hang, amit hirtelenjében nem tudtam mire vélni, így tekintetemet a hang irányába fordítottam. A zaj forrása mint kiderült, nem is oly meglepő volt, hisz egy eltérő kultúrájú rezervátum lakó épp a kis purdéját “nevelte”, vagyis cigizett egy padon, még a töpörödött kályha manó köpködött, és felmászott a szobrokra (hiába no, színesfémből vannak).

Maga a látvány még így önmagában nem is lett volna érdekes, ám közben feltűnt mellettem egy óvodás/kisiskolás (nem tudom) csoport, akik (gondolom én) a várba igyekeztek, de valamiért mégis ott vártak (létszámellenőrzés, vagy valami hasonló). Közben folyamatosan visszhangzottak be a térről a már korábban említett dzsungel hangok, mire az egyik kiskölyök így szólt a mellette állóhoz: “Azt hittem először valami majom!” – kész, erre olyan röhögés tört ki belőlem, hogy még a petrezselymek pakolása közben is rám jött egy-egy rövidebb, hosszabb kuncogás.

Mikor haveroknak elmeséltem, szakadtak, de hogy ne maradjak további humorforrás nélkül, ők is besegítettek kicsit. Történt ugyanis, hogy egy tipikus szülinapozásról hazafelé tartva, már mérsékelten jó kedélyű állapotban elhaladtunk a helyi Mc Donalds mellett, mire az ünnepelt beszólt a sütőknél munkálkodó dolgozóknak: “Figyu, nincs már pénzem, de a maradékot elkérhetném?” – újabb epic win pillanat, még akkor is röhögtem, mikor hazaértem. =D

A legjobbat azonban a végére hagytam, mert hogy egyik legjobb barátom öccse, becsületes nevén Pisti, most jutott el az érettségiig. A srác ugyanabba a suliba jár, ahová egykor a bátyja, és én is, szóval ha nem is teljesen, de valamennyire képben vagyok a terepet illetően. Pisti már 9.es korában, rögtön első nap bemutatkozott, mondhatni a bátyja nyomdokaiba lépve. Még a bátyja azért kapott első nap igazgatóit, mert kést dobált a parkettába, ő “csak” sikeresen bemutatkozott egy bemutatással az osztályfőnökének, aki nem mellékesen a matekot, infót, fizikát is tanította nekik (akkor még úgy nézett ki 4-évig).

Na de hogy is történt ez… utolsó 2 óra info, tanárral megegyeznek, hogy utolsó órában 25-től szabadfoglalkozás, minden jól megy, eljön a 25, de a tanár még mindig magyaráz. Már 35 van, de még ekkor se szándékozik abbahagyni. Pisti lelki szemeivel ekkor már látta azt, hogy ebből bizony nem lesz CS, mert a tanár kicsöngőig fogja nyomni, ám legnagyobb meglepetésére, megkésve ugyan, de elhangzott a várva várt mondat “és akkor, szabadfoglalkozás!”. Pisti megörült, CS-t beizzítja, név, logo, join, és hopp… megszólal a csengő, majd a tanár már a kilincsért nyúlva halálos nyugodtsággal: “gépeket kapcsolják ki!”. Érthető módon, Pistiben ekkorra enyhén felment a pumpa, amit felpattanva a nemzetközi egyujjas jelzéssel jelzett, ám pechére ahogy a tanár kinyitotta az ajtót, egy másik info tanár (akit sajnos ismertem, és tudom mekkora fasz) ezt meglátta.

Pisti egyből ki a terem elé, mire az őt lefülelő tanár: “Megmutatnád még egyszer, mit mutattál Hangácsi tanár úrnak a háta mögött?” majd Pisti egy vállrántás után megmutatta, kérésre indokolta tettét, és hazatért egy osztályfőnökivel. Priceless. =)

Egyébként az említett tanárról nekem is van egy storym, ugyanis anno nem vicc, de elkezdett azért majdhogynem hisztizni, mert nem volt hely az info teremben, az osztály fele egy helyben állt, és ő pont előttünk laptopozott, amit mi, hogy nem unjuk magunkat halálra, néztünk. Nem volt baj, hogy kábé semmit se láttunk, csak annyit, hogy ő a commanderben kattintgat, képes volt a “monitorozó” emberkék majd felét felrángatni az igazgatóiba, ugyanis egyik haverral úgy rendesen összevitatkoztak erről. Egy dolog, hogy a dolgok az igazgató is röhejesnek találta, de haver bosszúból még be is köpte, ugyanis köztudott volt, hogy a tanár nagy Star Trek buzi volt, és a suli szerverével húzta torrentről a gigákat, amik úgy le is fogták a kapcsolat felét. Onnantól kezdve gyorsabb is lett a net, de aztán jött az info érettségi, a Neumann elv, és haver, aki nem tudta (aztán csak át ment 2-esel).

Visszatérve Pistire, voltak azért neki a 4-év alatt balhéi, de így egy köpésnyire az érettségitől eljátszotta az utolsó utáni, utánit is. Mert hogy Pisti kavart egy 10.es csajjal, akiről keringtek ugyan pletykák már akkor mikor összejöttek, de végül kiderült, tényleg megcsalta a legényt. Na Pistinek se kellett több, info órán, tanári gépről amikor a tanár nem volt benn, óra után az összes gépre beállította az exéről készült intim képet háttérnek. Info tanároknak már anno is mániája volt, hogy minden gépen ugyan az legyen még az ikonok helyzete is, szóval jelszóval levédett standard dizájn volt, amit csak a tanári gépről lehetett módosítani. Mondjuk úgy a bosszú beteljesült, de ennek meglett az ára is, bármi panasz van rá, repül (de úgyse fog).

Apropó… azt mondtam már, hogy nem szeretem az Axeot? =)

Advertisements

23 hozzászólás to “Pisti története, és némi mellékes =)”

  1. Hát ez a Pistis sztori valami eszméletlen, párnába kellett gyömöszölnöm a pofám, hogy ne hallják meg lent az ősök a röhögésem! =D Nekem anno utoljára általánosban volt,osztálytársam, aki azért kapott igazgatóit mert az volt a szokása, hogy beleült egy kukába és azzal együtt gurította le magát a lépcsőn, plusz utána meg jól szét is verte.

    • Pisti egy nagybetűs ARC, a bátyja se volt semmi az ő korában, de ő túltesz még rajta is. =D

      Kukáról nekem az jut eszembe, amikor még 3.ban kidobtak egy gyereket az udvari konténerbe, mert állandóan kukázott, illetve még 6.ban az osztályban az összes focista nagy Fradi drukker volt, és mikor vesztettek az Újpest ellen, az egyik srác szétrúgta az osztályban a lila kukát.

  2. Magdolna néni Says:

    Az “alienek” gyermeknevelési skilljét én is egyedülállóan lenyűgözőnek tartom. Nem szívesen osztok meg a pacenseimmel kapcsolatos sztorikat, viszont az egyik fővárosi barátnőm elmesélt egy életképet, amin percekig röhögtem:
    A barátnőm egyik este felszállt a villamosra, amin többek között egy szimpatikus család is utazott. Egy mátriárka, két fiatalasszony és megszámlálhatatlanul sok aprópurgyé. Az egyik legkisebb fiúcska felettéb élvezte az utazást, és az örömét önfeledt rohangálásban fejezte ki. Fel-alá szaladgált a félig üres villamoson. A feltételezhető nagymama egy idő után ezt megelégelte, és Don Corleone szerű hangján kedvesen figyelmeztette huncut unokját: “Ne izéljé’ má’ Szandokánka, mer’ el találol b*szódni!”

    • LOL! XD Erről az jut eszembe, amikor még a ’90-es évek végén bejöttek ezek az ókori fantasy sorozatok, illetve a Dél-Amerikai szappanoperák, és a cigók onnét kezdtek el neveket adni a gyerekeiknek.

  3. Nekem eddig csak osztályfőnöki (írásbeli) figyelmeztetésig sikerült eljutnom közoktatási pályafutásom során – hű de rég volt az is. Mindjárt általános iskola első osztályában. Elég igazságtalanság volt, de nem haltam bele – még a szüleim is csak mosolyogtak rajta (azért nem röhögtek, mert az osztályfőnöki ténye már kedvszegő tényező volt). Volt egy kedves osztálytársam, akinek az volt a heppje, hogy mindenkit vert, vagy legalábbis megpróbált megverni – tisztes szülők gyereke, csak félreértette azt a szülői intelmet, hogy meg kell tudnia védeni magát, így a legjobb védekezés a támadás elvet alkalmazta. Szóval volt egy ominózus tízórai szünet, melynek vége felé azzal a feltett szándékkal indultam el a terem ajtaja felé, hogy kezet mossak (legalábbis valami ilyesmi volt a célom, sajnos az idő távlatából az ilyen részletek már homályba vesznek). Ez a kedves osztálytárs meg ott állt az első padok előtt és azzal szórakozott, hogy minden arra járót elgáncsolt. Engem is megpróbált, én meg visszakézből lekevertem neki az arcába, aminek természetesen az lett a következménye, hogy úgy eleredt az orra vére, hogy öröm volt nézni. Természetesen pont akkor lépett be a tanár – bár csak annyit látott, hogy a mellettem álló gyereknek ömlik a vére. Nem érdekelték az enyhítő körülmények.
    Alapvetően nagyon kedveltem és kedvelem azt a tanáromat, de ezt a tettét nem tudom neki elfeledni.

    • Nekem az első osztályfőnöki akkor szaladt be, amikor 6.ban kitalálták, hogy a tanszobát végig kell ülni, hiába vagy kész mindennel, és ezért én utolsó óra után mindig szépen hazafelé vettem az irányt. Pechemre egy párszor lebuktam, aztán a tanárnak is feltűnt, hogy egyre kevesebben járnak be, így elkezdte a hiányzókat írni. Mindennek az lett a vége, hogy addig gyűjtögettem a hiányzást, még osztályfőnökit kaptam, persze ez nem tartott nagyon vissza, mert egy hét kitartás után megint erőt vett rajtam a mehetnék. =)

      • Tanszoba. Jól hangzik. Nálunk napközinek hívták. 🙂 Nem volt lehetőség általánosban elsunnyogni utolsó órán nálunk, úgyhogy ritka volt, hogy bárki is elbliccelte volna. Viszont aki végzett a tanulással, az szabad foglalkozással tevékenykedhetett.
        Viszont a tanulós részből van egy elég rossz emlékem is. Az akkori napköziztető eléggé ügyesen belopta magát a legkevésbé kedvelt tanáraim sorába. Egy idős, nyugdíjas asszonyság volt, akit csak azért állítottak hadrendbe, mert nem volt más. Még elsőben. Összeadást kellett gyakorolni, feladat 1-től 9-ig terjedő számokkal végezzünk olyan összeadási gyakorlatokat, hogy az eredmény 10 legyen. A megadott helyek nem tették lehetővé, hogy elkerüljük az olyan összeadási képletet, mint az 5+5, de ennek a tanárnak az volt a heppje, hogy a képlet nem lehet 5+5, vagy 1+9. Oldjuk meg másképp. Mivel matematikai kreativitásom meglehetősen gyenge lábakon állt világ életemben, ez nekem nem sikerült. Úgyhogy kaptam is érte osztást, meg fekete pontot. 😀

      • Nálunk is napközi volt 5.ig, utána lett tanulószoba, de lényegében a néven kívül semmi nem változott. Addig nem volt vele bajom, amíg úgy volt, hogy ha kész a házi, lehet haza menni, ám amikor kitalálták, hogy ha kész vagy, ha nem, akkor is ülj benn 4:30-ig, akkor enyhén szólva el ment a kedvem tőle.

  4. Nem semmi figura a srác. 🙂

    A legelső beírásomat valamikor az általános iskolában szereztem, de hogy miért, arra már nem emlékszem. Közösen bojkottáltunk valamit, aztán ez nem aratott osztatlan sikert.

    Na de a gimnáziumban, ott alakítottam. 11.-ben feltett szándékom volt szerezni egy osztályfőnökit, mert mi az, hogy nekem még nincs, közel sem vagyok ilyen jó gyerek. Na, hát ezt a küldetést olyannyira túlteljesítettem, hogy osztályfőnököm közbejárásnak köszönhetően nem rúgattam ki magam. 😀 Szimpla lógásokkal, ergo igazolatlan hiányzásokkal értem el a csúcsot.

    Hülye lettem volna nem élni azzal a lehetőséggel, hogy hétfői napon a 6. órának berakták a biológiát, amire köztudottan nem vitt a tanár naplót, papírra sem jegyezte fel a hiányzókat. Rendszerint a 25 méterrel arrébb lévő kávézóban volt megtalálható az osztályunk egyharmada. Szép idők voltak 🙂

    • 10. és 11. környékén én is begyűjtöttem pár igazolatlan órát, főleg azért, mert volt lyukasóra, aztán tudod ki ült ott egy órát azért, hogy benn üljek egy éneket, amin úgyse nagyon írtunk semmit.

      Az igazi nagy játékosok viszont a szakmunkás részen voltak, ott volt olyan, aki már 100 óra felett volt. =D

      • Nálatok a szakmunkás részen volt ilyen, nálunk meg a gimiben. Egy ismerősöm csapatta ezerrel a hamisított igazolásokat, aztán szépen le is bukott. Kapott tantestületit, na meg az ofő is megérte elsikkasztani az igazolásokat… Kemény egy banda voltunk, hozzásegítettük az ofőt ahhoz, hogy utánunk már ne vállaljon el osztályt + nyugdíjba vonulást is megelőlegeztük neki.

      • Egyszer egy cigány gyerek próbálkozott hamis igazolással, amit a netről töltött le, de pechére az osztályfőnöke, a mi info tanárunk volt, akinek volt kiadványszerkesztő vizsgája is, szóval a gyerek már akkor lebukott, mikor a tanár kezébe nyomta az ollóval kivágott hamisítványt.

        Biztonság képen az igazgató még fel is hívta az orvosi kamarát, de persze kiderült, hogy olyan nevű orvos, rendelő, sőt még utca sem létezik azon a településen.

        Utána meg jött be az anyja rimánkodni, hogy ne csapják már ki, mert ez már nem az első balhéja volt a gyereknek.

  5. “A maradékot elkérhetném?” hát ezen szakadtam. ^_^ Durva egy gyerek lehet ez a Pisti h csak így bemutatott a tanárnak, a mi sulinkban ilyen sose fordult elő.

    • Én még általános 4.ben láttam az első ilyet, akkori legjobb barátom Milán, le baszmegolta a német tanárt, mert az beírt neki egymás után 2 egyest.

  6. Nálunk a gimi szintén elég szigorú volt. Nem nagyon engedték meg a kihágásokat. Az, hogy valakinek igazolatlanja volt, felért egy keresztrefeszítéssel. (Katolikus iskoláról lévén szó). Volt ugyan egy-két renitens egyén, de azokat nagyon gyorsan lesorjázták. Már azért felsorakoztatták a folyosón az osztályt, mert a terem melletti illemhelyen cipőtalp nyomot fedezett fel az egyik tanár. Egyik osztálytársamtól meg elvette az ellenőrzőjét az angol tanár a városban, mert meglátta, hogy cigizik az iskolától egy jó messze lévő buszmegállóban – asszem került is abba az ellenőrzőbe egy csinos osztályfőnöki.
    A legdurvább esetek egyike, mikor a B-sek (mi voltunk az A-sok, rajtuk kívül még volt egy rendhagyó C osztály) kollektíve sörrel ajándékozták meg egymást utolsó év osztálykarácsonyán. Természetesen osztályfőnökük felháborodásában felelőst keresve kirúgta az osztály pénztárosát. Szegény gyerek érettségi előtt kellett iskolát váltson.

    • Na ilyenkor örülök annak, hogy nem jártam vallásos suliba, már óvodában se bírtam a hittant. =D

      • Ó, hát ez még egy demokratikus beállítottságú iskolának számít. Amúgy én szerettem ezt az iskolát. Azért vannak dolgok, melyek terén előnyt jelent egy állami iskolával szemben. Pl a követelmény jóval magasabb – erre jó szűrő, hogy két osztálytársunk végig bukdácsolt latinból, majd átmentek uccsó évben egy másik, állami gimibe, ott meg abból a tudásból ötösök voltak latinból.

  7. Az infótanárok érdekes szerzetek. Az, aki a mi osztályunkat tanítja, okleveles epic fail termelő.
    Másrészt pedig látnotok kéne egy két kirohanását. Hitler hozzá képest semmi. 😀

    • A miénk szerencsére jó fej volt, még CS-zni is beszállt, amikor kedve volt. =)

      Volt is egy aranyköpése, egyszer, amikor ő tartotta nekünk a matekot, és kábé már ő is annyira tartotta izgalmasnak a feladatot mint mi, és rájött arra, hogy a felírt egyenletet bonyolultabb lenne megoldani, mint azt eredetileg tervezte, akkor egy ilyet mondott: “Nos azaz igazság, hogy ezt most megoldhatnánk, de minek?” =D

    • Nekünk linux-hitű info tanárunk volt. Szerencsére csak két tanév volt kötelező info, de a hátam közepére se kívántam, mert azokat az órákat abszolút nem élveztem. Első félév gépírás – végén vizsga belőle (ugyan hasznosnak tartom, de fél év alatt, heti egyszer 45 perces órák után azt elvárni, hogy úgy gépeljünk, mint egy rutinos titkárnő…). Második félév excel és word, ami megint csak hasznos volna, ha nem úgy ment volna az oktatás, hogy: nem érted? oldd meg valahogy.
      Második tanév meg intenzív linux és programozás. 😀

      • Nálunk az Info tanárok ugyan értettek a Linuxhoz, de nem nagyon erőltették. Gépírás nem volt, programozással próbálkozott a tanár, de mivel a 35 főből 1 ember értette, és az se akart emeltszintűzni, ezért kábé egy év után feladta.

        Igazából nem nagy ördöngősség amúgy, csak akkor nem érdekelt, inkább a 3dsmax és a photoshop. Ezekre tértünk át, és bár az osztály fele ezekhez se nagyon értett, azért jóval nagyobb volt rá az érdeklődés (vagy 6-8 ember).

  8. R.Gy.360 Says:

    Juj b.zd mi iskolánkba a 6.a volt a legrosszabb
    Folyamatba vizes zacskót dobtunk ki az ablakon (azt lebuktunk)
    Minden órán a telefont nyomtuk Osztálytársaim a tanárt hülyézték
    meg minden De a best az volt amikor az ebédlő mosdójába a szappan tartóba pisáltunk Azt kimentünk bejött a hülye rajztanár azt BELENYULT Én nem kaptam semmit de többiek osztályfőnökit kaptak . és még volt az is amikor a menzán abba levesnek nevezett valamibe uborkát sót hust céklát szalvétát répát és sütit raktunk azt kivittük a pultra AZT HOGY Kiakadt már a konyhásaszony
    Én megúsztam 6. ban az figyelmeztetést
    5. be kaptam csak azért mer hülye osztálytársam leköpött és én megvertem

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: