Genocyber – The end of humanity – A jó Elfen Lied?

Nem hittem volna, hogy valaha ilyet fogok mondani, de úgy tűnik mégiscsak lehetséges ebben a mutáns tini lányos témában olyan animét találni, ami nem totális időpocsékolás… Előre szólók, az ismertetőben többször is az Elfen Liedhez fogom majd hasonlítani a szóban forgó művet…


Cutest is the Deadliest

Köztudott, hogy van a Japánoknak az a “jó” szokásuk, hogy imádnak a rendszerint meglehetősen rövidre szabott szoknyájú “cuki” iskolás lányokhoz (akikből igyekeznek minél többet felfedni) különféle természetfeletti erőket, hatalmakat társítani, gyakran mindenfajta (számottevő) hátulütő nélkül, amihez amolyan kötelező jelleggel párosulni szokott a tipikus rideg, félelmet, együttérzést nem ismerő viselkedés, valamint a harchoz szintén kötelezően csatolt gore. Úgy vélem nyugodtan kijelenthetjük, ez az a sablon, ami az ottani kultúrában (és persze nyugati weeaboo körökben) általában nyerő szokott lenni, ha előbbiben mégse nyerne (ami ritka) akkor utóbbinál úgyis kijut majd neki a hypeból. Ezek a művek rendszerint elég felszínes, hatásvadász, tényleges tartalmat és mondanivalót nélkülöző darabok, amik optimális esetben pusztán szórakoztatni szeretnék, az erre vevő közönséget.

Létezik azonban ennek az úgymond komolyabb változata, amikor drámai húrokat szeretnének megpendíteni, és olyan mondanivalóval szolgálni, ami ugyan közhelyes, ám megfelelő tálalás esetén remekül működhet. Ide sorolható, vagyis inkább ilyen akart volna lenni az Elfen Lied is.

Hogy az EL-el mi is a baj, abba most bővebben nem mennék bele, anno már úgyis megtettem. Ha mégis röviden össze kéne foglalnom, akkor a rossz kontrasztot és a kohézió, következetesség, logika hiányát tudnám kiemelni, az olcsó koncepcióra épülő és gyatrán kivitelezett harcok, valamint a hatásvadász fanservice, céltalan fillerezése mellett. Persze megemlíthetném még a szemellenzős rajongótábort is, ám ez már nem az anime hibája.

Tudom, kissé hosszúra sikerült ez a bevezető, ám úgy gondoltam muszáj ebben a témában állást foglalnom, mielőtt a tárgyra térnék.


The end is near

A Genocyber egy 1994-ben készült 5 részes OVA, amit az Artmic stúdió készített Tony Takezaki mangája alapján. Műfaját tekintve elsősorban cyberpunk, ám keveredik benne sok más téma is, úgy mint biopunk, mecha, postapokaliptikus scifi, mutánsok, akció, dráma, sőt néhol még fantasy szerű elemek is megfigyelhetők.

Az OVA-k érdekessége, hogy lényegében nem egy egységes történetet alkotnak, hanem fejezetekből állnak, mint 3 egymást követő movie. Az első fejezet az 1. Ova, a második fejezet a 2. és 3. Ova, végül a harmadik fejezet a 4. és 5. Ova. Itt fontos megjegyezni, hogy mind a 3 szakaszban más-más képességek fognak majd dominálni.

Part 1

A történet nagyjából ott kezdődik, hogy a világ vezető hatalmai szeretnének egy új és minden eddiginél nagyobb globális kormányt létrehozni, aminek látszólagos célja az, hogy közelebb kerüljenek az áhított egységhez, harmóniához, és a világbékéhez. Ám ahogy lenni szokott, az emberi természetnek köszönhetően a folyamat közel sem úgy megy, ahogy szeretnék, ugyanis számos befolyásos milícia, szervezet, vállalat ellenáll ennek a kezdeményezésnek.

Így hát beindul a nagy fegyverkezési, technológiai verseny, háború, ahol a Kuryu csoport, egy katonai kutatásokkal foglalkozó óriásvállalat, egy teljesen új, titkos project keretein belül az ember rejtett természetfeletti képességeit kezdi tanulmányozni, egyben kihasználni hadászati célokra, eleinte csak elenyésző sikerrel. Hosszú, kegyetlen, fájdalmas kísérletezgetések, és megannyi áldozat után azonban sikerül eredményeket elérni, egyre több tesztalanynál jelentkeznek különféle képességek, kezdetben csak mérsékelt sikerrel, ám később ezek egyre erősebbé és hatékonyabbá válnak. A vállalat végső célja azonban jóval tovább mutat mindennél, kiderül ugyanis, hogy létre szeretnék hozni az úgynevezett Genocybert, ami a tökéletes biológiai fegyver.

A történet főszereplője, Elaine, ezeknek a kísérleteknek az egyik legsikeresebb eredménye/alanya, aki egy napon rejtélyes körülmények között megszökik a vállalat Hong Kong-i létesítményből.

Elaine egy érdekes karakter, néma, fiús, és a vele történtek is érezhető nyomokat hagytak rajta. Mivel tesztalanyként élte eddig az életét, nem sokat tud a kinti világról, a viselkedése sokszor ösztönös, néha állatias, de amikor biztonságban érzi magát, egyszerű emberként viselkedik.

Nyomában azonban furcsa halálesetek történnek (a vállalat embereivel végzett, akik el akarták kapni) ami felkelti a hatóságok figyelmét, azon belül főleg egy nyomozóét, hírverést kap a médiában, és persze a cég is vadászik rá, a saját embereivel, valamint felbérelnek különleges képességekkel rendelkező fejvadászokat, illetve Elaine nővérét, Diana-t is kiküldik a húga keresésére.

Elaine közben összebarátkozik egy fiúval, aki úgymond az egyetlen barátja lesz, az egyetlen ember, akiben megbízik.

Konfliktus, konfliktust követ az anime során, ami természetesen előhozza majd a különféle képességeket is, amik elég változatosak, egyedenként eltérőek. Elaine például főleg a telekinetikus képességeit veti majd latba, ám ezen kívül képes még telepátiára (ezt csak a nővérével használja) ha elég erősen koncentrál, teleportációra, valamint arra is, hogy (akárcsak a nővére) különböző rémséges víziókat hipnotizáljon az áldozatába (csak egy emberen tudja egyszerre használni). Ez utóbbi talán az egyik legérdekesebb skill, például az egyik fejvadászba, akinek biomechanikus képességei vannak, azt szuggerálja bele, hogy sáskaszerű rovarok eszik az agyát, mire az úgy becsavarodik, hogy az acélkarmaival feltépi a fejét, és széttépi a saját agyát.

Itt most ki is térnék erre egy kicsit, mert tény, nem egy hétköznapi darab az anime brutalitás terén, olyannyira nem, hogy ez miatt annakidején elég nagy visszhangot váltott ki, mondván sokszor megszegte a gore úgymond “íratlan szabályait”. Szerencsére aggodalomra nincs ok, a megvalósítás terén inkább a minőség dominált a mennyiség helyett, ergo nincs annyira sok aprítós jelenet, de akkor aztán semmi se szent.

A grafikát illetően sokan mondják azt animére, hogy nem “igazi ’90-es évek” vagyis kissé koravénnek tartják, de nekem ez őszintén szólva nem igazán tűnt fel. Sőt az kifejezetten tetszett, hogy a normál grafika mellett alkalmaztak például fotó szerű jeleneteket:

Ceruzarajzot:

Sőt a CGI jelenetek is egész jól néztek ki, a korukhoz képest:

A tartalommal kapcsolatban panaszra nem volt okom, a karakterek rendben voltak, akit kedvelni kellett azt tudtam kedvelni, akit utálni kellett, azt tudtam utálni. Az emberi gonoszság, gyarlóság, korrupció, hatalomvágy, sőt még az őrület is egész jól lettek előadva, illetve ezeken kívül előjöttek még más témák is, mint például az akarat ereje, vagy a testvéri szeretet, rivalizálás. Utóbbinál különösen tetszett, hogy nem a tipikus rózsaszín forgatókönyv lett elővéve, hanem pont az ellentétje annak. Vagyis még Diana az elején megvédeni akarja a Elainet, rávenni arra, hogy hazatérjen vele, ám miután rájön arra, hogy valójában a húga a domináns fél, ő a fontosabb, az erősebb, már megölni akarja, nem törődve a kapott paranccsal. Ugyanígy Elaine se lesz megbocsátó.

A végén természetesen, a két lány fúziójából (lényegében Elaine elemészti a nővérét) létrejön majd a Genocyber, ami számomra meglepő módon, egy eléggé durva démon kinézetű lény formájában került elém, telekinetikus, pirokinetikus képességekkel, valamint emberfeletti erővel és gyorsasággal.

Ezen a ponton persze elszabadul majd a pokol, a pusztítás magára a városra is kihatással lesz, amit a végén Elaine el is pusztít. Igaz, utóbbi morálisan ugyan egyértelműen megkérdőjelezhető tett, viszont az addig történtek fényében érthető lesz.

Part 2

Nem sokkal az első rész végén történt kataklizma után járunk, amikor néhány katonai helikopter behatol az egykori Hong Kong területére, ami katonai karantén alatt áll, ezért minden ott élő entitánsra veszélyként, ellenségként tekintenek (hisz nem tudják mi történt ott pontosan). A helikopterek pilótái ezért tüzet nyitnak a túlélőkre, megölik Elaine barátait, aki a vérrontást látva átalakul, és elpusztítja a rá támadó gépeket.

Nem sokkal később egy a Hong Kongi partok közelében lévő hatalmas repülőgép hordozó fedélzetén találjuk magunkat, ami az egyesült nemzetekhez (UN) tartozik, és felderítés céljából tart a partok felé. A hajóra időközben megérkezik a Kuryu vállalat Japán kirendeltsége is, egy Sakomizu nevű illetővel az élén, akik legújabb fejlesztésük, egy félig cyborg szuperkatona képességeit szeretnék tesztelni.

A dolgok jól is mennek mindaddig, amíg hirtelen egy régi civil gép tűnik fel a radaron, ami úgymond a zónából érkezett, és a pilótán kívül a fedélzetén van az egyetlen életben talált túlélő, az időközben eszméletét vesztett Elaine is.

Itt következik majd egy lassabb rész, ahol bemutatják a hajó belsejét és a rajta élők hétköznapjait…

Illetve láthatjuk Elainet igazi gyerekként élni a fedélzeten, akit időközben a szárnyai alá vesz az egyik doktornő, Myra, aki a halott lányát látja benne, és róla is nevezi el, Laurának.

Természetesen ez az idilli állapot nem fog sokáig tartani, zárt ajtók között a szuperkatona és Elaine harca elkerülhetetlen lesz, és bár Elaine végül győz Genocyber formában, egy kis darab megmarad az ellenfeléből, ami észrevétlenül kereket old, ráadásul még Eline génjeiből is magába szívott valamennyit.

A vállalat prominens képviselője, a megalomániás Sakomizu azonban rátalál a megmaradt darabra, és a vállat többi emberével közösen, titokban újra akarja építeni, ám az miután megerősödik, hamarosan megszökik, és amolyan The Thing szerű szörnyűség lesz belőle, ami elég brutálisan végez az áldozataival.

A lény miatt hamar elszabadul majd a pokol a hajón, ahol a végére csak Elaine, Myra és az időközben megfertőződött Sakomizu mard életben. A pusztulás persze ezúttal is elkerülhetetlen lesz.

Part 3

Aki ismeri a mozifilmekkel kapcsolatos “hármas szabályt” az tudja, hogy minden sikeres cím 3. része az, amivel általában bajok szoktak lenni, legtöbbször azért, mert jóval gyengébbre sikerül az előző részeknél. Ezen pedig az se sokat segít, hogy olvasataim alapján ez már a non-canon, vagyis az anime only része a storynak, amit a látottak alapján el is hiszek.

A történet eleje egész érdekesen indul, egy korrekt de sajnos meglehetősen rövidre szabott harcot láthatunk a Genocyber, és pár hightech harci gép között, majd hamarosan azt is megtudjuk, hogy Elaine amolyan vendettát folytatott az elmúlt időszakban a Kuryu vállalat ellen. Szépen felszámolta a cég minden nagyobb kirendeltségét a világ különböző pontjain, és minden más olyan erőt is, ami megtámadta, így a  vállalatnak egyetlen utolsó mentsvára maradt, egy űrállomás.

Sajnos azonban innentől kezdve a film teljesen érthetetlen irányt vesz. Hirtelen megjelenik Diana szellemképe, aki meggyőzi Elainet, hogy az erejüknek nincs helye a világban, ezért Elaine úgymond a nővérével tart a másvilágra, és a Genocyber egyszerűen szétesik.

Nem sokkal később, egy vonatot láthatunk befutni egy futurisztikus metropoliszba, majd két eddig teljesen ismeretlen karakterre terelődik át a hangsúly, egy Ryu nevű srácra és annak Mel nevű vak barátnőjére, akik azért érkeztek a városba, hogy helyrehozzák a lány látását.

A város persze bűzlik az elnyomástól és a korrupciótól, a felsővárosban a gonosz kormányzó sanyargatja a jó népet, akinek egyébként úgy hívják a jobb kezét, az emberei parancsnokát, hogy Redneck.

Az emberek egy része, főleg akik az alsóvárosban élnek, ellenáll a zsarnoki hatalomnak, sőt van egy szekta is odalenn, ami támogatja a harcukat, és akik begyűjtötték a Genocyber maradványait, amit bálványként imádnak, mint Isten egy angyalát.

Ryunak és Melnek persze pénzük nem nagyon van, így mindenféle szerencsejátékot kezdenek űzni, majd egyszer csak jön egy szex jelenet a semmiből, aztán Ryu belekeveredik valami zűrbe, és hirtelen az alsóvárosban találják magukat. Itt azonban elszakadnak egymástól, Ryu valahogy visszakerül a felszínre, míg Mel a szektásokhoz kerül, akik benne látnak egyfajta látó szerűséget, mert hogy Mel valamiért képes átszellemülni a másvilágra, ahol Elaine és Diana tudata/lelke él.

Természetesen a kormányzó emberei végül lerohanják az alsóvárost, felszámolják az ellenállást és a szektát is, majd amikor Melt is lelövik, hirtelen feléled a Genocyber, rendet tesz a városban, és persze elintézi az űrállomást is, majd azzal együtt végleg eltűnik. Mel újraéled, már lát, sőt még Ryuval is újra egymásra találtak, egyszóval teljes az ide nem illő rózsaszín happy end.

Nem tudom érzitek e mi is a bajom ezzel, de én a 4. Ova felétől 5 percenként tettem fel a kérdést, hogy “mi ez?”. Számomra ez az utolsó két OVA, amit fogjunk fel egy 3. movienak, hatalmas csalódás volt. Az rendben van, hogy azt mondták gyengébb lesz, mint az előzőek, na de ennyire? Erre azért nem számítottam volna, kábé annyi értelme volt így, mint a Bio Broly movienak, semmi.

Konkrétan semmi mást nem hagyott maga után, csak megválaszolatlan kérdéseket. Hová lett a történetből a főszereplő? Miért tűnt fel Diana? Mióta vannak ők jóban? Miért kellett a történetbe ez a két új karakter? Miért képes Mel látni a másvilágot? Hol a mondanivaló, a dráma, az akciós? Hol a gore? Még annyi irgalom se volt a készítőkben, hogy legalább eszetlen de látványos darába fullasszák a cselekményt, ha már ennyire nem tudtak mit kitalálni.

Tudjátok azaz igazán durva, hogy nem volt egy óra az egész, mégis úgy fel tudta a végére kúrni az agyam, ami már tényleg régen volt. Talán a Slayers Premium vagy az első SM special volt még hasonlóan szörnyű.


Kezdet és vég

Az értékeléssel kapcsolatban kissé nehéz helyzetben vagyok. Az Elfentől eltérően, itt a 9-10 pontos értékelések mellett egészséges mértékben vannak jelen a 6-7 pontosak is, és azt kell hogy mondjam, mindkét tábornak nagyrészt elfogadható érvei vannak, ezért részben mindkét félnek igazat tudok adni.

Az első OVA számomra egyértelműen élmény volt. Ellentétben az Elfen Liedel, minden benne volt, aminek benne kellett lennie ahhoz, hogy hitelesnek érezzem. A skillek változatosak voltak, a körítés megfelelő, a karakterekkel se volt bajom, a főszereplőt tudtam kedvelni, amit mondani szeretett volna nekünk a story, azt jól el tudta mondani, végig lekötött és szórakoztatott. Valamint az angol szinkronban volt egy-két olyan beszólás, amin el-el vigyorodtam. 8/10

A második felvonás hogy őszinte legyek, nekem tetszett, még akkor is, ha nem volt olyan markáns, mint az első. A fő mondanivaló, az emberi gyarlóság, ostobaság, hatalomvágy ugyanúgy előjött, megfelelő arányban voltak keverve a lassú és az akció dús részek, valamint egy amolyan igazi, kellemesen nosztalgikus érzés fogott el a nézése közben. A dráma mint olyan, a körítés és az alapelképzelés, illetve a választott pótlány-pótmama szál miatt kevésbé volt ugyan jelen, viszont az tetszett, hogy ügyesen belecsempészték, ahogy Myra a látottak okozta sokk miatt a végére szépen lassan megőrül. 7/10

Az utolsó fejezet na igen, ez az amit senkinek se ajánlok, hogy megnézze. Akinek tetszett az előző kettő, az ezt messze kerülje el, le se töltse, mert csak elrontja az addigi élményt. Az elején a harcot leszámítva értékelhetetlen az egész úgy, ahogy van. 3 pontot adnék rá legszívesebben, de az előző részek tisztelete miatt, igen nagy jóindulattal 4/10

Összefoglalva én nagyon szerettem volna Genocybert 8 pont fölé értékelni, mert a potencia megvolt benne. Ám nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy az OVAk végső soron egybe tartoznak, együtt alkotnak egy közös nevezőt, ezért felfelé kerekítve 7/10-re értékelném.

Ajánlom azoknak, akik szeretnének az Elfen Lied helyett/után egy értelmes mutáns kálváriát látni. =)

Reklámok

35 hozzászólás to “Genocyber – The end of humanity – A jó Elfen Lied?”

  1. Ezt az animét csak az OMG!GORE miatt néztem anno meg és meg kell mondjam, ezen a fronton nem is ért csalódás. :3 (Mondjuk furcsállom, hogy azt a jelenetet nem screenshotoltad ki, mikor a monszta letépi az egyik csávó fejét és jön vele az egész gerince. :D)

    A zenék jók voltak benne + volt egy-két meglepően erős drámai jelenet, de úgy összességében véve inkább röhejes volt számomra úgy az egész. Elfennél mondjuk valamivel jobb…

    Mindenesetre változatlanul ezt szoktam ajánlani ismerősöknek, mikor azzal jönnek, hogy “OMG, a Zelfen Lijjed micsoda hent-parádé”. Nálam olyan 5,5-6/10.

    • Persze, néhány jelenet mai szemmel már kicsit gagyi volt, de akárhogy is nézem, még mindig több értelem szorult bele, mint az átlag tinilányos, szuper erős storykba. =)

      Érted, legalább itt nem az volt, mint az EL-ben, ahol Lucyt semmivel se tudtam jobban kedvelni, mint teszem azt az igazgatót. Sőt, az legalább volt olyan rendes, hogy ült az íróasztala mögött és “nagyon gonosz” volt ott magában, nem úgy mint Lucy, aki csak úgy random leállt embereket aprítani. Na és persze Marikot se felejthetjük ki, akit rohadtul kellett volna sajnálni a végén, de belőlem például abszolút semmit nem tudott kiváltani, sőt inkább idegesített, hogy most komolyan azt akarják, hogy sajnáljam azok után, amiket csinált.

      Plusz Elaine legalább nem úgy power upolt, hogy meztelenre vetkőzött, 30 kommandóst legyak, aztán fél perc múlva Nyuuuuu a melleit tapiztatja. =D

      Értékeléssel kapcsolatban nem értünk egyet, bár tudom neked a scifi, cyberpunk nem a kenyered. =)

    • “letépi az egyik csávó fejét és jön vele az egész gerince.”

      Sub-Zero for the win? 😀

      • Olyasmi, csak itt szemből történik a művelet, és leesik a faszi állkapcsa, nyelve kilóg, stb. =D

        Mondjuk az se semmi amikor a fertőzött doki fejébe tűzoltó fejsze áll, aztán úgy képzeld el a folytatást, mint a The Thing-ben.

        A végére a hajó konkrétan olyan lesz, mint ha Quake 4-ből, vagy a Prototypeból érkezett volna.

      • Hűűha. Lehet, hogy meglesem akkor. Érdekes módon eddig még nem is hallottam erről a cuccról.

      • Eddig én se, nekem is úgy ajánlották, hogy ha szeretnék az Elfen helyett valami értelmesebbet látni ebben a témakörben, akkor ezt nézzem meg.

        A központi téma, és a kiváltó okok nagyon hasonlóak ahhoz, amit az EL is használ (mutáns képességekkel rendelkező tinilány megszökik a laborból és megpróbálják elkapni) viszont kivitelezés szempontjából messze felülmúlja azt, magyarul amit mondani szeretne, az át is jön.

        Más téma, hogy ezt érdemes volt e folytatni? Mert az első ova vége eléggé le van zárva. A 2. szakasz már inkább olyan mint egy érdekes akciófilm, az utolsó viszont totál feleslegesen jött létre, ritka rossz. Eleve milyen már az, hogy a történetben nem szerepel a főszereplő? =/

        Egyébként nem egy noname darab, Amcsiknál például ment TV-ben és DVD-n is kiadták.

  2. A bejegyzés hatására megnéztem az első részt, hát ez gecidurva volt! Keresztbe lenyelte a Zelfen liedet. 😀 Azér volt pár dolog amit nemértettem pl a korházban miért nyírtak ki mindenkit azok a maszkos dokik? Am jóláttam h volt köztük csaj is? O.o
    És a főszereplő szalagos ruhája ott nagyon ismerős volt halahonnét. 😉

    • Na ugye, mondtam én. =) Ha az első bejött, nézd meg a második harmadikat is, aztán ott hagyd abba.

      Kórházban azért volt a gyakás, hogy eltüntessék a nemkívánatos szemtanukat, akik kapcsolatba kerültek Elainel. (Elfennel ellentétben itt nem szarják le a hatóságok, hogy mi történik a városban.)

      Igen volt köztük nő is vagy 2 ha jól emlékszem, az egységes uniformis miatt csak közelről tűnt fel.

      A szalagos ruha na igen, milyen érdekes, hogy Lucyra is meglepően hasonló került fel, 10 évvel később. =D

  3. zsinden Says:

    Ebbe az animébe én is belefutottam anno, de én még hála Istennek az Elfen előtt láttam pár hónappal. Egyedül azt sajnálom, hogy te csak az Elfen Lied és Guilty Crown után találtál rá, így valóban elkerülhetetlen ez az összehasonlít-ósdi. Ami pedig a vérengzést illeti: http://www.youtube.com/watch?v=pXZ2bTigdGY

    Ez az AMV tartalmaz nem egyet belőlük, gondoltam bemásolom. Én ez után a videó után kezdtem el nézni, mert érdekelt, hogy “mi a faszom ez?”. A párhuzamok az Elfen meg e között ne lepjenek meg senkit. Állítólag a Genocyber nagy hatást gyakorolt az Elfen készítőire.

    • Valahol örülök annak, hogy jó pár évvel az Elfen után találtam rá erre, mert így még inkább eljött, hogy mennyivel értelmesebben működnek itt a dolgok, és mennyivel rosszabbul ott.

      Az AMV igen, összefoglal párat a legdurvább gyakások közül, kár hogy a utolsó két ovában már ilyenek se voltak.

      Párhuzamot illetően az EL mangakát nem tudom mennyire ihlette a Genocyber, viszont vannak feltűnően egyező dolgok, mint például amit quke is említett, a fehér, szalagos öltözék.

  4. Fasza régi sci-fi anime, kár hogy olyan sok volt a repkedő belsőség, az ilyen fölösleges brutalitást mindig nagyon utálom… vagyis csak azt, ha nagy-totálban mutatják.
    Hasonló anime még a Guyver, az sokkal jobban tetszett.
    Igazán készülhetne valami kézzel rajzolt jóság mostanság is, kezd egyre fogyni azoknak a régi animéknek a listája, amit még nem láttam.

    • Fogalmazhatunk úgy, ez még annak a progresszív időszaknak volt az egyik hajtása, amikor a cyberpunk, illetve úgy alapjáraton a scifi animék a virágkorukat élték.

      Megvoltak ezeknek is a hülyeségeik, de egy biztos, volt valami bennük, ami a mai moe érában ritka mint a fehér holló, úgy hívják, hangulat. =)

      A goreal kapcsolatban én mindig is azon az állásponton voltam, hogy megfelelő tálalás, adagolás esetén hozzájárulhat a hangulathoz, a hitelességhez. Az egyetlen hátulütője, hogy nagyon könnyű elrontani. El lehet rontani például az összecsapott, olcsó megvalósítással (lásd az emlegetett Elfen Liedben) vagy egyszerűen a gore fanservice módra történő használatával, amikor a vérrontásnak nincs valódi oka, értelme, apropója, szerepe, funkciója, pusztán annyi, hogy elhasználják az adott epizódra kiszabott mennyiséget.

      “Igazán készülhetne valami kézzel rajzolt jóság mostanság is, kezd egyre fogyni azoknak a régi animéknek a listája, amit még nem láttam.” -> Nagyon szeretném én is, de sajnos ez az, ami egészen biztosan nem fog bekövetkezni. Ez olyan, mint ha azt várnánk, hogy kijöjjön egy FPS 256 színes 2d spriteokkal, átvezetők nélkül, HP baral.

  5. Igen, mostanában eléggé leálltak a sci-fi műfajjal, franc se tudja miért. A hangulatot szerintem főként maga a rajz adta, úgy általában a pasztelles színek egy sötét hangulatot kölcsönöztek az egész képi világnak és sokkal részletesebbnek, autentikusabbnak hatott, illetve rengeteg olyan trükk volt, amit számítógéppel egyszerűen nem lehet utánozni. Nem tudnék egyet se megnevezni, mert nem ismerem a szakmát, de egyből felismerem ezeket, pl. a monitorok világító képe, a repülő szikrák vagy csak ha valami felcsillanó felületet akartak jelezni, ilyen a déli báb is, amikor egy repülő sugárhajtóműve megremegteti a levegőt vagy a nagy hőség miatt beremeg a horizont. Ezeket nem lehet visszaadni paintben a kitöltés funkcióval. A másik hangulati elem meg az akkori jövőkép (ezt szokás „retro-futurisztikusnak” nevezni), ahogyan akkor elképzelték a sci-fi műszereket meg szerkezeteket, ez is sokkal valóságosabbnak tűnik számomra, mint az új animékben pl. a rengeteg hologram. Akkor a disignerek még fektettek egy kis munkát a különböző kezelőszervek és gépek kitalálásába, pl. ha bedöglik egy hologram, mégis hol van egy rohadt gomb, amivel vész esetben működésre lehet bírni az adott a masinát, hol van egy bárgráf, ami valami visszacsatolást adna a folyamat paramétereiről? Ha a fejeddel nem is csak az adott funkcióra akartál volna nézni és kiválasztani, hanem csak épp úgy esett jól tartani, akkor mi van? Szóval technikai háttér tekintetében nagyon átgondolatlanok az új sci-fi cuccok.

    A brutalitás jó tálalása nekem olyan, hogy csak a végeredményt mutatják szolidan. Ilyen volt az Ichi, the killer manga úgy jó 70%-a, bemegy egy szobába legyakni a fiú egy garázdálkodó bandát, megmutatják a srác fegyverét, a dühhel teli arckifejezését, a pattanásig feszülő izmait, a harcművészeti koreográfiát, ahogyan a kezét és a lábát suhintja, majd végül a vérrel teli falakat. Tehát jól döntött a rajzoló, mert nem hiszem, hogy bárki is kíváncsi lett volna a repkedő belsőségekre.
    Persze, ha a sztori azt kívánja meg, akkor mutassák a teljes folyamatot, pl. az MDK psyhoban (asszem) a sorozatgyilkos mottója, hogy virágot ültet az áldozatainak az agyába. Max, ha nagyot fordul körülöttem a világ, akkor kihagyom, de itt tényleg meg kell mutatni, amit meg kell.

    Ja, nyilván totál kézzel rajzolt cucc már nem fog kijönni, főleg azért, mert szerintem már egy stúdió sincs, ami még tudná hogyan kellene, nincsenek meg hozzá az eszközeik sem. Na meg persze kurvára időigényes. Az utolsó teljesen kézzel rajzolt anime talán úgy 6-7 éve jött ki, Half hart vagy mi az isten volt a címe, egy nő szívátültetésen megkapja egy bérgyilkos szívét és vele együtt az emlékeit is (kicsit skizofrén lesz), de ennyi, azóta semmi.
    Azt viszont simán meg lehetne csinálni, hogy a kézirajzot PC-vel ha nem is teljesen reprodukálni, de arra hajazó technikával utánozni és azzal feltupírozni a hangulatot, ilyesmi akart volna lenni az Ergo Proxy antikolási technikája, a Simoun aqaurell technikája vagy a Redline cell-shaded grafikája is. De ezekből sincs túl nagy dömping.

    • Volt egy-két próbálkozás azért, de azok vagy nem tudtak érdekelni, vagy csak arra volt jó a végignézésük, hogy aztán le tudjam őket húzni (Guilty Crown).

      Szerintem a Japánoknak főleg a cyberpunk, biopunk, és persze a mecha vonal megy igazán, bár őszintén szólva utóbbi engem sose tudott lázba hozni (Gundam, Voltron, stb), szóval inkább a nyugati mechekre esküszöm. Illetve volt egy-két jobb post post-apokaliptikus story is.

      A CGI már elég régóta jelen van a műfajban, amivel nem is volt gond, hisz a kézzel rajzolt jelenetekkel megfelelő arányban vegyítve ezek hozzátettek a látványhoz, úgy mint a’80-as, ’90-es évek animéiben. Ami inkább a gondok forrása, az a 2000-res évek eleje, közepe tájékán hirtelen divatba jött vektorgrafika, amire persze érthető miért esett a választás, hisz jóval egyszerűbb, gyorsabban elkészíthető, költségtakarékos, ráadásul rugalmas, sokkal könnyebben idomul az eltérő felbontásokhoz. Ugyanakkor ennek is megvan a maga hátulütője, például az, hogy a kézzel rajzolt animékhez képest alacsonyabb a kidolgozottság, a részletesség, illetve kelt az emberben egy amolyan természetellenes mű érzetet. Pláne akkor érződik ez igazán, amikor vektorgrafikus karakterek kerülnek egy fényképszerű háttér elé, ami nem gond, amíg csak az arcukat mutatják, ám amint hátrébb megy a kamera, és egészalakban mutatják őket, akkor tűnik csak fel igazán, mennyire elütnek részletességben a háttértől. Lásd: https://peter1989.files.wordpress.com/2010/11/k-on-fail-07.png

      Hozzáteszem, annak ellenére, hogy nekem se tetszik ez az irány, vannak más dolgok, amik engem sokkal inkább zavarnak, és amik sajnos nem csak a látványra nyomják rá a bélyegüket, hanem a tartalomra is. Ami a leginkább zavar, azaz egységes moe, amit a műfaj magára öltött az elmúlt bő egy évtizedben, és ebben bizony nem kis szerepe volt a Key és KyototAni párosnak. Valamint az ehhez társított, erősen félreértelmezett minimalizmus, ami elsősorban a történetre és a cselekményvezetésre van rossz hatással. A minimalizmus ugyanis eredetileg azt jelentené, hogy kevés eszközzel próbálunk minél többet mondani, ehelyett itt az történik, hogy kevés eszközzel az égvilágon semmit se akarnak mondani. Lásd újfent, K-On .

      A brutalitásnál (és minden másnál) én pont azt utálom, amikor megvannak a külsőségei, a hangulati közege, csak pont a lényeg hiányzik belőle. Ez bennem olyan érzetet szokott kelteni, mint egy vicc, aminek nincs csattanója. Vagyis ha már brutalitás, akkor szerintem teljes joggal várom el, hogy bemutassák, ahogy teszem azt egy lefejezés végbemegy, és ne csak azt lássam, hogy az egyik karakter suhint egyet, aztán a másik eldől.

  6. GONDOCS Says:

    http://www.imdb.com/title/tt0220333/
    tegyél vele egy próbát, talán értékelni fogod.

    • Hmm… azt olvastam róla, hogy állítólag vannak benne már majdnem hentaiba illő pucérkodós jelentek, és azt is látom, hogy a vérrontással nem spórol, viszont a felvetett témák azok érdekesek. Plusz csak 1 ova és ráadásul Madhouse… szerintem megejtem. Kösz! =)

  7. /OFF
    Láttad már, mit műveltek a japánok Lovecraft munkájával?


    Többet azt hiszem nem érdemes erről elmondani: agyfasz

    • Na igen, ez egy újabb példa arra, hogy “why modern anime still sucks”. Nem véletlen, hogy évről-évre egyre kevesebbet találok nézhetőnek az aktuális felhozatalból.

      Anno azt hittem, a Diary of a Crazed Family (avagy Kyouran Kazoku Nikki) után a színvonalat már nem lehet lejjebb vinni, de úgy látszik igaz a mondás, miszerint mindig van lejjebb.

  8. Na ezt 100% megnézem egyszer, az olvasottak alapján nekem pont bejönne. 😀 Mondjuk én az Elfent is meg szeretném majd nézni egyszer (eddig nem volt kedvem fárasztani magam vele), kizárólag a gore miatt, mert most nagyon elmebeteg korszakomat élem, de nem várok tőle mást, csak hogy néha felröhögjek a szarságokon. Ez viszont sokkal érdekesebb.

    • Az első OVAt azt mindenképp érdemes megnézni, és ha az tetszett, az utána következő kettőt is. Az utolsó kettőt viszont messze kerüld el.

      Az EL-ben a gore két-három jelenetet leszámítva, mint az elején a titkárnő kivégzése, amikor felszeletelik Nanát, vagy amikor Mariko poénból szétrobbantja a nevelőanyját, úgy alaphangon elég összecsapott és olcsó megvalósítással bír. Az estek bő 80%-ában úgy néz ki a dolog, hogy Lucy áll egy helyben, vagy sétál előre, aztán a kommandósokból kicsap a vér és eldőlnek.

      Akkor már inkább Hellsing vagy HNK, még ezekben is sokkal igényesebben néz ki a vérrontás. Plusz bejöhet a főkarakter stílusa, az őrült vámpír, vagy a Mad Maxes Bruce Lee. =)

      Persze ha pár haver és néhány sör társaságában ülsz le az EL elé, akkor remek vígjáték lesz, mint a legtöbb anime, főleg a shounenek. Én így tudtam élvezni például a Narutot, a Bleachet, a Trinity Bloodot, és az Afro Samurait. =D

  9. Az a rossz hogy sajnos nem csak az animék hanem minden más rajzfilm, filmek, játékok színvonala is zuhanóban van.Gyakran alapoznak csak címekre. De így legalább már a középkategóriának is tudok örülni.
    (bocs hogy eltértem a tárgytól.)

  10. Ezt nem ismerem, de amit én “jó Elfen Lied”-nek neveznék az a Devilman manga. Hasonló kategória, bár nem a mutáns tinilányok aspektusban, de van benne brutalitás, grimdark meg ez az “az emberek gonoszok” téma, de egyszerűen csak jobban van megcsinálva.

    • Nem vagyok egy nagy mangás, de a Devilman-ről már hallottam. Állítólag az OVA-kat érdemes belőle megnézni, mert a TV sorozat erősen ferdít és nincs normálisan lezárva.

      A Genocyberből az első ovat mindenképp érdemes megnézni, ha érdekel a cyberpunk, vagy a mutánsos téma. Ha az bejött, akkor még a rákövetkező kettőt, utána viszont érdemes abbahagyni.

      Egyébként azért hasonlítottam az Elfen Liedhez, mert az első ovában szinte ugyan azok a kiváltó okok, a mondanivaló, és az alap szitu. Adott egy laborból megszökött mutáns tini lány, aki különleges erők birtokában van, ám ez az erő inkább átok számára, mint áldás. Egy dolgot szeretne csak igazán, normális életet élni, ami számára sose fog megadatni.

      A különbség, hogy az EL-el ellentétben, a Genocyber sikeresen megteremt és megtart egy hangulatot, dramaturgiát, vagyis nem csap át hangulatromboló “cuki” jelenetekbe, se indokolatlan meztelenkedésbe, gyilkolásba.

      • Az OVAk közül csak az utolsót láttam, az ending ott is meg van változtatva, pedig az volt a manga egyik legfontosabb része. A TV verzió teljesen más tészta, hamarabb volt mint a manga, de egyik se akar a másik adaptációja lenni, inkább két különböző verziója egy alapötletnek.

  11. Viktorius Says:

    Ez egy olyan cucc volt, ami a blogbejegyzés hatására került fel a megnézendők listájára, mert a leírás alapján nagyon ígéretesnek tűnt. Találkoztam már korábban is a nevével az AA-n, de akkor nem tűnt érdekesnek, viszont sikerült máskor is örömet szerezni egy-egy ajánlásoddal, így mindenképp azt gondoltam, hogy jó lesz.

    Hát, nekem nagyon nem jött be. Azt hittem, hogy szeretem az ilyesmit, de nekem nagyon se füle, se farka lett az egész. Végig azt éreztem, hogy kapkod, főleg az első rész. Volt, amit nem tudtam hova tenni, volt benne, amit hülyeségnek éreztem, meg amit egyszerűen felesleges túlzásnak.
    Pl. A kölyköt például valami üres építési telken verték félholtra, erre egy füves parkban magához tér, talál egy megcsonkított holttestet, egy derékig véres lányt, majd összebarátkozik vele. Közben jön a rendőrségi szemle, ami megint az üres telken van…
    Ott van a cég ügynöke is, fogja, lábbal beássa magát a metroba. Komolyan vissza kellett tekernem mindkét alkalommal, hogy megnézzem, nem-e képzelődök.
    Képességek változatosak voltak úgymond, de sikerült úgy megmixelni, + keverni a látványvilággal, hogy az nekem zavaró volt. Sikerült leszögezni az elején, hogy Diana telepata, Elaine pedig telekinézist használ. Így a metrós jelenetnél komolyan sikerült elhitetni velem, hogy a cég speciális ügynökei és Diana még egymás ellen is mennek, csak időközben lemaradtam valamiről. Aztán kiderült hogy nem, csak a másik csaj is tud mindent. A kórházi jelenet megint csak kaotikus, egyik magyarázatom üti a másikat, és nem tudom elválasztani, hogy melyik történt meg, és melyik volt illúzió. Ott is volt agyatlan mészárlás a szemtanúk kinyírásán kívül. Vannak még bajaim, reakciókkal, az összeolvadással, de ehhez inkább indítani kellene egy saját blogot, hogy ott tépjem a szám, és ne itt partizánkodjak. 😀 Amire végképp nem tudtam rájönni, az a fiú halála és hogyan került a végén oda. Mikor már ennyi kínom lett, akkor meg már azon is fennakadok, hogy a cyborgok, meg a genocyber is anyago teremt a semmiből, pedig ezek ellen azért már nagyon meg tudtam edződni, hiszen minden szörnyes médiaanyagban ez megy.
    A második rész valahogy kevésbé tépte az idegeim, kezdetben. Bár itt csak 3 legfurcsább dolog volt nekem. A gyerek halucinációk, akkor is, amikor Elaine a környéken sincs; a hajó életének bemutatása: kb. mintha Laura velük lett volna legalább 1-2 hónapja, mindenkinek tök természetes, játszadozó gyerek, majd váltás és kiderül, hogy ha 2 napja van a hajón, akkor tuti sokat mondok; na meg ez az átváltozó hajó… Vannak itt is még dolgok, amiket én más nézőpontból látok, pl a cég embere nem fejes, csak projektvezető, így kicsit másabb a szerepe, de ez már kevésbe lényeges. Piros pont a doktornő őrületéért.
    A harmadik rész problémáival egyetértek, már akkorra hangosan tudtam kiabálni, hogy mi a f@sz ez? Viszont nekem pont ez a váltás mentette meg az egészet, mert érdekelté tett az utolsó 2 részre a nézésében, ráadásul nagyon eltaláltnak érzem az ottani két főszereplőt. Bár a vége… no comment. Szeretem a happy endet, de ez… hogy is fogalmazzak… a happy end egy nagyon finom sok fogásos, ízletes vacsora, remek tálalással, viszont ha a tányérod szélén ott van egy icike-picike kis sz..darab akkor már valahogy nincs kedve megenni az embernek.

    Lehet osztani érte, de ez nekem 2-3 pont között mozog, és szinte sajnálom a ráköltött időmet. Max besértődök a véleményeken és soha többé nem merek írni semmit. 😀

    • Nyilván ízlés és elvárás függő, hogy kinek mennyire jön be és miért, vagy épp ellenkezőleg. Általában nem szeretem az ilyen lánykából szuper fegyver storykat, de például a sokak által istenített Elfen Lied-hez, vagy a Saikanohoz képest, ez messze igényesebb darab volt, legalább is a 3. ova végéig, mert ami az után jött, annak már nem sok köze volt az előtte történtekhez.

      Volt egy alap story, egy a vele történteknek megfelelően viselkedő főkarakter, okok, indokok, változatos skillek, stb. Plusz nem éreztem azt, hogy a karaktert cukormázban hemperegtetve akarják mentegetni attól, ami. Ez máris több, mint amit az előbb említett két cím fel tud mutatni. Voltak elvarratlan szálak, és elismerem, így utólag nézve talán kissé túlpontoztam, de még mindig azt mondom, hogy inkább ez, mint az EL. =)

    • Hát lehet nem a legporifibb scif anime, de bazze ha ez 2-3 pont akkor az Elfen lied minusz 2-3! 😛

      • Viktorius Says:

        Igazság szerint ízlések és pofonok. Nekem anno vagy 6 éve tetszett a EL, így én meg azt nem értem meg ennyire. Az azokra írt kritikáknál egyébként sok dolgot elfogadok, de például azt magyarázzátok már meg, hogy a vektor az miért annyira rossz és borzalmas képesség? 😀 Nincs kedvem újranézni amúgy, de a vélemények miatt komolyan érik bennem a gondolat.

        Amúgy a Genocyber azért is kapott ennyire alacsony pontot, mert végig tudott bosszantani valamivel és már-már dühös is voltam rá néha. Ez nekem egy dupla bizonyíték: súlyos (vélt) hibák + kellemetlen hangulat= biztos alacsony pont

        Mielőtt elfelejtem, azért jöttem vissza, hogy dicsérjek is benne valamit, mert az előzőből valamiért ez lemaradt, ha jól emlékszek: a rajzolás, az animáció nekem igazán tetszett belőle, illetve a hangokkal se volt semmi gondom. A CGI pedig tényleg ritka szép volt a korához képest, bár lövésem nincs, mit keresett ott az a pár felvillanásnyi kép, a későbbiekben el is hagyták. A ceruzarajzszerű részek pedig nálam is pirospontot érnek. Hmm… Lehet ezt könnyebb leírni így később, mint a hirtelen felindulásból elkövetett kommentnél? 🙂

      • Az nekem is feltűnt, hogy az ilyen “extra” grafikai húzásokat gyakorlatilag az első ova után elhagyták. Magam se értettem, miért, mert szerintem hozzátettek a látványhoz, és valamilyen szinten a hangulathoz is.

        A vektorokkal nekem személy szerint annyi a bajom, hogy látszik az egészen, hogy egy baromi olcsó megoldás volt. Meztelen kislány megy előre, pattognak le róla a golyók, közben szétloccsannak a random kommandósok fejei. Ja és ez az elv is elég nagy WTF volt, hogy minél kisebb, minél lolibb a karakter, annál keményebbek a vektorai. =/

  12. Ez egy remekmű. Nem is nagyon lehet más animével egy lapon említeni csak a Phoenix-el, vagy az Akira-val. Tetszett hogy sokkal inkább pszichológiai oldalról közelítette meg a halált, mint a véres mészárlásokkal. Elég sok művészi elem is megfigyelhető benne, ami ritka animék esetében.

    A szokásos “Isten saját képére teremtette az embert, az ember saját képére teremti a gépeket, a gépek Istenné válnak” témát is picit átírja. Itt nem látják be a karakterek hogy hibáztak, és folytatják, valószínű a valóságban is hasonlóan játszódna le ez.

    Hiányosságokat nem is láttam benne, elmagyarázza a “vajra” metaforát, és a pszichológiai mibenlétét a “mind shadow”-nak. Mondhatom hogy SZERENCSÉRE nem foglalkoztak a szellem és a gép közötti kapcsolatnak a tudományos megközelítésével. Talán inkább az egyes személyi célok ismeretlenek csak, de szerintem ahhoz nem kell sok ész hogy kitalálja az ember.

    Abszurd és absztrakt is egyszerre, odafigyelést igényel hogy a nem jelnek tűnő dolgokat is felismerjük és beillesszük a sorba. Sokszor egy másik rész elvesző részletben rejlik egy másik, egész rész értelme.

    A zenéről meg talán nem is illene beszélni. Bármit mondanék csak elrontaná, annyira tökéletesen eltalálták.

    A mangát is ismerve és összevonva az anime valahol erősebben érzékelteti, hogy az élet mindig utat tör, amíg a manga sokkal inkább a személyiségekkel foglalkozik. Én határozottan az anime mellett állok jelen esetben, akár milyen ritka is az ilyen eset a kritikus szememben. Simán besorolom harmadiknak a legendák közé.

    • Szerintem se volt egy rossz anime, de remekműnek azért erős túlzás lenne nevezni, mert megvannak a maga hibái, elsősorban a rendezést tekintve. Ez jelen esetben, betudható annak, hogy az alapot adó manga, egy 1 kötetes elkaszált szösszenet, és az adaptációt az a Koichi Ohata rendezte, aki az M.D. Geist-et is.

      Én inkább úgy tartom számon ezt az animét, mint egy jól sikerült Elfen Lied-et. Ahhoz képest jóval hangulatosabb, konzisztensebb, informatívabb, és a mondanivalóját is jobban át tudta adni. Legalább is amíg az első, hosszú ováról beszélünk.

      A 2. és 3. szintén tetszett, enyhe The Thing behatása volt az egésznek, csak sokkal monumentálisabb formában, hisz a végére már az egész hajó egy lény volt.

      Az utolsó kettő rész viszont simán csak rossz volt, én legalább is untam, meg alapból nem tetszett, hogy a főhősnő, kvázi nem is szerepel benne, az elejét, és a legvégét leszámítva.

      • Az Elfen Lied csak 10 évvel készült ezen anime után. Mind a Genocyber, mind a Saikano erős hatással voltak rá. Japánon kívül nem igazán szeretik ezt a kettőt, mivel nagyon nehezen érthető, és igazából másokkal nem is beszéltem úgy, hogy értették volna. Az Elfen Lied szappanoperának tűnik csak a Genocyber mellett. Legalább akkora a különbség mint az Elfen Lied és a Naruto között (mondanom sem kell hogy a Naruto egy nulla).

        Te csak egy akció-animét látsz a Genocyber-ben, holott ez egy művészi kategóriába sorolt alkotás. Sőt, határozottan elutasítható hogy akció alapú az egész. Sokkal inkább harcolnak a vágyak mint az erők. Elaine szerves része, hogy a vágyakat képes valósággá tenni, talán ez nevezhető egész létének alapjának.

        Sem Elaine, sem Diana nem volt sosem főhős. Ahogy már említettem, ez művészi anime, a történet nevezhető egyedül főszereplőnek. Talán csak a Phoenix-ről tudok ami jobban érzékeltette, mennyire is kevés a különbség teremtés és pusztítás között. Csak a Genocyber ezt emberi oldalról közelítette meg. Szinte szó szerint kimondta, hogy egyedül csak az ember látja másnak ezt a két dolgot.

      • Pontosan tudom, hogy 10 évvel előbb készült mint az EL, és az is elég egyértelmű vált, hogy az EL mangaka, sokat merített, többek között ebből.

        “Te csak egy akció-animét látsz a Genocyber-ben, holott ez egy művészi kategóriába sorolt alkotás” -> Egyrészt, honnan tudod te, hogy én mit látok benne, másrészt már mitől lenne művészi? =/ Ez egy cyberpunk scifi anime, bár nem tisztán, mert a második harmad már biopunk, az utolsó pedig post-apokaliptikus. Van története, van mondanivalója, vannak benne elvontabb jelenetek, de ettől ez még nem egy művészi anime, nem mestermű, nem legenda, és amúgy simán vannak jobbak a témában, például ott a Ghost in the Shell.

        Szóval itt is áll azaz aranyszabály, hogy nem kell többet belelátni valamibe, mint amennyi benne van. Egyébként azt hiszem most veszem elejét a dolgoknak, mert közben rájöttem, hogy ki vagy, és az nem hiányzik ide, mint amit anno Wagner-nél leműveltél, “kinek, mihez van képessége” alapon. =)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: