Dai Mahou Touge – Varázslatos Pankráció

Az olvasók többségének nyilván nem kell különösebben bemutatnom, miről szól, és milyen is egy tipikus magical girl anime, abból a bizonyos “ahogy a nagy könyvben meg van írva” fajtából. Adott a szende, bénácska, nyomi kislány, aki minden honnét elkésik, lusta, folyton eszik, rosszul tanul, de a végén mégiscsak belőle lesz a “Hold tündér”, aki megtanul varázsolni, békét és igazságot hoz az emberiségnek, legyőzi a gonoszt, és nem mellékesen összejön álmai lovagjával.

Ergo adott egy marketing szempontból jól bevált, az elmúlt évtizedek alatt úgymond végletekig “tökéletesre csiszolt” formula (klisé halmaz), amihez ha sikerül idomulni a kerettörténetnek, akkor a stúdió már nem bukhat rajta oly nagyot, hisz van egy fix célközönség, akiknek ez bármikor eladható.

Épp ezért fordulhat az elő, hogy azok az idősebb nézők, akik nyitottak eme műfajra, inkább a régebbi mainstream darabok (mint Cutie Honey) vagy épp a kevésbé ismert/ismeretlen OVA-k felé fordulnak, ha szórakozni vágynak, amik közül kis szerencsével találhat olyat az ember, ami képes valami újszerűt mutatni.

Erre nyújt most lehetőséget ez az OVA… =)


Ellentétek vonzásában

A Dai Mahou Touge egy 4 duplarészes, tehát  8 epizódos anime OVA sorozat, az azonos című manga alapján. Műfaját tekintve shounen, magical girl, paródia. Az animét a Studio Barcelona készítette, meglepő módon több mint 2évig(!).

Maga a történet igazából ennél banálisabb talán már nem is lehetne. Igen röviden és tömören, mindössze arról van szó, hogy a varázsbirodalom uralkodói elküldik szeretett lányukat, Punie-chant, a majdani trónörököst, egy hagyományosnak igen, átlagosnak már nem épp nevezhető gimnáziumba, pusztán azért, hogy tapasztalatokat és barátokat szerezzen.

Rózsaszín tündérmesének hangzik? Nos látatlanban egészen biztos, ám aki bevállalja, az rögtön az elején érezni fogja, itt bizony a mese egy egészen más irányt fog majd venni, és ehhez kezdetnek elég csak megnézni Punie szüleit:

Bizony a Dai Mahou Touge vérbeli komédia, méghozzá abból a fajtából, ami csak nagyon ritkán szokott működni. Tudvalévő, hogy van az anime komédiák között az a típus, ami a cuki moe lányok cuki dolgokat csinálnak vonalat megragadva szeretne önmaga paródiájává válni, méghozzá úgy, hogy a cuki moe lányok cuki dolgokat csinálnak, ami aztán képtelen, jó értelemben vett őrültségbe torkollik. Ergo az anime egyfajta kétarcúságra próbál építeni. Hogy mi is ezzel a probléma? Nos általában véve az, hogy sajnos ez a koncepció rendre azért szokott elromlani, mert a készít(ők)ben nincs meg a mersz, és ezért maga az anime sem tud eléggé elrugaszkodni ahhoz, hogy az őrült hangulat működjön, létrejöjjön és fennmaradjon. Szerencsére itt nem erről van szó, a Dai Mahou Touge a kivételt képezi, és nem riad vissza attól sem, hogy akár a totális ellentétig is elmenjen, sőt közben még rengeteg paródia, utalás is bekerül a képbe.

Punie apja, a király például teljesen olyan, mint ha épp a HNK, Zeed gang-ből szabadult volna, míg az anyja folyton mosolygó, látszólag szelíd és kedves űrnő, ám valójában erős domina hajlamokkal megáldott, kegyetlen boszorkány, aki szeret a férje hátán trónolni. =D De a tipikus segítő kisállat, Paya-tan se nevezhető épp “tiszta szívűnek”… =)

Ehhez hasonlatosan az iskola sem lesz minden ízében “normális” hisz amint Punie megérkezik, és az összes fiú azonnal bele zúg (klisé a köbön, de itt szerencsére ennek 0 jelentősége lesz) máris felkelti a helyi lánybanda figyelmét, akikre, nos… csak elég ránézni:

A vezér, Anego szinte kiköpött SM Rei, csak sokkal erőszakosabb, és van hozzá egy amolyan bad girl imázsa. =)

Ezzel Punie gyakorlatilag meg is szerzi első ellenfeleit, akiket kezdetben sikeresen lenyom a varázshatalmával, viszont már ez is olyan, hogy áthatja a már említett kettősség. Például az milyen már, hogy a rózsaszín szíves, cukorkarúd varázsbot közepén megjelenik egy vérben forgó, vörös démonszem, mire aranyos kamikaze zöldségek akarják szétszedni az ellenfelet? =D

Az igazi móka azonban ez után jön majd, amikor ugyanis a varázslat nem használ, jön az, amiben a Dai Mahou Touge a leginkább különbözik a szokásos magical girl animéktől, mégpedig a fizikai harc, ami annak ellenére, hogy anno nem volt épp műfajidegen (például Cutie Honey is karddal vívott) a Sailor Moon óta gyakorlatilag kihalt a műfajból. A kérdés persze jogos, vajon lehet e egyáltalán magical girlnek nevezni egy olyan sorozatot, ahol a harcot jórészét pankrációból ismert fogások, csapások, és egyéb harci elemek teszik ki? Nos erre a válasz az, hogy igen, lehet. =)

A harc azon túl, hogy önmagában is poénos az önön képtelensége miatt, mellette sokszor ténylegesen durvának fog hatni egy-egy végtagtörés, kicsavarás, szájba vágás/rúgás.

Ráadásul mindez még csak az első rész fele volt, és lesz még 7, ahol lesz például őrült száguldozás Initial D módra:

Elcsattannak majd kisebb humor bon-bonok, mint a Full Metal Jacket utalás a “segítő kisállattal”:

Vendégszerepelni fog az Alien Facehugger is:

Na és persze a végére kapunk egy tényleges Kenshiro cameot:

Illetve egy Dirty Pair utalást is:

Emellett lesz még 4 rövidke speciál, ahol a pálmát egyértelműen az unikornisos rész viszi:


A kettősség ára

Őszintén szólva kevés olyan anime akad, aminél sokáig hezitálok azon, vajon hány pontot is érdemel az adott darab, különösen igaz ez a vígjátékok esetén, amiknél általában rémegyszerű a helyzet, mert vagy működik, vagy nem. A Dai Mahou Touge kétarcúsága azonban úgy néz ki, az egyértelműen ízlésfüggő részen túl, magát az animét is megosztja.

A grafika erős közepes, a rajzstílus és a színkezelés tetszett, a karakter dizájn egyik fele bejött, a másik taszított. Zenékből nincs sok, viszont amikor kell, vagyis a harcok alatt, teljesen odaillő számok szólnak.

A karakterek közül Punie és Anego kettőse volt szerintem a legjobb, a többiek jórészt csak asszisztálnak mellettük. A legyőzött ellenfelek egy része érdekes módon bekerül majd az osztályba, ám onnantól kezdve sajnos mezei statisztákká válnak, akik meghúzódnak a háttérben, és jut nekik kábé 3-4 mondat a továbbiakban.

Az epizódok hosszát optimálisnak éreztem, a duplaepizódos leosztás szintén bejött, ám a részek mennyiségével már kevésbé voltam megelégedve, véleményem szerint még ugyanennyit elbírt volna ez az anime. Viszont van itt két dolog, ami miatt az anime piros pontot érdemel, az egyik, hogy előrelátóan nem erőltettek bele különösebb storyt, és (talán épp emiatt) konkrét zárás sincs. A másik, hogy bár az animében a rövidsége ellenére vannak lassabban, unalmasabban induló epizódok, mégis a végére mindegyik alakít valami olyat, ami ezt sikeresen ellensúlyozza. Erre jó példa a szerelmes rész (ami mint oly sokszor, itt is a leggyengébb) amikor Anego randizni megy egy sráccal. Az elején elég lassan, és az addigiakhoz képest gyengén indul, de a végére olyan ütőssé válik a már említett Initial D paródia miatt, hogy teljesen feledteti az addigi szájhúzást.

Mindent összevetve a Dai Mahou Touge nekem tetszett. =) Ha nem is volt egy PaSwG vagy egy Cromartie High School szerű élmény, és ezekhez képest egy mondhatni szerényebb szintet üt meg, a maga módján mégis szórakoztató, és a mérleg nyelve egyértelműen a minőség felé hajlik el. Akik vevők az effajta humorra, kedvelik a kétarcúságot, vagy csak szimplán kikapcsolódni szeretnének valami rövid, könnyed darabbal, azoknak csak ajánlani tudom! 7.5/10

Végezetül kedvcsinálónak egy kis ízelítő:

Advertisements

15 hozzászólás to “Dai Mahou Touge – Varázslatos Pankráció”

  1. Tök jó, hogy írtál róla! Már el is felejtettem, hogy anno 1,5 évvel ezelőtt csináltam belőle bemutató videót!

    http://animemangapalota.blog.hu/2010/07/03/dai_mahou_touge

    • Végignéztem a kritikádat, és akadt itt pár dolog, amivel nem értek egyet:

      Mivel ugyan azt a verziót láttad, mint én (subról felismerem) ezért ott van a translater note, ahol leírják, hogy az Anego kábé nővért jelent, de ebben az esetben, mivel egy lánybandáról van szó, kábé a főnök rangnak feleltethető meg.

      Az anime poénjainak 80%-át a bunyó tesz ki? Nos amennyiben nem ismered fel azt a kismillió utalást, paródiát, amit mellette elsütnek, akkor lehet.

      A történet azért sablonos és azért nincs lényegi mondanivaló sem, mert ezeknek kábé 0 jelentőségük van, de ez nem tudom, miért is lenne gond egy olyan animénél, ami paródiaként definiálja saját magát. =) Nagyon sok vígjátéknál pont hogy akkor kezdődnek a bajok, amikor a vége felé a készítők kitalálják, hogy na most akkor valami történetet és zárást kéne itt beleerőltetni, ami aztán rendre fordítva sül el, és csak ront az anime színvonalán. A DMT szerintem nagyon jól tette, hogy ettől megkímélte a nézőt.

      Az anime hosszával (mint írtam is) én se vagyok megelégedve, a részek hosszával viszont nem volt bajom, legalább nem húzták az időt semmibe bámulós jelenetekkel. =)

      Az opening téma, zeneileg nekem se a szívem csücske, viszont ha figyeled a feliratot, akkor rájöhetsz, hogy Punie milyen “kedves” dolgokról énekel. =)

  2. Zeneger01 Says:

    Érdekesnek tűnik. Így képek és az írásod alapján úgy vélem megnézem az első pár epizódot.

    Mielőtt elfelejteném, ismerősökkel elkezdtünk egy fandubot csinálni. Van fent pár epizód, ugyan fordítás meg szinkron csak de szeretném ha írnál róla egy véleményt. Én legalábbis szívesen fogadom mit gondolsz róla.:)

    • Ha az első duplarészt végignézed, egyből tudni fogod, érdekel e a többi, avagy sem. Kicsit olyan ez, mint a PaSwG-nél, vagy egyből megszereted, vagy soha. =)

      A fordításhoz: Dobj meg pár linkkel, ha gondolod.

      • Zeneger01 Says:

        Hát Pantyékhez én úgy mentem bele, hogy MasakoX véleményezte, ő jobb szóval mondva nem kedvelte. Azért én lecsekkoltam és a motoros résztől kezdve röhögtem rajta.:D

        A fordításunkról annyit, hogy a karácsonyi epizódokat kérlek nézd el azóta fejlesztettük a felszerelést és tervezünk egy remake-et ha nem is idén de valamikor. Speciel jobban örülnék ha kihagynád azokat.XD
        http://teamdragonstar.blogspot.hu/p/online.html

      • Sose hallottam még erről a gyerekről, de most kíváncsiságból rákerestem… és basszus, hogy ez mekkora egy nyomorék. =D Rohadt irritáló, és kísértetiesen olyan, mint ha AVGN-t akarna utánozni, csak jogos düh, és tehetség nélkül, na meg animékkel.

        Hogy az egyik kommentelő frappáns hozzászólását idézzem: “Inkább arról csinálna videót, hogy kell ennyire lefogyni.” =D

        A fordítás: Hmm… ha jól értem, akkor ez most a DBZ Abridged fanfordítása lenne… Nos hogy maga a fordítás mennyire pontos, azt nem tudom, mivel őszinte leszek, én ezeken az Abridged cuccokon nem hogy nem nevetek, de baromira untatnak. Anno próbálkoztam az SM Abridgedel, de az még ennél is fárasztóbb volt. Amúgy a hangzás jó, nagyrészt tiszta, a maga amatőr módján a színészkedés is megállja a helyét, feltételezem ez az eredetiben is valami ilyesmi lehet.

  3. Erre emlékszem, amikor kijött, elkezdtem nézni, nagyon akartam szeretni, tényleg, de sajnos az volt a gond, hogy a Dokuro-chan után egyszerűen gyengének tűnt. A dolgon nem segített, hogy mindkét animét ugyanaz rendezte és nekem kb. úgy harangozták be, hogy “Dokuro-chan 2”-t fogok látni, és ahhoz képest sajnos annyira nem volt jó. (Persze akkor még nem néztem utána a két sorozat hátterének, most látom, hogy az egyik X ember light noveljéből, a másik meg Y mangájából készült, szóval tényleg csak az animerendező személye köti össze a kettőt.) A pankrációs jelenetek Dokuro sokkal naturálisabb kivégzései után már vérszegénynek hatottak, a karakterek annyira nem fogtak meg, mint D esetében és úgy általában az egész animén azt éreztem, hogy nem elég merész “elődjéhez” képest, ellenben kb. kétszer randomabb, ami nem feltétlenül veszi ki magát jól. OK, hogy az alapanyag más volt, de azért a rendező esetleg “feljavíthatta” volna pár fokkal őrültebb szintre. 😀 Így sajnos 2-3 epizód után dropoltam is, bár nem úgy maradt meg bennem, mint egy kifejezetten rossz anime, csak egyszerűen annyira azért nem tudott érdekelni, hogy végignézzem, főleg, hogy akkor még hónapokat kellett várni 1-1 új epizódra, mivel épp futott. Pár jó poén azért így is megmaradt, pl. a mascot, aki mindig ki akarja nyírni Punie-chant, meg tényleg nem volt semmi a királyi család sem, vagy az, ahogy Punie váltogatta a moeloli és a szadista énjét a helyzetnek megfelelően, szóval voltak benne vicces dolgok, csak ahogy írtam, az “előzmények” után ez nekem már kevés volt. Aki mondjuk még nem látta a Dokurót, az éppen tehet ezzel egy próbát, úgy lehet semmi gondja nem lesz vele. 🙂

    • Nekem viszont pont, hogy ez jobban bejött, mint a Dokuro-chan. =D Azt az animét számomra a végtelen repetitívség tette nagyon hamar élvezhetetlenné, mert oké, poén, hogy egy angyal moe szétcsapja a srác fejét egy szöges bunkóval, egyszer, kétszer, aztán baromi unalmas lesz. Plusz ezt folytatni szvsz teljesen felesleges volt.

      A pankrációs mozdulatok brutalitás szintjén lehet elmaradnak a DK fejszétcsapás jeleneteitől, de azon túl, hogy ez azért mégiscsak két külön dolog, a bunyó legalább változatos, például van benne SF Chun Li-re emlékeztető pörgőrúgás, bordatörések, koponya satu fogás, stb. =)

      A poénoknál elismerem, van némi randomitás, viszont ezek többségé úgy működik, hogy ha tudod mit parodizál/mire utal, akkor ütnek. Például az Initial D a bekattant, drift mániás sofőrrel nagyon ott volt a szeren, vagy a sok HNK utalás. =)

      • Őszintén, inkább DMT mint Dokuro…

      • Ebben egyetértünk, bár Dokuro még mindig közelebb állt a formula sikeres lepárlásához, mint például a Lucky Star, aminek valahol szintén ez lett volna a célja, csak hogy a hyper rózsaszín, gyerekes vonaltól abszolút képtelen volt elszakadni.

  4. Az ismertető hatására végignéztem az első két részt, vagyis 4et. Eddig határozottan tetszik, a Bokusatsu Tenshi Dokuro-chan és a Puni Puni Poemi keveréke + bunyó + paródiák. Ha így marad végig akkor jó 8as lesz. 😀

    • Megnyugtatlak, itt nem kell tartanod látványos színvonal eséstől, vagy fárasztó történetmeséléstől, a WTF faktor állandó marad. =)

      Poemit nem láttam, de képek alapján soknak érzem a fanservicet.

      8-at a viszonylagos rövidsége miatt nem kapott az anime, ha kitolták volna 4 helyett, mondjuk 8 dupla részre, akkor simán.

  5. Na, nem voltam egy ideje gépközelben, de azóta befejeztem! 😀
    Fasza volt, csak jah kissé rövid. Nagy meglepetésemre fanservice szinte alig volt benne.

  6. Örülök, hogy tetszett. =)

    A fanservice egy elég tág fogalom, de tény, hogy ez az anime spec eléggé visszafogja magát ilyen téren. Ecchi jelenetek, gyakorlatilag nincsenek az egész animében. Leszámítva persze egy-két, nagy ritkán felvillanó bugyit, de azok kidolgozottsága kábé olyan, hogy nem nagyon akad meg rajta az ember szeme.

    Fürdőruhás, gőzfürdőzős, strandos epizódok szintén nincsenek, amik sok más animébe amolyan “kötelező” jelleggel bekerülnek.

    Akik az ecchire érzékenyek, azoknak akár ez egy plusz ajánlólevél is lehet. =)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: