Another – Avagy Scooby Doo beájulna

Ismeritek azokat az animéket, amikről az ember már látatlanban meg tudja azt mondani, nagyjából mire képesek, milyen kategóriába sorolhatók, és hogy valószínűleg mi lesz velük a probléma? Nos az Another féle animék nálam pont ebben a cipőben járnak. Tipikusan azt az esetet képviselik, ahol már a borító alapján megtudom azt saccolni, milyen eszköztárból fog válogatni az anime, és hogy miért is ennyire felkapott.

Ezt most persze nevezhetjük előítéletnek, igazságtalan általánosításnak, és lehet azzal jönni, hogy “ne ítéljük meg a könyvet a borítója alapján”, de sajnos az emberek többsége (a normális) úgy működik, hogy pár év után azért magára szed annyi tapasztalatot, hogy felismerje azokat a jeleket, amik alapján megérzi, miből kábé mi sülhet ki.

Érthető módon ezek után joggal tehető fel a kérdés, minek is néztem én ezt meg? Nos a költői kérdésre a költői válasz az, hogy egyszerűen érdekelt, mitől is ennyire felkapott ez az anime, és nem mellékesen tudni akartam, helytállóak e a sejtéseim vele kapcsolatban.

Mielőtt belevágnék, azt muszáj leszögeznem, hogy az Another-ről mindössze annyit tudtam, amennyit a szezonális promóban anno meghirdettek, illetve amivel a fanok dobálóztak (best horror evör, és hasonló kirohanások). Szándékosan nem spoilerztem le semmit, mondjuk nem mint ha ez bármit is számítana, hisz nem egy olyan animét tudnék most felhozni, aminél bőven tudtam miről fog szólni, mégis ütött az előadásmód, hangulat miatt.

Az Anothernek tehát mindent esélyt megadtam arra, hogy megmutassa, mire képes, hogy a köré kiépült hype nem pusztán a szokásos alaptalan nagyzolás eredménye.


Another DEEP story

Az anime elején suttogó hangon elmesélik nekünk, nagyjából mi az alaphelyzet, miszerint 1972-ben, a kissé vicces nevű Yomiyama városka középiskolájának 3/3-as osztályában egy Miskai nevű diák, váratlanul meghalt. Az eset nagy port kavart, tanárokat, diákokat egyaránt lesújtotta az eset, mert mindannyian szerették, jól tanult, és a többi. A diákok közül valaki azonban egyszer csak Misaki egykori helyére mutatott, és azt mondta, hogy Misaki még mindig él, és köztük van. Ezzel aztán egy színjáték vette kezdetét, tanárok, diákok egyaránt úgy tettek, mint ha Misaki valóban ott lenne velük, és mindez tartott egészen a ballagásig. Mindennek azonban nem várt következményei lettek, aminek az árát azóta is mások fizetik meg…

Az eset után, 26-évvel később, 1998-ban járunk, amikor a 15-éves Sakakibara Koichi, bekerül a 3/3-as osztályba, ám tüdőproblémái miatt a tanévet csak később tudja elkezdeni.

Hogy addig se unatkozzon, váratlanul meglátogatja őt jövőbeli osztálytársai közül néhány. Akazawa Izumi, az öntudatos tsundere, Sakuragi Yukari, a mindentől rettegő meganekko, és persze Kazami Tomohiko, a randomsrác.

A hangulatkeltés valahol itt próbálna majd elkezdődni, az osztálytársak ugyanis azon kívül, hogy alapból olyan hangulatot árasztanak magukból, mint akik épp szerencsétlen srác temetésére érkeztek, máris nyilvánvalóvá teszik, hogy titkolnak valamit. Ha pedig már beszálltunk a titokzatos, misztikus játékba, máris emelik a tétet, méghozzá a sötét mezőre fogadva. Vagyis kisvártatva jön egy esti liftezős jelenet a kórházban, ahol Koichi mögött váratlanul feltűnik egy Misaki Mei névre keresztelt szemkötős goth lány. Aki ugyan hová máshová is igyekezne az éjszaka kellős közepén, mint a kórház sötét hullaházába, egy szál babával a kezében.

Nem sokkal később már az iskolában találjuk magunkat, ahol Koichi persze rögtön népszerű lesz, ám a figyelmét mégis csak egy valaki köti le, Mei, akit az osztálytársai látszólag alaptalanul ignorálnak. Koichi pedig mi mást is tehetne, ha egyszer csavarja az orrát az ezt övező misztikum, hát felcsap Scooby Doo-nak, és nyomozni kezd. Ennek aztán két eredménye lesz, egyrészt kérdésessé válik az, ki és mi is valójában Misaki Mei, másrészt az osztálylétszám hamarosan fogyásnak indul. Rendre, balesetnek látszó, rejtélyes halálesetek áldozatává válnak egyes osztálytársak. Majd kiderül, hogy az események mögött valójában egy átok áll, amit csak úgy lehet megállítani, ha megtalálják az azt fenntartó úgynevezett “dead one”-t, ehhez azonban be kell gyűjteni a nyomokat, hogy megoldódhasson a rejtély.

Jónak hangzik? Nos első olvasatra talán, de higgyétek el, rohadtul nem az…


Another piece of shit…

Amit kapásból érdemes tisztázni az Anotherel kapcsolatban, hogy horrornak egyáltalán nem nevezhető, még akkor se, ha tesz is ilyen irányú kikacsintásokat. Sokkal inkább egy misztikus, rejtélyfejtős thriller szeretne ez lenni, ami egyfajta melankolikus légkört akar teremteni, legalább is egy jó darabig (de erről majd később). A gondok (mint sejthető) most is a kivitelezésben, és főleg annak minőségében keresendők.

Az átokkal kapcsolatban direkt nem fogok lelőni semmi fontosat, hisz valahol ez lenne az anime fő témája, de annyit azért elárulok, logikát és következetességet felesleges benne keresni.

Ami kapásból szemet szúrt nekem, az Anotherben, az a grafika, ami első ránézésre szépnek és kidolgozottnak látszik…

Egészen addig, amíg a szemfülesebb néző rá nem jön arra, hogy az esetek bő 80%-ában, valójában egymást követő álló képeket lát, ahol a karaktereket leszámítva semmi sem rendelkezik valós idejű animációval. Szél csak akkor van, ha valakinek a megöléséhez kell, a felhők csak akkor mozognak, ha épp külön eyecatcher jelenetet kaptak, ráadásul végig csalnak a fény, árnyék hatásokkal.

Emellett random bevágnak majd nekünk mindenféle babákat, amik hol esetlennek, hol feleslegesnek fognak hatni. Ja és kiszúrtam egy failed chaos csillagot is, ahol a lehető legamatőrebb hibát vétették, 8 helyett, 6 ágat rajzoltak csak:

A karakterek közül jelleme igazából csak a két főszereplőnek van, a többiek szerepét és funkcióját gyakorlatilag két szóban össze lehet foglalni: potenciális áldozatok. Ez persze nem feltétlenül jelentene problémát, abban az esetben, ha Koichi és Mei karaktere legalább ki lenne dolgozva, és a hiteles drámához szükséges jellemfejlődéssel párosulna, erről azonban szó sincs.

Koichi egy szerencsétlen, gyáva, tutyi mutyi, minden érdem nélkül népszerűvé váló hülye gyerek, aki folyton egy antiszoc goth loli után koslat, és mit ad isten, közben furábbnál furább dolgokra bukkan, amik látszólag mind egy nagy rejtély kirakós darabkái.

Mei szintén nem több, mint egy nehézsorsú, magányos, extrém külsejű, faarcú goth loli, aki stílusosan egy kívül-belül kripta hangulatot árasztó bababolt alaksorában lakik, és akihez az egyediség jegyében hozzácsaptak egy szemtakarót, felemás szempárral, hogy mindenkiből kellően kétértelmű, bizonytalan érzést váltson ki. Senkihez se lehessen kötni, de a figyelmet azonnal felkeltse.

A karakterekhez hasonlóan, a cselekményvezetéssel sincs minden rendben. Az anime első harmadában sunyi módon megpróbálják azt elhitetni velünk, hogy Mei egy szellem, vagy valami járkáló hulla (ehhez legalább a dizájnja megvan) akit csak Koichi lát. Az ötlet jó, és működhetne is, a gond csak az, hogy közben túlságosan is egyértelmű utalásokat tesznek arra, hogy ez mégsem így van. Egyrészt Mei már rögtön a liftben azt mondja, hogy a “másik feléhez” igyekszik (sok logika nem kell hozzá, hogy kitaláljuk ez mit jelent), másrészt mind Izumi, mind Yukari egyértelmű jelét adják annak, hogy ők is látják. Előbbi akkor amikor Koichi, Mei után szalad, utóbbi meg pont a halála előtt.

Apropó halálesetek, nevetségesen triviálisak. Már rögtön az első hagyott maga után nem is kevés kívánni valót, amikor a kis szerencsétlen meganekko megcsúszik a lépcsőn, és az esernyőjére bukik. A Higurashis tanár bácsinál viszont végleg elpattant valami, és ez után még az addigiakhoz képest is röhejes dolgok kezdtek zajlani.

A második harmadban, hirtelen felindulásból gondol egyet az anime, lelövi a szellemes poént, majd kirakja Koichi szűrét az osztályközösségből, így Meivel már ketten lesznek a klubban. Ám mielőtt még ezzel bármit is kezdenének érdemben (szvsz az anime ekkor járt a legközelebb ahhoz, hogy egy élethelyzetet jól ábrázoljon) váratlanul visszafogadják őket. Az rendben van, hogy legalább apropója volt a kiközösítésnek, majd az azt követő visszafogadásnak, bizonyos animékhez képest akár ezt is erénynek lehetne elkönyvelni, viszont a ráfordított idő kevés volt ahhoz, hogy hatásos legyen ez a szál.

Az unalmas kezdés, és a jól megkezdett, de hanyagul befejezet folytatás után, még megmenthette volna az animét egy erőteljes zárás, ám sajnos ami az utolsó harmadban történi fog, az teljesen kimeríti a porba hullás fogalmát. A visszafogadást követően rögtön egy tengerpartos fanservice részt kap a néző, ahol mindenkiből annyit mutatnak, amennyit csak lehet. A duzzadó lökhárítókra, és a lapos vasalódeszkákra vágyók egyaránt megkapják majd, amit látni akarnak.

A kérdés persze adja magát, hogy mégis mi szükség van ilyesmire egy komolynak szánt animében? Nyilván semmi, de legyünk annyira gálánsak (és naivak), és tudjuk be annak, hogy a cél az volt, hogy a karakterek végre normálisan éljenek egy kicsit (ami persze nem igaz, hisz ennek a résznek is valaki halálával kell véget érnie) de tekintsünk el most ettől. Itt az anime vége, közeledünk a megoldás felé, tudjátok ez az a pont, ahol elvileg sok minden kiderülhetne, és talán még valami mondanivaló, végső tanulság is születhetne. Ehelyett az anime egész konkrétan műfajt vált, és átcsap Higurashiba, közönséges, gagyi slasherré degradálva ezzel saját magát, ahol hangulatteremtés helyett mezei hatásvadászat megy, hisz megfelelő atmoszféra, feszültség híján úgyis az lesz a lényeg, ki, milyen extrém körülmények között végzi be, addigi pályafutását.

(Mint ha csak egy zombis B filmből idéztek volna…)

A zárás után merült fel bennem a kérdés, hogy tulajdonképpen mit is akart tőlem az Another? Most akkor a kiközösítés okozta lélektani gyötrelmekről szólna? Esetleg az emberi élet törékenységéről? Vagy mindez mellékes, és csak örülnünk kéne annak, hogy megoldódott a rejtély? Nos ha valaki engem kérdez, akkor egyik se, a válasz maga Misaki Mei, pontosabban az, amit a végén tett. Miszerint kezdettől fogva tudta, ki a hunyó, mégis hagyta, hogy meghaljanak még vagy 10-en. Épp ezért kísértetiesen olybá tűnt nekem, hogy az Another, az Elfen Lied-el vállal érdekközösséget a konzekvenciát illetően, és annak a szociopata gondolatnak akar felületet adni, hogy ha szar dolgok történtek velünk az életben, akkor azt jogunk van másokon megtorolni, jelen esetben úgy, hogy hagyjuk őket meghalni. Ergo ebből az a tanulság, hogy mások élete szart sem ér, ha az egyéni sérelmekről van szó.


Another Serious Business

A fantábor persze szokás szerint most is egekig magasztalja az animét, ugyan azt a mintát követve, amit az Elfen Lied óta már megszokhattunk. Vagyis állítják, hogy az anime komoly tartalommal és mély mondanivalóval lett megáldva, csak épp ennek a mibenlétét nem fejtik ki, ellenben a kritizáló személyét előszeretettel támadják, és nyomják rá rögvest a troll bélyeget. És akkor most kiragadnék párat a kedvenceim közül:

“Olyan mint egy jó Stephen King!” -> Minden valószínűség szerint az illető a büdös életben nem látta, teszem azt a Ragyogást.

“sötét rémisztő horror, csak erős idegzetűeknek!” -> Csak szeretne az lenni… tessék Lovecraftet olvasni, na az horror.

“szívfacsaró halálesetek” -> Inkább röhejesek, főleg a végén. Aki kiesik az ablakon, az nem hídba áll be, de a legjobb még mindig az a jelenet, amikor csaj saját magát akasztja fel a vezetékekkel, a többiek meg ahelyett, hogy segítenének rajta, inkább végignézik, ahogy szerencsétlen megfullad. Utána persze jön majd a siránkozás.

“nem tartalmaz fanservicet” -> Ez most ugye csak vicc? Misaki Mei maga a fanservice!

“eszméletlenül hangulatos” -> Spec tudok olyan Mugen videót mutatni, amiben több a horror, mint ebben az egész animében.


Another one bites the dust

Mit is mondhatnék az Anotherről? Új dimenziókat nem nyit meg, melankolikus helyett inkább letargikus, és pontosan beleillik a Higurashi, School Days, Elfen Lied triumvirátusba. A történet klisés és komolytalan, a cselekmény sablonos, kiszámítható, és közben végig hülyének nézik a nézőt. A karakterek kritikán aluliak, érdektelenek, sztereotipok, ráadásul egy idő után rémidegesítőek lesznek, a már-már szándékos hülyeségükkel. A párbeszédeknél semmi olyan nem hangzik el, amin gondolkodni, vagy egyáltalán érteni kéne, unalmasak, sablonosak, és ha valamit netalán mégse értenénk, akkor sincs ok az aggodalomra, úgyis minden a szánkba lesz rágva, előbb-utóbb.

Semmi bajom sincs a thriller műfajjal, és elég sok minden felett hajlandó vagyok szemet hunyni, ám sajnos az olcsóság és a hülyének nézés nem tartozik ezek közé, pláne nem akkor, ha egy olyan valamiről van szó, ami komoly szeretne lenni, de a végeredményt minden igyekezete ellenére se lehet komolyan venni. 4/10

Röviden összefoglalva, nálam az Another egyszerűen csak nem működött. Eddig se voltam oda a P.A. Works munkáiért, de az Anotherel egész konkrétan elérték azt nálam, hogy a jövőben fenntartásokkal fogadjak tőlük bármit, amit kiadnak. Még pár ilyen, aztán őket se nézem majd többe, mint a Gonzot, vagy a Deent.

Reklámok

77 hozzászólás to “Another – Avagy Scooby Doo beájulna”

  1. Ugyeee!? 😀

    A véleményemet már ismered a cucc kapcsán, így azt most nem fejtegetném külön, meg már annyiszor leírtam, hogy azt megszámolni is nehéz lenne.

    Lényeg a lényeg: Ez egy szar. A kliséket, de még a sztereotípiákat is képes vagyok lenyelni, ha mellette van mondjuk egy WIN koncepciónk, azt viszont minden körülmények között rühellem, mikor hülyének akarnak nézni a készítők, az ovis szintet alulról súroló dialógusokról már nem is szólva…

    • Ezzel így vagyok én is, sőt még a fanserviceal sincs bajom, amíg nem lép át egy határt persze. Egy dolog érdekel valójában minden animénél, a hangulat. Ha az rendben van, és az anime egy egészet alkot, mindjárt másképp állok hozzá, még akkor is, ha amúgy nem az én stílusom, vagy vannak kisebb-nagyobb hibái, hiányosságai.

      Ahhoz viszont már tényleg tehetség kell, hogy valamit ennyire elkúrjanak…. Bő 9(!) részen át az anime egy nyomozós, rejtélyfejtős thriller volt, erre a végére műfajt váltanak, és hoteles Higurashi lesz belőle, ahol mindenki megőrül, kivéve persze Koichit és Meit, és késekkel, hentesbárdokkal, húskampókkal kezdik aprítani egymást. WTF? =/ Ráadásul azzal, hogy bedobták ezt a “Mei végig tudta!” dolgot, még azt is elérték, hogy a kis csajt úgy rendesen megutáljam.

      Ja igen a dialógusok… felejthetetlenek voltak, pláne ez:
      – Megmutassam mi van a szemkötőm alatt?
      – Ha nem akarod, nem muszáj.
      – Akkor nem mutatom meg.
      – Oké.

      LOL! Tisztára mint ha két ovist hallanák a tízórai szünetben. =D

      Egyszerűen nem fér a fejembe mi szükség volt erre, és miért nem maradhatott az anime végig olyan, mint amilyennek indult. Akkor se lettem volna oda érte, de legalább egy 6-6.5 pontot esetleg kaphatott volna. Így viszont örülhet annak a 4-nek is.

  2. Azt én is leírtam alá, hogy szar, de már menetközben fogtuk az adását a lengyel haverral. Így alkottuk meg a félszemű kígyóra… izé, kisasszonyra a Grimface kifejezést, s a sorozat szintjére a DERPRAGE-t. Úgyhogy egynek elég volt, ezek után gondolom az előzmény OVA nem is érdekel. Jobb is 😀

    • Szerintem Mei tuti szociopata volt. Mindenhez olyan halál üres, érdektelen fejet tudott vágni, hogy az már szinte művészet volt. Kivéve persze, amikor épp Koichi hallgatta a hülyeségeit, mert akkor néha átment moéba. Talán kétszer láttam csak megijedni, egyszer amikor Izumi le akarta szúrni, meg amikor a “magát felkötő csaj” megindult felé a késsel.

      OVA? Rákerestem gyorsan, de szerintem kihagyom. =D Biztos olyan ez is, mint az EL ova, semmit se tesz hozzá a storyhoz, csak egy plusz rész a nagy semmiről.

      • Én direkt az OVA-val kezdtem, mert láttam 0. részként emlegetve.
        Köszönhetően annak, hogy azzal kezdtem, négy(!) részen át nem tudtam felvenni a fonalat sem Mei helyzetét, sem a ’72-es alapsztorit illetően. Lehet, hozzátett ehhez a néhol igénytelen felirat, de nem lehetett eldönteni a régi Misaki nemét (hol fiúként, hol lányként emlegették); Mei kiközösítését, a családi kapcsolatát és hogy miért kellett rá pazarolni még egy részt.

      • Én a HorribleSubs verziót néztem, ott végig lányként emlegették, míg ki nem derült, hogy valójában fiú volt, és a keresztneve ugyan az volt, mint a városnak.

        Egyébként igazad volt, messze Izumi volt a legértékelhetőbb karakter, és talán az egyetlen, akiért kár volt. =)

      • Én honi feliratot választottam, lusta lévén, de ettől még nem lesz értelme annak, hogy az osztály, aki retteg az átoktól, nem ismer minden részletet a kiváltó okról? Nem bírtak utánanézni, hogy fiú vagy lány volt? Vagy nekem nem tűnt fel ennek a magyarázata?

        Ja, ha már átok! Megint csak zseniális észjárásra vall, hogy évtizedeken keresztül irtja őket a semmi, és SENKI meg nem próbálna rájönni a kiváltó okra (mondhatnám végrehajtó oknak is), hátha nem járulékos veszteséggel kellene kezelni minden évben (a “kinézés” sem mindig ért el eredményt), hanem meg lehetne szüntetni.

        Egyáltalán milyen alapötlet az, hogy egy pozitívumnak tekinthető hozzáállásból (“velünk van”, “nem felejtjük el”) örök mészárszék lesz? Mitől? Ittragadt a szelleme, amibe beleőrült vagy bug van a rendszerben vagy mi? Hogy lett az A betűből 2-es szám és nem B? Mintha jótékonykodnék, erre elítélnek adócsalásért.
        Szóval tudja valaki, hogy mi az, amiért az anime története létezik?

  3. Nekem szerencsére csak a 11. részhez volt szerencsém Junchi ajánlása révén, de már az alapján gond nélkül el tudom hinni hogy az általad felsorolt problémák egytől-egyig benne vannak a sorozatban, mert valami félelmetes ahogy kisujjból hozza a leginkább Z horrorfilmek színvonalát a röhejes halálokkal, és még emellé komoly dráma is akar lenni. Az azért régen rossz dolog egy horrornál amikor egy halálokkal teletömött részt végigröhög az ember, és az már csak hab a tortán hogy úgy amortizálja le a fél házat a gárda és úgy üvöltenek bele az éjszakába, hogy közben voltak olyanok akik ebből semmit sem hallottak. Nem mintha végső soron baj lenne, hiszen az ablakból kiesést követő, Onizukát megszégyenítő híd meggyőzött arról hogy az Another esetében sem eszik annyira forrón a kását amennyire sokan szeretnék, és gyakorlatilag nem is lenne érdemes végignéznem mert úgyis tudom hogy mit kapok, legfeljebb több jogom lenne arra hogy hosszabb, írásos formában vegyek tőle búcsút.

    • Mondanám, hogy azért végig lehet nézni (direkt kerülöm az érdemes szót) hogy lásd az anime, honnan, hová jut el, mert az tényleg nem egy hétköznapi húzás, még a rossz animék között se, hogy egyszer csak fogja magát és a végére műfajilag átigazol egy teljesen más kategóriába. Viszont ha nem akarsz róla többet tudni, mint amennyit már tudsz/sejtesz, akkor tényleg nem vesztesz vele semmit, ha kihagyod.

      A 11. rész gyakorlatilag a sorozat mélypontja, de a 12. se sokkal jobb tőle. Ez alatt a 2 rész alatt az anime gyakorlatilag fogja, és visszaküldi 0-ba azt, amit addig felépített, pedig már az se volt egy kifogástalan remekmű.

  4. So much hate ;___;

    Megvédeni nehezen tudom, és az is biztos, hogy nem a dráma miatt néztem. Én egy jobb fajta Final Destination za animu-ként tekintek rá.

    • Hate is the greatest gift of humanity. =)

      Sok helyen láttam már, hogy a végső állomás filmekhez hasonlítgatják, amiben lehet van is valami, csak hogy nálam ez pont nem erény. Igazából ugyan az vele a baj, jó alapötlet, szar kivitelezés.

  5. Így a kritika alapján biztos, hogy ezt is kihagyom. 😀 Scooby Doo ezredik verziója… Az ilyen öncélúan kegyetlenkedős vizuális élményektől amúgy is hányingert kapok. Egyik ismerősöm egyszer megnézetett velem zsinórban egymás után két ilyen jellegű hollywood-i förmedvényt, mondván gyakoroljam az angolt. Mindkettő másról se szólt, csak, hogy van egy féltucat szereplő, akik túléltek egy katasztrófát, majd a cserbenhagyott dühöngő sors bosszújaként a többségük válogatott kegyetlenségekkel végezze be.

    • A goreal nekem önmagában nincs bajom, ha ugyanis jól alkalmazzák, hozzátehet a hangulathoz, élményhez. Amit viszont utálok, amikor a brutálisnak szánt jelenetekből pont a lényeg marad ki, például nem mutatják, ahogy teszem azt a kés beleáll az illetőbe. Ha ennyire nem merik a halált ábrázolni, akkor minek vágnak egyáltalán bele? Ez így olyan, mint az alkoholmentes sör, minden benne van, csak a lényeg hiányzik.

  6. Ó basszus… Nem is a szöveg, hanem már megint ez a totál röhejesen kinéző szemüveg-ábrázolás, amin már a K-ON-t nézve is erősen facepalmoltam. Komolyan, ez most spórolás a stúdió részéről, vagy szerintük így tényleg jobban néz ki? Itt is úgy fest szerencsétlen csaj, mint akin nem is szemüveg, hanem valami törzsi arcfestés van. XD És akkor még így vegyem komolyan, mi? Aztán fórumon meg máshol még magyarázzák nekem, hogy “de így jobban látod a szereplő mimikáját, mert nem zavar bele a szemüveg”, aha, akkor most a valóságban ők egy szemüveges embernek nem látják az arcát? Ott nincs “radír”, ami eltünteti a felső keretet. XD Főleg, hogy asszem még azt is megjátsszák nem egyszer, hogy a karakter első feltűnésekor rendesen meg van rajzolva az egész szemüveg és csak utána spórolnak ilyen “a többi részét képzeld oda” stílusban. Amúgy meg hagyjuk már, számtalan olyan korábbi anime van, ahol az összes jelenetben rendes a szemüveg, mégsem okoz nehézséget a szereplő arcvonásainak/érzelmeinek ábrázolása. (Csak úgy megjegyzem, hogy az amúgy általam nem sokra tartott Highschool of the dead-ben legalább erre odafigyeltek, sőt, grafikailag úgy eleve nem nagyon volt vele gond. Szóval még azt sem lehet mondani, hogy ez valami új trend lenne az animék körében, egyszerűen lusták rendesen megrajzolni, vagy ennyivel is spórolnak.)

    ““Olyan mint egy jó Stephen King!” -> Minden valószínűség szerint az illető a büdös életben nem látta, teszem azt a Ragyogást.”

    Sőt, egy King könyvet soha el nem olvasott. Filmekből sajnos a King adaptációk 90%-a elég béna (jó, a Ragyogás az tényleg pont nem :D), így ha azokhoz hasonlítja, még el is tudom képzelni, hogy szerinte az Another egy szinten mozog velük, viszont azt így látatlanban is meg merem kockáztatni, hogy King utolsó “ponyva” gagyisága is messze jobb, mint ez a röhejes izé, amit kb. azóta szid mindenki, hogy a sorozat túljutott az első 4-5 részen. XD

    És akkor az Another-ről: Minimális szinten érdekelt még az elején, főleg, mivel úgy reklámozták, hogy “ez most tényleg para lesz, nem olyan, mint a többi horroranime!” és az első 2-3 részig még mindenki azt is mondta, hogy van hangulata, tényleg nyomasztó, így főleg kíváncsi lettem, de ahogy általában lenni szokott, úgy voltam vele, hogy várjuk ki a végét, ha még akkor is azt mondják, hogy überrulez, akkor lehet elkezdem. És sajnos, mint az esetek 90%-ban, most is kiderült, hogy “megérte” várni, mivel úgy a sorozat felétől egyre inkább elkurvult az egész koncepció, még az elején dicsérő fanok is fikázni kezdték, a befejezése pedig a hab volt a tortán, tényleg sokak szerint “jumping the shark” kategória. Így végül hagytam a francba, nincs időm egy olyan sorozatot nézni, ami már a felétől szar, a végére még inkább azzá válik és ezt még előre közlik is velem elég sokan. XD (Bár nézzük a jó oldalát, legalább 12 résznél nem volt hosszabb, képzeljétek el ugyanezt mondjuk 26 vagy 52-es leosztásban. XD) Azért röhögni jó? Az Elfen “poén” volt, a School Days-ben is voltak kellemesen szar pillanatok, ezt megéri hasonlókért végignézni, vagy úgyis csak az utolsó két részben túloznak annyira, hogy az már vicces?

    Bár nem tudom, ezen pl. még így gifben is röhögök. 😀 Ha mindenki így hal meg, akkor lehet megérné megnézni. XD (De komolyan, mondjátok, hogy ezt legalább más ölte meg? Hogy lehet így öngyilkosságot elkövetni, hogy már esel jobbra, de a kés még “repül” utánad? XDDDD)

    • Inkább olyan, mint a Skull Daisy, ergo a cucc tetemes hányadán felszökik majd a vérnyomásod és csak néha-néha üt be valami atomlulz. Nálam legalábbis így volt. Szal ezt még a FUN miatt sem ajánlom (kivéve a 11. részt, mert azt mindenkinek látnia kell), max, ha vevő vagy az általam már sokat emlegetett, katasztrofálisan megírt párbeszédekre. A fenti, Péter által hozott példa az egyik kedvencem, de vannak még benne ilyenek, mint mikor hirtelen átváltanak egyik témából a másikba, eltelik vagy 10 másodperc, mire reagál az egyik karakter a másik mondandójára, ami legtöbbször nem hosszabb egy “igen/nem”-nél és néha akkor fasságokról tudtak beszélni, hogy még a fal is verte a fejét saját magába. 😀

      Nézzé’ inkább Madokát, azzal legalább jól jársz imho. 😉

    • A szemüveges dolgot én se értem, mert ahogy mondod, régen enélkül is pont jó volt minden. Biztos ez is valami új hóbort, mint hogy minden 2. szereplőgárda moékból áll.

      SK filmekből valóban akadnak borzalmasak, például a Dreamcatcher valami rém gagyi volt. Direkt hoztam fel a Ragyogást, mert bár az se volt hibátlan, de mindenképp a jobb adaptációk közé tartozik.

      Az Another számomra az elején csak simán unalmas volt, az első 2-3 rész. Igazából ott kezdett volna érdekessé válni a dolog, amikor kiközösítették Koichit, csak aztán ezt a szálat is sikerült jól összecsapni. A vége viszont tényleg no komment kategória, most érted, az milyen már, hogy rejtélyfejtős thrillerből idétlen slayfest lesz, húsipari szerszámokkal? XD

      Ha mindenképp bele akarsz nézni, és egy jót röhögni, akkor a 11. és 12. rész pont elég, tiszta Higurashi lesz. =D

      A gifben szereplő tanárbácsi magával végez, de valami egészen elképesztően röhejes módon. =D Először nekiáll magától eltartani a kést, mint ha más irányítaná a kezét, aztán mint ha legyet hajtana, elkezd vele össze-vissza suhintgatni, majd nyakon szúrja magát, beteríti a vér az egész tanáriasztalt meg a fél osztálytermet, majd vigyorogva eldől. A 7. rész elején található az ominózus jelenet, de felkerült már a YT-re is:

  7. Jól kiosztottad, ezt se fogom már megnézni! ^^
    Ha lehet neked animét ajánlani kritikára Peti, javaslom a 11eyest!

    • 11eyes? Érdekes… ez az anime szinte az összes magyar MAL-ján ott szokott lenni, rendre a dropped kategóriában, de ha esetleg mégis végig nézte az illető, akkor se megy 4 pont fölé az értékelés. (Szerintem ezt csak a magyar vonatkozások miatt szokták elkezdeni.)

      Eddig egyetlen magyar MAL-on láttam 9 pontra értékelve, de ott alapból olyanok voltak a 8-10 pontos kategóriában, hogy Rosario + Vampire (úgy rémlik ez spec pont megkapta a 10/10-et), Rockman.exe, Sekirei, Shuffle, Blood+, sőt még a Freezing is 8(!) egész pontot kapott.

      • Nagyon utálhatod a Pétert, ha az 11eyest nézetnéd vele

      • A H2O (és még pár hasonló “remekmű”) után már nem hiszem, hogy sokat árthatna. =)

        Van egy ilyen hülye szokásom, hogy ha valami nagyon ultra gagyi, vagy hatalmas hype övezi körül, akkor csak azért is belenézek, még ha dobom is aztán 1-2 rész után. Így volt ez a Blood the Last Vampire-től kezdve, egészen most az Another-ig.

        11eyes talán egyszer valamikor majd sorra kerülhet, bár a tény, miszerint ez (is) erogeből van, egy cseppet se teszi vonzóvá.

      • A H2O-ról lehet feltételezni, hogy nem úgy keltek föl reggel, hogy na csináljunk valami nagyon szart. Az 11eyes esetében ez nem egyértelmű

      • A H2O egy a sok eroge adaptáció közül, ami nagyjából olyan, mint egy budget kategóriás Air, legalább is az ominózus 8. epizódig. Ami utána jön, az vegytiszta, katasztrófa filler.

        A 11eyes feltételez hasonló képességekkel lehet megáldva, képek + rövid plot alapján erre tippelnék.

      • Én speciel végig bírtam nézni a 11eyest, az nem volt akkora derp, mint ez vagy az AKB0048. De lehet ez azért van, mert előbb vagy utóbb a trágyát is megnézem jobb dolgom híján.

      • AKB0048… erről először most komolyan azt hittem, valami rövidítés, de basszus, tényleg van egy olyan anime, amit egész konkrétan így hívnak… Kész, facepalm.gif XD

        Mondjuk amilyen bitangpusztulatos volt eddig az idei választék, ezen már meg sem lepődök, igaz már tavaly se túl sok nézhetőt találtam.

        Szenny animékre nekem rá kell magam venni, különben inkább gamelnék, vagy zsugáznék helyette. Komolyan több értelme van. =)

      • Haver blogján írtam róla, adtam is rá 0,5/10-et. Amire ki is tört a parasztlázadás XD

      • A nagy számok törvénye alapján, ha valamit kritizálsz, akkor úgyis lesz minimum 1 emberke, aki a kritika tartalmától függetlenül elküld majd melegebb éghajlatra. Ezeket nevezhetjük úgymond “járulékos hülyéknek”.

        Azonban, tapasztalataim szerint, minél öncélúbb, hatásvadász, semmitmondó darabról van szó, annál előbb következik ez be, és annál több is lesz az ilyen emberkékből. Erre jó példa az Elfen Lied, amit ha egy találomra kiválasztott animés portálom kritizálsz, 90%, hogy az első 3-5 komment között akad majd olyan, ami arra fog apellálni, hogy “te bizony hülye vagy, és nem értetted a lényegét”.

  8. Egyszer végig nézhetős, néhol totál facepalm és sosem kiemelkedő féle horrorsablongyűjtemény, amivel elütöttem az időmet. Azért néztem végig mert kíváncsi voltam milyen csavart hoznak ki a végére belőle a készítők..okés volt de földhöz sem vágott, tekintve, hogy érzelmi azonosulás a szereplőkkel 0 alatt.
    5/10. Mondom, semmi kiemelkedő, de nem is akartam magamon eret vágni

    • Horror helyett inkább thriller volt ez. =)

      Csavart én nem vártam a végére, mert azt már előtte tudni lehetett, hogy az extra főt kell megtalálni, inkább egy stílusos, az addig megteremtett légkörhöz hű megoldást vártam volna. Ehelyett egymást kezdték aprítani a diákok, aki meg “túl erősnek/ügyesnek” bizonyult, azzal meg elbánt az átok, mielőtt még Meit vagy Koichit komolyan megsebesíthették volna. Én ezt így távolról se nevezném “okésnak”, abban viszont egyetértek, hogy az érzelmi azonosulás szinte 0 volt a karakterekkel, mert senki karaktere sem lett kibontva.

      Egyedül talán Izumi volt az, akinek az elvesztésekor némi sajnálatot éreztem, mert ő legalább végig azon dolgozott minden erejével, hogy megállítsa az átkot, és megmentse a többieket.

      • Egyetértek, Izumi-ért tényleg kár volt, őt bírtam a legjobban az egész brancsból.

      • Még a kissé hiperaktív gyerek se volt rossz, aki Izuminak csapta volna a szelet, igaz ő pont egyike lesz a néhány túlélőnek.

    • LOL! =D Mondjuk a kiscsaj az animuban ezt máshogy szenvedte el. =)

      Egyszer én is csúsztam már meg a lépcsőn, esernyővel, még gimiben. 2. emeletről jöttünk le, kint takony idő volt, rajtam tornacsuka, kezemben az esernyő (igaz az összecsukhatós volt, mint a képen a csajnak) aztán bumm, én háttal a lépcsőre, az esernyő meg beszállt a fordulóba.

      Ezért is nem értettem, hogy hogy a fenébe volt az, hogy a csukott esernyő függőlegesen, a markolaton pattogva, hegyével végig a kis csaj arca felé állva esik le, majd pont kinyílik, és pont olyan szögben áll be, hogy a kis csaj pont rábukjon. =/ Ja és ha a csaj hátrafelé csúszott el, akkor miért előrefelé bukfencezik? Ez fizikailag lehetetlen, mint ahogy az is, hogy az esernyő megtartja a kábé 40-45 kilóját.

      Jó tudom, anime, meg átok, meg hasonlók, de ez még nem jelenti azt, hogy inkonzisztens hülyeségeknek kell történnie. =)

  9. Az ilyen animéknél az gond,hogy komolyra és drámaira akarják csinálni, de túl lőnek a célon.
    Ha már a képtelenségeknél tartunk az is túlzás,hogy a kocsi átszakitotta a korlátot, hiszen azért találták ki, hogy megfogja jármüvet, én dolgoztam is vele, rendesen van súlya az anyag pedig kemény,azt hittem soha nem vágom át a sarok csiszolóval.

    Az anime megnézésének annyi eredménye lett, hogy nem mertem a liftbe beszálni, de komolyan, én kertes házban lakom, de az egyik ismerösöm az ötödiken és inkább a lépcsöt választottam, amugy sem tetszik az a lift, gyakran nem müködik vagy valamejik ajtót nem jól csukják be és nem lehet hivni, néha meg a drótkötelek hangját hallom.

    • A komolysághoz, drámaisághoz végül is adott volt az alaphang, volt egy érdekesnek nevezhető alapstory, ami ha kidolgozott karakterekkel és átgondolt cselekményvezetéssel párosult volna, akkor simán lehetett volna akár 8-9 pontos anime is. Csak hogy nem ez történt, a karaktereket nem bontották ki, a cselekményt pedig teljesen elbaltázták a végére.

      Igazából ha az utolsó 2 rész nem csap át Higurashis slasherbe, és Mei-ből nem lesz egy passzív Lucy, akkor adtam volna rá egy 6-6.5 pontot. Így viszont sikerült magát alulmúlnia még az addigiakhoz képest is.

      A liftes halál talán a leghitelesebb volt mind közül, az autósnál viszont sokkal röhejesebb volt az ugyan akkor elsütött markolós. Partnak felfelé, szakadó esőben, a kamionsofőr megáll far nehéz rakománnyal egy olyan helyen, ahol az út végén pont egy ház van.

  10. Emlékszem erre! Év elején nagyon meg akartam nézni, de nem volt még teljes. Hiányzott az utolsó 3 rész ezért vártam, nem kezdtem el, aztán valahogy el felejtődött. ^^
    Kár hogy elrontották ezzel a gyilkolással a végét, a történet tetszene. ˇ_ˇ

  11. Ha nagyon érdekel, nézd meg, de a végére lelkiekben készülj fel. Na nem azért, mert annyira félelmetes lesz, hanem mert iszonyat kínos. =)

  12. Megnéztem az “All Death scenes” videót a youtube-on. Elég is volt. Nem hittem volna, hogy a Végső Állomást alul lehet múlni retardáltságban, de a felkelő nap fiai ezt is elérték. *slow clap*
    Oké, most ennyi évnyi SZAR után csinálhatnának valami JÓT is esetleg?

  13. Neked is ajánlom a 11. részt, egyben. Komolyan haláli, ahogy egyik pillanatról a másikra mindenki késekre, bárdokra kap, aztán megindul a slayfest. XD Lehet nem véletlenül akarták belecsempészni az animébe azt a chaos csillagot. =)

  14. Helló! Nemtudom ki vagy te de nemértek veled egyet!

    Az Another története igazán egyedi és fordulatos, az ending jól visszaadja az anime hangulatát! Azt a végig érzezhető rejtélyes, borzongató hangulatot. ^^ Ahogy elkezdtem nézni, nem bírtam abbahagyni amíg a végére nem értem. Bennem csomó kérdést vetett fel pl
    “Ki halt meg ?”
    “Ki lesz a következô ?”
    “Megtudnátok ölni az osztálytársatokat ?”
    “Mi lesz Koichi és Mei sorsa?”

    Az új diákot “láthatatlanná” tétele volt a megoldás de ez csödbe ment és nem állt le a mészárlás. Csak a halott megtalálása maradt csakhogy ő sem tudja magáról hogy halott, saját emlékei, érzései és teste van.

    Nem Mei volt mindennek az oka, mert Misaki Mei nem is létezett az osztály számára! Ők voltak a hibásak hogy kiközösítették és Koichit sem avatták be mindjárt az elején a bajt ezzel csak tetőzik. Ha nem vonzza őt az ismeretlen titok, mindmeghaltak volna!

    Hogy mondhatod hogy az Another nem horror? O.o Nem véletlenül kapta a horror besorolást! Brutálisan mutatja be a haláleseteket cenzúra nélkül folyik a vér és különös kegyetlenséggel halnak meg a szereplők. Voltak részek ahol a takarómba meg a párnámba bújtam a félelemtől!

    A Higurashi no Naku Koro nihez hasonlítják igen, nem véletlenül! Azóta sem volt olyan történet, amiben ennyire cenzúra nélkül ábrázolták a halált (csöpögő vér, jól látható végzetes sérülések).

    Úgyhogy nincs igazad! Aki szereti a fagyasztó hangulatú, komoly horrorokat annak melegen ajánlom! Lebilincselően érdekes és félelmetes! Jó egy cseppet rövidnek tűnik de így kerek a történet, van eleje vége és közepe. Nincs elnyújtva, Nekem így volt tökéletes! ^^

    Nemtudom mi bajod van az Elfen Liedel, School Daysel se, mindkettő nagyszerű anime!

    • “Az Another története igazán egyedi és fordulatos” -> Mármint mihez képest az? A story Scooby Doo crossoverben a Végső állomással, amit azzal akartak feldobni, hogy időnként random bevágtak, hullává maszkírozott Rozen Maiden babákat, aztán a végére Higurashis slasher lett belőle. Vagy ez jelentené az egyediséget? =/

      Az endinget férfiasan bevallom, egyszer se néztem végig, nem érdekelt. =)

      “Mi lesz Koichi és Mei sorsa?” -> Ugyan mi lett volna? Elkapják a csapdába esett zombit, miután meghalt a fél osztály és vagy 5 random emberke.

      “Nem Mei volt mindennek az oka, mert Misaki Mei nem is létezett az osztály számára! Ők voltak a hibásak hogy kiközösítették és Koichit sem avatták be mindjárt az elején” -> Senki sem mondta, hogy ő volt mindennek az oka, viszont az sem igaz, hogy a többiek lettek volna a felelősek azért, hogy a dolgok balul ütöttek ki.

      Abban valóban hibásak voltak, hogy nem mondták el Koichinek, mi a szitu, viszont ha szabad így fogalmaznom, az ő bűnük még mindig jelentéktelen volt ahhoz képest, amit Mei tett. Mei végig tudta ki a “plusz fő”, mégse mondta el senkinek se. Mint ha szándékosan várta volna ki, amíg meghalnak az osztálytársai (vagy legalább is azok, akiket nem kedvelt) mielőtt elárulja a titkot. Pedig simán megakadályozhatta volna az egészet, de nem, ő inkább elhallgatta, aztán végignézte, ahogy a többiek az életüket féltve megőrülnek, majd sorra meghalnak.

      “Nem véletlenül kapta a horror besorolást! Brutálisan mutatja be a haláleseteket cenzúra nélkül folyik a vér és különös kegyetlenséggel halnak meg a szereplők.” -> A goretól még nem lesz automatikusan horror. A horrorhoz megfelelő hangulati közeg kell, ami az Anotherben nincs meg.

      “A Higurashi no Naku Koro nihez hasonlítják igen, nem véletlenül! Azóta sem volt olyan történet, amiben ennyire cenzúra nélkül ábrázolták a halált (csöpögő vér, jól látható végzetes sérülések).” -> Amennyiben 5-10 évnél régebbi animéket nem láttál, ez akár még igaz is lehet. Egyébként a régi Hokuto no Ken-ben bőven több, látványosabb volt a brutalitás, pedig az egy shounen fight. Nem is beszélve a Genocyberről, amiben relatíve nincs sok halál, de azok aztán benne vannak minden idők legbrutálisabb jelenetei között. =)

      “Nemtudom mi bajod van az Elfen Liedel, School Daysel se, mindkettő nagyszerű anime!” -> Az ELfen Liedről anno írtam egy elég hosszú bejegyzést: https://peter1989.wordpress.com/2010/04/24/elfen-lied/

      A School Days-el ugyan az a baj, mint az EL-el vagy az Another-el, rosszul van felépítve. Az elején egy mezei szerelmi háromszögnek indul, amiből hárem lesz. Aztán Makoto visszatér az eredeti barátnőjéhez, Kotonohához, de félrekúr Sekaival, és a csaj terhes lesz, mire Makoto beijed, és ahelyett, hogy vállalná a felelősséget, abortuszra akarja küldeni a csajt. Ráadásul utána még van pofája írogatni neki, miközben Kotonoha társaságát élvezi. Erre fel Sekai bekattan, kinyírja Makotot, majd Kotonoha bosszúból megöli Sekait, és a végén összefekszik Makoto fejével. Azt hiszem erre szokás azt mondani, hogy agyfasz a javából.

      • Az SD-hez továbbá: egy olyan VN-adaptációról beszélünk, amely tipikus és egyben elsődleges példája a rossz rendezésnek, forgatókönyvírásnak, storyboard-nak és feldolgozásnak. 27 vége van a játéknak, ebből 3 bad endet olvasztottak össze. Ezzel eddig semmi gond nem lenne, de ami addig folyik, elég hangsúlytalan és zavaros. Első sorban, hogy szinte minden lánnyal kikezd, mert “egy pi*a neki nem elég”, de első sorban a két főcsaj körül mocorog, annak ellenére, hogy szinte minden route-t bejárnak kicsit legalább 1x tuti. De még így is, amit csinál az józan ésszel értelmetlen, a játékban jobban kijön, szóval a tetteinek nincs súlya. Csak úgy csinál, mintha “YOLO” meg “Carpe Diem!” lenne a mottója. Az utolsó rész miatt kapott tőlem +1 pontot, mert kinyírták azokat, akiket amúgy is gyűlöltem a sorozatban. Így lett egy 4/10-es “csoda”. Így nem lehet történetet elmesélni, pláne nem olyan route kapcsolódási ábrával, hogy az alaplapi integrált áramkörök hozzá képest kutyafüle…

      • Hallottam már róla, hogy szokás szerint itt is ömlesztve lett néhány a lehetséges befejezések közül, de hogy miért pont a legrosszabbak… talán ezzel akartak súlyt adni a végének, de pont fordítva sült el.

        Lehetett volna belőle egy jó story, ha a “srác aki mindenkihez rendes akar lenni de végül pont ezért okoz mindenkinek fájdalmat” elgondolást nem ennyire öncélú, egysíkú formában tárják elénk.

        Makoto egy amolyan lucky bastard volt, aki örülhetett volna, hogy picsát kap, de a sors volt olyan kegyes hozzá, hogy többet is kinyitott neki, ő meg persze mohóságában annyira ugrott rá, amennyire csak tudott. Ennek aztán az a csavar, hogy az aranyéletnek vége lett, mert Sekai terhes lett, jó ötlet volt, éppenséggel csak értelmesebben kellett volna továbbgondolni.

        Makotonak vagy le kellett volna ülnie a 2 csajjal és megbeszélniük, hogyan tovább. Sekait választja muszájból, Kotonohával marad, de vállalja a következményeket, esetleg meggyőzi őket, legyenek együtt hármasban.

        Vagy ha már mindenképp gyáva féreg akart lenni, aki menekül a felelősség elől, akkor meg stílusos bosszút állhatott volna rajta a két csaj, vagy Sekai egymaga.

        Így viszont, hogy Makoto egy seggfej volt, és mindkét csaj az orra hegyéig se látott vele kapcsolatban, már nem lehetett egy értelmes zárást kikerekíteni a dologból. Sekai hülyeséget csinált, hisz sokkal többet árthatott volna Makotonak azzal, ha megtartja a gyereket, ráadásul volt olyan hülye, hogy elmenjen a találkozóra Kotonohával, pedig minimális logikával kikövetkeztethette volna, mire készül. Kotonoha ha lehet még nála is ostobább volt, nem elég, hogy kitartott egy akkora szemétláda mellett, mint Makoto, még akkor képes volt meg is bosszulni, pedig tudta, hogy Sekai igazat beszél. Aztán hogy a végén összefeküdt a fejével… az már tényleg no komment.

        Persze lehetett volna akár az is az SD témája, hogy “a szerelem nem csak vak, hanem hülye is”. Ebben az esetben viszont Makotonak kellett volna azt bejátszani, hogy teszem azt, egyszer csak lelép és faképnél a hagyja a két hülye csajt, akiket jól kihasznált érzelmileg és szexuálisan is.

      • Én a School Days-re 1/10-et adtam… és büszkén vállalom. 😀

      • Én megadtam rá a 2 pontot, amúgy 2.5/10-et adnék rá, vannak ennél rosszabbak. Lásd Musashi Gundoh. =D

      • School Days-t nem kell magyarázni. Betonkemény, ingyen vérnyomásemelő és agyvízfelforraló, “legszívesebben-gépet-szétverné-akkora-hülyeség” féle munka.
        Ritkán adok anime-re 1/10-et. Az SD közéjük tartozik, istenem annyi hülye, utálnivaló karaktert egy rakáson…..

      • 1 pontot én csak arra adok, amiben abszolút semmi potenciált nem látok, és menthetetlenül rossz, semmi erénye sincs. Az SD-nek egy előnye máris van, meghal Makoto. =) Plusz lett volna benne potenciál.

        1 pontot eddig a B-Daman, Cubix, Eiken Club, Freezing, és a Musashi Gundoh volt képes “elérni” nálam. =)

    • Nem Mei volt az oka mindennek, csak a leglényegesebbnek, ami körül az anime “bonyolódott”. Bűntársával, a cselekvésképtelen Koichival a totális antagonistái lettek az Anothernek, nem csak végeredményben, hanem már érzetre is, ahogy a haláleseteket és en bloc mindenkit magasról ejtve általános alsós eszmefuttatásokkal múlatták az idejüket sötét szobákban. Mei szemében a megoldás, azonban ő inkább elbarkóbázgat jövőbeli fiújával, mint szólna neki, hogy ugyan nézzen már utána nagynénjének!
      Végigfutottam, hogy mivel lehetne mentegetni ezt a Darth Hotarut.

      1. kiközösítették, amitől durcás. Oké, nem látják, nem hallják, úgyse figyelnének rá, amit mond. Tartott hat epizódig. Utána első dolga lehetett volna szólni Izuminak.
      2. elővették valamelyik részben, hogy mindenki amnéziás. Oké, legyen ő is az! Osztálykirándulásig megtarthatja, ahol az osztály nagy része még mindig életben van!
      3. csodaszeme letakarva, ezért sose látta a tanárnőjét. Legyen így az ominózus fényképig, ahol, ugye, még nem jött a Kaszás!
      4. amikor már éppen közölné Koichival a gebaszt, félbeszakítják, és már mással kell foglalkozni. Nem mintha nem lehetne befejezni egy mondatot, pláne egy ekkora horderejűt…
      5. mad world, futás. Ami alatt nem hinném, hogy képtelen pár szót kipréselni magából.
      6. mindenki meghalt, a többiek megsebesültek, Izumi a leány a teremben. Lehet elájult Mei, erre már nem emlékszem. Viszont akkor Koichi miért nem volt képes bekiabálni, hogy Mei ismeri a halottat? Tudta, mivel Mei ezt akarta vele közölni legkésőbb a fényképtől, akkor miért nem bírta ezt továbbadni? Ilyenkor az emberből dől a szó, hisz nem akarja közelállói vesztét, ösztönből megragad minden lehetőséget. Ez meg?
      Szegény Izumi halálában ez bosszant, ezért igazságtalan és értelmetlen, hiába lehetett rá számítani a kezdetektől, hogy ő is bevégzi.

      Ezek alapján mennyire lehet elvárni a nézőtől, hogy megsajnálja a rosszindulatát faarca mögé rejtő goth lolit és az evolúciószökevény, reakcióképtelen háremkezdeményt?

      Bónuszként a végén az a baltás jelenet, aminél Koichi megmutatta érző szívét és empátiával átitatott jellemét. Eleve fölösleges volt, hisz mindenkit hagytak elhullani, igazán beáldozhatták volna a maradék két-három mellékszereplőt is, legalább nem tudtak volna ellenük vallani (mert megtették, ugye?). Maga a jelenet pedig, ahogy a túléléséért küszködő nagynénje fölött áll, majd vigasztalás, egyetlen búcsúszó, halált könnyebbé tévő magyarázat vagy a szeretete kifejezése nélkül lecsapja, mint egy tűzifát… Ő, mint az egyik legfőbb felelős azt meri állítani, hogy a nagynénje okozta a tragédiát? Ez lenne a protagonista? Ez meg Mei?

      A túlélőkre – a könyvtáros kivételével – igazán rágyúlhatott volna az erdő, csak hogy megmaradjon az anime addigi hitelessége (bár akkor a növényeket és állatokat sajnálnám). Helyesebben a néző megnyugodjon.
      Nem tudom, hogy vigasznak tartsam-e, de legalább arra a kötelező hülyegyerekre pikkelt Izumi, bár az rejtély, hogy Koichiban mit látott, aki nem csak hogy észre sem vette őt, hanem Meit preferálta helyette.

      A zárás pedig, ahogy elmennek a szemrebbenés nélkül levágott nagynéni sírjához, ahol megint véletlenszerű szövegekkel múlatják az időt, utána a tragédiáról és osztálytársakról szót nem ejtve mosolyogva, könnyeden sétálnak egyet kritikán aluli.
      EZ az anime összefoglalása.

      • Az nem fejsze volt, hanem csákány. =)

        Egyébként magyaráztak már nekem olyat is, hogy Mei azért volt ekkora faarc, mert az anyja hazudott neki, és a testvérkéje meghalt. Na most oké, ez így igaz, de kérdem én, mi köze van ennek ahhoz, ami a suliban történt? Semmi.

        Az osztály muszájból közösítette ki, hogy megakadályozzák az átok működését, ami nem jött be, még az után se, hogy Koichi szűrét is kitették. Mikor erre rájöttek, visszafogadták őket. Épp ezért annyit igazán megtehetett volna, hogy miután kiderült, hogy a “dead onet” kell kiiktatni, szól, hogy “figyu én már tudom ki az”. Ezt már csak azért is megtehette volna, mert az átok tőle is elvett valakit ugyebár, ergo tudhatta milyen érzés elveszteni valaki fontosat. De nem, ő inkább elhallgatta és végignézte, ahogy a többiek sorra meghalnak, mert “ha neki szar volt az élet, akkor legyen már szar másoknak is”.

        Szerintem Mei direkt várt addig, amíg meghalnak azok, akiket rühellt, főleg Izumi, akit ugye már csak azért se kedvelt, mert ő döntött a kiközösítéséről, plusz tudta, hogy vonzódik Koichihez. A többiek pechére, pont ő maradt utoljára, és mily meglepő, miután Izumi meghalt, Mei rögtön elindult, hogy véget vessen az átoknak.

        Ja és azt se felejtsük el, hogy minimum 2 embert simán megmenthettek volna a haláltól. Az egyik volt a szemüveges csaj, aki felkötötte magát a vezetékekkel. Valaki odaszalad, megfogja a lábát és megemeli, mindjárt nem fullad meg a szerencsétlen. Ehelyett csak ott álltak, és végignézték szerencsétlen vergődését. =| A másik volt Izumi, akit ha Koichi a földre lök, nem kapják telibe a szilánkok.

        Végül az anime legvégét se felejtsük ki, amikor újra elrejtik a nyomokat, és valami olyasmiről beszélnek, hogy “dolgozzatok össze a barátaitokkal”… ja, csak azt nem teszik hozzá, hogy “ha még egyáltalán életben lesznek, és nem esnek áldozatul egy szociopata goth loli bosszújának.” =P

      • Ja, várjál, Mei szólt egy olyat, hogy Koichit akarta kímélni a halott elhallgatásával! Hát, amilyen egyszerűen lereagálta a gyerek a végén, végül is nem hiszem, hogy bármiféle probléma lett volna úgy a második rész környékén sem. Vagy a hatodikban, ha hajlandó Izumihoz beszélni. Csak akkor hamar vége lett volna az Anothernek, és nem lenne tele a net flamewarokkal.X)

  15. “A diákok közül valaki azonban egyszer csak Misaki egykori helyére mutatott, és azt mondta, hogy Misaki még mindig él, és köztük van. Ezzel aztán egy színjáték vette kezdetét, tanárok, diákok egyaránt úgy tettek, mint ha Misaki valóban ott lenne velük, és mindez tartott egészen a ballagásig. Mindennek azonban nem várt következményei lettek, aminek az árát azóta is mások fizetik meg…”
    Na EZ AZ, amitől kiakadok bazdmeg, mert a Mondóban is tegnap olvastam erről az animéről és szinte szóról szóra ezt írták. Nem láttam az animét (és nem is fogom), de egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy a két dolog hogy a sajtos-tejfölös kurva életbe függ össze? Ne gyászold a halott haverod, mert veled együtt mindenki más is megdöglik, vagy mi? Ez lenne a mondanivalója, vagy mi? Tényleg nem fér a fejembe. Tudom, egyszerű ember vagyok, de ebben rohadtul nem látom az ok-okozat viszonyt.

    • Nos ha jól értettem, akkor valami olyasmi történt, hogy a színjáték következtében, mivel annyira nem akarták elengedni a szeretett osztálytársuk lelkét, az nem tudott nyugovóra térni a feledésben. Ennek következtében elvékonyodott a fátyol, ami elválasztja az élőket a holtak világától, és ez kiterjedt az egész városra, a legvékonyabb pedig a sulinál lett. Ezért vált az lehetővé, hogy a halott lelkek átkerülhetnek az élők világába, amikor az új tanév elkezdődik, az új 3/3-as osztállyal.

      Amikor ez megtörténik, akkor mindig egy plusz fővel bővül az osztálylétszám, akinek azonban semmi keresnivalója sincs ugyebár ebben a világban, ezért a halál megpróbálja levadászni a kóbor lelket, és időnként elvisz valakit, hogy fennmaradjon az egyensúly.

      Ezt kétfajta módon lehet semlegesíteni, vagy az ellenkezőjét teszik annak, amit 26-évvel ezelőtt az akkori 3/3-as osztály, vagyis ahelyett, hogy tagadnák a halált, valaki létét tagadják. Vagy pedig visszaküldik a halálba a halottat. A dolgot nehezíti, hogy aki visszatér, arról minden addigi nyom, bizonyíték eltűnik, hogy az illető egyszer már meghalt.

      Ha az első elv működik, akkor a halott automatikusan eltűnik az év végén, és vele együtt mindenki emléke is vele kapcsolatban. Ha nem válik be, akkor csak a másik megoldás marad, vagyis ki kell találni ki a halott, és úgymond “idő előtt” vissza kell küldeni.

      Az anime jelenjében az első elv azért nem működött, mivel kivételesen nem ott volt a plusz fő, ahol ők gondolták. Ezért nem működött a kiközösítés.

      Az anime mondanivalója az, amit Mei tett az anime végén, vagyis hagyj megdögölni másokat, ha kibaszott veled az élet. Tudod, mint az Elfen Liedben anno. =)

    • Nagy, ugyanez jár a fejemben már a legelső infótól kezdve, amit az Anotherről olvastam, hogy HOGYAN kerekedett ez ki (és ugyanezt kérdeztem másik hsz.-ben)? Akkor még arra saccoltam, hogy biztos megmagyarázzák ezt az animében, legalább azzal a várható húzással, amit Péter is írt. Viszont ilyenre én nem emlékszem, hogy bárki is szólt volna szellemekről meg bármiről, amiből erre lehetett volna következtetni. Csak elmondták, hogy meghalt, “ő itt van”, oszt’ átok.
      A másik, hogy ettől függetlenül vagy inkább épp ezért azt kellett volna kiötölniük, hogy hogyan szüntessék meg magát az átkot (nem, az nem az, hogy áthelyezik az osztálytermet), nem reménykedni benne, hogy bejön ez a mutogatós módszer. Ami ráadásul már régebben is többször hatástalan maradt (a könyvtáros jegyezte meg), úgyhogy a szülők a megfelelő emberekre bízták a gyerekeik sorsát.

      Péter, nem mindegy, hogy balta vagy csákány, ha lehet gyilkolni mindkettővel?=)

      • Azt mondják a regény valamivel informatívabb, mint az anime, annyira viszont nem érdekel, hogy elkezdjem, elég volt nekem az anime. =)

        Egyébként akinek átment már pár fantasy a kezei között, annak nem nehéz kitalálni bizonyos ok-okozati kapcsolatokat. Lényegében egy közel sem eredeti koncepcióról van szó, hallottam már pár ilyenről, csak nem animés, iskolás körítéssel. =)

        Nekem az alap storyaval nem is volt bajom, még úgy se, hogy logikailag felvet pár problémát, teszem azt, hogy ha az átok hatásköre a város, akkor egyszerűen miért nem hagyják el a várost az ott lakók? Az se zavart, hogy az átkot nem semmisítik meg végleg, mint mondtam, egy dolog zavart igazán, az, amivé az anime a 11. részre vált.

      • Nocsak, örülök, hogy nem csak bennem merült fel ez a kérdés, de köszönöm ezúton is, hogy Péter megválaszolta a kérdésemet. Igaz, ettől nem lett szimpatikusabb az anime, mily’ meglepő! 😀

      • Tekintve, hogy pont azok haltak meg, akik megérdemelték volna, hogy éljenek, nekem se. =)

  16. Jó kis írás lett ez, kezdve a címével. Élvezetes és szórakoztató, az író szubjektumából is mutogat. Az objektív részt nem tudom megítélni, mert nem láttam, eddig sem érdekelt, ezután sem fog. Az eleje, meg a vége szépen keretbe fogja, stílusosak, ötletesek. A közepe, az anime tárgyalása mondjuk nem nagyon érdekelt – a fentebb már említettek miatt. Mondhatnám, hogy e helyett megyek és nézek egy kis Scooby Doo-t a fiammal – de mióta “kinőtt az oviból” már ő sem nézi, így én sem.

  17. Az Another kihagyásával semmit se vesztes, csak egy sok elcseszett dark animu közül, ami komolykodni próbál, és alapjáraton nincs hangulata, unalmas.

    A 11. és a 12. részt esetleg azért megéri megnézni, hogy lásd, milyen az, amikor egy thriller, horror szeretne lenni, de olyan erőltetett, béna húzásokkal jön elő, hogy inkább röhejes lesz, mint komoly.

    • Kösz, de nekem is “van mit nézni”. Meg idén (amikor rátértem a hype-okra és gyakran ajánlottakra a saját választásaim mellett) eljutottam a Higurashi-ig, pont elég fájdalmas volt abból megnézni pár részt, mielőtt kukáztam a francba. Bár igaz, hogy a szintén sokat szidott Elfen Lied-et szerettem (nyilvánvaló hibái ellenére) . Nem védekezésképp, de hozzátéve, hogy az Elfen az első 10+ részes animéim között volt, ahogy az NGE az első 20+ részesek közt, amelyek előtt olyan “nem animeszerű” animéket néztem, mint pl. a GitS, Ghiblik, Jin-Roh stb.

      • A HiguraSHIT én ugyan végigszenvedtem (mármint az elsőt, nem az egészet, annyira azért nem vagyok türelmes) de az kábé rosszabb volt, mint az Another.

        Az EL nekem már anno se tetszett, még amikor 2005 körül elért hozzánk a hypeja. Igaz ebben lehet az is befolyásolt, hogy előtte láttam az NGE-t, Battle Angel Alitát, és a Berserket, szóval lehet, ha nincs rendes viszonyítási alapom, akkor elsőre engem is megvezet.

  18. Ethon Natas Says:

    Ízlések és pofonok. Nekem tetszett, szerintem remek volt, igaz volt pár érdekes halál eset, de hát végülis szerintem jók voltak, engem megfogott. Ennyi.

  19. Jut eszembe: azt mondtátok, hogy az igazi nagy hentelés csak az utóbbi két epizódra jellemző, viszont érdekelne, hogy a random röhejes halálnemek hanyadik résztől kezdődnek? Szal azt értem, hogy a kölykök a végén durvulnak be teljesen, de pl. a tanárbácsi látványos késes osztálytermi akciója, vagy az óriáskerekes-madaras fatality (birdality :D) kb. hanyadik epizódtól jönnek be? Már csak azért, mert engem ez a madaras győzött meg arról, hogy for the lulz alapon mégis meg kell majd néznem ezt, konkrétan felröhögtem azon, hogy a madár több száz méteres teljesen egyenes repüléssel nekimegy az üvegnek, áttöri azt, a csaj szemébe fúródik, majd ezután a csaj kizuhan az óriáskerékből. Annyi ponton nem stimmelt ez a jelenet, hogy az csoda. 😀 (Mondjuk a legújabb AMV Hell-ben láttam, ergo nem kizárt, hogy csak baromi jól vágták össze, de nekem nem úgy tűnt. 😀 Az más kérdés, hogy sajnos ahogy észrevettem, ezt csak a félszemű csaj haluzta, vagy mi, de így is priceless volt az élmény. XD) Szóval ezt nyugodtan lőjétek le, hogy megtörtént-e, vagy a csaj hallucinálta, vagy mi a rák. XD (Főleg, hogy utána meg valami olyan jelenet volt, hogy zuhan kifelé a madaras csaj, félszemű meg kap utána ilyen “ÚRISTEN, KIESEL, EL KELL, HOGY KAPJALAK!” stílusban, de utána kiderül, hogy mindössze kb. két méterre vannak már a földtől, ergo a csaj simán talpra esik, valamint nincs rajta egy karcolás sem és tök nyugodt, ebből gondoltam, hogy az egész madaras jelenetet a félszemű haluzta.)

    • cheatergs Says:

      Az óriáskerék az OVA-ból rémlik, a sorozatban a negyedik résztől indul a facepalm-generátor.

    • A madaras jelenet az OVA-ban van. A sorozatban a 3. résztől kezdődnek a halálesetek, ott bukik rá a szende meganekko csaj az esernyőjére.

      Egyébként a sorozat szerintem nem éri meg a végignézést, ha csak az eltúlzott death sceneken akarsz röhögni. Ebben az esetben bőven elég ez a youtube összefoglaló. =D

      • Köszi, életem egyik legszórakoztatóbb 10 perce volt. 😀 (A tengerpartos részben a srác komolyan úgy halt meg, hogy pont akkor merült fel a vízből, amikor jött a motorcsónak? Úszásban nem jeleskedem, de nincs arra valami mód, hogy ha épp jön felfelé az ember a mélyből, előtte felnézzen, vagy egyéb módon csekkolja, hogy nem jár-e így? Csak azért, mert még talán ez tűnt a leghihetőbb, de egyszersmind a legelkerülhetőbb halálnemnek.) A legtöbb egyébként megalol volt, főleg amikor rájuk zuhan egy csillár, az egyik srác túléli, mászik kifelé, rohanna az ajtóhoz, erre bumm, egy oszlop pont rádől. XD Ha nem lenne a hatásvadász zene, meg a karakterek részéről a “fú, de sokkot kaptam!”-fejvágások, eskü azt hinném, hogy valami Dokuro-chan féle gaganime, ahol a sorozatos elhalálozásokból csinálnak viccet. XD A tanárbácsi szintén epic volt (apropó, ő miért is halt meg? szintén benne volt a “nyomozócsoportban”, vagy ne keressek logikát abban, hogy mikor ki az áldozat?), de a legtöbb elhalálozásra igaz, hogy tiszta Végső Állomás, kb. ez a “megdöglesz, mert a rendező úgy akarja”-feeling. XD

      • Ha jól emlékszem a motorcsónakos résznél az volt, hogy mielőtt még elmentek nyaralni, a srác beverte a fejét valahová, aztán amikor beúszott a vízbe, ott elvesztette az eszméletét, pont akkor amikor felé tartott a motorcsónak.

        Az Anotherben ez úgy volt kitalálva, hogy az átok csak a város területén működött, viszont mivel a srác még ott szerezte a sérülését, ezért rajtamaradt a “death mark”.

        Logika vagy következetesség amúgy nincs a halálesetekben, mivel a halál véletlenszerűen visz el lelkeket (Benyonak leírtam ezt részletesebben, kicsivel fentebb megtalálod, ha érdekel).

        A tanárbácsi öngyilkos lett, mert besokallt, így a halálának max annyi értelme volt, hogy megspórolt a halálnak egy levadászást. =)

        Egyébként számomra a liftes nővérke volt a leghihetőbb, a többi az mind elég röhejes, főleg ami az utolsó két részben zajlik.

      • Ja értem, köszi. 🙂 Viszont akkor így a srác halála is elég WTF:

        -Minek akkor a motorcsónak? Elájul, ájultan a víz alá merül, aztán megfullad. Így is vége lett volna, ebben az animében senki nem segít senkinek, tuti nem úszott volna oda egyik haverja sem, hogy kimentse. XD Persze tudom, az nem lett volna elég véres és hatásvadász, a csónakkal szét kellett csapatni a fejét. 😀

        -Minek ez a hülyeség, hogy először csak lesérül, ekkor “rákerül a death mark”, majd ezután már akárhová megy, úgyis meghal? Nem lett volna akkor egyszerűbb, hogy rögtön halálosan sérüljön meg? Minek így “jelölgetni” őket? XD A többi szereplőnél is volt ilyen “először csak megjelölte, másodjára ölte meg őket” dolog?

      • Nem, ez csak az ő esetében volt így, mivel a többiek mind a város területén haraptak fűbe, általában mindenféle különösebb előjel nélkül, hirtelen.

        Ezért is volt furcsa ez a megoldás, hogy itt nem az volt hogy teszem azt, még indulás előtt leesik a gyerek aztán nyakát töri vagy valami, mint a többieknél. Hanem nála direkt “időzítősre” rakták a dolgot, hogy az után következzen be a kötelező death scene, miután jól kifanservicekodták magukat a női karakterek, a fürdőruháikban. =)

  20. Úristen, ebből OVA is van? XD Amúgy köszi, ha a sorozatban már a negyedik résztől elkezdik, még bőven belefér minden hülyeség, mire a 12-edik részhez érnek. 😀

    • Aha, van. Egy előzménysztori a szemkötős csajszihoz.

      • Akkor bizony ezt most elindulok levadászni, azt a madaras részt látnom kell végig. XDDD

      • Tessék: =D

      • Mondjuk ez a jelenet tényleg poén volt. :3

      • Poénosnak poénos volt, csak hogy egyben inkonzisztens is a hangulathoz. Szóval érted, először megteremtjük annak a hangulatát, hogy ez egy komor thriller, ahol emberek halnak meg, aztán azzal poénkodunk, hogy valaki majdnem a halálba zuhant, de mégse.

      • cheatergs Says:

        Ha úgy értitek a poénost, hogy fail, akk benne vagyok.

        Mei ennyire rövidlátú, hogy képtelen felmérni a talaj közelségét? Úgy, ahogy van egy retek ötlet.

      • Köszi, jó volt ez is, bár asszem így mindkettőt látva nekem a tanárbácsi halála marad a kedvencem. 😀 (Ott egyedül azt hiányoltam, hogy amikor vigyorogva eldől, még nem nyom el gyorsan valami olyasmit, hogy “Ezt neked, Halál! Én vagyok a saját sorsom ura és ÉN döntöm el, mikor halok meg!” XDDD) Ami ebben az óriáskerekesben fura volt így egészében látva:

        -A madár csak úgy random öngyilkos lett. (Ha ez már az átok része, miért nem halt meg a csaj? Vagy állatokat is öl a Halál? XD)

        -Annyira “biztosítva van” a fülke, hogy egy erősebb ajtónak dőlés hatására kinyílik az ajtó…

        -Mei képtelen felmérni a távot, ahogy írjátok. Megjegyzem, valóban hallottam ilyesmit, hogy aki félszemű, az egy idő után elveszti a térérzékelési képességét és nem tudja felmérni a távolságokat sem, de értitek, akkor ennyi erővel egy autó alá is rohanhatna, szóval valszeg szimplán hülyék voltak a készítők. XD

        -A tesója hátrafelé esik ki, ergo ő pont nem látja elvileg, hogy milyen messze van a földtől, vagyis neki kéne igazán paráznia, ehhez képest ilyen egysoros “poénokat” nyom el, miközben Mei próbálja tartani, hogy “Tudtam, hogy fogyókúráznom kéne.” LOL…

        De amúgy ja, annyira mentsége van az egésznek, hogy ezt legalább érezhetően a készítők is poénnak szánták, ellentétben a tanáros és hasonló halálokkal.

      • cheatergs Says:

        Infót nem találtam erről, de úgy rémlik, én épp ellenkezőleg olvastam: a maradék szem kompenzál valamit a térlátással.

      • Nem kompenzál, legalábbis a szem nem, csak az agy, Csukd be az egyiket, majd a másikat, látod az orrod? Nyisd ki rendesen, és nem látod. Az agy kihagyja az orrod, és a két szem látómezeje metszetét láttatja helyette. Egy kicsit javít, de nem lényegeset.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: