Gakuentoshi Varanoir (School City Valanoir) – Worst Anime Ever!

Íme hát az animék szentségtelen grálja. Az egyetlen darab, ami kiérdemelte nálam a 0/10-et.


Kereső napló

Ha az embert kíváncsiság hajtja, hajlamos kacifántos utakat bejárni az interneten, amiknek a végén általában valami olyat talál, amire sohase számított volna. Az ilyen kis túrák végén a kitartó felhasználó mindig elnyeri jutalmát, ami a céltól függően lehet igazi kincs, ami az idők folyamán veszett az ismeretlenség homályába, vagy épp olyan elátkozott “kincs”, amit okkal temettek el olyan mélyre a feledésben, amennyire csak lehetett. A szóban forgó mű, gondolom már kitaláltátok, utóbbi kategóriát erősíti, amiről nem hogy Magyar, de még Amerikai berkekben se található szinte semmi.

A “kincsvadászat” valamikor akkor vette kezdetét, amikor a nemrég kitett Haruhi x Musashi videó kapcsán elkezdtem keresgélni a YT linkek között, majd hirtelen a quality téma Japán oldalán találtam magam, és miután megtudtam a varázsszót, rákerestem hát googleben. Némi pontosítás után rá is találtam pár érdekes sitera, fórumra, amik lényegében azt részletezték (természetesen Japánul), maguk a Japánok miket tartanak a legrosszabbnak, animációs szempontból.

Pár cím persze kapásból ismerős volt, hisz ezekről már nyugati oldalon is olvashattam, mint Musashi, Yoake, Higurashi, Naruto, Hitman Reborn, stb. Ám akadt pár olyan is, amikről még sose hallottam, mint a Violinist of Hameln, Save me! Lollipop, és a bejegyzés témájául szolgáló Varanoir, amit elég látványosan “kiemeltek” a többi közül.

Kis utánajárással aztán egyre kevésbé lett kérdéses, miért, a stúdió, Idea Factory, szinte adja magát. Mondanom se kell, a beszerzése nem volt egy egyszerű menet (annak ellenére, hogy 2002-es), de további szócséplés helyett, inkább rátérek a tárgyra…. =)


Quality Chaos

A történet helyszíne nevenincs város, avagy klónfalva, ami egy olyan menő hely, hogy itt még a moha is ugyan ott nő minden házon.

Klónfalva egyik lakója, a mentálisan sérült, gúlacsöcsű kardos némber, Myu, aki egyedül él a nagyapjával.

Szegénynek azonban hatalmas bánata van, mert szerinte klónfalva bizony egy rohadt unalmas hely, ahol nincs mit csinálni, pláne, hogy egy barátja sincs. (Na vajon miért?) Ezért minden álma, hogy felvegyék a Roxfort Boszorkány és… vagyis a Konzi GyP és…ja nem, mégse, szóval a Varanoir Harcos és Lovagképző iskolába, ami vizuálisan, egész egyszerűen lenyűgözően néz ki:

A nagyapa persze, aki azon különleges képesség birtokában van, hogy végig egy szájába tömött hamburgeren keresztül beszél, és folyton az unokája lába közét stíröli, ellenzi a dolgot, de amint a jókislány rábukik, máris mehet az útjára.

(Egyébként az öreg bár nagy harcosnak van beállítva, egész konkrétan gondnok a suliban.)

Itt hangulatkeltőnek kapunk egy loading screent, aminek a kivárása azonban nem fogja meghálálni a türelmünket, mert utána olyat láthatunk, amire semmi se készítheti fel a néző látószerveit. Egyedülállóan ritka eseménynek, egy igazi kuriózumnak lehetünk szemtanúi, hogy mégis mennyire mehet még lejjebb a költségvetés, színvonal, ha arról van szó…

Innentől kezdve (és ez nem vicc) egy egész jelenetet, állóképek formájában kapunk. Szépen bemutatják Myuék otthonát, ami igazán ízlésesen, részletesen van berendezve, szinte Wolfenstein 3D-t idéző minőségben.

(Csak emlékeztetőül, ez egy 2002-es anime.)

Majd elérkezünk az anime közepére, ami bizony egy intro. Teljesen logikus rendezői húzás, nemde? Hisz az intronak a nevében is benne van, hogy mindig a cselekmény közepén kell helyet foglalnia. De legalább annyi érdeme lesz, hogy itt klónfalva próbál egy városra emlékeztetni.

Az intro azonban nem outro volt, így visszacsöppenünk a cselekménynek nem nevezhető lejtmenetbe. Myu eljut a super nintendos iskolába, majd mit ad isten, jön az első fight, a találó nevű Gay, vagyis öhm… Gate Master-rel (hűha, ezen a néven tuti sokat filóztak). Myu azonban bevágja a retard fejet, lehajol egy semmiből ott termő aranyérméért, és nagymester G jól megszívja.

A látványos, ötletes küzdelem után Myu bejárja az iskola quality folyosóit, majd kiderül, hogy klónfalva összes lakója az osztálytársa.

Bizony, itt indul be a school life vonal, ahol amolyan kötelező jelleggel bedobnak pár ordenáré klisét. Megtudhatjuk, hogy klónfalván bizony nem Myu az egyetlen magányos harcos, az egyetlen anomália, méghozzá mindezt egy vérgáz musical(!) (igen, jól értitek, musical) betéten keresztül, ahol egy szintén sérültnek tűnő srác, Vegeta jelmezébe bújva, a háttérben Worms Armageddonos betűtípussal elmagyarázza, hogy Myunak bizony máris lett egy instant riválisa.

A rivális, Ryuuto, azon kívül, hogy talán az egyetlen valahogy kinéző karakter az egész animében, egyből kihívja a frisshúst, majd kitör az ilyenkor szokásos sulibunyó, csak itt épp kardokkal.

Myu látszólag esélytelen, ellenfele ugyanis a legkiválóbb diák, aki eddig még sose vesztett, senki ellen, mert ő a “kristály hölgy” (hogy ez mi a frászkarikát jelent, ne kérdezzétek, ilyen apróságokra nem térnek ki). Félteni azonban egy másodpercig sem kell, szerencséjére a költségvetés közbeszól, és nem hogy elhúzódó küzdelmet, de egyáltalán magát a küzdelmet tusolja el azzal, hogy nemes egyszerűséggel ismétel. Ergo, Myu előtt újabb aranyérme jeleneik meg a semmiből, ő újra lehajol érte, és mit ad isten, profi ellenfele belefejel a pallosába, ami minden valószínűség szerint, búcsús műanyag lehet.

Másnap jön a round 2 egy evőversennyel (LOLWut!?), ahol “navajonki” győz, majd megpendítik, kik lesznek a lehetséges barátok (gondolom rájöttetek már, hogy nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy kitaláljuk, kik lesznek azok).

A végén kapunk még pár ingame képet az eredeti PS2 játékból, aztán végre vége.


Useless garbage

Elég nehéz szavakba öntenem azt, amit az anime nézése közben, illetve az után éreztem, mert erre egyszerűen nincs jobb szó annál, hogy értékelhetetlen.

Történet mint olyan, nincs. A cselekmény teljesen értelmetlen, egymásba csapongó jelenetekből áll. A rendezés átgondolatlan, és rém amatőr. A karakterek igazi papírmasék, élükön az idegesítő hangon vinnyogó főszereplővel. A grafika olyan egyedülállóan ordenáré, ocsmány, hogy sokszor még a tíz évvel azelőtti színvonalat se hozza. A hangokat ahol lehetett, kispórolták, zene címen pedig éppen hogy csak eldöcög valami a háttérben.

Ha nagyon vajszívű lennék, azt mondanám, legalább a szándék megvolt, hogy megismertessék a nézőt az eredeti PS2 játékkal. A baj csak az, hogy a szándékot nem szokás értékelni, ellentétben az eredménnyel. 0/10 teljes joggal.

Idea Factory, én így szeretlek!

Reklámok

41 hozzászólás to “Gakuentoshi Varanoir (School City Valanoir) – Worst Anime Ever!”

  1. … Akkor ez most anime vagy egy elk*rt Ero-Game? Mert én a képek alapján az utóbbira gondolnék inkább…

    Amúgy nem ennek a készítői csinálták a Mars Of Destruction-t meg a Skelter Heaven-t is? Mert akkor minden meg van magyarázva…

    • Nem, ez egy “kedvcsináló” lett volna, az azonos című akció, kaland játékhoz, akárcsak a másik két cím. Bár nem mint ha az eredeti játékról túl infot lehetne találni, legalább is angolul.

      Mindenesetre a prezentált “minőség” még az Idea Factory igencsak alacsony mércéjével mérve is félelmetesen ocsmány.

  2. Elég csak a képeket megnéznem már elfog a totál rosszullét. A Idea mindig is a gyökérzet legaljának számított de ez még hozzájuk képest is olyan igénytelen amire szavak nincsenek…animátorokat használnak ezek vagy utcáról berángatott csöveseket?

    • Anno, illetve ma is előfordulnak olyan esetek, amikor egy-egy kisebb stúdió, költségvetési okokból kiad néhány részt például Koreai animátoroknak, ami általában meg is szokott látszani, de ez még azokon is simán túltesz.

      Ennél még az eredeti Cutie Honey TV ripelt verziója is sokkal szebben néz ki, pedig majd 30-év különbség van a kettő között. A 3D CGI meg tényleg olyan, mint ha valaki először ült volna 3Ds max elé, aztán a renderelést egy super nintendo képességeihez konfigurálta volna.

      Némelyik fal textúrától egész komolyan olyan érzésem támadt, mint ha a Wolf 3D-ből emelték volna át. =D

  3. Ennek a stúdiónak fogalma sincs róla, hogy kell animét készíteni. Szakadok a képeken vazz! XD

  4. A kedvcsináló mivoltát már azzal elbukja, hogy vizuálisan egy tele hányt moslékos vödör az anime. Mert bizony akárhogy is nézzük, van egy minimális szint, amit meg kell ütni ahhoz, hogy a nézőt egyáltalán érdekelje a produktum.

  5. Erre a CGI-re ránézve ez jut eszembe:

    • Hidd el, ez még simán jobb, mint amit az említett animében látnál. =D A Varanoir képes alulmúlni a Skelter Heavent, és az bizony nagy szó.

  6. Ezt… ezt mi a FASZOMMAL animálták? Bazz, esküszöm én szebb CGI-t hozok össze google sketchuppal, ami kb. a 3D renderer programok paintje!

    • A 3D az egy külön valami ebben az animében, mint ha 3 éveseknek készült színes, műanyag építő játék lenne azaz iskola.

      A város meg… annyira mű, élettelen, összecsapott, elnagyolt, hogy konkrétan csak azt nem hiszed el róla, hogy az tényleg egy város. Mint ha valami nagyon kezdetleges falanszter, megkezdett makettje lenne, ahol csak a házak kiszórásáig jutottak el. =D

  7. Hát ha ez kedvcsináló akart lenni a játékhoz akkor gondolom JÓÓÓ nagyot bukott a game. Bár nem ez az első alkalom, hogy a japók egy játékból csinálnak animét vagy épp folytatást. Ha jól emlékszem a He is My Masternek is volt egy játéka amiből rengetek FONTOS háttér infót kapott a játékos. Itt sajnos úgy látom nem ez a helyzet állt fen.
    Viszont ebből most eszembe jutott a Galaxy Angel játék amit már régóta kiakarok próbálni. Megyek és keresek is egy torrentet. “Do what you want cause a Pirate is free!”

    • A He is My Master egy manga adaptáció, Gainax és Shaft közös munkája, szóval legalább grafikailag rendben van. Az más téma, hogy megnézni tuti nem fogom, mert a lolicon harem enyhén szólva nem az én műfajom. =)

      A Varanoir játék lehet, hogy a maga műfajában jó, és van értelmes története, de hogy a róla készült anime szar, az biztos. Ha el is sikerülne vonatkoztatnom a látványtól (ami elég nehéz annak “minősége” miatt) még akkor is bukás, mert totál idiótán, átgondolatlanul zajlanak az események. Bárgyú, bugyuta kreténségekkel és a játékról készült reklámokkal húzzák az időt, miközben bedobnak egy csomó dolgot, amire nincs semmi válasz.

      Persze erre most lehetne azt mondani, hogy azért kedvcsináló, hogy csak feltetesse a nézővel azokat a kérdéseket, amikre majd a játék közben kapunk választ, de könyörgöm, ilyen alpári, katasztrofális bemutató után ki a halált fogja ez érdekelni? =/

      • Hát igen, egy játékhoz kedvcsinálót filmet nem egyszerű gyártani. Egyrészt az általad említett látvány világ, utána néztem a játéknak(google és csak képeket néztem) és bevallom nem néz ki annyira rosszul bár tuti nem játszanék vele. Szóval látvány téren a film valóban megbukott. Karakterekről no comment mert nem ismerem őket így feltételezzük, hogy valóban ilyen bárgyú és sekély a személyiségük, hogy a sztereotípiát is alig ütik meg.
        A sztori és annak levezetését csak te tudod de amit leírtál a cikkben eléggé gagyinak tűnik szóval ott is bukás.

        Igen valóban lehet mondani rá, hogy kedvcsinálónak/marketing miatt készült ez a film, hogy a játékot megvegyék. Mert nagy valószínűséggel ez volt a célja csak elbaltázták. Valószínűleg akik rendezték vagy nem tudták mihez kezdjenek az alapanyaggal vagy annyira szar volt, hogy ennyit tudtak csak kihozni belőle. Én ezt a két dolgot tudom elképzelni.

        A He is my mastert régen elkezdtem nézni, a viccek egész jók benne, a haremmel nem is lenne bajom ha ne ilyen barom módra csinálták volna meg.(Jó példa.: Tenchi Muyo+Galaxy Police) A loli/shota cucctól meg hányingerem van főleg mikor szexinek akarják bemutatni az egészet.

        Most eszembe jutott valami… te nem írtál még a Tsundere meg a többi derejéről ugye? Ha igen akkor kérem a linket:D Ha nem akkor kérem a linket.XD

      • Nem egyszerű, de azért nem is lehetetlen. =) Csak kellő háttérismerettel kell rendelkezni, és odafigyeléssel, tisztességesen dolgozni rajta. Erre jó példa az Ultramarine film, ami a W40K franchiseból csak egy nagyon kis szeletet ragad ki, viszont a világ hangulatát, stílusát jól visszaadja: https://peter1989.wordpress.com/2012/05/02/ultramarines-2010/

        Az egy dolog, hogy ezt iszonyatosan elbaltázta az Idea Factory, egész konkrétan úgy, hogy arra nincs mentség. Viszont az a gond, hogy ők ebből a hibából nem tanultak, és például a 2-évvel később megjelent Skelter Heaven-nél se voltak épp a helyzet magaslatán.

        A háremekkel, meg úgy általában a mutogatós fanservice animékkel úgy vagyok, hogy nincs velük bajom, amíg nem mennek el valamelyik szélsőség felé. Illetve az sem árt, ha van azért benne valami kis történet, és persze a legfontosabb, hangulat. Erre jó példa az általad is említett Tenchi Muyo! franchise, illetve amit még feltétlen megemlítenék, azaz Oh! My Goddess! Esetleg még Agent Aika, ami amolyan classic shit.

        Tsunderékről, és egyéb darákról nem írtam úgy külön. Anno egy listát készítettem a legzavaróbb klisékről: https://peter1989.wordpress.com/2011/02/26/worst-anime-cliches/

  8. Varanoir_17.png -> Ha nagyon jóhiszemű akarnék lenni akkor azt mondanám, hogy azt a fejszerkezetet direkt rajzolták meg így, amolyan útmutatóként a helyes reakcióhoz. Nekem legalábbis közel ilyesmi arcszerkezetem lett annak olvasatára hogy egy 2002-es animuról van szó, enyhén szólva kinéznék belőle egy ’82-es dátumot is ha nem lenne ott az a kicsit jellegzetes, galambfos jellegű színezés.

    • Lehet most kicsit túlzok, de egyetlen olyan jelenet nem rémlik az egyébként 2 részes ovából, amire az elfogadható jelzőt, fenntartások nélkül rá lehetne mondani.

      A szándékosságot, jóhiszeműen én a 16-osnak ítélném meg, ha maga a koncepció nem lenne teljesen abszurd. Miszerint valaki felugrik a levegőbe, lendületből belefejel egy pallos élébe, és mint ha az csak műanyagból lenne, az eredmény egy derpface.

    • Szerintem meg valamilyen szinten pont ilyesmi várható ettől az évszámtól, amikor még a kezdeteknél járt a digitális meg CGI technikák használata az animukban. Persze ehhez a szinthez még ez sem lehet kifogás.

      • Ne hülyéskedjél már… a 95-ös Toy Story mérföldekkel jobb, nem is beszélve a 2001-es Shrekről. Az itt lévő CGI kábé olyan, mint ha egy 8 éves beletüsszentett volna 3Ds maxba, aztán véletlenül lementette volna. Jó, ezek nem animék, de a koruk technikai színvonalát jól tükrözik.

        A 2D részről meg ne is beszéljünk, mert a régi Cutie Honey sokszor különb ennél. Lehet ott nincs “fényhatás” a karakterek haján, de az legyen már a legkevesebb.

      • Az egy dolog hogy annak idején a CG még viszonylag, de azért nem *ennyire* gyerekcipőben járt, viszont én elsősorban nem a CG-re gondoltam hanem a “hagyományos” módon készült jelenetekre, ahol azért már annak idején is eltelt egy pár évtized ahhoz hogy ki lehessen tapasztalni a készítés csínját-bínját. Az igényesebbek pedig ki is tapasztalták, a You’re Under Arrest legelső, ’94-es OVA-ja például kapásból pár ezer kört ráver a Varanoir nem CG-t tartalmazó jeleneteire, ha csak azt nézem hogy a YUA-ból akár egy fényszórót ábrázoló screenshot is hazavágja a Valanoirt. A színezési stílus terén mondjuk nincs túl sok mit szépíteni így sem, hiszen tudtommal nagyjából a 2000-es évek elején áltak át sokan a tisztán digitális színezésre, és a Valanoir jó mementója annak hogy itt sem született mindenki pákával a kezében. Vagy éppen tehetséggel, ha az Idea Factoryt nézzük.

      • Dodgers válaszához még annyit tennék hozzá, hogy a 3D CGI jelenetek száma elég minimális az animében. Csak az iskola, és a “városkép” az. A 98%-a 2D, abból viszont az a fajta, ami gyakran a 20 évvel előtte lévő színvonalat se hozza. Főleg a hátterek, környezet van indokolatlanul elnagyolva, de van, amikor még olyan alapvető dolgokkal is gond van, mint az illesztés, amikor két különböző textúra találkozik. Lásd a klón osztálytársaknál a háttér: https://peter1989.files.wordpress.com/2012/11/varanoir_13.png

  9. cheatergs Says:

    Nem létezik, hogy ez az Idea Factory egy doujinshi múltú egyemberes garázscég egy darab cerkás PC-vel, amin elrenderelget?

    A sorházakat és kiemelten az osztályfényképet látva el kell ismerni, hogy ez még az eddigi legigénytelenebb Macross sorozatnak is alátesz (leszámítva, hogy ott még az emberszerűség feltételezéséhez is jóindulat kellett, itt meg legalább egy uncsi dizájnú fejet összehoztak). Egyszerűen nonszensz, hogy két embert ismételjenek egy rakás vadidegen helyére, és még arra se vették a fáradtságot, hogy perspektívában ábrázolják őket.
    A hangok ugyanezt hozták? Seiyuu-k?

    • Eredetileg videojáték készítő cég lenne, akik jórészt PS2-re termeltek játékokat, illetve az elején még PSX-re.

      Ezért is érthetetlen, miért ennyire trógerek az animéik, hisz elvileg érteniük kéne mind a 2D, mind a 3D részhez, mert ha valami, akkor egy videojáték ezt jobban megköveteli, mint egy anime.

      A hangok terén, akárcsak a grafikánál, nem vitték túlzásba a dolgot. Az ambient, effect hangok használata elég minimális, van vagy 2-3 féle, és azok ismétlődnek, már amikor eszükbe jutott például egy kinyíló ajtónak hangot adni. Seiyuu-król fogalmam sincs, kik lehetnek, de a főszereplő hangját szerintem egy szabadnapos pornószínésznő kölcsönözhette, mert állandóan úgy vinnyog mindenen, mint ha épp két irányból kapná az “áldást”. =D

  10. Amúgy hol nézted meg?

  11. Régimódi vagyok, letöltöttem, online nézni nem szoktam semmit se. =)

    Baidu-ban (ázsiai google) találtam youku (ázsiai youtube) linket mindkét ovához, de azok az istennek nem akartak elindulni.

  12. Nahát, nem irigyellek. 🙂 Meg valahogy át is tudom érezni a helyzeted ezzel az animével kapcsolatban. Hasonló élmény volt nekem A Kárhozat Urának átka című nyomdahulladék. Bár az ehhez képest még sikerműnek nevezhető.
    Én a megrendelő helyében visszakértem volna a pénzt. 😀

  13. Konkrét megrendelőjük nem volt, hisz az Idea Factory volt a készítő, és a kiadó is egyben. Persze ez még nem változtat a tényen, hogy aki pénzt adott a DVD-ért, az vakarhatta utána a fejéről a vajat. Mert a produktum annyit se ér, mint amennyibe a lemez került, amire kiírták azt.

    Volt is olyan Japán kommentelő, aki azt írta, hogy “Azon gondolkodtam, el fogom törni a DVDt.”

  14. Legalább írták volna újraírható DVD-re 😀

  15. Hasonló élményben volt részem még úgy ezredforduló tájékán, mikor 4chanról egy kedves ajánlónak köszönhetően lehúztam egy magát rom-com-ként kívánt eladni dickgirl scat hentait. Ettől 5 perc után olyan rosszul lettem, hogy ki kellett mennem az udvarra elszívni egy cigit, addig komolyan el se hittem, hogy ilyen létezik.
    Ezzel a cuccal legalább annyi szerencséd volt, hogy nem fordult fel tőle a gyomrod : )

    • Sajnos anno volt “szerencsém” a Bible Black nevű remekműhöz, amit az első oltáros jelenetig bírtam. Utána kinyomtam a videót, letöröltem, és kábé egy hétig animéről se akartam hallani.

      Hasonlóan jártam akkor is, amikor az SM mangát kerestem, és még nem tudtam, mi az a doujinshi. Így lekaptam egy 3 gigás kollekciót még az egykori torrentspy-ról, aztán amikor szúrópróba szerűen belenéztem, olyat láttam, ami egyből ripityára törte a naiv, gyerekkori emlékeimet. =)

      Ezt az animét a quality miatt néztem meg, és mi tagadás, nem kellett csalódnom, mert ez idáig a legrosszabb anime, amit valaha láttam.

      • A Bible Blackbe én is belenéztem, hasonló eredménnyel. 🙂
        A SM manga keresés eredménye konkrétan mit jelent? Az első évad mangáját láttam csak. Az jó volt, csak sajna pont az utolsó részt felejtették el feltölteni.

      • Azt, hogy miközben a canon mangát kerestem, és meg is találtam, leszedtem egy doujinshi packot, mert még nem tudtam, pontosan mit is takart ez. Csak a mérete tűnt fel először, hogy jóval nagyobb volt, mint a többi.

        Utána tudtam meg, hogy bár a doujinshi eredetileg saját kiadású mangákat, regényeket jelent. Az esetek 90%-ában egy létező canon alapján készült pornó mangákat takar, amik érdekes módon, általában az anime alapján készülnek, annak a stílusát veszik alapul.

        Persze nem minden doujinshi pornó, mert itt is van general, avagy non-hentai kategória, de ez általában a szűk kisebbség.

        Egyébként vannak köztük nagyon igényes darabok, amik olykor felveszik a versenyt akár az eredetivel is, vagy épp olyan módosításokat hajtanak végre a dizájnon, ritkább esetben a canon koncepción, amitől az érdekes lesz. Például van olyan SM doujinshi, ahol a karakterek arca, főleg a szemük, Slayers stílusban van megrajzolva.

        A jogi dolgait pontosan nem tudom ennek, de a Japán jog ezt lehetővé teszi.

      • BB-t is láttam (már ha azt a durva áttekerésekkel teli megtekintést annak vesszük) anno 4 évé. Akkor az volt éltem egyik legdurvább audiovizuális “élménye”, de hát Istenem kíváncsi természet voltam és vagyok még most is. Éppen ezért a kritika ellenére nem bírtam magammal és direkt rákerestem erre a műre, hogy milyen mozgásban.
        Szolid 6 percig bírtam, aztán rohantam a vécére. A Higurashi ehhez képest egy kibaszott Avatar, a Naruto meg heti leckét ad arról hogy kell jól animációt csinálni. =)

      • Mondtam én, hogy egyedülálló animációs “élmény” ezt látni. Ha még pár perccel tovább bírod, láthattad volna az állóképes diavetítést, bár így se vesztettél sokat, és a lényegről képet kaptál. =D

        A kíváncsiság sok mindenre ráveheti az embert, még akkor is, ha tudja, hogy csak saját magát hibáztathatja majd a végén. Viszont az esetek másik felében meg pozitív irányba csalódhat a néző, némi szerencsével.

        Spec én egy ideje már csak kíváncsiságból animézek, mert a kurrens szezonok úgy éves szinten nem tudnak érdekelni, leszámítva talán 1-2 alkotást, max hármat, de akkor én már “jó évről” beszélek. =)

  16. ugyanez jellemző a jelenkori filmipari termékekre is.

  17. Titulálj őrültnek, mazochistának, agyamentnek, túlsokidősunatkozóf*sznak, de én ezt megnézem xD Már ami ilyen szar, az is vonzani képes a figyelmet 😀

    • Elárulom, én is pont ezért néztem meg. =D

      Egy anime, amit még a Japánok is kiemelnek, hogy “mekkora szar”, ráadásul a “kedvenc” anime stúdiómtól? Ki nem hagyom! =D

  18. Esküdni mertem volna rá hogy a Hanoka nevezetű borzadályt nem lehet soha alulmúlni. Tévedtem ez sokkal undorítóbb mint az volt. ^^

    • Anime körökben valóban egy igen ritka példányról beszélhetünk, ám sajnos még ennél is van lejjebb, ha kitekintünk kicsit az anime utánzatok világába. Például ott a Bolivar el Héroe: http://www.zappinternet.com/video/vumBseDwiM/Anime-de-SimAAn-Bolivar

      A Hanokát említették már nekem, hogy állítólag az is marha gagyi, de eddig (még) nem volt hozzá szerencsém. Szerintem (így képek alapján) valami olyasmi lehetett ez is, mint idehaza a Kis Vuk, legalább is technikai oldalról. A japók kitalálták, hogy “Hú mekkora ötlet lenne, ha készülne egy anime, ami 100% Adobe flash, tuti kajálná a nép ezt a hatalmas újdonságot, ilyen még úgyse volt!”. Csak aztán valahogy a végeredmény sikerült moslék kinézetűre… (feltételezem, hozzá nem értés, tehetségtelenség folytán).

  19. Hát KÖSZI, Péter!:) Ezt tényleg megérte. Nálam eddig a Mars of Destruction volt az abszolút nulla ugyanettől az alkotógárdától, de ez tényleg gyengébb. A saját listám szerint már csak mínusz eggyel tudnám leírni.:)

    Amúgy te megnézted a második ötven percet is? Mert arról nem írsz! Én feliratot nem láttam hozzá így dobtam az első rész után.

    Egyébként a Mars of Destruction a “sztorivezetés”, “dialógusok” szempontjából talán rosszabb volt ennél is, de azért összességében ez nyert. Ez is kellően random és hát tényszerűen igénytelenül ronda, amatőr a grafika.

    Hogy pozitívumot is mondjak: az általad is kiemelt “vérgáz musical betét” az már majdnem tetszett is nekem, egész szürreális élmény volt! xD Sőt már-már majdnem humoros volt ott az első rész fele előtt. Nyilván csak az átlagos, klisés school life szint legalján, de akkor is. Mellesleg később volt egy hasonló rap-betét is – NA AZ vérgáz lett, bár próbálkozásnak nem lett volna rossz.

    Ha már kritikán aluli grafikai megoldásokról beszélünk, akkor engedd meg, hogy felhívjam a figyelmedet xD az Asylum Session-ra, ami ugyan erős kettő darab pontot is kiérdemelt nálam tízből, de egyes 3DCG-s megoldásai minden idők legrosszabbjai között vannak, a régi Sims-videók is lazán kenterbe verik. Aztán ott van a Short Animation of Shintaro Kago – aminél (pontosabban egyes részeinél) még én is jobbat rajzolnék talán Paint-ben, pedig esküszöm, hogy abszolút nem értek hozzá… Más kérdés, hogy pl. ez utóbbinak ehhez képest egész magas pontszámot adtam, mert amúgy nagyon szórakoztató bizarr-abszurd fekete humorú “gyöngyszemek” voltak, kicsit a Monty Python’s Flying Circus rövid átvezetőihez hasonlatosan.

    • A Mars of Destruction-nél, a Skelter Heaven is rosszabb, ugyanettől a stúdiótól, de a pálmát egyértelműen ez viszi. =D

      “Amúgy te megnézted a második ötven percet is?” -> Öhm, na akkor itt most volt egy kis kavarodás, mert amit én leszedtem anno 2 ovát feliratosan, azok 2X25 percesek voltak.

      Na de nem gond, gyorsan megkerestem és végigpörgettem yokou-n, raw-ban. =) Hát kérlek, ez bizonyos szempontból, még rosszabb volt, mint az első. Ott legalább röhögni tudtam a képtelen hülyeségeken, ezt viszont inkább csak untam. Ennyi újrahasznosított jelenetet, állóképet, miközben a karakter 5-6 mondatot mond, már régen láttam, nem is beszélve a beszúrt ingame jelenetekről. =D

      Asylum Session-ről már hallottam, a másikról még nem, de a képek alapján utóbbi tényleg egész poénnak néz ki. =)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: