Magical Shopping Arcade Abenobashi (2002)

Magical_Shopping_Arcade_Abenobashi_cover

Bizonyára mindenkinek ismerős lehet azaz érzés, amikor az ember már látatlanban előre borítékolja a sikert egy-egy címnek, tapasztalatból fakadó, vegytiszta bizalomból. Hogy kiből, mi képes kiváltani a lelkesedés ezen formáját, az nyilván ízlés és tapasztalat kérdése, abban viszont nincs eltérés, hogy minden ilyen alkalomkor, a néző rendszerint elégedetten csettinthet, mert megkapta azt, amit látni akart, vagy talán még többet is.

A Magical Shopping Arcade Abenobashi, továbbiakban az egyszerűség kedvéért csak Abenobashi, nálam ezt egyértelműen azzal érdemelte ki, hogy egy Madhouse, Gainax koprodukció, akiket személy szerint, a legjobb stúdiók között tartok számon, még ha voltak is néha botlásaik. Ergo, nem csoda, hogy ez az anime, nagy reményeket ébresztett bennem… =)


Párhuzamos paródia

A történet valahol ott kezdődik, hogy két gyerekkori jó barát, név szerint Sasshi és Arumi, élik az átlagos tinédzserek, átlagos életét, az átlagos problémáikkal, az elöregedő Abenobashi kereskedelmi negyedben, Osakában, ahol nincs túl sok izgalom.

Magical_Shopping_Arcade_Abenobashi_01

A hétköznapoknak azonban, hamar vége szakad, amikor egy váratlan baleset következtében, furcsa, természetfeletti események következnek be, és hőseink arra kényszerülnek, hogy párhuzamos világok között utazva, megtalálják a hazavezető utat. A helyzetet pedig csak tovább nehezíti, hogy mint hamarosan kiderül, minden egyes világ, az Abenobashi negyed, különböző alternatívái, és ahhoz, hogy elmehessenek, teljesíteniük kell az adott világban, valamilyen feladatot.

Cselekményvezetés szempontjából, egyszerű, de nagyszerű koncepció, ezzel ugyanis egyszerre biztosítja magának a sorozat azt a szabadságot, hogy majdnem minden epizódot, valamilyen téma paródiájává alakítsanak, tele utalásokkal, helyzetkomikumokkal. Ugyanakkor leveszi a készítők válláról azt a tehet, hogy minden témához, külön karaktereket alkossanak, elég csak a díszletet kicserélni, lévén a karakterek ugyanott vannak, de mégis máshol. Következésképp, a két főkarakter állandó, még a mellékkarakterek, alkalmazkodnak, az adott világ szabályaihoz.

Sasshi és Arumi mellet, igazából két olyan karakter lesz, akik rendszerint kihatással lesznek a cselekményre. Az egyik Eutus, aki egyfajta bölcs mesterként funkcionál, viszonylag keveset szerepel egy-egy részben, és szinte mindig valamilyen tárgyat ad át, valamelyik főszereplőnek, aminek később, általában az epizód vége felé lesz majd nagyobb szerepe.

Magical_Shopping_Arcade_Abenobashi_02

A másik, aki már jelentősebb befolyással bír, a hiperaktív, lelkes, jó kedélyű Mune-Mune, akinek azaz érdekessége, hogy hol ellenségként, hol barátként, hol megmentőként, hol egyszerű statisztaként funkcionál. Egyébiránt folyton Eutus-t keresi, és nem mellékesen, a fanservice elsődleges forrása. =)

Magical_Shopping_Arcade_Abenobashi_03

Az elmúlt évek során, sok paródia animét láttam már, az Abenobashit azonban, minden szempontból a legjobbak közé sorolnám, mert már maga a mennyiség is elképesztő, amit az anime felvonultat, egy-egy epizód alatt. Lesz itt például fantasy világ…

Magical_Shopping_Arcade_Abenobashi_04

Scifi univerzum…

Magical_Shopping_Arcade_Abenobashi_05

Harcművészet…

Magical_Shopping_Arcade_Abenobashi_06

Randi szimulátor…

Magical_Shopping_Arcade_Abenobashi_07

Sőt még a nyugati franchiseok sem ússzák meg…

Magical_Shopping_Arcade_Abenobashi_08

Mindez azonban csak töredéke annak a rengeteg paródiának, utalásnak, cameonak, amit az anime tartalmaz. Szimplán érzékeltetés gyanánt, felsorolom, csak azokat, amiket én felismertem:

Dragon Quest, Gundam, Transformers, Space Battleship Yamato, Captain Harloc Saga, Neon Genesis Evangelion, Hokuto no Ken, Dragon Ball Z, Ranma ½, Golgo 13, Kanon, Card Captor Sakura, Star Wars, Rambo, RoboCop, Terminator 2, Mad Max 2, Matrix, Die Hard, The Thing, Titanic, Tarzan, Speed Racer, Knight Rider, Air Force One, Back to the Future, Twister, Jaws, Indiana Jones, Friday 13, Nightmare on Elm Street, Halloween, Escape from New York, The Exorcist, Monty Python, All Quiet on the Western Front. De említhetnék olyan camoekat is, mint: Bruce Lee, Marilyn Monroe, Elvis Presley, és a többi.

Az anime tehát, lényegében egy hatalmas paródia túra, ahol nagyon sok mindent kifiguráznak, ám emellett van tényleges története, háttértörténete, ami általában nem szokott jól állni, egy komédiának se. Itt mégis sikerült úgy elegyíteni a kettőt, hogy ne elvegyen, hanem hozzátegyen az egészhez. A közhelyes “nem lehet a szerelem útjába állni” és a “ha kitartóak vagyunk, bármit elérhetünk” tanulságok mellett, sikerült jóval érdekesebbeknek is teret adni, mint hogy az “élet néha igazságtalan” illetve ami nekem a legjobban tetszett, hogy legyünk önmagunk, fogadjuk el a való élet nehézségeit, és ne meneküljünk álomvilágokba.

Technikailag az anime, teljesen rendben van. A grafika szemrevaló, igazi időtálló munka, a karakterek, háttérelemek, animációk, effektek, mind a helyükön voltak, ahogy azt egy Madhouse, Gainax anime esetén, elvárja az ember. A zenékről, szinkronhangokról, szintén csak jót tudok elmondani. Utóbbi esetén külön érdekesség, hogy az angol szinkron, kvázi ugyanolyan jóra sikerült, mint az eredeti, és ahogy az eredetire jellemző volt az Osaka dialektus, úgy az angolra, a délies nyelvjárás.


Memorandum

Őszintén szólva, amiért igazán becsülöm ezt az animét, már azon túl persze, hogy egy remek komédia, hogy eszembe juttatta, mit is jelent lelkesedni valamiért. Amikor az ember nem pusztán érdeklődésből, vagy kötelességből néz egy sorozatot, hanem rajongásból. Amikor végre nem azért kell erőt vennem magamon, hogy magamra erőltessek valami roppant idegesítő (Suzumiya) vagy rém unalmas és érdektelen (Bake) storyt. Hanem épp azért, hogy ne érjek túl hamar a végére.

Szokták mondani, élmény és élmény között is különbség van. A Jinrui például egy élmény volt, egy unikum a maga nemében, egy szép, érdekes, humoros, intelligens, tanulságos anime, de mégis hiányzott belőle az a bizonyos plusz. Vagyis amíg néztem, közben simán meg tudtam állni, hogy tartsam a 2-3 rész /nap arányt. (Persze ez is eredmény, ha úgy nézzük.)

Szintén ritkán fordul elő az is, amikor egy animében, keresnem kell a hibákat, és távol álljon tőlem, hogy az Abenobashit, hibátlannak nevezzem (mert olyan anime, nincs) viszont akárhogy is nézem, az egyetlen epizód, amivel elégedetlen voltam, az a 9. volt. Ott határozottan úgy éreztem, hogy lehetett volna rajta még mit csiszolni.

Nyilván ízlésfüggő, hogy ki-mit vár el egy animétől, és kiből, mi képes kiváltani, azt a bizonyos lelkesedést (már csak hogy ezzel a polkorrekt közhellyel éljek). Én ettől az animétől, megkaptam azt a remekül tálalt, látványos, pörgős, hangulatos, töménytelen humort, amit akartam, és még többet is, storyt, mondanivalóval, természetesen a műfaj kereteire szabva. Ennél több, nem is kell. 9/10

Bónusz gyanánt pedig, álljon itt az egyik kedvenc jelenetem… =)

Advertisements

18 hozzászólás to “Magical Shopping Arcade Abenobashi (2002)”

  1. Na ugye! Megmondtam h jó! 😀 Sok eszement baromság történt benne, mintha az FLCL + Excel Saga keveréke lenne, közben mégis volt története.

    • Megmondtad. =)

      Még úgyis, hogy megvan az animének az a “hátránya”, hogy műfajismeretet feltételez, tényleg egy élmény volt, és jól szórakoztam. Bár ezzel sajnos eljutottam arra a pontra, hogy már csak a Nadia az, ami még szóba jöhet.

      Lassan megint készíthetne valami hasonló jót a Gainax, mert a PaSwG óta, nem sok értékelhetőt adtak ki a kezeik közül. Volt egy elmegy kategóriás Medaka Box, egy rosszul adaptált Dantalian no Shoka, meg most ez a Stellás valami, ami nem igazán az esetem.

  2. hmm felkeltette ez a sorozat az érdeklődésem. Egyébként az alapötlet nagyon emlékeztet engem a régi sliders c nyugati sorozatra.

    • Tégy vele egy próbát, ahogy elnézem, idehaza amúgy se túl ismert. =)

      Sliders-re csak nagyon haloványan emlékszem, de ahogy most utánaolvastam, az alapötletben van némi hasonlóság, de amúgy teljesen más a kettő. Az Abenobashi, eleve fantasy vonalon halad, és maga a párhuzamos világok közti utazgatás, csak egy keret, inkább a műfaj paródiákon van a fő hangsúly.

      • csak annyit említettem meg hogy az alapötlet hasonló. Egyébként tettem vele egy próbát, az első részt már megnéztem, később még fogom nézni, eddig egész kellemes kis sorozat. A rajzolása is szép. A karakterek is változatosak, érdekesek. Több fantázia van benne mint a mai animékben

  3. Amit megláttam Kenshirot eldöntöttem, hogy meg fogom nézni. 😀

    Imádom az ilyen paródiákat, sajnos erről az animéről nem hallottam semmit, kösz az infót.

    • Szívesen, szerintem neked is tetszeni fog. =)

      A harcművészet világ az egyik kedvenc epizódom volt, előszedték a téma szinte minden híres képviselőjét. Főleg a Bruce Lee paródia ütött a végén, de az edzés is nagy volt, a Ranmás pandával. =D

      Az abszolút kedvencem viszont egyértelműen a scifi világ volt, Mune Mune mint Captain Harlock, valami oltári volt. =D De legalább ennyire ütött a date simes rész is, illetve a Hollywoodi. =)

      • “Az abszolút kedvencem viszont egyértelműen a scifi világ volt, Mune Mune mint Captain Harlock, valami oltári volt. =D”

        Meggyőztél. Lesza*om, hogy van még 120 várós torrent, összesen 100 giga hellyel, berakom ezt is. 😀

      • Ha bírod a műfajparódiákat, és Gainax-ék elborult stílusát, akkor sanszosan tetszeni fog. =)

        A scifis rész a legpörgősebb, legőrültebb mind közül. Persze ez nem is csoda, mert azt “Mr. Gurren Lagann” rendezte. =D

  4. Ez tényleg haláli volt, vígjátékként csillagos ötös, bár a vége tulajdonképpen lenullázta a karakterfejlődést.

    • Az nekem is furcsa volt, hogy a legvégére, minden pozitív véget ért, de őszintén szólva, mivel eleve nem a storyért néztem az animét, hanem a poénok miatt, az se zavart volna, ha végig csak a világok között utazgatnak, aztán a végén haza érnek, és ennyi. =)

  5. Ma néztem meg… Jó volt. 🙂

    Tetszett, hogy azért egy picit átmerte lépni a paródia-keretet, és mert egy csöppnyit komoly is lenni. Szerintem (de te is említetted) szólt arról is, hogy egy idő után el kell hagyni a gyermekkort, a felnőtté válás érdekében, és nem megoldás, ha valaki a problémái elől a geek-világba menekül. Picit egzisztencialista volt, de úgy, hogy közben azért megmaradt paródiának.

    Az Excel Saga mellett talán a második legjobb japán paródia, amit valaha láttam. (A Konosuba ehhez sehol sincs!)

    A Member-féle magyar felirattal nézted meg? Vagy angol szinkronnal?

    • Dehogy, eredeti nyelven, angol felirattal. Illetve utána angolul, mert az amcsi szinkronja, baromi jó lett. =)

      Az utolsó anime, amit magyar feliratosan próbáltam végignézni, az FLCL volt, de az annyira kínos volt, hogy inkább néztem angolul.

      Azt mondjuk nem tudtam, hogy az Abenobashihoz, pont Membi csinált feliratot, de ez nálam kb. még egy érv amellett, ismerve a Member féle “humort”, hogy még véletlenül se próbáljam meg. =)

      • “ez nálam kb. még egy érv amellett, ismerve a Member féle “humort”, hogy még véletlenül se próbáljam meg”

        A nézése közben, egy pillanatra elgondolkodtam azon, hogy a sok káromkodás tényleg hozzátartozik a karakterekhez, vagy pedig egy olyan plusz, amit Member önszorgalomból tett hozzá az anime-hez.

        “Az utolsó anime, amit magyar feliratosan próbáltam végignézni, az FLCL volt, de az annyira kínos volt, hogy inkább néztem angolul.”

        Magyarán, ha jól értem, nem igazán bízol a magyar feliratozásban.

        A Ricz/Ronin Factories feliratozásában megbízok. A Rozen Maiden feliratozásával megvoltam elégedve. Mondjuk, van, amikor Ricz is elveti a sulykot: kicsit néztem, amikor a Nyaruko egyik karaktere az “Eszem-faszom megáll” kifejezést használta a Ricz-féle feliratozásban. Tudtommal, ez tipikusan magyar mondatszülemény, kicsit kilóg a japán szövegkörnyezetből.

        Más fordítók is tudnak csodát művelni. A Watamote “nekimegyek a Dunának” emlékezetes húzás volt. De a legjobb élményem a Pandora Hearts volt, ahol a feliratkészítő úgy gondolta, még keményebb lesz az anime, ha önkényesen “baszd meg!”-et és “kurva anyád”-at rak a szereplők szájába.

      • Voltak benne káromkodások, bár azok is inkább csak ilyen direkt poénos szituációkban, mint a fentebbi “Fuck Yeah!” jelenet. =) Hogy ezeke mellé Membi még mivel “javította” fel a fordítást, azt nem tudom, de ismerve az ő humorát, nem sok jóra számítok.

        Igazából nem lennének rosszak a magyar feliratok, csak itt is az a baj, hogy sok subber valamiféle megmagyarázhatatlan kényszert érez arra, hogy öncélúan poénkodjon. Vagyis olyan kifejezéseket, poénokat költenek bele direkt, akár még a szöveghűség kárára is, amik itthon, egy magyar ember szájából lehet viccesek lennének, de egy japán animénél hülyén jönnek ki.

        Anno az amcsiknál is nagy divat volt ez, hogy mindent amerikanizálni próbáltak. Más téma, hogy az ott főleg a helyi szinkronos verziók hülyesége volt, még a fanok legtöbbször épp arra törekedtek, hogy minél hűbben adják vissza az eredetit.

      • “Mondjuk, van, amikor Ricz is elveti a sulykot: kicsit néztem, amikor a Nyaruko egyik karaktere az “Eszem-faszom megáll” kifejezést használta a Ricz-féle feliratozásban. Tudtommal, ez tipikusan magyar mondatszülemény, kicsit kilóg a japán szövegkörnyezetből.”

        Amúgy igen, ez ugye a Ford Fairlane filmből terjedt el. XD Ott az volt, hogy eredeti angolban Ford “unbelievable” helyett mindig azt mondta, hogy “un-fuckin’-believable!” és hát mivel magyarul a “hihe-bazeg-tetlen” eléggé szarul hangzott volna, ezért kellett valami frappáns, de magyarban is hasonló kifejezés, ez lett az “Eszem-faszom megáll!” 😀 (Imádom azt a filmet, angolul és magyarul is király, pedig némileg más élmény a két verzió… XD)

      • Ha már a Member-féle felírat szóba jött, a legrosszabb a 13. rész lett, ahol nem elég, hogy késik a felírat, de Member egy angol felirattal ellátott epizódra égette rá a magyar feliratot, aminek következtében szinte olvashatatlan az egész.

        Erről egyébként magad is megbizonyosodhatsz. Valami borzalmas, trehány meló. 😦

      • Ezen most azért röhögtem inkább, mert eszembe jutott, hogy régen még ezen az “Araki-Member Doujinshi” címen nyomult. Na gondoltam rákeresek, mit dob erre a google, és igen, kidobta a régi Member fészket, hát valami fergeteges dolgok vannak ott. =D AnimeCritics még az eredeti “minőségben”, Member zenei albumok, politizálós flash játékok, full üres Membi fórum, óriási Kalóz párt promó, trollface mindenfele.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: