Shadow Warrior (2013)

Shadow_Warrior_2013_00

Avagy Lo Wang visszatér, ráadásul PC exkluzív formában…


“The fortune cookie didn’t say anything about this!”

Akik hozzám hasonlóan régebb óta járatosak a videojátékok világában, azok minden bizonnyal találkozhattak már, de legalább is hallhattak a Shadow Warrior-ról, ami anno a ’90-es évek ismert nevei közé tartozott.

Akárcsak a Blood, a Rednecks Rampage, vagy az Exhumed, a Shadow Warrior is abba a bizonyos “másodhegedűs” kategóriába tartozott akkoriban. Vagyis a maga módján ugyan egy nagyszerű, emlékezetes játék volt, de mégse vált olyan ismerté és elismerté, mint amilyen a Wolfenstein 3D, a Doom, vagy hogy a hozzá legközelebb állót említsem, a Duke Nukem 3D volt.

A Shadow Warrior, lényegében az említett Duke Nukem 3D által kitaposott ösvényen haladt, annak komolytalan, önironikus stílusát használta, csak ezúttal nem az amerikai, idegenirtó akcióhős téma volt a terítéken, hanem a távol keleti kultúra, és annak tipikus kliséi kerültek a célkeresztbe. (Érintőlegesen beleértve az animék is.) Technikailag pedig túl is nőtt a 2 évvel korábban megjelent “elődjén”, és olyan lehetőségekkel, megoldásokkal rukkolt elő, amik akkoriban még ritkaságszámba mentek. Ilyen volt például a járművezetés, létramászás, vagy az átlátszó vízfelület. Ergo, a saját korában egy jól összerakott, ötletes alkotásnak számított, ami a 3D Realms 2. leghíresebb FPS-évé vált.

Nem véletlen, hogy ha valahol felmerült a Duke Nukem név, és / vagy annak akkor még készülő folytatása (Forever), kisvárta mindig előjött a Shadow Warrior is, amit legalább annyian szerettek volna, ha újra előveszik, és méltó módon folytatják, vagy felújítják. Sajnos azonban, mivel a Duke Nukem Forever körüli herce-hurca, szó szerint felemésztette a 3D Realms-t, ezért sokáig még azt se lehetett tudni, egyáltalán a Forever megjelenik e valaha is, nem hogy egy esetleges új Shadow Warrior szóba jöjjön.

Ezek után, nyilván érthető, hogy mikor idén, 2013 májusában napvilágot láttak az első hírek egy készülő új Shadow Warrior játékról, amiről még azt se lehetett akkor tudni, mi lesz (folytatás, remake, vagy valami teljesen más) sokan felkapták a fejüket ezen hír hallatán azok közül, akik számára nem közömbös ez a cím. A helyzetet pedig csak érdekesebbé tette, hogy a fejlesztést nem valami nagyobb, híresebb fejlesztő brigád vállalta be, mint mondjuk a Gearbox, akiket sokan logikusnak gondolhattak volna a DNF után. Hanem egy kis, feltörekvő lengyel csapat, a Flying Wild Hog álltak a projekt mögött, akik anno a Hard Reset című cyberpunk FPS-el váltak viszonylag ismerté.

Mint a legtöbb emberben, e hír hallatán, bennem is sok kérdés merült fel a várható végeredményt illetően, ám mivel a Hard Reset anno, közepes költségvetésű játékhoz képest, meglepően jó minőséget nyújtott, és kifejezetten jól hozta a kora 2000-res évek FPS-inek stílusát, ezért bizakodva vártam a megjelenést. Meglepő módon, túl sokáig nem is kellett várnom, hisz a lengyel srácok még idén, szeptember végén kiadták a játékot.

Lássuk hát, mire mentek vele…


“Lo Wang in the house!”

A történet ott kezdődik, hogy a fiatal Lo Wang, a Zilla Enterprise nevű, egyébként alvilági kapcsolatokkal rendelkező óriásvállalat megbízásában jár el, hogy megszerezzen egy híres, a legendák szerint misztikus erővel bíró katanát, a Nobitsura Kage-t, a könnyebb, avagy a nehezebb úton.

Shadow_Warrior_2013_01

Az üzletet azonban nem sikerül nyélbe ütni, olyannyira nem, hogy hősünk némi küzdelem után, alulmarad a kardot birtokló mesterrel szemben, és fogságba esik. Sokáig azonban nem kell raboskodnunk, mert mielőtt még a sorsunk megpecsételődhetne, nem várt, természetfeletti csapás következik be, és az egész környéket démonok árasztják el, ezzel akaratlanul is elősegítve, a mi szabadulásunkat.

Egyedül azonban nem sok esélyünk lenne hosszútávon a pokolfajzatok ellen, ezért hamarosan szövetségre lépünk majd egy kóbor lélekkel, a sajátos humorérzékkel megáldott Hojival.

Shadow_Warrior_2013_02

Tehát lényegében az új Shadow Warrior, reboot és előzmény is egyszerre. Ez a kettősség pedig nem csak a történetre, hanem a játékmenetre is jellemző lesz.


Shooter / Slasher

Akárcsak a fejlesztők előző játéka, a Hard Reset, az új Shadow Warrior is egyfajta hibrid, ami hidat képez a klasszikus, és a modern játékmenet között. Megtalálható benne minden, ami a régi vágású klasszikusok védjegye volt, ugyanakkor ezt ötvözi a manapság divatos, modern elemekkel, amik szerencsére nem elvesznek, hanem hozzátesznek mind a látványhoz, mind a hangulathoz, mind magához a harcokhoz.

Akárcsak a régi vágású FPS-ekben, más dolgunk nem nagyon lesz, mint továbbjutni egyik pályáról a másikra, miközben szakaszosan rontanak ránk, a csapatban támadó ellenfelek, akik mind harcmodor, mind képességek tekintetében eltérnek egymástól. Lesznek agresszívabbak, taktikusabbak, közelharcra és lövedékekre specializálódottak, sőt olyanok is, amik védekeznek, vagy épp repülnek. Illetve lesznek majd nagyobb főellenségek is, akiknek rendszerint a gyenge pontjait kell megtalálnunk.

Shadow_Warrior_2013_03

Hogy ne legyen annyira könnyű dolgunk, az életerőnk nem regenerálódik magától, ezért az elvesztett életerőt, különböző méretű gyógy csomagok begyűjtésével tudjuk majd pótolni. Mint ahogy a lőfegyvereinket se szakaszosan elhelyezett, kimeríthetetlen lőszeres ládák fogják maximumra tölteni, hanem minden fegyverhez, külön kell összeszednünk a pályákon elszórt lőszercsomagokat. Cserébe egyszerre nálunk lehet majd minden fegyver, vagyis ahogy régen, most sincs limit.

A fegyverarzenál pedig igencsak változatos lesz. A klasszikusabb lőfegyverek, mint a pisztoly, gépfegyver (ez lehet duál is) és a shotgun mellett, lesznek kevésbé hagyományos darabok is, mint például a levágott démonfej, kivágott démonszív, és természetesen mindig kéznél lesz az egyik legfontosabb fegyverünk is, a katana. Hogy ezt miért emeltem ki? Nos azért, mert őszintén szólva, eddig nem sok olyan hagyományos mész és lősz FPS-t láttam, ahol az alap közelharci fegyvert különösebben ki lehetett volna használni, ami természetesen, valahol érthető is, hisz a műfaj nevéből adódóan, alapvetően nem erről szól.

A legtöbb FPS-ben, a közelharci fegyver csak amolyan végső megoldásként kap helyet, hogy ha minden kötél szakad, legyen valamihez nyúlni. Így a játék korai szakaszán, és néhány olyan ellenfélen kívül, amire kár lőszert pazarolni (lásd: például a Half-Lifeban, a headcrabek), nem fogjuk használni, mert ha ahhoz kell nyúlnunk, az már régen rossz, és sanszosan mi húzzuk majd a rövidebbet. A Shadow Warrior-ban azonban, sikerült úgy kiegyensúlyozni, felépíteni a harcrendszert, hogy az alap katanánk van annyira hatékony, praktikus, hogy a legtöbb szituációnál megadatik nekünk, a választás lehetősége. Mi dönthetjük el, hogy milyen módon kívánunk végezni az adott ellenfelekkel. Telepumpálhatjuk őket ólommal, de ha a pengékhez nyúlunk, akkor se lesz okunk a félelemre. Értelemszerűen, ilyenkor persze érdemes lesz mérlegelni, hisz egy többszintes, nagy nyílt téren, és egy szűk folyosókból, kisebb beugrókból álló helységben, mások lesznek a taktikai lehetőségeink.

Hogy ez a kettős rendszer működhessen, és ami fontosabb, hogy jól működhessen, a fejlesztők egy nagyon egyszerű kombó rendszert helyeztek el a játékba, amit részben talán az Unreal Tournament Adrenaline kombóihoz tudnék hasonlítani, csak szerepe van benne az egérnek is. Ergo, körülbelül olyan kombókat kell elképzelni, mint hogy előre, előre, bal egér, vagy hátra, hátra, jobb egér hosszan, és a hasonlók. Viszont ha már eddig eljutottak a fejlesztők, akkor ostobaság lett volna itt megállni, ezért ehhez a rendszerhez hozzátettek még RPG elemeket is.

Önmagában ebben, nincs semmi újdonság, hisz manapság már majd minden akciójátékban van lehetőség a fejlődésre, fejlesztésekre, craftolásra, vagy akár mindháromra. Viszont a legtöbb helyen ezek az elemek, érdemben nem tesznek hozzá a játékmenethez, sőt van ahol kifejezetten feleslegesek és kihasználhatatlanok. A Shadow Warriorban azonban, sikerült ezeket az elemeket, a kombó rendszer úgymond kiszolgálóivá tenni, ezért bár a játék ezek nélkül is játszható lenne, de kétségkívül hamarabb el lehetne unni.

A játékban háromfajta dolgot tudunk gyűjteni, pénzt, karma pontokat, ami az XP helyi megfelelője, és úgynevezett Ki kristályokat. A pénz értelemszerűen, a fegyvereink fejlesztésére szolgál, amit érdemes lesz alaposan átgondolni, hogy mire költjük el, mert a fejlesztések bizony nem olcsók, pláne a komolyabbak.

Shadow_Warrior_2013_04

A karma pontokat, az ellenfelek leölése után kapjuk, minél durvábban, stílusosabban végzünk velük, annál többet. Ha összegyűlik a kellő mennyiség, kapunk egy karma pontot (szintlépés), amit valamilyen passzív képesség, vagy erősebb kombók kioldására, illetve a már meglévők hatékonyabbá tételére költhetünk el.

Shadow_Warrior_2013_05

A Ki kristályokat pedig, különféle természetfeletti képességek (skillek) elsajátítására, fejlesztésére használhatjuk fel, amik színes tetoválások formájában, megjelennek a testünkön.

Shadow_Warrior_2013_06

Grafikailag a játékon ugyan látszik, hogy nem egy tripla A-s, nagy költségvetésű címmel van dolgunk, és néhol kicsit erősebb a bloom effekt a kelleténél, ám ettől függetlenül a látvány, szerintem teljesen rendben van. Cserébe, akárcsak a Hard Resetben, a legtöbb tereptárgy és pályaelem, reális fizikával rendelkezik, és rombolható, amit a harcok folyamán, nagyszerűen ki is lehet használni.

Shadow_Warrior_2013_07 Shadow_Warrior_2013_08 Shadow_Warrior_2013_09

További jó pont, hogy a Hard Reset legnagyobb gyengéjét, a rövidséget, ezúttal sikerült orvosolni. A Shadow Warrior, 17 fejezetből áll, amiken ugyan végig lehetne szaladni, akár negyedóra alatt is, ám a fejlesztők erre is kitaláltak két jó megoldást, méghozzá ismét a klasszikusoktól merítve.

Hogy elkerüljék azt a problémát, hogy a játékos túl gyorsan elérjen a pálya végére, zárt ajtókat helyeztek el, amiket csak úgy lehet kinyitni, ha egy mellékút végén, megtaláljuk a szükséges kulcsot, kapcsolót.  Vagy ha az ajtó mágikus gáttal védett, akkor a mágiát fenntartó szobrot, oltárt kell elpusztítani. Illetve minden pályán elrejtettek különféle secreteket, amiket bizony érdemes lesz keresni, hisz az ott rejlő jutalom, rendszerint megéri a fáradtságot.


“Oh, damn, I’m running into walls now!”

Végül pedig essen szó a játék humoráról, ami jórészt most is Lo Wang beszólásaiból, és Hoji kommentárjaiból fog állni, de természetesen nem maradhatnak ki a különféle pop kulturális utalások sem, amiből lesz bőven…

Shadow_Warrior_2013_10

Mégis számomra a szükséges plusszot ezen a téren, ami ahhoz a bizonyos átütéshez kellett, leginkább az adta meg, hogy a játékon (és szerintem ez az egyik legfontosabb szempont egy felújításnál) látszik, hogy a fejlesztők szeretetből csinálták, és vélhetően maguk is jó pár órát beleöltek anno, az eredeti játékba, mert rengeteg visszautalás lesz rá.

Például visszatérnek mindenki kedvenc, egymással játszó nyuszijai (ez kapcsán lesz majd egy új fricska is, de ezt nem lövöm le)…

Shadow_Warrior_2013_11

Játék automatán futó régi rész…

Shadow_Warrior_2013_12

Valamint az elhíresült anime babek se maradhatnak ki… =D

Shadow_Warrior_2013_13(“Lo Wang soap you good.”)

Shadow_Warrior_2013_14(“Those real tits?”)

Itt apró eltérés amúgy, hogy még az eredeti játékban, némelyik sunyin előhúzott a mellei, lábai közül egy uzit, és ilyenkor le lehetett őket lőni, itt már csak amolyan easter egg funkcióval bírnak.


“Who wants some Wang?”

Összességében tehát azt tudom mondani, hogy szerencsére egy nagyszerű reboot látott napvilágot, az új Shadow Warrior képében, ami közepes költségvetésű, közép árkategóriás játékként, maximálisan megéri, a teljes árú vételt. A Flying Wild Hog játékaira pedig, ezek után nagyon oda fogok figyelni, jó lenne egy újragondolt Blood is, hasonló minőségben felújítva. =) 8.5/10

Reklámok

14 hozzászólás to “Shadow Warrior (2013)”

  1. Amikor az elején felcsendült Stan Bush-tól a The Touch már akkor kilóra megvett az egész és még csak el sem kezdődött! Amúgy egyetértek az írással, egyszerű de baromi szórakoztató és humoros FPS, amivel tényleg élvezet játszani. Még az eredetihez is meghozta a kedvem! 🙂

  2. Nekem is megfordult a fejemben, hogy lehet újra fel kéne tenni, mert a gépen itt figyel rarban. =) Amit sajnálok, hogy az ahhoz készült HRP, évek óta nem frissült, de legalább most kaptunk végre, egy jó rebootot. =)

  3. Kiváló játék lett, az év meglepetése. 🙂 Minden rebootnak, remakenek kb ilyen jól kellene sikerülnie. Megmaradt a régi hangulat, a régi stílus, új grafikával, új ütős poénokkal, ahogy kell. Kár h sok helyen lehúzák ilyen 5 pontokra.

  4. Egyértelműen azoknak a régi fanoknak szól ez a reboot, akik akkoriban kezdtek el megismerkedni a videojátékok világával, amikor az eredeti játék még új volt, és nosztalgikus érzéssel gondolnak rá vissza. Ergo, a legújabb COD:MW3 és BF3 rajongó 10 évesek nem fogják értékelni, de ez valahol természetes, hisz nem is nekik készült.

    Persze olvastam olyan kritikákat, ahol olyan közhelyekkel dobálóztak minduntalan, mint hogy: “ötlettelen, unalmas, ismétlődő” ami egyébként kapásból elmondható, például a fentebb említett címekről. Illetve itt is bekövetkezett, ugyanaz a röhejesen paradoxon, mint anno a DNF-nél, miszerint egyszerre beszélnek arról, hogy azért rossz a játék, mert: “Idejétmúlt, a mai modern igényeknek nem felel meg.” és arról, hogy: “Nem elég retro, nem ugyanolyan, mint a régi”. =S

    A reboot eleve valaminek az újraértelmezése, evidens, hogy nem lehet ugyanolyan, mint a régi. Már csak azért se, mert van egy technikai minimum, amit hozni kell. Sikerült az eredeti játék hangulatát megőrizni úgy, hogy közben újítottak. Mi más kellett volna még? =/

  5. Ha sikerült leküzdenem egy idegesítő driver problémát (elvileg hajnalban sikerült, de ma este még teszek egy hosszabb próbát), akkor mindenképp kipróbálom (a hiba az [volt], hogy bizonyos időközönként kilépett az asztalra a legtöbb játékprogram, mint a Call of Pripjaty vagy a Telltale-féle Walking Dead). Ha csak nem jut olyan sorsra, mint a Saints Row 3, hogy szakad tőle a gép, vagy az Assassin’s Creed III és a Tomb Raider, hogy egyszerűen el se akar indulni, pedig a minimum megvan rá.

    • Mondjuk minimum követelmény esetén nem mindig fut jól a játék. Lehet érdemes lenne kicsit fejlesztened. Játék alatt általánosságban írok 🙂

      • Ha fizeted… 😀

      • Na igen, ez is erősen pénzmag kérdése. Spec nekem se lenne most hírtelem 200k zsebben, valami új, ütős vasra. =)

        Igaz, a mostani gépem se volt akkor, annyi, csak az volt a plafon, amíg hajlandó voltam elmenni.

  6. Nekem flottul ment majdnem maximális beállítások mellett, pedig az én gépem se annyira új már, egy 4 éves konfig.

    Ha szeretted anno az eredeti játékot, akkor valószínűleg tetszeni fog. =)

    • Ahhoz sajnos nem volt szerencsém, csak ugyanazon év másik terméséhez, a Bloodhoz. Viszont talán a vidkarim az egyetlen, ami új, az is 4-5 éves. A proci 11-12, ez fix (AMD Athlon64). Szóval a konfig átlag 7-8 éves, de a Skyrim rendesen megy rajta, a Stalker is… Szóval sokszor nem is a gáma baja, hanem a driveré (most visszatettem a gyárit, mert a frissítés sokszor csak problémát okozott).

  7. Na ez már érdekel! És mennyivel korrektebbnek tűnik mint az elbaszott DNF!

    • A DNF-nél egyértelműen jobbnak mondanám, bár én azt se tartom egy rossz játéknak. Azért megvoltak benne a tipikus Duke-os poénok, beszólások, lehetett macho, vagy épp kifejezetten elborult hülyeségeket csinálni. A beígért helyszíneket mind megkaptuk, volt sok interakciós felület, el lehetett ütni az időt az edzőteremben, bárban, stb. Sőt azok az ügyességi, puzzle részek, amiket összezsugorítva kellett megoldani, szerintem kifejezetten ötletesek, jópofák voltak.

      Azt elismerem, hogy a DNF nem ért fel a 3D-hez, és nem is azt az epic valamit kaptuk, amit anno beígértek nekünk, az azóta kultikussá vált 2001-es trailerben, de nem is lett annyira rossz, mint ahogy azt sokan állítják. Persze most elsősorban a PC portról beszélek, mert a konzol portok egyértelműen gyengébbek lettek, főleg a PS3 port.

      Szóval addig oké, hogy van akinek nem tetszik, csalódott benne, részben meg tudom érteni. Viszont ha a DNF-re azt mondjuk, hogy 5/10, akkor elég visszatetsző, amikor az illető mellette a RE5-re, vagy az FF13/2-re ilyen 8 pontokat ad, és azokat méltatja, hogy mennyire “méltó” folytatások. =/

      Na de visszatérve az Shadow Warrior-ra, szerintem mindenképp tegyél vele egy próbát, még ha aztán nem is nyeri el a tetszésed. =)

  8. StarWolf Says:

    Tényleg remekül sikerült játék lett. Az eredetit régen nagyon szerettem, a Duke3D mellett az volt az egyik legjobb FPS, és az még igazi 3D Realms minőség volt. Meg is vettem Steamen a Duke Nukem 3D Megaton Edition mellé akcióban. 🙂

    Rátérve az új Shadow Warriorra, tartottam tőle hogy olyan bénácska lesz mint amilyen az új Rise of the Triad lett, de pozitívan csalódtam benne. Az egész játék zseniális, tűrhető story, sok akció, rengeteg poén, szemet gyönyörködtető látvány, és hálistennek nem csak 4 óra az egész. Egyedül Wang szinkronjával nem sikerült megbarátkoznom, az a régiben 1000x karakteresebb volt.

    Nem állítanám hogy hiánypótló alkotás, de jó látni hogy végre törődnek az Old School FPS-kel, nameg inkább ez mint a sok csili-vili grafikás, de tartalmilag nulla újhullámos FPS.

    • Való igaz, hogy annak ellenére, hogy az FPS-ek régen is nagyrészt mind ugyanazt a formulát követték (labirintusszerűen felépített pályák, kulcsok keresése, stb.) mégis sikerült belevinniük annyi egyediséget, hogy ne érezzük őket egyformának.

      Ma ellenben úgy veszem észre, hogy van 2-3 jól bejáratott téma (terroristák, zombik, idegenek), és azon kívül nem nagyon mernek variálni a körítéssel. Talán a hozzáállással lehet a baj, és ezért érződik a többségük, rutinból összedobott, lelketlen iparosmunkának.

      Wang szinkronjával nekem itt se volt semmi bajom. Igaz, hogy nem az a sztereotipizált, hamis ázsiai akcentussal hadaró, félőrült, perverz sensei, mint a régiben, de ez szerintem betudható annak, hogy ez egy előzmény, és itt még a fiatal Lo Wang-et alakítjuk. =)

      Ami nekem inkább hiányzott az Wang úgymond lúzer oldala. Vagyis még Duke-ért bolondultak a csajok, mindenféle különösebb indok nélkül, és mindig elnyerte méltó jutalmát, miután szétrúgta az idegenek seggét. Addig Wang-et épp hogy indokolatlanul rühellték a csajok, hiába rúgta szét a démon ninja hadsereg seggét. Egyedül Sailor Moon, vagyis Wang Moon volt hozzá kedves. =D

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: