Visszatekintő – Négyszeres űrrobbanás

Ebben az összeállításban, 4 nagy gyerekkori kedvencemet fogom most bemutatni az úgynevezett scrolling shooter műfajból, mely mára sajnos kikerült a mainstreamből, és az indie kategóriában él tovább.

A következőkben nézzétek el nekem, hogy egyik játék háttértörténetébe se fogok belemenni. Egyszerűen azért döntöttem így, mivel a műfaj jellegéből adódóan, pár soros alibi plotnál többről, egyik címnél sincs szó. Ráadásul a lényege is mindnek ugyanaz. Jönnek az idegenek, nekünk pedig az a feladatunk, hogy valami lehetetlen mennyiséget pusztítsunk el belőlük, ezzel meghiúsítva, az inváziós törekvéseiket. Akit meg nagyon érdekel a story, az ingame úgyis megtudhatja, természetesen korhoz hű, szöveges formában.


Raptor: Call of the Shadows

A legismertebb, és egyben a legöregebb cím mindközül. A Cygnus Studios, 1994-ben készült, vertikális lövöldéje, nagyszerű zenékkel, és kiváló scifi hangulattal, a sötétebb fajtából.

Raptor_01

A Raptor összesen 27 pályát tartalmaz, 3 egyre nehezedő szektorra osztva (Bravo, Tango, Outer Regions) amik között szabadon választhatunk.

Raptor_02

A hajónkat az egyes pályák után, a hangárban tudjuk fejleszteni, az ellenségek megsemmisítésért járó pénzből, melyből elsősorban fegyvereket vásárolhatunk. Ezek lehetnek levegő-levegő, vagy levegő-föld hatósugarúak. Valamint vásárolhatunk még egyéb extrákat, mint például energia pajzsot, és mini atomot.

Maga a játék elég jó, konzisztens atmoszférával bír. Az ellenfelek, főellenségek azonban, nem igazán taktikusak. Az átlag ellenfelek döntő többsége szemből érkezik, van közöttük gyors és lassú, illetve tüzelő és kamikaze fajta (utóbbi elenyésző mennyiségben). Mivel a bossok kizárólag a tűzerejükkel próbálnak érvényesülni, így megfelelő taktikával, viszonylag egyszerűen ki lehet őket cselezni.

Érdekesség, hogy a játékban rengeteg megszállt civil épület, jármű, híd, egyéb objektum található, amiket láncreakcióban felrobbantani, gyakran nagyobb élvezet, mint az ellenfeleket lelőni.

Fejlesztő: Cygnus Studios
Évjárat: 1994 (eredeti), 2010 (újra kiadott)
Típus: Vertikális
Játékmód(ok): Single
Értékelés: 8/10


Stargunner

Szintén az ismertebb címek közé tartozik az Apogge Software, 1996-ban megjelent remekműve, mely egy egészen más megközelítést használ, mint a Raptor. Horizontális shooter, mely már nem 2D raszteros, hanem előre renderelt, 3D grafikus megjelenítést használ. A saját korában ezért, műfaja legszebb darabjának számított.

Stargunner_03

A játékost 4 fejezet, és összesen 33 változatos szint várja. Amelyek között, lesznek űrben játszódó, bolygó felszíni, sőt még víz alatti pályák is.

Stargunner_02

Alapfegyverünk kétfajta lehet, piros lézer, ami egyenes vonalban aprít, illetve kék plazma, ami gyengébb, viszont szórással teríti be a pályát. Hasonlóan a Raptor-hoz, a hajónkat itt is vásárlásból tudjuk fejleszteni, ám itt az ellenfelek megsemmisítésért, csak credit pontokat kapunk. A fejlesztésekhez szükséges pénzt, a belőlük kieső, lebegő zöld kristályok begyűjtésért kapjuk.

Stargunner_01

Eltérően a Raptor-tól, a Stargunner-ben a hajtóművét is lehetőségünk van cserélni (gyorsabb mozgás, jobb manőverezés), illetve vehetünk az űrhajónk körül keringő dronokat is, amik felfogják a nekünk szánt lövedékek egy részét, és képesek meg is semmisíteni, a túl közel merészkedő ellenfeleket. (Ergo, nincs impact damage.)

A játék nehézsége jól eltalált, sokszor nem is annyira a mennyiséggel, mint inkább a minőséggel próbál érvényesülni. Mint a horizontális shooterekben általában, a pályán alul, és felül is lehetnek platformok, valamint bizonyos pályákon, lesznek úgynevezett danger zone szakaszok, amikor például meteoresőt, vagy rakéta vihart kell túlélni. Ilyenkor nem is igazán a tűzerő az, ami számít (persze nyilván segít) hanem inkább a manőverezési képességeinket teszi próbára a játék.

Az ellenfelek változatosak, úgy megjelenítésben, mint viselkedésben. Jönnek szemből, felülről, alulról. Alakzatba tömörülve, libasorban, vagy épp szétszóródva. Vannak ellenfelek, amik képesek a sebességüket változtatni, kettéválni, rendelkeznek másodlagos fegyverzettel, a megsemmisülésük előtt dobnak be valami speciális támadást, vagy visszafordulnak, mielőtt kimennének a képből. A főellenségek többsége, hasonlóan ötletes megoldásokkal bír. Többségük egyszerre veti be a tűzerejét, manőverezik valamilyen taktika szerint, és némelyikük több részből áll.

Érdekességként a titkos powerupokat tudnám kiemelni, melyek gyakran az egyes platformok, különböző részein megjelenő kék csillogások érintésével hívhatók elő. Valamint hogy a powerupok forgathatók, így mindig két lehetőség közül választhatunk.

Fejlesztő: Apogge Software
Évjárat: 1996 (eredeti), 2005 (freeware)
Típus: Horizontális
Játékmód(ok): Single
Értékelés: 9/10


Vanguard Ace: Vertical Madness

A malajziai székhelyű Imaginative Illusions első arcade PC játéka, még 1996-ból. Meglehetősen ritka darab, így a teljes verzióhoz hosszá jutni, elég körülményes, de azért rá lehet lelni.

A Raptorhoz hasonlóan, egy verikális shooterről beszélünk, ami kapásból két olyan tulajdonsággal bír, amivel a többi versenyző nem. Egyrészt támogatja a flash megjelenítést, valamint lehetőségünk lesz 5 különböző űrhajóval belevágni a kampányba, amik mind egyedi képességekkel bírnak.

Vanguard_Ace_02

Az egyik űrhajó gyorsabb, de gyengébb, még a másik lassabb, de erősebb. Az egyik koncentrált tűzerővel operál, még a másik minél nagyobb területet próbál tűz alatt tartani. Az egyik különleges képessége, hogy egy boss méretű űrhajót hív segítségül, ami gyorsan megtisztítja a terepet, még a másik egy nagy felerősített lézersugárral éget porrá mindent maga előtt. De lesz olyan is, amelyik egy hajtóanyag bombát dob le, ami magához ránt minden ellenséget, sőt olyan is, amelyik az egy rövid időre, képes megállítani az időt.

Vanguard_Ace_01

Fejleszteni csak a fő fegyverzetet tudjuk, a pályákon elszórt powerupok segítségével, illetve ezekből tudjuk, a speciális támadás bevetéséhez szükséges energiát is pótolni.

Sajnálatos módon azonban a Vanguard Ace-nek, van egy nagy hibája, ez pedig a rövidsége. Mivel hogy a teljese verzió, mindössze 6(!) pályából áll. Igaz, hogy ezek kétszer olyan hosszúak, és intenzívek, mint például egy Raptorban, de még így is meglehetősen kevés.

Jó hír viszont, hogy a játék, támogatja a co-op módot, amit rögtön fel is ajánl, amint belevágunk a kampányba. Így akár ketten is neki lehet ülni. Támogatja a billentyűzetet, egeret, és a joysticket is.

Fejlesztő: Imaginative Illusions
Évjárat: 1996
Típus: Vertikális
Játékmód(ok): Single, Co-op
Értékelés: 7/10


Nebula Fighter

Az olasz illetőségű HoloDream fejlesztése ez a horizontális shooter, még 1997-ből. Játékmechanikailag nagyon hasonlít a Stargunner-re, például ugyanúgy előre renderelt, 3D grafikus megjelenítést használ (némiképp fejlettebbet), viszont bizonyos megoldásokban egyezik a Vanguard Ace-el is.

Nebula_Fighter_01

A kampány 3 fejezetből és 21 pályából áll, melyek egymás után következnek. Tehát nem lehet köztük választani.

Akárcsak a Vanguard Ace, a Nebula Fighter is támogatja a co-op módot, és a fegyvereket, fejlesztéseket, nem megvenni, hanem összegyűjteni lehet. Új fegyvereket a pályák végén legyőzött főellenségektől lehet szerezni (az övéket), amiket a sima ellenfelekből kihulló booster anyaggal tudunk erősíteni, 3 szinten keresztül. Illetve a jellegzetes külsejű tárolók megsemmisítésével, egyéb kiegészítőkhöz is hozzájuthatunk, mint célkövető rakéta, célkövető plazma, quad oldal rakéta, mini nuke, és a többi.

Nebula_Fighter_02

Az ellenfelek ugyan kevésbé taktikusak, mint a Stargunnerben, cserébe még több irányból jönnek, például hátulról, sőt ami igazán érdekes, hogy bizonyos ellenségek, a háttérből bújnak ki. Illetve bizonyos főellenségek, élnek is ezzel a trükkel, hogy eltűnnek a háttérben, majd előbukkannak, valahol máshol. Ezen felül természetesen visszaköszönnek itt is a meteorok, valamint itt a platformok is sokkal cselesebben vannak elhelyezve.

Fejlesztő: HoloDream
Évjárat: 1997 (eredeti), 2011 (újra kiadott)
Típus: Horizontális
Játékmód(ok): Single, Co-op
Értékelés: 8/10

Advertisements

17 hozzászólás to “Visszatekintő – Négyszeres űrrobbanás”

  1. Jónak tűnnek. Nekem mind kimaradt sajnos. Egyedüli játék amire emlékszem ebből a stílusból az a Tyrian volt nálam.
    A jó hír (számomra), hogy ingyenesen fent van GOGn, amint megtudtam szedtem is le.:D

    • Tyrian-ből én csak a 2000-el játszottam, de nem túl sokat. Az is egész jó volt, de ezek jobban elnyerték akkor a tetszésem. Amúgy ha kell valamelyik, linket tudok adni. =)

  2. Ebből nekem a Raptorhoz volt szerencsém. Úristen, kölyökként mennyit toltam. XD

    • A többség szerintem csak a Raptorral találkozott, max a Stargunner-el. Anno mindbe rengeteg órát beleöltem, de a legjobban máig a Stargunner jön be, annak ellenére, hogy talán az a legnehezebb mind közül, és nem egyszer anyáztam miatta. =D

  3. Na és a Gradius? R-Type?

    • Azokkal nem játszottam, bár előbbit névről ismerem. Amúgy volt több is ebből a műfajból, amihez szerencsém volt, de itt most a 4 kedvencemet ragadtam ki.

      Megemlíthettem volna még a Highway Hunter-t, vagy akár a Cobra Gunship-et, mert ezeket is szeretem. Ám ezek nem űrhajósak. Előbbi autós, utóbbi pedig helikopteres, és már nem is a hagyományos értelemben vett scrolling shooter. Sokkal inkább stratégiai, mert küldetéseket kell benne teljesíteni, és szabadon mozoghatsz oda-vissza a pályán.

  4. cheatergs Says:

    A Raptort ismerem, ám egyáltalán nem fogott meg, így nálam feledésbe merült a műfaj. Kicsit jobban élveztem a Descent-féle Terminal Velocityt, de lehetőségem nem volt játszani, meg az is csak azért érdekelt, mert akkoriban ismerkedtem a stílusokkal. Egyáltalán csak akkor tudtam nekiállni rendesen PC-zni, amikor meglett a saját 133-asom, mert a 486-osok nem vitték a 95-öt (azt is ismerőstől kaptuk). De hiányzik ez a PC-éra!

    Na, meg akkoriban vágyakoztam a 133-as Pentiumok után, amije az osztálytársnak volt. Most is retrózok, túrom az eladó alkatrészeket az ezredforduló környékéről konfigok összekockulásáért.
    Belegondolni, h tíz évvel ezelőtt, 2004-ben ilyenkor az FC-t várta az ipar, akkoriban a tíz év ’94-et jelentett…

    • A Descent 2-vel én anno érdekesen jártam, mert az első gépemen flottul ment, aztán a következőn már nem volt hajlandó elindulni. Viszont volt egy hozzá nagyon hasonló, a Radix.

      Nekem az előbb volt meg, és többet is játszottam vele.

  5. Hmm 😀 nagyon kellemes emlékeket idézet bennem ez a cikk. Emlékszem általános suliban állandóan a raptort nyúztuk 🙂 még a régi gépeken, számítógépes szakkör keretein belül 😀

    • Gépteremben mi inkább multiztunk. A legtöbb game, a többségnek megvolt otthon is, ami meg nem, azt hazavittük floppyn. =)

      • nálunk még ez a program dos alatt ment, és alsóban nem volt olyan progi feltöltve amiben hálózaton lehetett játszani 🙂 Később persze már mi is multiztunk 7-8 környékén cossaksal meg quake-el 🙂 Otthon meg akkor még csak c64-esem volt 😀 meg nintendo 🙂 rendes pc-t csak középsuli első osztályában kaptam 😛

  6. Csak a Raptorhoz volt szerencsém, de az tényleg nem volt semmi. Kora általános iskolás éveim legszebb élményei fűződnek hozzá! Viszont a cikkben lévő többi darab is kellően felkeltette érdeklődésem tekintve, hogy alapjáraton szeretem ezt a műfajt. 🙂

  7. Nekem is csak a Raptor-hoz volt szerencsém. Bár a 90-es évek nagy részében nem lévén saját számítógépünk, kénytelen voltam beérni azzal, ami osztálytársaimnál elérhető volt. 🙂 Mondjuk ezek a típusú játékok valahogy sose tudták elnyerni a szimpátiámat.

    • Nekem gyerekként anno nagyon bejöttek az ilyen játékok, és most felnőttként is ugyanúgy örömöt tudok bennük lelni. Szóval kiállták az idő próbáját, amit sajnos nem minden játékról mondhatok el.

  8. Hogy mi?! A Raptort újra kiadták 2010ben?! O.O Na ezt se tudtam… Steames?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: