Kistáska street rap

Pavel, a kistérségi falu, nagy dumás gangster rappere, a tégla maffia keresztapja, akinek saját bevallása szerint, erősebb a rappje, mint a propán-bután bomba, és köztudottan még kólával is piál, úgy döntött, ezúttal társadalmi problémákról szeretne nekünk regélni. Nem is kellett rá sokat várni, hamar elkészült a nagy mű, melyet azonnal meg is osztott, nem túl nagy lélekszámú, de annál lelkesebb közönségével. Ezek után, már csak egy kérdés maradt… Na oszt, a házi feladat kész van e már?

Reklámok

27 hozzászólás to “Kistáska street rap”

  1. Tényleg fel lehet tenni (neki) a kérdést, hogy “na oszt készen van a házi feladat?”. Mert ez a propán-bután bomba olyan, mint a lepkefing. Ebből bizony nem lesz tornádó a Föld másik felén…

    • Az biztos nem, max új YTpoop alapanyag. Bár a legalja az nálam még mindig Höre, aki egyetlen számot csinált, de az olyan szar lett, hogy azóta klasszikussá vált. =)

      Ha jól emlékszem, talán még Tomcat is írt róla a Droidzónában, hogy ki-mi is ez a szerencsétlen.

  2. Szóval… ki szolgáltatja nekem vissza az életidőmből elpocsékolt 2 perc 35 másodpercet?

    • Ezért ne nézz mellé videót, hanem csinálj mást, és már is nincs probléma az elvesztegetett idővel. 😀

    • Az még hagyján, amin én manapság el szoktam képedni, azok a 2-3 órás livestream videók, amik jobbára olyanok, mint egy nagyon hosszú gameplay videó, csak több emberrel. (A legdurább egy több mint 6(!) órás WoW videó.) Nem is értem, hogy képesek egyesek ezeket végignézni, mikor én a többségüket 10, max 15 perc után elunom.

    • “Szóval… ki szolgáltatja nekem vissza az életidőmből elpocsékolt 2 perc 35 másodpercet?”

      Nézd meg fáradtan, mint én, jót röhögtem, miközben facepalmoltam is mellé. XDDD

      Amúgy lehet én nem vagyok képben, de pontosan miről is szólna ez a szám? Ő most fehér és cigányokat irtana, vagy cigány és fajtársakat irtana, vagy igazából pont támogatja ezt az életformát, vagy mi van? Valahogy nagyon nem jött át, hogy maga az “üzenet” mi lenne, már ha van egyáltalán. XD (Szal ennél még Memberé is feljebb van egy fokkal, annál legalább azt értettem, hogy “melyik oldalon áll”, még ha zeneileg kb. a metálnak az a szintje volt, mint amilyet a rap műfaján belül ez képvisel. XD) Btw, azért még várok egy Pavel feat. Member számot a jövőben. 😀 (Vagy “feat.” helyett “vs”-t, ha végre kiderül, hogy Pavel most akkor melyik oldalon is áll. XDDD)

      “(A legdurább egy több mint 6(!) órás WoW videó.)”

      Tudod, ha elhúzódik egy raid… 😀 XDDD De amúgy viccen kívül, az nem valami “oktatóvideó”-jellegű cucc akart lenni? Mert pl. én már láttam egyszer 35 perc körüli WoW videót, de az konkrétan azért volt olyan hosszú, mert összegyűjtötte egy meta-achivement összes kritériumát egy raiden belül, majd mindnek egyesével bemutatta a kivitelezését és az került ennyi időbe. (És még így is “spórolt”, mert tényleg csak a bossfightokat mutatta az achivementekkel, ha real time-ban ment volna az egész raid, szerintem az a videó is lett volna minimum egy óra, de lehet kettő is. XD) Amúgy ha ez a hat órás még meglenne, légyszi rakd ide a linket, megnézem, hogy WoW-osként meddig bírnám nézni, ahogy más játszik vele. XD

      • Elvileg a cigányokat kritizálná benne, az már más téma, hogy amúgy ő maga sem tűnik, annyival különbnek tőlük. Ahogy az egyik kommentelő is leírta, neki tényleg max a Foku Me cigány a méltó ellenfél, mert kábé az ő zenéje is azon a szinten van.

        Ergo, ha valahogy összefutnának Memberrel, akkor abból, sanszosan vs lenne. =) Bár ha kicsit jobban belegondolok, és figyelembe veszem, hogy Member “zenéi” milyen artikulálatlan, széttorzított “mesterművek”, akkor a két “tehetség” közül, inkább Pavel kerekedne felül, egyszerűen azért, mert nála legalább azt érteni lehet, amit mond. =)

        A brutálisan hosszú WoW videó kapcsán, én már eleve azt se értem, hogy lehet valamivel, több mint 6 órán keresztül úgy játszani, hogy nem csinálok mást, mint monoton gyakom a szörnyeket? =/ (Ezért is nem nagyon játszok MMO játékokkal, mert rendszerint elunom őket.) Én még a legelvetemültebb gamer korszakomban se nagyon tudtam, 2-3 óránál többet játszani, egyhuzamban egy játékkal. Csak nagyon ritkán fordult az elő, hogy túlléptem volna a 3, még ritkábban a 4 órát. Ha volt is ilyen, az vagy egy nagyon pörgős LAN közben volt, vagy néhány olyan, akkor új játéknál, ami alaphangon időigényes volt. Például a Morrowindnál volt nálam ilyen, amikor masszívan ráfeküdtem a guild küldetésekre, és 2-3 különböző frakcióét vittem párhuzamosan.

        Ugyanez az animéknél… ott se értem, hogy képesek egyesek ilyen 50 rész feletti sorozatokat, 1 nap alatt bevágni? =/ Én még a 12-13 részeseknek is, úgymond “megadom a módját”, és 3-4 részletben fogyasztom el, már csak azért is, hogy legyen ideje ülepedni.

      • “Elvileg a cigányokat kritizálná benne, az már más téma, hogy amúgy ő maga sem tűnik, annyival különbnek tőlük. Ahogy az egyik kommentelő is leírta, neki tényleg max a Foku Me cigány a méltó ellenfél, mert kábé az ő zenéje is azon a szinten van.”

        Na igen, szóval egyik jelenetben még láncfűrészt ígér nekik, ha belépnek a telkére, ugyanakkor viszont egy másik jelenetben totál úgy jött le, mintha épp ő menne baltával egy épülő házhoz, hogy “lefaragjon” a gerendákból magának. 😀

        WoW-hoz: Igazából maga a metódus tényleg annyi, hogy szörnyeket gyaknak sorban, viszont az a durva, ahogy amikor épp te is csinálod és “benne vagy a sűrűjében”, akkor jóval kevésbé érzed. Ugyanis van kismillió apróság, amivel “feldúsították” a játékot, hogy az a sok szörnyölés, meg tápolás ne érződjön monotonnak. XD Achivement, meg XY cucc, ami csak abból az egy bossból esik, de csak 4% eséllyel, meg hasonlók. Ezek miatt nem azt érzed, hogy ugyanazt ölöd meg hatvanszor, még ha úgy is van, hanem mindig a beígért “nyeremény” lebeg a szemed előtt. Amit végülis előbb-utóbb meg is kapsz, ha nem adod fel, csak közben lehet, hogy megölted a bosst vagy ötvenszer. XD Meg ugye szörnyölés mellett a sok egyéb dolog, Pokémon-koppintás pet csaták, most már van Garrison is, ami kvázi a saját bázisod, katonákat bérelhetsz fel, aztán őket küldheted küldetésekre, hogy hozzák el neked az azokért járó nyereményt, meg nekik is fejlesztheted a páncélját/fegyverét (ha a saját karidét nem lenne elég… XD), stb-stb. Persze a hat óra egyhuzamban még mindezzel együtt is túlzás, én szerintem akkor sem játszottam ennyit egyszerre, amikor direkt gyorsan akartam max szintre felhúzni 1-1 karaktert. Egyszerűen ennyi óra hosszán át tényleg fárasztó és monoton tud lenni. Felvenni meg végképp nincs értelme, mondom, azt max akkor látom hasznosnak, ha arról szó, hogy valami nem egyértelmű dolgot magyaráz (pl. nehéz achivement teljesítése), aminél valóban segít, ha közben játszik és nem csak mondjuk leírva magyarázza egy honlapon, hogy hogyan kellene csinálni, hanem effektíve meg is mutatja. Viszont az ilyen “így lettem 90-ről 100-as szintű” gameplay videóknak tényleg nincs sok értelme, hiszen az valóban nagyrészt arról szól, hogy mész küldetésről küldetésre, zónáról zónára és mindig megölsz X számú mobot, vagy escort questet csinálsz, vagy leszedsz tíz virágot, stb. XD Azok tényleg ilyen “minden hülye meg tudja csinálni, minek veszed fel, hogy te is?” kategóriák. XD A hat óra egyhuzamban egyébként tippem szerint úgy jöhet össze, ha az ember nem húz meg magának egy határt, hanem kis túlzással a végkimerülésig játszik, meg kitalálja, hogy neki “minden egyszerre kell”. Mert akkor simán el tudom képzelni, hogy előbb lenyom 2-3 raidet (ezekkel lehet, hogy már megvan a hat óra…), aztán elkezd daily questeket csinálni (plusz fél óra/egy óra, attól függően, hogy hányat akar megcsinálni azon a napon), aztán mondjuk elkezdi az egyik petjének növelni a szintjét, amihez “Pokémon csatáznia” kell, majd elnéz a Garrisonjába elintézni a dolgokat (ismét plusz egy óra), végül pedig ha még maradt energiája és tegyük fel, hogy nem max-szintű, viszi tovább a küldetéseket. Szal így vígan összejön az említett idő és még azt sem mondhatjuk, hogy túl monoton lett volna, hiszen valamilyen szinten mindig egy kicsit más jellegű dolgot csinált és 1-2 óránként “váltott” valami másra. Mint ahogy te is írod, hogy akkor jött neked össze az ilyesmi, amikor Morrowindben elkapott a gépszíj, van, akinél meg a WoW-ban jön ez elő, csak épp nem is tud leállni, meg van vagy 3-4 karaktere és mindegyiknél végigcsinálja ezt a fenti metódust. XD (Na, mondjuk ez utóbbira szerintem egy nap is kevés lenne. XD)

        Anime témához: Az is dettó ilyen, bár annál valahogy még annyira sem bírom egyhuzamban, mint a WoW-nál. Szóval azért míg a WoW-nál össze tudok hozni mondjuk napi négy órát, ha akarom (XD), addig az animénél én is úgy vagyok, hogy napi 3-4 rész MAXIMUM, de több már nem, mert fáraszt, meg úgymond “be kell fogadnom az élményt” stb. XD De tényleg, szerintem valamilyen szinten “megöli az élményt”, ha mondjuk egy Lagannt vagy Shingekit ledarál az ember két nap alatt. Ugye aki hétről-hétre nézte ezeket, annak ott volt az izgalom, meg a találgatás két neccesebb epizód között, hogy “fú, most vajon hogyan tovább, mi lesz velük?”, ha viszont lenyomod egy nap alatt az egészet, valahogy az egész egy összefolyó izé lesz, amit rendesen ki sem tudtál élvezni. Persze szvsz, de én így érzem. Meg kicsit úgy lennék a végén, hogy “ennyi volt?” Érted, egy nap alatt letudtam azt, ami másokat hónapokig lekötött? Jó, nem azt mondom, hogy “szolidaritásból” az se nézzen heti egy résznél többet, aki már akkor kezdi el, amikor végig kinn van a sorozat, de azért ez a “szombat reggel leültem a Lagann elé, estére megnéztem” is erős. (Usteamen az egyikük írta.) Kicsit olyan, mint a tortás példa, hogy persze, ha nekiülsz, felfalhatsz mondjuk tíz szeletet egymás után, csak azért, hogy elmondhasd, hogy megtetted, de valszeg úgy az ötödik szelet körül már rohadtul nem fogod élvezni és a második fele már kész kínzás lesz, plusz utána jó eséllyel rosszul is leszel tőle. Akkor már mennyivel jobb, ha napi 1-2 szeletet eszel, de tovább tart és “nem fekszi meg a gyomrodat”. Az animével én dettó így vagyok. Amúgy egyetlen egyszer fordult elő eddig, hogy egy 26 részes cuccot talán 2-3 nap alatt nyomtam le, az a Mai Otome volt, de mondjuk azt sem azért, mert annyira izgalmas volt, hogy nem bírtam kivárni, hanem épp ellenkezőleg: a felénél kezdtem unni a történeti huzavonát, meg úgy a szereplők sem érdekeltek már annyira, viszont kaptam egy fülest, hogy “még pár epizód és jön a “waifud”” (XD), így miatta továbbnéztem. Csak éppen az a “pár epizód” a vége előtt három résszel jött el, akkor meg már úgy voltam vele, hogy “egye fene, lenyomom a maradék hármat, legalább végignézem”. A végén már a fejem fájt, úgy ki voltam merülve, mint aki futni ment volna, stb. Egyszerűen sok volt 15 vagy hány rész egyhuzamban. Persze az is igaz, hogy azért amiket én nézek, azokban jellemzően van valami fordulat, történet, stb. Szal pl. egy K-ON-nál elhiszem, hogy ledarálja az illető egy nap alatt, mert kis túlzással 3-4 epizódban van annyi esemény, mint más animénél egyben. XD Szal lehet, hogy főleg ilyen slice of life izéknél játsszák ezt meg. XD

        Plusz ugye egy játéknál benne van az is, hogy ha már X órát beleöltél egy küldetésbe, pályába, bossba, akármibe, akkor nem hagyod ott, hanem “csakazértis!”-alapon végigcsinálod, de egy animénél semmi ilyen nem “kötelez”, leállítod a részt, aztán onnan folytathatod X idő múlva, ahonnan abbahagytad, nem lesz büntetés, hogy “elölről kell kezdened”, vagy ilyesmi.

      • “és figyelembe veszem, hogy Member “zenéi” milyen artikulálatlan, széttorzított “mesterművek”, akkor a két “tehetség” közül, inkább Pavel kerekedne felül, egyszerűen azért, mert nála legalább azt érteni lehet, amit mond. =)”

        Na nem mintha a Cannibal Corpse legtöbb számában lehetne érteni a szöveget. =D De amúgy inkább hallgatom az artikulálatlan kakofóniát: abba csak a fülem fájdul meg, míg a Pavel szintű konzisztens szövegbe az agyam minden sejtje.

      • Titkos: Engem az achievementek mondjuk nem igazán motiválnak. Régen is voltak ugyan hasonló próbálkozások, például medálok, egyes stratégiai, vagy szerepjátékokban, de ezeknek akkor, valahogy több értelmük volt, mint manapság. Egyrészt azért, mert kihívás volt őket elérni, és/vagy olyan jutalmakkal jártak, amik effektíve kihatással voltak a játékra. Például bónuszokat, extra skilleket oldottak fel.

        Na most a legtöbb mai achi, igazából semmi másra nem jó, mint hogy ott díszelegjen az online profilodban. Az elérésükhöz pedig, sokszor még csak megerőltetni se kell magad, lévén 80%-uk olyan, hogy automatikusan kapod őket, amint elértél egy bizonyos pontra storyban. Vagy olyanokért kapod őket, hogy mit tudom én, csinálj 3 potiont, ölj meg 100 ellenfelet, stb.

        Régen legalább az megvolt, hogy kaptál egy medált, ami mondjuk passzívan adott neked 10% sebzés bónuszt, cserébe 50 csatát meg kellett vívnod, sebződés nélkül. Vagy egy harcban, 50% alatti életerővel, okozz kétszer akkora sebzést az ellenfélnek, mint az ő legerősebb sebzése.

        Az anime témához hozzászólva, ha egy anime engem érdekel, akkor részben pont azért szoktam kivárni a végét, hogy aztán én dönthessem azt el, milyen tempóban kívánom fogyasztani. (Részben meg azért, mert így könnyebb azt eldönteni, érdemes e egyáltalán elkezdeni.) Persze van amikor én is, nehezen állom meg, hogy ne nézzem tovább, mert annyira bejön, de ez nálam amúgy ritka.

        A darálás nekem csak akkor megy, ha van egy hosszú, 50, 100 feletti sorozat, amiből X rész filler, de maga a sorozat érdekel annyira, hogy ezeket a töltelékeket letudjam. Ami úgymond nem ízlik, azt nem tudom darálni se, inkább azt is kisebb adagokban fogyasztom el, csak azt épp azért, mert annyira gyér, röhejes, vagy szimplán unalmas, hogy 2-3 rész, pont elég belőle. =)

        Ricz: Volt időszak, amikor kedveltem azt a féle vonulatot, csak hogy Membernek még ehhez sincs hangja. =) Ő ezt az “orgánumot” inkább csak utánozni próbálja, méghozzá egy elég amatőr módon, úgy hogy fogja a hangszerkesztő program, összes létező csúszkáját, csutkáig húzza mindet, aztán azt hiszi, ez a “metálos hörgés”.

        Egyébként, ha tartalmilag nézzük, akkor az ő számainak az üzenete se különb ám semmivel se Pavelétől, csak ő jelen esetben, a politikai paletta, másik végén helyezkedik el.

      • “Na most a legtöbb mai achi, igazából semmi másra nem jó, mint hogy ott díszelegjen az online profilodban. Az elérésükhöz pedig, sokszor még csak megerőltetni se kell magad, lévén 80%-uk olyan, hogy automatikusan kapod őket, amint elértél egy bizonyos pontra storyban. Vagy olyanokért kapod őket, hogy mit tudom én, csinálj 3 potiont, ölj meg 100 ellenfelet, stb.”

        Ja, ilyenekkel van tele a Steam profilom is (Roningoez, ha valaki meg akar keresni). De egy csomóért egyébként küzdeni kell még (hála a jó égnek), mint a Civ5-ben vagy az Age of Empires 2 HD-ben. Az előbbiben most a diplomáciai győzelemre törekszem nagyon, meg hogy I. Erzsébet oldalán minél több hajót küldjek a tenger mélyére, aztán jöhetnek az alapjáték többi achijai. 247 van hozzá, ha számba veszem, hogy egy csomó amúgy DLC-k megléte után érhető el. Amúgy nem vicc, eddig van 66 órám a(z alap)játékban, és csak a 21%-a van meg. A legjavát könnyű fokozaton eléred, de amikor már hercegi (Prince) szinten vagy afölött játszol, akkor kemény szivatások mennek. Age of Empires 2 HD-ben a Forgotten DLC-vel meg pff… ott olyan ritkán megszerezhetőek egyes achik, hogy a ritka achis vitrinem csak AoE2-es achikkal van tele.

        Steamen egyébként azt utálom, hogy minden befejezést achihoz mér. Végigvittem több játékot is a könyvtáramban, de azokat nem nézi. Azzal pedig kicsit több lenne a teljesített játékarányom, mint 33%…

        “Ő ezt az “orgánumot” inkább csak utánozni próbálja, méghozzá egy elég amatőr módon, úgy hogy fogja a hangszerkesztő program, összes létező csúszkáját, csutkáig húzza mindet, aztán azt hiszi, ez a “metálos hörgés”.”

        Ezért neveztem kakofóniának a mutatványát. 😀

  3. Újabb ok, hogy hanyagoljam a rap zenét az életemből. Annál már csak a mulatós zenét utálom jobban :/ .

  4. Azt a telibefosott csizmatalpát neki, kemény cucc ez mint a korai Metallica! 😀

    Amúgy ebben a műfajban mindig is lehetett ilyen sírvaröhögős marhaságokat találni. Legyen az adott példa hazai vagy külföldi:

    • A legjobbak azok a “magnósak”, akik ilyen 200 forintos mikrofonnal, vagy telefonnal felveszik a zenét, aztán arra éneklik rá, a saját szerzeményüket. =D

  5. Ez a videó hanyatt vágott. 🙂 Jót röhögtem rajta.

    A stream-ekkel kapcsolatban meg csak annyit, hogy kinek a pap, kinek a papné. 🙂 Én meg szoktam nézni néha, mondjuk általában nem végig. Van, amikor oktató jelleggel csinálják, van, amikor csak úgy fun-ból, máskor meg már inkább sport-közvetítésre hasonlít. WoT-ban pl. gyakran stream formájában mutatják be a tesztszervereken felfedezhető újdonságokat.

    • Amíg oktató céllal csinálja, esetleg trükköket mutat be, vagy ha más nem, legalább úgy játszik, hogy valamilyen nehezen teljesíthető pályát visz végig nehéz szinten, arra még azt mondom, hogy oké. Bár azért még ilyenkor is célszerű arra törekedni, hogy minél célratörőbb, profibb legyen a videó.

      Viszont az, hogy valaki hosszú órákon keresztül, mondjuk raidel a WoW-ban, méghozzá totál átlagos szinten, úgy ahogy én, vagy bárki más is játszik, annak mi értelme? Vagy ha fel is veszi, akkor miért nem vág ki belőle egy mit tudom én, 15 percet, mondjuk egy jól sikerült meccsről?

      Ennél már csak azok a Minecraft videók szoktak “izgalmasabbak” lenni, amikben szó szerint minden benne van, például amikor a gyerek, egymás után, hatszor szúr el egy falat. Aztán oké, hogy hibázik az ember, de ha már tanítani akar valamit, akkor egyrészt, először tanulja meg magát a játékot használni, ismerje ki a mechanizmusait. Másrészt, ahogy mondtam fentebb, törekedjen a lényegre.

      Persze lehet csak én vagyok öreg, amiért például egy DotA vagy LoL bajnokság, az érdeklődés legkisebb szikráját se képes kiváltani belőlem, és inkább megnézek egy filmet, vagy néhány részt valami sorozatból, ha már nézni akarok valamit. =)

  6. “Viszont az, hogy valaki hosszú órákon keresztül, mondjuk raidel a WoW-ban, méghozzá totál átlagos szinten, úgy ahogy én, vagy bárki más is játszik, annak mi értelme? Vagy ha fel is veszi, akkor miért nem vág ki belőle egy mit tudom én, 15 percet, mondjuk egy jól sikerült meccsről?”

    Így ebben a formában valóban semmi értelme, ez csak ilyen arcozás, hogy “fú, figyeled ám, mi is itt járunk már a haverjaimmal a játékban!” Csak pont ez az, hogy ha tök átlag dologgal arcozik, akkor annak nem sok “értéke” lesz, hiszen más is bármikor utánuk csinálhatja. XD

    De ha már amúgy is itt járunk még mindig, akkor megemlítek még egy “jót”: ha valaki ugyan oktatóvideót csinál, csak éppen bénán, emiatt szinte semmit nem tudsz meg belőle, hogy mégis mire kéne figyelni, hogy kell a dolgot csinálni, stb. Nem egy ilyet láttam már, hogy az a videó címe, hogy “how to solo XY boss on 25-man heroic difficulty”, vagy valami hasonló, a videó tartalma viszont annyiból áll, hogy felvette ugyan a srác, ahogy leveri a bosst, de nulla kommentárt fűz hozzá (látni ugye annyit látsz az egészből, hogy ő futkos/üt/varázsol és közben a boss is nyom rá mindenféle támadást), valamint hogy a hangból se tudj következtetni semmire, nem a játékot hallod, hanem a videó feltöltőjének aktuális kedvenc zenéjét. (Jellemzően valami zúzós rockot, mert ha már úgyis azzal arcozik, hogy ő az Isten, akkor minimum egy ilyen zenét képzel el hozzá aláfestésnek. :P) Az ilyeneknél nem tudom eldönteni, hogy ennyire szemetek (“höhö, megmutatom neki, de csak úgy, hogy ne tudjon leutánozni és akkor nézni fog, hogy én mekkora májer vagyok, mert nekem összejött, neki meg nem!”), vagy ennyire hülyék (“á, biztos jó lesz ez így is, igaz, hogy a YouTube pont arról híres, hogy minden videónak lerontja a felbontását, de szerintem így is ki tudja majd látni a néző a pixelháború közepette a hatvanezer addon, meg spell effekt mellett, hogy mikor mit kell csinálni”)?

    A fentieknél már egy fokkal jobb, aki legalább a videó leírásába alul beleírja, hogy mégis mi a fenét művelt a képernyőn öt percen keresztül (vagy akár ennél sokkal hosszabb ideig… XD), de már ez is ritkább, annak pedig már végképp örülni kell, aki hajlandó arra is, hogy zene helyett végig magyarázzon, hogy mikor mit csinál, mire kell figyelni, stb. és esetleg még a videóvágó programokat is igénybe veszi, hogy ha pl. valami “boss-sorozatgyilkosságot” készít, akkor ne arra menjen el a videó fele, hogy egyik boss után megy a másik felé és közben a trash mobokat öldösi. Az eddigi legjobb talán az volt, amelyik direkt egy ilyen nehezebb achivement-sorozatot vállalt be egy raiden belül, na, ő bele tudta úgy sűríteni 35 percbe az egészet, hogy közben végigment a raiden, mindig mutatta alul, hogy épp melyik achivement az épp aktuális és a bossfightokból is épp csak annyit láttunk mindig, amennyi feltétlenül kellett a dolog megértéséhez, plusz közben folyamatosan magyarázott. (Azért 1-2 facepalm-pillanat nála is befigyelt, jellemzően akkor, amikor belőle is kijött a nagyképű és pl. a végső bossnál benyögött egy ilyet, hogy “itt most nem csökken a HP-m, mivel nem vagyok hülye és tudom, mit kell csinálni”, ahol azért bevillant, hogy “és ezt esetleg a nézőkkel is lennél szíves megosztani? :D”, de összességében bárcsak ennyi hiba lenne a többi “magyarázós” videóban is és akkor bőven boldog lennék. XD) Amúgy nem akkora katasztrófa ez, meg nem véletlen, hogy elsőnek általában nem is ezeket veszem elő, ha “elakadok”, hanem valami leírásos elemzést, mivel azok érthetőbbek és legtöbbször már azokat is elég átfutni, hogy értse az ember, hogy hol hibázott, csak gondoltam ha már épp ezek miatt panaszkodunk most, akkor én is hozzáteszem a magam enyhe sérelmét. XD

    • Az arcozással én is találkoztam oktatóvideókban, de ezzel még úgy vagyok, hogy elnézem, ha a videó amúgy ellátja a feladatát. A baj az, amikor megy az arcozás, és közben nem magyaráz el semmit, vagy épp rosszul magyaráz.

      Ezért is vagyok én mai napig, inkább az írott leírások, végigjátszások, tippek-trükkök pártján, mert azokban, általában hamarabb meglelem a megoldást. Nem kell tekergetni a videót, percekig nézni, mire végre megtalálom, a nekem kellő részt.

      A gameplay videóknak amúgy, (bár nem véletlenül nevezik sokan, a legigénytelenebb műfajnak manapság a YT-n) szintén meglenne a létjogosultságuk, olyan szempontból, hogy az ember lássa mozgás közben a végeredményt. Ezáltal könnyebben eldönthesse az írott kritikák, trailerek, egyebek után, hogy akkor ez megér e neki egy próbát/vételt?

      A baj az, hogy még régen tényleg az volt, hogy 5-10 perces videókban, kommentár vagy anélkül, próbálták az emberek bemutatni, kb. milyen a játék élesben. Addig manapság, nagyon sok a 20-25 perc, meg az a fölötti videó, amiben nem ritkán benne marad minden. Ráadásul, sokszor olyan triviális dolgokat kezdenek el kommentálni, ami amúgy közel se érdemelne ennyi szót. Például, hogy mit tudom én, milyen jól megy a kocsi a GTA 5-ben. Vagy hogy hogyan villan fel a stúdió neve, a játék elején.

      Az ilyenekre egyrészt, senki sem kíváncsi, másrészt látjuk magunktól is.

  7. Tégla maffia, propánbután bomba, láncfűrész meg sörétes puska? Jaj de kemény szeretne lenni ez a kis nudlipöcs… 😀

  8. Itt van az új kihívó! Molnár Krisztián rap! XD

    • Na jó, ez most így estére elég ütős volt. =)

      Vagy két videót láttam ettől a sráctól. Az egyikben ha jól emlékszem arról beszélt, hogy a Frapset nem tudta használni. A másik meg egy kvázi “Party of One” volt élőben, mikor húsvéti “bulit” tartott, ami kb. annyiból állt, hogy magában piált, meg tombolt a gép előtt. (Bár ki tudja, nem e lapult ott az asztal alatt egy vödör tarlórépa, egy zsák liszt, egy rakás kő, meg egy csomó szösz. =D)

      Viszont így a “rap” videó alapján, bár nem tudom ki(k)nek, miért szólt be, bizonyosságot nyert az is (ami persze nem meglepő), hogy egy igazi monitor harcos, aki a gép mögül lazán beszól, beint bárkinek, de a valóságban persze egy szót se merne szólni, nem hogy mást pofán rúgni.

      Szóval akármekkora mű gangsta is Pavel, de ezt a Krisztiánt még ő is tuti lazán leverné, face to face.

  9. “A másik meg egy kvázi “Party of One” volt élőben, mikor húsvéti “bulit” tartott, ami kb. annyiból állt, hogy magában piált, meg tombolt a gép előtt. (Bár ki tudja, nem e lapult ott az asztal alatt egy vödör tarlórépa, egy zsák liszt, egy rakás kő, meg egy csomó szösz. =D)”

    10/10! 😀 XDDDDDDDDDDDDDDDDD (Friendship is magic utalás volt, aki esetleg nem értené, mi a francon röhögök ennyire. XDD S1 egyik legjobb része amúgy. XD)

    • Geciségnek hangozhat, de mikor a gyerek valahogy úgy kezdte a videót, hogy: “Csősztök! Mint látjátok, nagyban megy már itt a buli…” akkor az első gondolatom az volt, hogy: “Hol?” A második meg kapásból az említett rész, ominózus jelenetet volt. =D

  10. Molnár Krisztián nem szereti a My Little Ponyt, ő a Narutot szereti. 🙂
    Egyszer megkérdezték tőle ask.fmen h mit gondol arról h ezt korabeli fiúk nézik, mire azt mondta h szerinte az ilyenek nem normálisak. 😀

    • “Molnár Krisztián nem szereti a My Little Ponyt, ő a Narutot szereti.” – Ez miért nem lep meg? =)

      “azt mondta h szerinte az ilyenek nem normálisak.” – Azt a mindenségit… Ti is hallottátok ezt? Hát csak nem a plafon szakadt le az irónia súlya alatt?

      Azért tök jó, hogy van egy 26 éves, 200 kilós munkanélküli, akinek se érettségije, se szakmája, életében egy percet se dolgozott, egész nap a gép előtt ül, be van baszva, két értelmes, összefüggő mondatot képtelen egymás után elmondani, és erre ő akarja megmondani, hogy mi a normális?

      Olyan ez, mint amikor egyes animések, látnak egy pónis lingerie artot, és máris papot akarnak hívni, miközben ők lazán elvannak a lolis, pedo cuccokkal, meg a csápos hentaial.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: