Canon vs Fanon – Avagy eszmék és zombik

canon_vs_fanon_black

Pár napja történt, hogy az egyik szokásos körutam során, egy meglehetősen érdekese videóra találtam rá, mely lényegében arról szólt, hogy egy Brony, miért csalódott a fandomban. A videó megtekintése után pedig úgy éreztem, mivel egy olyan témáról van szó, mely számomra se ismeretlen, ezért nekem is hozzá kell tennem, a magam 20 forintját.

Nos, ott kezdeném ezt az egészet, hogy a videó készítőjének, alapvetően jó észrevételei vannak, és egy jogos kritikát fogalmaz meg a fanonal szemben, amivel egyet is értek. Ugyanakkor, az egésszel ott a probléma, hogy közben túlontúl naiv, idealista módon közelíti meg a témát.

Az ugyebár köztudott, hogy az ilyen szubkultúrák arról szólnak, hogy egyesítsék, és közösséggé formálják azokat az embereket, akiknek közös az érdeklődési köre. Amihez természetesen, az is hozzátartozik, hogy a közösségnek, szüksége van bizonyos (általában amúgy nagyon hasonló) elvekre és értékekre, melyek mentén definiálhatják önmagukat, és amik mellett kiállhatnak.

Ezek alapján, nyilván joggal várhatná el azt egy fan, hogy a fanon, betartsa és megőrizze azokat az elveket és értékeket, melyeket elvileg magáénak vall. Azaz, hogy a Bronyk például a “love & tolerate” filozófia mentén szeresség, és elfogadják egymást, minden különbözőségükkel együtt. Valamint, hogy azokat az erényeket képviseljék, melyeket a sorozatban, a harmónia elemei testesítenek meg (mint az őszinteség, kedvesség, nagylelkűség, stb.).

Alapvetően ez egy nagyon szép gondolat. Egyetlen probléma van csak vele, hogy a gyakorlatban, pont azért kivitelezhetetlen, mert a fanon, egyszerűen nem egy homogén környezet. Sokféle ember, sokféle világlátással, és gondolkodásmóddal alkotja. Plusz azt se felejtsük el, hogy az ilyen szubkultúrák, elsődlegesen nem egy eszme, hanem egy termék köré épülnek ki.

A fanon nagyon vegyes összetételű. Vannak köztük például szélsőséges fanok, akik nem olyan értelemben szélsőségesek, hogy túlzásba viszik a hobbijukat, keményvonalasok, vagy épp a gore, pornó mentén élik ki magukat. Hanem olyan értelemben szélsőségesek, hogy kényszeresen megpróbálják megfeleltetni a kedvencüket, valamilyen szélsőséges politikai (jellemzően jobboldali) irányzatra. (Egyébként ez is egy érdekes téma lehetne, de erről majd máskor.)

Önmagában azzal sem lenne semmi baj, hogy jó idealistaként változtatni akarunk a helyzeten, és azt mondjuk, hogy igenis legyünk hűek ahhoz, ami mellett ki kéne állnunk, különben mi se leszünk jobbak, mint a többi fandom. Azonban ha reálisan nézzük a helyzetet, akkor bármennyire is fáj, de tényleg az az igazság, hogy valójában a Brony fandom is ugyanolyan, mint az összes többi, és nincs benne semmi különleges.

Aki hozzám hasonlóan, megjárt már jó pár szubkultúrát, az tudja jól, hogy minden fandom, a többi fölé helyezi magát, és másnak, jobbnak, különbnek próbálja magát beállítani a többinél. A valóság azonban az, hogy a nagy egészet nézve, igazából mind egyformák.

Ezzel természetesen most nem azt akarom mondani, hogy fanon és fanon között, nincsenek részletekbe menő különbségek, mert vannak. Például még az animés fandomra máig jellemző, hogy baromi érzékenyek a kívülről érkező kritikákra, és imádják miszticizálni az animéket, miközben ezzel a baromi elcsépelt “minket senki sem ért meg” szöveggel dobálóznak. Addig a Bronyk döntő többsége azért helyén kezeli a rajongása tárgyát, és elég immunisak a beszólogatásra. Más téma, hogy hasonlóan a gamerekhez, amit megspórolnak kifelé, azt általában behozzák belháborúk szintjén.

Azon sem érdemes meglepődni, hogy mennyi ostoba, csökönyös, kritikát, viccet nem tűrő egyén van jelen a fandomban, mert ez sajnos megint egy olyan dolog, ami így van, mindenhol máshol is. Itt azt kell látni, hogy lényegében két nagy tömb feszül egymásnak, minden fandomon belül.

Egyik oldalon vannak a normális (értsd: nem szélsőséges) fanok, akik közösségépítő magatartást tanúsítanak, és értékeket hoznak létre. Őket onnét lehet felismerni, hogy választékosan fogalmaznak, gyakran használnak összetett mondatokat, az állításaikat érvekkel támasztják alá, és nem szoktak személyeskedni, ha nézeteltérésre kerül sor.

A másik oldalon pedig ott vannak azok, akik mindennek az ellenkezőjét művelik. Az ilyen fanokat, illethetjük sok féle jelzővel, nevezhetjük őket vérpistikéknek, manavédő lovagoknak, hype huszároknak. Én mégis inkább, a zombi szót használnám rájuk, mert hasonlóan a filmekben látható, csoszogó, hörgő agyzabálókhoz, minden szempontból a mennyiség a minőség előtt esetét testesítik meg, meglehetősen kártékonyak, és az értelmes gondolkodás ellenségei.

A zombik ott vannak velünk az élet minden terültén. Ott vannak a politikában, a hivatalokban, a munkahelyeken, az iskolákban, a boltokban, a szórakozó helyeken, a lakókörnyezetünkben, az interneten, mindenhol, ahol tömeg van. Nem meglepő hát, hogy a szubkultúrákban is ott leleddzenek, és áldatlan tevékenységükkel megkeserítik, az értelmes fanok életét.

A zombik mindig is ott voltak minden fandomban, már a kezdetektől fogva, ám amíg egy szubkultúra underground, és a periférián van, addig a zombik száma is minimális. A zombik számának ugrásszerű megnövekedése, a mainstremesedés egyik következménye, melynek csúcsán, rendszerint többsége kerülnek, a normális fanokkal szemben.

A zombikat, szerencsére nem nehéz felismerni, mivel egy egységesen primitív viselkedési formát mutatnak. A zombi nem szeret gondolkodni. A zombinak nincsenek önálló gondolatati. A zombira, nem hatnak az észérvek. A zombi, saját magán kívül, csakis a többi zombit hajlandó elviselni, mindenki másnak, agresszívan nekitámad. A zombi, önmagában veszélytelen, ám ereje a tömegben rejlik, és ezért küzdjön ellenük bármilyen sikeresen is az ember, ha túl sokan vannak, előbb-utóbb széttépik.

A zombikra jellemző, hogy hajlamosak hordákba tömörülni, és ha valahová (mondjuk egy fórum felületre) egyszer beszabadulnak, ott általában kő-kövön nem marad, de legalábbis értelmes gondolatoknak, nem igazán lesz se helye, se foganatja. A zombi legrosszabb tulajdonsága mégis az, hogy fertőz, jelen esetben úgy, hogy hajlamos azt elhitetni, főleg a fiatal, kezdő, naiv fanokkal, hogy ilyen a normális rajongó, és mindenki más hülye.

A zombik ellen, általában két dolgot lehet tenni. Vagy megpróbáljuk elkerülni őket, vagy felvesszük ellenük a kesztyűt. Tegyük azonban bármelyiket is, azt mindenképp érdemes szem előtt tartani, hogy a zombikat lehetetlen véglegesen kiirtani, mert mindig jön helyükre újabb. Valódi enyhülést pedig csak az idő hozhat. A zombik, és a zombiság ellen persze fel lehet, és fel is kell szólalni, ám ezt sem érdemes túlzásba vinni, különben bele fogunk fásulni.

Ha mindebből le kéne vonnom a konzekvenciát, akkor a tapasztalat azt mondatja velem, hogy eszmékben hinni, és értékek mellett kiállni, egy üdvözítő dolog. Közben mégsem érdemes egyetlen fanonal szemben sem komolyabb elvárásokat támasztani annál, minthogy lesznek benne értelmes, és kevésbé értelmes egyének. Ellenkező esetben, garantáltan csalódni fogunk.

Reklámok

27 hozzászólás to “Canon vs Fanon – Avagy eszmék és zombik”

  1. Jó írás lett, annál is inkább, mert amit a fazon a videójában megfogalmaz, én ugyanezt egyszer élőben hallgattam végig az egyik MLP-fan haveromtól, még úgy akkoriban, amikor a Season 2 véget ért. A dolog ott kezdődött, hogy azzal jött, hogy “na, látszik, hogy Faust lelépett, mert máris szarabb lett a sorozat, Cadence egy kurva nagy Mary Sue, stb-stb.”, az érvei azonban eléggé ingatag lábakon álltak, ezért alig hogy belementünk a beszélgetésbe, hamar kiderült, hogy amiket a Season 2 ellen felhoz, azok már S1 alatt is mind ott voltak a sorozatban, úgyhogy jogosan tettem fel neki a kérdést, hogy ezek a dolgok miért csak most kezdték zavarni? (Annál is inkább, mert én azért észre szoktam venni, ha egy sorozat, film, játék, bármi jelentős színvonalesést mutat, viszont az MLP-nél ezt eddig nem tapasztaltam, az S2 pedig nekem még jobban be is jött, mint az S1.) Végül eljutottunk oda, hogy neki igazából nem is a canonnal, hanem a fanonnal van baja, egészen pontosan a fandommal, a bróni közösséggel. Az a gond, hogy ezt sem fogalmazta meg túl konkrétan, de nem szemétségből, hanem mert látszott, hogy annyira maga sem tudja, hogy mégis mi a pontos ok, egyszerűen csak azt érzi, hogy más lett a fandom, nagyobb lett, mainstreamebb lett, stb. Végül ő is kibökte azt, amit itt a videó vége felé a fazon: hogy ő azt hitte, hogy ez a fandom más lesz, mint a többi, különlegesebb lesz, hogy itt a “love & tolerate” nem csak egy lózung, hanem komolyan is lesz véve, stb. És hogy ő ehhez képest csalódott a fandomban, ez az ő fő baja.

    Na most ahogy nála, úgy ennél a videós csávónál is megértem, hogy ez fájt nekik, de ugyanakkor ahogy te is írod, hatalmas naivitás kell ahhoz, hogy bárki azt gondolja AKÁRMELYIK fandomról, hogy ott majd nem lesz széthúzás. Mert sajnos ez a széthúzás az emberi különbözőségekből fakad, ergo ameddig egy fandom nem valami programozott számítógépekből fog állni, hanem személyekből, addig mindig lesznek “balhék” benne. Igazából azt nem értettem, hogy miből gondoltál, hogy pont az MLP fandom különleges? Én nagyon szeretem, mert tényleg sok tehetséges, szórakoztató és kreatív fanunk van a fandomban, de sosem éreztem azt, hogy ez már “több, mint egy sima fandom”, hogy ez valami “eszmerendszerre alapuló irányzattá fog válni”, vagy ilyesmi. Egy csomó embernél viszont azt látom, hogy TELJESEN ezt várták valamiért a fandomtól és eleinte, amikor még mondjuk volt öt bróni egy városban, működni is látszott ez a dolog, mivel ugyanaz játszódott le náluk, mint a magyaroknál, amikor még az anime járt ugyanígy gyerekcipőben: mindenki kúrogatta őket a hobbijuk miatt, ezért részben egymásra voltak utalva és pont emiatt érdekükben is állt, hogy ne legyenek egymással bunkók, mert ha valaki “kitaszított” a fandom a viselkedése miatt, az utána max az animefiguráival beszélhette meg otthon az aktuális rész tartalmát. Aztán ahogy az anime nálunk később, úgy a MLP is mainstreammé vált és amikor már nem öten, hanem teszem azt ötvenen voltak egy városban, elkerülhetetlenné vált, hogy meg ne jelenjen a versengés, az összetűzések, stb., már fentebb leírtuk mindketten, hogy miért.

    Amúgy a “love & tolerate” mint eszme, tényleg szép lenne, de azért ne felejtsük el, hogy már a kezdetektől fogva használták némileg ilyen önironikus módon is. Pl. elég hamar felbukkant az a Twilight Sparkle kép, amire azt írták rá, hogy: “I will love and tolerate the shit outta you!”, szóval volt, aki ezt is ennyire vette komolyan. 😀 (Bár én ezen mindig jót röhögtem, mert úgy vagyok vele, hogy egy fandomnak sem áll jól, ha túl komolyan veszi magát. XD) Speciel én magam ugyanezt tapasztaltam anno az animés meeteken is: amíg tízen sem voltunk, ment a nagy happység, meg hogy “a világ nem ért meg minket, de aki animés, az automatikusan velünk van”, viszont amikor már 30-40 fővel gazdagodtunk, egyből kiderült, hogy bizony, az egyik egy alkoholista kocsmatöltelék, aki amikor épp nem animét néz otthon, akkor verekszik, a másik egy ilyen igazi “fehér cigány”, aki azért jár meetre, hogy pénzt, meg cigit tarháljon az emberektől, a harmadik meg ilyen Norman Bates-féle “rejtett pszichopata”, aki “legjobb pillanataiban” elnyomja az égő csikket az épp mellette megpihenő, félmeztelen srác hátán. (Sajnos egyik esetet sem én találtam ki…) A különbség az, hogy én ezt nem valami “lelki törésnek” éltem meg, egyszerűen tudomásul vettem, hogy itt is igaz az, ami mindenhol máshol: a nagy számok törvénye alapján hülyékből/kezelhetetlenekből is több lesz. És bár szép gondolat a “toleráljunk mindenkit, bármilyen furcsa is”, azért ennek minden fandomban megálljt kell parancsolni egy ponton, különben az “egyén szabadsága” a fandom rovására fog menni. (Pl. képzeljük el, hogy hogyan venné az ki magát, ha az animések Mr. Vasutas minden baromságát figyelmen kívül hagyták volna, sőt, még az öltözőben kedvesen rákérdeztek volna, hogy “Figyi, tartsam neked a kamerát, amíg te letapizod a csajt?”, pusztán csak azért, hogy szegénynek ne sérüljön a lelkivilága, meg azért, mert “love & tolerate”. Na ugye… XD)

    Ugyanakkor mielőtt valaki kihozná ebből az egészből, hogy “persze, mert csak a brónik és az animések ekkora gyökerek!”, közlöm, hogy ez koránt sincs így, pl. Facebookon fent vagyok egy rovarhatározós csoportban is, ahol aztán 20 és 70 év között tényleg mindenki megfordul, mégis néha-néha ott is előfordul, hogy akár egy 30 éves ember 10 éves kölyökként viselkedik. Pl. épp pár hete kértek meg egy csávót, hogy oké, hogy szép képeket csinál, de legyen már szíves odaírni az állat nevét is, mert így pont a csoport lényegét, a tanulást gátolja és az egész úgy veszi ki magát, mintha ő a “magángalériáját” reklámozná. Mi volt erre a reakciója? Nem lehetett vele innentől kezdve normálisan megbeszélni a dolgot, hanem sértődötten közölte, hogy ő ebből a csoportból kilép, a mod legyen szíves törölni az ÖSSZES korábbi fotóját és hogy sajnálta, hogy így állnak hozzá, pedig biztos benne, hogy nem egy olyan állatról hozott már ő ide képet, amit más még azelőtt soha nem látott, vagy legalábbis nem mindennaposak. (Ez utóbbi amúgy részben igaz volt, de ettől még semmi joga valami “kitüntetett fannak” képzelnie magát, akire nem vonatkoznak a szabályok, főleg úgy nem, hogy voltak ott nála 30 évvel idősebb és sokkal profibb “fanok”, akiknek mégsem volt ilyen narcisztikus hozzáállása a dolgokhoz.)

    A politikát, mint “fandomot” pedig már ide sem keverem, na az tényleg megmutatja, hogy elvileg “értelmes, felnőtt” emberekből hogyan lesz 5-10 perces vita leforgása során óvodás, vagy épp ellenkezőleg: felsőbbrendűségi “kórságban” szenvedő egoista balfasz. 😀

    Úgyhogy ez a “mi jobbak vagyunk, mint a többi fandom” dolog valóban mindenhol jelen van általában, én egyedül azt a részét nem értettem csak, hogy a brónik miből gondolták, hogy ebből az egész MLP-ből majd valami “második hippi mozgalom”, vagy nem is tudom, mi fog kialakulni? XD (Oké, hogy a sorozat a barátságról, az elfogadásról, stb-ről szól, de azért tényleg naivitás azt gondolni, hogy ezt majd minden fan 100%-osan alkalmazni fogja a való életben is.) Illetve attól, hogy mondjuk magában a fandomban csalódtak, miért kell egyből a sorozatot ekézni, meg úgy jelezni nemtetszésüket, hogy mondjuk felfüggesztik a sorozat nézését? Inkább fórumra, meg imageboardokra ne járjon, ha pont a fanok idegesítik, viszont ha a sorozattal nincs baja, kb. csak magával baszik ki, ha azt is “megtagadja”. XD

    Amúgy szerintem azért van pont bróni fandomból ennyi “csalódtam a fandomban” reaction video, mert náluk ez az első olyan fandom, ami úgymond “kirekesztett”, vagy legalábbis eleinte az volt. Náluk is van anime, de az jóval nagyobb hátszelet kapott a cégek részéről már igen hamar, szóval annak szinte alig volt náluk underground korszaka. Plusz abban még nem volt semmi furcsa amcsi szemmel, hogy valaki egy úgymond “komolyabb rajzfilm” rajongója, hiszen nekik is megvolt már akkoriban a maguk Simpson családja és egyéb “felnőtt rajzfilmjei”, így náluk kevésbé dívott az, amit a hazai animések kaptak, akiket már azért csesztettek, mert “LOL, felnőttként mesét néz!”. Ellenben az MLP úgy csapódott le náluk, hogy “Bazeg, tudod, van az a sorozat 80-as évekből, amit kislányoknak csináltak, tudod, mint a Barbie baba, csak színes lovakkal! Na, egy csomó FELNŐTT FÉRFI hirtelen a rajongója lett! Bazeg… XD” Ezután ott is “beindult a gépezet”, Howard Stern kúrogatta őket a rádióműsorában, a Fox News lehozott valami “hozzá méltó” kamu riportot arról, hogy a brónik ilyen “óriáscsecsemők”, akiket még az anyjuk pelenkáz, stb-stb. Szóval először érezték azt, hogy milyen egy IGAZÁN ekézett fandomnak a tagja lenni, emiatt először még a love and tolerate dolog is jobban működött náluk, viszont a mainstreammé válás után, amikor már úgymond “elismerték” őket, mint fandomot, ez egyre inkább kezdett kikopni, illetve megjelentek a friss fanok, akik mit sem hallottak ezekről az “alapelvekről”. (Tényleg, így belegondolva ez a “love and tolerate” dolog kb. úgy az S1-S2 idejéig volt népszerű, azóta szinte nem is láttam…)

    “A fanon nagyon vegyes összetételű. Vannak köztük például szélsőséges fanok, akik nem olyan értelemben szélsőségesek, hogy túlzásba viszik a hobbijukat, keményvonalasok, vagy épp a gore, pornó mentén élik ki magukat. Hanem olyan értelemben szélsőségesek, hogy kényszeresen megpróbálják megfeleltetni a kedvencüket, valamilyen szélsőséges politikai (jellemzően jobboldali) irányzatra. (Egyébként ez is egy érdekes téma lehetne, de erről majd máskor.)”

    Wow, ezt hogy? 😀 Mint ahogy Vasutas próbálta ráhúzni a “náci lepedőt” a Mondocon stábjára? 😀 Vagy itt mire kell gondolni? 😀 Persze ha úgyis külön bejegyzést írsz majd erről, én türelmesen kivárom, de legalább pár mondatban légyszi legalább utalj rá, hogy mire célzol, mert speciel én ilyen túlzott politizálással az MLP fandomon belül még (szerencsére) nem találkoztam. XD (Jó, annyi rémlik, hogy még S1 futása idején Faustot támadták páran, a feministák, vagy leszbik, vagy kik azért, mert szerintük Rainbow Dash egy leszbi sztereotípia, a “nácivadászok” meg azzal jöttek, hogy micsoda rasszista társadalma van a póniknak, ahol egy FEHÉR királynő uralkodik és ráadásul nem is demokrácia van, hanem monarchista berendezkedés. XDDD De én ezeken csak jót röhögtem, mert ezt minden sorozatnál, sőt BÁRMINÉL ellövik, gyakorlatilag amcsiban nem hozhatsz létre semmi olyasmit, amivel legalább 2-3 különböző társaságot vérig nem sértesz. XDDD)

    Illetve még a videóból két dologra reagálnak:

    1. “Tudjátok, miért létezik az a poén, hogy “Applejack egy háttérkarakter”? Mert a brónik pont az őszinteséget tudják a legnehezebben elviselni és pszichológiailag elítélik még a karaktert is, akinek ez az eleme.” Ööö…I smell bullshit. Az “Applejack egy background pony” poén S2-S3 környékén alakult ki, mivel három szezon végignézése után úgy érezték a fanok, hogy amíg a másik őt főszereplő mind kapni szokott úgy szezononként legalább 1-2 olyan epizódot, ami teljesen rájuk épül és úgymond “előrébb viszi a karakterüket” (lásd pl. Fluttershynál a sok “legyőzöm a félelmem!” rész, pl. a sárkányos, vagy a hurrikános-repülős epizód), addig AJ ilyet nem nagyon kap, vagy ha igen, akkor is valaki más “viszi el a show”-t a végén. Illetve úgy érezték, hogy általában, kevésbé erős azoknak a részeknek a “tanulsága”, amiben ő szerepel. Lásd a bölényes epizód S1-ből, ami elvileg a családjára épülne részben, mert valami helyi ültetvényről van szó, meg AJ unokatesójáról, Braeburn-ről, de ezek után nem is AJ-ről szól az epizód, hanem kb. Pinkie, meg Rainbow “lopja el a show”-t. Vagy S2-ben a Derpy-s rész, ami AJ szempontból még jó is lett volna (ha jól rémlik, ebben van az, hogy elmegy dolgozni máshová, aztán a többiek csak a rész végén tudják meg, hogy miért nem akart visszatérni), de egyszerűen azzal, hogy Derpy ugyanabban a részben “debütáltatták”, teljesen elhomályosították a teljes epizód súlyát. Komolyan, a mai napig az maradt meg bennem is, ha csak meghallom az epizód címét, hogy “LOL, a Derpy-s rész! :D” és utólag jut eszembe, hogy “ja, meg szerepelt benne AJ is…” XD Na EZÉRT kezdték el mondogatni, hogy “AJ is a background pony”, felesleges a videósnak ilyen pszichológiai hülyeséget belemagyaráznia. 😛 Az meg, hogy egy fandomban sokan nem tűrik a kritikát, nem bróni-specifikus dolog.

    2. Ha jól értem, egy conon végignézett egy szar stand-up comedy-t, aztán annyira nem bírt magával, hogy amikor az egyik srác be is ismerte, hogy “tudom, szar vagyok”, akkor ő a nézők közül mikrofonnal rákontrázott, hogy “akkor miért lépsz fel?” Ez sehol, semmilyen helyzetben nem veszi ki jól magát, ha annyira meg akarta mondani nekik a véleményét, okosabb lett volna, ha megvárja, amíg lemennek a színpadról, aztán utána keresi meg őket és mondja el nekik, hogy “srácok, ne haragudjatok, de ez így szánalmas volt, nem kéne erőltetni, ami nem megy”. Persze valszeg akkor sem örültek volna a véleményének, valszeg akkor is megkapta volna, hogy “Igen? Miért nem te próbálod meg akkor?”, de mégis máshogy jött volna le, mert így csípőből úgy vették a fellépők, hogy “na, itt egy okostóni, aki most nyilvánosan aláz meg engem egy teremnyi fan előtt”. És ugye meg is lett a böjtje, mert ha jól értem, utána azt magyarázta, hogy bannolták valami versenyről, vagy mi? Szerintem ez utóbbit pl. elkerülhette volna, ha négyszemközt “szól be” nekik. Persze értem az ő problémáját is, gondolom nem bírt már magával, mert annyira kínos volt néznie, amit művel az a kettő a színpadon, de pszichológiából azért ő sem kapna ötöst, mert kb. a legmegalázóbb módot választotta arra, hogy véleményt nyilvánítson. Egy ilyenből meg végképp meredek levezetni, hogy az egész fandom extra-érzékeny a kritikára. Ha teszem azt egy egyetemi előadáson szól be a sorok közül a profnak, hogy “Igazából most hülyeséget mondtál!”, vagy ilyesmi, ennél sokkal nagyobb sértődés is lehet a dologból… 😀 XD

    • “Végül eljutottunk oda, hogy neki igazából nem is a canonnal, hanem a fanonnal van baja, egészen pontosan a fandommal, a bróni közösséggel.” -> Na igen, ez pont egy olyan dolog, amit sose értettem, hogy néhány fan hülyesége miatt, miért magát a sorozatot, filmet, játékot, akármit kell hibáztatni? =/ Anno például volt egy csaj, aki konkrétan azért nem nézte meg az NGE-t, mert hogy amikor ő fórumozott, akkor szerinte “az egész topic” (valójában csak az utolsó 1-1.5 oldal) “pornóval volt tele” (valójában ecchivel), és hogy őt ez mennyire taszította.

      Miközben ez is egy olyan dolog, amivel úgymond számolni kell, ha valaki belép egy szubkultúrába, pláne egy olyanba, mint az anime. =)

      “Végül ő is kibökte azt, amit itt a videó vége felé a fazon: hogy ő azt hitte, hogy ez a fandom más lesz, mint a többi, különlegesebb lesz, hogy itt a “love & tolerate” nem csak egy lózung, hanem komolyan is lesz véve, stb. És hogy ő ehhez képest csalódott a fandomban, ez az ő fő baja.” -> Jó mondjuk a mentségükre szóljon, hogy ez is egy olyan “szüzesség”, amit az embernek egyszer el kell veszteni ahhoz, hogy utána a helyén tudja kezelni a dolgokat. Az meg egyénenként eltérő, hogy ki-mikor veszti el. Van akinek 1-2 hónap után leesik a tantusz, még másoknak akár évekig is eltarthat.

      Például még nagyon az elején, mikor még alig volt úgy 2 hete internetem, először én is azt hittem, hogy az animés közösség az komolyan veszi amit mond, és tényleg egy nyitott, megértő, kedves társaság. Aztán hamarosan lehullt a fátyol, és kiderült, hogy bizony nem mindenki cselekszik ám így.

      A baj ott kezdődik, amikor valaki “megvilágosodik” az egyik fandomban, majd aztán belekóstol egy másikba, és ott megint elhiszi, hogy “ez majd most tényleg más lesz!”.

      “Igazából azt nem értettem, hogy miből gondoltál, hogy pont az MLP fandom különleges?” -> Ahogy te is írtad utána, az állhat mögötte, hogy valószínűleg nekik ez volt az első fandom, aminek úgy igazán a részévé akartak válni. Így kezdetben náluk még “működött a varász”.

      “Egy csomó embernél viszont azt látom, hogy TELJESEN ezt várták valamiért a fandomtól” -> Persze, mivel alapból ugye minden fandom azt mondja magáról, azzal “kampányol”, hogy mi mások, különbek, jobbak vagyunk, mint a többi, és ilyenkor az olyan embernek, akik előtte még nem tapasztaltak ilyet, nem az az első gondolata, hogy hazudnak neki. Hanem elhiszi, hogy tényleg “egy fandom van mind felett”.

      Hasonló ez ahhoz, mint amikor megalakul egy friss, fiatalos, lendületes párt, elnyeri a sok fiatal szimpátiáját, akik most fognak életükben először szavazni, aztán véget ér a kampány, és hamarosan rájönnek, hogy valójában ők sem jobbak a többinél.

      “amikor már nem öten, hanem teszem azt ötvenen voltak egy városban, elkerülhetetlenné vált, hogy meg ne jelenjen a versengés, az összetűzések, stb.” -> Igen, ez megint egy olyan dolog, hogy kicsiben, egy jól összeszokott baráti társaság, akiket még baszogatnak is a hobbijuk miatt, az mindig remekül működik. A baj ott kezdődik, mikor hirtelen sokan leszünk, sokféle idegenhez kéne alkalmazkodni, akik között lesznek nagyon hülyék is.

      Ilyenkor azok a szabályok, elvek, amiket közösen anno lefektettünk, már nem fogják megállni a helyüket, mert bizony csúnyán fogalmazva, a többség szarni fog rá, és csakis magával, meg a haverjaival lesz elfoglalva.

      “Amúgy a “love & tolerate” mint eszme, tényleg szép lenne, de azért ne felejtsük el, hogy már a kezdetektől fogva használták némileg ilyen önironikus módon is. Pl. elég hamar felbukkant az a Twilight Sparkle kép, amire azt írták rá, hogy: “I will love and tolerate the shit outta you!”, szóval volt, aki ezt is ennyire vette komolyan.” -> Mondjuk én a Fluttershyos verziót hamarabb láttam, de én is valahogy úgy éreztem mindig is, hogy ez inkább volt poén, mint komolyan vett jelmondat. =)

      “az egyik egy alkoholista kocsmatöltelék, aki amikor épp nem animét néz otthon, akkor verekszik, a másik egy ilyen igazi “fehér cigány”, aki azért jár meetre, hogy pénzt, meg cigit tarháljon az emberektől, a harmadik meg ilyen Norman Bates-féle “rejtett pszichopata”, aki “legjobb pillanataiban” elnyomja az égő csikket az épp mellette megpihenő, félmeztelen srác hátán. (Sajnos egyik esetet sem én találtam ki…)” -> Szép emberek lehettek akkor ezek is. Nálunk csak a szokásos “adjatok pénzt meetre, majd lelépek a pénzzel” formula köszönt vissza.

      “És bár szép gondolat a “toleráljunk mindenkit, bármilyen furcsa is”, azért ennek minden fandomban megálljt kell parancsolni egy ponton, különben az “egyén szabadsága” a fandom rovására fog menni.” -> Erről van szó. Mindent és mindenkit elfogadni és szeretni, egyszerűen nem lehet. Sőt, nem is szabad, mert lennének azért határai, például a jó ízlésnek.

      Én azokat, akik szerencsétlen Silver Spoon boncolását élvezik, meg “rendeltetés szerűen” használják a legdurvább pornókat, bizony nem fogom tolerálni. Ahogy már anno se toleráltam, például a Yaoi fangörcsök tombolásait, és a többi.

      A Vasutasnál azért annyit tegyünk hozzá, hogy ő nem animés, hiába állítja magáról az ellenkezőjét. Neki annyi köze van az animékehez, hogy ki szokta verni Enjire, Nigrire, meg a többi cosplayer csajra, ami valljuk be, édeskevés ahhoz, hogy ő animés legyen. =)

      “Ugyanakkor mielőtt valaki kihozná ebből az egészből, hogy “persze, mert csak a brónik és az animések ekkora gyökerek!”, közlöm, hogy ez koránt sincs így” -> Persze hogy nincs, ez minden más, hasonló szubkultúrára is ugyanúgy igaz. Többek között, például a gamerekre, akiknek elég annyi, ha kijön két, egymáshoz nagyon hasonló játék, és máris megindul a lövészárok háború, a két tábor fanjai között.

      “Wow, ezt hogy? Mint ahogy Vasutas próbálta ráhúzni a “náci lepedőt” a Mondocon stábjára? Vagy itt mire kell gondolni?” -> Főleg arra, hogy vannak olyan fanok, akik mindenféle idióta elméletekkel képesek előállni itt is, mint hogy teszem azt, a pónik társadalmában nincs fajkeveredés, meg hasonló okosságok. De erről majd tényleg később, mert így hosszú lenne. =)

      “Ööö…I smell bullshit. Az “Applejack egy background pony” poén S2-S3 környékén alakult ki, mivel három szezon végignézése után úgy érezték a fanok, hogy amíg a másik őt főszereplő mind kapni szokott úgy szezononként legalább 1-2 olyan epizódot, ami teljesen rájuk épül és úgymond “előrébb viszi a karakterüket” (lásd pl. Fluttershynál a sok “legyőzöm a félelmem!” rész, pl. a sárkányos, vagy a hurrikános-repülős epizód), addig AJ ilyet nem nagyon kap, vagy ha igen, akkor is valaki más “viszi el a show”-t a végén.” -> Mondjuk lehet azért, mert nekem pont AJ a kedvencem, de én spec valahogy sose éreztem úgy, hogy kevesebbet szerepelne, vagy ne kapná meg a neki kijáró, szükséges figyelmet és műsoridőt.

      Én ezt az egész “AJ egy háttérszereplő” dolgot, egy olyan poénnak fogtam fel, mint hogy “Scootaloo egy csirke” vagy hogy “Sweetie Belle egy szótár”. =D

      “Ha jól értem, egy conon végignézett egy szar stand-up comedy-t, aztán annyira nem bírt magával, hogy amikor az egyik srác be is ismerte, hogy “tudom, szar vagyok”, akkor ő a nézők közül mikrofonnal rákontrázott, hogy “akkor miért lépsz fel?” -> Na igen, például nekem is minden bajom van, ha a Comedy Centralon, meglátom a Mogácsot, de ettől még nem mondanám neki azt, miközben ott áll a színpadon, velem szemben, hogy: “Figyu, te szar vagy!”.

      Szerintem az bőven elég “büntetés” egy stand-uposnak, ha nem nevet rajta a közönség, hanem csak fapofával néznek rá.

      • “Na igen, ez pont egy olyan dolog, amit sose értettem, hogy néhány fan hülyesége miatt, miért magát a sorozatot, filmet, játékot, akármit kell hibáztatni? =/ Anno például volt egy csaj, aki konkrétan azért nem nézte meg az NGE-t, mert hogy amikor ő fórumozott, akkor szerinte “az egész topic” (valójában csak az utolsó 1-1.5 oldal) “pornóval volt tele” (valójában ecchivel), és hogy őt ez mennyire taszította.”

        Igen, néha a legkülönfélébb megnyilvánulásokat tudja kiváltani ebből vagy abból az emberből a fandom viselkedése. Az NGE-ről pl. nekem most az jutott eszembe, hogy Sárkánybaby mondott egyszer hasonlót, csak neki nem a tartalommal, vagy a fandommal, hanem szimplán a sorozat körüli hype-al volt baja. Az volt a “filozófiája”, hogy ő addig nem kezd bele egy sorozatba, amíg hypolják, vagyis amíg “az a sláger”, mert nem akarja, hogy a fandom “nyálverése” az ő véleményét befolyásolja. Ez egyfelől egy korrekt hozzáállás, viszont az a gond, hogy ezt extrém mértékben “kitolta”, szóval még 2012 környékén is arról mesélt, hogy ő még “vár”, hogy az EVA körüli hype “ülepedjen”, én meg csak néztem, hogy szerintem az EVA-hype ekkoriban már vagy jó tíz éve véget ért minimum és animés fórumokon is max csak véletlenül kerül szóba, amint 1-1 fan kellemes nosztalgiával megemlíti, hogy “ó igen, az animés alapmű!”. 😀 (Vagy ha “hype” alatt SB arra célzott, hogy meddig lesz téma, akkor szerintem nyugdíjas koráig is várhat, mert ez a sorozat így vagy úgy, de mindig fel fog bukkanni újra és újra a fandomban, olyasmi lett az animesorozatok között, mint élőszereplős filmek között mondjuk a Star Wars. XD)

        A másik meg az, hogy a hype nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami túl van sztárolva, nyilván az is benne van, de jó esetben egy valóban minőségi, vagy legalábbis szórakoztató sorozatot kapnak fel a fanok. És azért valahol annak is megvan a feelingje, ha valaki a hype-al kezdi nézni a cuccot, pl. én a mai napig büszke vagyok rá, hogy a Pónit úgymond “időben” kezdtem el nézni (még amikor csak az S1 volt kint) és részese lehetettem a brónik felemelkedésének, illetve aranykorának. 😀 Nem azt mondom persze, hogy aki később kapcsolódott be, az fanként “nem ér annyit”, meg semmi hasonló hülyeséget nem állítok, egyszerűen csak volt egy “feelingje” annak a “korszaknak”, mint ahogy pl. a Woodstock nyári fesztiválra is azóta is mondják, hogy “aki ebből kimaradt, nem tudja pótolni, sőt, el sem tudja képzelni, milyen volt”. XD Szal olyasmi ez, mint animésnek lenni is más élmény volt mondjuk az “A+/Animax/conok/mangák”-éra előtt, mint közben és után.

        “Szép emberek lehettek akkor ezek is.”

        Azok voltak… 😀 XD Bár a korrektség kedvéért azért hozzá kell tennem, hogy most kb. a három legdurvább helyi meetest soroltam fel, kb. ilyen “TOP 3 legszarabb arc” lista volt ez. XD A “Norma Bates”-nek pl. ez volt az első és utolsó akciója, mert miután megtette, értelemszerűen balhé lett belőle, mire ő maga mondta azt, hogy akkor legfőbb ideje felkeresnie egy pszichológust/pszichiátert, mert sajnos ez már nem az első olyan “kitörése”, hogy olyat csinál viccből, ami másnak kurvára nem vicces, hovatovább, a testi épségét veszélyezteti és ameddig őt ebből ki nem kezelik, a legjobb, ha nem nagyon jár közösségbe. A durva az volt, hogy előtte viszont évekig járt oda, anélkül, hogy tudtuk volna róla, hogy ő egy ilyen “időzített bomba”. A másik kettő meg szimplán tarhálós, illetve bunkó paraszt volt, de ők szép lassan ki is koptak a bandából, mert ezek általában ilyenek, hogy ha nem tudják kihasználni/lehúzni a társaságot, akkor próbálkoznak máshol. (Amúgy a kéregetős pl. “hatalmas arc”, ha pár évente nagy ritkán még összefutok vele a városban, akkor is a “szia, hogy vagy?” után a második mondata már az, hogy “nincs egy kis apród? cigire kéne…” XDDDD)

        “Nálunk csak a szokásos “adjatok pénzt meetre, majd lelépek a pénzzel” formula köszönt vissza.””

        LOL! 😀 Mármint ezt a tagok, vagy maga a meet vezetője játszotta el? 😀 Előbbi nálunk is előfordult, pont Mr. Tarhálóval voltunk úgy, hogy leginkább nem is azért nem adtuk neki, mert mondjuk nem kedveltük, vagy mert két mondatnál többet amúgy sem nagyon beszélünk vele, hanem mert kb. félévente egyszer, ha felbukkant meeten, a legelsőnek kölcsönadott pénzt is alig tudtuk utólag “behajtani” rajta. XD Utóbbi azért nálunk nem volt, bár mindig elcsodálkoztunk, hogy ha a meet havi teremdíja van úgy 2000 Ft környékén, az éves conból meg összejön legalább 100.000 Ft, plusz még az egyesületi számlára megy az adó 1%, meg ilyesmi, akkor miért állítja be úgy mindig a vezető, hogy örökké pénzügyi gondokkal küzd, meg miért pont nászút előtt volt égetően sürgős gyorsan mindenkitől beszedni a tagdíjat, stb., de azért ilyen konkrét “lelépek a pénzzel” húzása nem volt, vagy ha volt is, ügyesen csinálta és nem tudtuk meg. 😀 XD

        Persze hogy itt is korrekt legyek, azért hozzá kell tennem, hogy a társaság 90%-a cseszett tagdíjat fizetni. Alapesetben ez úgy működött volna, hogy 200 Ft volt a tagdíj (ami valljuk be, még a legszegényebbeknek sem egy ló ára), ergo ha csak tíz ember lett volna minden hónapban, aki vállalja, hogy tisztességesen befizeti, összejött volna a 2000 forintnyi bérleti díj. Annyi ember meg lett volna, mert általában 15 fő volt egy héten, persze nem mindig ugyanazok, de ez talán mindegy is. Mégsem volt, mert hiába mondogatták sokan, hogy ez a meet az ő “második családjuk”, meg hiába ment ott is a “szeretet és barátság” ( 😀 ) propaganda, úgy tűnik, ez max a szívüket lágyította meg, a pénztárcájukat nem. XDDD Persze volt pénzük minden másra (Mondo magazin = 700-800 Ft, egy doboz cigi = nem dohányzom, de asszem 1000 Ft körül van, stb.), csak valahogy amikor azt a tetves 200 Ft-ot kérték volna, akkor hirtelen mindig jött a kifogás, hogy pont elfogyott az e havi kerete, váratlan kiadása lett, stb-stb. 😀

        Persze az érem másik oldalán meg ott volt az, hogy a “főnökasszony” sem volt túl bizalmas a tagokkal, pl. azt sosem említette, hogy pontosan mennyi is a havi terembérlés ára (hogy én honnan tudom, az maradjon az én titkom XD), valamint az is fura volt, amikor bejött egyszer balhézva a terembe az iskolai titkár (akivel a szerződést kötötték), hogy “ha már TÖBB HÓNAPNYI ELMARADÁSOTOK VAN, legalább ne rohangáljatok a folyosón, mint az állatok, ha egyszer csak az ebélőt bérlitek és azt is csak egy óráig, stb-stb.” Kiemeltem az érdekes részt: hogy a fenébe volt nekünk több hónapnyi elmaradásunk, amikor a főnök mindig azt állította, hogy amikor nem jön össze a tagdíjakból a pénz, akkor ő saját zsebből pótolja? 😀 (A kérdés persze költői… XD) Egyébként bevallom, én minimum valami 5000 Ft-ra gondoltam, mármint terembérleti díjra, szóval majdnem leestem a székről, amikor megtudtam, hogy sz*ros 2000 Ft-on megy itt minden hónapban a rinyálás. (És nem azt mondom, hogy az nem pénz, hanem azt, hogy tudom, hogy NEKI nem lett volna nagy kunszt kifizetnie…) A másik érdekes dolog meg az volt, hogy éveken át mindenkinek azt mondta, hogy nekünk bizony délután háromtól este hatig “jár” az ebédlő, de ha nagyon jó fej a portás, akár nyolcig-tízig is ott maradhatunk. Ehhez képest az ideges titkár bizony azt is elköpte, hogy EGYETLEN ÓRÁRA szól a szerződés, háromtól négyig. 😀 Azért tök jó, hogy sikeresen felspanolta előtte az egész társaságot, így aztán még a titkár tűnt a szemükben kötözködő fasznak, pedig ő csak azt akarta, hogy ahhoz tartsák magukat, amiben megegyeztek. (De legalább a főnökből remek politikus válni, ha egyszer befuccsolna neki ez a meetezés, mint plusz pénzforrás. XDDD)

        Na bocs, eléggé elkalandoztam az alaptémától, a lényeg, hogy erről a társaságról is simán lehet olyan sztorikat mesélni, mint ami pl. a MAT háza táján ment Acheronékkal és az eltűnt pénzzel, vagy amilyen “animés maffiabirodalmat” próbáltak Muffin és barátai kiépíteni. XDD Csak mivel ez egy vidéki meet, vagy mindenki leszarja, vagy csak be van szaratva és azért nem foglalkozik az üggyel. XD

        “A Vasutasnál azért annyit tegyünk hozzá, hogy ő nem animés, hiába állítja magáról az ellenkezőjét. Neki annyi köze van az animékehez, hogy ki szokta verni Enjire, Nigrire, meg a többi cosplayer csajra, ami valljuk be, édeskevés ahhoz, hogy ő animés legyen. =)”

        Na igen, de ugye ez csak annak válik világossá, aki “utána nyomoz” az ürgének. Egy kívülálló őt is simán elkönyvelné, hogy “az egyik flepnis animés a sok közül”, mi is ezért voltunk rá anno részben berágva, mert azzal, hogy ő “animés cím alatt” nyomatja a baromságait, kvázi leégeti a fandomot. (Oké, hogy nem ő az egyetlen ilyen ember, de attól még minimum “dobogós”, bár én talán az aranyérmet is odaadtam volna neki. XD) Illetve mivel bejár conra, konkrét emberekről/szervezetekről fogalmaz meg véleményeket, illetve a cosplayer csajokkal is folyton próbál “kapcsolatot kezdeményezni” (a maga debil módján… XD), simán el tudom képzelni, hogy ha valahol tényleg 100% lenne a “love and tolerance”, akkor még ezt is elnéznék neki, sőt, segítenék a hülyeségeiben. Ugye a bróniknál sem “világítják át” az összes fant, aki azt állítja magáról, hogy ellenőrizzék, hogy hány részt látott, vagy ilyesmi, ergo simán lehet ott is olyan ember, aki úgymond azért csapódik csak hozzájuk, hogy hátha valamilyen hasznot tud húzni a dologból és pont ezért nem kéne ott sem MINDENT tolerálni, mert majd jól kihasználják őket az ilyen szemetek.

        Btw, lassan lehet bevezetem a “megélhetési fan” fogalmat, mert ahogy itt Vasutasról, meg a debreceni meet 1-2 érdekes alakjáról irkáltam, eszembe jutott, hogy hány ilyen ember lehet még, akiknek szinte semmi közük egy adott szubkultúrához, szimplán csak hozzájuk csapódnak, hátha le tudják őket húzni valamilyen módon, pénzzel, hírnévvel, akármivel. Szal pl. Tarhálósban sem az volt a csúcs, hogy mindig kéregetett, hanem, hogy valamiért egy félrehallott mondatból én úgy vettem ki, hogy ő SlyZero (akit csak fórumról ismertem, illetve annyit tudtam róla, hogy szintén debreceni), aztán amikor konkrétan rákérdeztem nála, szemrebbenés nélkül azt mondta, hogy bizony ő az. 😀 Sőt, ezt még tudta fokozni, mert következő meetre vittem ilyen kinyomtatott szöveget, amin a valódi Sly, shearer, Sárkánybaby, meg még pár, a baráti körükhöz tartozó ember postjai voltak és amikor mutogattam neki, hogy “LOL, erre emlékszel? :D”, akkor teljesen jól hozta, hogy “Jaaaj, SB, kész az a csaj!”, meg a hasonló dumákat, tette mindezt úgy, hogy AKKOR LÁTTA ÉLETÉBEN ELŐSZÖR AZT A SZÖVEGET ÉS AZOKAT A NEVEKET és LÖVÉSE NEM VOLT ARRÓL, hogy EGYÁLTALÁN MI A FENÉRŐL VAN SZÓ. 😀 Szal ezek a “megélhetésiek” azért nem gyengék… 😀 XDDD

        “Főleg arra, hogy vannak olyan fanok, akik mindenféle idióta elméletekkel képesek előállni itt is, mint hogy teszem azt, a pónik társadalmában nincs fajkeveredés, meg hasonló okosságok. De erről majd tényleg később, mert így hosszú lenne. =)”

        OMG… XDDDDDDDD Na, akkor erről tényleg remélem, hogy lesz majd egyszer legalább egy “mini-bejegyzés”, mert ugyan én is sok mindent láttam már ebben a fandomban gurótól a pornóig, de valahogy az ilyen politikai belemagyarázás teljesen elkerült, leszámítva 1-2, szándékosan poénnak szánt megjegyzést. Ellenben ahogy így írod, baromi szórakoztatónak hangzik, szóval kíváncsian várom. 😀 (Látod, Rontom is korán szólta le a Pónikat, még a végén kiderül, hogy a tökéletes tradis társadalom megtestesülése jött létre Equestriában… XDDDD Jó, amúgy tudjuk, hogy nem, mert már sokszor elmondtuk, hogy ő ettől a sorozattól is kiakadt volna, de azért poén eljátszani a gondolattal. XD)

        “Mondjuk lehet azért, mert nekem pont AJ a kedvencem, de én spec valahogy sose éreztem úgy, hogy kevesebbet szerepelne, vagy ne kapná meg a neki kijáró, szükséges figyelmet és műsoridőt.”

        Amúgy személyesen én sem tapasztaltam ezt annyira, csak gondoltam, ha már a srác ennyire meg akarja magyarázni a videójában, hogy szerinte honnan jön ez a “mém”, akkor én is leírom, mert én meg ezt a verziót ismerem. 🙂 Illetve volt valami hivatalos szavazás, hogy a fanoknak ki a kedvenc pónija a Mane Six-ből és az egy dolog, hogy Fluttershy nyert (of course.. :3 XD), de asszem szegény AJ végzett az utolsó helyen, szóval még ez is ráerősített erre az “AJ egy background pony” dologra.

        Mondjuk szerintem valahol az is benne lehet a dologban, hogy nekünk így európai szemmel szórakoztatóbb a karaktere. Szal én pl. a Redneck Rampage játék óta mindig jókat röhögök a különböző redneck karaktereken, meg úgy eleve bejön, amikor valami amcsi kisvárosban játszódik egy sztori. (Nem feltétlenül kell a redneckek “Deep South” részében játszódnia, pl. a Gravity Falls pont Amerika másik végében játszódik, de mégis nyerő, mert ugyanígy van benne hülye hillbilly karakter, meg mivel északon vannak, ezért ott már bejön a másik kedvenc sztereotip karim, a lumberjack, vagyis a szigorúan fekete-vörös kockás ingben fát vágó fószer. 😀 XDDD) Na most AJ kvázi az MLP “redneckje” és még ha tompítják is ezt némileg a családbarát hangulat miatt, sokszor előjön ez a dolog, lásd pl. azt a részt, amikor AppleBloomnak mindig új Cutie Markja lesz és amikor az egyik miatt franciául kezd beszélni, AJ reakciója: “MAH SISTER IS SPEAKING FANCY!” XDDDD És akkor erre még valaki rákontrázott azzal, hogy “Ó Applejack, most is olyan multikulturális vagy, mint mindig! :D” XDDDDDDD

        Viszont lehet, hogy ez az amcsiknak kevésbé poénos, mert oké, hogy nekünk poén a redneck, de most ha beleképzelem magam a helyükbe, AJ magyar változata kb. egy sima paraszt lenne, akinek mondjuk az egyetlen “speckó képessége”, hogy mondjuk “szögedi” tájszólással beszél és így már tényleg jóval kevésbé érdekes a karaktere, pláne úgy, hogy mellette a többi mind-mind jobban rámegy a “fanboy-bálványokra”, szal van a moe girl, a bookworm nerdy, a party girl, a classy girls, meg a cool tomboy. (Bár AJ meg cowgirl, de mondom, lehet ez amcsiknál már nem elég “extra”… XD)

        “Én ezt az egész “AJ egy háttérszereplő” dolgot, egy olyan poénnak fogtam fel, mint hogy “Scootaloo egy csirke” vagy hogy “Sweetie Belle egy szótár”. =D”

        Biztos ez is benne van amúgy (pláne, hogy ezek a mémek egy idő után már a canontól függetlenül “önálló életre kelnek” és “maguktól fejlődnek”), de azért az utóbbi kettőről legalább tudjuk, hogy konkrétan elhangzottak a sorozatban, míg AJ-ről sosem mondtak ilyet, hogy “You’re like a background character”, a fanok sütötték rá. (Btw, Scoota mémjében pont azt bírtam, hogy “evolválódott”, S1-ben még csirke volt, S2-ben már dodó és mindkettő asszem Sweetie Belle-től jött. XD)

        “Szerintem az bőven elég “büntetés” egy stand-uposnak, ha nem nevet rajta a közönség, hanem csak fapofával néznek rá.”

        Pontosan, lásd Vasutas “nagy szereplését”, amikor mindent elkövetett, még “be is lőtte” magát a színpadon, de kb. csak a két felkonferáló röhögött rajta, ők is azon, hogy mennyire szánalmas ez a vergődés. XD Nem is nagyon volt többször ilyen “nyilvános szereplése”, legalábbis nem a conok színpadán. 😀

        Meg ugyanígy ott van pl. a performance cosplay, ahol ugye elő kéne adni valamit és általában a fellépők 15-50% között szarok, vagy semmilyenek szoktak lenni. Ettől még nem kiabálom be nekik az előadás közben, hogy “Búúú, menj le a színpadról!”, meg semmi ilyesmi, mert ez így ebben a formában szerintem még akkor is bunkóság, ha az előadás tényleg minősíthetetlen.

        Emlékszem, az egyébként baromi jó Berserk cosplay előadásán volt az az egyik conon, hogy mivel igazi páncélt csináltak, meg fél évig gyakorolták az abban való mozgást, ezért ennek az volt a hátulütője, hogy sajnos a páncélt elkészítő “kovács brigádot” is meg kellett hívniuk a fellépőknek, mert értelemszerűen látni akarták, hogy mégis mihez csinálták a páncélokat. Ezzel még nem is lett volna baj, de sajnos kiderült, hogy ezek a fószerek igazi redneckek és nem a vicces fajtából… Szóval volt mondjuk 20 fellépő csapat és a sorban Berserkék voltak a tizedik környékén, szóval kb. úgy “félidő” tájékán. Mivel azonban “redneckék” féltek, hogy lemaradnak a produkcióról, ezért már viszonylag az első 1-2 fellépő környékén beálltak a tömegbe (ülőhely már nem is volt ekkor), majd egészen addig, amíg nem az ő párosuk következett, minden egyes fellépő csapatnak beszóltak valami “elméset”, függetlenül attól, hogy mennyire volt a műsor jó vagy rossz. Pl pont az ő Berserkes csapatuk előtt jött egy fazon, aki a Dragonballból bevállalta Chi-Chi apját és nem is nézett ki rosszul, de Faszfejék sajnos az ő mondandója közben is beordibálták, hogy “HŐŐŐŐ, A SONGOKUUU!” és egyéb baromságokat. (Animékhez amúgy valószínűleg nekik is annyi közük volt, hogy “A SONGOKU, MEG A HOLDTÜNDÉR!”, mert baromira látszott rajtuk, hogy kizárólag a Berserk páncélok miatt váltottak jegyet.) Ja és közben folyamatosan vedelték a sört, amit egyébként bent tilos lett volna inni, dehát ők egyrészt redneckek, szarnak a szabályokra, másrészt meg a MAT-nak is ezért nem kellett volna komplett SÖRSÁTORT üzemeltetnie a con belső udvarán. Szerintük onnan senki nem fogja bevinni a piát, vagy mi? (Ja igen, azt eddig nem mondtam, hogy ez az egyik PeCsa-s con volt, ami ekkor már a végnapjait élte, szóval ez némileg megmagyarázza, hogy ilyen hogyan történhetett.) A dolog egyetlen pozitívuma az volt, hogy amint a Berserk produkció lement, egyből elhúztak onnan ezek is, így legalább a hátralévő műsort élvezni lehetett. (Btw, kicsit sem látszott rajtuk, hogy a haverjaik lépnek fel: már akkor üvöltöttek, füttyögtek és magukon kívül voltak, amikor még csak felmentek a színpadra a szereplők.) Plusz a végén már bokáig érő szeméthegyet hagytak maguk után, mert a rengeteg megivott sört, Red Bull-t és hasonlót kényelmesebb volt lelökdösni a lábukhoz, mint összegyűjteni és valami kukához kivinni. EGYETLEN poénukon tudtam amúgy röhögni, de félig azt is “én írtam”. 😀 Amikor pont Chi-chi apja volt és benyögte az egyik részeg redneck, hogy “HÖÖÖ, A SONGOKUUU!”, megláttam, hogy épp a félig megivott Red Bull-ját emeli magasra, mire nekem a következő gondolatmenet száguldott végig az agyamon: “Red Bull = vörös bika, Chi-Chi apjának a hivatalos neve Ox King = Bika Király” és valahogy ezen röhögni kezdtem. XD Meg azon, hogy ha azt ordította volna be a bunkója, hogy “BIKA VAGY, HAVER!”, akkor az legalább egy fokkal kreatívabb lett volna. XDDD

      • “Vagy ha “hype” alatt SB arra célzott, hogy meddig lesz téma, akkor szerintem nyugdíjas koráig is várhat, mert ez a sorozat így vagy úgy, de mindig fel fog bukkanni újra és újra a fandomban, olyasmi lett az animesorozatok között, mint élőszereplős filmek között mondjuk a Star Wars.” -> Sanszosan erről lehet szó, mert az NGE körül hype, utoljára a kora 2000-res években volt. Ugye egy ’95 -ös animéről beszélünk, amit nyugaton a ’90-es évek végén kezdtek el felkapni, majd pár évvel később, hozzánk is eljutott.

        Ahhoz, hogy az NGE úgymond “kikopjon” a fandom köztudatából, ahhoz kéne még legalább 20-év, illetve kéne az is, hogy semmiféle remake, reboot, egyéb dolog ne jöjjön ki, ami meg úgyse nem fog bekövetkezni, mert pénz van benne. Lásd azóta már megcsinálták a Rebuild mozikat is, és azokra ugyan rá lehet fogni, hogy a fanoknak készültek, ám nem kizárt, hogy a jövőben, kapni fog majd egy olyan remake sorozatot, amit kifejezetten az újaknak szánnak.

        “A másik meg az, hogy a hype nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami túl van sztárolva, nyilván az is benne van, de jó esetben egy valóban minőségi, vagy legalábbis szórakoztató sorozatot kapnak fel a fanok.” -> Önmagában a hypenak, valóban semmi köze egy sorozat minőségéhez. Ám az esetek többségében, sajnos valóban olyan címeket sztárolnak fel, amik jobb esetben középszerűnek nevezhetők (SAO). Rosszabb esetben, meg még annak se (K-On!).

        Abban mondjuk igazad van, hogy ha viszont valóban egy minőségi, de legalábbis szórakoztató sorozatot kapnak fel, akkor tényleg jó ott lenni. Például én is máig szívesen emlékszek arra vissza, amikor PaSwG épp véget ért, és még mindenkinek friss volt az élmény. =)

        “LOL! 😀 Mármint ezt a tagok, vagy maga a meet vezetője játszotta el?” -> Az egykori vezető csinálta. Az előtt meg volt egy másik társaság, amiben én nem voltam benne, úgy hogy csak hallottam, megbízható forrásból, hogy ott meg a vezetőnek a “jobbkeze” csinálta ezt. Ráadásul úgy, hogy még a főnököt is átbaszta, miközben elvileg haverok voltak.

        Többen is próbálkoztak animés klubokkal, de mint általában vidéken, egyik se volt életképes. Plusz az volt velük a fő baj, hogy néha ugyan össze rántottak ezt-azt, de általában nem csináltak semmit.

        “Egy kívülálló őt is simán elkönyvelné, hogy “az egyik flepnis animés a sok közül”, mi is ezért voltunk rá anno részben berágva, mert azzal, hogy ő “animés cím alatt” nyomatja a baromságait, kvázi leégeti a fandomot.” -> Az a helyzet, hogy a fandom helyzetén, megítélésén, a Vasutas már nem tud tovább rontani, bármit is csinál. Elsősorban azért nem, mert ő ” akkor ért ide, mikor a buli már rég véget ért”.

        2011-ben tűnt fel a színen, de egészen mostanáig, a kutya sem hallott róla. (Azért tud a srác…) A tudománya odáig terjed, hogy Momijival közösen vezet egy semmitmondó, gagyi facebbok oldalt, amit rajta, meg a féltucat haverján kívül, senki sem vesz komolyan. Sőt, a fanok többsége, még csak nem is tudja, hogy ő egyáltalán létezik.

        Persze próbálja ő bizonygatni az ellenkezőjét, hogy ő konkurencia, meghatározó médiatevékenységet végez, stb. Vagyis próbálja magát sztárolni, de tudjuk jól, milyen eredménnyel. =) Hogy egy klasszikusból idézzek: “Azt hiszed menő vagy? Sztár vagy? A gecibe se vagy sztár bazdmeg!” =D

        Amúgy meg volt már ebben a fandomban annyi hülye, akikhez képest, még a Vasutas is piskóta. Például ott volt pár éve az a buszsofőr gyerek (de egyre jár ezeknek az agyuk…), aki arról tett fel fotókat, amolyan “útmutató” gyanánt, hogy hogyan dugja meg a párna barátnőjét. A kaller, inkább csak magyar viszonylatban érdekes, de még így is max az a kategória, akin időről-időre, jót nevet az ember.

        Sajnos vannak nála rosszabbak, például az a Neko gyerek, akiről utána volt szó, sokkal betegebb, károsabb nála. Mert ő nem szimplán hülyeségeket beszél a facebook oldalán, hanem bikiniben mutogatja a szőrős mellkasát, és próbál cuki moe macskalány lenni. Miközben amúgy a dugópárnáját ölelgeti “kihívás gyanánt”, amit persze, valójában senki sem kért tőle, hanem ő találta ki.

        “Btw, lassan lehet bevezetem a “megélhetési fan” fogalmat, mert ahogy itt Vasutasról, meg a debreceni meet 1-2 érdekes alakjáról irkáltam, eszembe jutott, hogy hány ilyen ember lehet még, akiknek szinte semmi közük egy adott szubkultúrához, szimplán csak hozzájuk csapódnak, hátha le tudják őket húzni valamilyen módon, pénzzel, hírnévvel, akármivel.” -> Zsozso? =D Neki még a neve is, tökéletesen stimmel. =D

        Na jó, ő, illetve a többi Usteames tény, hogy csináltak is valamit, és ő róluk legalább azt el lehetett mondani, hogy tényleg animések voltak. Viszont a legtöbb, legdurvább lehúzásokat, pont az ilyen fanok követik el, akik elég okosak ahhoz, hogy egyrészt tényleg képben legyenek, legalább optimálisan. Másrészt tudják azt, hogy valamit, néha azért adni is kell cserébe, különben nem lehet rendesen megfejni a palimadarakat.

        “sok mindent láttam már ebben a fandomban gurótól a pornóig, de valahogy az ilyen politikai belemagyarázás teljesen elkerült” -> Pedig vicces módon, sok ilyen girly alaphangú cuccra jellemző, hogy a fanjaik között, feltűnik pár náci zombi, akik aztán odakavarnak, minden hülyeséget. =D

        “Látod, Rontom is korán szólta le a Pónikat, még a végén kiderül, hogy a tökéletes tradis társadalom megtestesülése jött létre Equestriában” -> LOL! =D Bár ha jól rémlik, a “trabi mércén” már az megbocsáthatatlan bűn, hogy a két kvázi istenség ugye nő benne. Még a leghatalmasabb férfi, az Star Swirl, de még ő is “csak” amolyan Arch-Mage.

        “volt valami hivatalos szavazás, hogy a fanoknak ki a kedvenc pónija a Mane Six-ből és az egy dolog, hogy Fluttershy nyert (of course.. :3 XD), de asszem szegény AJ végzett az utolsó helyen.” -> Arról hallottam én is, hogy állítólag ő volt a legkevésbé népszerű, az amcsi fanok körében. Azt nem tudtam, hogy Fluttershy nyert, én személy szerint, inkább Pinkiere tettem volna a voksom, mert neki is brutálisan sok fanja van. Persze érthető okokból. =)

        AJ-t mondjuk én nem csak azért bírom, mert Redneck, hanem azért, mert neki is vannak olyan húzásai, jelenetei, amik emlékezetesek. Például legutóbb a 4. évadban volt egy rész, mikor egy pasi miatt “szerepet cserélnek” Rarityvel, és még AJ kicsípte magát, aközben Rarity, a végére kb. úgy öltözött fel, mint a legbugrisabb farmer madárijesztője. =D Külön tetszett, hogy még AJ, “Raritynek öltözve”, sokkal jobban nézett ki, mint Rarity mikor kitesz magáért, addig Rarity “AJ-nek öltözve” olyan volt, mint a legrosszabb farmer sztereotípia. =D

        “Szal én pl. a Redneck Rampage játék óta mindig jókat röhögök a különböző redneck karaktereken, meg úgy eleve bejön, amikor valami amcsi kisvárosban játszódik egy sztori.” -> Akkor már ketten vagyunk. =)

        A Redneck Rampage, az nálam is egy örök klasszikus. Ugyanolyan poén játék, mint a Duke Nukem 3D, Shadow Warrior, vagy a Blood. Amúgy mai fejjel vicces belegondolni, hogy annak ellenére, hogy ezek a játékok, mind nagyon hasonlóak voltak, akár koncepció szintjén, akár technikailag, mégis képesek voltak egyediek lenni. Pedig az alapképlet ugye mindnél ugyanaz volt. Vegyünk egy labirintusszerűen felépülő pályákból álló FPS-t, csapjunk hozzá egy nagydumás főhőst, egy tucat féle fegyvert, egy tucat féle ellenfelet, néhány bosst, aztán öntsük nyakon az egészet, temérdek humorral, csak a témákat variáljuk meg.

        Sajnos hasonló, Redneck témájú játék, azóta se nagyon jött ki. Kivéve talán a Country Justicet, de az olyan is lett, mintha tényleg Redneckek csinálták volna. =D Az egyik legszörnyűségesebb FPS, amivel valaha játszottam.

      • “…nem kizárt, hogy a jövőben, kapni fog majd egy olyan remake sorozatot, amit kifejezetten az újaknak szánnak.”

        Nem azért, hogy kárörvendjek, de azért megnézném, hogy ennek hatására mit rendeznének az ős-EVA fanok. 😀 Ugye sokan már a legutóbbi filmtrilógia miatt megorroltak Annóra, mert szerintük a némileg tökösebb Shinjit és a szemüveges meganekko csajt kivéve semmi érdemlegeset nem tett hozzá az “EVA univerzumhoz” és leginkább csak egy szükségtelen rókabőr volt mindhárom film. Viszont itt legalább ugye maradtak az eredeti karik, az eredeti dizájn, csak feljavított grafikával, stb-stb., szóval erre még rá lehetett fogni, hogy legalább “méltó a régi sorozathoz”. Ha viszont az egészet dobnák a kukába és valami teljesen új karikkal operáló, teljesen a nulláról újraalkotott, esetleg új dizájnt is kapó remake-el jönne ki bárki, asszem lenne itt sírás…. 😀 Bár a fene tudja, bevallom, én a DB Kai, illetve az SM Crystal esetében is jóval nagyobb hisztit vártam, mint amekkora végül lett belőlük. Mondjuk az is igaz, hogy ott valahogy úgy álltak hozzá a fanok, hogy “már most megmondom nektek, hogy ezek a sz*rok le fogják rombolni a gyerekkoromat!”, majd amikor (sajnos) ez a jóslat igaznak is bizonyult, akkor szinte megelégedve dőltek hátra, hogy “Told ya! Only the classic is the true DB/SM!” XDDD Szóval hülyén hangzik, de mintha a bukástól lettek volna elégedettek, pedig én arra számítottam, hogy attól fog csak igazán habzani az egykori fanok szája.

        “Az egykori vezető csinálta. Az előtt meg volt egy másik társaság, amiben én nem voltam benne, úgy hogy csak hallottam, megbízható forrásból, hogy ott meg a vezetőnek a “jobbkeze” csinálta ezt. Ráadásul úgy, hogy még a főnököt is átbaszta, miközben elvileg haverok voltak.”

        Na, ez is szép… 😀 Mondjuk az utóbbiról jut eszembe, hogy azért “a főnök átbasz mindenkit” dolog itt is megvan/megvolt, pontosabban úgy fogalmaznék, hogy ő nem basz át, mivel eleve be sem avat a dolgokba. Szóval ahogy írtam, volt pl. az iskolai titkár kiakadása, amikor kvázi mindenki előtt “beköpte” a főnököt, hogy igazából csak minden második hétért fizet, illetve hogy jóval több ideig vannak a teremben, mint amennyire bérlik azt. Na, a legjobbkor jött, mivel én meg épp ekkor intéztem a meet tagdíját a főnök pénzügyesével és rá is kérdeztem a nő kifakadása után, hogy “te amúgy tudtál erről?” (Érted, mégis csak a PÉNZügyesnek kéne tudnia, ha PÉNZ probléma van… XD) Ő azt válaszolta, hogy “Nem, erről még én sem.” és őszintének tűnt, szóval két dolog lehet ott is: vagy profin hazudik és közben ő is “benne van a buliban”, vagy pedig a főnök benne is csak annyira bízik meg, hogy bár megteszi pénzügyesének (meg elvileg ők is közel a meet alapítása óta ilyen “legjobb barátnők”, szal minimum úgy tíz éve…), de gondosan ügyel arra, hogy neki is a “megfelelő” dolgokat hazudja és így ő se tegyen fel kérdéseket, pl. arról, hogy hogy van itt többhavi elmaradás, ha ő meg úgy tudja, hogy rendezve van minden számla… 😀 Persze ez is olyan, amit én már sosem fogok megtudni, csak azért meséltem el, mert itt is gyanús, hogy bejátszott az “átbaszom a legjobb barátomat” húzás. XD (Mondjuk ha a legjobb barát meg akkora birka, hogy még később négyszemközt sem vonta kérdőre a főnököt emiatt, akkor meg is érdemli…)

        “Többen is próbálkoztak animés klubokkal, de mint általában vidéken, egyik se volt életképes. Plusz az volt velük a fő baj, hogy néha ugyan össze rántottak ezt-azt, de általában nem csináltak semmit.”

        Voltak azért sok évig működő vidéki meetek is szép számmal, inkább úgy mondanám, hogy MOSTANRA fuccsolt be jó részük, egyszerűen azért, mert ezeknek a meeteknek is addig volt értelmük, amíg annyira underground volt itthon az anime, hogy egy megyeszékhelyi városban is mindössze csak 20-30 animés volt (jó, nyilván több, de mondjuk ezek a “kemény mag”, akik a meetről is tudnak, stb-stb.), azok is szétszóródva különböző sulikba, meg 14-30 közötti kortartományban. Ennek a generációnak még tényleg kellett egy meet, mint találkahely, mert kb. csak ott volt lehetőségük a hobbijukat másokkal személyesen megbeszélni. Csak aztán ezek az “első generációs” meetesek felnőttek, animézni sem nagyon volt már idejük, meetre járni sem, munkájuk lett, családjuk lett, stb-stb, vérfrissítés pedig nem nagyon jött, hiszen a “második generációs” animéseknek már ott volt az A+/Animax, a conok, meg úgy alapjában véve divatt lett az anime, ergo az osztálytársaikkal is meg tudták már beszélni az eheti rész tartalmát, semmi értelme nem volt nekik ezért külön heti programként elmenni valahová máshová és ott idegen arcokkal külön megismerkedni, ha a haverjukkal is ki tudták élni ezt a hobbijukat. Ezért is van az, hogy ha most azt mondod, hogy “még ma is működő vidéki meetek”, akkor nekem a debrecenin, a pécsin, meg még talán 1-2 random “nem is tudom mi a nevük és hol vannak” klubon kívül más nem nagyon ugrik be. (Szóval ja, azért ennyit el kell ismernem, hogy még ha annyira nem is csípem a helyi főnököt, azért 10+ évig életben tartani egy meetet és azt egyesületté fejleszteni tényleg szép, még akkor is, ha már az övé is leginkább csak öntömjénezésről, pénzről, meg arról az évi egy conról szól leginkább, animéről max a nevében… XD)

        Persze az igazi vicc az, hogy pont ahonnan ez az egész meetezés kiindult (Budapest), kb. ott halt meg legelsőként, ahogy bejöttek a különböző conok, illetve lett mainstream a dolog. Mivel legalább 4-5 con van egy évben (három Mondós, egy Holdfény, meg még legalább egy olyan, ami ugyan elsősorban nem anime témájú, de “még belefér” az anime fanoknak is), ezért meetek helyett a fanok kb. ide járnak el beszélgetni és ez keverve a napi osztálytársas dumával tökéletesen elég is nekik. (Persze ha tévednék és jelenleg is több animés meet működik Pesten, légyszi szóljatok, lehet egyszer már csak poénból is elnéznék egyre, hogy ott milyenek a programok, állapotok, emberek, stb. :D)

        “2011-ben tűnt fel a színen, de egészen mostanáig, a kutya sem hallott róla. (Azért tud a srác…) ”

        LOL, na ja… XDDDD Amúgy valahogyan úgy történhetett ez szerintem, hogy eleinte megpróbálta “benyalni” magát a fandomba, majd amikor látta, hogy a marhaságaira finoman szólva senki nem kíváncsi, akkor átment “támadóba” és “háborút indított” a MondoCon, a Cosplay.hu és hasonlók ellen, mondván, hogy “a negatív reklám is reklám”, ha “nem fogadták be” a fenti szervezetek, majd elhíresül úgy, mint “hős szabadságharcos”, vagy ha más nem, “rendbontó faszfej”. (Jó, utóbbit nem akarta szerintem, de végül ezzel a címmel valóban befutott azért egy minimális “karriert”. XDDD Habár szó ami szó, neki legalább ha minimálisan is, de így “megmaradt a neve a köztudatban”, ellentétben mondjuk azzal az ölelőpárnás neko-sráccal, vagy ezzel a párnadugó kamionossal, akikről én nem is hallottam volna, ha ti nem említitek őket. :D)

        “Hogy egy klasszikusból idézzek: “Azt hiszed menő vagy? Sztár vagy? A gecibe se vagy sztár bazdmeg!” =D”

        Ez amúgy miben volt? 😀 Lehet szegénységi bizonyítvány, de nem ismerős. XD

        “Amúgy meg volt már ebben a fandomban annyi hülye, akikhez képest, még a Vasutas is piskóta. Például ott volt pár éve az a buszsofőr gyerek (de egyre jár ezeknek az agyuk…), aki arról tett fel fotókat, amolyan “útmutató” gyanánt, hogy hogyan dugja meg a párna barátnőjét. A kaller, inkább csak magyar viszonylatban érdekes, de még így is max az a kategória, akin időről-időre, jót nevet az ember.”

        De várj, akkor ez külföldi volt? Róla még csak nem is hallottam, egy link nincs esetleg? XD (Ha külföldi, akkor ez megmagyarázza amúgy, hogy miért nem, bőven elég volt az itthoni fanok hozzáállása is, Mufurc kapásból felért 4-5-el is, de ha még “durvább cuccra” vágytam, elég volt csak Usteamre felnéznem. 😀 Szóval a határon túli “legendákból” nekem már nem jutott ki, pedig biztos nekik is megvoltak a maguk tudálékos, vagy épp súlyosan elmeroggyant “hőseik”, főleg amikor a fandom még gyermekcipőben járt… :D)

        “Sajnos vannak nála rosszabbak, például az a Neko gyerek, akiről utána volt szó, sokkal betegebb, károsabb nála. Mert ő nem szimplán hülyeségeket beszél a facebook oldalán, hanem bikiniben mutogatja a szőrős mellkasát, és próbál cuki moe macskalány lenni. Miközben amúgy a dugópárnáját ölelgeti “kihívás gyanánt”, amit persze, valójában senki sem kért tőle, hanem ő találta ki.”

        Na igen, ebből a szempontból valóban, viszont van rá egy ötösöm, hogy ő nem is fog soha nőket zaklatni conon, vagy a Cosplay.hu-nak “nekimenni”, elvan a saját hülyeségeivel, ha meg egy idő után megunja, hogy nulla visszajelzést kap, vagy ha kap is, max csak röhögnek rajta, elszontyolodva megszünteti a YT csatornáját és a Facebook oldalát. 😀 (Legalábbis 10-ből 9-szer ez így szokott lenni.) Kaller annyiból volt kártékonyabb, hogy azzal a féreggel az “egyszeri fan” is nagyobb eséllyel fut össze, hiszen ha peche van az embernek, elég, ha formás csajnak született és bevállal egy attraktívabb cosplay-t valamelyik conon, Vöri meg pont elé keveredik és máris “megismerkedhet” vele… ^^”

        “Zsozso? =D Neki még a neve is, tökéletesen stimmel. =D

        Na jó, ő, illetve a többi Usteames tény, hogy csináltak is valamit, és ő róluk legalább azt el lehetett mondani, hogy tényleg animések voltak. Viszont a legtöbb, legdurvább lehúzásokat, pont az ilyen fanok követik el, akik elég okosak ahhoz, hogy egyrészt tényleg képben legyenek, legalább optimálisan. Másrészt tudják azt, hogy valamit, néha azért adni is kell cserébe, különben nem lehet rendesen megfejni a palimadarakat.”

        Zsozso félig-meddig valóban passzolna ebbe a kategóriába, de ő inkább olyasmi, mint a helyi meetvezér: valaha még tényleg szívvel-lélekkel csinálta ezt a dolgot, csak aztán ahogy beleunt, rájött, hogy egyedül a pénz és a hírnév miatt folytatja, aztán meg ahogy azon kezdett gondolkodni, hogy hogyan tudhatna ez még több pénzt hozni neki a konyhára, mint eddig, eszébe jutott, hogy ha úgy 3-6 havonta azt kamuzza, hogy meghalt egy vinyó, vagy szétpukkant egy alaplap, akkor egyből ömlik a máni. 😀 XDDD Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy azért az elején valóban nem két fillér lehetett egy 24 órában működő “szerverparkot” létrehozni, szóval ő legalább már alapból nem két fillérből csinálta ezt a dolgot, csak aztán idővel egyre mohóbb lett… 😀 Viszont az igazi “megélhetési fant” én inkább azokra mondanám, akik tényleg a semmiből jönnek elő, tegnap még fantasy-sek, jövő héten már gamerek, de most épp animések és érezhetően csak azért folynak bele 1-1 klub életébe, hogy lehúzzák az ottaniakat, vagy egyéb hasznot remélnek tőlük, esetleg csak próbálják nekik is ugyanazt a hülyeségüket nyomni, ami miatt már X+1 helyről “elkergették” őket korábban. Aztán ahogy rájönnek, hogy ott sem vevők a baromságaikra, mennek a következő fandomba. XDDD

        “Pedig vicces módon, sok ilyen girly alaphangú cuccra jellemző, hogy a fanjaik között, feltűnik pár náci zombi, akik aztán odakavarnak, minden hülyeséget. =D”

        Akkor eddig szerencsém volt, mert én egyik sorozatnál sem tapasztaltam még ilyet. 😀

        “LOL! =D Bár ha jól rémlik, a “trabi mércén” már az megbocsáthatatlan bűn, hogy a két kvázi istenség ugye nő benne. Még a leghatalmasabb férfi, az Star Swirl, de még ő is “csak” amolyan Arch-Mage.”

        Persze, igazából ezzel is minden baja lenne már pusztán a pilot duplarész megnézése után. 😀 Matriarchális társadalom, az ókori építészeti stílus és mitológia meggyalázása (ugye azzal, hogy néha görög motívumokat és lényeket használnak, a tradisok szemében máris elkövették ezt a bűnt… XD), stb.

        “Arról hallottam én is, hogy állítólag ő volt a legkevésbé népszerű, az amcsi fanok körében. Azt nem tudtam, hogy Fluttershy nyert, én személy szerint, inkább Pinkiere tettem volna a voksom, mert neki is brutálisan sok fanja van. Persze érthető okokból. =)”

        Azért lássuk be, neki a stílusát szokni kell. 😀 A főbb szereplők közül talán ő az (a CMC mellett), aki a leginkább azt a “girly feelinget” képviseli (a színétől kezdve egészen az idióta viselkedéséig), ami sokak fejében élt a G4 előtt az MLP “univerzumról”. Idő kell, míg rájön az ember, hogy ő pont azért vicces, mert szinte már “fullba nyomja a kretént”, illetve a készítők is később jöttek rá, hogy az a legjobb, ha nem csak lököttre, hanem LEHETETLENRE csinálják a kariját. 😀 Ezért van az, hogy míg az első szezonban talán csak a Party of One-os kiborulása az egyetlen igazán durva húzása, addig S2-től kezdve már mindenfélét csinál, kedvencem az Iron Will-es részben, amikor Will elkapja a farkánál fogva, mire ő elkezd vízszintesen a levegőben sétálni. 😀 Ez fizikai képtelenség, de ő megteheti, mert Pinkie Pie. XD Vagy amikor az EQG filmben Twilight felkészül rá, hogy színt valljon nekik, mire Pinkie megelőzi és telepatikus képességekkel előre kitalálja, hogy mit akar mondani. XD Igazából én úgy voltam vele, hogy S1 elején még irritált, de a szezon végére a második kedvencem lett Flutter után. 😀

        Amúgy a nyertessel kapcsolatban: én úgy voltam vele, hogy ha nem Flutter fog nyerni, akkor vagy Rarity (mint a sorozat “jócsaja”, akinek szintén elég sok fanboya van), vagy Twilight (nem is tudom már melyik oldalon volt egyszer egy szavazás, ami konkrétan úgy szólt, hogy a Mane Six-ből melyik karira szokták a leginkább polírozni a bohócot és ott Twily nyert, ezért úgy gondoltam, hogy biztos majd ezúttal is… XD).

        “AJ-t mondjuk én nem csak azért bírom, mert Redneck, hanem azért, mert neki is vannak olyan húzásai, jelenetei, amik emlékezetesek. Például legutóbb a 4. évadban volt egy rész, mikor egy pasi miatt “szerepet cserélnek” Rarityvel, és még AJ kicsípte magát, aközben Rarity, a végére kb. úgy öltözött fel, mint a legbugrisabb farmer madárijesztője. =D Külön tetszett, hogy még AJ, “Raritynek öltözve”, sokkal jobban nézett ki, mint Rarity mikor kitesz magáért, addig Rarity “AJ-nek öltözve” olyan volt, mint a legrosszabb farmer sztereotípia. =D”

        Azt pont láttam. 😀 (Mármint nem a részt, de a képek, jelenetek megvoltak belőle. XD) Mondjuk ez annyira nem lepett meg, lehet mondtam már, de ha a legellenszenvesebb Mane Six tagot kérdeznék tőlem, simán Rarity-re voksolnék, mivel a figyelemkurvaságát vegyíti a “gold diggerséggel”, meg a plazacicás folyamatos szépítkezési kényszerrel. XD Szóval nem lep meg, hogy akár a rednecknél is redneckebb tud lenni, ha épp ez kell ahhoz, hogy valakinél benyalja magát… 😛 XD (Jajj, apropó: a “love & tolerate” mellett a brónik másik “örök igazsága”, hogy “nincs ellenszenves Mane Six póni!”, nos nem tudom, nekem elég hamar összejött… 😀 XDDD Jó, nem masszívan utálom őt sem, de ha mondjuk lenne valami “egyet meg kell ölnöd a hat közül, hogy a másik öt életben maradjon” feladvány, nem kéne sokat gondolkoznom, hogy melyikük legyen az… XD)

        “Akkor már ketten vagyunk. =)

        A Redneck Rampage, az nálam is egy örök klasszikus. Ugyanolyan poén játék, mint a Duke Nukem 3D, Shadow Warrior, vagy a Blood. Amúgy mai fejjel vicces belegondolni, hogy annak ellenére, hogy ezek a játékok, mind nagyon hasonlóak voltak, akár koncepció szintjén, akár technikailag, mégis képesek voltak egyediek lenni. Pedig az alapképlet ugye mindnél ugyanaz volt. Vegyünk egy labirintusszerűen felépülő pályákból álló FPS-t, csapjunk hozzá egy nagydumás főhőst, egy tucat féle fegyvert, egy tucat féle ellenfelet, néhány bosst, aztán öntsük nyakon az egészet, temérdek humorral, csak a témákat variáljuk meg.”

        Nálam amúgy erre az egészre még rátett az, hogy igazából talán a Redneck volt az első olyan FPS, amire pont a hangulata, “világa” miatt sikerült keményen rákattannom. Ugye sokaknál pl. a Doom, majd később a Quake volt a “nagy szám”, de én ezektől valahogy sosem voltam elájulva, unalmasnak találtam, hogy annyi a koncepció, hogy “tökös faszagyerek szétlő minden szörnyet”. Ám amikor ugyanezt a formulát megspékelték poénokkal és vicces, sokszor önironikus beszólásokkal, akkor már mindjárt bejött a cucc. 😀 A Duke Nukem 3D is nagy kedvenc volt, pontosan a fentiek miatt, a Redneck egyedül a falusi hangulatával verte meg nálam egy PARASZThajszállal. XDDD A Shadow Warrior és a Blood már szintén kimaradtak (illetve úgy rémlik, hogy ezek már inkább megint a komolyabb irányba mentek el és kevesebbet poénkodtak bennük), de azért pl. az SW-ből a legendás “anime csaj fürdik a vízesés mögött” jelenet azért még megvolt… 😀

        Egyébként ez a mai napig megmaradt bennem, hogy FPS-ből csak a poénos darabok tudnak lekötni hosszabb ideig. Pl. a Painkillerrel elvoltam havernál, de úgy egy órányi folyamatos szörnyhentelés után felálltam, hogy “köszi, ez jólesett, de azért otthonra nem kéne”, míg pl. a Postal 2-nél csak néztem, amikor a Gamestarhoz, vagy melyik játékmagazinhoz adták ingyen, méghozzá magyar szinkronnal, hogy “ÚRISTEN, ezt csak így “hozzávágják” az emberhez? :D” Aztán valami 3-4 nap alatt játszottam végig, ami persze nem csoda, mert annyira azért nem hosszú, de legalább “endless fun”. 😀 Ja, meg ugye ott volt még a Portal 1-2, ami tudom, hogy neked nem annyira jött be, mert “csak egy Half-Life 2 gravity gun mod”, de mivel én meg a HL-el nem játszottam soha, tökéletesen elvoltam ezzel is, hol GLaDOS dumái, hol meg az egyéb képi/szöveges poénok miatt. 😀 Végig is vittem, pedig a logikai játékok sosem voltak a kedvencem, nem azért, mintha annyira hülye lennék, de sokszor elég idióta feladványokat találtak ki bennük a készítők, ez viszont még abban sem volt túl durva. 🙂 (Egyedül a második rész festékes részeinél voltam úgy vele, hogy “oké fiúk, kezditek már túlspilázni ezt az egészet…”, de annyi még belefért. XD)

        “Sajnos hasonló, Redneck témájú játék, azóta se nagyon jött ki. Kivéve talán a Country Justicet, de az olyan is lett, mintha tényleg Redneckek csinálták volna. =D Az egyik legszörnyűségesebb FPS, amivel valaha játszottam.”

        Én ezt el sem kezdtem, FreddyD félórás végigjátszása bőven elég volt belőle. 😀 Pedig az ötlet nem lett volna rossz, tényleg próbáltak egy “második Redneck Rampage”-t csinálni, csak azért ahhoz ennél valamivel több melót kellett volna beleölniük. Illetve volt még egy szintén Redneck-hangulatú játék, a nevére sajnos nem emlékszem, de az meg kamionos volt, szóval kb. a zenén, meg a tanyasi tájon kívül sok dolgot nem tudtál kezdeni vele és amúgy sem bírom az autós játékokat. (Kivéve a Carmageddont, azt imádtam… XDDD)

        Egyébként biztos a fan beszél belőlem, de mivel játékoknál is egyre inkább divat most már a remakelés, én az RR-ből szívesen látnék egy mai grafikai szintre “feljavított” darabot. 😀 Vagy ha nem is remake-et, de legalább olyan “felújítást”, mint amilyet a Monkey Island kapott pár éve: grafikai és zenei tuning volt ott is, plusz megoldották, hogy a mai gépeken is fusson. (Mert ugye az RR is DOS-ra íródott még anno…)

      • “sokan már a legutóbbi filmtrilógia miatt megorroltak Annóra, mert szerintük a némileg tökösebb Shinjit és a szemüveges meganekko csajt kivéve semmi érdemlegeset nem tett hozzá az “EVA univerzumhoz” és leginkább csak egy szükségtelen rókabőr volt mindhárom film.” -> Sajnos ez így igaz. Mármint azon kívül, hogy amúgy totál feleslegesen újradizájnoltak ezt-azt, és bekerültek a képbe olyan dolgok, mint az eyepatch Asuka, és a fekete plugsuitos Rei, érdemben nem sok változás történt.

        “Szóval hülyén hangzik, de mintha a bukástól lettek volna elégedettek, pedig én arra számítottam, hogy attól fog csak igazán habzani az egykori fanok szája.” -> Bármilyen hülyén is hangzik, de tényleg így van. Lásd például kedvenc Endynk is kb. ugyanezt csinálta, mint amit leírtál.

        Odáig amúgy érthető a dolog, hogy ha az ember eltölt pár évet egy szubkultúrában, akkor megtanul hallgatni a megérzéseire. Mivel, rövid plot, borító, stúdió alapján, általában azért elég jól be lehet lőni, hogy mitől-mire érdemes számítani, és ez az esetek többségében, be is szokott jönni.

        Viszont amikor egy fan, kárörvendő módon annak örül, hogy a kedvencéhez készült remaket, rebottot, akármit, sikeresen elbaszta a stúdió, és ő hogy megmondta előre, hogy ez lesz, az tényleg elég hülyén jön ki.

        Szóval nem tagadom, az éveken át tartó halogatás, a DBZ Kai, és a trailer után, én se sok jóra számítottam a Crysatlal kapcsolatban. Ergo, nagyobb esélyt láttam arra, hogy bukás, minthogy siker lesz a vége. Viszont ennek egyrészt, az előzmények fényében, megvolt az oka, és nem az volt a bajom, mint sokaknak, hogy “egyáltalán hozzá mertek nyúlni”. Másrészt miután sajnos kudarcba fulladt, nem kezdtem örülni a fejemnek, hogy “Juj de jó! Megint igaza volt!”. Hanem inkább sajnáltam, hogy a Toei így állt hozzá, és a Crystal ilyen méltatlan sorsra jutott, pusztán anyagi megfontolásból.

        “Ez amúgy miben volt?” -> Mónika Shownak, az adásba nem került részében. Konkrétan “Vámpír” Ági mondja ezt “Pitbull” Zolinak. Amúgy nem szoktam ilyenekből idézgetni, de a Vasutashoz, ez a “minőség” illik. =D

        “De várj, akkor ez külföldi volt? Róla még csak nem is hallottam, egy link nincs esetleg?” -> Igen (nem meglepő módon) Amcsi. Anno olyan 2011 körül írtam róla, de azóta ugye töröltem a Wapanese kategóriát, és akkor ez is ment a levesbe. Az eredetije egy blogra volt feltöltve, de fenn volt a Sankakun is.

        “Mufurc kapásból felért 4-5-el is, de ha még “durvább cuccra” vágytam, elég volt csak Usteamre felnéznem.” -> Na igen, ezek az arcok, mondhatni “meghatároztak egy korszakot”. =D

        “elvan a saját hülyeségeivel, ha meg egy idő után megunja, hogy nulla visszajelzést kap, vagy ha kap is, max csak röhögnek rajta, elszontyolodva megszünteti a YT csatornáját és a Facebook oldalát.” -> Sajnos ez már túl van azon a koron, amikor még észbe kaphatna. Szóval ő már valószínűleg “így marad” és folytatni fogja tovább.

        “Matriarchális társadalom, az ókori építészeti stílus és mitológia meggyalázása (ugye azzal, hogy néha görög motívumokat és lényeket használnak, a tradisok szemében máris elkövették ezt a bűnt… XD), stb.” -> Mondjuk ha már itt tartunk, nem mint hogy ha ők kevésbé “gyaláznák meg”, miközben a “trabis ideához” próbálják igazítani.

        Plusz én valahogy még mindig szívesebben hallgatom ezt a mesét, mint Bandi meséjét a “hűség árja eredetéről”. =)

        “Idő kell, míg rájön az ember, hogy ő pont azért vicces, mert szinte már “fullba nyomja a kretént”, illetve a készítők is később jöttek rá, hogy az a legjobb, ha nem csak lököttre, hanem LEHETETLENRE csinálják a kariját.” -> Na igen, őt nekem is szoknom kellett. Viszont pont az említett Party of One epizód volt az, ami után elkezdtem megkedvelni. Utána meg már jött a többi, amiket te is említettél. =)

        Mondjuk a sötét énje, szerepelhetne többet is, mert igény az lenne rá. Igaz, most ugyan egy nagyon rövid időre, visszaköszönt az 5. évad elején, de az kevés volt. Fan igény pedig, erre is van rendesen. Pláne, hogy vannak, akik kifejezetten a karakter sötét énjét szeretik, és még egyesek csak azt vallják, hogy az az igazi énje (a visszaemlékezős epizód alapján), addig a keményvonalasok, már-már úgy kezelik, mint ha külön karakter lenne.

        “Amúgy a nyertessel kapcsolatban: én úgy voltam vele, hogy ha nem Flutter fog nyerni, akkor vagy Rarity (mint a sorozat “jócsaja”, akinek szintén elég sok fanboya van), vagy Twilight” -> Mondjuk ez érdekes, mert én például, se az ismerősi körben, se így neten nem nagyon találkoztam még Rarity fanokkal. Sőt, többségüknek még a TOP 3-ban sincs benne.

        Egyik haveromnak mondjuk pont ő a második kedvence Pinkie után. Illetve volt még anno az a Kvakond nevű srác, ha jól emlékszek, akkor neki pont Rarity volt a kedvence.

        Twilight az már érthetőbb, elvégre, lényegében ő a főszereplő. Nálam mondjuk csak 3. helyre fért be, ami nem is annyira meglepő, mert ritkán van az, mikor a főszereplő, egyben a kedvenc karakterem is.

        “volt egyszer egy szavazás, ami konkrétan úgy szólt, hogy a Mane Six-ből melyik karira szokták a leginkább polírozni a bohócot és ott Twily nyert” -> Na ezt se tudtam. =) Bár őszintén szólva, azt talán még nehezebb lenne megállapítani, hogy ilyen téren, pontosan ki vezet. Elvégre itt aztán még olyan karakterek is fel vannak futtatva, akik amúgy alig szerepeltek a sorozatban. Például az a Cherry Jubilee, akinél AJ melózott. =D

        “Jajj, apropó: a “love & tolerate” mellett a brónik másik “örök igazsága”, hogy “nincs ellenszenves Mane Six póni!”, nos nem tudom, nekem elég hamar összejött… 😀 XDDD Jó, nem masszívan utálom őt sem, de ha mondjuk lenne valami “egyet meg kell ölnöd a hat közül, hogy a másik öt életben maradjon” feladvány, nem kéne sokat gondolkoznom, hogy melyikük legyen az… XD” -> Na igen. Szóval ez is egy olyan dolog, hogy mindenhol lennie kell a kedvenc mellett, egy legkevésbé kedvelt karakternek is. Nálam ez Rarity, bár őszintén szólva, én Rainbowért se különösebben lelkesedek. Viszont még mindig inkább köré épüljön egy rész, mint Rarity köré. =)

        Ugyanakkor érdekes, hogy mikor például Sweetie Bellel kapnak közösen szerepel, olyankor általában bírom. =)

        “Ugye sokaknál pl. a Doom, majd később a Quake volt a “nagy szám”, de én ezektől valahogy sosem voltam elájulva, unalmasnak találtam, hogy annyi a koncepció, hogy “tökös faszagyerek szétlő minden szörnyet”.” -> Nálam annyiban másabb a helyzet, hogy én anno úgymond “rendesen” végigjártam a műfaj fejlődését. Azaz elkezdtem a Wolfenstein 3D-vel, majd jött a Doom 1-2, aztán a Duke 3D, és a többi. Ezért nálam ezek, máshogy csapódtak le. Ugyanakkor tény, hogy a Duke 3D-t, és a többi másik vicces FPS-t, azóta jóval többször vettem elő, mint a komolyabb társaikat.

        “A Shadow Warrior és a Blood már szintén kimaradtak (illetve úgy rémlik, hogy ezek már inkább megint a komolyabb irányba mentek el és kevesebbet poénkodtak bennük), de azért pl. az SW-ből a legendás “anime csaj fürdik a vízesés mögött” jelenet azért még megvolt…” -> Nem igazán. =) Valójában ezek is legalább, annyira, ha nem még lököttebbek voltak, mint az RR, Duke 3D. =)

        A Shadow Warriort, konkrétan ugyanaz a fejlesztő csapat csinálta, akik előtte a Duke 3D-t, és épp ezért az SW, lényegében egy Duke 3D lett, csak amerikai helyett, ázsiai klisékkel. A főszereplő, Lo Wang, kvázi egy tipikus perverz sensei, akinek ellentétben Duke-al, egyáltalán nincs szerencséje a nőkkel. Még Dukeal ugye, a létező összes nő le akar feküdni, mindenféle különösebb indok nélkül (vagyis de, egy indokuk mindig van, hogy mert akkora macho) és Duke úgymond mindig elnyeri, a méltó a jutalmát, miután szétrúgta az idegenek seggét. Addig Wanget, az összes nő, indokolatlanul rühelli, és még az után se állnak vele szóba, hogy szétrúgta a démon ninja hadsereg seggét. Egyedül Sailor Moon, vagyis Wang Moon kedves hozzá. =D

        Animés utalások amúgy dögivel vannak a játékban. Az egyik pályán például, van egy Slayerses óriásplakát. =)
        http://images.akamai.steamusercontent.com/ugc/612776149862670885/2372479FDC44F97F60E67F77AB8D463F99D1A034/

        A Blood, egy hasonlóan elborult játék, ami leginkább az Evil Dead féle trash horrorok kiparodizálásának fogható fel. A főhős, Caleb, majdhogynem Postal Dude szerű szarkasztikus, néha kifejezetten szadista humorral van megáldva.

        “Ja, meg ugye ott volt még a Portal 1-2, ami tudom, hogy neked nem annyira jött be, mert “csak egy Half-Life 2 gravity gun mod”, de mivel én meg a HL-el nem játszottam soha, tökéletesen elvoltam ezzel is, hol GLaDOS dumái, hol meg az egyéb képi/szöveges poénok miatt.” -> Magával a játékkal még nem is volt különösebben bajom. Elvégre én is végigvittem anno mindkettőt. Inkább az zavart, hogy itt is jöttek a hypeosok, és úgy felfújták az egészet, ami már idegesítő volt.

        Például olyan hülyeségekkel jöttek elő, mint hogy ez a játék “találta fel” a portálnyitogatást. Vagy hogy ez a kattant MI, micsoda “egyedi ötlet, ami még nem volt”. Miközben GLADos előtt, már jóval ott volt SHODAN, a System Shockban, vagy a Mainframe, a Gunman Chroniclesben.

        Hasonló ez, mint hogy “a WOW volt az első MMO”, vagy hogy “az RTS műfaj alapjait, a StarCraft fektette le”. Kvázi ezek is mind a hiányos háttértudásnak tudhatók be. Ami önmagában még nem lenne baj, ha legalább a tévedésüket hajlandók lennének belátni, és nem kifogásokat keresnének.

        “Én ezt el sem kezdtem, FreddyD félórás végigjátszása bőven elég volt belőle.” -> Sajnos én már jóval FreddyD videója előtt megismertem. Még anno cikkeztek róla az egyik PC Guruban, mikor megjelent, és ugyan az 39% amit kapott, illetve maguk a cikkben leírtak, nem arra engedtek következtetni, hogy ez egy jó játék lesz, de én már csak azért is ki akartam próbálni. =)

        “Illetve volt még egy szintén Redneck-hangulatú játék, a nevére sajnos nem emlékszem, de az meg kamionos volt” -> Szerintem a Big Mutha Truckersra gondolsz. Annak az első része még nem volt rossz, amolyan mérsékelten szórakoztató játék volt. A második viszont, elég gyengére sikeredett.

        “amúgy sem bírom az autós játékokat. (Kivéve a Carmageddont, azt imádtam… XDDD)” -> Azt én is, illetve másik nagy kedvencem még, az Interstate 76. Alapból nem vagyok nagy fanja az autós játékoknak, de ha lehet benne lőni, vagy zúzni, akkor nekem az kell. =)

        “Egyébként biztos a fan beszél belőlem, de mivel játékoknál is egyre inkább divat most már a remakelés, én az RR-ből szívesen látnék egy mai grafikai szintre “feljavított” darabot.” -> Valóban jó lenne, mert az előbb említettek közül, eddig csak a SW kapott rendes, modernizált felújítást, ami amúgy baromi jó is lett.

      • “Mónika Shownak, az adásba nem került részében. Konkrétan “Vámpír” Ági mondja ezt “Pitbull” Zolinak. Amúgy nem szoktam ilyenekből idézgetni, de a Vasutashoz, ez a “minőség” illik. =D”

        Igaz. XD Nekem ezek eléggé kimaradtak amúgy, még így utólagos YouTube videó-mém szinten is, szóval nem csoda, hogy nem ismertem fel. XD kettőre emlékszem nagyon, az egyik a legendás “Gollam asszony és a fia”, a másik meg az, ahol az egyik pali kiborul egy srácra, hogy: “És szerinted hány álmatlan éjszakát okoztál te ezzel a kardoskútiaknak? ÉS MÉG EL SEM NYERTED ÉRTE MÉLTÓ BÜNTETÉSEDET!”, majd ennél a második ordítós résznél már helyből bitchslapeli is a srácot. 😀 XDDD Ez a kettő megmaradt. 😀

        “Igen (nem meglepő módon) Amcsi. Anno olyan 2011 körül írtam róla, de azóta ugye töröltem a Wapanese kategóriát, és akkor ez is ment a levesbe. Az eredetije egy blogra volt feltöltve, de fenn volt a Sankakun is. ”

        Így viszont már kezd rémleni, lehetséges, hogy akkor vagy még itt láttam a blogodon abban a bizonyos postban, vagy ha máshol nem is, Sankakun belefuthattam. 🙂

        “Mondjuk ha már itt tartunk, nem mint hogy ha ők kevésbé “gyaláznák meg”, miközben a “trabis ideához” próbálják igazítani.”

        Naná, de hogy pont az ő kedvenc szófordulatukkal éljek, amivel a baloldalt szokták ekézni: “nekik szabad”. 😀 Meg ha csak Rontomból indulunk ki, ők ezt az egészet úgy “gyalázzák meg”, hogy közben nem veszik észre magukat. Lásd amikor az anime- és cosplay-fanokat kezdte oltani (meg úgy általában a rajongást, mint jelenséget), majd amikor rákérdeztem nála, hogy “oké, de ez miben más, mint ti, akik meg konkrétan “ókor-fanok” vagytok?”, akkor egyből felháborodott, hogy hogy merem én a kettőt hasonlítgatni, ők attól még nem öltöznek be római légionáriusnak, stb-stb. 😀 Oké, annak valóban nem, de cserébe “ókor-weeabooként” istenítik azt a korszakot, meg jó animés módjára többet magyaráznak bele, mint ami valójában volt, szal érted… 😀 Jajj, tényleg! XD (Bocs, valahol tuti említettem már, talán Amadeus blogján, de ezt nem bírom megunni… XD) Haver pont nemrég mesélte, hogy ilyen “tradis házibulin” voltak, ahol valami baromarcú elkezdett ordítozni, hogy “ELJŐŐŐ AZ EZÜST KOOOR!”, majd lecsapta a villanyórát, miközben futott vagy három gép, égett minden villany, szólt a zene, stb. (Eleve a zenéből indult ki a dolog, a srácból is előjött a Rontom, hogy ő ezt nem hajlandó hallgatni, mert “tradishoz nem méltó” és aztán csinálta ezt az akcióját.) Majd amikor mindent visszakapcsoltak, megcsinálta MEGINT. Haver ezen a ponton úgy volt, hogy ő akkor most leemeli a falon lévő templomos kardot és megmutatja a gyereknek, milyen is az, amikor tényleg eljő az ezüst kor, de szerencsére sikerült lebeszélniük róla. 😀 Szóval tök jó, hogy Rontom szerint ilyenek ugye nincsenek tradis körökben. 😀

        “Plusz én valahogy még mindig szívesebben hallgatom ezt a mesét, mint Bandi meséjét a “hűség árja eredetéről”. =)”

        Hát igen, Bandi meséje sajnos komoly átdolgozásokra szorulna, ha a Pónival óhajt konkurálni. 😀 Leginkább humort kéne a forgatókönyvbe csempészni, mert ez a jelenlegi száraz hangvételű vérkomolykodás engem inkább csak elriaszt az ő meséjétől, mintsem vonzóvá tenné azt. 😀 Legalább valami Brian élete-szerű “MIT ADTAK NEKÜNK A RÓMAIAK???” fószer elkéne a történetbe, vagy bármi… 😀 XDDD

        “Na igen, őt nekem is szoknom kellett. Viszont pont az említett Party of One epizód volt az, ami után elkezdtem megkedvelni. Utána meg már jött a többi, amiket te is említettél. =)”

        Igen, nekem is valahogy úgy volt, hogy az első szezon elején még inkább taszított, fárasztott, aztán úgy EP 20-tól fölfelé szerettem meg igazán, valahol én is a bölényes és a Party of One epizódok környékén. 🙂 S2-től meg már nagy arc, mivel ott minden “limitert” leszedtek róla, negyedik fal áttöréstől kezdve csinál mindent, úgy is mondhatnám, hogy ő a MLP Deadpool-ja. 😀

        “Mondjuk a sötét énje, szerepelhetne többet is, mert igény az lenne rá. Igaz, most ugyan egy nagyon rövid időre, visszaköszönt az 5. évad elején, de az kevés volt. Fan igény pedig, erre is van rendesen. Pláne, hogy vannak, akik kifejezetten a karakter sötét énjét szeretik, és még egyesek csak azt vallják, hogy az az igazi énje (a visszaemlékezős epizód alapján), addig a keményvonalasok, már-már úgy kezelik, mint ha külön karakter lenne.”

        Mondjuk szerintem ez pont az egyik olyan dolog, amit a fanok túloztak el nagyon. Valóban nagyon jó volt az a rész, talán az S1 egyik legjobb epizódja, de felesleges “Dark Pinkie”-is “visszatapsolni”, mint ahogy tették azt Discorddal, Trixie-vel, stb. Ennyi erővel akkor lehetne újra a Lesson Zero-s “őrült Twilight” is, az is volt legalább annyira durva. 😀 Egyébként én ezzel mindig úgy voltam, hogy túlzás, hogy az lenne Pinkie “igazi énje”, inkább ahhoz tudnám hasonlítani a dolgot, mint amikor az ember még keresi önmagát gyerekként/kamaszként, vagy esetleg a munkája olyan, hogy elvégzi ugyan, de semmilyen örömet nem lel benne, mert az az “élete hivatása”. Pinkie-vel is ilyesmi volt, aztán ahogy rájött, hogy neki partiszervezőnek kell lennie, pont akkor alakult ki úgymond az “igazi személyisége”. Gyerekként az a “Dark Pinkie” lehet, hogy az eredeti jelleme volt, de nem az “igazi”, hiszen a Cutie Mark is akkor jön elő, ha rátaláltál “életed tulajdonságára”. 🙂 Az más kérdés, hogy mint ahogy az emberek sem fehér-feketék, úgy ez a “negatív jellemvonás” benne maradt Pinkie-ben, de én nem kezelném egy “másik énnek”, szóval nem hiszem, hogy Pinkie ettől még tudathasadásos lenne és két külön személyisége létezne. 😀 Plusz ez is csak elmélet, de ha megfigyeled, a legtöbb póni akkor kattant be eddig nagyon durván, amikor úgymond “nem tudta kiélni a Cutie Mark-ját”. Pinkieből is akkor jött elő az állat, amikor azt hitte, hogy nem hogy nem őt bízzák meg a bulival, de még el is hallgatják előle, hogy buli lesz és vendégként sem hívják meg, vagy pl. Twilight is akkor zakkant meg, amikor félt, hogy úgy fog eltelni egy nap, hogy nem tanult semmit, vagyis a tudást, a “barátság varázslatát” (ami neki lenne az eleme, mármint “mágia”), nem tudja gyarapítani és ő is ekkor csinált egyre vadabb dolgokat. 😀 Plusz Pinkie-re visszatérve: neki azért elég sok “arca” van, pl. pont abban a Derpy-AJ részben (beugrott: “The Last Roundup”) volt “megszállt” Pinkie is, amikor rohannak AJ után az állomásra és Pinkie ordít, hogy: “APPLEJACK! YOU PINKIE-PROMISED!” és közben olyan fejet vág, mint akit megszállt az ördög, még a hangja is démonivá torzul, stb. 😀 Szóval ezt nála mindig úgy értelmeztem, hogy ahogy a cselekedetei, úgy a hangulatai is extrém méreteket öltenek, nem úgy, hogy több személyiség lakna benne, akiket csak úgy “Vissza lehet hozni”, hogy rájuk épüljön 1-1 epizód.

        “Mondjuk ez érdekes, mert én például, se az ismerősi körben, se így neten nem nagyon találkoztam még Rarity fanokkal. Sőt, többségüknek még a TOP 3-ban sincs benne.

        Egyik haveromnak mondjuk pont ő a második kedvence Pinkie után. Illetve volt még anno az a Kvakond nevű srác, ha jól emlékszek, akkor neki pont Rarity volt a kedvence.”

        Pedig vannak neki is szép számmal, leginkább azért, mint amiért az animés “ojou-sama” csajokat is sokan csípik. Gyakorlatilag ha leszámítjuk, hogy az ilyen “ojou-sama” karik kőgazdagok, Rarity meg nem, az összes többi tulajdonságuk megegyezik: elegáns, “úri nő” (vagy próbál úgy viselkedni XD), fellsőbbrendűségi tudata van, stb-stb. Én mondjuk az ilyet az életben sem szoktam csípni, de úgy látszik, sok fannak bejönnek. XD Kvakond amúgy tutira a fanja, még az avatarja is egy “mémesített” Rarity volt. 😀 (Jó, azért pár Rarity-s poénon még én is röhögtem, de azok is legtöbbször olyanok voltak, ahol kivételesen az affektálós műbalhéja, amit általában nyomat, nem idegesítő, hanem vicces formában csapódott le. XD)

        “Twilight az már érthetőbb, elvégre, lényegében ő a főszereplő. Nálam mondjuk csak 3. helyre fért be, ami nem is annyira meglepő, mert ritkán van az, mikor a főszereplő, egyben a kedvenc karakterem is.”

        Én mondjuk rajta meg azért lepődtem meg, mert számomra eléggé átlagos. Szóval főszereplőnek főszereplő, de kis túlzással talán ő lenne a bandában az “only sane (wo)man”. XD A többieknek legalábbis mind erősebben jelen van a saját “defektjük”, de Twilight az csak…Twilight. XD Igazából még ez a “nerdy bookworm” dolog is inkább csak az EQG film harmadik részében szereplő Twilightra igaz, ő az, aki úgy is öltözik, viselkedik, ahogy az elvárható lenne, a póni Twilightra inkább mindig a fanboyok sütötték rá ezt a dolgot, mert úgy könnyebb volt a fétisükbe is beleerőszakolni… XD

        “Na ezt se tudtam. =) Bár őszintén szólva, azt talán még nehezebb lenne megállapítani, hogy ilyen téren, pontosan ki vezet. Elvégre itt aztán még olyan karakterek is fel vannak futtatva, akik amúgy alig szerepeltek a sorozatban. Például az a Cherry Jubilee, akinél AJ melózott. =D”

        Igaz, bár mondom, abban a szavazásban eleve csak a Mane Six-ből lehetett karit választani és úgy jött ki Twilight első helyre. XD Ez utóbbin viszont én is csak pislogtam sokszor, mármint amikor alig szerepelő karikról találják ki, hogy amúgy marhára rá vannak izgulva X-re vagy Y-ra… XD Valóban ilyen volt a Cherry Jubilee x AJ szál is, ahol az egész pusztán annyiból indult ki, hogy AJ nála dolgozott és valamiért nem akart hazamenni. (Ugye a rész végére kiderült, hogy miért nem.) Ebből a fanok kihozták, hogy igazából Cherry-vel szexelt, illetve, hogy Cherry eleve “szexuálisan zsarolta” és AJ ezért nem bírt hazamenni.. XDDDD Na, de a kedvencem a Cloudchaser x Flitter páros. XD Az egy dolog, hogy már a yuri szál is kb. csak arra épült, hogy egymás mellett álltak az epizódban, de még pluszba a fanboyok azt is kihozták ebből, hogy ők ketten rendszeresen “rájárnak” Fluttershy-ra és nem csak szóban zaklatják… XD Ami főleg vicces volt, mivel még az epizódban sem bántották jobban, mint az összes többi póni. Szal ehhez képest a “Silver Spoonék szexuálisan zaklatják a CMC”-t dolog még érhető is, de ez… XDDD Ráadásul nem ritkán fórumokon, meg képnézegető oldalakon hozzám hamarabb eljutottak ezek a “fanhajtások”, mint amilyen hamar láttam volna a tényleges epizódot, így aztán annál furább volt később, amikor szembesültem vele, hogy ennek vagy annak a shipnek canonilag mennyire nincs semmi alapja. XD

        “Na igen. Szóval ez is egy olyan dolog, hogy mindenhol lennie kell a kedvenc mellett, egy legkevésbé kedvelt karakternek is. Nálam ez Rarity, bár őszintén szólva, én Rainbowért se különösebben lelkesedek. Viszont még mindig inkább köré épüljön egy rész, mint Rarity köré. =)”

        Én is kb. így vagyok vele. Rainbow amúgy nem rossz kari, de nála meg az a gond, hogy kb. olyan, mint Vasember a Marvel univerzumban, vagy Kamina a TTGL-ben: különösebb bajom nincs velük, de épp elég látnom, hogy a fanok is halálra sztárolják őket, viszont az már néha sok, amikor maga a karakter is nagyképű. Lásd Rainbownak hányszor volt ilyen “I know, I’m awesome!” beszólása. Viszont van annyi mentsége, hogy nem egy epizód szólt már arról, hogy ebből a nagy arcból nem árt visszavennie. Lásd pl. a Mysterious Mare Do Well részt, ahol a többiek végül már azért öltöznek be szuperhősnek, hogy “megszívassák” Rainbow-t, vagyis ráébresszék, hogy akkorára nőtt az arca, hogy már szomjazza a hírnevet és nem bírta elviselni, ha valaki más hősködik helyette. Rarity-nél azért is zavar ez a dolog, mert nem nagyon emlékszem olyan részre, ami kifejezetten arról szólt volna, hogy legyőzze a saját hibáját. Ugye Rainbow-nál ilyesmi volt ez a szuperhősös rész, AJ-nél pont ez a fenti, amikor a végén jön rá, hogy jobb lett volna rögtön az elején őszintének lennie, viszont Rarity-nél max ilyen “mégis kedvesebbnek kéne lennem Sweetie Belle-el” epizód volt eddig. Ami nagyon jó alapanyag lett volna, az az S2-es Fancy Pants-es epizód, ahol ugye egyszerre akart ott lenni Twilight buliján, meg a gazdagok party-ján, ezért végül kb. egyiken sem tudott ott lenni rendesen, illetve végül megtörtént az, amitől tartott: hogy a barátai észreveszik, hogy odaát “burzsuj buli” van és ők is becsatlakoznak. Eddig jó volt a rész, viszont a “tanulságot” szerintem rettenetesen elszúrták azzal, hogy Rarity úgymond “nem bukott le”. Ugyanis a többiek nem jötték rá arra, hogy végig távol akarta őket tartani a bulitól, meg hogy azért nem lett kész Twilight ruhájával, mert a beígért munka helyett végig Fancyékkel lógott, stb. Azt szánták a készítők a nagy “feloldozásnak”, hogy Rarity nem tagadta le a barátait a gazdagok előtt sem, hanem felvállalta őket végül, de ez számomra édeskevés volt, én valami “lebukás jelenetet” vártam volna, ahol Rarity végül bevallja, hogy “ne haragudjatok rá, amiért a nagyravágyásom miatt cserben hagytalak titeket”, vagy ilyesmi, esetleg pont Fancy “oktatja ki” arról, hogy a pénz egy dolog, de nem minden. (Mivel őt az epizódban gazdag, de nem nagyképű karakternek ismertük meg.) Úgyhogy szerintem ebben a részben nagy ziccert hagytak ki ezzel a készítők és így S3 végéig azóta sem láttam olyan részt, ami esetleg “orvosolná” ezt a “hibát”. Talán majd egyszer. (Btw, ebben a részben pl. AJ-é volt a legjobb poén szerintem, amikor elkezdi felszedni a gazdagok gyepét és odaszól, hogy “That’s what I call “gardening”!” XDDDDDDDD)

        “Ugyanakkor érdekes, hogy mikor például Sweetie Bellel kapnak közösen szerepel, olyankor általában bírom. =)”

        Igen, mert legalább vele szemben néha előtérbe kerül az, hogy valahol ő is ember, de ezt többnyire jól titkolja… XD

        “Ugyanakkor tény, hogy a Duke 3D-t, és a többi másik vicces FPS-t, azóta jóval többször vettem elő, mint a komolyabb társaikat.”

        Tényleg, jut eszembe: a Serious Sam volt még olyan, hogy a nevével ellentétben valami iszonyú agyfaszság, pozitív értelemben. XD Nekem ugyan anno kimaradt, de így utólag egyre jobban sajnálom, a képek, videók alapján. XD Te játszottál vele? Ha igen, mennyire jött be, mernéd ajánlani?

        “Nem igazán. =) Valójában ezek is legalább, annyira, ha nem még lököttebbek voltak, mint az RR, Duke 3D. =)”

        Na, akkor meglátszik, hogy ezzel a kettővel már nem játszottam eleget (igazából a Blood-al semennyit, a Shadow Warrior-el meg kb. ilyen “kipróbáltam egy picit a havernál” pár percet), sikerült ezek szerint hülyeséget írnom mindkettőről. XD Ráadásul ahogy meséled, ezeket is bírnom kéne elvileg, mert az animét ugye alap, hogy szeretem, viszont az Evil Dead szériát is meglehetősen csípem, még úgy is, hogy azt leginkább Ash karaktere vitte el a vállán, szóval Calebnek hozzá kell felnőnie, vagy legalább megközelítenie. 😀 Gondolom mindkettőhöz “Dos-emulátor” kell ma már, de lehet egyszer eléjük ülök. 😀 Vagy ha az SW remake-je jó lett, kezdjek egyből azzal? 😀 Ez a Slayers plakát meg nagyon kemény, még az is látszik, hogy az OVA-s Lina van rajta. 😀

        “Magával a játékkal még nem is volt különösebben bajom. Elvégre én is végigvittem anno mindkettőt. Inkább az zavart, hogy itt is jöttek a hypeosok, és úgy felfújták az egészet, ami már idegesítő volt.

        Például olyan hülyeségekkel jöttek elő, mint hogy ez a játék “találta fel” a portálnyitogatást. Vagy hogy ez a kattant MI, micsoda “egyedi ötlet, ami még nem volt”. Miközben GLADos előtt, már jóval ott volt SHODAN, a System Shockban, vagy a Mainframe, a Gunman Chroniclesben.

        Hasonló ez, mint hogy “a WOW volt az első MMO”, vagy hogy “az RTS műfaj alapjait, a StarCraft fektette le”. Kvázi ezek is mind a hiányos háttértudásnak tudhatók be. Ami önmagában még nem lenne baj, ha legalább a tévedésüket hajlandók lennének belátni, és nem kifogásokat keresnének.”

        Ja, értem. Ezek így ebben a formában valóban túlzások. Mondjuk ilyen “oda nyitsz portált, ahová akarsz és a kettő össze lesz kötve” megoldást én más játékban azelőtt még tényleg nem láttam, de az MI-s szöveg pl. már onnantól kezdve baromság, hogy nem csak játékokban lőtték már el korábban pl. SHODAN-al, hanem kismillió könyvben és filmben is. (Láttam is olyan Portal videót, ahol azzal poénkodtak, hogy GLaDOS Hal 9000 lánya… XDDD) Ezek a Blizzard-fanboy dumák meg aztán végképp jók. 😀 Egyrészt emlékszem, hogy amikor a WoW még csak készülőben volt az 576, Gamestar, vagy valamelyik másik játékújság pont azzal magyarázta el a fanoknak, hogy hogyan kell a játékmenetet elképzelniük, hogy “ez egy Warcraft világában játszódó MMO, képzeljétek el úgy, mintha az Everquest játékmenetét összekevernétek a korábbi Warcraft RTS-ekkel és akármelyik egység bőrébe belebújhatnátok.” Ergo nehezen lehetett volna az első, ha már egy létező másikhoz hasonlítgatták. 😀 (Bár az igaz, hogy akkoriban még nem volt túl sok MMO, azért is kellett a játékmagazinosoknak is így elmagyarázni, hogy egyáltalán hogy “működik” egy ilyen.) Aki meg a Starcraftos példát mondta, az még Blizzard-fanboyként is megbukott, hiszen magának a Blizzardnak is volt jóval előtte két másik RTS-e, pont a Warcraft 1 és 2. 😀 Másrészt még ezekre sem lehet azt mondani, hogy “első RTS-ek”, vagy “tőlük ered ez a műfaj”, mivel ha jól rémlik, dizájnra és játékmenet szempontjából már a legelső Warcraft is pont egy korábbi játékot “másolt”, talán a Populus 1-et, bár ebben már nem vagyok 100%-ig biztos. Szóval visszatérve: így én sem csodálom, ha felhergeltek a Portal fanok. XD Ugyanakkor ez a Portal sztori is olyan volt számomra, ami csak megerősített abban, hogy a hype jó dolog is lehet, ugyanis ha nem kapják fel annyira, amennyire, nem hogy az egyik kedvenc játékom nem lesz, de lehet le sem ülök elé soha. XD Igazából csodálkoztam is, hogy már az első rész után ennyire népszerű lett, mert azért arra még én is majdnem azt mondtam, hogy “ezért pénzt kérni is pofátlanság” (ha nem valami 1000 Ft körüli értékben vettem volna… XD), egyrészt, mert kb. 1-2 óra alatt végig lehetett tolni, másrészt, mert bár a portálok nem voltak rosszak, de ott még tényleg olyan volt az egész, mintha valami Half-Life 2 DLC vagy mod lett volna. XD Kevés és rövid pálya, valamint kevés szereplő, igazából az egész olyan volt, mintha egy “demó” lett volna a Portal 2-höz, ahol már behoztak egy másik AI-t, illetve Cave Johnson és Caroline hangfájljai révén még valami sztorit is kaptunk végre. 🙂 Persze az első része sem volt rossz, illetve benne volt mindaz, ami később mém lett a sorozatban (GLaDOS, companion cube, portálok, turretek, stb-stb.), de igazán a 2-nél éreztem azt, hogy elérte azt a szintet, amit már én is bírnék hypolni. 😀 (Ne mondd el a fanboyoknak, de Wheatley-t mindig jobban bírtam, mint GLaDOS-t… XDDD) Persze más kérdés, hogy mivel én akkor kezdtem el az 1-et is játszani, amikor a kettő megjelent, ezért kb. egyben lement nekem a két rész, az első azóta is számomra inkább csak egyfajta “prequel” az igazi kalandhoz. 😀 (Ja, amúgy még a Valve-nak is retconolnia kellett az első rész végét, mert utólag magyarázgatták, hogy ha az 1 végén “győztünk” és kijutottunk a komplexumból, akkor a 2 miért megint úgy indul, hogy Chell az egyik hibernációs kamrában ébred? Asszem egy patch-el meg is változtatták az 1 videójának a végét és nem elsétálunk, hanem hallatszik, hogy robot visszahúz a gyárba.) Ja és még annyit, hogy nem értek egyet a fanboyokkal, hogy “LEGYEN HARMADIK RÉSZ!!!444” Szerintem ezzel már kb. kihozták a maximumot ebből a portálos dologból (mondom, így is sok volt már a második rész vége felé nekem a festék, illetve így is nehezen tudták összefésülni történetileg a két részt), felesleges lenne egy harmadik résszel “lerombolni a legendát”. (Meg Wheatley-t is nehezen hoznák vissza a Holdról, pedig én nélküle nem akarnék újabb részt… XDDD) Inkább kapják meg már végre a fanboyok a Half Life 3-ukat, egyrészt, mert Gabent lassan kivégzik emiatt, másrészt az a sorozat engem úgy is hidegen hagy, az első részt már akkor meguntam, amikor még a legelején 10-15 percig megyek lefelé a laborban valami metró-szerű lifttel. (Tudom, most fogják a hardcore Valve-osok átvágni a torkomat. :D)

        “Sajnos én már jóval FreddyD videója előtt megismertem. Még anno cikkeztek róla az egyik PC Guruban, mikor megjelent, és ugyan az 39% amit kapott, illetve maguk a cikkben leírtak, nem arra engedtek következtetni, hogy ez egy jó játék lesz, de én már csak azért is ki akartam próbálni. =)”

        Vannak amúgy ilyen játékok, ha már FreddyD, én a Deathbringer-el voltam így, hogy hiába láttam a belőle készült videón is, hogy ez bizony elég szar, le kellett töltenem, mert már a videót is végigröhögtem. XD Túl sokáig persze nem játszottam vele, de attól még tényleg röhejes volt. XD Ilyenek voltak benne, hogy a képernyő alján volt egy penge, amin egy vércsík folyamatosan csökkent és csak öléssel tudtad “visszatölteni”. Persze mivel a harcok az irányítás miatt borzalmasak voltak, taktikailag jobb húzás volt, ha minden ellenfelet csak átugrasz, vagy elfutsz alattuk. Ekkor viszont egy idő után a pengéről elfogyott a vér és a karid “megőrült”, vagyis irányíthatatlanná vált, aztán vagy beleugrott valami csapdába, vagy az ellenfél ölte meg, miután te már nem tudtál harcolni vele. XD Mondjuk volt, ami jobban ment nekem, mint a videóban Freddy-nek, pl. az első “boss”-t, vagyis a három óriást aránylag hamar megcsináltam, míg ő ott nem tudom meddig szenvedett. XD Itt a videó amúgy, ha érdekel: https://www.youtube.com/watch?v=GX7Gky48Exw

        “Szerintem a Big Mutha Truckersra gondolsz. Annak az első része még nem volt rossz, amolyan mérsékelten szórakoztató játék volt. A második viszont, elég gyengére sikeredett.”

        Az lesz az, köszi! 😀 Az első részre mondták, hogy végülis tényleg nem rossz, ha bejön a redneck-hangulat, illetve az autós játékokat is bírod (nálam ugye az utóbbi miatt esett ki), arról meg nem is hallottam, hogy készült második része.

        “Azt én is, illetve másik nagy kedvencem még, az Interstate 76. Alapból nem vagyok nagy fanja az autós játékoknak, de ha lehet benne lőni, vagy zúzni, akkor nekem az kell. =)”

        Na, erről az Interstate 76-ról eddig még nem is hallottam, majd meglesem. 🙂 A Carmegeddonnál csak az 1-el játszottam, de már abban is bejött, hogy itt direkt az ölésre mennek rá, sőt, azért kapsz bónuszokat (pl. emlékszem, hogy +1000 pontot kaptál rögtön azért, ha induláskor sikerült elütnöd a zászlós versenyindítot.. XDD) és le van szarva a szabályos verseny, akkor tudsz nyerni, ha gyakorlatilag megölöd a versenytársaidat. XD (Amilyen békés vagyok az életben, játékokban olyan könnyen bújok bele valamilyen gyilkos állat bőrébe… XDDD) Vagy emékszem, ott volt a rögbistadion, ahová behajthattál, elüthetted a teljes csapatot, miközben a kerék szép vérnyomot hagyott a füvön. Ahh, good times. :3 XDDD De persze mint sok más játéknál, itt is az volt a legjobb, hogy játék közben a haverokkal mindenféle extra baromságot belemagyaráztunk. XD Pl. volt valami “árok” a téli pályán, ami tele volt lebegő aknákkal. (Igazából a tengerben szoktak így elhelyezni aknákat, de a játékban én vizet ott a környéken sem láttam, sőt, a kocsim sem lassult le, amikor ott hajtottam, szóval ezt a mai napig nem értem, de mindegy… XD) Aztán nem csak másokat, de magunkat is megöltük úgy, hogy belehajtottunk direkt az aknákba, ráadásul akkoriban ment magyaron a Pokémon, szóval miközben a kocsi épp pörgött-forgott az aknás robbanások miatt, a haver még elkezdett a Pokémonból idézni, hogy “KOFFIIING – EKAAANSSSS!” XDDDDDD Akinek nem esne le, volt a sorozatban egy Koffing nevű “akna” pokémon, a Rakéta Csapat hívta mindig elő, a “társa” meg az Ekans nevű kígyó volt: https://www.youtube.com/watch?v=N6FMyyPL5Ls

        Sosem drogoztam, de kétlem, hogy bármelyik narkó felül tudná múlni azt az élményt, amikor épp Michael Bayesen robbansz fel autóstól, miközben az egyik haverod ebben a fentebbi videóban ismételgetett dumát nyomja “aláfestő soundtrack” gyanánt. XDDDDDDD (Ha akkoriban már lett volna YouTube, tuti, hogy nem is ő “narrálta” volna, csak simán elindítja a háttérben a böngészőt és végtelenre állítja ezt a fenti videót, miközben zúzunk a kocsival. XDDD)

      • “Ez a kettő megmaradt.” -> Azok igazi klasszikusok. =D Amit még ezekhez hozzácsapnék, az a “tulipántaposó”. =D https://www.youtube.com/watch?v=OifM5n38Tpg

        “Haver ezen a ponton úgy volt, hogy ő akkor most leemeli a falon lévő templomos kardot és megmutatja a gyereknek, milyen is az, amikor tényleg eljő az ezüst kor” -> Jaj, az ilyen idiótákból, nekem is volt párhoz szerencsém. Volt egy nagyobb darab srác, akinek még a beceneve is “röfi” volt. Na neki az volt a szokása, hogy alapból nem bírta a piát, ennek ellenére, minden házibuliban összeivott mindent amit látott, aminek ugye az lett a következménye, hogy utána, alaposan behányt. Na most eddig még nem lenne különösebben érdekes a dolog, csakhogy a srác arról volt ismeretes, hogy mindenhová behányt, csak a WC-be nem. Az mögé, az elé, a mosdóba, a falon a csempére, a lépcsőre, mindenhová. Mikor jött érte az apja másnap hajnalban, kifelé menet, még a tuját is lehányta, búcsúzó gyanánt. =)

        “Leginkább humort kéne a forgatókönyvbe csempészni, mert ez a jelenlegi száraz hangvételű vérkomolykodás engem inkább csak elriaszt az ő meséjétől, mintsem vonzóvá tenné azt.” -> Na igen. Mondjuk nekem az egész fickó olyan volt, a beszédstílusa, a testbeszéde, meg ahogy hangosan, fújtatva vette a levegőt, hogy egyszerűen sugárzott belőle, hogy egy iszonyat merev, frusztrált, kellemetlen emberről van szó.

        Tudod, mint amikor egy lépcsőházban, van egy öreg, aki senkit és semmit nem tud elviselni, mert egy megkeseredett, élhetetlen, makacs, nyakas, vaskalapos alak, aki kizárólag abban leli örömét, ha másoknak megkeserítheti az életét. Aki ha meghallja, hogy “ezek a mai fiatalok” rappet hallgatnak a ház előtt, akkor az erkélyről üvöltözik kifelé, hogy “Zárjátok mán el azt a szennyládát!”.

        Szóval nem véletlen, hogy még mondjuk Nógrádi több órás előadásai alatt szinte “elrepül az idő”, mert a fickó értelmes dolgokról képes, szórakoztató stílusban nyilatkozni. Addig Bandi előadásainál, 5 perc után feszeng az ember.

        “Mondjuk szerintem ez pont az egyik olyan dolog, amit a fanok túloztak el nagyon. Valóban nagyon jó volt az a rész, talán az S1 egyik legjobb epizódja, de felesleges “Dark Pinkie”-is “visszatapsolni”, mint ahogy tették azt Discorddal, Trixie-vel, stb.” -> Mondjuk annyiban azért meg tudom érteni a dolgot, hogy mint fan, nyilván örül neki az ember, ha többet láthat abból, ami bejött neki. Például nekem ezért nem volt bajom Trixie második eljövetelével se, mert egyrészt bírtam a karaktert, másrészt az a rész, még talán jobb volt, mint az, amelyikben először feltűnt. Ötletesebb, viccesebb volt. A baj az, amikor egy ilyen karakter már túl sokat szerepel, mint például Discord, akit nem egyszer, se nem kétszer, hanem már 6(!) alkalommal hoztak eddig vissza. Miközben szerintem már, maga a megtérítése is totál felesleges volt.

        “Egyébként én ezzel mindig úgy voltam, hogy túlzás, hogy az lenne Pinkie “igazi énje”.” -> Én se vagyok ennek a pártján, hogy több, vagy hasadt személyisége lenne, inkább úgy fogtam fel, hogy pusztán arról van szó, hogy Pinkie érzelmi állapota, kiütközik a külsejében. (Amúgy nekem is jobban bejött a “sötét” dizájnja, de ez már egyéni preferencia.) Más téma, hogy a fanon persze ebbe is belelátott már sok mindent, és egyesek fejében a fanon, az évek során már összemosódott a canonal. Méghozzá olyannyira, hogy egyes elméletekhez, körmük szakadtáig képesek ragaszkodni.

        Például Pinkie dark énje ugyan másabb volt, sokkal barátságtalanabb, közömbösebb, de ettől még messze nem volt pszichopata. Márpedig sokak fejében ugye a sötét énje, automatikusan összekapcsolódik azzal a Creepypastás, Cupcakes verzióval, akinek konyhakés fétise van, és bosszúból legyilkolja a barátait, elsősorban Rainbowt, mert ugye az eredeti részben, őt vette üldözőbe, mikor nyomozott. Amúgy addig még oké, hogy van ez a fan verzió, sőt, alapból még az is “egyéni szociális probléma”, mikor ezt már olyan szinten társítják a canon karakterhez, mintha az tényleg a része lenne, ami “ott lapul benne”. A baj ott kezdődik, amikor valaki nem osztja az elméletüket, és ilyenkor zombi módba kapcsolnak.

        Egyébként az ilyen elméletek, fan verziók mellett, már csak azért is butaság ágálni, mert a természetükből fakadóan, ezek sem egységesek, és idővel számtalan verzió lát napvilágot belőlük. Például van amelyikben nem a klasszikus Pinkie bekattan sztori megy végbe, hanem abból indul ki az egész, hogy a tükörtavas rész nyomán, az egyik klónját anno nem fogták be, és az kattan be a magánytól, majd kezd vadászatba, mire mindenki azt hiszi, hogy az igazi Pinkie nyesi a jó népet. Vagy van például olyan, ami alapból dobja az egészet, és itt Pinkie sötét énje, amolyan Happy Tree Friends mintára tör elő. Vagyis azzal indít az egész, hogy kimennek piknikezni, mikor Pinkie meglátja a kés élén megcsillanni a fényt, amitől elszabadul a psycho énje, és amolyan Flippy módjára, levadássza a barátait, majd mikor végzett, és újra a nyugodt énje kerül kontrollba, akkor nem érti, mi történt.

        Bevallom, nekem ezekből a fan vonalból amúgy, leginkább az a verzió jött be eddig, amikor Pinkie sötét énjét, az American McGee féle Alice világával keresztezték. Főleg, mert ez legalább nem erre a “bekattanok, és kiirtom a barátaimat” sémára épül, hanem az Alice stroyját dolgozza át. Legkevésbé meg az tetszett, ahol Pinkie sötét énje ilyen befordult, önmagát vagdosó, angst csaj lesz.

        Jut eszembe, ha már úgyis ez a téma, illetve beszéltünk már itt arról, hogy a “love & tolerance” mennyire nem működik, akkor itt most leírok még egy kis stioryt. Eredetileg blog bejegyzésnek szántam, de aztán rájöttem, hogy igazából nem ér annyit, hogy ennek külön bejegyzést szenteljek. Szóval, történt ugye, hogy a brony fandom, Mugenhoz is gyártja a karaktereket, és egy Brazil srác, két évnyi fejlesztgetés után, végül kiadta Pinkie dark verzióját, aminek jó volt az artworkje, de azon kívül amúgy messze nem volt kész. Na én aztán fogtam ezt a karaktert és feltuningoltam kicsit, új hangokkal, új AI-val, effektekkel, intrókkal, támadásokkal, egyebekkel, majd megosztottam. Hetekig nem is volt semmi gond, aztán jött egy alak, aki az eredeti kreátornak adta ki magát, és kiverte a balhét, hogy én “hogy mertem felhasználni az ő munkáját” és hogy azonnal töröljem mind a videót, mind a megosztást, különben jelenteni fog. Na most ehhez két dolog. Egyrészt, teljesen más néven futott a gyerek, és teljesen más stílusban is írt. Másrészt az eredeti kreátor maga írta azt bele, mind a karakter readme fájljába, mind a deviantart oldalán, ahol megosztotta, hogy a karakter befejezetlen, ezért bárki nyugodtan felhasználhatja. Amúgy meg itt tenném hozzá, hogy a mugen közösségben, amúgy sem létezik a copyright fogalma, és max creditet illő adni, de azt sem kötelező. Ennek ellenére, biztonságképen ráírtam az eredeti kreátorra privátban, hogy ő írt e rám, mire természetesen kiderült az amit én gyanítottam már a kezdettől fogva, hogy nem ő volt. Ezek után, visszaírtam a gyereknek, és kicsit helyretettem, a miheztartás végett. A poén? Napokkal később, visszaírt, és sűrű elnézések közepette azzal indokolta a dolgot, hogy az volt a baja, hogy az én verzióm, “elveszi az eredeti elől a hírnevet” ergo, hogy ez miatt, azt hiszik majd, én csináltam az egészet. Na most erről annyit, hogy az eredetit, még mindig sokkal többen szedik le, mint az enyémet. Amúgy meg direkt adtam creditet, ahol nem csak az eredeti kreátort, de azokat is megemlítem, akiknek ő adott creditet.

        “Pedig vannak neki is szép számmal, leginkább azért, mint amiért az animés “ojou-sama” csajokat is sokan csípik.” -> Az még oké is lenne, csak hogy Rarity hozzá, baromi hisztis, amolyan igazi dráma királynő. =D Szóval nem az van, hogy van egy kecses, nemes, kimért úri hölgy, enyhén nárcisztikus jellemvonásokkal, hanem van egy úri hölgynek látszani akaró hisztérika. Na jó, most túloztam kissé, szóval nem akarom azért ennyire bántani karaktert, de sokszor tényleg sok az amit művel. =)

        “Én mondjuk rajta meg azért lepődtem meg, mert számomra eléggé átlagos.” -> Én rá úgy tekintettem, mint mondjuk Amyra, a Sailor Moonban. Vagyis hogy ő “az ész hangja”, aki segít megoldani a problémákat, ellentéteket, és összetartja a csapatot. A nerdsége már csak amolyan “fan extra”, hogy őt is lehessen fetisizálni.

        “Ebből a fanok kihozták, hogy igazából Cherry-vel szexelt, illetve, hogy Cherry eleve “szexuálisan zsarolta” és AJ ezért nem bírt hazamenni.” -> Nekem egy olyan verzióban volt szerencsém őt viszont látni, ami arról szólt, hogy Braeburn, mint “tökös cowboy” varrta le a nőket, és hát ugye, ilyenkor mindig lennie kell egy “kiéhezett milfnek” is a szerencsések közt. XD

        Mondjuk ami fenn akadtam, mikor azt a bölény lányt kapta el, ami olyan szempontból még oké, hogy ismerjük ezt a “cowboy+indián csaj” klisét, csakhogy ez már nem pusztán “interracial” ez már attól sokkal durvább. Ugye két elég különböző állatról van szó, így kis túlzással olyan, mint ha egy kutya, megdugna egy macskát. =D

        “olyan, mint Vasember a Marvel univerzumban, vagy Kamina a TTGL-ben: különösebb bajom nincs velük, de épp elég látnom, hogy a fanok is halálra sztárolják őket, viszont az már néha sok, amikor maga a karakter is nagyképű.” -> Mondjuk nekem ezzel nincs bajom, addig amíg a karakter, valóban cool. Szóval például Duke Nukemet is azért bírom, mert hiába egy akkora egoista állat, hogy neki már nem is HP, hanem ego métere van, vagyis ha eltalálják, valójában nem is az egészsége, hanem a büszkesége károsodik. Mégis, valahogy olyan jópofa, menő dumái vannak, hogy mindezt elnézi neki az ember. Rainbownál inkább az van, hogy az ilyen fiús lányok, sose jöttek be nekem, meg aztán ott van az állandó versengés mániája. =)

        “Tényleg, jut eszembe: a Serious Sam volt még olyan, hogy a nevével ellentétben valami iszonyú agyfaszság, pozitív értelemben. XD Nekem ugyan anno kimaradt, de így utólag egyre jobban sajnálom, a képek, videók alapján. XD Te játszottál vele? Ha igen, mennyire jött be, mernéd ajánlani?” -> Ismerem persze, be is jöttek bizonyos részei, de úgy egyben az egészet, nem feltétlenül tudnám ajánlani, ha csak nem vagy nagy FPS fan, aki imád egyszerre sok szörnyet leölni.

        A Serious Samről, eleve azt érdemes tudni, hogy ez eredetileg egy kezdő csapat, saját fejlesztésű grafikus enginejének bemutatására lett szánva. Így az első rész, az kvázi nem is volt több, mint egy tech demo. Az egyiptomi környezet, a vicces ellenfelek, meg a végén a hegy magas ellenség jó volt, viszont a köztes időben a játék, baromi monoton tudott lenni. Sőt, a játék első harmada, kifejezetten unalmas.

        Aztán jött a The Second Encounter, amit eredetileg folytatásnak neveztek, aztán ezt később módosították független kiegészítőre, miután jöttek a számozott részek. Na ez a rész lett szerintem a legjobb az összes közül. Egyrészt azért, mert itt már elkezdtek jobban rágyúrni a poénokra, másrészt, mert sokkal változatosabbak voltak a pályák.

        Utána jött a Serious Sam 2, amivel ideig-óráig ugyan elvoltam, de nekem ez már a ló túlsó oldala volt olyan értelemben, hogy itt már túlzásba vitték a gagyizást.

        Legutóbb pedig a 3. rész jött ki, aminek az lett a legnagyobb baja, hogy a 2. résztől eltérően, itt meg túlságosan visszavettek a poénokból. Ráadásul az előző részekben tökéletesen működő, full arcade lövöldözést, megpróbálták reálisabbra, “CoD-osabbra venni”, ami marhára nem állt neki jól.

        Szóval, ha ki szeretnéd próbálni, akkor a Second Encountert tudom ajánlani, abból is az eredetit. A HD kiadásból csomó olyan dolgot, például secreteket kiszedtek, ami az eredetiben benne volt. (Ha érdekel, linket tudok adni.)

        “Gondolom mindkettőhöz “Dos-emulátor” kell ma már, de lehet egyszer eléjük ülök. 😀 Vagy ha az SW remake-je jó lett, kezdjek egyből azzal?” -> A Bloodhoz kell DosBox, de a Shadow Warriorhoz nem, mivel annak a remakeje mellé, jött az eredeti, modern rendszerekre optimalizált változata is, Classic Redux néven. (Ha érdekel, ehhez is tudok linket adni.)

        A remaket is kipróbálhatod amúgy, az is baromi jó lett, de érdemes előtte az eredetit is ismerned, mert ez, annak az előzménye.

        “Aki meg a Starcraftos példát mondta, az még Blizzard-fanboyként is megbukott, hiszen magának a Blizzardnak is volt jóval előtte két másik RTS-e, pont a Warcraft 1 és 2.” -> Pontosan. Mondjuk olyan szempontból lehet mondani, hogy az SC valóban a meghatározóbb címek közé tartozott, hogy előtte, a dizájnt kivéve, jellemzően nem különböztek egymástól lényegesen, az egyes stratégiák, különböző oldalai, fajai, nemzetei. Szóval nem nagyon volt olyan, mint az SC-ben, hogy a Zerg például, csak oda tudott építkezni, ahol már szétterjedt a nyálka, és az egységeit nem különböző épületekből tudta gyártani, hanem mind a főbázisból kijövő lárvákból mutálódtak. Vagy hogy a Protoss egységeknek, van energia pajzsuk, és az épületeiknek, energia kell a működéshez.

        “Vannak amúgy ilyen játékok, ha már FreddyD, én a Deathbringer-el voltam így, hogy hiába láttam a belőle készült videón is, hogy ez bizony elég szar, le kellett töltenem, mert már a videót is végigröhögtem.” -> Azt kipróbáltam én is, de én pont azért, mert nem tűnt annyira rossznak, mint ahogy Freddy leírta. Amúgy valóban marha nehéz játék (mint ahogy sok más játék is az volt anno) viszont láttam róla még akkoriban egy olyan videót a youtubeon, ahol nagyon profin tolta a srác. Szóval annál a játéknál azért sok dolgot Freddy nézett be. Például az óriásokon, nagyon könnyű átjutni, mert csak annyi a dolgod, hogy felugrasz, és 2-3 alkalommal, rá vágsz a fejükre, utána kidőlnek, és szabd az út. Az ütéseknél meg az volt, hogy ha jól emlékszem, nem volt elég simán a támadás gombot nyomni, hanem mellette nyomni kellett egy másik gombot is, és akkor úgymond ráfókuszált az ellenfélre, amit támadni akartál, így könnyebb volt velük megvívni. Csak hát ugye, mint sok hasonló játékban, magától erre se nagyon jön rá az ember, mert a játék nem ad, semmiféle tájékoztatást arról, hogy kéne játszani.

        “Na, erről az Interstate 76-ról eddig még nem is hallottam, majd meglesem.” -> Nekem egyik nagy kedvencem. Kár, hogy a folytatása, már ennek se lett annyira jó, mint az előd volt.

        “A Carmegeddonnál csak az 1-el játszottam” -> Akkor szerencsés vagy, mert az volt a legjobb. =) A folytatásai, sajnos egyre gyengébbek lettek ennek is. Különösen az elcseszett TDR 2000. =(

      • Azok igazi klasszikusok. =D Amit még ezekhez hozzácsapnék, az a “tulipántaposó”. =D”

        Engem eddig ez is elkerült, bár én a legjobban nem is az aranyköpésén röhögtem, hanem amikor elkezdte magyarázni, hogy “engem egy 18 éves csaj miatt pedofilitásért akartak megkéselni múltkor a metrón!”, mire én: “Ne haragudj, de tekintve, hogy úgy nézel ki, mint valami “cigány-Jacko”, lehet, hogy volt annak némi alapja azért.” XDDD

        “Jaj, az ilyen idiótákból, nekem is volt párhoz szerencsém. Volt egy nagyobb darab srác, akinek még a beceneve is “röfi” volt.[…]”

        Az ilyet amúgy sosem értettem. Emlékszem, gimiben is sok srácnál az számított dicsőségnek, amikor mesélték az osztályban, hogy előző este ők éjfélkor épp melyik téren fetrengtek tökrészegen. Én mindig úgy voltam vele, hogy valaki vagy ne igyon (vagy mert antialkoholista, vagy mert tudja magáról, hogy ezt váltja ki belőle) vagy igyon, de akkor meg “bírjon magával”, vagy legalább a WC-ig jusson el, ha már hánynia kell. De ez a “végighánytam az egész placcot, miközben nem tudtam magamról, hahaha!” nálam kb. azzal egyenlő, mintha valaki büszkén mesélné, hogy tegnap volt vezetni, sikeresen felhajtott a járdára, elütött vagy három embert, majd egy fának csapódva fejezte be az utat. 😀 Szal érted, ha valamiben szar vagy, legalább ne legyél rá büszke. 😀 XDDD

        “Na igen. Mondjuk nekem az egész fickó olyan volt, a beszédstílusa, a testbeszéde, meg ahogy hangosan, fújtatva vette a levegőt, hogy egyszerűen sugárzott belőle, hogy egy iszonyat merev, frusztrált, kellemetlen emberről van szó.[…]”

        Bevallom, én még ennyi időt sem töltöttem a videóival, hogy ezek feltűnjenek, de egyébként mindenféle gesztus/testbeszéd/stb. nélkül is hasonló veleménnyel vagyok róluk már pusztán az írásaik alapján. De ha már előadások: lehet meséltem már, de még L.Ron Hubbard is röhögött sokszor, meg poénokat mesélt a közönségnek, miközben a “nagy szci titkokat” osztotta meg velük. Belehallgattam egyszer az ő előadásába is és ott szinte még meg is értettem, hogy miért lett az az egész szekta rohadtul felkapott: egyszerűen jólesett hallgatni a palit, vicces volt, szórakoztató volt és volt egy sajátos stílusa. Nem azt mondom persze, hogy emberileg megkedveltem, vagy megszerettem azt, amit létrehozott ebből az egészből, de ott legalább halvány sejtésem lett afellől, hogy miért haraptak rá ennyien a sztorijára. Ugyanezt Evolától Bandiig egyáltalán nem értettem, az egész egy száraz, unalmas, elitista duma, ami mögött kb. mintha tényleg csak egy kisnyugdíjas modern korral szembeni frusztrációi állnának. 😀 (Amúgy ki ez a “Nógrádi”? Lehet szegénységi bizonyítványt állítok ki magamról, de nem ismerős a neve.)

        “Például Pinkie dark énje ugyan másabb volt, sokkal barátságtalanabb, közömbösebb, de ettől még messze nem volt pszichopata. Márpedig sokak fejében ugye a sötét énje, automatikusan összekapcsolódik azzal a Creepypastás, Cupcakes verzióval, akinek konyhakés fétise van, és bosszúból legyilkolja a barátait, elsősorban Rainbowt, mert ugye az eredeti részben, őt vette üldözőbe, mikor nyomozott.”

        Bevallom, ebbe még bele sem gondoltam, mármint, hogy az egész Cupcakes fanficben ez az oka, hogy pont Rainbow-t kapta el. XD Én szimplán úgy voltam vele, hogy a gurósok összekötötték két kedvenc fétisüket (vagyis a gurót és a shippinget) és mivel a Rainbow x Pinkie ship már kb. a legelső Gildás rész óta “élt”, ezért Pinkie áldozata nem is lehetett volna más, mint ő. 😀

        “Például van amelyikben nem a klasszikus Pinkie bekattan sztori megy végbe, hanem abból indul ki az egész, hogy a tükörtavas rész nyomán, az egyik klónját anno nem fogták be, és az kattan be a magánytól, majd kezd vadászatba, mire mindenki azt hiszi, hogy az igazi Pinkie nyesi a jó népet. ”

        Én nem ficben, de fanvidóban láttam egy elég durvát, amit pont azért volt szerintem jó értelemben véve horrorisztikus, mert nem a sima darálás ment benne, hanem csak sejtette, hogy itt nagyon durva dolgok lesznek. 😀 Annyi volt benne, hogy látszólag Pinkie megy a tükörtavas barlangban, majd odaér a tóhoz, belenéz és akkor látjuk meg, hogy az igazi Pinkie ott ordibál a “tóba zárva”, míg a “gonosz klón” kajánul elvigyorodik és így lett vége a videónak. 😀 Maga a videó valami 30 másodperces kis cucc volt csak, de az ötlet tetszett, azzal a gondolattal játszott el, hogy mi lett volna, ha Twilighték tévednek és igazából aki ott maradt velük a rész végén, az nem is Pinkie, hanem az egyik klónja. 😀 Ez az ötlet azért is tetszett egyébként, mert nekem a canonban is picit fura volt, hogy a “végső teszt” nem más, mint hogy “lássuk, melyik Pinkie bírja a legtovább nézni, ahogy szárad a festék”. Szerintem elég nagy hülyeség pont egy hiperaktív barátjukat kitenni ennek, hiszen pont, hogy belebukhat. Még ha azzal magyarázták volna, hogy a klónokban a normál Pinkie-nél is jobban túlteng a “parti-láz”, vagy legalább valami barátság dumát levágtak volna (pl.: “az igazi Pinkie, aki valóban a barátunk, le tudja majd győzni a hiperaktivitását, hogy bizonyítsa, tényleg ő az igazi”), vagy valami hasonló, de semmi ilyesmi nem volt és ezért nekem ultra hülyén jött le az a “teszt”. Persze maga a rész ettől még az egyik legjobb volt az S3-ból, pl. ez egy akkora odaszúrás a G3-nak, hogy még most is röhögök, amikor meglátom: https://www.youtube.com/watch?v=kANUpUjsYgc

        XDDDD

        “Vagy van például olyan, ami alapból dobja az egészet, és itt Pinkie sötét énje, amolyan Happy Tree Friends mintára tör elő. Vagyis azzal indít az egész, hogy kimennek piknikezni, mikor Pinkie meglátja a kés élén megcsillanni a fényt, amitől elszabadul a psycho énje, és amolyan Flippy módjára, levadássza a barátait, majd mikor végzett, és újra a nyugodt énje kerül kontrollba, akkor nem érti, mi történt.”

        LOL, a HTF-ből nekem pont Flippy volt a kedvencem. 😀 Mondjuk ő sem a hent miatt (na jó, azért is, de az a sorozat amúgy sem szólt másról… XDDD), hanem mert azon röhögtem mindig, hogy ugye a valóságban is hallottunk nem egy olyan sztorit exkatonákról, akik később bekattantak, mert valami totál háborúhoz nem is kötődő random dolog “bekapcsolta” náluk a “katona módot”. Na, Flippy-nél ugye mindig így indult a mészárlós sztori és kb. az indokon jobban röhögtem, mint bármin, amit utána csinált. 😀 (Pl. ha jól emlékszem, a tábortüzes részben a lángok hatására napalmos flashbackei támadnak, egy másik részben meg a “Mekiben” a gépből folyó ketchup emlékezteti a vérre és attól őrül meg. XDDDD) Meg ugye az sem volt elahanyagolható, hogy amíg a többi állatka leginkább baleset miatt halálozott el mindig, addig ő tényleg átment egy őrült gyilkosba és szándékosan a legszadistább módon tette el őket mindig láb alól. XDDD

        A Mugenes sztorihoz: na igen, egyrészt eddig terjedt a “tolerancia”, másrészt én ugyan Mugenes körökben nem igazán vagyok otthon, de nekem is fura volt már a sztori elején, hogy egy ilyen “open source” játéknál valaki a “copyright” miatt pattogjon. 😀 Kb. az ugrott be erről a sztoriról, mint amikor az Urahara Shop és még jópár egyéb magyar subbercsapat azon cseszte fel magát, hogy “lopják a feliratainkat!” és sztrájkot hirdettek. 😀 (De erről asszem pont úgy lettem tájékoztatva, hogy te is írtál itt róla, szóval ezt a sztorit nem is kell különösebben bemutatnom. XD)

        “Az még oké is lenne, csak hogy Rarity hozzá, baromi hisztis, amolyan igazi dráma királynő. =D Szóval nem az van, hogy van egy kecses, nemes, kimért úri hölgy, enyhén nárcisztikus jellemvonásokkal, hanem van egy úri hölgynek látszani akaró hisztérika. Na jó, most túloztam kissé, szóval nem akarom azért ennyire bántani karaktert, de sokszor tényleg sok az amit művel. =)”

        Én nem éreztem túlzásnak ezt a jellemzést, mert kb. én is hasonlóan tudnám leírni a karakterét, mégha ez a fanjainak érthető okokból csípné is a szemét. XD (Meg persze a Mane Six-ből mindenkire lehetne hasonlót írni, Fluttershy beszari, Rainbow figyelemkurva, Pinkie dilinyós, AJ egy paraszt, Twilight meg túl gyakorlatias/földhözragadt. XD)

        “Én rá úgy tekintettem, mint mondjuk Amyra, a Sailor Moonban. Vagyis hogy ő “az ész hangja”, aki segít megoldani a problémákat, ellentéteket, és összetartja a csapatot. A nerdsége már csak amolyan “fan extra”, hogy őt is lehessen fetisizálni.”

        Igen, ha az összes fan-belemagyarázástól megszabadítjuk, akkor kb. tényleg ilyesmi célt szolgál a karaktere. 🙂

        “Nekem egy olyan verzióban volt szerencsém őt viszont látni, ami arról szólt, hogy Braeburn, mint “tökös cowboy” varrta le a nőket, és hát ugye, ilyenkor mindig lennie kell egy “kiéhezett milfnek” is a szerencsések közt. XD”

        Ez mi volt? 😀 Fic, fanart, vagy…? 😀 A linkje nincs meg esetleg? XDDD Ez már olyan LOL, hogy… XD (Főleg, hogy valamiért én Braeburn-el ha találkoztam is ilyen 18+-os fancuccokban, az valamiért mindig yaoi volt… XD Az ilyen “minden kanca őt akarja” sztorihoz jellemzően inkább Big Mac-et vették mindig elő, akinél persze a kötelező “it seems your name is not the only thing that’s “big”!” dumát is ellőtték mindig. XD)

        “Mondjuk ami fenn akadtam, mikor azt a bölény lányt kapta el, ami olyan szempontból még oké, hogy ismerjük ezt a “cowboy+indián csaj” klisét, csakhogy ez már nem pusztán “interracial” ez már attól sokkal durvább. Ugye két elég különböző állatról van szó, így kis túlzással olyan, mint ha egy kutya, megdugna egy macskát. =D”

        Na igen, őt szerencsére viszonylag kevés alkalommal láttam (nem csak pornóban, úgy egyáltalán fancuccokban, talán ha háromszor, abból is egy eleve a humanizált megrajzolása volt indiánként), de az tényleg fura, amikor ilyen “fajok közötti interracial” sztorit írnak vele és egy pónival. A másik meg az, hogy nekem valahogy mindig az volt az érzésem, hogy ő egy “loli”, ráadásul erre 1-2 humanizált art is ráerősített. Ami persze valszeg hülyeség, mert a canon részből az jött le, hogy Rainbow-al egykorú kb. és testileg sem ilyen CMC-méretű, de valahogy akkor is olyan túlzottan gyerekes volt a kisugárzása, vagy nem tudom… XD

        “Mondjuk nekem ezzel nincs bajom, addig amíg a karakter, valóban cool. Szóval például Duke Nukemet is azért bírom, mert hiába egy akkora egoista állat, hogy neki már nem is HP, hanem ego métere van, vagyis ha eltalálják, valójában nem is az egészsége, hanem a büszkesége károsodik. Mégis, valahogy olyan jópofa, menő dumái vannak, hogy mindezt elnézi neki az ember. Rainbownál inkább az van, hogy az ilyen fiús lányok, sose jöttek be nekem, meg aztán ott van az állandó versengés mániája. =)”

        Duke-nél az volt a jó, hogy ő már annyira ilyen, hogy egyfajta önparódiába fordul át az egész. 😀 Kb. olyasmi, mint amilyen szerepet Arnold alakított Az utolsó akcióhősben Jack Slaterként, ahol szintén egy csomó utalás volt rá, vagy épp a srác mondta ki, hogy ezt vagy azt azért élte túl, mert egy filmben vannak, úgymond a “forgatókönyv úgy akarta, hogy túlélje”, meg ilyesmi. XD Duke-nél is ez volt, már-már a negyedik falat áttörő poénokat nyomat, meg ilyesmi. XD Mondjuk nem tagadom én, hogy a saját világán belül pl. Tony Stark, vagy Rainbow is relatíve coolnak számítanak, de mivel ők azért nem ENNYIRE coolak, vagy nem ennyire önparodisztikusra vannak írva, ezért nekem inkább mindkettőről valami 12-14 éves kamaszgyerek jut eszembe, aki már görcsösen próbál “cool” lenni és kínjában a bagózástól az életveszélyes mutatványokig mindent bevállal, csak hogy “coolnak látszódjon”. Azzal, hogy tomboy, nekem nincs bajom. 😀 Meg egyébként nála mondta is Faust, hogy direkt írta ilyenre a jellemét, mert a G1-ből a Firefly nevű póni volt anno a kedvence gyerekként, aki szintén ilyen versengős, “ki ha én nem?” típusú karakter volt és ő is akart csinálni egy hasonlót. 😀 Sőt, eredetileg konkrétan Firefly-nak szerette volna a G4-es változatát életre hívni, de mivel a Hasbro valamit csúnyán elbaszott a jogok terén anno, ezért AJ kivételével kb. egyetlen G1-es póni nevét, vagy dizájnját sem használhatták fel a G4-es kariknál. Ezért Faust is úgy fogalmazott, hogy “gondoljatok erre a Rainbow-ra úgy, mintha a G1-es Firefly agyát/személyiségét beleraktam volna a G3-as Rainbow Dash testébe”. 😀 Meg volt még pár ilyen kari, pl. Fluttershy a G1-es Posey (vagy hogy írják) színét és állatbarátiságát kapta meg, azért is van az, hogy pegazus létére a földön él, mert Posey földi póni volt. Pinkie-nek meg ugye a szárnyas fehér-sárga pegazus, Surprise volt a “prototípusa”, ezért van az, hogy ha szárnyakat nem is kapott, de simán van olyan hiperaktív, mint egy repkedő pegazus. XD (Arról nem is beszélve, hogy egy pegazus, vagy pláne egy unikornis Pinkie már nagyon overpowered lenne… XDDD) Egyébként fanartokban/fanficekben látni is néhányszor, hogy valaki olyan sztorit ír, amikben ezeket az “előd-pónikat” úgy mutatják be, mintha a mostani karik tényleges szülei, vagy több generációval ezelőtti ősei lennének. XD Pl. ha ismered valamennyire az Assasin’s Creed játék alapsztoriját, akkor megérted, hogy miért írt valaki egyszer egy olyan ficet, hogy Rainbow egy géppel visszamehetett ősei korába, ahol Firefly volt az “avatarja”… XDDD De az a vicc, hogy ez nagyon picit canon is, ugyanis Twilightnak a G4-ben már S1 alatt mutatták a szüleit (amikor ugye a “Varázsvizsgát” teszi le a flashbackben) és sokaknak feltűnt, hogy Twilight anyjának a dizájnja kb a G1-es Twilighton alapul. 😀 (Abban is volt már egy Twilight, csak nem Sparkle, hanem vagy valami más utóneve volt, vagy simán csak “Twilight” néven futott. XD) Persze nyilván ez csak ilyen dizájnbeli “áthallás”, mert a különböző póni-generációknak kb. annyi köze van egymáshoz történetileg, mint a Final Fantasy egyes epizódjainak, vagyis kb. csak a cím, meg a franchise azonos. XD

        “Szóval, ha ki szeretnéd próbálni, akkor a Second Encountert tudom ajánlani, abból is az eredetit. A HD kiadásból csomó olyan dolgot, például secreteket kiszedtek, ami az eredetiben benne volt. (Ha érdekel, linket tudok adni.)”

        Na, ezt jó, hogy mondod, mert bevallom, ez az egész Serious Sam téma nekem arról jutott eszembe (amellett, hogy épp FPS-ekről dumáltunk XD), hogy nemrég láttam, hogy nálunk is kiadtak belőle valami “Gold” vagy milyen edition név alatt egy olyan gyűjteményt, amiben elvileg benne van az összes eddigi epizód. Ez ugye elég jó üzletnek hangzik, de mivel írod, hogy kb. egyedül a második része értékelhető, de abból sem ez a felújított változat, hanem a régi, ezért szerintem akkor én ezt kihagyom. XD A linket viszont megköszönönném! 🙂

        “A Bloodhoz kell DosBox, de a Shadow Warriorhoz nem, mivel annak a remakeje mellé, jött az eredeti, modern rendszerekre optimalizált változata is, Classic Redux néven. (Ha érdekel, ehhez is tudok linket adni.)”

        Az az DoxBox, köszi, tudtam, hogy nem csak sima “Dos emulátor” néven fut, csak nem ugrott be. XD A játék linkjét szintén megköszönném, mondjuk nem most kezdek majd el egyből játszani vele, de mindenesetre leszedném, elfér addig is a gépen… 😀

        “A remaket is kipróbálhatod amúgy, az is baromi jó lett, de érdemes előtte az eredetit is ismerned, mert ez, annak az előzménye.”

        Akkor mindenképp, már csak a retro-nosztalgia miatt is. 🙂

        “[…]Szóval annál a játéknál azért sok dolgot Freddy nézett be. Például az óriásokon, nagyon könnyű átjutni, mert csak annyi a dolgod, hogy felugrasz, és 2-3 alkalommal, rá vágsz a fejükre, utána kidőlnek, és szabd az út.”

        Na, bevallom, erre én sem jöttem rá. 😀 Igaz, hogy ettől eltekintve sem szenvedtem annyit, mint Freddy, mert én meg a “platformos” módszerrel jutottam át, vagyis hozzá képest elég hamar sikerült átugranom a kezüket/lábukat. 😀 (Igazából a legelső volt a legnehezebb ebből a szempontból, de ha az ember nem futva próbál átjutni alatta, hanem már ott is egyből ugrál, akkor viszonylag könnyen átjut, a másodiktól meg már könnyebb a dolog.) Mondjuk az utánuk jövő második boss (a sárkány) meg tényleg fura volt, konkrétan el lehet futni mellette és továbbjutsz. 😀 De akkor minek rakták oda? XD Vagy ha legyőzöd, kapsz valami bónuszt, pl. a vércsík a kardon teljesen feltöltődik, vagy mi? XD

        “Az ütéseknél meg az volt, hogy ha jól emlékszem, nem volt elég simán a támadás gombot nyomni, hanem mellette nyomni kellett egy másik gombot is, és akkor úgymond ráfókuszált az ellenfélre, amit támadni akartál, így könnyebb volt velük megvívni. Csak hát ugye, mint sok hasonló játékban, magától erre se nagyon jön rá az ember, mert a játék nem ad, semmiféle tájékoztatást arról, hogy kéne játszani.”

        Ezt amúgy Freddy is említi, de ő így is eléggé megszenvedett 1-1 mezei “mob” megölésével is. XD Én meg eleve nem is játszottam ezzel túl komolyan, kezdésnek pl. azt teszteltem, hogy hanyadik pályáig tudok teljesen gyilkolásmentesen eljutni, mielőtt “megőrül” a karakterem. 😀 Asszem a harmadik volt a rekordom, a sárkány után. 😀

        “Akkor szerencsés vagy, mert az volt a legjobb. =) A folytatásai, sajnos egyre gyengébbek lettek ennek is. Különösen az elcseszett TDR 2000. =(”

        Így az 576-os és hasonló játékmagazinos kritikák alapján azért a második részét még egy kicsit sajnáltam, hogy kimaradt nekem, állítólag az még egész élvezhető volt. 😀 Az utána jövők már tényleg eléggé gányak voltak, ezt a TDR 2000-ret pl. valóban nagyon lehúzták. (Mondjuk most hirtelen meg nem mondom fejből, hogy hány része is lett végül a sorozatnak összesen, sőt, azt sem, hogy a legelső része melyik évben jött ki. XD)

      • “(Amúgy ki ez a “Nógrádi”? Lehet szegénységi bizonyítványt állítok ki magamról, de nem ismerős a neve.)” -> Biztonságpolitikai szakértő, a Migránsos bejegyzésnél is ő beszél a videókban.

        “Bevallom, ebbe még bele sem gondoltam, mármint, hogy az egész Cupcakes fanficben ez az oka, hogy pont Rainbow-t kapta el.” -> Először nekem se tűnt fel, de utólag világossá vált, hogy ezért ő az első áldozat. =)

        “Annyi volt benne, hogy látszólag Pinkie megy a tükörtavas barlangban, majd odaér a tóhoz, belenéz és akkor látjuk meg, hogy az igazi Pinkie ott ordibál a “tóba zárva”, míg a “gonosz klón” kajánul elvigyorodik és így lett vége a videónak.” -> Na én abból fanartot láttam, vagy egy tucat félét. Rengeteg van abból, mikor Pinkie áll a tó előtt, vagy épp belenéz, miközben Pinkamena néz rá vissza, vagy mászik ki a tóból. Mondjuk ezt nem csak a tóval, de varázstükörrel, és sima tükörrel is ellőtték már.

        Ennél valamivel poénabb volt az a kép, mikor Pinkie, az egyik tesójával közösen esik bele a tóba, és kettejük fúziója jön ki belőle. =D

        “vagy valami hasonló, de semmi ilyesmi nem volt és ezért nekem ultra hülyén jött le az a “teszt”.” -> Na igen, ott én is úgy éreztem, hogy pusztán csak szerencséjük volt, hogy az igazi Pinkie, le volt törve. Ellenkező esetben, bukták volna az egészet. Ettől függetlenül persze, még így is az egyik legjobb rész a 3. évadból.

        “Persze maga a rész ettől még az egyik legjobb volt az S3-ból, pl. ez egy akkora odaszúrás a G3-nak, hogy még most is röhögök, amikor meglátom:” -> Azon én is szakadtam. =D Jut eszembe, azóta láttam egy fan képregényt, ahol nem a G3-nak, hanem még az annál is rosszabb 3.5-nek szúrtak oda. =D

        “Ez mi volt? Fic, fanart, vagy…? A linkje nincs meg esetleg?” -> Képregény volt, de hogy mi volt a címe, azt már meg nem mondom. Eleve véletlenül kavarodtam csak oda, mert AJ artokat keresgéltem, aztán a google, egy ilyen oldalra dobott. Utána mikor láttam, hogy tele van pronóval, léptem onnét, mert az nem az én műfajom. Erotikus art max. =)

        “Egyébként fanartokban/fanficekben látni is néhányszor, hogy valaki olyan sztorit ír, amikben ezeket az “előd-pónikat” úgy mutatják be, mintha a mostani karik tényleges szülei, vagy több generációval ezelőtti ősei lennének. “ -> Én olyat láttam, ahol amolyan párhuzamos világban élő alternatívák voltak. Valami olyasmi volt a story, hogy Twilight kísérletezett valamiféle varázstükörrel, aztán az beszippantotta őt, pont mikor a barátai beléptek, így persze ők is mentek vele. Általában amúgy bírom az ilyen storykat, volt például olyan, ahol nem Luna, hanem Celestia lett gonosz, és azért száműzte Lunát, mert nem tartott vele. Így ugye nem a rossz, hanem a jó tért később vissza, akire megváltóként vártak.

        Na de, hogy miért csak általában szeretem az ilyeneket… azért, mert van amikor túlzottan előtör az illetőből a fanboy, és a kedvencét már amolyan Mary Suevá tápolja.

        “A linket viszont megköszönönném!” -> Tessék: https://thepiratebay.la/torrent/3507580/Serious_Sam_-_The_Second_Encounter Majd annyi, hogy a leírásban linkelt patchet se felejtsd el leszedni, kellhet hozzá.

        “A játék linkjét szintén megköszönném, mondjuk nem most kezdek majd el egyből játszani vele, de mindenesetre leszedném, elfér addig is a gépen.” -> Íme: https://thepiratebay.la/torrent/8893238/Shadow_Warrior__Classic_Redux_(2013)_PC_%5BENG%5D

        “azért a második részét még egy kicsit sajnáltam, hogy kimaradt nekem, állítólag az még egész élvezhető volt.” -> Az se volt még rossz, de igazából, mindenben elmaradt az első résztől. Leginkább az nem tetszett benne, hogy teleszórták az egészet, idióta küldetésekkel, amiket mindenki rühellt. Meg úgy alapból más volt, az egész játék hangulata.

        Apropó, ha vágysz még ilyen poén játékokra, akkor tudom neked ajánlani a Borderlands 2-t, illetve a Saints Row 3. részét.

      • Biztonságpolitikai szakértő, a Migránsos bejegyzésnél is ő beszél a videókban.”

        Köszi! 🙂 (Én meg hülye és vak vagyok, legalábbis sikerült úgy végignéznem mindkét videót, hogy még csak ne is derengjen a neve… XD)

        “Na én abból fanartot láttam, vagy egy tucat félét. Rengeteg van abból, mikor Pinkie áll a tó előtt, vagy épp belenéz, miközben Pinkamena néz rá vissza, vagy mászik ki a tóból. Mondjuk ezt nem csak a tóval, de varázstükörrel, és sima tükörrel is ellőtték már.”

        Félreérted, amit én láttam, abban nem volt Pinkamena. Sima Pinkie-nek kinéző póni ment oda a tóhoz, föléhajolt, akkor láttuk meg, hogy az igazi Pinkie már az őrület határán nézeget a “tóba zárva” jobb-balra, próbálna kitörni, de nem tud, mire a másik Pinkie gonoszul elvigyorodik és kb. ennyi volt az egész. 😀 Pont ez tetszett benne, hogy olyan kis minimalista, de tovább lehet gondolni. XD Szal tényleg mintha a canon epizód folytatása lett volna, annyi változtatással, hogy Twilighték benézték és az igazi Pinkie-t is visszaküldték a tóba. (Jajj, erről is külön elméletek voltak amúgy, hogy ha Twilight abban a részben eltűnteti a “klón” Pinkie-ket, akkor ő ezek után sorozatgyilkosnak minősül-e? XDDD)

        “Ennél valamivel poénabb volt az a kép, mikor Pinkie, az egyik tesójával közösen esik bele a tóba, és kettejük fúziója jön ki belőle. =D”

        LOL, ezt még nem láttam, de tényleg jónak hangzik. 🙂 Főleg, hogy bár nem tudom, melyik tesójával esett bele pontosan, de ha Maud és Pinkie fúziónálni, kvázi egy tökéletesen normális, “átlag” pónit kapnánk. 😀 (Figyelembe véve, hogy az egyik hiperaktív, a másiknak meg nem megy a pulzusa 60 fölé. :D)

        “Azon én is szakadtam. =D Jut eszembe, azóta láttam egy fan képregényt, ahol nem a G3-nak, hanem még az annál is rosszabb 3.5-nek szúrtak oda. =D”

        Még nem láttam, de jó! 😀

        “Képregény volt, de hogy mi volt a címe, azt már meg nem mondom. Eleve véletlenül kavarodtam csak oda, mert AJ artokat keresgéltem, aztán a google, egy ilyen oldalra dobott. Utána mikor láttam, hogy tele van pronóval, léptem onnét, mert az nem az én műfajom. Erotikus art max. =)”

        Megértem, meg ennyire nem fontos, csak gondoltam, ha még megvan esetleg, a poén kedvért belinkelheted. XD

        “Na de, hogy miért csak általában szeretem az ilyeneket… azért, mert van amikor túlzottan előtör az illetőből a fanboy, és a kedvencét már amolyan Mary Suevá tápolja.”

        Jajj, jut eszembe! Van ugye egy rakat “OC póni”, vagyis “original character”, amit a fanok találnak ki és általában Póni-szerkesztőprogram segítségével meg is dizájnolják őket. És a különböző szar OC-knek már közös ismertetőjegyeik is vannak, mert 90%-ban ugyanazokat szokták rajtuk elcseszni a fanok: legtöbbször alicorn a karakter (mindegy, hogy amúgy canonban is négy darab van összesen, ebből kettő átváltoztatott, a lényeg, hogy az övék táp legyen ugye…), elcseszett színkezeléssel (elvileg a canon sorozat karijait valami olyan programmal rakják össze, ami vigyáz arra, hogy túl elütő színek ne legyenek egy pónin belül, na, az OC-szerkesztők ilyesmit nem használnak, így aztán lesz hupilila bőrű pónin neonzöld sörény, meg minden…), valami tápállat képességgel (ami még canon kariknak sincs általában), melodramatikusan tragikus múlttal, illetve nem ritkán össze is hozzák valamelyik ellenkező nemű canon pónival (jellemzően azzal, aki az ő “waifujuk”). Na, ezeket az OC-ket parodizálja zseniálisan a Donut Steel nevű OC kari, akit direkt azért találtak ki, hogy egyfajta görbe tükör legyen a fanoknak, hogy kissé körültekintőbben fogjanak már hozzá 1-1 OC megalkotásához, mert különben egy ilyen elcseszett “valami” lesz a végeredmény. 😀 Eleve a neve is egy szójáték (Donut Steel -> “DO NOT STEAL!”, ugyanis az OC alkotók általában még “copyrightot” is raknak a saját karijaikra, ami legalább annyira vicces, mint a Mugen, vagy a fansubok esetében :D) és az összes többi klisés baromságot is szándékosan beleírták a karakterébe, sőt, még videót is csináltak róla, ami szvsz zseniális lett: https://www.youtube.com/watch?v=ljepXAaAmiw

        Persze ha neked ez már nem újdonság, akkor nem szóltam, de speciel én csak nemrég kaptam meg a linket havertól és meg is lepődtem, hogy ez a videó majdnem két és fél évig “rejtve maradt” előttem. 😀

        A linkeket újfent köszi! 🙂

        Ja, erről a két játékról:

        -A Saints Row-al már találkoztam, haver mutogatta a gépén, mint “hasonló a GTA-hoz” játékot. Nekem mondjuk nem igazán az jött le belőle (bár valóban volt egy pálya, ahol egy csajjal kellett zúzni, de az már inkább “X-men” volt, mint GTA, vagy hogy a játékoknál maradjunk, Prototype XD), viszont annál is jobban felcsigázott, hogy kicsit játszottam vele és feltűnt, hogy tényleg elég nyerő humora van a játéknak, ami főleg párbeszédekben nyilvánul meg. 😀 Ja, ez a videó meg nagy volt, az egészet most nem néztem végig, de ami így is bejött az első pár percben:

        -Idefigyelj, te buzi francia!

        -De kérem, én belga vagyok!

        -És? Akkor csinálj egy gofrit, vagy valami!

        XDDDDDDDD

        -A Borderlands 2-ről annyit hallottam, hogy Sárkánybaby egyszer áradozott róla, hogy meg fogja venni a 2-t, mert állítólag az 1 is jó volt, vagy valami ilyesmi. 🙂 De a videó alapján ez is eléggé beteg. XD

    • “Jajj, jut eszembe! Van ugye egy rakat “OC póni”, vagyis “original character”, amit a fanok találnak ki és általában Póni-szerkesztőprogram segítségével meg is dizájnolják őket. És a különböző szar OC-knek már közös ismertetőjegyeik is vannak, mert 90%-ban ugyanazokat szokták rajtuk elcseszni a fanok” -> Szerencsére fanfic szinten még nem nagyon ástam bele magam a témába, de el tudom képzelni, hogy nagyjából ugyanaz mehet itt is fanficek szintjén, mint ami anime témában ment anno.

      “legtöbbször alicorn a karakter (mindegy, hogy amúgy canonban is négy darab van összesen, ebből kettő átváltoztatott, a lényeg, hogy az övék táp legyen ugye…), elcseszett színkezeléssel (elvileg a canon sorozat karijait valami olyan programmal rakják össze, ami vigyáz arra, hogy túl elütő színek ne legyenek egy pónin belül, na, az OC-szerkesztők ilyesmit nem használnak” -> Áh igen, ez ugyanaz, mint anno, amikor például SM-nél, olyan OC karikat csináltak, hogy még a legtöbb Sailor ruhája max 2-3 színből állt, addig az OC-nél alap volt a szivárványszínű foku, a flitteres aura, a szárnyak legkülönfélébb fajtái, a glória, és hasonlóan elmés extrák. =)

      Az pedig már csak természetes, hogy az ilyen Suek például átváltozás nélkül tudtak varázsolni, és olyan isteni erőknek parancsoltak, mindenféle hátütő nélkül, hogy kvázi mindenki más, felesleges volt mellettük. Kedvencem volt még az a Sue, aki már nem is a földön járt, hanem lebegve(!) közlekedett. =D

      Ahogy elnézem, a Ponynál is hasonló megy. Például van ez a “wet mane” dizájn, ami roppant népszerű. Illetve láttam már olyat is, amikor nem a szokásos szárnyakat kapta a karakter, hanem amolyan arkangyal szárnyai voltak, amikor a két nagy alatt, van két kisebb.

      Visszatérve az elcseszett színezésre, igen, Ponyból is láttam már jó pár ilyet, például múltkor láttam egy olyat, ahol pisztácia zöld pónit csinált a csaj, tejcsoki barna sörénnyel, és farokkal.

      Mondjuk annyival azért jobb a helyzet a Ponynál, hogy itt legalább a kreátor programok, előre kész sablonokat adnak nekik, és nem azt csinálják, mint ami az animéknél volt szokás, hogy fogták, kimentettek a sorozatból egy képet, amin a kedvenc karakterük volt, aztán azt átszínezték paintel, és máris “kész volt” a saját karakter. =D

      “Na, ezeket az OC-ket parodizálja zseniálisan a Donut Steel nevű OC kari, akit direkt azért találtak ki, hogy egyfajta görbe tükör legyen a fanoknak, hogy kissé körültekintőbben fogjanak már hozzá 1-1 OC megalkotásához, mert különben egy ilyen elcseszett “valami” lesz a végeredmény.” -> Ez tényleg jópofa volt. =D

      “A Saints Row-al már találkoztam, haver mutogatta a gépén, mint “hasonló a GTA-hoz” játékot. Nekem mondjuk nem igazán az jött le belőle” -> A legelső Saints Row, az még valóban kvázi egy volt a GTA klónok közül. Aztán a 2. résztől, a fejlesztők elkezdtek ráfeküdni a poénokra, ami a 3. részre ért be. Kár, hogy az utána következő részekre, mindezt sikeresen elcseszték. Elsősorban azzal, hogy lényegében ugyanazt a játékot adták ki, csak át dizájnoltak benne ezt-azt.

      “A Borderlands 2-ről annyit hallottam, hogy Sárkánybaby egyszer áradozott róla, hogy meg fogja venni a 2-t, mert állítólag az 1 is jó volt, vagy valami ilyesmi.” -> Nekem az első rész, anno teljesen kimaradt, és azóta sem pótoltam be, mert mindenki azt mondta, hogy a 2, minden téren jobb lett az 1-től.

  2. IMHO jó nagy hülyeség ha valaki ESZMÉT vár el olyan mesevilágtól mint a póni. Miféle “eszme” jöhetne egy olyan rajzfilmből, ami másról se szól minthogy rajzolt lovag szaladgálnak a réten, virágotszendnek és masnikat kötnek egymás szöszi sörényébe? 😛
    Az animék közt legalább van NÉHÁNY olyan amiről elmondható, hogy komoly témákat feszeget.

    • Valamit szerintem nagyon félreérthettél, mert itt nem arról van szó, hogy az MLP-ben milyen eszme van, mert azt valóban nem érdemes boncolgatni. (Bár itt azért megjegyezném, hogy az amit leírtál, max a G3 sorozatra igaz így, ebben a formában.) Hanem arról, hogy az ilyen szubkultúrák, mind azt szokták hirdetni, hogy “szeretünk, elfogadunk, köztünk barátokra lelsz” amit ha valaki elhisz és komolyan vesz, akkor hamar pofára fog esni, mert a gyakorlatban egyáltalán nem így valósul meg.

      Ha már itt tartunk, az animések (mint ahogy a gamerek, meg az összes többi) is egy nagyon hasonló “szeretet és barátság” eszmét hirdetnek. Aztán tudjuk, hogy ebből is mennyi valósult meg. Kb. addig működött a dolog, míg az ember össze nem futott egy Mufurc kaliberű egyénnel, vagy le merte azt írni a Usteamen, hogy őt nem nyűgözte le az EL. Utána aztán vakarhatta a fejéről a vajat.

      • Lehet írok erről a “szeretetről és barátságról” én is egyet. Konkrétan annak a haláláról. Olyan Nietzschésen. 😀

      • Hajár! =) Mondjuk nehéz dolgod nem lesz, mert szeretet és barátság, max addig volt az animések között is, amíg összejött az a 6-8 ember, és körbeadták egymásnak a Tenchi mangát, meg elbeszélgettek arról, hogy ki-hol tart a Ranmában.

      • “Lehet írok erről a “szeretetről és barátságról” én is egyet. Konkrétan annak a haláláról. Olyan Nietzschésen. :D”

        Nem volt elég, hogy megölte Istent? 😦 (Bocs. XD) Amúgy tényleg hajrá hozzá! 🙂

        “Mondjuk nehéz dolgod nem lesz, mert szeretet és barátság, max addig volt az animések között is, amíg összejött az a 6-8 ember, és körbeadták egymásnak a Tenchi mangát, meg elbeszélgettek arról, hogy ki-hol tart a Ranmában.”

        És az a durva, hogy kb. tényleg… XDDDDD

      • “Mondjuk nehéz dolgod nem lesz, mert szeretet és barátság, max addig volt az animések között is, amíg összejött az a 6-8 ember, és körbeadták egymásnak a Tenchi mangát, meg elbeszélgettek arról, hogy ki-hol tart a Ranmában.”

        Tény, hogy nem lesz kihívás a dolog, de várd meg, mert tudod, hogy én azért csavarok egyet mindig a dolgokon. 😀

        “Nem volt elég, hogy megölte Istent? :(”

        Nem, még az sem volt túlságosan sem elég emberi tőle. 😀 (Épp azt olvasom tőle: “Emberi, túlságosan is emberi” meg Schopenhauertől “A szerelem metafizikáját”.

    • “IMHO jó nagy hülyeség ha valaki ESZMÉT vár el olyan mesevilágtól mint a póni. Miféle “eszme” jöhetne egy olyan rajzfilmből, ami másról se szól minthogy rajzolt lovag szaladgálnak a réten, virágotszendnek és masnikat kötnek egymás szöszi sörényébe? :P”

      Azért tegyük hozzá, hogy egyrészt a G4-es széria azért ennél valóban “komolyabb”, ahogy Péter is írja (még ha el is hiszem, hogy “kívülállóként” ez ultra hülyén hangozhat XD), másrészt meg igazából erre a “szeretet és barátság” eszmére ugyanúgy épült már egy hippimozgalom, mint ahogy pl. a kereszténység “alapelvei” is valahol ezek lennének ugye… 😀 Szóval ahogy te is írod, max az lenne a furcsa, ha ez az egész egy rajzfilmből nőné ki magát világszintű mozgalommá, vagy vallássá, maguk az “szlogenek”, amiket “közvetít”, viszont közel sem népszerűtlenek. 😀 (Épp csak megvalósíthatatlanok a gyakorlatban, erről szól a fentebbi wall of text jó része. XD)

  3. Sajnos ezekben a dolgokban nem vagyok jártas, inkább a zenében, de az ottani szubkultúrákban is tökéletesen tetten érhető ez a tendencia. Erre vonatkozóan szívesen olvasnék valami írást, mert döbbenetes a hasonlóság így végigolvasva az írást. 🙂 Csak 1-2 szót cserélnék le és így wooow.

    • Lényegében igen. Attól eltekintve, hogy alapvetően egy Bronys videó kapcsán indult el a gondolatmenet, pont az a lényeg, hogy ez minden más fandomra is, ugyanúgy érvényes.

      Következőnek majd, a “náci fanokat” fogom előszedni, egy hasonló írásban. =)

      • Wow, ez nagyon érdekesen hangzik, felcsigáztál! 🙂

      • Próbálom majd érdekesre írni. =) Amúgy meglep, hogy mennyien nem hallottak, találkoztak még ilyenekkel. Azt hittem, ez köztudottabb. =D

      • Én is ezt várom, már Péter “beígérte” itt egy korábbi posttal feljebb. 😀 (Mármint a “náci fanokat”. XD)

      • És a sima, mezei nácikat vesézed ki, vagy az animés nácikat? 😀 Utóbbiból is van példa. 😀

      • Titkos: Készül már, de mentségemre szóljon, a szeptember most olyan erős volt game fronton, hogy utoljára nem is emlékszem, mikor volt ilyen “Too many games, too little time…” pillanat utoljára. =D

        Ezért is vagyok ennyire “lassú” mostanában. Plusz mellette készül még 2 anime, és 2 game kritika is.

        BenyoBoy: Hasonlóan mint ennél a bejegyzésnél, általánosságban fogok írni róluk, a szubkultúrás megfelelőikről.

        A mezei “nácikról” már írtam anno. =) https://peter1989.wordpress.com/2014/11/18/magyar-homaly-avagy-a-sotetseg-harcosai/

      • “Titkos: Készül már, de mentségemre szóljon, a szeptember most olyan erős volt game fronton, hogy utoljára nem is emlékszem, mikor volt ilyen “Too many games, too little time…” pillanat utoljára. =D

        Ezért is vagyok ennyire “lassú” mostanában. Plusz mellette készül még 2 anime, és 2 game kritika is.”

        Ja, semmi gond amúgy, nem sürgetlek, vagy ilyesmi. 🙂 (Sőt, igazából nekem is szakdogát kéne írnom, nem ide a tl;dr-jeimet… ^^” XD) Csak ha már így “preview”-ként be lett harangozva, várom, egyrészt, mert valóban eléggé elkerült eddig engem is a fandom ezen rétege és kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz, másrészt meg már itt kombinálgatok magamban, hogy milyen lehet pl. egy MLP-s náci, aki Rontomos komolysággal adja elő, hogy Celestia hercegnő a tökéletes übermensch, az árja ló megtestesítője, stb. 😀 (Ó bazz, most eszembe jutott az általános iskolás rajztanárunk, aki ilyen néprajzos-hungarista volt, tarsolylemezes szütyő, magyar rajzfilmek imádata, stb-stb. Na, az mit szólna ehhez, meglátná, aztán: “FEHÉRLÓFIA!!!” 😀 Jó, nem, csak kombinálok… XDDD)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: