Tucker and Dale vs Evil (2010) – Újrázva

Tucker_and_Dale_vs_Evil_cover

Lássuk be, a horrorfilmek műfajában újat mutatni, nem egyszerű feladat.

Ha egy film úgy kezdődik, hogy egy csapat egyetemista fiatal, valahová az isten háta mögé megy nyári vakációzni, akkor már jó előre sejthető, mi fog történni. Az oda felé vezető úton, hallanak valami bizarr rémtörténetet, pletykát, amit nem vesznek komolyan. Megérkeznek a célhoz, ahol rövid időn belül, baljós felfedezéseket tesznek. Ám mindez nem tántorítja el őket attól, hogy aznap éjszaka, bulit ne csapjanak. Természetesen, valamikor ekkortájt tűnik fel a szörny, szellem, baltás gyilkos, akármi, aki módszeresen aprítani kezdi a jó népet. Lévén áldozatai annyira ostobák, és életképtelenek, hogy szinte direkt rohannak a vesztükbe. Majd, mindez addig húzódik, még a végén csak egy marad, akinek sikerül valahogy legyőzni a gonoszt, vagy legalábbis kereket oldania. Aztán, hogy mégse legyen happy end a vége, és hogy megágyazzanak a későbbi, lehetséges folytatásoknak, a végén kapunk valami ostoba csavart, amolyan “de ezzel még nincs vége!” alapon.

Mi van azonban akkor, ha fogjuk ezt a milliószor ellőtt, untig hantolt koncepciót, és az egészet a visszájára fordítjuk, mindezt részben egy műfajkritikának szánt vígjáték formájában? Na ezzel a kérdéssel játszik el a Tucker and Dale vs  Evil, ami itthon a jóval nézőcsalogatóbb Trancsírák nevet kapta.

A kezdés persze itt is a szokásos. Egy csapatnyi kicsinyes, sznob, nagyképű, előítéletektől sem mentes, nagyvárosi tinédzser, épp egy eldugott, déli kisváros közelében lévő tóhoz igyekszik kempingezni, ki a nagy semmi közepébe.

Tucker_and_Dale_vs_Evil_01

Útközben azonban észreveszik, hogy minden vidéki kiruccanás legfontosabb kelléket, a sört, bizony otthon hagyták. Így arra kényszerülnek, hogy a helyi benzinkúton vásároljanak be. Azonban útközben, majd később a boltban is, összefutnak két helyi redneck fickóval, akik ránézésre, nem valami bizalom gerjesztőek.

Tucker_and_Dale_vs_Evil_02

Amit nem tudnak, hogy a két ápolatlan, redneck fickó, név szerint Tucker és Dale, valójában teljesen ártalmatlanok, és épp a saját nyaralásukat szeretnék eltölteni, a tó másik oldalán fekvő, erősen felújításra szoruló kunyhóban, békésen horgászva, és sörözve.

Tucker_and_Dale_vs_Evil_03

A bonyodalom akkor kezdődik, mikor az éjjeli horgászatuk során, a tinik táborának közelébe kerülnek, ahol sikerül megijeszteniük az egyik lányt, aki megcsúszik a sziklán, a vízbe zuhan, majd eszméletét veszti.

Tucker és Dale persze nem restek, és megmentik a lányt, ám pechükre, a többiek ezt félreértik, és pánikba esve, fejüket vesztve menekülni kezdenek. Azt hiszik, a két redneck, elrabolta a barátjukat, ami persze, egyet jelent azzal, hogy megkínozzák, megerőszakolják, megölik, majd megeszik. Ezért másnap mentő akciót szerveznek, hogy kiszabadítsák.

Tucker_and_Dale_vs_Evil_04

Közben a lány is magához tér, és először persze ő is a legrosszabbra gondol, ám amint beszédbe elegyedik Dalel, hamar rájön, hogy alaptalanok voltak a félelmei, és két teljesen átlagos fickóról van szó. Elmondja, hogy neve Allison, pszichológiát tanul, és lassan elkezd összebarátkozni a megmentőivel, miközben a barátai érkezését várja.

Tucker_and_Dale_vs_Evil_05

Az előítéletektől, és sztereotípiáktól sem mentes, felfegyverzett tinik azonban, megpróbálnak rajtuk ütni, tervük azonban fordítva sül el, és a saját inkompetenciájuknak, bénázásuknak köszönhetően, gyakorlatilag egymást, és saját magukat sikerül kinyírniuk. A helyzetet pedig csak súlyosbítja, hogy Tucker és Dale, valahányszor segíteni próbálnak rajtuk, az kifelé folyton úgy látszik, mint ha épp ők intéznék el őket. Aminek következtében persze, csak még inkább elszabadul a pokol.

Tucker_and_Dale_vs_Evil_06

A tinédzserek azt hiszik, a redneckek, módszeresen levadásszák őket, még a redneckek azt látják, hogy a tinédzserek megőrültek, és eszement, önpusztító ámokfutásba kezdtek. Így még előbbiek, a főkolompos, Chad vezetésével, egyre inkább ostoba, korlátolt, megvadult, vérszomjas idiótákká válnak. Addig utóbbiak, kétségbeesetten próbálják őket megállítani. Mígnem Allisonnak hála, sikerül a feleket egy asztalhoz ültetni, ám mikor már úgy tűnne, sikerül a helyzetet tisztázni, megint balul sülnek el a dolgok. Csakhogy aztán a végjátékra, kapjunk egy frappáns csattanót.

Tucker_and_Dale_vs_Evil_07

Lényegében tehát a film, egy ironikus, félreértésekből fakadó helyzetkomikumokra építő, minőségi, burleszk horror vígjáték. Mely részben parodizálja, magát a tini slasher műfajt, azon belül is főleg az úgynevezett backwood horrorok kliséit állítja pellengérre. Valamint tanulság gyanánt, felemeli a szavát az előítéletekkel, az önpusztítással, és az emberi hülyeséggel szemben.

Külön tetszett, hogy a film, egyszer sem ment át öncélú vicceskedésbe, olcsó hatásvadászatba, nem kezdett el csapongani, hanem képes volt egy vígjátékhoz képest, meglepően átgondolt cselekmény mentén végigvinni a storyt. Ergo, nem azt a tipikus, Scary Movie féle mesterkélt gagyizást hozza, mely olcsó, sikamlós poénokkal kívánja lekenyerezni a nézőt. Mindezt úgy, hogy a rendező, Eli Craig, első teljes játékidővel megáldott filmje volt.

Hogy milyen is volt a Tucker és Dale másodjára, így cirka 6 év távlatából? Nos azt kell mondjam, attól függetlenül, hogy felmelegítve ugyan mindennek kicsit más íze van, mint amikor az ember, először belekóstol, még mindig egy baromi jó filmről van szó, amit ugyanúgy tudtam élvezni, mint anno. 8/10

Reklámok

21 hozzászólás to “Tucker and Dale vs Evil (2010) – Újrázva”

  1. Jó koncepció 😀
    Mondjuk sose tudott érdekelni a horror műfaja, valahogy a legtöbb rémfilm annyira irreális vonalon halad, hogy akkor már inkább egy fantasyt választok. Másrészt maga a rettegés engem sose tudott megnyerni, mint téma, így ha képernyő elég ülök, akkor nekem nem az jelenti a szórakozás fokát, hogy most rettegjek valamitől. A jump scare meg bármely műfajban elfér, szóval mérsékelten adagolva még elmegy. Viszont sok ismerősöm meg konkrétan odavan a horrorért.
    Ezek után a horror legalját képező tini-horror már egyenesen röhej. Persze, ha épp kifigurázzák azt, azzal már hamarabb találok közös hangnemet. A félreértések vígjátékai meg amúgy is vonzanak, úgyhogy gyanítom, ezzel fogok tenni egy próbát. De először betrollkodom valamely horror szerető ismerősömnek. 😛

    • Az a baj, hogy a horror filmeket, egy 10-20 évvel korábban érte el ugyanaz, ami most az akciófilmeket. Azaz hogy a hagyományos darabokból, egyszerűen nincs megfelelő mennyiségű és minőségű utánpótlás. Erre lett az akciófilmeknél válasz a képregényfilmek dömpingje, a horrorfilmeknél meg, a tini slasherek térhódítása.

      A horror ugyanis, eredetileg bőven többről szólt, mint fröcsögő vérről, belezésekről, meg a képernyőre tapadó, visongó szörnyekből. A horrorfilmek, eredetileg a hangulati közeggel, és karakterdrámával operáltak. Úgy is mondhatnám, hogy azokban nem az volt a lényeg, hogy hogyan halnak meg, hanem hogy kik, és miért halnak meg.

      A másik nagy probléma, hogy sajnos a horrorfilmeket sújtja talán legjobban az az átok, hogy az első rész után következő folytatások, előzetesek, spin-off részek,remakek, stb. Jellemzően, egyre gagyibbak lesznek.

  2. Hatalmas ez a film! 😀 Amennyire lehetetlen, épp annyira szórakoztató, igényes darab, erőlködés vagy trash jelleg mentesem. Jó fricska a Sikoly, Péntek 13, Tudom mit tettél tavaly nyáron féle filmek felé. Csak ajánlani tudom! 🙂

    • Inkább a Texasi láncfűrészes, Wrong Turn, Cabin Fever, Hills have Eyes, Wolf Creek, Eaten Alive, Motel Hell, Cottage, meg hasonló filmek kerülnek benne terítékre. Lásd mikor Tucker, nekikezd fát vágni, véletlenül átvág egy méhkast, és erre átmegy Leatherfacebe. =D

      Plusz, még a film erényei közé sorolnám azt is, hogy nincs benne sok CGI effekt. Pl. a vér is rendes művér, a testrészek valódi modellek, stb.

  3. Basszus, így is itt van a Kubrick-filmográfia letöltve, a Bombák földjén, a Mad Max-tetralógia, a Harag és a Midway-i csata… És még egy film a listára… 😀

    • Bombák földjén egyszer nézős. Jó feszültséggel teli darab, de nagyon nyáladzik Amerikára 🙂

      • chris92 Says:

        Patriotizmus terén a Bombák földje sehol sincs a Lone Survivor-höz vagy az American Snipet-hoz képest.

    • Mondjuk a Mad Maxből, a 3-tól, ne sokat várj. =) Ha nem is annyira vér gagyi, mint mondjuk a Robotzsaru 3, vagy a Hegylakó 2, azért az is megéri a pénzét. =)

      Az 1 meg azért lehet meglepő, mert az még nem posztapokaliptikus, hanem csak disztópikus.

      • “Bombák földjén egyszer nézős. Jó feszültséggel teli darab, de nagyon nyáladzik Amerikára.”

        Tudom, de engem a bombaspecialistás téma érdekel, ha már megtanultam egy nap alatt gyújtóbombát csinálni lítiumos akksiból, rozsdából, alumíniumból és műtrágyából. =D (Konkrétan? Az első 3 a termit alapanyaga, a műtrágyának használt ammónium-nitrát pedig robbanószer alapanyag. Na, nem mintha nekiállnék kísérletezni, de azért égek a vágytól egyre. =D)

        “Mondjuk a Mad Maxből, a 3-tól, ne sokat várj. =) Ha nem is annyira vér gagyi, mint mondjuk a Robotzsaru 3, vagy a Hegylakó 2, azért az is megéri a pénzét. =)”

        Annak idején láttam a tévén, csak akkor még elaludtam rajta. És még Nostalgia Critic Fury Roados kritikájában említett egy új szempontot, ami miatt érdekessé tette. De inkább az hajt, hogy méltón befejezzem (=nem elaludva).

      • Pont nemrég toltunk egy Mad Max maratont, mely során bepótoltam az addig számomra látatlan 3. részt. Csak pislogtam, mekkora egy rakat szar volt az egész, mintha egy Disney mesét néztem volna legalábbis…

      • Általában a legtöbb ilyen franchisera, sajnos igaz, hogy a 3. rész körül kezdtek el érezhetően gyengülni, melyik jobban, melyik kevésbé. Lásd ugye ott az Alien 3, vagy a 3. Predator film, ami amolyan Alien mintára, átvette a többesszámot, és lett Predators.

        A Mad Max 3, valóban nem épp a legjobb rész, de ott legalább nem mentek tovább, illetve a remake az spec remek lett. Azzal az apró szépséghibával, hogy bár Mad Max a film címe, de valójában nem az első, hanem a 2. rész remakeje. =)

        A Robotzsaru ha így nézzük, sokkal rosszabbul járt, mert az még hagyján, hogy annak a 3. része, sokkal gagyibb, mint mondjuk a Mad Max 3. De azt még ráadásul követte, két szintén elég vérszegény sorozat, illetve egy eléggé félresiklott remake. Bár az animációs filmekre, azért kíváncsi vagyok, még ha nem is várok tőlük túl sokat. =)

        Viszont ami szerintem eddig talán a legrosszabbul járt ilyen szempontból, az tényleg a már említett Alien. Annak volt egy fasza első része, egy még bőven decens második. Aztán a harmadik, már erős kívánnivalót hagyott maga után. A 4-ről meg inkább, ne is beszéljünk, annak már az alcíme is árulkodó. =)

        Csakhogy, ezzel még sajnos nincs vége, ugyanis utána jött két AvP film, amik akár jók is lehettek volna, ha mondjuk a játékokat viszik filmre, de nem. Helyette kaptunk egy történelmi humbuggal alaposan nyakon öntött, de még épp hogy nézhető első részt. Aztán egy rohadt ostoba másodikat, ami már amolyan tini slasher szintjére züllesztette az egészet. Plusz nem mellékesen, a Predalien, rohadtul nem úgy nézett ki benne, mint eredetileg.

        Ezek után, mindenki a Prometheustól várta a megváltást, ami akár jöhetett is volna, ha nem a Lostos brigádot ültetik az írói székbe. Nem csoda hát, hogy előzménynek szánt filmhez képest, gyakorlatilag semmi konkrétummal nem szolgált.

      • Ma olvastam az Alien: Covenantról, azaz a “Prometheus 2”-ről, ahogy Ridley Scott parkolópályára állította miatta Neil Blomkamp Alien 5-jét, amíg ki nem jön az ő üdvöskéje… Hát a Prometheus alapján nem jósolok sok jót a folytatásnak sem.

      • “Viszont ami szerintem eddig talán a legrosszabbul járt ilyen szempontból, az tényleg a már említett Alien. Annak volt egy fasza első része, egy még bőven decens második. Aztán a harmadik, már erős kívánnivalót hagyott maga után. A 4-ről meg inkább, ne is beszéljünk, annak már az alcíme is árulkodó. =)”

        Az is igazából annak köszönhető, hogy a 3. film eredeti rendezőjét nem hagyták alkotni. A jogtulaj (asszem a Fox) keményen beleszólt a dolgokba, átíratta a forgatótól kezdve szinte minden concept artot. Az eredeti anyagok alapján elég kemény body horror elemekre lehetett volna számítani, ami mellőzi a második rész akciódússágát, és az első film nyomasztó hatására építkezik és dobja meg. A 4. film meg pusztán azért került elő, mert ugye a rendező (asszem) bosszúból elvarrta a film végét, és a jogtulaj úgy érezte, hogy van még mit kisajtolni ebből a brandből. Vanni van, csak nm épp úgy, ahogy kitalálták, és halálra ítélték az Alient, mint filmszériát.

        “Csakhogy, ezzel még sajnos nincs vége, ugyanis utána jött két AvP film, amik akár jók is lehettek volna, ha mondjuk a játékokat viszik filmre, de nem. Helyette kaptunk egy történelmi humbuggal alaposan nyakon öntött, de még épp hogy nézhető első részt. Aztán egy rohadt ostoba másodikat, ami már amolyan tini slasher szintjére züllesztette az egészet. Plusz nem mellékesen, a Predalien, rohadtul nem úgy nézett ki benne, mint eredetileg.”

        Az elsőt még (a helyi) moziban néztem. Én sem értettem miért kellett, de most nem túrom elő az IMDB-ből, főleg azért sem, mert nekem mindent elárul a rendező neve. =D Ha nem is egy Uwe Boll, de a Milla Jovovich Nyugdíjalap-szériát (é.: Resident Evil – A kaptár) létrehozó Paul W.S. Anderson. Kevés olyan fazon vagyok, akit úgy gyűlölök a filmjeiért manapság, mint őt. Talán még Bollnál is jobban, pedig a német filmalapból sikkasztós úriember megér egy komoly misét.

        “Ezek után, mindenki a Prometheustól várta a megváltást, ami akár jöhetett is volna, ha nem a Lostos brigádot ültetik az írói székbe. Nem csoda hát, hogy előzménynek szánt filmhez képest, gyakorlatilag semmi konkrétummal nem szolgált.”

        Mínusz 2. előzményfilmként nem csodálom. De a rendezői változat tele van apró utalásokkal, ami pont az Alien világának elősztoriját vázolják fel. Persze, semmi konkrétum a rajongók által csak space jockey-nak elnevezett alakról, vagy, hogy mi a franc is az egész, pláne, hogy csurig van nyomva mitikus és vallási utalásokkal, motívumokkal. Volt egy filmelemző videó, ami szépen összerakta, de látszódnak így is a film hibái: https://www.youtube.com/watch?v=D7CChfYoO_I

        “Ma olvastam az Alien: Covenantról, azaz a “Prometheus 2”-ről, ahogy Ridley Scott parkolópályára állította miatta Neil Blomkamp Alien 5-jét, amíg ki nem jön az ő üdvöskéje… Hát a Prometheus alapján nem jósolok sok jót a folytatásnak sem.”

        Ha megint csak a rendezői változattal lesz értelme a filmnek, én se sokkal többet. Az előzőt is az kaszált igazán el

      • Mondjuk épp tegnap dumáltunk Péterrel ts-en Uwe munkásságáról. 🙂 Igaz, a Honfoglalás pénzmosási metódusai kapcsán jött fel a téma, hogy drága Uwe nagybácsinak volna még mit tanulnia. 😛

      • Igazából ez a franchise, már pont megérett egy remakelésre. Egy hasonló film kéne, mint ami nemrég a videojátékoknál volt az Alien Isoaltion. Az pont azért tudott sikeres lenni, mert visszanyúlt az első filmhez, és annak az atmoszféráját hozta vissza.

        Bollnak amúgy két filmje van, ami ér valamit, az egyik a Postal, a másik pedig a Rampage. Ezeket érdemes tőle megnézni.

    • chris92 Says:

      Ne is mond nekem is ott figyel a gépemen + az hordozható vinyón 30-40 gigányi sorozat meg film, időm viszont a nulla környékén. 🙂

      • Szintúgy. =) Jó pár letöltött film, anime, rajzfilm várja, hogy sorra kerüljön. Illetve vannak, amik már csak azért pihennek ott, hogy ha majd elkészültem, a róluk szóló kritikával, akkor kimentsek belőlük képeket.

  4. chris92 Says:

    Emlékszem teljesen véletlenül jött velem szembe ez a film így nem vártam tőle szinte semmit. Annál nagyobb volt a meglepetés, hogy mennyire elborult és szórakoztató marhaságot kaptam, ami remekül forgatja ki a horrofilmes kliséket, mindezt ráadásul az Evil Dead trilógiára jellemző éjfekete humorral. Nem csoda, hogy az elmúlt évek horrorterméséből csak azok a filmek jöttek be, amik a konvenciókat megbolygatják. Ha még keresnél ilyen jellegű filmet Péter, akkor tudom ajánlani a már említett Evil Dead trilógiát vagy annak a sorozatváltozatát az Ash vs Evil Dead-et, ami szintén nagyon jó lett. 🙂

    • Ismerem. =) Mondjuk ha már Evil Dead, akkor számomra baromi érdekes volt az, hogy ennél a franchisenál vannak, akik az első részt tartják a legjobbnak, és a harmadikat a leggyengébbnek, még mások épp fordítva. Megjegyzem, én ez utóbbiak csoportját erősítem, pont azért, mert a 3. rész az már nettó bugyutaság volt, amit végig lehetett röhögni. Ellenben az első rész, kicsit olyan volt, mint a Dead Snow. A film 80%-a horror, méghozzá elég lassú tempójú. Aztán a vége felé kezdnek el hülyülni, és felpörögni.

    • Ez a fajta irány vonal inkább a 3-ban lett markáns az Evil Dead részéről, és nem igazán rajongtam érte, és a sorozatot is ugyanezért dobtam. Annak a franchise-nak az esetében nem érzem ezt a vonulatot neki valónak, főleg, hogy eredetileg trash horror volt, majd groteszk humorral vegyítette a saját gyökereit. A második még elfogadható volt, de a harmadik film durván túltolta, annyira, hogy azóta úgy érzem, Sam Raimi képtelen bármi normálisat is rendezni. Személy szerint az Evil Dead Regenerationt tartom inkább a harmadik résznek (ahogy James Rolfe is a hivatalos Ghostbusters játékot a harmadik filmnek), mint az Army of Darkness-t.

  5. Ha már paródiák, hallottál már erről a Sing című animációs filmről? Most futottam bele a trailerébe, és elég érdekes a koncepciója. Lehet, adni fogok neki egy lehetőséget. Bár decemberben nem biztos, hogy SW meg AC mellett lesz rá időm.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: