Újévi helyzetjelentés

Nem tudom ki, hogy van vele, de én eddig még azt tapasztaltam, hogy ha egy év izgalmasan indul, akkor az általában az is marad végig, és rengeteg olyan változást hoz az életembe, melynek egy része szükséges, még ha elsőre talán nem is tűnik annak.

Kezdeném a sort, némi személyes vonulattal. Történt ugyanis, hogy tavaly év végén, a megbeszélteknek megfelelően, 22-től, egészen ez év január 2-ig leállás volt a cégnél. Így nem csak maradt időm kényelmesen felkészülni az ünnepekre, de a két ünnep között is, otthon lehettem. Az örömbe azonban némi üröm került, mikor váratlanul, harmincadikán, felhívott a személyügyes, és közölte velünk, hogy be kéne mennünk, mert a kormány változtatásai miatt, szerződést kell módosítani. Amit jobb híján, hisz az épület ugye nincs nyitva, a parkolóban fogunk lebonyolítani, fél három körül.

Illúzióim persze nem voltak azzal kapcsolatban, hogy az elvileg járó béremelést, meg is fogjuk kapni, maximum részben. Ahogy annak se örültem, hogy elhúzták az utolsó percig, holott már rég tudták, hogy ez jön. Mást tenni azonban nem nagyon tudtam, mint tudomásul vettem. Fél kettő múlt, épp az ebédem kellős közepén voltam, mikor hirtelen megint csörög a telefon, ismét a személyügyes az, majd közli, hogy ő már itt van a cég előtt, és nekem 15 percen belül, ott kéne lennem. Persze értetlenkedtem egy sort, hisz nem ez volt megbeszélve, de nem volt mit tenni, menni kellett.

Odaérek, ám a kolléga még sehol, ezért 20 perc várakozás következett, mialatt derék emberünk már felkészített arra, hogy bizony a nekünk járó emelésből, mi bizony egy fiát se fogunk látni. Mire az ezt követő “Pedig nem ártana…” megjegyzésemre, egy elviccelt “Majd tavasszal visszatérünk rá Petikém…” választ kaptam. Közben befutott a kolléga is végre, aki a hír hallatán, szintén nemtetszését fejezte ki. Sokra azonban nem mentünk vele. Némi egyezkedés után, mehettünk utunkra.

Aztán eljött a másodika, nyolc óra meló után irány haza, kolléga még bent maradt túlórázni, mire hirtelen érkezett egy telefon, az egyik irodista hölgyről, hogy “Hallom elmentek?”, amire érkezett is a visszakérdezés tüstént, hogy “Igen? Az jó… Én nem is tudtam.”. Aztán innentől kezdve, telefon-telefont váltott, és miután még két embertől hallotta ugyanezt vissza, gondolta felhívja a biztonsági főnököt. Ő persze mindent tagadott, mondván, hogy “Az hülyeség!”. Szegény azonban úgy tűnik, nem egyeztetett a személyügyessel, akinek a szava egy pillanatra elakadt, majd annyit mondott: “Holnap majd megbeszéljük…”

Másnap bemegyek dolgozni, mit sem sejtve a tegnapi eseményekről. Majd azt látom, hogy a helységünk előtt tolakszik a kisfőnöktől kezdve, a személyügyesen át, a művezetőig, mindenféle befolyásos alak, és nagy forgolódásban vannak épp. Kollégát kérdezem, “Mi ez itt?” ő azonban csak annyit mond: “Majd mindjárt megtudod…”. Bevonul mindenki, az ajtó becsukódik, majd a lehető leghalkabban közlik velünk, hogy ez a hely bizony, a jelenlegi formájában, meg fog szűnni, és a biztonsági főnök fog majd ideültetni egy embert (Mit ad Isten, pont egy rokonát…) akinek bár halványlila segédrendőre fogalma sincs az egészről, mégis ő fogja itt egyedül végezni, mindkettőnk munkáját, állandó 6 napban. Azaz röviden, és tömören megfogalmazva:

fired_zpsfe988fa6

Természetesen (minő véletlen) a biztonsági főnök, ekkor pont nem tudott bejönni, mert halaszthatatlanul fontos dolga akadt. Ellenben megkértek minket, hogy ugyan 13-ig maradjunk már itt, mert hivatalosan 16-tól próbálják majd ki az új emberrel. Cserébe, kifizetik nekünk, az egész hónapot. Nem épp boldogan, de rábólintottam a dologra. Elvégre egy havi fizetés még pluszba, csak jobb mint a semmi.

Kollégára nem haragudtam, hisz ő se tudta még, mit lépnek majd, bár szó-mi szó, azért szólhatott volna. A biztonsági főnökre már annál inkább, aki nem elég, hogy hazudott, még csak nem is volt bátorsága bejönni, és a szemünkbe nézni. Helyette délután, felhívott minket telefonon, és próbálta magyarázni a bizonyítványát, hogy “ő ám nem tudott semmiről” (Nem tud semmiről, de az ő rokona kerül majd oda…) majd süketelt egy sort, hogy “mi milyen jól dolgoztunk, hogy szeretett minket, de a keze, az sajnos neki is meg van kötve…” azaz bátorkodott minket teljesen hülyének nézni.

Természetesen, mint kiderült, igazából ez az egész brigád, még december elején megbeszélték egymás között, mi lesz, és bizony nem is szóltak volna nekünk. Ezek simán megvárták volna, még mi elmelózunk ott 13-ig, majd másnap szóltak volna nekünk, hogy menjünk be a cuccainkért, hétfőtől már nem kell bejönni. Hisz amilyen suttyók, pontosan tudták, ha akkor meg mondják nekünk a frankót, arra a két hétre, már tuti nem mentünk volna be, ami nekik gáz lett volna, mert ülhettek volna oda be ők. Így viszont, hogy hiba csúszott a gépezetbe, és jól tudták, hogy simán felmondhatunk akár ott és akkor is, kénytelenek voltak inkább bevállalni ezt a megoldást.

Otthon persze, a szülők, nem igazán örültek a hírnek. Pláne nem anyám, aki mindig is aggodalmaskodott, bármi hasonló történt. Később még párom is próbált vigasztalni, mikor meghallotta. Személy szerint engem azonban, nem igazán viselt meg a dolog. Egy ideje már, amúgy is kezdett nagyon elegem lenni abból, hogy egyre inkább elvárják tőlünk, a 10-12 órázást, meg hogy havonta legalább 2-3 szombatot bemenjünk. Sanszosan magamtól is otthagytam volna, legkésőbb nyár előtt. Így csak meggyorsították nekem azt, ami amúgy is sorra került volna.

Így legalább megtehetem, hogy szarok a túlórákra, szombatozásokra, meg úgy alapból arra, mi van ott. Hisz úgyse sokáig leszek már ott, azt meg hogy utánam, utánunk ezt hogy oldják majd meg, az meg már a kutyát sem érdekli. Helyette amíg nem akad valami új, legalább több időm lesz páromra, a hobbijaimra, na és persze, saját magamra. =)

Vannak grafikai munkáim MLP ügyben, amivel haladnom kéne. Kedvem lett előkapni valami retro animut, az RTL II-ős “hőskorból”. Nekieshetek végre a GoW 4-nek, és talán még a WoT fám, hótankom is elnyeri teljes pompáját.

wot_xmas

Azaz pozitívan állok a dologhoz. Új év, új lehetőségek, új felfedezni való területek. =)

Folytatva a sort, némiképp kockább vizekre evezve, manapság egyre többen vetik fel nekem újra a vlogolás, podcastelés, facebook, és hasonlók intézményét. Nos, a téma, közel sem új keletű. Aki látogatja a blogot régebb óta, az pontosan tudja, hogy kifejtettem már az ellenvetéseimet a témában. Ám azt is belátom, hogy van erre egy, valahol jogos igény, hogy éljünk a modern technika nyújtotta lehetőségekkel, és újítsunk.

A blogolás, akárcsak a fórumozás, egy elavult, és kihaló félben lévő formátum. Ezt látja, érzi, tapasztalja mindenki, beleértve engem is. Ezzel természetesen nem azt mondom, mielőtt még bárki félreérteni, hogy hamarosan bezár a bazár, és teljes egészében át fogok lényegülni a Youtubera, ettől nem kell tartani. Ugyanakkor szeretnék esélyt adni, valami másnak is, feltéve, ha van rá igény.

Facebookolni nem fogok. (Ez nálam elvi kérdés.) Vlogolásra van esély. Őszintén szólva, már régóta kacérkodom azzal a gondolattal, hogy az ide leírt gondolataimat, valami slideshows videóban elmondjam. A podcast pedig attól függ, mekkora igény mutatkozik rá? Persze ha már ilyenre adnám a fejem, mindenképp megadnám a módját, azaz a podcast válogatott beszélgető partnerekkel, előre meghatározott témákról menne, fix időkerettel. Illetve ez semmiképp sem élőben menne, mindenképp utólag kerülne fel, az esetleges technikai parák elkerülése végett.

Ergo, én megadom rá az esélyt, a dolog csak rajtatok múlik. Akinek van ilyesmire igénye, szívesen részt venne hasonlóban. Javaslatai, tanácsai, vagy épp ellenvetései vannak ez ügyben, nyugodtan írja le. Aztán majd eldől, lesz e ebből valami, és ha igen, hogyan.

Advertisements

59 hozzászólás to “Újévi helyzetjelentés”

  1. Na igen, ezek a biztonsági vállalkozások valami hihetetlen módon képesek kihasználni a munkavállalóikat. Persze közben jópofiznak az emberrel (némelyik fejes valóban jószándékú, de a jelentős részük inkább csak érdekből csinálja), aztán az első adandó alkalommal keresztül húzzák az ember számításait. Emlékszem, amikor pesten dolgoztam recepciósként, hasonló dolgokat én is megéltem. Kedvencem az volt, amikor bent rohadtam már 24 órája, azt hajnali négykor jön a telefon, hogy kollega lebetegedett, de intézkednek a helyettesítéséről, viszont a beugró ember csak 10-re tud megérkezni. Kicsit sem voltam boldog, hogy még plusz négy órát ott tölthettem. Na meg, amikor fél éve folyamatosan arról dumáltunk a főnökséggel, hogy nekem a június első hétvégéje kell, erre május végén jön az új vezénylés, és pont arra a hétvégére két szolgálatot is betettek. Konkrétan pont leszarják az ember szükségleteit. Egy kibaszott kávéfőzőt nem voltak képesek biztosítani, a téli egyenruháért meg úgy kellett nyaggatni őket.
    Mondjuk te jóval könnyebben vállalod be az odébbállást, mint én. Nálam valahogy inkább a biztosra menés erősebb késztetés, mint a jobb körülmények. Most itt a néprajz tanszéken jó a környezet, jó az elvégzendő munka, de baromi kevés a fizu, meg sanszosan február végén véget ér az egész, mégse nagyon gebeszkedtem munkahely keresés terén.
    Ez az utolsó időszakban mindenbe beleszarás dolog is ismerős. 😀

    Pontosan milyen grafikai munkát végzel az MLP-ben?
    Az a géppuska heveder a karácsonyfán nagyon epic. 😀 Kár, hogy ez a cucc is rengeteg belefektetett energiát igényel, bár annyira legalább nem kell odafigyelni a küldetésekre, hogy teljesítsük őket, mint más wot-os misszióknál.

    Blog: azért szerintem még nem annyira halott az ügy, bár kétségtelen, hogy érdemes fejleszteni a dolgot valamilyen videós tartalommal. Szerintem némi aktivitás növeléssel életet lehet lehelni a blogba újra. Ilyen random felbukkanó agyfrászok közül mondjuk havi 1-2-őt simán hozhatnál, és még érdeklődés is lenne rá szerintem. Ami a facebookot illeti, tudom, masszívan ellene vagy, bár azért van haszna is. Nem is feltétlen kell saját magadat megadnod, akár a blog nevében is regisztrálhatnál, ahol egy egész bejegyzéshez kevésnek számító apróbb gondolatokat lehetne megosztani. Viszont a podcast-et támogatnám. 🙂 Abban elég sok lehetőség van, és nem igényel akkora technikai hátteret, mint egy vlog (legalábbis ez azén laikus meglátásom). Ahogy eddig láttam, a podcast-ek sose live adások, hanem némi szerkesztési utómunkával kerülnek fel YT-ra. A Filmbarátok Podcast például egy egész fasza minta lehetne erre.

    • A fizetéssel, munkakörülményekkel, alapból nem lett volna baj. Inkább az, hogy mindenféle hülyeségeket kitaláltak, ami nem is a mi dolgunk lett volna. Pl. hogy külön táblázatba vezessük, a takarítók egy nap hányszor mentek be egy-egy irodába, és hány percet töltöttek ott. Vagy egyszer pl. ki akarták tiltani a pendriveokat, telefonokat le akarták adatni mindenkivel a portán. A kedvencem viszont az volt, mikor a netet akarták elzárni nálunk, majd szembesültek vele, hogy de basszus, az egész biztonsági rendszer azon kommunikál. =D

      MLP ügyben egy fan csapatnak segítek, nevezetesen a Mega teamnek, akik az egykor elkaszált Fighting is Magic játékot fejlesztik, bővítik tovább. Általában hang, és grafikai effektekkel segítem ki őket, de még október körül, belevágtam egy nagyobb projektbe. Konkrétan egyes karakter spriteokon végzek utómunkát, zajmentesítést, egyéb korrekciókat, ami nehéznek ugyan nem nehéz, csak baromira időigényes, pepecselős munka.

      Na meg van olyan amikor gyorsan kell valami. Pl. múltkor rám írtak, hogy záros határidőn belül kéne nekik Trixie füstbombájához hang, és füst effekt. Aztán na gondolkozz, mi lenne alkalmas, honnét tudnád beszerezni? Ráadásul ebbe még belezavarnak néha olyan technikai parák, hogy teszem azt, ez az engine, máshogy kezel bizonyos dolgokat. Így azt amit egy másik motorral baromi egyszerű megoldani, az itt jóval körülményesebb. Például sofwares elforgatás, zsugorítás, nagyítás, stb.

      A hevederes boa, az nekem is tetszett. Meg a hótankon ez a szamováros kiegészítő talán a legjobb. Ezt most tényleg jól összehozta a WG. Bár az némiképp zavar, hogy összeolvasztásnál a kapott új dísz random, és ha pont olyat kapsz, amit már nem tudsz feltenni, akkor az kvázi kárba ment. Viszont jó pont, hogy legalább vért izzadni nem kell a ládákért. Egy epic kör után, akár 4-5 magas szintű ládát is hozzád vágnak. (Bárcsak az OW lenne ilyen bőkezű lootbox ügyileg…)

      Halottnak én se nevezném a blogot, mert nem rosszak látogatottsági statisztikáim, pláne egy átlag magyar bloghoz képest. Én magára a formátumra értettem, hogy kihaló félben van.

      Igen, lehetne több bejegyzés, de ha egyszer ingerenciám nincs hozzá. =) Na meg sokszor nincs is nagyon olyan téma, ami megérne egy misét. Persze csinálhatnám azt, hogy előszednék ilyen “napi kreténeket”, hogy Random-chan, már megint előadta, hogy az AoT, az évtized legjobb animéja. Vagy hogy Tróger Józsi, ismét lebuzizta a bronykat, dobozos sörrel a kezében. De ezeknek nem látnám különösebb értelmét.

      Podcast meg rajtatok múlik. Ha akad legalább 3-4 jelentkező, értelmes témákkal, akkor felőlem mehet. =)

      • Nálam az ilyen random faszságok rontják a munkakörülmény-kategóriát. Kedvencem az volt, amikor nálunk az irodaházban kitalálta az üzemeltetés, hogy kergessük a hajléktalanokat az épület körül, ami már ott megbukott ötlet volt, hogy nem hagyhatjuk el a recepciót látótávolságon túlra. Meg azt is tudtam díjazni, amikor a karbantartók helyett is nekünk kellett valamit megcsinálni (leginkább a zászló bevonás tartozott ide). Na meg rendre ki voltunk téve az irodisták hülyeségeinek is.

        Érdekes dolgokat csinálsz MLP ügyben. 🙂 Jó lett volna, ha ilyesfélét is tanítottak volna nekem anno iskolában, akkor talán több értelme lenne az életemnek. 🙂 Amúgy nem gondoltál még arra, hogy a litofilmnél próbálkozz állás-ügyben?

        Trixie füstbombához szerintem a 6. évad záró epizódjából vágd ki a hangsávot, ott van olyan jelenet, amikor nincs annyi zavaró mellékzaj szerintem.

        WoT: igen, én is díjaztam, hogy nem olyan vértizzadós a dolog. Bár azt sajnálom, hogy sanszosan a negyedik női legénységi tagot már nem fogom összehozni. Az a szamovár meg nekem is tetszik. 🙂 Amúgy összeolvasztásnál nem annyira random, ha odafigyeléssel csinálod. Ha azonos típusokat raksz az olvasztóba, akkor elvileg ugyanolyan típusból kapsz egy szinttel magasabbat (ötösöknél azonos szintű marad). Erre hoztak is egy táblázatot wotinfo-n.

        Hogy mennyire kihaló dolog a blog, nem tudom. Amiket látok, azok zömmel valóban egyre pókhálósabbak, bár néhány blog azért még mindig elég aktív. Persze, manapság az emberek nem annyira szeretnek olvasni, de azért komolyabb elemzések, gondolatok közvetítésére még mindig a legjobb felület.

        Random-chan és Tróger Józsi esetére javasoltam a facebookot. De itt is lehetne kicsit nagyobb kaliberű faszságokra felhívni a figyelmet. Főleg olyan jellegű dolgokra gondoltam, mint a pokemon go-s bejegyzésed kapcsán összejött gondolatmenetek a komment szekcióban. Persze, megértem, hogy ehhez is ihlet kell, hisz ez hobbi, nem munka, amit kötelezően tolni kell. De mondjuk havi egy ilyen szemöldök-ráncolós szitu beleférne, ha nem is 10-15 bekezdésben, de mondjuk 1-3 bekezdéses bejegyzések formájában. Mondjuk nagyon sok puskaport ellőttünk az utóbbi hónapokban TS-en, így gondolom az élőszóban kitárgyalt témákat újból leírni, megvitatni már nem annyira izgalmasak.

        Ami a podcast-et illeti, szerintem biztos akadnánk páran, akik besegítenének témákkal. 🙂 Kb. úgy látnám értelmét, ha 3 max 4 emberes lenne minden adás veled együtt (és mondjuk adásonként változna, hogy kik vesznek részt benne), és 1,5 órás adásokban mondjuk 3 témát kitárgyalva lehetne kezdeni. Az ilyen maratoni 3-4 órás podcasteknek nincs értelme, mert annyit a kutya se hallgatna végig (hát még ha felvettük volna a 6 órás ts-beszélgetést, attól biztos mindenki kitért volna a hitéből). Persze ez csak egy javaslat.

        Kiegészítés:
        Az ilyen témákra gondoltam, mint rövidebb gondolati lehetőségre: http://index.hu/tech/2017/01/10/ingyenes_jatekgep_miatt_szazezer_forintra_birsagolt_a_nav/

      • Szerencsére nekem azért “úri helyem” volt a portáséhoz képest. Ő is mesélt azért stoykat, mi mindent rásóztak a hólapátolástól kezdve, a kukák ki-be húzgáláson át, a budi javításig, meg a kóbor kutya kergetésig. Vagyis csupa olyan dolgot, ami nem az ő feladata lett volna.

        Vektor, pixelgrafikát, alapból nem is nagyon oktatnak informatika órán. Egyszerűen mert nem része a tantervnek, a legtöbb helyen. Még nálunk, informatikai iskolában is csak önszorgalomból mutogatott nekünk ilyeneket a tanár. Ám komolyabban csak a képzésen foglalkoztunk ezekkel is, szakmai szinten.

        Erre a Litofilmre ránéztem gyorsan, csak ez ugye csöppet messze lenne nekem. =) Na meg az ilyen helyekre inkább gépmestereket, kiadványosokat keresnek.

        A Trixies dolgot már megoldottam. =) Sorozatból amúgy se nagyon használunk hangokat, pont azért nem, mert kevés a tisztán hallható. Persze van amikor ezt nem lehet elkerülni, pl. mikor karakter szinkronhangok kellenek.

        A debileket illetően, az a helyzet, hogy az ilyen átlag szerencsétlenekre, akiknek annyi volt a bűnük, hogy benyögtek valami szokásos hülyeséget az éterbe, fölösleges figyelmet fordítani. Egyszerűen nem érnek annyit.

        Már annak idején is ügyeltem rá, hogy csak olyanokat vegyek elő, akik az átlagnál valami durvábbat dobtak. Egy ideje viszont már beálltam arra, hogy nem egyénekről, mint inkább komplett jelenségekről, visszásságokról, társaságokról írok. Viszont ezekből is már jó párat pellengérre állítottam az elmúlt 3 évben. Önmagamat ismételni meg nem akarom.

        A podcastel kapcsoaltban, én is max két, két és fél órára gondoltam. 3-4 ember plusz én, 3-4 témával.

      • Jó, a Litofilm valóban messze van tőled földrajzilag, de szerintem beleillenél a profiljukba.

        Podcast kapcsán pont Freddy mondta valamelyik podcast-ben, hogy direkt maximalizálták 4 főben a résztvevők számát az adásokban, mert annál több már túl zajossá válna. Még amikor csak hárman vannak adásban, akkor is gyakori, hogy egymást túlbeszélik. Szóval a házigazda + max 3 ember tűnik az ideálisnak adásonként. De majd kiderül, ha beborul. 🙂

        Viszont most megint sikerült az emberi hülyeségnek szintet lépnie. Nem gondoltam volna, hogy ilyet látok, de ettől ledöbbentem. http://divany.hu/tejbenvajban/2017/01/06/asos_choker_ferfi_trendek_2017/

      • Nyilván én se arra gondoltam, hogy na most akkor féltucat emberrel nyomjuk, mert az már nagy kavarodást okozna. Páran akaratkanul is kimaradnának egy-egy beszélgetésből. Illetve időben is sok lenne, ha most mindenki elmondaná a gondolatait a témáról, és még reagálnánk is egymásra.

        A nyakörvön pedig már meg sem lepődök, az emos, metros, egyéb divatok után. =)

    • “meg sanszosan február végén véget ér az egész, mégse nagyon gebeszkedtem munkahely keresés terén”

      Akkor lassan te is munka nélkül leszel. Ez a baj az a határozott munkaidős állásokkal: egy idő után lejár, és az ember kereshet tovább.

      Fehérvár mennyire jöhet nálad szóba?
      http://www.gyerefehervarra.hu/

  2. „A blogolás, akárcsak a fórumozás, egy elavult, és kihaló félben lévő formátum.”

    Én nem nevezném annyira kihaltnak a fórumozást. Inkább azt mondanám: átalakult. Egyrészt a hagyományos fórumozás is tetten érhető (indexes fórumok, reddit), másrészt szerintem a kommentezés is egyfajta fórumozás. Igazából úgy is mondhatni: a cikk vagy bejegyzés maga a témamegjelölés (meg egyfajta témafelvezetés), a kommentmező pedig maga a fórum.

    A vlogozás tényleg népszerűbb lett, mint a blogozás, ugyanakkor a blogozás könnyű, a vlogozás pedig nehéz. A blogozás a vlogozás egyaránt egy önkifejezés, de a blogozás mégis csak egy könnyebb út. Ezért mindig lesznek blogok.

    Biztos érdekes lenne egy Peter-vlog (vagyis egy olyan youtube-videó, ahol Péter megmondaná a véleményét a dolgokról), vevő is lennék rá, de ha nincs, akkor nincs. (Ha lesz, természetesen megnézem majd azokat.) A Peter’s Blog piszokjó – két kedvenc blogom közül az egyik. Érdemes ezt is folytatni…

    „Facebookolni nem fogok. (Ez nálam elvi kérdés.)”

    Egyszer kifejthetnéd, Péter, egy bejegyzésben, milyen elvek mentén utasítod vissza a Facebook-ot. Valószínűleg egy platformon vagyunk ebben a kérdésben, ugyanakkor kíváncsi lennék, mik azok az elvi pontok és kritikai meglátások, ami miatt elutasítod és ellenzed ezt a közösségi oldalt. Én egyébként november végén töröltem magam, mert elegem lett abból a szellemi pusztaságból, ami a Facebook. Az emberi primitívség olyanfajta megnyilvánulásait tapasztaltam meg ott, ami már-már sokkoló volt.

    Csak egy sztori. Egy kifejezetten undorító és gyomorforgató sztori.

    A Facebook-nak jó szokása volt, hogy akárhányszor beléptem, beajánlott valakit ismerősnek. Volt, amikor egy ismerősöm ismerősét, és volt, amikor valami vadidegent, akivel nem volt közös ismerősünk. Egyszer beajánlott egy lányt, aki a második kategóriába tartozott. Érdekes volt az avatarja, rákattintottam. Megnéztem a gallériáit. Volt egy külön galériája, ahol az ostromlott Aleppó-ról gyűjtött össze képeket. (Aki esetleg nincs képben: Aleppó volt az a szír város, amit az iraki hadsereg kemény küzdelem árán felszabadított az ISIS terroruralma alól.) Kíváncsi voltam, rákattintottam. Nem kellett volna. Tudjátok, milyen képek voltak a galériában? Halott kisgyerekek fotói. Olyan kisgyerekeké, akik az ostrom és a bombázások során vesztették el az életüket. Egy kép egy kisgyerekről, akit kettétépett egy bomba; egy kép egy kisgyerekről, akit kibelezett egy becsapódó bomba; egy kisgyerek, akinek elvérzett a műtőasztalon; egy kisgyerek, akit agyonlőttek az utcán. Csupa ilyen kép halott szír kisgyerekekről. Legörgettem a kommentmezőben. Ott a galéria tulajdonosa, egy fiatal csajszi angolul diskurált néhány olyan emberrel, akik dicsérték a galériát. És az egyik kommentben ott volt a MOSOLYGÓ SMILE! Egy ilyen komor témához MOSOLYGÓ SMILE! Azon nyomban léptem is ki a csaj face-lapjáról.

    Nekem volt két ismerősöm, akik Facebook-függők lettek. Szerencsére azóta mindkettő lejött a cuccról. De a függésük valami brutális volt.

    Én novemberben töröltem magam a Facebook-ról. Sokáig fenn voltam az oldalon, talán 7-8 éve. Elég volt. Nem kérek belőle. Mondjuk egyszer még felregisztrálok a face-re, de csak azért, mert van egy projectem, ahonnan nem nélkülözhetem ezt a közösségi oldalt.

    Sok sikert a munkakereséshez! Én is munka nélkül vagyok jelenleg. Nyáron és ősz közepéig az építőiparban nyomtam. Most Fehérváron keresek melót, mert ott most munkaerő-hiány van. Nem egyszerű, az biztos, de aki keres, az talál… valamit.

    • “Én nem nevezném annyira kihaltnak a fórumozást. Inkább azt mondanám: átalakult.” -> Igen, én is inkább a hagyományos formájára gondoltam.

      “A vlogozás tényleg népszerűbb lett, mint a blogozás, ugyanakkor a blogozás könnyű, a vlogozás pedig nehéz.” -> Azért nem feltétlen. Vannak akiknek nagyon jó beszélőkéjük van, de az írás, a fogalmazás, már nem megy nekik olyan jól. Illetve ugyanez fordítva.

      Persze tény, hogy egy blogbejegyzés elkészítése, alapesetben könnyebb, mint egy vlog. Viszont ott se feltétlen kell kamerába dumálni, effektelni, intro, outro, és a többi. Lehet ezt is puritánabbra venni, pl. úgy hogy csak szöveg van, de képnek vagy egyetlen képet vágsz be, vagy slideshowt csinálsz, az aktuális témához illő, váltakozó képekkel. Mondjuk igaz, hogy ez így már inkább alog, mint vlog. =)

      “Egyszer kifejthetnéd, Péter, egy bejegyzésben, milyen elvek mentén utasítod vissza a Facebook-ot.” -> Igazából nálam ez régebbre nyúlik vissza. Nekem ugyanaz a bajom a facebookal, mint ami annak idején a myvipel is volt, csak a facebook ezt egy sokkal magasabb (értsd: sokkal rosszabb) szinten űzi.

      Alapvetően ott van az, amit már részben Puzsér is fejtegetett, hogy a facebook, nem hagy téged felfedezni, új információkat szerezni, nem hagy megismerni más nézeteket, hanem bezár téged egy safespacebe, ahol csak az jön veled szembe, amit szeretnél látni, hallani. Amit alapból rühellek.

      Viszont van egy ennél személyesebb okom is. Egyszerűen nem szeretek beengedni idegeneket a privát szférámba. Nem szeretem azt, amikor bárki arccal, névvel, lakcímmel, érdeklődési körrel, hobbikkal, mindennel együtt rám találhat pár kattintással. Miközben amúgy senkinek, semmi köze nem lenne hozzá.

      Már a MyVipen is felcseszett ez, hogy olyan emberek jelölgettek be folyton, akikkel előtte 4 év alatt, két szót nem váltottam, és sanszosan ez után se fogok. Vagy tényleg ilyen apám unokatestvérének, a nagybátyjának, a szomszédjának, a régi szobatársa volt, aki csak úgy spontán bejelölt, rám írt, holott előtte sose láttam.

      De ennél is jobban zavar, az öncélúság, a magamutogatás, a celebeskedés. Egymás traktálása, semmitmondó, érdektelen, hétköznapi dolgokkal. Meg a saját (rossz) ízlésünk másokra erőltetése. Na és az elvárt, kényszeres jófejkedés, haverkodás, vicceskedés, menőzés, gratulálás, vagy épp együttérzés. Azaz a képmutatás.

      Ha valaki nyaralni megy, jó utat kell neki kívánni, és barátságosan irigykedni, hogy “milyen jó neki”. Ha valaki épp terhes, gratulálni kell a “pocaklakóhoz”. Ha valakinek eltűnt a macskája, akkor pedig szomorkodni kell. Mert ilyenkor így illik, ezt követeli meg a protokoll, különben rossz ember vagy. Hiába, hogy amúgy egy rohadt álszent, és álságos dolog ez az egész, mert az emberek nagy része, valójában ugyanúgy leszarja, mint te. Mégis te leszel a rossz, ha nem veszel részt ebben.

      Röviden, és tömören, ezért nincs facebook profilom.

      “Tudjátok, milyen képek voltak a galériában? Halott kisgyerekek fotói.” -> Én eddig csak elgázolt állatokról szóló gyűjteményt láttam, de ez se semmi valóban. Ez megint tipikus esete annak, amikor valaki roppant ízléstelen módon, egy tragédiát, haszonlesésre használ fel. Hogy ettől majd nőni fog a nézettsége, gyarapodni fognak a kommentjei, és hogy az emberek ettől, majd komolyan fogják venni.

      • Kétségtelen, hogy elképesztő sok hulladék jön szembe a facebook-on, de ezen még úrrá lehet lenni az ignorálással. Másrészt nem feltétlen kötelező minden információt megadnunk magunkról, sőt, akár fiktív karaktert is felvehetünk, amennyiben tényleg csak azt a minimális társaságot akarjuk közel engedni magunkhoz a virtuális térben. Persze egy elég rossz tulajdonsága, hogy pl. a játékfelkérések mennek boldog-boldogtalannak. Le lehet tiltani, hogy adott játékról ne érkezzen újabb, de a küldő sem tudja korlátozni, hogy csak egy szűk körnek menjenek ki a játékkal kapcsolatos dolgok.
        Aztán ott vannak ezek az önképző-Coelho-k. A nagy életbölcsességeik valóban zsibbasztóak, de még ezt is ignorálni lehet.

        Viszont vannak dolgok, amelyek ma már jóformán csak face-ről érhetőek el. Vannak rajongói közösségek, amelyek nem vesződnek honlap üzemeltetéssel, helyette a könnyebb utat választva facebookon szerveződnek meg (ld. SW Rebels magyar közössége, amit leginkább információ gyűjtésre használok). Viszont az üzenőfal információ szűrő rendszere valóban katasztrofális. Összességében megértem, hogy nem akarod beengedni az életedbe a face-t, de azért szerintem érdemes megfontolni egy alibi regisztrációt, ahol tudatos odafigyeléssel le lehet redukálni a szembe jövő hömpölygő szart.

      • És akkor a megfigyelést ki is hagytuk a képből. Azt, hogy Zuckenberg némi ellenszolgáltatás fejében lehetővé teszi mamutcégeknek és állami szerveknek, hogy átnézzék és átkutassák a facebook-használók adatlapját.Mikor a magyar iskolarendszerben melóztam, a KLIK szintén megtette. Persze én deaktiváltam a fiókom, és csak rövid időre mentem vissza a Facebook-ra. (A KLIK csicskái még a blogomat is átfutották, nagy szorgalmukban.)

        A Facebook egyébként tele van idiótákkal, elmebetegekkel, mentális roncsokkal. (Pl. feministákkal és trabisokkal). Akik bármikor rád találnak, ha felregisztrálsz. Igaza van Puzsérnak, a Facebook-kritikája helytálló. Az ember a saját mentálhigiénés állapotát veszélyezteti a Facebook-kal. Viszont ha nem regisztrál, nem veszít vele semmit.

      • Foma: Mivel én egy jó ideje, már amúgy is inkább nemzetközi közegben mozgok, legyen szó bármilyen hobbiról, ez nekem nem probléma. =) Ha a magyar közösségre kéne hagyatkoznom, akkor azóta jó pár hobbimat el kellett volna hagynom, mert nincs idehaza aktív fandoma, csak egy szűk köre, aminek jó része, nem csinál semmit. (Tisztelet a kevés kivételnek.) Lásd: MLP, aminek hiába van ugyan egy Hunbronyja, az kb. annyit ér, mint az AA, anime fronton.

        pashcutter: A megfigyelés, adatgyűjtés, még hagyján, mert azt mindenki csinálja. Az internet szolgáltatótól kezdve, a googleön át a youtubeig, mindenki. Ez ellen, sajnos nem lehet mit tenni.

        A hülyeségnek azonban valóban, első számú melegágya. Legutoljára például a “plejádokkal” ismerkedtem meg, ami megint egy újabb, szcientológia szerű, becsavarodott szekta, a maguk kis elvont kamu spiritualizmusával. Amúgy meg mit ad Isten, ez is egy scifiből, konkrétan a Star Trekből ered.

        Amúgy azt is érdekes volt megfigyelni, ezeknek a trabisoknak, és feministáknak, mennyire egyre tud járni az agyuk. Például mikor a biológia, vagy a történelem tagadásáról van szó. =)

        Kedvencem volt, mikor a holdra szállás konteójával jöttek elő. Mondván, hogy a Bandi szerint a Földet nem lehet elhagyni, az ember nem tud kilépni az űrbe, mert a Föld az csak egy tudatállapot. Sőt, bolygók se léteznek, és a Hold csak egy projekció.

      • “a Bandi”

        Azért jó látni, hogy László Andrásnak, ennek az önjelölt “Hamvas-tanítványnak”, ennek a kóklernek így leromlott a tekintélye. Persze, erről gondoskodott ő maga is, meg a hívei is. 😛 😀

  3. Engem mindenképp érdekelne a podcast, főleg hogy az utóbbi 1 évben azért bőven gyűltek föl bennem megannyi témával kapcsolatban “kibeszélnivalóm”, amit az utóbbi időben scifi novellák formájában próbálgatok kieresztegetni magamból, több-kevesebb sikerrel =P.

    • Én benne vagyok, a sci-fi egy témának mindjárt jó. Csak legyen mellé még 2-3 másik, amikhez a többiek is hozzá akarnak, tudnak szólni. =)

      Jövőhéten szerzek végre egy normális headsetet, ami már amúgy is régóta esedékes. (Ez a fejhallgató, asztali mikrofon kombó, amúgy is elég ócska már.) Ha addig összejön elég ember, téma, akkor felőlem mehet.

      Az se baj, ha több ember, több témával jön egyszerre. Ha az elsőbe nem is férnek bele, egy másodiknál majd sorra kerülnek. Ha van rá igény.

    • A sci-fi téma valóban érdekes. Meg ezen belül az, hogy mit tekinthetünk valóban sci-finek, mi a határmezsgye, és mi az, ami csak alibi sci-fi. Mondjuk itt érdemes foglalkozni L. Ron Hubbard személyével is, hisz a scientológia ellenére a sci-fi irodalomban mégis csak nevet szerzett magának.

      Amúgy szerintem téma rengeteg felvetődhet. Inkább a podcast tematikáját érdemes összefésülni. Lehetne szó történelemről, turbómagyarokról, animékről, filmekről, játékokról, retroról, általánosan a net idiótáiról, vagy épp az mmo játékok világának salakjáról. És akkor csak pár témát hoztam fel. 🙂

      Mondjuk azt nem tudom, mennyire érdemes minőségi technikára szert tenni ehhez, de eddig igazából nem volt sok baj a mikrofonoddal. 🙂 Jó, néha igazítanod kellett ts-használat elején, de ez lehet a jack-foglalat hibája is. Majd meglátjuk.

      • Azt értem, de ebből a kosárból kéne kiválasztani 3-4 olyat, amire mindenki rábólint. =)

        A headset, bevallom kényelmi funkció miatt is kéne, mert a mikrofon elég kicsi, és mindig oda kell hajolnom hozzá, ha beszélni akarok, ami nem valami kényelmes. Kiabálni meg nem akarok. =)

    • Amúgy ez hogy működne egész konkrétan? Skype?

      • TeamSpeak, kóddal levédett “szobában”. Előtte leírok, megadok majd minden fontosabb paramétert pontosan. Kivéve a szoba belépő kódot, azt csak a résztvevőknek fogom elküldeni külön, valszeg e-mailben.

      • Akkor asszem le kell töltenem egy TeamSpeak-et =P.

  4. Wow, mozgalmas évkezdés. Először is egyrészt részvét a munka miatt, főleg mert ilyen megalázó, kisstílű módon juttatták melóhoz a saját csókos emberüket.
    Másrészt meg sok szerencsét az új formátumokhoz! Jó magyar Podcast alig van, ahogy igényes, jól szerkesztett magyar YouTube csatorna alig van. Azt veszem észre mind a kettővel kapcsolatban, hogy zömében rögtönözni próbálnak előre megírt script nélkül. Aztán mivel nincs egy “öö” mentes mondatuk kár is kivágni bármit és így egyben, szépen felnyomják a Tube-ra aztán nem értik miért nem nézik/kommentelik.
    A témák tekintetében szinte bármi jöhet, ha elég igényes a kivitelezés: szívesen szoktam nézni filozófiáról meg politikáról szóló 5 perces, jópofa magyarázó videókat, ahol nincs megakadás, szép a hangsúlyozás.
    Szóval csak előre és várom a követhető csatornákat! 🙂

    • Sajnos ez nálunk, már csak így megy. Egyik haverom egyszer elment a munkaügy jóvoltából valami tanácsadás félére, majd két és fél óra rizsa után, a tanácsadó hölgy, nagyjából azt a konzekvenciát vonta le, hogy az állások nagy részéhez, ismerősön keresztül lehet hozzájutni. Na erre szokták azt mondani, hogy: “No shit…”

      A rögtönzést, szerkesztést illetően, nos valóban, sajnos én is azt tapasztalom, hogy az emberek nagy része, tényleg kb úgy vlogol, kritizál, készít ismertetőt, hogy elindítja a kamerát, elmondja ami hirtelen eszébe jut, aztán egyből tölti fel. Semmi elő, vagy utómunkát nem csinálnak. Egyáltalán nem készülnek rá. Sőt, még csak vissza se nézik, feltöltés előtt.

      Persze egy podcastnél, nyilván más a helyzet, mert az embernek ott, és akkor kell reagálnia a feldobott kérdésekre, témákra. Viszont egy kritika, vlog esetében, erre tényleg nincs kifogás.

      • Mondjuk, podcast esetén, ha már van előzetesen egyeztetett fix téma, azért érdemes előzetesen kicsit rákészülniük a részt vevőknek, nehogy akkor kelljen keresgélniük az épp elfelejtett információt a net sötét zugaiból. 🙂 Amúgy a vlognál tényleg sokkal színvonalasabb, ha rendesen elő van készítve. Ott van pl ez a katicabogaras csaj, akiről múltkor volt szó ts-en, na ő is kezdetben próbálta adhoc jelleggel csinálni a videóit. Nos azok olyanok is lettek, amilyenek. Dadogott, ökögött-makogott, megakadt, elvesztette a fonalat, elkalandozott, stb.

      • Ahogy elnézem, sanszosan nem nagyon lesz ebből semmi. Na nem mint hogy ha ez annyira szíven ütne, van mit csinálnom helyette. Viszont az azért vicces, hogy eddig, főleg az elmúlt 1-2 évben, annyian mondták, még a haverok közül is, hogy “de legyen már podcast, mert az mennyivel jobb lenne!” erre most, mikor meg jönni kéne, mindenki hallgat.

        Mondjuk nem mintha ez meglepne. Megszoktam már, hogy magyarokkal közösen, nem lehet együtt dolgozni, és minden ilyen projekt halva születik, mert amíg beszélni kell róla, addig mindenki nagyon lelkes, de amikor oda kerül a sor, hogy tenni kéne érte, akkor már mindenki leszarja.

      • Igen, ahogy elnézem, a lelkesedés azonnal alább hagyott, hogy konkrétumokra terelődött a szó. 🙂 Pedig érdekes projekt lett volna. Azért remélem még megvalósul.
        Titkos meg jól elkeveredett a HotS világában. 🙂

      • Lemaradtam valamiről? Én egyelőre csak Skype-on tudom tartani a kapcsolatot veled.

      • Leginkább arról, hogy a kezdeti lelkesedés után lényegében senki nem jelentkezett Péternél, hogy akkor csináljuk a podcastet. Mondjuk nekem semmi tapasztalatom a YT terén, így legfeljebb az ötletelésben tudnék részt venni, illetve néhány témában szívesen közreműködöm, ha kellek, de én csak egy ember vagyok. Az egészből úgy tűnik, hogy mindannyian arra várunk, hogy a készbe beleülhessünk, és mintha minden előkészületet Péterre akarnánk hárítani. Így megértem, hogy ezek után úgy van vele, hogy akkor hagyjuk a fenébe az egészet.

      • Nagyjából erről van szó. Amíg beszélni kellett róla, addig mindenki nagyon lelkes volt, de most, mikor csinálni kéne, itt és máshol is, csak ül mindenki, és nem szól egy árva szót sem. Így viszont semmi értelme az egésznek. Vagy most komolyan nekem kellett volna kitalálni az egészet, meg egyenként nyaggatni a népet, hogy “Na gyertek már velem podcastelni légyszi!”? Csak mert ha igen, akkor inkább tényleg hagyjuk.

        Én úgy gondoltam, azért szeretne a nép podcastet, mert vannak ötletei is, témák, amikről szeretne hallani, esetleg beszélni róla. Ehhez képest azt látom, hogy 1-2 ember kivételével, a többség tényleg arra várt, hogy majd beleülhet a készbe. Nekem viszont így nem pálya a dolog.

        Akkor inkább fordítom a figyelmem olyan projektek felé, amik komolyan vannak véve.

      • Szabó Zoltán Says:

        Jó, hát én csak egy teamspeak elérhetőségre várok, amit gondoltam majd közölsz skype-on, vagy tőlem akár itt is. Addig elèg nehezen tudok segíteni, amíg egyáltalán kommunikálni se tudok veled =P.

      • Így viszont semmi értelme az egésznek. Vagy most komolyan nekem kellett volna kitalálni az egészet, meg egyenként nyaggatni a népet, hogy “Na gyertek már velem podcastelni légyszi!”? Csak mert ha igen, akkor inkább tényleg hagyjuk.”

        Egy podcast általában úgy indul, hogy valaki mindig berúgja a motort, és úgy szerez maga mellé embert. A probléma ott kezdődik, ha folytatódik a dolog, mert akkor kell egy közös felület, amit nézhet mindenki (pl. egy Skype csoport), és ott összerántani azokat, akik tartósan részt vennének benne, átbeszélni az ötleteket, és ami a legfontosabb: időpontot kijelölni, hogy mikor és hol, milyen platformon. Lévén nem csak a saját időddel, technikáddal garázdálkodsz, hanem másokéval is. (2-ben voltam benne, az ABP-ben, ami azért mert tönkre, mert a vezetés ad hoc, erőltetett volt. A Banzai FM meg 2 adás azért szűnt meg, mert 1 nem ért rá, 1-nek elszállt a technikája, nálam meg a technika nem alkalmas a felvételre, plusz beugrósunk meg lett volna. Csak addig húzódott el ez az állapot, hogy el is halt a dolog. Szóval mondjuk úgy, van rálátásom miként indul és működik ez.)

        Szóval igen, az elején úgy kell embereket fogdosni és nyaggatni. Ötlet meg igazából mindig van, csak benn kell lenni a “közszférában” rálátni a különféle csoportokra. Mert most teszem azt, beszélhetnénk a hazai animés szubkultúra kialakulásáról, fejlődéséről, állomásairól mondjuk 3-4 taggal, ez egymagában képes lenne kitenni egy combosabb adást. De ha megfogadsz egy tanácsot, és mégis úgy döntesz, hogy “egye fene egy próba-cseresznyét megér”, akkor érdemes nagyobb időközöket hagyni, mondjuk havi szinten. De akkor is valakinek kell a mozgatórugónak lennie, ez pedig rendszerint a házigazda, ahogy pl. a Filmbarátoknál Freddy, a Game DeathMatch Podcast esetében pedig Shirin.

        “Én úgy gondoltam, azért szeretne a nép podcastet, mert vannak ötletei is, témák, amikről szeretne hallani, esetleg beszélni róla. Ehhez képest azt látom, hogy 1-2 ember kivételével, a többség tényleg arra várt, hogy majd beleülhet a készbe. Nekem viszont így nem pálya a dolog.”

        Személy szerint szeretnék, és valamennyire ötletem is van (ld. fentebb, de elég ha azt mondom, hogy egyes nevesebb “túlrajongott megmondó emberek” badarságainak helyreigazítása. Hadd ne mondjak neveket, mindenki tud ilyet, és jó eséllyel egyre gondolunk. 😀

      • Ejj, a végén még csak lesz belőle valami. =D

        Na akkor megragadom a gyeplőt, és szerdán este várok mindenkit, a TS tauri szerveren lesz a szoba, ott tartanánk először egy kis kötetlen beszélgetést, megbeszélnénk, mik legyenek a témák, stb. Én este 6 órára gondoltam, akkor már elvileg mindenki otthon van, de ha valakinek mégse jó ez az időpont, az most szóljon.

        Csatlakozni Coonetions -> Connect, majd Server Addressnél: ts.tauri.hu. A szoba neve Duma Matyi lesz, a jelszót elküldöm e-mailben annak, aki jönne. Vagyis akkor eddig Foma, Zoli, és Ricz.

      • Nem tudok előre jósolni a szerda estére vonatkozóan, de kb 90%-osan biztos, hogy ott leszek. 🙂

      • Szabó Zoltán Says:

        Nekem tuti nem jó, a héten délutános vagyok, azaz este 11-kor esek haza. Egy hétvégi, mondjuk szombati időpont nem lenne előnyösebb mindenkinek? Addig az ötleteinket/gondolatainkat is össze tudjuk szedni, hogy a brainstorming ne fél óra őőőőzéssel induljon.

      • Én is inkább a szombatra szavazok, mert noha átlag ilyentájt érek haza, azért előferdül vonatkimaradás és más probléma. (A múlt héten konkrétan zárlatos volt az egyik motorszerelvény, így egy másik járatot kellett bevárni Kelenföldön.)

      • Jó szobanévnek hangzik ez a Duma Matyi. 🙂
        Amúgy van már terv arra vonatkozóan, mi legyen a podcast neve?

      • “Titkos meg jól elkeveredett a HotS világában. 🙂”

        Ha még csak az lenne, de inkább úgy mondanám, hogy “a WoW világa mellett most még erre is ráfüggtem”, szal most már két “narkót” tolok egyszerre (XDDD), plusz Aoin a január a fórumos kihívásos játék hónapja is, aminek Ricz a megmondhatója, hogy milyen becsülettel tolom minden nap. 😀 (Meg ő is. :D) Szal ezek, plusz a maradék IRL dolgok mellett egyrészt nem igazán volt időm mostanában még erre is járni, a másik viszont az, hogy lehet most emiatt utálni fogtok, de én ehhez a podcasthez annyira nem ragaszkodom. ^^” Persze csináljátok, de bevallom, nem nagyon van kedvem külön mindig erre készülni, meg órákat ezzel tölteni, mert az már kissé olyan lenne, mint egy kötelező “másodállás”, vagy ilyesmi. Aoin is akkor kapok hülyét, amikor elkezdi valaki kötelezően rám erőszakolni, hogy “nézzél animét!”, aztán ha meg megnéztem valamelyiket, akkor “HOL VAN RÓLA A KILOMÉTER HOSSZÚ POSTOD???” Utálom az ilyet, az anime is egy hobbi, szal azt nézem, meg akkor írok róla, amikor kedvem van. Sanszosan úgyis megteszem, ellenben ha így erőszakolják rám, akkor tutira még pluszba megmakacsolom magam.

        Na, a podcast is valami hasonló. Valóban sokszor mondogatták itt már többen is, hogy kéne (én mondjuk nem XD), úgyhogy én nem vagyok semmi jónak az elrontója, szerintem is csináljátok, ha igény van rá, viszont én nem hinném, hogy gyakori vendég leszek, mert én elvoltam így a blogra írogatással eddig is, pont azért, mert azt nem kellett összeszervezni, meg ilyenek, kvázi kötetlenül ha volt kedvem, írtam ide valamit, ha meg nem, akkor hetekre “eltűnhettem”. (Foma picit mintha kezdene is mostanság “rám utazni” olyan enyhébb szinten, mint Surci anno Aoin, csak úgy mondom… 😛 XD) A podcast/vlog meg azért ennél komolyabb, lásd amiket Ricz összeírt róla, vagy Zoli vagy Foma amit említett, hogy arra még pluszba rá is illik készülni a témában, stb. Persze nem azt állítom, hogy sosem leszek egyik adásban sem, mert simán lehet olyan, hogy “na, a héten pont van kedvem dumálni és még rá is érek”, esetleg valami nagyon kedvenc témámról lesz szó és úgy érzem, hogy muszáj hozzászólnom, de azért az állandó szereplést egyenlőre inkább kihagynám, bocsi. ^^”

        Ezt gondoltam így a szerdai/szombati kezdés előtt még gyorsan leírom, mert így korrektebb, mintha végig “lapítok”, aztán Foma már Battle.neten írogat nekem majd játék közben, hogy nyilatkozzak már, vagy ilyesmi… XDDD (Apropó, arra is legtöbbször azért nem reagálok már újabban, mert ha nálam játék van, akkor JÁTÉK van, HotS közben eleve visszaírni sincs idő, mert szétrúgják a seggem, amíg gépelek, de egyébként is vagyok annyira függő, hogy ha épp tolom valamelyiket, akkor nincs időm/kedvem magánéleti dolgokról, meg hasonlókról beszélni, arra itt a blog, meg egyéb felületek. ^^” XD)

        Na, most már, hogy mindenki jól megutált ezután, főleg Foma, még pár dologra reagálnék. 😄

        1. Péter, a munkáddal kapcsolatban sajnálom, hogy így jártál, de ahogy a szövegedből kitűnik, ez a kirúgás már inkább áldás volt, mint átok. 😄

        2. “Azért jó látni, hogy László Andrásnak, ennek az önjelölt “Hamvas-tanítványnak”, ennek a kóklernek így leromlott a tekintélye. Persze, erről gondoskodott ő maga is, meg a hívei is. 😛 😀”

        Mondjuk félek, hogy attól, hogy mi itt öten-hatan röhögünk rajta, meg Bandizzuk, még az országos ázsiója nem igazán csökkent. ^^” 😄

        3. “Kedvencem volt, mikor a holdra szállás konteójával jöttek elő. Mondván, hogy a Bandi szerint a Földet nem lehet elhagyni, az ember nem tud kilépni az űrbe, mert a Föld az csak egy tudatállapot. Sőt, bolygók se léteznek, és a Hold csak egy projekció.”

        LOOOOL, ne már, ez komoly? XDDD Hol hallottad? 😄 Nekem ez új, de egyébként simán kinézem belőlük, nem véletlen, hogy szeretem őket a szcientológiához hasonlítani, náluk volt még olyan, hogy L.Ron az ilyen “apróságoktól”, mint fizikai törvények, eddig felfedezett bolygók tulajdonságai, stb. nem zavartatva magát mindenféle baromságot mesélt, pl., hogy ő képes kilépni a testéből és a Merkúrra teleportálni a lelkét (!!!), ahol ily módon látta, hogy GYORSVASÚT MŰKÖDIK (!!!!! XDDDDDD). 😀

        Na basszus, a lényeg meg kimaradt (látszik, hogy ezt a postot is most sietve gépeltem): ahogy mondtam, a podcast alapból jó ötlet (még ha én nem is leszek benne rendszeresen XD), de remélem, azért ezt úgy gondoltad, hogy a blog MELLETT nem pedig HELYETT. 🙂 Ezt azért mondom, mert egyrészt nekem a blog pl. speciel fontosabb a kettő közül, másrészt meg amikor még január elején felvetetted ezt, Fomával is beszéltünk picit erről chaten és neki is mondtam, hogy azért remélem, hogy nem “feláldozni” készülsz a blogot a vlog oltárán, mert az szerintem pl. elég hülye döntés lenne. Abba persze igazad van, hogy a fórumhoz hasonlóan a blog is egyfajta “kihalóban lévő műfaj”, na de ettől még hiszem, hogy rá kellene segíteni a kinyírására, pusztán azért, mert “ma már nem ez a trendi”. Ha már fórum, lásd az Aoit, ami kb. teljesen felpezsdült, mióta a “szarok az egészbe, néha kitörlök pár postot, de azok közül is csak azt, ami engem zavar” Pati kezéből kivettük Surcival az irányítást. 😀 Sőt, most már egyfajta “AnimeAddictsról elmenekülő emberek gyűjtőhelye” lett, amire még valahol büszke is vagyok, mert úgy élem meg, hogy az igénytelen, szar, 4chanon nevelkedett gyogyós tinik közül az értelmes emberek átjönnek hozzánk. 😀 😄 Szóval a blogot szerintem semmiképp ne hagyd abba, legalábbis a vlog ne vegye el tőle az időt. 🙂 Persze ha még ezen felül marad kedvetek/energiátok videóbeszélgetés formájában is megvitatni bizonyos témákat, akkor hajrá! 🙂

      • Foma, Zoltán, Ricz: Oké, akkor legyen szombat este 6 óra.

        Titkos: Természetesen a blog marad a helyén, nem zárom be, illetve a bejegyzés írás se fog abbamaradni. Ez a podcastelés, vlogolás, egy külön valami lesz.

        Előbbi nekem leginkább arról szólna, hogy beszéljek, beszéljünk kicsit az olvasókkal, egymással. Utóbbi meg nem tagadom, nagyrészt arról szólna, hogy amiket már leírtam itt, azokat a gondolataimat összefoglalva, finomítva, egy vlogban is szeretném megosztani. Már csak azért is, mert a kimondott szó, mindig erősebb, maradandóbb, mint a leírt szöveg. Plusz a YT-n eleve több emberhez eljuthatna.

        Szóval ha elkezdem ezt a vlogolást, az nálam ilyen “őszintén” széria lesz inkább, ahol mindenféle polkorrektségtől mentesen igyekszem majd beszélni, pl. az anime szubkultúráról, gamerekről, bronykról, meg ami még eszembe jut. Persze nem csak ilyen videók lennének, idővel biztos csinálnék majd más jellegűeket is, pl. visszatekintő videókat, újrázásokat, konkrét kritikákat, stb. De elsőre ezzel nyitnék, és ez lenne a fő profil.

        A podcastel kapcsolatban igen, értem az álláspontod, de én ezt is rugalmasabban szeretném kezelni. Ergo csak akkor lesz, ha van rá igény, kedv, jelentkező, téma, stb. Olyan nem lesz, hogy kötelező jelleggel jönnie kell X-Y-nak hetente podcastelni, ha akar, ha nem, mert “el van várva”. Ilyen kötöttségeket én se szeretnék. Zaklatni, erőltetni meg aztán pláne nem.

        Pl. Battleneten én ezért nem írok se rád, se Benyora, csak úgy, pláne ha látom, hogy épp mással játszik, vagy meccsben van, mert nem akarom zavarni.

        A Bandis konteó igen, megtörtént, még egyik haverom linkelte anno faceről. Kár, hogy nem mentettem le, mert nagyon ütős kis szösszenet volt. =D

      • Ha már így összejött az eszmecsere kezdeményezése, akkor megragadom az alkalmat: Titkos, semmi problémám veled. Tudom, hogy van egy jellemhibám, miszerint hajlamos vagyok a kelleténél jobban lelkesedni, néha kifejezetten elhamarkodottan. Ami a chat-et illeti, úgy voltam vele, hogy illendő lenne beköszönnöm, ha már fenn vagy, meg elég sok eszmecserét folytattunk már itt a blogon. De ha zavar, akkor nem erőltetem.

        Ami a kényszer érzetet illeti, szerintem egy kicsit túlreagálod. Senki nem várja el kötelezően a podcast-ben való részvételt, ráadásul vsz inkább havi szinten működő dolog lenne ez, mint hogy heti rendszerességgel kellene részt venni benne. Ráadásul ez inkább egy hobbi-projekt, mint második munka. 🙂

        Ettől függetlenül azt nem nagyon látom be, hogy miért érzed terhesnek, ha akadnak emberek, akik kíváncsiakká válnak a véleményedre. Ha felvállaltad a konfliktus lehetőségét a gondolataidért, akkor óhatatlanul nem csak ellentábor, de követők is megjelennek. Lesznek, akik kíváncsiak lesznek a véleményedre. Persze, valóban terhessé válhat, ha már szinte követelőznek az emberek, hogy nyilatkozz.

        Azért majd jó volna valamikor újra overwatch-ozni, főleg, hogy most indult a kínai újév event. Persze Blizzardnak sikerült jó bugos indítást összehozni. Tegnap este indult, és azonnal tele lett a facebook panaszokkal, hogy nem engedi be a szerver csatába a népet, kidobja, stb. Nekem se sikerült egyetlen csatát se mennem, mert már a queve-ből kidobott 3 másodperc után. 🙂

        Most így hirtelen ezek jutottak eszembe. Nem megy olyan veretesen a fogalmazás, mint neked. 🙂

      • Ha már László Bandiék, íme egy rövid összefoglaló a lapos-föld hívőkről:
        http://www.delmagyar.hu/szorakozas/a_fold_lapos_tobben_hiszik_ezt_mint_gondolna/2505087/

      • Nah beüzemeltem a Teamspeaket, majd kéne a kód is =P.

      • Taurihoz nem kell kód. A szobához kell majd, de azt a megbeszélt időpontban hozom létre. Kódot viszont most elküldöm akkor a résztvevőknek. =)

      • “Titkos: Természetesen a blog marad a helyén, nem zárom be, illetve a bejegyzés írás se fog abbamaradni. Ez a podcastelés, vlogolás, egy külön valami lesz.[…]”

        Na, így már nekem is teljesen okés az egész. 🙂

        “Ha már így összejött az eszmecsere kezdeményezése, akkor megragadom az alkalmat: Titkos, semmi problémám veled. Tudom, hogy van egy jellemhibám, miszerint hajlamos vagyok a kelleténél jobban lelkesedni, néha kifejezetten elhamarkodottan. Ami a chat-et illeti, úgy voltam vele, hogy illendő lenne beköszönnöm, ha már fenn vagy, meg elég sok eszmecserét folytattunk már itt a blogon. De ha zavar, akkor nem erőltetem.”

        Semmi gond amúgy, nem is az zavar, ha mondjuk rámköszönsz, csak többször volt olyan, hogy utána rögtön kérdezted is, hogy “mizu”, elkezdtünk dumálni, aztán végül azt vettem észre, hogy már animációs filmeket elemzünk és másfél órát átbeszéltünk, ami a játékidőből ment el. ^^” Szal ha dumálok, nem tudok játszani, ha meg játszok, nem tudok dumálni, ennyi a probléma. 😀 És ha már benne vagyok a játékban, értelemszerűen az utóbbira hajtanék, előbbit el tudjuk intézni itt is, meg egyéb felületeken. 🙂

        “Ami a kényszer érzetet illeti, szerintem egy kicsit túlreagálod. Senki nem várja el kötelezően a podcast-ben való részvételt, ráadásul vsz inkább havi szinten működő dolog lenne ez, mint hogy heti rendszerességgel kellene részt venni benne. Ráadásul ez inkább egy hobbi-projekt, mint második munka. 🙂”

        Az lehet amúgy, csak mondom, Aoin már többször volt olyan, hogy amíg így túlreagálva ki nem jelentettem, hogy “bocsi, de én ezt nem vállalom, legalábbis jelenleg nem”, addig folyamatosan traktáltak a dologgal. Először kezdődött a dolog azzal a “tukmáljuk az animét Titkosra” témával, vagyis páran kitalálták, hogy mivel egy ideje nem néztem, ők kiadják “kötelező házinak”, ezt vagy azt a sorozatot, cserébe én is mondhatok nekik egy ugyanilyet. Na, ez kb. bejött a Madokánál, majd a második előtt kiszálltam, mert az anime is kb. onnantól érződött hobbi helyett munkának, hogy így rámerőszakoltak. A másik meg, amikor ez, vagy az az ember szinte követeli, hogy írjak valamiről, amint megjelent a MAL listámon a sorozat, vagy “elszólom” magam, hogy épp azt láttam utoljára. (Lásd pl. ennek a postnak a középső bekezdését, ahol scineram szintén eléggé “kéri az adagját”. Na most oké, hogy lehet ő is viccelt némileg, meg nem azt mondom, hogy rá sem lehet nálam kérdezni, hogy ha már megnéztem, akkor erről vagy arról mikor írok majd, de ez ne legyen már kívánságműsor. Speciel a KonoSubánál két fontosabb animéről is akartam írni, azok is még várnak magukra.) Szóval igazából ez a túlreagálás lehet, hogy ezért is van, gondoltam gyorsan szögezzük le inkább, hogy a podcast részemről nem ilyen lesz, mielőtt itt is kitalálja valaki, hogy “oké, akkor Titkos, mostantól erről fog szólni minden héten a szombat délutánod!” 😀

        “Ettől függetlenül azt nem nagyon látom be, hogy miért érzed terhesnek, ha akadnak emberek, akik kíváncsiakká válnak a véleményedre. Ha felvállaltad a konfliktus lehetőségét a gondolataidért, akkor óhatatlanul nem csak ellentábor, de követők is megjelennek. Lesznek, akik kíváncsiak lesznek a véleményedre. Persze, valóban terhessé válhat, ha már szinte követelőznek az emberek, hogy nyilatkozz.”

        Leginkább az utóbbi. Szóval persze, alapjáraton jólesik ez az embernek, még terhesnek sem mondanám, plusz ha itt, vagy Aoin kell nyilatkoznom, akkor nyilván még kellemesebb, mert olyanokkal beszélünk át dolgokat, akikkel már azért ismerjük is egymást, így még jobban lehet poénkodni közben, meg hasonlók. Csak amikor már “megrendelésre” kérik az embert, hogy nyilatkozzon, az nekem valahol túlzás. Amúgy pl. nekem saját YT csatornám, vagy blogom valszeg azért sem lesz soha, mert amíg az elején induláskor nem népszerű és az ember úgy érzi, hogy kb. a semmiért csinálja, addig ha később felfut, akkor meg előbb-utóbb megjelennek a követelező fanok, akiknek sír a szája, ha mondjuk egy napot késik a videó.

        “Azért majd jó volna valamikor újra overwatch-ozni, főleg, hogy most indult a kínai újév event.”

        Majd lehet lesz az is, csak ahogy mondtad, mostanában eléggé a HotS szippantott be. 😄 (Ami vicces, mert amikor az elején kipróbáltam mindkét játékot, pont ez tűnt hamarabb megunhatónak. XD) Az OW persze nem rossz, de valami “függőségi okokat” igazán belerakhatott volna Blizz, ha már a WoW/HotS párosban ilyen jól csinálták. 😄 Jó, tudom, ott vannak az ilyenek, mint skinek, hangok, stb., de igazából a HotS-ra is onnantól kezdtem ráfüggni, amikor rájöttem, hogy minden karinak külön szintjei vannak és magasabb szinteken aranyat, avatarokat, ilyesmit kapsz, ha “felfejleszted” őket, sőt, pl. a master skinhez 10-es szintűnek kell lenned, plusz még összefarmolni 10.000 aranyat. De pont az ilyenekkel érik el, hogy az ember hónapokig hardcore módon nyomja a játékaikat. OW-ben ellentétben van az account XP csík, meg ha pont duplikációs cuccokat kapsz a loot boxban, akkor kapsz zsét és abból majd egyszer vehetsz valamit, de ez a fent említett másik két játékhoz képest eléggé kevés. (Ja igen, HotS-ban eleve már csak azért is farmolod az aranyat, mert kezdetben alig van elérhető hős, aztán neked kell őket megvenned. Szóval ha semmilyen kozmetikai cuccot nem kérsz, akkor is elleszel vele egy darabig, pusztán azért, mert mondjuk neked pont egy 10.000 aranyba kerülő hős a kedvenced és azt feltétlenül unlockolni akarod. XD)

        Illetve nem csesztetésből, inkább csak kíváncsiságból kérdezem, hogy ti Péterrel mindig kizárólag “Player vs AI” módban játszotok? Mert B.neten azért nem egyszer láttalak titeket esténként, de heteken át mindig csak ezt az egy módot láttam. 😀 Persze ha nektek jó, akkor semmi gond, csak igazából mind ennél, mind a HotS-nál elég hamar quickplayre váltottam, a következő okok miatt:

        -Több XP. Egy ember elleni elvesztett meccsért is kb. annyi XP-t kapsz, mint egy gép elleni megnyertért.

        -A játékélmény legalább a duplájára nő, ha “ember vs ember” a meccs. Igazából így belegondolva lehet, hogy a HotS-ot is azért untam az elején, mert csak AI ellen mertem menni, de aztán elég hamar quickplayre váltottam. Az AI eleve kiszámítható, plusz nem tudom, hogy OW-ben hogy van, de pl. HotS-ban AI ellen én egyszer nem emlékszem, hogy vesztettünk volna meccset (pedig direkt a legnehezebbre állítottam be), úgy meg azért minden játék unalmas lesz, ha kvázi “előre le van zsírozva”, hogy a ti csapatotok nyer. 😀 Persze amikor zsinórban 4-5-ször ver el minket az ellen, mert béna csapatot kapok (volt már ilyen nap… ^^”), akkor kevésbé vicces, de még vesztett meccsekben is izgalmasabb az egész, vagy az ember legalább a “szadizmusát” kiélheti közben, mert azért lelkesítőbb a tudat, hogy akit épp három másodpercre stunolsz, majd szétkapsz, amögött a kari mögött egy élő ember kurvaanyázik éppen. 😀 XDDDD

        Illetve még mondhatnék ilyeneket, hogy OW-ben egyenlőre olyan béna vagyok, hogy mire észreveszem, hogy honnan lőnek rám, már kb. szét is lettem kapva (hacsak nem szemből jön az ellen, bár néha még akkor is… XD), de ez ugye nem a játék hibája, meg lehet, hogy ha többet játszanék vele, ebbe is belejönnék, elsőre a HotS-nak is kellett vagy minimum két hét “tanulóidő”. 😄

        Na, persze nyilván majd eljön az idő, amikor meg az OW-re függök rá, az összes hőst végigpróbálhatom, meg ilyesmi, de egyenlőre még nem érzem így magam. 🙂

      • “…hogy “mizu”, elkezdtünk dumálni, aztán végül azt vettem észre, hogy már animációs filmeket elemzünk és másfél órát átbeszéltünk, ami a játékidőből ment el.”
        Na igen, elragadott párszor a gépszíj. 🙂 Bocsi.

        “Csak amikor már “megrendelésre” kérik az embert, hogy nyilatkozzon, az nekem valahol túlzás.”
        Mondjuk ezt megértem. Ez mondjuk elég gyakori jelenség olyankor, ha már van az ember véleménye körül kialakulóban egy érdeklődő kör. 🙂 Még jó, hogy engem nem követnek ennyire.

        “Az OW persze nem rossz, de valami “függőségi okokat” igazán belerakhatott volna Blizz”
        Ezt már én is megfogalmaztam, még a nyílt béta alatt, hogy azért elég könnyen rá lehet unni az OW-ra a jelenlegi formájában. Ugyan jönnek az újabb tartalmak, de valami plusz még kellene neki, mert így kissé feltűnő a repetitív jellege. Fő probléma, hogy az unlockolható tartalmak jelentős része nem rendelkezik kellő motivációs erővel ahhoz, hogy az ember örüljön neki, ha azt dobja a lootbox. A voice line még hagyján, de a legtöbb spré nem igazán mozgatja meg az embert, főleg, hogy vagy festegetünk, vagy harcolunk. A victory pózok, play of the game cinematicok meg végképp nem motiválnak. Így marad lényegében a skin. Abból meg kevés van. Kellene bele több motiváló tényező, de mivel a karaktereket nem lehet fejleszteni, így kérdéses, hogy mit találhatna ki a Blizz. Mondjuk fegyver skinek még külön jól jöhetnének.

        “Illetve nem csesztetésből, inkább csak kíváncsiságból kérdezem, hogy ti Péterrel mindig kizárólag “Player vs AI” módban játszotok? Mert B.neten azért nem egyszer láttalak titeket esténként, de heteken át mindig csak ezt az egy módot láttam. ”
        Igazából én mennék pvp-t is, csak a WoT-ban annyi retardálttal találkoztunk Péterrel, hogy mostanra már eléggé bizalmatlanok vagyunk a pvp iránt. És most eléggé finoman fogalmaztam. Amúgy kétségtelen, hogy több xp járna. Ami az AI-t illeti, én azt vettem észre, hogy ha a Blizz nem is hirdeti, de fejleszti azt, mivel az elmúlt hónapban egyre gyakrabban tapasztaltuk azt, hogy az AI képes taktikát változtatni. Na nem egy stratéga, de elég gyakran követ el olyan bravúrokat, amelyeket pvp-ben is látni. Kétségtelen, hogy ez inkább garantált sikerélményről szól, bár így is buktunk már pár csatát, ami főként a csapattársak összességének volt köszönhető, mintsem az AI fenomenális alakításának. Amikor AI ellen payload tolásra a csapattársak bevisznek 5 widowmakert, Péter meg egyedül marad tolni a kocsit Mercyvel, majd sír a nép, hogy miért nem kapnak healt, akkor valahol felmerül a kérdés, hogy élő ellenfelekkel szemben ilyen játékosok mellett meddig bírnánk idegekkel? Tegnap például elkövettünk olyat, amit korábban sose, csata közben kiléptünk, mert a csapat másik négy tagja konkrétan elment bejárni a pályát, ahelyett, hogy harcoltak volna.
        Összegezve kicsit ezt a katyvasz bekezdést, leginkább azon múlik, hogy pvp-re menjünk, hogy épp mennyire cseszte fel előzőleg a WoT az agyunkat. Amúgy részemről nincs akadálya a pvp-nek. Azért mondjuk hárman már tudnánk is hatni a csata eredményére. Feltéve, ha nem épp a FNatic jön szembe. 🙂

        “Na, persze nyilván majd eljön az idő, amikor meg az OW-re függök rá”
        Remélem hamar eljön annak az ideje. 🙂 Mondjuk alkalomadtán a wot-ot is kipróbálhatnád. 😛

      • “A másik meg, amikor ez, vagy az az ember szinte követeli, hogy írjak valamiről, amint megjelent a MAL listámon a sorozat, vagy “elszólom” magam, hogy épp azt láttam utoljára. (Lásd pl. ennek a postnak a középső bekezdését, ahol scineram szintén eléggé “kéri az adagját”. Na most oké, hogy lehet ő is viccelt némileg, meg nem azt mondom, hogy rá sem lehet nálam kérdezni, hogy ha már megnéztem, akkor erről vagy arról mikor írok majd, de ez ne legyen már kívánságműsor.”

        Mondd azt, hogy le akarod dobni a szövegbombát, csak még idő kifejleszteni és gyártósorra küldeni. =P

      • “Ezt már én is megfogalmaztam, még a nyílt béta alatt, hogy azért elég könnyen rá lehet unni az OW-ra a jelenlegi formájában.[…]”

        Pl. azt furcsállom, hogy a HotS-ból egy az egyben nem vettek át olyan dolgokat, amik itt is működnének, pont a két játék hasonló, PvP felülete miatt. HotS-ban pl. vannak “daily questek”, ami azt jelenti, hogy minden nap van egy aktuális quest valamilyen játékmódra, pl. “játssz két meccset egy support karakterrel”, vagy “játssz három AI elleni meccset”, esetleg csak simán “játssz le nyolc meccset”. Ezekért kapsz aranyat, ha megcsinálod őket, az aranyat meg hősök vásárlására költheted. Na most mivel OW-ben már egyébként is benne van, hogy az ilyenek, mint a victory pose, skinek, stb. szintén aranyért megvehetőek (csak ott “credit” vagy milyen néven fut a pénznem XD), ezért már csak ezeket a questeket kéne belerakni és máris lenne valami plusz motiválóerő. Persze lehet, hogy Blizz direkt csinálja ezt és egyelőre “kivár”, amíg már tényleg sokan monotonnak fogják találni a játékot és akkor dobál majd be ilyen újításokat. Pl. a HotS már másfél éves és ha jól tudom, ezek a questek ott is később jöttek be, vagy pl. tavaly október körül ugrott be Blizznek, hogy “lehetnének ilyen “Hero Brawl” mapek, ahol kicsit más az objective, mint amit általában a többi mapen megszoktak a játékosok” és ha ebből hármat lejátszasz, akkor kapsz 1000 aranyat, plusz egy saját, az adott meccshez kötődő avatart. Mondjuk a HotS-ra egyébként is azt mondták, hogy állítólag megjelenésekor elég szar volt, vagy ha nem is volt szar, de ahhoz képest köröket javult mostanra, szóval én pont jókor kapcsolódtam be, úgy néz ki. 😀

        “Összegezve kicsit ezt a katyvasz bekezdést, leginkább azon múlik, hogy pvp-re menjünk, hogy épp mennyire cseszte fel előzőleg a WoT az agyunkat. Amúgy részemről nincs akadálya a pvp-nek. Azért mondjuk hárman már tudnánk is hatni a csata eredményére. Feltéve, ha nem épp a FNatic jön szembe. 🙂”

        😀 Amúgy ja, meg ez emberfüggő, hogy ki mennyire tolerálja a barmokat, illetve szar játékos és szar játékos között is vannak különbségek. Pl. amikor a csapatban van valami ragelő hülye, azokon én pont, hogy röhögni szoktam. 😄 Pláne, hogy minél kreatívabban csinálják, annál viccesebbek. 😄 Szóval ilyen “lol, n00b team!” dumákat nyomató fazont általában minimum napi egy meccsen biztos kikapok, de én az olyanokat bírom, amikor érteni sem lehet, hogy mi a fenéről beszél az ürge. 😄 Pl. ma az egyik meccs közepén végig Caps Lock-al beírta az egyik csapattárs, hogy “WTF??? I CAN’T SEE SHIT!” XDDDDDDDDDD Azóta sem tudom, itt pontosan mire gondolt, hogy mit nem lát. 😀 Aztán ugye decemberben a karácsonyi szünet miatt sok hülye tini is felszabadult a játékra, volt egy magyar, amelyik frankón elkezdett 5 perc játék után valami ilyen szöveget nyomatni, hogy “Fucking jewish-gypsy game, they ask money for this???” XDDDDDDDD Mondjuk ez egy full ingyenes játék, szóval nem tudom, mire gondolt, talán a Starter Pack-re? 😀 XDDD Úgyhogy változó, persze a nagyon hülyéktől néha én is besokallok, pl. volt ma egy fazon, aki azt csinálta, hogy csak akkor mert harcba bocsátkozni az ellennel, ha ő volt fölényben, de igazságos 1v1-nél már menekült, illetve kb. félpercenként visszateleportált a bázisra, ahonnan aztán szintén vagy 15-30 másodpercig tartott neki, mire eljutott a csata helyszínére. De én összeségében ezeket tudom tolerálni (cserébe a plusz XP-ért 😀 ), pedig volt már minden: n00bozó fazon, ragelő ürge, sőt, olyan is, amelyik képes volt a meccs után még whisperben rámírni, hogy “uninstall the game, you n00b!”, mire én visszaírtam neki, hogy “ne zavarjon, hogy amikor az MVP-t mutatta a játék a meccs végén, a mi csapatunkból egyedül én voltam rajta…” (Ez olyasmi, mint OW-ben a “Play of the game”, illetve amikor utána kiválasztja a legjobb öt karit, akiket fel lehet pontozni.) Apropó felpontozás: az a meccsek végén elismerésen kívül jelent bármit is? Mintha Péterrel valami olyasmit mondtatok volna, hogy több XP-t kap, akit többen is felpontoznak, viszont máshol meg azt hallottam, hogy szimplán csak ilyen “e-pénisz mérő”, vagyis hízhat a májad, hogy “fú, négyen is úgy gondolják, hogy én voltam a legjobb!”, de amúgy semmi tényleges extrát nem ad.

        “Mondjuk alkalomadtán a wot-ot is kipróbálhatnád. 😛”

        Na, bocsi, de az pl. pont egy olyan játék, amit nagy valószínűséggel soha nem fogok, egyszerűen azért, mert konkrétan semmi nem vonz benne. 🙂

        “Mondd azt, hogy le akarod dobni a szövegbombát, csak még idő kifejleszteni és gyártósorra küldeni. =P”

        LOL, kb… XDDD De amúgy igen, ez is beugrott, hogy egyfelől kérik az új postot, méghozzá általában minél hamarabb, ugyanakkor viszont ezt nem írják hozzá, de a jól ismert “Titkosos stílust/minőséget” is elvárják ám, tehát pl. biztos néznének, ha kérésüket egyből teljesíteném, de valami három mondatos “semmivel” szúrnám ki a szemüket. 😀 Akkor meg amiatt menne a méltatlankodás. 😄 Úgyhogy igen, ez is egy újabb ok, amiért nem bírom, ha siettetnek, mert “jó munkához idő kell” ugye, meg a Blizzard is mindig azt mondja, ha megkérdezik, hogy ezzel vagy azzal mikor lesznek kész, hogy “SOON!” XDDDDDDD

      • Hidd el, van az a szint, aminél az embernek elmegy a kedve az egész mmo-világtól. WoT-ban meg valahogy különösen gyakran futni össze azokkal a hétvégi játékosokkal, akiket te is említettél a HoTS kapcsán. Amúgy a HoTS sikertörténetéhez annyit hozzátennék, hogy a LoL farvizén indította a Blizz, így nem csoda, hogy döcögősen indult. Ez kb. fordítottan ugyanaz a szitu, mint bármelyik MMORPG sorsa a WoW ellenében. Csak ezúttal a Blizz megtett mindent annak érdekében, hogy életben tartsa teremtményét.
        Ezt meg külön neked találtam, tekerd 7:25-re, és onnan nézd: https://www.youtube.com/watch?v=twJXH8E_-hw

      • Sokszor azért nem megyek én se PvP-be, mert az arra szánt türelmemet, energiámat, elvitte a WoT. Ezzel persze nem azt mondom, hogy a WoT valami “idegbeteggé” nevelő játék, amire bármikor mész fel, ígyis-úgyis felbasz, mert az azért túlzás. Viszont 5-ből legalább 1 alkalom, az tuti így fog végződni, és a játékból úgy lépsz ki, hogy keményen fel lett kúrva az agyad.

        Már csak azért is, mert a WoT sokkal inkább stratégia. Itt rengeteg olyan dologra kell figyelni, ami egy OW-ban nincs. Plusz itt a meccs kimenetelének, és a teljesítményednek, egy bizonyos tier felett, már komoly tétje van. Tehát egy vereséget itt jóval inkább megérzel.

        Szóval sokszor az OW-ra már úgy megyek fel, függetlenül attól, mennyire adta aznap a WoT, hogy: “Na hozzuk össze azt a napi loot boxot, aztán cső.” Persze tény, hogy PvP-ben ez gyorsabban összejönne, de ahhoz meg csapat is kell.

      • “Ezt meg külön neked találtam, tekerd 7:25-re, és onnan nézd: https://www.youtube.com/watch?v=twJXH8E_-hw

        Á, köszi, látom, a “legenda” újra körünkben… 😀 9:02-nél: “Sokan mondták azt, hogy őrült vagyok egyébként…” Ne hazudj, nem csak mondták, papírod is van róla, ez hivatalos! 😀

      • “Ezzel persze nem azt mondom, hogy a WoT valami “idegbeteggé” nevelő játék, amire bármikor mész fel, ígyis-úgyis felbasz, mert az azért túlzás.”
        Mondjuk, ha az lenne, akkor már rég nem is játszanánk vele. 🙂 Meg nem ajánlanánk senki figyelmébe. Igazából az a fő gond, hogy a WoT-ban sokkal jobban rá van utalva az ember a csapattársak teljesítményére, mint mondjuk az OW-ban. Eleve itt nincs respawn csata közben, szóval ha kiszednek, akkor már csak nézőként vagyunk a csatában. Másrészt rengeteg olyan játékos van, aki annyira hobbi szinten akarja tolni, hogy ezzel inkább árt, mint használ a csapatának, mert ezek az emberek az esetek többségében nemcsak, hogy nincsenek tisztában a szabályokkal, de nem is mutatnak hajlandóságot azok megtanulására. Ezt tetézi, amit Péter leírt, hogy azért itt a csatának van tétje is, mivel egy szint után a vesztes csata már inkább büntet. Míg az OW-ban a vesztes csata legfeljebb kevesebb xp-t és némi bosszankodást eredményez, addig WoT-ban a vesztes csata akár deficites is lehet (kevesebb xp és kredit, viszont a tankra van javítási és lőszer költség, ami akár magasabb is lehet, mint a csata bevétele). Emellett itt fejleszteni kell a járgányokat, ami néha frusztrálóvá tud válni. Ha van egy új tankunk, amire a kezdő modul készlethez nincs még kifejlesztve azok jobb változatai, akkor sokszor iszonyú nehéz az adott tankkal előrébb jutni, mindaddig, amíg ki nem grindeltük a fejlettebb modulokat. Ez főként az ágyú terén érezhető a legjobban.
        Erre még rátesz egy nagy lapáttal a matchmaking és az RNG rendszer. Előbbi ugye a csapatösszeállításért felel, ami akkor kellemetlen, ha a tápláléklánc aljára sorolja az embert, utóbbi meg egy random faktor, ami +/-25%-ban befolyásolja a játékot csata közben (pl. van egy átlag átütése minden lövegnek/lőszernek, ami ugyebár egy alsó és felső érték között áll, ezt persze még befolyásolja a távolság, az RNG meg azt határozza meg, hogy az átlag értékhez képest felfelé, vagy lefelé, illetve milyen mértékben változik ez az átütés becsapódáskor, ami kellemetlen, ha mondjuk rálövünk egy 175mm-es átütésű löveggel egy 175mm vastag páncélra, és az RNG úgy határoz, hogy most épp 160mm átütést ad nekünk).

        “Á, köszi, látom, a “legenda” újra körünkben… 9:02-nél: “Sokan mondták azt, hogy őrült vagyok egyébként…” Ne hazudj, nem csak mondták, papírod is van róla, ez hivatalos!”
        Gondoltam, hogy tetszeni fog neked. 🙂 Amúgy az a poén, hogy az illib cosplayerek megint feltámadtak face-en, erre a gyerek belinkelte nekik ezt a videót, hogy ha már annyira rágódnak rajta, akkor mémesítsék ezt. Persze le se reagálták. Mondjuk az, hogy félcédulás, még hagyján, de hogy ennyire kívánja a figyelmet, az már vicc. Felmerült bennem a gyanú, hogy az illiberális cosplayereket is ő csinálja valójában.

      • Dehogy ő csinálja, azt Lugger meg pár haverja nyomja, de erről már volt is szó. Más téma, hogy a tiszteletbeli Mondo főszerkesztő úrnak is van azért a számláján bőven. Utána se kell ám valami sokat kutakodni, hogy disznóságok derüljenek ki róla. =)

        Szóval lehet a Vasutas kretén, de az ne szóljon semmit, aki 28 éves fejjel, foglalkozásnak “hivatásos loli erőszakolót” adott meg, és PedoNote pólóban ment conra. =)

  5. Így a kazetta digitalizálás mellett elég sok idő jut mostanában mindenféle marhaságok elolvasására a net bugyraiban, így napi szinten botlok valami viccesbe. Ezen konkrétan szétröhögtem magam: http://index.hu/tudomany/til/2017/01/16/a_programozo_aki_isten_parancsara_irt_egy_operacios_rendszert/
    Vannak dolgok, amelyekről érdemes megemlékezni. 🙂

  6. A sci-fi témában és társaiban én is szívesen részt vennék. =) Nekem van is egy YouTube csatornám, melyen foglalkozom SF könyvekkel. Szívesen közreműködnék egy ilyen projektben.

  7. Azt hiszem Zolyék kicsit félreértették a saját közönségüket. Ennyire idióták nem lehetnek, de mégis. Tavaly ilyenkor elkezdtek erőlködni a gameplay videókkal, aztán konstatálták, hogy nem vevők rá a népek. Erre most kitalálták, hogy a hagyományos kritika már elavult, így átállnak a népszerűbb gameplay videókra. Most ezek elfelejtették az év eleji fiaskót, vagy ennyire ostobák? Ráadásul az első adás hatalmas bukta lett, így most nagy sértődött hangnemben jött a facebook poszt, hogy hétfőn újabb vlog a témában. 🙂 Lassan úgy érzem, hogy lehet, érdemes lenne leiratkozni az otherworld-ről.

    • Nekem mindig is megvoltak, a magam fenntartásaim az OW-s gittegylettel szemben. Viszont az amit mostanában Zolyék csinálnak, az kész röhej.

      Az a poén, hogy Shirin után nagyon bizonygatta abban a vlogban (ami mostanra valahogy eltűnt), hogy nem, Archon ám hülyeséget beszélt, az OW-t nem viselték meg ezek a kilépések, virágzik, és egyre csak professzionálisabb lesz. Erre lassan úgy tűnik, mégis bejönni látszik az, amit Archon jósolt, és az OW lassan szét fog hullani. Jelenleg ugyanis pont nem a profizmus, hanem az abszolút fejetlenség látszik rajta. A válság, hogy ők maguk sem tudják, mit akarnak.

      • Na igen. Meg azért az is feltűnő, hogy kvázi Zolynak kell az elmúlt fél évben szinte mindent csinálnia. Mondjuk magának köszönheti, viszont ez a tartalom rovására megy. A filmbemutatók még döcögve mennek, de a játékbemutatók jelenleg katasztrofális szinten vannak. Eleve nem kellene erőltetniük ezt a hardware-részleget. Az a pár ember, aki még ott van az ow csapatban, sem hinném, hogy sokáig fogja húzni, ha nem kerítenek sürgősen még legalább 2-3 új embert a csapatba.

      • “Nekem mindig is megvoltak, a magam fenntartásaim az OW-s gittegylettel szemben. Viszont az amit mostanában Zolyék csinálnak, az kész röhej.”

        “A kritikát is kritikus fenntartással kell kezelni.” – Lényegében ezt szűrtem le egy másik csatorna (TheGameCorner) videóiból, ami játékipari dolgokkal, kérdésekkel foglalkozik elsősorban miközben a háttérben csak egy szimpla gameplay megy valamiből. Az OW esetében eddig ez hatványozottan volt igaznak tekinthető.

        Amit meg Zolyék csinálnak. Na ja, ha Kinson nem vinné a Gorefest részt, akkor én is valahol most rányomtam volna a leiratkozásra. Most egyelőre kivárom azt a bizonyos vlogot, hogy mivel próbálja tisztára mosni a dolgot. Remélem gyárt valami szép okot, ami erős kifejtésre ad majd lehetőséget, hogy mitől nézik hülyének az embert.

      • Szerintem simán lehülyézi a közönséget, meg elküld mindenkit a vérbe, hogy miért nem kajálták be másodszori próbálkozásra sem a gameplay formátumot.

      • “Szerintem simán lehülyézi a közönséget, meg elküld mindenkit a vérbe, hogy miért nem kajálták be másodszori próbálkozásra sem a gameplay formátumot.”

        Majdhogynem. Belengette, hogy juszt is marad, kritikavideó meg csak akkor lesz, ha 100 ezret eléri az egyik összegző, akkor készül csak a következő. Az, hogy minden fontosabból csinálnak kritikavideót még megértem, és elfogadom, de ezt a nettó zsarolást nem nyelem le. Kicsit a fejükre olvastam kommentben FB-n és YT-n is ennek ügyén, utalva Archon régebbi prognózisára, hogy hova fognak jutni.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: