Sci-fi Podcast

Egy “kis” csúszás után, megérkezett hát ez is. =) Hogy hasonló lesz e a jövőben, vagy fogok e még esetleg önálló videókkal próbálkozni, magam se tudom, de ha igény lesz rá, elgondolkodom rajta.

 

113 hozzászólás to “Sci-fi Podcast”

  1. Csak eljutottunk idáig. 🙂

    • Ja, bár nekem valamiért, ha rányomok a playre, nem az elejéről kezdi a lejátszást. =/ Nem tudom ezt mi okozhatja.

      • Ez egy klasszikus YT bug, ami a linkeléssel kapcsolatban lép fel. Én is számos alkalommal tapasztaltam már ilyet. Ha úgy linkeled, hogy a felső sávból copy-paste-eled, és közben ment valamennyit a videó, akkor ez a jelenség a kész linknél előfordulhat. Másik lehetőség, hogy mivel több, mint egy órás videó, és ha be vagy jelentkezve a YT fiókod valamelyikébe, akkor, ha megállítod, ellépsz más oldalra, majd visszatérsz, akkor ugyanott fogja folytatni a lejátszást, ahol abbahagytad. Vsz ez az eleme a YT-nak bezavar a linkelési rendszerbe.

      • Érdekes, én ezt eddig nem tapasztaltam, de valszeg akkor az utóbbi lehetett az ok. Mostanra viszont, szerencsére megszűnt, már nem csinálja.

  2. Tudtam, hogy borzalmas a hangom, de azért ennyire rosszra nem számítottam. 😀

  3. Letöltöttem, mondván hajnalban legyen mit hallgatnom befelé utazáskor.

  4. Igen, a saját hangod visszahallása… Nem vagyok benne biztos, hogy él olyan ember ezen a bolygón, akit nem traumatizált a saját hangja visszahallása :D…

  5. No, annyi meglátásom van, hogy kell egy második felvonás, és kicsit változtatunk a technikai megoldásokon. A Discord egész jól veszi a hangot, és sokkal könnyebb beszintezni. Mert ami bajt érzek, hogy nálam hallatszik a csutkára feltolt mikrofon, Fománál és Zolinál olyan 75%, míg nálad Péter olyan 25-50% között mozog.
    Egy után nem húznám le a rolót rögtön, 2-3 próbálkozás kell, ami eldönti, hogy kiforr a végén, vagy “könnyes” lesz a búcsú.

    • Pár hete kíváncsiságból kipróbáltam a discord-ot. Lehet, hogy jó program, de nekem nem áll kézre, és a beállítási lehetőségek sem jók.

    • Alapból a TS se rossz, annyi, hogy arra kell odafigyelni, hogy mindenkinek ugyanaz legyen beállítva, na meg persze egy normális mikrofon, headset sem árt. =) Viszont mivel egyre több oldal áll át Discordra, felőlem tehetünk egy próbát azzal is. Bár különösebb tapasztalatom, nekem sincs még vele.

      Podcast felőlem mehet, csak akkor a témában, felállásban kéne megállapodni, hogy most akkor legyen egy sci-fi podcast 2, vagy valami más témában, pl. a fantasyban nyilatkozzunk? (Az még ezzel a felállással, jó is lenne.) Csak mert ha folytatjuk, lennének más témák is, pl. anime, MLP, stb., ahhoz viszont más felállás kéne.

      • Részemről annyi biztos, hogy technikai fejlesztésekbe nem tudok fogni, úgyhogy a mikrofon marad az eddigi. Amúgy ezt a sci-fi vonalat talán egy későbbi podcast-nél lehetne újra elővenni, inkább egy másik témával érdemes folytatni. A fantasy talán jól is passzolna ide.

      • Ha már a fantasy-t hoztuk fel a végén, akkor talán tartsuk a szavunkat, és legyen az.

        Foma: Mondjuk nem kell nagy fejlesztés, előtte veszünk fel egy rövid kísérletet, és belőjük a hangszintet. Bár nálad pont nem kell babrálni, az jó volt, néha picit halk, de nem vészes. Zolié szintén, Péterén emelni. Az enyémből vissza kell venni, az tuti.

      • Csak nálam egy 300 forintos acme asztali mikrofon van összesen. Játékra tökéletesen megfelel, de nem tudom, hosszútávon nincs-e negatív hatása hangfelvételek minőségére. Pénzem meg nincs komolyabbra. Főleg, hogy most egy komplett új számítógépre kéne gyűjteni, csak előbb még munkát is kéne találni.

  6. Már így is 4-5 podcastet hallgatok, de erre tuti szánni fogok időt valami grindolós fostenger játszása közben, mert érdekesnek hangzik! 😀
    Mi is most kezdünk bele egybe, szintén Discordon, máshol nem is nagyon lehet, mert a Skype úgy meghalt mint az Italo disco.

    • Az a baj,hogy a teamspeak is kezd kihalni. Eleve a discord ingyenesebben használható, meg állítólag felhasználóbarátabb. Én ez utóbbit nem vettem észre.

      • Én a TS-t konkrétan soha nem használtam, közös játékra mindig ott volt vagy a Skype, vagy OW esetében a beépített Battle.net-es kliens. 😀 A Discordod szeretem, mert egész jól be lehet állítani, sok mindent tud, kevés erőforrást igényel, sötöbö. De tény, hogy elsőre nagyon fura lehet megszokni a kezelőfelületet és a legtöbb beállítás csak nagyon körülményesen érhető el, valami eldugott helyen. De mint felhasználó szeretem, mert tényleg pikapakk beléphetek egy csatornára, onnét ki, etc. Nekem jobban kézre állt, amióta van Discordom, fel se néztem Skype-ra.

    • Tényleg, gamer témában, rád is számítanék ám. =)

      Amúgy ha jól rémlik, beszéltünk mi TS-en párszor, mikor OW-ban közösen szakaszoztunk.

      • Téényleg, bocsánat, akkor használtam először TS-t, de azóta viszont egyszer sem. 😀 Jaja, egyszer nyomtunk egy óra OW-t köbö. az király volt. Engem sajnos/nem sajnos nagyon beszippantott a játék, meg most még Tekken 7 is pörög. Tisztára olyan, mintha gamer lennék, vagy nem is tudom. 😀

      • Én inkább WoTozok, mert ott a modulok, skillezés, küldetések, jutalmak, egyszerűen jobban motiválnak. Az a baj az OW-val, hogy léped ugyan szinteket, jönnek a lootboxok, de néhány epic és legendary skinen kívül, nincs igazán miért hajtani.

  7. Közben kiraktam a linkjét az oldalamra is :D. Lesz amúgy ennek folytatása?
    https://www.facebook.com/Forlornuniverse/?ref=aymt_homepage_panel

  8. Ha már így szó volt a fantasy-ról, Puzsér legutóbbi Gyűrűk Ura fikázását láttátok már YT-on? Fura azért, hogy a Trónok harcára fanboykodik, miközben a teljes fantasy műfajt rühelli, élén a GyU-val.

    • Puszér már több ízben elővette a “GyU szar, Trónok Harca jó” dumáját, és mindig ugyanakkora faszság volt. A GyU egy klasszikus high fantasy. Még a Trónok Harca, nem is igazán nevezhető valódi fantasynak, hanem inkább egy fantasy elemeket is tartalmazó drámának, amiben az ármánykodáson, a ki-kivel van, ki-kit árul el, és miért vonalon van a fő hangsúly. (Na meg Daenerys csöcsein, úgy mellékesen. =D)

      • Ő imádja ezt, hogy újra és újra szarráfikáz valamit, mintha úgy lenne vele, hogy “ha elégszer mondom el, hogy szerintem szar, hátha majd mások is megutálják”. A legújabb GyU-osztása nekem most kimaradt, ellenben tegnap épp a Sznobjektív “A 10 legalávalóbb magyar zenekar” című részét néztem, ahol természetesen az IHM került nála az első helyre, de körülbelül annyi konkrétumot tudott róla mondani, hogy szerinte miért szar, mint amikor Szirmai a Pónikat próbálta ismertetni. (Sőt, utóbbi “legalább” a fandom sötét oldaláról tudott példákat hozni, de Puzsér még onnan sem.) Gyakorlatilag elmondta, hogy szerinte az utóbbi ezer év legnagyobb kulturális környezetszennyezése ez az együttes (de konkrétabban nem ment bele, hogy miért), illetve, hogy szerinte mennyire lejáratják a vidéki embert a számaikkal (lol, miért, mert van 1-2 daluk, ami tényleg azokat parodizálja, meg mellette kismillió másik, ami meg másokat?). Ez főleg azért is volt feltűnően semmilyen, mert az előző 9 együttesről azért mondott konkrétumokat, elemezgette a klipjeiket, dalaikat, az előadókat, stb., míg ez itt nem igazán jött át, de cserébe legalább megtudhattuk, hogy ő nem szimplán a dalaikat/stílusukat utálja, hanem maguktól a zenekar tagjaitól civilben is rosszul van, legalábbis előadta, hogy ha ő a nyolcból akármelyiknek bárhol meglátja a fejét, görcsbe rándul a gyomra, dühöt kezd el érezni, meg ilyenek… Hátööö, oké. 😀

      • ““ha elégszer mondom el, hogy szerintem szar, hátha majd mások is megutálják””

        Inkább, ha elégszer mondom el, akkor igazzá válik szindróma. 🙂

        Amúgy ez a GyU utálata valami hihetetlen. Képes volt egy négy perces videót szentelni annak, hogy mekkora balfaszság, hogy a szereplők elmennek A-ból B-be, hogy teljesítsenek egy küldetést. Mintha nem láttunk volna még ilyen koncepciójú filmet, nem olvastunk volna ilyen könyvet, egyet sem. Mondjuk, megint ott tartunk, hogy ha kicsit is vette volna a fáradtságot, és mondjuk elolvassa a könyvet, meg hozzá a Hobbitot, akkor nem hordana össze ennyi baromságot. Persze, így is kiferdítené a saját igényei szerint a tartalmát. Iszonyatosan bulvár szinten nyomja már.

        A legutóbbi Sznobjektívet én is láttam. Mondjuk a listán jót mosolyogtam, és biztos voltam benne, hogy az IHM előkelő helyen fog végezni nála, mert arról is tudom, hogy utálja. Mondjuk a Padödö-n meglepődtem, főleg, hogy ők igazából a 80-as, 90-es években még így is az igényesebb pop zenét nyomatták. Viszont azt egyszer tényleg ki kéne fejtenie, hogy mi is a konkrét baja az IHM-el, mert amit itt felsorolt, az lényegében nem volt érvelés, csak ordítozás. Amúgy kb. bennem is hasonló érzés volt, mint anno a Szirmai pónis videója kapcsán, annyi különbséggel, hogy akkor még nem láttam egyetlen pónis epizódot sem, míg Puzsér esetében legalább az IHM-et ismerem valamennyire.

        ” illetve, hogy szerinte mennyire lejáratják a vidéki embert a számaikkal”

        Azt hiszem itt egészen másként értetted, mint én. Az én olvasatomban Puzsér azt mondta, hogy az IHM a vidék kulturális ízlését züllesztette le. Mondjuk azt nehéz rájuk fogni, hogy lennének számaik, mivel mind meglévő slágerek parodizációi, de ez már csak szőrszálhasogatás.

        Személyes megítélésem az IHM-el kapcsolatban az, hogy már rég abba kellett volna hagyniuk, mivel már tíz éve kifáradtak. Egy tagjuk volt, aki levonta a konzekvenciát, és visszavonult, eddig (mondjuk neki közrejátszott a közlekedési balesete is). Kezdetben még viccesek voltak, hogy beöltöztek, meg kiforgatták a dalszövegeket, gyakran szarkazmusba csomagolták a társadalmat is. Az utóbbi tíz évben lényegében teljesen kifújt az egész, és öncélú hakni-bandává süllyedtek. Már nem tud érdekelni a műsoruk, nem vagyok kíváncsi a legújabb zene-paródiáikra, mert mind ugyanolyan. És azt hiszem most bővebb véleményt adtam róluk, mint Puzsér tíz perces ordítozása. 🙂

        Sajnos eljutott arra a szintre, hogy nem az esztétikum, kulturális nívó szerint ítéli már meg a dolgokat, hanem egy kialakult preferencia rendszer szerint, és ami valamiért nem illik bele, azt ki is veti, mindenféle teketória nélkül. Még akkor is, ha esetleg annak van értéke is, mert arról tudomást sem akar venni.

        Röhej volt, amikor a FAM-al most nyomják ezt az Apu-t, és előjön valami történelemmel kapcsolatos téma, majd töri tanári végzettségét kihangsúlyozva, oltári baromságokat, a történelem iránti totális dilettanciáját bizonyítva, ordítozza a maga igazát. Ugye itt most épp a nosztalgia, retrózás téma volt. Erre jön azzal a prekoncepcióval, hogy a prosperáló periódusokban nincsen retrózás, nosztalgiázás, mert akkor a jövőbe tekintett az ember szeme. Csakhogy erre FAM felhozta, hogy pont a dinamikusan fejlődő 1880-90-es években élte virágkorát a historizmus divatja is. Na erre úgy elvesztette a fonalat, hogy inkább kiment mosdóba.

      • Szirmai ha jól rémlik, ugyanúgy nem mondott semmi konkrétat, vagy érvényeset a brony fandom sötét oldaláról se. Pusztán elmondta amolyan Captain Obvious módra, hogy a bronyk nem buzik, amit a hatereken kívül, nem is állított soha senki. Illetve előszedte a pornót, amire jól rácsodálkozott, hogy ilyen amúgy van. Valamint odakavarta a pedofíliát, amivel megint csak azt bizonyította, hogy mennyire nem figyelt oda a sorozatra.

      • Puzsérről csak három dolgot a részemről:

        1, Azért, tegyük hozzá, a Trónok Harca-sorozat sem mentes a hibáktól, amiket Puzsér, mint fan, kegyesen elnéz neki. Lehetne ecsetelni a sorozat problémáit, legfőképpen az utolsó évadokat. Azt a szemtelen feminista propagandát, ami árad az utolsó évadokból. (Mert ugyebár, miről kellene szólni a fantasy-nak, mint a politikáról? 😛 ). Ayria, a 13 éves bérgyilkosnő (!!!) – igen, ez egy nagyon komoly fantasy! 😛

        2, Puzsérnak már rég abba kellene hagynia, egyrészt a politizálást, másrészt a médiaszereplést. Látszik, hogy kifáradt.

        3, Puzsér, mint Gender-ellenes értelmiségi, arra buzdítja az embereket, hogy szavazzanak a Gender-párt LMP-re. Sőt, szerinte Szél Bernadett lenne az ideális miniszterelnök. Szegény, nem tudja eldönteni, most lázadjon a Gender-kurzus ellen, vagy kiszolgálja a Gender-kurzust.

        Egyre kevesebb Puzsért fogyasztok. Felejtős. Egy következetlen, buta és felszínes ripacs, aki egyre inkább elveszíti a méltóságát. Ami a legrosszabb, hogy vannak fanjai, követői, rengetegen, akik szentírásként kezelik minden egyes véleményét, és követik akár a szakadékba is.

      • Mondjuk a Trónok harca sorozatot pont nem nézem. Egyszer, talán úgy tíz év múlva, amikor már lecsengett a divatja, lehet, bepótolom, de nekem valahogy túl töménynek tűnik. Amúgy nem sok olyan mű van, ami hiba nélküli lenne, belekötni meg bármibe lehet. Az, hogy gender szarral van lassan minden megtömve, megint csak egyre kevésbé meglepő. 🙂

        Azzal egyet értek, hogy Puzsérnak a politikával már rég fel kellett volna hagynia, de sztem a kultúr téma még maradhatna, hisz ott azért még mindig látszik, hogy konyít valamit hozzá. Amúgy én nem azt látom, hogy kifáradt, hanem inkább azt, hogy egyre jobban szétesik ez az ember. Szétesik, mert különféle elvárásainak akar megfelelni, de azért is szétesőben van, mert mentálisan nem stabil személy, és egyre jobban belelovalta, beleélte már magát a Puzsérságába, ami kezd átcsapni egyfajta messianizmusba. Az sajnos tény, hogy vannak hívei, akik szentírásként nyalják be a kijelentéseit, de ilyen emberek mindig voltak és lesznek, más esetekre vonatkozóan is. Szirmai esetében is találkoztam már olyannal, aki kijelentette, hogy Szirmai minden szava megcáfolhatatlan világaxióma.

  9. Hát igen az ember mindig úgy van vele, hogy inkább szívesebben hallja más hangját felvételről, mint a sajátját. Emlékszem, amikor én meghallottam magam egy felvételen azon gondolkodtam, miért olyan a hangszínem mint egy retardált gumikacsának?
    Amúgy még csak fél órát hallottam belőle, de edddig érdekes a téma és a kivesézés is.

  10. Végighallgattam. Egész jó volt. Mondjuk a gamer témában nem vagyok otthon, de a könyveket és filmeket be tudtam lőni. Kíváncsian várom a fantasy podcast-ot. 🙂 Remélem, lesz anime podcast is. 🙂

    • A fantasy podcastra én is kíváncsi leszek, hogy még idén elkészül-e. Az anime témáról tudtommal Péter tervez szintén ilyet csinálni, szóval elvileg lehet rá számítani.

      Amúgy a gaming témában én sem voltam nagyon otthon, főleg, hogy videójátékok terén inkább történelmi témájúakkal toltam mindig is. Így aztán igyekeztem a könyvekre, filmekre összpontosítani. Remélem nem vittem túlzásba.

  11. Nem tudom, passzol-e ide témailag, de most jöttem haza a moziból, megnéztem a Szárnyas fejvadász 2049-et. Rettentő hosszú volt. Amúgy nem találtam rossznak, viszont gyanítom, hogy nem lesz belőle olyan szintű kultfilm, mint az első részből lett. Kevesebb a filozófiai gondolat benne, viszont kilométer hosszú semmibe bámulásokkal van tele. Mindettől függetlenül, szerintem érdemes megnézni, mert a képi világa zseniális. Jared Leto is érdekes volt, viszont Ryan Goslinggal kapcsolatban nem tudom eldönteni, hogy alakított-e egyáltalán, mert végig olyan fapofával játszott, mint egy szobor (egy jelenetet leszámítva).

      • Az első filmhez képest több van, viszont igazából a játékidejéhez képest nem mondanám. Az elején van egy ütős akció jelenet, menet közben van kb. kettő, majd a végén van még egy.

    • Most, így a Szárnyas fejvadász kapcsán keresgéltem kritikákat a filmről, és belebotlottam Dancsó honlapjába. Meg is lepett, hogy ez a gyerek még mindig zseniális tud lenni, ha akar. Minden esetre az írásai méltóbbak a régi Dancsóhoz, mint a videói.

      • Azt speciel nem láttam még tőle, de igen, igazából az ő története azért szomorú, mert nem arról van szó, hogy kiégett volna, aztán az lenne, hogy “na, ha már ötletem nincs, hát átvedlek konzumidiótába…”. Hanem a régi, original “kritikus Dancsó” még mindig ott él benne, csak a nézettség kedvéért ezt rendesen eltemette jó mélyre és max így szökőévente egyszer hozza elő. Én amúgy pár napja épp a Magyar luxusfeleségek (vagy mi annak a szarnak a címe XD) paródiáját néztem, ott még a témától nem is volt idegen ez a csicsás trendi plázastílus, amit egyébként is felvett és a címe is találó volt, valami “Gold-diggerek akcióban”. XDDD

        Ja, amúgy meg hülye vagyok, második olvasásra esett le, hogy te az írott kritikáiról beszélsz. XD Na, azokról speciel azt sem tudtam, hogy léteznek. Volt egy honlapja még az elején, Fakultatív Csoport néven, de ott nem volt semmilyen írása, csak ugyanúgy feltöltötte oda is a videót, ahogy a YouTube-ra, sőt, asszem onnan indult. Van azóta valami új, vagy ezt bővítette ki?

      • Lényegében vezet egy Videómánia blogot, ahova írásos kritikákat is megfogalmaz. Gondolom ezek egy része más sajtóba szánt kritikák, amelyeket összegyűjtött ide (lévén, nem minden orgánum közli le a kritikus nevét, vagy nickjét).

    • Ahogy elnézem, Puzsér és krétaköre nem szerette a filmet. 🙂 Mondjuk igazából szerintem nem fogták fel sem az első filmet, sem a másodikat, mert csak az ekézésig jutottak.

  12. Baromi nehéz inteligens műsort találni a youfoson, de ez tartalmilag felüdítően vállalható. Én kíváncsi vagyok a folytatásra.

  13. Jelentem, megnéztem mindkét STAR WARS-filmet: az Ébredő erő-t és a Zsivány Egyest. Most jutottam el odáig, hogy megnézzem őket. Mindkét film nálam egy középszerű sci-fi akciófilm; a Zsivány Egyes jobb film, mint az Ébredő erő; ugyanakkor egyik film sem éri el az eredeti trilógia szintjét. Az Ébredő erő sajnos rá lett húzva egy Mary Sue-karakterre, ami negatívan kihatott az egész filmre. (Retroshock és Deansdale készített az Ébredő erő-ről egy-egy kritikát, kérésre linkelhetem őket. Jól elmondja mindkettő a film hibáit.) A Zsivány Egyes jobban összerakott fim, mint az Ébredő erő; karakterekben is erősebb; az Új remény előzményfilmjének tökéletes. Elmondom, mi az én problémám a két Disney-filmmel. A Csillagok háborúja egy olyan sci-fi akciófilm volt, ami több volt, mint egy jó sci-fi akciófilm. Az Ébredő erő és a Zsivány egyes egy középszerű sci-fi akciófilm, ami még csak nem is több, mint egy sci-fi akciófilm. A két Disney-filmben nincs meg az a többlet, ami az eredeti trilógiában megvolt. Amúgy én azt vettem észre, hogy a starwarsos szubkultban a Zsivány Egyes népszerűbb film lett, mint az Ébredő erő. Ami az érdekes, az indoklás, miért jó STAR WARS-film a Zsivány Egyes: LÁTVÁNYOS ŰRCSATA! A Zsivány Egyes azért jó STAR WARS-film, mert LÁTVÁNYOS ŰRCSATA! Tény, hogy tényleg látványos lett a végén nem csupán az űrcsata, de a szárazföldi összecsapás is – de az eredeti trilógia nem csupán azért volt jó film, mert jól megkonstruálták benne az űrcsatákat, a szárazföldi ütközeteket és a yedi párviadalokat. Hogy miért jó film az eredeti trilógia, sorolni lehet, míg a Zsivány Egyes azért, mert LÁTVÁNYOS CSATAJELENETEK! Nekem, aki szereti a STAR WARS világát, ez kevés. Édes kevés.

    • Dean kritikáját olvastam anno, amikor ment a csörte a blogja kapcsán. Ezt most hagyjuk is. A Retroshock kritikáját még aktuálisan láttam. Érdekes dolgokat mondott, tetszett is a kritikája, de a Zsivány Egyes kapcsán nem tudok egyet érteni a negatív felhanggal. Ami az Ébredő Erőt illeti, az valóban középszerű lett. Amikor kijöttem a moziból anno, akkor még úgy voltam vele, hogy oké, ez egy Ep4 remake, de azért remek élmény volt. Aztán ahogy elbeszélgettem másokkal, meg én is elgondolkodtam rajta, rá kellett jöjjek, hogy mennyire középszerű, főleg, hogy a Mary Sue Rey szerintem is jogos kritikai megfigyelés.

      Zsivány Egyes: erről viszont azt vallom, hogy messze jobb film, mint a Baljós árnyak és a Klónok támadása, és nagyjából egy szinten mozog a Sithek bosszújával, bár bizonyos pontokon képes túlmutatni az őstrilógián is. Az elég gyenge érv a fanoktól, hogy látványosak a csatajelenetek benne, és csak ez volna az érdeme. Kétségtelen, hogy látványosak. Ezen a téren bebizonyította, hogy az Ébredő Erőnél is minimum ezt kellett volna csinálnia a Disney-nek. Viszont azért vannak egyéb erényei is. Ott van például Cassian Andor, aki személyében megismerhetjük a Lázadás árnyoldalát is (az pl. zseniális volt, ahogy kinyírja az informátorát). Végre behoztak egy szerethető comic releaf karaktert is K2 személyében. Emellett szerintem nagyon jól működött a CGI Tarkin, és azért Vader jelenete a film végén szerintem közel áll a filmtörténet írás kategóriához.

    • Nos, ha a kettő közül kell választani, akkor kétségtelenül a Zsivány Egyes. Az Ébredő Erőre, sajnos nagyon rányomta a bélyegét a PC, az újrahasznosítás, és a mary sue jelenség. Csakhogy a teljesség igénye nélkül, a legzavaróbb dolgokat említsem.

      Ugyanakkor volt ami engem a Zsivány Egyesben is rohadtul zavart. Pl. hogy már megint egy maréknyi lázadó vesz hülyére, egy rahedli rohamosztagost, akiknek ha bármi logika, következetesség lenne a filmben, igazából szarrá kéne lőniük őket még azelőtt, hogy a tornyot elérnék.

      A két csillagromboló lebénítása, és egymásba tolása, hogy majd azok pont az alatta lévő kapura zuhanjanak, valami olyan ordító kreténség volt, hogy rendesen az arcom martam a moziban, mikor megláttam. De legalább ilyen röhejes volt az is, hogy az a nyomorult droid, egymaga, egy nyamvadt sugárpisztollyal tartotta meg az ajtót, miközben sorra egy lövésezte a rohamosztagosokat, akik voltak olyan balfékek, hogy egyesével mentek ki elé, és már egy kisebb hullahegy volt ott az ajtó előtt a végére, mire sikerült kiszedni.

      Na és persze akkor már nem hagyhatom ki a vak senseit se, aki úgy dönt, feláldozza magát, mert a gombot senki se tudja elérni, és erre nem az, hogy bevet valami spéci erő gyorsaságot, vagy valami, és úgy éri el, hanem előkerül ez a rohadt nyálas klisé, amikor lassan trappol előre a bölcs, szeretett öreg, és hiába lövik, nem érik el a golyók, csak már az utolsó pillanatban.

      Hiába no, a rohamosztagosok, csak akkor képesek kompetens, jól képzett katonák módjára harcolni, ha droidokat kell szétlőni a köztársaság oldalán. Ám amint fordul a kocka, fél méterről se találnak el semmit, különösen a lázadókat nem.

      • Azért vicces, hogy sokszor mennyire eltér az értékítéletünk filmekről. 🙂 Nekem kimondottan tetszett a Zsivány, és azok az elemei, amiket hibáinak felsoroltál, nálam zömmel egyáltalán nem problémásak. Jó, a vak erőhasználó csóka szerintem is erőltetett volt, de a többivel nem volt bajom.

        Jut eszembe, a Deadpool 2 legújabb trailerét láttad már? Ez a Wet on wet című teaser. Elég fura paródia.

      • Ha nem is okvetlenül hibák, de jól mutatják, mennyire belterjes az SW fő vonulata, és mennyire képtelen elszakadni, a saját kliséitől, még akkor is, amikor elvileg újítani szeretne.

        Az az egész csata nem volt más, mint a már milliószor ellőtt nagy partraszállásos jelenet, SW köntösbe bújtatott feldolgozása, ahol a maréknyi kommandó, meggyengíti annyira a védelmet, hogy a fő csapásmérő erő célt érhessen, még ha keserédes kimenetelű is a story.

        Egyszerűen idegesítő azt látni, mennyire hülyének kell lennie a birodalomnak ahhoz, újra és újra, hogy a lázadók újra és újra nyerhessenek. Érdekes, hogy a köztársasági rohamosztagosok, még tudták, mire való a rádió, a fedezék, és az EMP gránát, de itt már ilyesmik nincsenek, itt libasorban trappolnak be, ignorálva azt a tényt, hány elesett bajtársuk fekszik már ott rakáson.

        Ugyanez még fájdalmasabb volt a hajóknál. A köztársaság ócska, kiselejtezett hajói, képesek lebénítani a jóval fejlettebb, mind védelem, mind tűzerő szempontjából messze jobb hajókat, amiket aztán egy kis pöcökkel, egymásba tolnak. Miközben a fejlettebb, és számbeli fölényben lévő vadászok, bombázók, ez ellen semmit se tudnak tenni.

        Aztán oké, hogy ez egy kitalált story, de attól hogy valami kitalált, még nem kéne inkonzisztens baromságokkal tele lennie.

      • A Disney Az utolsó yedik mellett két alkotást készül piacra dobni az elkövetkező filmekben:
        – Han Solo-mozifilmet, ahol a fiatal Han Solo egyik kalandját meséli el a film. Ha abszolút befutó, lehetnek folytatások is.
        – Egy sorozat, mely Palpatine intrikáit dolgozza fel: hogyan lesz lassacskán császár a nagy befolyású szenátor?

        Úgy látom, a Disney dolgozik!!!

  14. Megnéztem a Star Wars 8-at.

    Azt hiszem, szőröstül-bőröstül visszasírom a Baljós árnyakat. Nem gondoltam volna, hogy lesz film, amihez képest az vállalhatónak lesz nevezhető. Az Utolsó Jedik lényegében kiherélte a teljes franchise-t.

    • Húha! Rá merjek kérdezni, vagy legyen meglepetés? Gondolom, nem akarsz spoilerezni!

    • Most lehet nagyképűnek fog ez hangzani, de na ugye, én megmondtam. =)

      Ettől függetlenül meg fogom majd nézni, csak hogy lássam a saját szememmel is, mit művelt ezúttal a Disney. Na nem a moziban, csak itthon. =)

      • “Most lehet nagyképűnek fog ez hangzani, de na ugye, én megmondtam.”

        “mit művelt ezúttal a Disney.”

        Amikor Retroshock hogy reménykedett benne, hogy a Disney kibővíti a STAR WARS univerzumát. 😛

      • Ami azt illeti, a Zsivány egyes felébresztette bennem a lelkesedést, és a reményt, hogy a Disney képes jó SW filmet csinálni. Ezek után viszont amit művelt a 8. résszel, az szerintem árulás volt. És itt nem csak a történet univerzumával kapcsolatos wtf elemek okoztak problémát, hanem néha már alap dramaturgiai gondok is voltak vele. Pl. a kaszinó város egy totál felesleges, a történetet csak toporgásra késztető elem volt, semmivel nem vitte előre a filmet, szóval úgy ahogy van azt a jó fél órát ki is lehetne vágni a filmből, mert fel se tűnne a hiánya. És ez csak egy elem.

      • “a kaszinó város egy totál felesleges, a történetet csak toporgásra késztető elem volt, semmivel nem vitte előre a filmet, szóval úgy ahogy van azt a jó fél órát ki is lehetne vágni a filmből, mert fel se tűnne a hiánya. És ez csak egy elem.”

        KASZÍNÓVÁROS. Felírtam magamnak. Kösz, Foma, hogy lelőtted az egyik poént! Spoiler. Ez már nem okoz majd meglepetést. 😀

        “Ami azt illeti, a Zsivány egyes felébresztette bennem a lelkesedést, és a reményt, hogy a Disney képes jó SW filmet csinálni.”

        Én két dolgot nem értek.

        1, Miért egy Disney-nek adta el a jogot Lucas? Előre borítékolható volt, hogy a Disney szánalmasan családbaráttá teszi az egészet (elég csak megnézni az SW-s animációs sorozatait). Még jó, hogy nem Uwe Boll-nak adta el a megfilmesítési jogokat! Pfúj!!!

        2, Miért nem lehetett a klasszikus kánont feldolgozni? Mondjuk annak az elejét. Mire is gondolok? Kathy Tyers – The Truce at Bakura, Michael Stackpole és Aaron Allston – X-wing series, Dave Wolverton – The Courtship of Princess Leia, Timothy Zahn – The Thrawn Trilogy. És ez még csak az eleje! Simán ki lehetett volna hozni mindebből egy tucatnyi mozifilmet – vagy ha megmerik kockáztatni, egy sorozatot!

        Oké, a Disney újraírja a kánont. Piacbaráttá és polkorrekté teszi az egészet. Maga alá nyomja és megerőszakolja. Picit kiheréli. A lényeg a profit maximalizálása – ha ehhez egy egész univerzumot kell meggyalázni, miért is ne? A STAR WARS ma már semmi más, mint üzlet.

        Röviden:
        SZÉGYEN ÉS GYALÁZAT, HOGY A DISNEY FORMÁLJA ÉS ALAKÍTJA A STAR WARS UNIVERZUMÁT.

        Ettől függetlenül valamikor megnézem az Utolsó Yediket. Valamikor.

      • “Felírtam magamnak. Kösz, Foma, hogy lelőtted az egyik poént! Spoiler. Ez már nem okoz majd meglepetést.”

        Kibukott belőlem az indulat. Viszont szerintem ez még messze nem spoiler. A Kaszinóváros szerepel a trailer-ben is, ráadásul ezeket a jeleneteket forgatták le legelőször. Volt is nagy sajtóvisszhangja, hogy Dubrovnikot ellepték a SW stáb tagjai. Amúgy, hogy őszinte legyek, ez egyáltalán nem lett volna nagy megfejtés, mert annyira felesleges körökkel lett telepakolva a film, hogy kb. az lepett volna meg, ha nem próbálnak erőlködni a klisék elkerülésén.

        “Miért egy Disney-nek adta el a jogot Lucas?”

        Lucasnak a 90-es évek óta nem volt egyetlen logikus, vagy legalábbis felhasználóbarát döntése sem. Sőt, talán már az Ewok macikkal elkezdte ezt a folyamatot (amikkel amúgy nekem messze nincs annyira bajom, mint a többségnek). Az, hogy a Disneynek adta el pont annyira logikus, mint az, hogy a Fox-ot is nekik adták el. Ők kínálták a legtöbb pénzt. Kíváncsi vagyok, hogy az amerikai versenyhivatal mikor veszi észre, hogy a Disney fokozatosan felfalja a teljes amerikai filmipart, ezzel pedig olyan monopol helyzetbe kerül, ami már sérti az amcsik üzleti verseny mániáját. Szóval Lucas szerintem simán úgy gondolta, hogy a Disney jobban úgyse tudja már rombolni a brand renoméját, mint amennyire ő tette azt az előzmény trilógiával, meg a pereskedésekkel. Nos, tévedett. Kb. emiatt is fakadt ki az Ébredő erő kapcsán. Aztán eltelt két év, és szerintem ráébredt, hogy tovább kell lépnie. Egyszerűen puszta jóindulatból kijelentette, hogy neki tetszik a 8. rész, és közben magában már azt mantrázza, hogy “te hagytad el az asszonyt, élj együtt a szégyennel”.

        “Miért nem lehetett a klasszikus kánont feldolgozni?”

        Nagyon nehéz lenne úgy új filmeket készíteni, hogy köti a készítők kezét egy már lefektetett alap. Így logikus volt a kánon átírása. A gond csak az, hogy válogatás nélkül mindent töröltek, kivéve a mozifilmeket, meg a Filoni-féle sorozatokat. Így viszont ennek az univerzumnak a múltját is sztornóztak, ami meg nettó baromság volt. A Jedi visszatér utáni események, még ami a Lucas-érában készült, eléggé megosztóak voltak. A Thrawn trilógiát tekintik egyedül jónak, a többi vagy szódával, vagy a nép nagy része nem szereti. Ha ezt nem törli a Disney, akkor most jó eséllyel a Yuuzhan Vongok ellen harcolna Luke és a Birodalom karöltve. A törlés részben logikus, és emészthető döntés volt.

        Viszont, ahogy a Disney kezeli az egész SW univerzumot, az valóban eléggé visszás. Nekem sem tetszik, hogy erőltetik ezt a gyerekbarát cukiskodást, meg, hogy elég sok píszí propagandát nyomnak az egészbe. Ennek fényében, mikor meghallottam, hogy az EA ellen petíciót adtak át a rajongók a Disneynek, enyhe röhögőgörcs fogott el. Főleg, miután elolvastam a petíció szövegét (ne kérd, hogy linkeljem, már nem találnám meg). Az egész szövegből sütött az a naivitás, ami tipikusan ilyen 14-15 éves tinikre jellemző, olyanokat rónak fel az EA-nek bűnül, ami igazából ugyanúgy jellemző a Disney-re is. Igazából ebben az EA-Disney üzleti kooperációban csak az a meglepő, hogy a Disney látszólag nem számolt azzal, hogy az EA-nek mennyire sikerült lerontania a renoméját a gamer közösségek körében. Így aztán meg is lepődtek mindketten, hogy az EA a második Battlefront kapcsán beleszaladt a pofonba (amit úgy tűnik csak a gamerek sejtettek előre).

      • “Kíváncsi vagyok, hogy az amerikai versenyhivatal mikor veszi észre”

        Ha az amerikai versenyhivatal korrupt, akkor “soha”. (A “soha” azért van idézőjelbe, mert értelemszerű, ha nem korrupt egy ilyen szervezet, akkor nem csupán észreveszi, de tesz is az ilyen versenyellenes folyamatok ellen. Talán ha majd nem a kenőpénzek diktálnak…)

        “ezzel pedig olyan monopol helyzetbe kerül, ami már sérti az amcsik üzleti verseny mániáját”

        Érdekes, hogy a trösztösödés, monopolizálódás, lobbizás probléma még Trump elnöksége alatt sem szűnt meg. Mikor volt egy ilyen választási ígéret, hogy ennek innentől vége – úgy látszik, nem tartották be. Ahogy az lenni szokott.

        “A Jedi visszatér utáni események, még ami a Lucas-érában készült, eléggé megosztóak voltak. A Thrawn trilógiát tekintik egyedül jónak, a többi vagy szódával, vagy a nép nagy része nem szereti.”

        Ami szerintem nagyon gáz a régi kánonban, az a Kevin J. Anderson féle regények. Persze, azzal egyetértek, hogy a régi kánon sem messzemenően igényes – ettől függetlenül az X-wing series és a The Trawn Trilogy megérdemelt volna egy esélyt.

        Ha már az EA és a Disney szóba jött, akkor említsük meg ezek mellett a Google-t, a Facebook-ot és a Microsoftot is. Azért elgondolkodtató, hogy az összes óriáscég belefut valami botrányba, jönnek ki a csontvázak a szekrényből, kiderül sok-sok turpisság, előkerül rengeteg mocsok. Valahogy nem igazán akar működni ez a “szabad versenyes” kapitalizmus – és ez nem az államok vagy a “kommunisták” hibája. Valahogy visszaüt az, hogy hagyták ennyire óriásira duzzadni a cégeket. A mamutcégek a globális kapitalizmusban most kiskirályok. Kiskirályok? – hah, nem is annyira kicsik, nagyobb hatalmuk van, mint bármelyik államnak! 😛

    • Én ugyan még nem láttam az új SW-t (majd úgy január első 1-2 hetében beugrom, ha még játsszák a mozik, addigra a legtöbb ember pénze elfogy, vagy már megnézte a filmet, így én “saját moziteremben” nyomhatom le… XDDD), de az a “vicces”, hogy Az ébredő erőnél mondtam azt, hogy “oké, ez az eddigi leggyengébb SW film, ennél a Baljós árnyak is jobb” és ezt full komolyan gondoltam. Na most Foma asszem azon még ki sem borult annyira, ellenben erre a mostanira már ő is azt mondja, hogy visszasírja a Baljóst, szóval ja, csupa “jóra” számítok a filmtől, látom, méltó módon folytatták Az ébredő erővel elkezdett Star Wars hagyományt… XDDD Btw Foma, azért annyi spoiler érdekelne, hogy ez a mostani film is egy teljes korábbi SW film szolgai másolata volt (ahogyan Az ébredő erő volt “Egy új remény v2”), vagy ezúttal eredeti(en szar) ötletekkel álltak elő? 😀

      Nem baj, majd maximum az SW univerzum is úgy végzi nálam, mint ahogyan a DC filmek állnak: most az Igazság Ligája után mondtam azt, hogy “oké, még egy dobásuk van, hátha Snydermentesen most már képesek lesznek igazán jó szuperhősfilmeket csinálni a jövőben”, ellenben ha a következőt is el fogják kúrni, akkor marad nekem is az itthoni letöltögetés, ahogy Péter is írta, mert a DC is eljutott most már arra a szintre, hogy egyrészt meguntam a baromságait, másrészt rendszeresen úgy jövök ki a moziból utánuk, hogy “hát…egynek elment, de azért a jegy árát ez sem érte meg…”

      “Amikor Retroshock hogy reménykedett benne, hogy a Disney kibővíti a STAR WARS univerzumát. 😛”

      Teljes joggal, tekintve pl., hogy a Marvel filmek csak jobbak lettek azóta (de legalábbis nem romlott a minőségük), mióta a Disney viszi azokat is, vagy említhetném a TV-s rajzfilmsorozataikat, amik majdhogynem reneszánszukat élik jelenleg. Az évszázad rejtélye, hogy az SW brandet felfuttatás és még jobbá varázsolás helyett miért elbarmolásra használják inkább.

      “Az, hogy a Disneynek adta el pont annyira logikus, mint az, hogy a Fox-ot is nekik adták el.”

      Lucas esetét én értem, gyakorlatilag az addigi hat epizóddal ő kvázi befejezettnek tekintette az egész SW univerzumot, új ötletei már nem nagyon voltak a témában, vagy egyáltalán bármilyen motivációja arra nézve, hogy bármi újat mutasson a franchise-ban és miután úgy érezte, hogy már pénzügyileg is kifacsart belőle az utolsó cseppig mindent, logikus lépés volt, hogy eladja az egészet az érte legtöbbet kínálónak, aztán ezzel az utolsó “pénzlökettel” szépen nyugdíjba is vonul. XD A Foxos témát már jóval kevésbé értem, szóval itt egy (tudtommal) jól futó filmstúdióról beszélünk, egy ilyet meg (ha az enyém lenne) én akkor sem adnék oda senkinek, ha mondjuk annyi pénzt kínál érte, mint az éves kiadott filmjeim teljes bevétele összesen, mert az a pénz egyszer elfogy, míg a folyamatosan gyártott filmjeimből meg “örökké élhetnék”. (Jó, nem azt mondom, hogy most akik eladták a Disneynek a Foxot, azok holnaptól munkanélküliek lesznek, mert nyilván nem, csak nekem ez fura, hogy az egyik sikeres, jól menő brand miért adja el magát egy másiknak. Értitek, a Burger King sem “teszi le a fegyvert” a Meki előtt, függetlenül attól, hogy a Meki hatalmasabb és népszerűbb. :D)

      • Pash: Alapvetően a Google, Micro, stb. botrányokkal most azért nem akarok foglalkozni, mert azoknak semmi közük a SW-hoz. Az EA is most kizárólag a SW miatt érdekes nálam.

        Ami az amerikai versenyhivatal dolgát illeti, nem vagyok naiv, tisztában vagyok vele, hogy jó eséllyel szimpla korrupció van a háttérben, csak azért van egy pont, amin túl már ők sem húnyhatnak szemet az egész felett. Én arra lennék kíváncsi, mikor éri el a Disney ezt a szintet.

        Titkos:
        “Foma, azért annyi spoiler érdekelne, hogy ez a mostani film is egy teljes korábbi SW film szolgai másolata volt (ahogyan Az ébredő erő volt “Egy új remény v2”), vagy ezúttal eredeti(en szar) ötletekkel álltak elő?”

        Az a poén, hogy sem egyik, sem másik. Lényegében van egy csipetnyi Jedi visszatér, egy nagyobb csipetnyi Birodalom visszavág benne, meg egy nagy adag, görcsös, izzadságszagú erőlködés, hogy azt láttassák, ők mennyire mást akartak csinálni, mint remake-elni az őstrilógia második-harmadik részét. Szóval a szarságok teljesen “eredetiek”. Lehet, kevésbé feszíteném keresztre a filmet, ha szimplán újrahasznosították volna a Birodalmat, de az már vállalhatatlan lett volna még a Disneynek is, hogy ezt meglépjék, mivel azért nekik sem mindegy, hogy megússzák egy kasszarobbantással, és aztán kaszálhatják a brandet, vagy hosszabb távra gondolva esetleg próbáljanak eredetit alkotni. Amúgy, ha már kritika, kivételesen otherworld Zolyval az utolsó szóig egyet tudok érteni a filmmel kapcsolatban.

        Amúgy azon én is csodálkozom, hogy míg a Marvel filmeknél képesek egy konstans szintet tartani, amit helyén kezelve még élvezhetőnek is nevezhetünk (személy szerint a többségüket szerethetőnek tartom), vagy épp a sorozataik tényleg reneszánszukat élik (új Kacsamesék, Aranyhaj sorozat, stb.), sőt, a moziba szánt animációs filmjeik is elég jó színvonalat képviselnek, addig az SW brandet meg kiherélik. Pedig a Zsivánnyal bizonyították, hogy tudnának jót csinálni belőle, ha akarnak.

        Fox felvásárlása: ez is olyan dolog, hogy már egy ideje lógott a levegőben a Fox eladásának lehetősége. Csak az volt a kérdés, kinek a pénzét fogják elfogadni. Sokáig a Disney volt az első számú befutó, ami végül be is érett, viszont kb. egy héttel ezelőttig még bizonytalan volt, hogy tényleg nekik adják el. A Disneynek meg persze fontos volt, hogy megszerezzék a Foxot, hisz több Marveles cím volt a stúdió birtokában. Az, hogy végül az ő ajánlatukat fogadták el, meg nem mutat mást, mint totális pénz beszél kutya ugat elvtelenséget. Amúgy a Fox tulajai úgy adták el, hogy résztulajdonosok maradtak, és felkerültek a Disney fejesei közé, szóval igazából nekik megérte a dolog. Amúgy, ha vissza is vonulnának a filmipartól, akkor sem gondolom, hogy pusztán felélnék a pénzt, hanem befektetnék azt.

      • Azért a Disney által beharangozott Han Solo-filmre kíváncsi leszek: “Solo: A Star Wars Story”. Han Solo egy ütős karakter volt anno. Vajon meggyalázzák a karaktert, vagy azért hozzátesznek valamit? Előre félek tőle.

        Ha már Solo, kis érdekesség fanoknak:
        http://monty.blog.hu/2011/09/28/konyv_star_wars_han_solo_regenyek_daley_avery_fisher_crispin

  15. Na közben bevágtam én is a filmet. Hát mit mondjak, tényleg az eddigi legrosszabb film, ami készült. Valszeg írok majd róla külön, mert postban most hosszú lenne. =)

  16. A 444-nek ezúttal sikerült egy fergeteges baromságot összehoznia a PC-bullshit gyűjtemény 8. rész védelme érdekében:
    https://geekz.444.hu/2017/12/23/az-uj-star-wars-mindent-tonkretett

    • Szentinel Says:

      Á, ez csak Rusznyák. Ne foglalkozz vele.

    • A 444! nyíltan felvállalja, hogy a Soros Alapítványtól kap pénzeket önmaga fenntartására. Ezen pénzeket meg kell szolgálniuk: azzal, hogy védelmükbe veszik és népszerűsítik a PC-gondolatkört, és annak termékeit. Asszem, az Index ugyanezt megtette az új Szellemirtókkal: dádázgatta azokat, akiknek nem tetszett.

      Ami ebben undorító, az a szándékos félreértés. Ugyanis többségében nem a politizáló emberek dühöngenek, hogy már megint PC-propaganda lett egy legendás brand. Hanem a politikával mit sem törődő STAR WARS-fanok, akiknek egyre inkább elegük van abból, hogy egyre lejjebb viszik szeretetük és rajongásuk tárgyát. És akkor ez a seggfej 444! beletörli ezekbe a lábát, mert fel merik emelni a hangjukat.

      Én mostanában nem lennék SW-fan. Ez a folyamatos gyalázási sorozat, amit elkövetnek ellenük: a Lucas-féle előzménytrilógia, a Disney készítette dedós rajzfilmsorozatok*, a régi kánon nem túl elegáns áthúzása, most pedig ezek a Disney mozifilmek – komolyan, ez egy SW-fannak kínzás.

      Kíváncsi vagyok, Retroshock, aki nagy SW-fan, mennyire elégedett a 8. filmmel.

      *Bocs, Foma, tudom, hogy a Rebel-t kedveled, de hát mondjuk ki: ezek az animációs SW-sorozatok kifejezetten a tizenéves korosztálynak készültek. 😦

      • A Clone Wars-t kedvelem, a Rebels-el csak elvagyok.

        Amúgy azért nem ennyire katasztrofális a helyzet, mert ahogy olvasom a hozzászólásodat, az alapján az őstrilógián kívül minden szar volt, ami SW címmel megjelent, pedig ez nem igaz, és a rajongók sem így vélekednek. A CW sorozatot kimondottan jónak tartja a többség (főleg a második felét), a Rebels-t is sokan kedvelik (én kevésbé), míg az előzménytrilógiából azért a Sithek bosszúja korrekt darab lett, sőt, a Disney érából a Zsivány szintén remek film.

        Ami a 444-et illeti, én csak azon röhögök, hogy mennyire erőtlen, szánalmas vinnyogásra futotta nekik ezzel.

        Amúgy Retroshock már kiadta a véleményét, és eléggé lesújtó volt. 🙂

      • “A CW sorozatot kimondottan jónak tartja a többség (főleg a második felét), a Rebels-t is sokan kedvelik (én kevésbé), míg az előzménytrilógiából azért a Sithek bosszúja korrekt darab lett, sőt, a Disney érából a Zsivány szintén remek film.”

        Én a saját véleményemre adok, nem a hazai SW szubkultéra. Amúgy is eléggé lejjebb lett szállítva az SW szubkult igényszintje. Amúgy megmondom őszintén, ha nem az őstrilógiához mérem, az előzménytrilógia viszonylag élvezhető darab – még a hibái ellenére is. Igen, tele van hibákkal, rengeteg gagyisztikával, de azért a magam részéről többször is képes voltam leülni eléjük. Az Ébredő Erő és a Zsivány Egyes középszerű akciófilmek – ebből talán a Zsivány Egyes az, amit egyszer talán még megnézek másodszorra. Az Utolsó Yedik-et még nem láttam, és általában a saját tapasztalatom a döntő, de ha három olyan jó ízlésű embernél kiverte a biztosítékot, mint Foma, Péter és Retroshock, akkor vannak félelmeim. A rajzfilmsorozatokat utálom; mint 30 éves felnőtt valahogy képtelen vagyok élvezetet találni egy középiskolásoknak szánt, gyenge animációjú sorozatban. Amúgy ha maradandót akarok találni a SW-ben, akkor a régi kánon könyvei és PC-játékai…

        Amúgy vessük össze a Star Trek-et és a Star Wars-t – és ebből is csak a mozifilmeket és a sorozatokat. Nálam az ST ilyen téren sokkal jobban teljesít, mint az SW.

      • Most idő hiányában csak annyit, hogy ST filmeket nem nagyon nézek. Anno a sorozatokat szerettem, de a mozifilmekhez nem igazán éreztem késztetést. Főleg annak tükrében, hogy úgy az ezredforduló óta rendre alternatív idősíkokkal jöttek elő a készítők, ezzel minden egyes új mozi csak meggyalázta az alapművet. A legutóbbi reboot-ot pont láttam, és idegbajt kaptam tőle. A faszért nem lehet egy önálló új történetet kitalálni, ahelyett, hogy a már meglévőt írjuk át? Szerencsére Leonard Nemoyt már nem tudják többet visszarángatni (igaz, ma már CGI-al meg lehet gyalázni az emlékét).

      • Megnéztem Retroshock kritikáját… Phú, nagyon kiakadt a csávó!

  17. Még mindig nem pótoltam be a STAR WARS 8-at.

    Ellenben megnéztem az Aliens: Covenant-ot. Hát, ez olyan semmilyen volt. A Prometheus-nál jobb volt, de amúgy teljesen középszerű sci-fi horror- és akciófilm. Érződik rajta, hogy egyfajta átvezetés az 1. és a 3. rész között. Megdöbbentő, hogy a spórás örökségen kívül szinte semmi újat nem tudott felmutatni. Intrikus robot, aki el akarja veszejteni az emberiséget. Miért? Csak.

    Az új Terminátor-, STAR WARS-, STAR TREK- és Aliens-filmek meg sem közelítik a régieket, a klasszikusokat. Ez valami törvényszerűség? Ennyire balfasz Hollywood, vagy mi van?

    • Szentinel Says:

      A régi nagy alkotók közül már kevesen tudnak újat hozni, úgy, hogy az működjön. Lucas és Scott erre jó példák. Sokan vizsgálják az okokat, és a legtöbben abban értenek egyet, hogy minél nagyobb név valaki, annál kevésbé hallgat az építő jellegű megjegyzésekre. Lucasnak például sokat kellett segíteni az első Star Warsnál, hogy az legyen belőle, ami. Ha nincs az őt támogató stáb, nem bírta volna megcsinálni. Az előzménytrilógia pedig már végig az ő rendezése, és mindent ő irányított már. Aztán megsértődött, mikor a rajongók közölték vele a véleményüket. Scott pedig a kiégésre jó példa.

      Hollywood pedig épp megpróbál a balfasz másik végpontja lenni, ami ugyanakkora balfaszság. Ugyanis túlságosan biztonságra játszik. Ezért látod minden interjúban azt, hogy mindenki megpróbálja a legszimpatikusabb arcát mutatni, mindenhol. Gyakorlatilag eljutottunk oda, hogy már nem csak a filmvásznon zajlik a színjáték, hanem mindenhol Hollywoodban. Ez pedig a művészetre is rányomja a bélyegét.

      • “Lucasnak például sokat kellett segíteni az első Star Warsnál, hogy az legyen belőle, ami. Ha nincs az őt támogató stáb, nem bírta volna megcsinálni.”

        Mondjuk a Disney képes elbalfaszkodni a SW-t Lucas nélkül is.

      • “Scott pedig a kiégésre jó példa.”

        Meg az elhülyülésre. Az Aliens-nek nem áll jól a filozófia. A Prometheus és a Covenant valami nagyon intellektuális akar lenni két hentelés között, de valójában fájdítóan ostoba. Többnek akar látszani, ahelyett, hogy inkább az lenne, ami eleinte is volt: egy kellően komor és kemény sci-fi!

      • Szentinel Says:

        Foma

        A Disney marketingesei fejében valami nagyon nem tiszta. És ez igazolja, hogy ők le akarják erőszakolni a torkodon az ideológiájukat. Ugyanis nem csak a Star Warsba raktak oda nem illő dolgokat, hanem a Marvel képregényeket is telenyomták velük. Mi lett az eredménye? A képregények fogyása zuhant, a nép pedig követelte vissza a már megkedvelt szereplőket és stílust. A Star Wars esetében ugyanez lesz, mert már most látható, hogy hibáztak. A Disney valamiért úgy gondolja, hogy a rajongók csak perifériára szorítható kisemberek. De ez nem meglepő, hiszen szeretnék a sajátjukra formálni a franchise-t. Ők ugyanis az új nemzedéket, a még fiatalabbakat szeretnék megszólítani. Viszont van egy gond: a legfiatalabbakra épp az a nemzedék gyakorolja a legnagyobb hatást, amelyikre ők tesznek magasról. És nem veszik figyelembe azt sem, hogy a rajongók az első hullám. Ha őket hülyének nézik, akkor bizony lesz dislike ezerrel. A Star Wars pedig épp az a modern mítosz, amelyet a rajongók fejlesztettek tovább, más médiumokban. Szerintem napjaink Hollywoodja már alkalmatlan rá, hogy továbbvigye ezt az örökséget, mert túlságosan is áthatja a politika.

        Pashcutter

        Az utolsó Scott-film, amit én kellően annak is éreztem, a Mennyei királyság volt. Az utána forgatott filmjei már nem vonzottak.

      • “hanem a Marvel képregényeket is telenyomták velük.”

        Mondjuk azt sose figyeltem, hogy a képregény eladások hogy alakulnak, mert az valahogy annyira nem izgatott. Ami a Marvel filmeket illeti, még nem találkoztam hasonló kiakadással ezzel kapcsolatban, szemben a SW esetével. Sokkal inkább az irányú negatív felhangot tapasztaltam, hogy túltelítették a piacot, kifárasztották a brandet. Marvel kapcsán a legtöbb botrány inkább a Fox által készített címekkel fordult elő, de ott is inkább a gagyizás miatt.

        “A Disney valamiért úgy gondolja, hogy a rajongók csak perifériára szorítható kisemberek.”

        Ez sem annyira új jelenség, mert a játékiparban hamarabb megnyilvánult, ráadásul pont a sokat emlegetett EA az egyik vezérlúd ebben. Aztán előbb-utóbb majd a filmiparnál is eljön az a pont, hogy a közönségnek elege lesz ebből. Persze az megint más kérdés, hogy fog-e változni bármi is. Az EA botrányt megelőzte a No Man’s Sky botrány, majd az Activision-féle CoD botrány, és az EA látszólag nem tanult belőle (sem a saját kárukon, hisz a SW Battlefront 1, sem a ME Andromeda esete nem kongatta meg a vészharangokat a fejükben).

        “Viszont van egy gond: a legfiatalabbakra épp az a nemzedék gyakorolja a legnagyobb hatást, amelyikre ők tesznek magasról.”

        Na igen. 🙂 Persze itt is jelen van az a probléma, hogy nem teljesen állja meg az elmélet a valóság próbáját. Ha ez igaz lenne, akkor nem lennének olyanok, akik szeretik a SW esetében az előzmény trilógiát. Viszont az valahol elszomorító, hogy a Disney (de már korábban Lucas is) mennyire minden energiájával csak arra törekszik, hogy újakat toborozzon a rajongó táborba, miközben a meglévőket láthatóan nem törekszik megtartani.

      • Szentinel Says:

        “Mondjuk azt sose figyeltem, hogy a képregény eladások hogy alakulnak, mert az valahogy annyira nem izgatott”

        Női Thor, feka Amerika kapitány, feka tinédzsercsaj Vasember, azt hiszem, volt mexikói Pókember is… Eléggé nyomatták a SJ-t. Egészen addig, amíg a képregény eladások el nem kezdtek zuhanni.

        “ráadásul pont a sokat emlegetett EA az egyik vezérlúd ebben.”

        Az EA vezetőségében valami nagyon nem tiszta. Ők tipikusan az a cég, aki képes a fejlesztőket hibáztatni a saját hibáikért. Ha nem alakul jól egy játék fogadtatása, akkor előbb számolják fel a stúdióikat, minthogy végiggondolnák a helyzetet. Amúgy pedig nem lepnek meg a játékaik fogadtatásai. Olyan SW játék, ami engem érdekelne, nem is jelent meg mostanában. A multiplayerre összpontosító lövöldék nem jönnek be. Szívesebben játszanék valami történet-orientáltabb single player játékkal, vagy bármivel, amiben erőhasználókat irányíthatunk a főszerepben.

        “Aztán előbb-utóbb majd a filmiparnál is eljön az a pont, hogy a közönségnek elege lesz ebből.”

        Szerintem ez már nincs messze. A legtöbb nyári blockbusterfilm, melyeket az egekig hypeoltak, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

        “Ha ez igaz lenne, akkor nem lennének olyanok, akik szeretik a SW esetében az előzmény trilógiát.”

        Az előzmény trilógia szerintem alaposan fel fog értékelődni a közeljövőben. =) Amúgy nekem nincs vele sok gondom. Nem a Baljós árnyak megtekintése után lettem SW rajongó, de azért nem is utálom habzó szájjal.

  18. “Női Thor, feka Amerika kapitány, feka tinédzsercsaj Vasember, azt hiszem, volt mexikói Pókember is…”

    Basszus, ezt jó tudni. 🙂 Amúgy nem új keletű a dolog, mivel már a 70-80-as években is voltak ilyenek, legalábbis hallomás alapján.

    “Olyan SW játék, ami engem érdekelne, nem is jelent meg mostanában.”

    SW játékok terén az utóbbi hetekben totálisan revideálnom kellett az álláspontomat. Egyrészt belegondoltam, hogy mikor jelent meg utoljára valóban sikeres SW játék, valamint összesen mennyi SW cím jelent meg, és be kellett látnom, hogy az SW a videójáték piacon meglehetősen elátkozott cím. Szóval az, hogy az EA beleszaladt a szarba, nem csak az ő saruk (nagyrészt az ő hibájuk, de ez a tényező is szerepet kap), persze itt most pusztán egy rosszul időzített üzleti döntés okozta a balhét, és nem magának a játéknak a minősége. Másrészt, ha megnézzünk az általános gamer tendenciákat, úgy azt kell észrevennünk, hogy egyre inkább kiveszőben van a Single játékok csoportja, mivel nem éri meg a fejlesztőknek, kiadóknak ilyeneket csinálni. Szóval arra sanszosan sokáig kell várni, hogy egy jó SW single játék megjelenjen (ugye a Visceral csinált volna ilyet). A lövöldékkel önmagukban nincs baj, csak ez egy zsáner, ami mellett kellenének mások is. RPG-t sajnos hiába várunk, mert ma már kizárólag MMO-RPG kategóriában gondolkodnak a kiadók, viszont arról is letettek az utóbbi években (ugye ott a SWTOR, ami olyan, amilyen), azóta megjelent egy Wildstar nevű MMO-RPG, és kb. a zsáner le is húzta a rolót, mert minden kiadó belátta, hogy nincs értelme a Blizzarddal versenyezni, illetve a maradék tortaszeleten már épp elegen marakodnak. Ehelyett az E-sport felé mozdult el a játékipar.

    “Szerintem ez már nincs messze.”

    Vagy messze van. Azért a mozi világa jóval több casual, koca fogyasztót szolgál ki, mint a gamer ipar. Egy nagyobb brandnél könnyebb is a stúdiók dolga, mert elég széles közönséget szólíthatnak meg ahhoz, hogy bevállalják a rajongók haragját. Ezzel szemben a szóló filmek már nem feltétlen engedhetik meg a bukást, így éves szinten kihoznak a stúdiók valami jobban sikerült filmet is, amivel elhitetik az átlag mozinézővel, hogy van még kraft Hollywoodban.

    “Az előzmény trilógia szerintem alaposan fel fog értékelődni a közeljövőben.”

    Ebben tökéletesen igazad van. Mikor megnéztem az Utolsó Jediket, én is kb. úgy reagáltam le, hogy visszasírom a Baljós árnyakat, mert abban legalább volt kreativitás, világépítési szándék. Amúgy, ahogy elnézem, az előzménytrilógia megítélése eléggé vegyes. Vannak, akik csont nélkül oda vannak érte (hallottam már olyan véleményt is, ahol jobbnak tartják, mint az őstrilógiát), vannak, akik végletekig gyűlölik, míg egy csendes réteg (aminek egy nagyon szűk köre ad csak hangot a véleményének) úgy van vele, hogy vannak pozitívumai. Mondjuk a Baljós árnyakat nem tartom jó filmnek, de messze nem utálom, mert bőven van benne annyi kreativitás, ami érdekessé tudta tenni. Viszont nem is venném a védelmembe.

    • Szentinel Says:

      “Vagy messze van. Azért a mozi világa jóval több casual, koca fogyasztót szolgál ki, mint a gamer ipar.”

      Az a vicces(en szomorú), hogy én is ezt tapasztalom. Sőt, én azt látom, hogy a mozinéző az a fajta fogyasztó, amelyik mintha büszke lenne saját hülyeségére. Büszkén kiabálja bele az internetbe, hogy ez meg az a film unalmas szar volt. Mikor lehet, hogy az a film épp hogy nem szórakoztató szándékkal készült, hanem elgondolkodtató szándékkal. Mintha a film tehetne róla, hogy a néző hülye.

      • “Azért a mozi világa jóval több casual, koca fogyasztót szolgál ki, mint a gamer ipar.”

        Erre jó példa az a számos ember, akik a különféle fórumokon és kommentmezőkben bizonygatják, miszerint igenis jó film a Prometheus, a Covenant, a The Last Jedi. És ezt nem egyszer megtoldják konteókkal meg teóriákkal. Én már azon is elcsodálkoztam pl., hogy akkoriban egy Terminátor 3-at le lehetett tolni a közvélemény torkán.

        Hozzáteszem, itt összevitáztam Péterékkel a Mad Max 4-en. Minden fenntartásom ellenére, abban igazat adok nekik (már akik a film védelmére keltek), hogy egy korrekt akciófilmet hoztak össze. Ami viszonylag még az én akcióéhségemet is kielégítette. A Mad Max 4 jobb film lett, mint az utolsó két új STAR WARS-film és Aliens-film. Vagyis amíg még Hollywood bátran nekiállhat egy Mad Max 5-nek, addig az új STAR WARS és Aliens mára egy veszélyes ingovánnyá vált a rendezők számára.

        Bizonyos szinten egy kicsit Szentinelnek is igazat kell adjak: igen, időnként visszanyal Hollywood-nak a fagyi! A Covenant kevesebb bevételt hozott, mint a Prometheus. És ez még Ridley Scott-ot is elgondolkoztatta.

        “Abban, hogy ez lesz Ridley Scott utolsó filmje az általa kitalált Alien-univerzumban, valószínűleg annak is szerepe van, hogy a 97 millió dollárból leforgatott Covenant mindössze 240,7 milliót kaszált a mozikban – ez pedig lényegesen kevesebb, mint a 2012-es Prometheus 403,3 milliós bevétele. Az idei Alien-film ráadásul sokkal rosszabb kritikákat kapott, mint a Prometheus, úgyhogy nem lennénk meglepve, ha a Fox valószínűleg más franchise-okat kíván felfuttatni a következő néhány évben.” (via Movieweb)

        Egyébként nem lennék ennyire kemény a Prometheus-szal, ha nem úgy lengette volna be magát, mint egy 2001: Űrodüsszeia. Ami egy Aliens-filmtől elég bizarr. 😛 Ami az egészben szomorú, hogy az Aliens vs. Predators-filmek és Scott Aliens-filmjei, lehet, hogy örökre kinyírták az Aliens-franchise-t. (Talán csak egy sorozattal lehetne megmenteni, de lehet, hogy már azzal sem.)

        “így éves szinten kihoznak a stúdiók valami jobban sikerült filmet is, amivel elhitetik az átlag mozinézővel, hogy van még kraft Hollywoodban.”

        Szerintem van erő Hollywood-ban. Ha nem is sok, de egy picike, egy kevés igen. Én tegnap néztem meg Scorsese egyik új filmjét, a Némaság-ot. Nálam 10/8-as film. Magyarán: JÓ FILM! Na persze Scorsese a nagy öregek egyike, nem egy ifjú titán! De azért ne essünk abba a hibába, mint amibe a hardcore animések. Igen, Hollywood fárad, mind a filmek, mind a rajzfilmek terén, de azért időnként igenis kitermel magából jó filmeket és rajzfilmeket is.

        “Mondjuk a Baljós árnyakat nem tartom jó filmnek, de messze nem utálom, mert bőven van benne annyi kreativitás, ami érdekessé tudta tenni. Viszont nem is venném a védelmembe.”

        Valahogy így vagyok vele én is. Őszintén szólva: én többször is képes voltam megnézni az előzmény-trilógiát. Miközben tudom magamról, hogy az Ébredő Erő-t másodszor már nem fogom végigszenvedni.

      • “Ami az egészben szomorú, hogy az Aliens vs. Predators-filmek és Scott Aliens-filmjei, lehet, hogy örökre kinyírták az Aliens-franchise-t. (Talán csak egy sorozattal lehetne megmenteni, de lehet, hogy már azzal sem.)”

        Pont a Terminator a példa arra, hogy még egy sorozat sem képes rá, ha ott is lelketlenül valósítják meg.

        “Igen, Hollywood fárad, mind a filmek, mind a rajzfilmek terén, de azért időnként igenis kitermel magából jó filmeket és rajzfilmeket is.”

        Azt nem is mondtam, hogy nem képes jót produkálni, sőt. Inkább csak az az érzésem, hogy gumicsontként dobja a jó filmeket a retkek mellé, mondván: “nesze néző, tudunk, ha akarunk, de nem akarunk.”

        “Valahogy így vagyok vele én is. Őszintén szólva: én többször is képes voltam megnézni az előzmény-trilógiát. Miközben tudom magamról, hogy az Ébredő Erő-t másodszor már nem fogom végigszenvedni.”

        Én megnéztem netről az Ébredő erőt, hogy lássam eredeti nyelven is. Viszont tényleg messze nem többször nézős darab. Még az Utolsó jedivel is hasonlóan állok, hogy valamikor megnézem még eredeti nyelven, de ennél tovább nem leszek rá kíváncsi, mert semmi plusz nincs benne, ami újra fogyaszthatóvá tenné. Ezzel szemben a Zsiványt alkalmasnak tartom arra, hogy többször újranézzem. Kíváncsi leszek arra, hogy ugyan mit hoznak ki a Han Solo filmből ezek után. Gyaníthatóan a Disney kiakadása, hogy bukást várnak a filmtől, leginkább arról szól, hogy annyira sok gond van a filmmel, hogy egy pánikszerű újraforgatás sem segít rajta (ugye a Zsiványnál voltak utóforgatások, amelyek sokat dobtak a végeredményen).

      • A Han Solo-filmet meg fogom nézni, de csak azért, mert Solo az egyik kedvenc SW-karakterem. Retroshock eleve elutasítja a Han Solo-filmnek még a koncepcióját is, mert szerinte nosztalgiafaktor, és inkább új fajok, új imperiumok, új karakterek, új rendek, új univerzumok köré kellene építeni az új SW-sztorikat (lásd a 10 tippjét az SW univerzum fejlesztésére). Részben igaza van, de szerintem Han Solo egy olyan karakter, aki köré simán lehetne építeni jó filmeket és jó sorozatokat. Megfelelő kreativitással, igényességgel és fantáziával. De nincsenek illúzióim: a Disney nem az a fajta zseni, akinek ez menne.

      • Roppant veszélyes egy olyan karakterre építeni filmet, akit a rajongók jelentős része kedvel, mert nehéz úgy kielégíteni az igényeket, hogy közben értékeset is felmutasson a film. Pont emiatt vagyok szkeptikus a Han Solo filmmel kapcsolatban, és pont emiatt érzem úgy, hogy a Retroshocknak annyiban igaza van, hogy eladható SW történetet csak úgy lehetne jól csinálni, ha végre elszakadnánk a fő Skywalker vonaltól, és önálló történeteket mesélne el a Disney (a Zsivány már egyfajta puhatolózás volt ebbe az irányba). Azt viszont nem mondanám, hogy nincs tehetség a Disneynél, inkább akarat nincs rá. Mindenki biztonsági játékot játszik manapság, és a kötelező alapokon túl senki nem mer mozdulni, nehogy bukta legyen az alkotás. Aztán sok esetben pont ez az alibizés okozza a buktát.

  19. PashCutter Says:

    Nem tudom, mennyire tekinthető sci-fi-nek a Marvel-filmek, de mivel nem igazán tudtam, hova rakhatnám az ebbéli véleményemet, jobb híján iderakom. Remélem, nem OFF! Fomával már váltottam erről pár szót a blogján, gondoltam, itt is felvetem. (Egyébként érdemes Foma Marvel-posztjait elolvasni, mert vitaindítónak tökéletes.)

    Láttam a Logan-t és a két Deadpool-filmet. Őszintén szólva: nem vagyok valami elégedett.

    Egyáltalán nem vagyok megelégedve a Logan-filmekkel, de az utolsó film nálam nagyon elásta magát, a következőek miatt:

    1, Rettentő silányak a rosszfiúk, a negatív karakterek.

    Kezdjük a legalsóbbal a hierarchiában: a kommandósokkal! A mutánsok elleni harcra kiképzett emberi zsoldosok már a második X-Men filmben megjelentek, ez volt William Stryker magánhadserege. Őszintén: én kifejezetten érdekesnek találtam egy olyan emberi halandókból álló, mutáns-ellenes szélsőséges csoport létezését, amelynek célja az übermensch legyőzése és elpusztítása. Ez egy olyan gondolatkör volt, amit szépen tovább lehetett volna fejteni más mozifilmekben, esetleg egy sorozatban. Én a magam részéről megnéztem volna egy olyan sorozatot, amelynek a középpontjában egy olyan emberi halandókból álló osztag áll, amely elsődleges feladata a mutánsok elpusztítása. Egy sorozat megadta volna a kereteket ahhoz, egyrészt, hogy lássuk, hogyan vadásszák le a mutánsokat, másrészt, hogy kifejtsék azt az übermensch-ellenes gondolatiságot, amit Stryker olyan masszívan képviselt a vásznon. De ez csak egy ötlet-felvetés volt a részemről, gondolatkaland, mindenesetre érdekesnek találtam Stryker személyét; a szervezetet, amit létrehozott; az általa képviselt eszmeiséget, ami a halálával is továbbélt (lásd negyedik X-Men film). Kíváncsian vártam, miként viszik ezt tovább; és bár az X-Men – Az Eljövendő Múlt nem volt egy jó film, de azért itt is működött ez a koncepció Bolivar Trask személyében. Gondoltam, innen csak nem lehet rontani az egészen.

    Hát a Logan megmutatta: de lehet.

    A kommandósokat azért emelem ki külön, mert sajnálatosan az X-Men 2-ben is balfaszok voltak, a Logan-ban pedig még lejjebb viszik a lécet. Elvileg ezek olyan kommandósok, akik ki lettek képezve a mutánsvadászatra. A mutáns itt az übermensch, akit nem egyszerű levadászni. Mondhatni: kösse fel a gatyáját, aki mutánsra megy vadászni! Így értelemszerű, hogy a mutánsvadász sem akárki: olyan halandó ember, aki ki lett képezve az übermensch elpusztítására. Ez jól hangzana, van benne fantázia – de rettentő gyatra a megvalósítás. Olyan ostoba zsoldosokat látunk a képernyőn, akik önként befutnak Logan karmai alá. Az a katona meg, akit egy gyerekmutáns hidegre tesz, ne is menjen egy felnőtt mutáns ellen! Azok a jelenetek, amikor a gyerekmutánsok intézik el a katonákat, komikusak. Most vagy az van, hogy pálinkáztak bevetés előtt a fiúk, vagy pedig egy kocsmából lettek összeválogatva. Mindenesetre nem ellenfelek egy mutánsnak sem. Kissé illúzióromboló.

    Aztán kell egy olyan harcos, aki megizzasztja Logant a győzelem előtt. Az X-Men 1-ben harcolt az Oroszlánemberrel, az X-Men 2-ben saját maga női verziójával, az X-Men Origins-ben a féltestvérével, az X-Men Wolferine-ben egy adamantium robottal, most meg a saját klónjával. Eredeti?

    Ki van még? Donald Pierce pojácáskodik. Dr. Rice a hideg elme, aki kívülről akarja irányítani a mutánsokat – igazi sablon.

    2, A kislány. Aki, ugye, Logan lánya… Hogyan is fejezzem ki magam?… KEGYETLENÜL SZAR!… Kínosan fészkelődtem a székben, miközben néztem a jeleneteit. A kislány a legrosszabb girl power karakter a filmművészetben! Akciókoreográfiákat írni egy 11 éves kislányra – kinek jutott ez eszébe? Az addig oké, hogy mutánsgyerek, aki megeszik reggelire egy Scott Adkinst; übermensch kölyökben – de szinte lerítt a leányról, hogy semmit sem képes kezdeni ezzel a girl power szereppel. Azok a pofavágások, azok a mozdulatok, az a suttyó keménykedés, amit művel a filmvásznon, AZ VALAMI BORZALMAS!… Az apa-lánya kapcsolat ábrázolása kimerül az egymásra való acsarkodásból; abból, hogy Logan hozzászól a lányhoz, és a lurkó fintorog. A Logan és a lánya közötti érzelmi szál felszínesen lett kidolgozva, s ez lejött a két színész játékából is. Amikor a kölyök apunak szólítja a film végén a haldokló Logant, karakteridegen. Az apa-lánya kapcsolat annyira lett kidolgozva a filmben, mint egy házibuliban tett szerelmi vallomás hét sör után. A kislány a film végén megmenti Logan életét – a zsarufilmekben ellőtt klisé, hogy a zsarupáros nem kedveli egymást, de a végén az egyik megmenti a másik életét. (Persze Logan így is eltávozik az örök vadászmezőkre.) Egy ilyen apa-lánya kapcsolat jóval hitelesebben, finomabb eszközökkel van bemutatva a Leon, a profi-ban (igaz, Leon ott inkább egy apapótlék).

    3, Dráma. Van jó pár a filmben. A pozitív karakterek hullnak rendesen. Egy, a kislány nevelője – alig ismerjük, nincs könnyhullatás. Kettő, a néger család – alig ismerjük, nincs könnyhullatás. Három, Caliban – keveset szerepelt, vele sem tudunk mit kezdeni. Négy, Xavier – az egyetlen drámai jelenet, ami működött nálam. Öt, Logan – fáradtságos melodráma. A film erénye, hogy elmeri engedni a karakterei kezét (ez a legtöbb Marvel-förmedvényre nem jellemző). De a drámai részek gyengék.

    Térjünk kicsit vissza Xavierhez – ugyanis, bár megrendítő volt a halála, mégis kihagytak vele egy merész lehetőséget. Izgalmas a gondolat, hogy Xavier öregkorára szenilizálódik, aminek hatására egyre kevésbé képes kontroll alatt tartani telepatikus hatalmát. Finom utalás volt rá, de nem merték kibontani azt a komor elképzelést, miszerint Xavier egy rohama során westchesteri otthonában maga pusztítja el az X-Ment. Kemény tragédia lett volna, ha a morálisan gondolkodó Xavier, akinek legfőbb célja az emberek és a mutánsok közötti béke megteremtése, egy borzalmas pillanatban lerombolja életművét és örökségét. Adódott volna a morális dilemma Logan számára, hogy életben hagyja-e mentorát, aki addigra egy időzített bomba lett. Ennek lett volna olyan mélysége, ami több nézőpontból is rávilágíthatott volna egy témára. A rendező nem merészelte kibontani ezt a koncepciót, helyette megkaptuk Xavier kivégzését az ellenség által, majd belefullasztotta filmjét a középszerű akciókba.

    4, Akcióorgia. Blacksheep szerint a film egyik érdeme az akciók. Helyesbítek: egyetlen érdeme – lett volna, ha izgalmasak azok az akciók. De mi mást is tudott volna nyújtani ez a fércmű? Mert többet nem adott az akcióknál. És mint írtam, az akciók sem jók: se nem izgalmasak, se nem jól koreografáltak; igazából olyan kötelező kaszabolások. Az ostoba zsoldoskatonák, akik lemészároltatják magukat Logannal, Logan lányával meg a gyermekmutánsokkal – ah! A Logan és a Logan-klón közti két párbaj szintén egyszerű, nincs benne semmi extra.

    Létezik még egy franchise, ami tökéletes mintája annak, mennyire nem merész a Marvel-filmeket gyártó Disney: ez a Deadpool. „Hiába lett a Disney-é, a Deadpool felnőtt film marad”. – és még számos ilyen címmel olvashatóak hírek a neten. Miközben bizony, a Deadpool igenis visszafogott az eredeti képregényhez képest. Az eredeti képregényekben Deadpool egy igazi antiszociális figura, egy cinikus zsoldos, aki ha bekattan, egyaránt képes halomra ölni rendőrt és bűnözőt, jó mutánst és rossz mutánst, a Fény és a Sötétség harcosait. A képregényekben olyan jól ismert szuperhősöket tesz hidegre, mint Pókember, Amerika Kapitány és Doktor Strange. A szó konkrét értelmében nincs tekintettel senkire. Két lábbal tipor a politikai korrektségen. Gyilkol és poénkodik, egyszerre félelmetes és vicces. Egy olyan punk, aki fenekestül felforgatja a Marvel-univerzumot. Egyben tökéletes megtestesülése korunk destruktív lényének, a trollnak. Persze, ő egy a Marvel által legyártott dekonstrukció, ami fityiszt mutat a Marvelnek. A Marvel a Deadpool által visz egy övön aluli ütést a Marvelnek – vagyis saját magának. Dekonstrukció, destrukció – de mint ilyen, eredeti. Anti-hősünk egy beteg karakter, aki beteg dolgokat tesz. Egy ilyen beteg figura beteg filmet érdemel – mérsékelt esetben is olyat, mint a Crank. Én, megmondom őszintén, egy olyan Deadpool-t láttam volna szívesen a filmvásznon, aki végiggyilkolja Asgardot, picsán és tökön rúgja Xavier mutánsait, s lepofozza a SHIELD embereit. MINDEZEK HELYETT kaptunk egy vicces fiút, aki valahogy mindig besegít Xavier mutánsainak a rend fenntartásában, s szigorúan csak bűnözőket gyilkol. Klassz!

    • Szerintem benézted a Logan funkcióját. A Logan nem szólt másról, mint hogy kapjunk egy olyan Rozsomák-filmet, melyben a főszereplő végre korhátáros szigorítások nélkül hentelhet. Ennyi. Minden más, ami benne van, csak grátisz.

    • PashCutter Says:

      Benéztem? 🙂 Azt tudtad, hogy a fanok (köztük a Baadmovies két vloggere, Sorter és Blacksheep) Oscar-díjat érdemlő filmnek tartják a Logant? (Azt is Hugh Jackman alakítása miatt.)

      „2008-ban A sötét lovag reformálta meg a képregény-film műfaját, és majdnem 10 évet kellett várni egy hasonló kaliberű filmre, de megérte. Bár a Logan sajnos sanszosan nem lesz akkora reformer, de hogy már most a műfaj egyik legnagyobb klasszikusa, az vitathatatlan! Ilyen súlyosan nyomasztó és kegyetlenül brutális mainstream képregényfilmet még soha nem készített senki!”
      (Blacksheep)

      „Ehhez képest jött a LOGAN, és egy csapásra idézőjelbe tett mindent, amit az elmúlt években tapasztalhattunk a Marvel frontján. Sosem látható sötétség, keserűség, brutalitás, kilátástalanság és kegyetlenség folyt a vásznon, én pedig nem győztem tátani a számat. A LOGAN egy tökéletes, hibátlan bizonyíték arra, hogy igen, így is lehet képregény-filmet készíteni, ebben a stílusban, ezzel a komor hangvétellel, nagyon is súlyos tétekkel, erős jellemekkel és katartikus pillanatokkal. Csak annyit mondok, a Holló óta – ami az egyik kedvenc filmem – nem láttam ennyire erős képregény filmet. Noha kevés esélyt látok erre, de nagyon jó lenne Hugh Jackmant idén az Oscar-jelöltek között látni, bár én a filmet is nagyon szívesen jelölném. A finálén pedig – ciki, nem ciki – én elejtettem jó pár könnycseppet.”
      (Sorter)

      A Marvel-rajongónál érdemes figyelembe venni, hogy számára a Marvel-film nem csupán egy szórakoztató játékfilm, hanem “valami több”, “valami komolyabb”.

      A fenti idézetekben nincs semmi egyedi. Ezeket a „magvas” gondolatokat a két kritikus előtt megfogalmazták egy csomóan. Egy csomó rajongó. Olyan szövegekkel lett ajánlva a film, hogy „micsoda dráma”, „új szintre lépett a Marvel”, meg hogy az „első Oscar-díjas Marvel-film”, meg egyesek azt is mondták, hogy „aztakurva” és „magas beszarós-faktor”! 😛 Szó se róla, becsapós volt a trailer. Johnny Cash zenéjével, Logan egyedül maradt, végignézte társai pusztulását, nem találta a helyét az új világban, két társa pedig a halálosan beteg Xavier professzor és a visszahúzódó Caliban. Ígéretesnek tűnt a koncepció, a sztoriban volt kraft – a fene se gondolta volna, hogy kommandósokat széttépő 11 éves kislány meg egyéb borzalmak lesznek belőle! 😛 Kommandósokat széttépő 11 éves kislány… Ezen még mindig nem tettem túl magam. 😛

      A film kezdete biztatóan kemény: a latín-amerikai bűnözők megtámadják Logant, hősünk pedig szétvág köztük… Na, legalább nem lesz PC!, örvendünk naivan, reménykedve, hogy egy ilyen remek felütés után végig megmarad ez a minőség. Aztán, miután végignézhettem, hogy egy 11 éves kislány (!!!) hogyan tép szét pár jól képzett zsoldost, fáradtan dőltem hátra: ez kegyetlenül szar lesz! És sajnos igazam lett: emberkínzó volt az élmény. Mikor megvolt a lehetőség, hogy egy komor és kemény akciófilmmel záruljon a Logan-széria… 😦

      Hét film van Logan szereplésével: eme hét filmben tetten érhető a munka, hogy kialakítsanak Logan körül egy mítoszt. Logan a vadállat, aki irányíthatatlan és vérengző. Logan meg akarja őrizni a szabadságát, az autonómiáját, mentesülve minden kontrolltól, de mindeközben nem találja a helyét a világban, képtelen beilleszkedni a közösségbe. Igazi magányos farkas ő. Logan minden akciójelenetnél vörös fejjel ordítozik, és mikor véresre verik, még akkor is feltápászkodik, küzd tovább, egészen a győzelemig. Hugh Jackman ugyanaz a kiégett veterán Logan szerepében, mint Clint Eastwood a Grant Torino-ban. Oké, Jackman alakítása fele annyira sem igényes, mint Eastwood-é (vagyis nem érdemel Oscart), de azért kellően romantikus! A romantikával pedig ebben a műfajban nincs gond – a probléma a megvalósítással van. De azzal elég nagy…

      • Én a helyedben nem adnék semmiféle hitelt ilyenféle netes kritikusoknak, mivel már többször is bebizonyosodott, hogy a filmhez, mint művészethez, nem igazán értenek. Ezért is szoktam le a Filmbarátokról. Katasztrófák. Még a filmek alapjául szolgáló könyveket/képregényeket/eredeti változatokat sem szokták elolvasni/megnézni, így az én szememben már alapból nem hitelesek.

      • És még mindig a leghitelesebb kritikusok. Jó, fel lehetne hozni, hogy a Gyűrűk Urát hogy kritizálta Puzsér, de ott szerintem még a film megnézésével kapcsolatban is felmerül a kétség, annyira üres baromságokat állít. Vele szemben a Filmbarátok legalább a filmet megnézték, legyen szó bármelyikről. De azért azt ne várjuk már el tőlük, hogy minden egyes esetben tisztában legyenek a hozzá tartozó alapművel.

        De, ha már kritizáljuk őket, sokkal nagyobb baj, amikor valami történelmi témájú filmet kritizálnak úgy, hogy még érettségi szinten sincsenek tisztában a történelmi háttérrel. Pedig egy google keresés szintjéig elmehetnének, még csak azt se várom el, hogy szakirodalmat olvassanak hozzá. Igaz, ugyanezt megtehetnék minden film alapjai kapcsán. Amúgy én őket nem kritikusnak, hanem filmrajongóknak tekintem, akik elmondják, hogy nekik az adott film hogy tetszett, miben látták a pozitívumait és negatívumait. Nagyon sok esetben nem értek velük egyet. Például lehaltam, hogy mennyire dicsérték a csapni való Utolsó Jediket.

      • Mondjuk én a DC-Marvel univerzumokra egyaránt dislike-kal tekintek, amire eddig egyik megtekintett filmjük se cáfolt rá (volt kemény 4db?).

        A Deadpool filmet csak azért néztem meg, mert a játék átvezetőit láttam, annak meg volt egy humorfaktora, plusz a korábbi one-shot se tűnt rossznak, szal adtam a filmnek 1 esélyt.
        Azonban a játék alapján kialakított – alacsony – elvárásaimhoz képest alulteljesített (komolykodni próbált, MC jellemét jócskán visszafogta, ráadásul arcot akart adni neki, ami 1 ilyen figuránál “órisái” baki), bár még mindig elviselhetőbbnek tartottam, mint a shounennek is ciki Avengers-brigád gatyásfesztiváljait.

      • Foma: a történelmi utánajárás is az alapmű ismerete, lényegében. =) Én nem tudnék nem utánanézni valaminek, mielőtt írok róla/beszélek róla, direkt azért, hogy ne mondjak/írjak hülyeséget. Ha nem is olvassák el az össze képregényt/könyvet stb, azért, ahogy arra rátapintottál, a Google akkor is a barátjuk.

        Az utolsó Jedikkel kapcsolatban egyre inkább azt érzem, hogy ez csak azoknak számít jó filmnek, akik még nem játszottak minőségi SW játékokkal. Ha kipörgeted a Knights of The Old Republic 2: The Sith Lords-ot, akkor megkapod ugyanazt, csak jobban. Az a játék lerombol és újjáépít, míg a The Last Jedi csak rombol.

      • “Foma: a történelmi utánajárás is az alapmű ismerete, lényegében. =) Én nem tudnék nem utánanézni valaminek, mielőtt írok róla/beszélek róla, direkt azért, hogy ne mondjak/írjak hülyeséget. Ha nem is olvassák el az össze képregényt/könyvet stb, azért, ahogy arra rátapintottál, a Google akkor is a barátjuk. ”

        Mondjuk ebben az értelemben tökéletesen igazad van. Nem is tudom, miért fogalmaztam ilyen hülyén, hisz ez a szintű utánanézés lényegében alap kellene legyen. Ettől függetlenül, még mindig jobbnak tartom a véleményüket, mint ahogy te látod. Érdekes módon, amikor valaki veszi a fáradtságot, és utánanéz a dolgoknak, abból is fakadhat iszonyatos hülyeség, lásd Szirmai MLP kritikáját.

      • Szirmai igencsak ellentmondásos figura. Én inkább gondolom őt egy előadónak már, mint kritikusnak. Emiatt kellő óvatossággal nézem a videóit. Túl sokszor akartam már tarkón vágni egy lucskos ponttyal ahhoz, hogy minden kétkedés nélkül fogadjam a szövegeit. Túlságosan is elfogult néhány témában.

        Amúgy nem kifejezetten a netes kritikusokat utálom, inkább csak azt, hogy nincs meg a legminimálisabb újságírói munka sem azok mögött, akik magukra is kritikusként tekintenek. A Filmbarátok lehet, hogy csak egy csapatnyi filmrajongó, akik szórakozni járnak moziba, és fingjuk sincs arról, mi fán terem a filmművészet. Viszont Szirmai és a hozzá hasonlók vehetnék a fáradságot.

      • PashCutter Says:

        A Filmbarátok lehet, hogy csak egy csapatnyi filmrajongó, akik szórakozni járnak moziba, és fingjuk sincs arról, mi fán terem a filmművészet.

      • PashCutter Says:

        Óh, elbasztam a kommentet! Újrafogalmazom!

        Szentinel, te véletlenül nem Moskát Anita vagy? Hasonlít a stílusotok.

        “A Filmbarátok lehet, hogy csak egy csapatnyi filmrajongó, akik szórakozni járnak moziba, és fingjuk sincs arról, mi fán terem a filmművészet. ”

        Blacksheep, a Filmbarátok tagja filmesztétika szakon végzett. Így nála elvárás lehetne a megfelelő tájékozódás.

      • Anita charon néven található meg a neten.

        Köszi az infót. Így akkor duplán fail.

    • Én a Deadpool részhez szólnék hozzá. A két film előtt, nekem egy időben elég sok Deadpoolt (is) tartalmazó műhöz volt szerencsém. Láttam rajzfilm epizódokat, mozikat, játszottam a játékokkal, egyik-másik képregényt is elolvastam, és ezek alapján merem állítani, a filmek hozták azt, amit el lehetett tőlük várni. Deadpool ugyanaz a 4. falat áttörő, infantilis, wacky idióta, aki egyszerre rohadt idegesítő, és elképesztően cool a maga módján.

      Az amiről te beszélsz, illetve amit te várnál el, az a Deadpool Kills the Marvel Universe, ami klassz ugyan, de egy spin-off story. Ráadásul, még csak nem is eredeti, mert a Marvel korábban már előtte ezt a Punisherel, Punisher Kills the Marvel Universe címen.

      A figurában egyébként nincs semmi eredeti. Eleve Deadpool, a DC-s Deatstroke helyi megfelelője, egyben paródiája. Egy klasszikus comic relief karakter. Van olyan zombis story, ahol konkrétan annyi a szerepe, hogy mindig visszatér, és a Punisher minduntalan kinyírja. Aztán végleg hidegre teszi.

    • PashCutter Says:

      Az igazat megvallva kevés a tudásom a Marvel-univerzummal kapcsolatban, köszönhetően annak, hogy igazából inkább a filmeket láttam, azokból sem olyan sokat. Ritkán olvasok képregényt, engem annyira nem köt le ez a műfaj. Így, nem titkolom, felszínesek az ismereteim Marvel-ügyben.

      Köszönöm amúgy az infókat!

      Lehet, hogy elég perverz vagyok ezen a téren, de én szívesen befizetnék egy Deadpool Kills the Marvel Universe-re (leginkább, hogy a Marvel-univerzumra ráférne egy kis punkság). De egy ilyen Punisher vs. Deadpool fight-ot is viszont látnék a képernyőn.

      Készül mellesleg a Deatstroke-film, amelynek a rendezője Gareth Evans. Gareth Evans jó rendező, engem megnyert magának a Merantau-val és a The Raid 1-2-vel. Azt biztos megnézem, ha elkészül…

      Te amúgy hogy vagy ezekkel a Marvel-filmekkel? Nincsenek ezek túlhájpolva? Van, ami elnyerte a tetszésedet?

  20. PashCutter Says:

    “Mondjuk én a DC-Marvel univerzumokra egyaránt dislike-kal tekintek, amire eddig egyik megtekintett filmjük se cáfolt rá (volt kemény 4db?).”

    Egyetértek.

    Egy hosszabb vélemény a részemről. Vigyázat: erősen szubjektív!

    Analógia – a DC és a Marvel az a filmgyártásban, ami a McDonald’s és a Burger King az élelmiszeriparban. A McDonald’s- és Burger King-termékek igénytelensége csak akkor derül ki, ha hazavisszük a kaját, berakjuk a hűtőbe, majd holnap elővesszük, hogy együnk belőle – nem frissen fogyasztva rádöbbenünk, micsoda hulladék! A DC- és a Marvel-filmeket sem a moziban kell megnézni, hanem otthon, a számítógép képernyőjén! Egyszerű konfliktusok, erőszakos megoldások (a diplomácia mindig csődöt mond), átlagos dialógusok. Személyiségfejlődés, ha van, az is a legegyszerűbb – ebben az univerzumban mindenki fekete vagy fehér. A Marvel történetei 80%-ban ugyanazok.

    Szuperhős-filmekkel van telítve a piac. Méghozzá olyan filmekkel, ahol azonos az alapkonfliktus: a szorító egyik oldalán egy világuralomra törekvő, hatalmával visszaélő, szociopata rosszfiú vagy rosszlány, a másik oldalán egy idealista célokat kergető, hatalmával felelősen bánó, ártatlanokat védelmező jófiú vagy jólány; a tét az emberiség; ezek összecsapnak, és a jó legyőzi a rosszat. Tízezerszer elmesélt sztori. Tétnélküli műbalhé, ugyanis a néző, aki látott már egy tucatnyi szuperhős-filmet, tudja, úgyis a jó győz a rossz felett. Plot armor védelmezi a főszereplőket, sőt időnként a tucatkedvenc mellékszereplőket is (mint Dominót a Deadpool-ban). Ha a néző azonosul egy karakterrel, megszereti, akkor az nem halhat meg – szigorúan tilos kiírni az univerzumból! Az Avengers-ben Loki megöli Coulson ügynököt – egy idő után visszahozzák a SHIELD sorozatba. A színészek az interjúkban nem is titkolják, hogy kifejezetten könnyű melónak tartják a Marvel-filmeket, hiszen kevés energiát kell belefektetni a színészi játékba, 1 hét alatt megvan egy jelenet, a film 90%-a pedig rá van bízva a CGI-re.

    A történetmesélés módjában nyoma sincs kreativitásnak. Többnyire nincsenek flashbackek, alternatív idősíkok, párhuzamos univerzumok, változatos nézőpontok, misztikum. Társadalmi üzenet ritkán, és ha van, vagy PC-baromság (Marvel Rising: Secret Warriors) vagy fordított rasszizmus (Black Panther). Az igényes néző azt sem tudja, melyiktől kapjon agyfaszt: a lapos cselekménytől vagy a lapos karakterektől?! A történetbe csempészett szerelmi szálak nem érik el egy Nora Roberts-regény színvonalát. Az erőszak jelen van a Marvel-univerzumban, de a Deadpool kivételével egyik sem lépi át a határt. (Bár hozzáteszem, azért a Deadpool sem engedi meg magának azt a naturális erőszakot, ami jellemzője egy The Raid-nek vagy egy Crank-nek.) Igazi kommersz világ ez, ami nem tartogat a belépőnek semmifajta kihívást. A Disney, ahogy az animációs filmjeiknél és a STAR WARS-daraboknál, itt is kényesen ügyel arra, hogy lefedjen egy széles nézőközönséget: a 7 éves kisgyerektől a 45 éves felnőttig. A párbeszédek unalmasak, több esetben csöpögnek a pátosztól, időnként pedig helyet adnak az olcsó humornak.

    A Marvel-produktumok tökéletesen visszatükrözik a Joseph Campbell-féle „hero’s journey” sablont. Ez a szokásos kliséhalmaz. Van egy szimpatikus hős és egy unszimpatikus anti-hős, a hős mentora elhalálozik, van egy szerelmi szál, a hős lassan ébred tudatára az erejének, majd egy óriási csata, ahol a jó legyőzi a rosszat. Ez olyan recept, amit számos film és rajzfilm vászonra álmodott az elmúlt hat évtizedben – a Marvel esetében ez nem újítás (spanyolviasz), hanem újrahasznosítás. Kifejezetten igénytelen és színvonaltalan újrahasznosítása a kliséknek és a sablonoknak.

    A DC láthatóan gyengébben teljesít, mint a Marvel – ezért a Nolan-féle Batman-trilógia kivételével szabadon gyalázható és mocskolható. Viszont ha valaki mégis venné a bátorságot, hogy kemény bírálat alá vegye a Marvelt, hamar megkapja a geek szubkultúrától a „sznob” jelzőt. Oké, rendben, vállalom. Akkor nevezzük „sznobizmus”-nak azt, ha az ember nem kívánja ezredszerre is végigszenvedni ugyanazt a lebutított történetet! Egy igényesebb filmfogyasztó, főleg, ha ért is a szakmához, elég gyorsan leszűri, hogy ezek a filmek egyetlen terepen akarnak kreatívak lenni: az a látvány. Mondja a geek, hogy a Marvel-filmek egyik pozitívuma a közérthetőség; a közérthetőséggel nincsen semmi baj, de ez itt szájbarágás, tömény didaktikusság. Ha akad is homályos pont a történetben, a neten pár perc alatt találok egy olyan rendezői interjút, esztétikai elemzést vagy rajongói elméletet, ami eltünteti a homályt. Ma az a „sznob”, aki merészel kritizálni egy képregény-filmet; sőt, aki szerint a Marvel semmi más, mint trash, az egyenesen „műveletlen”. Vegyük észre, hogy a „sznobozás” itt a kritikus gondolkodás és a vitára való készség kiölése, egyfajta politikai korrektség jegyében.

    Hát, íme, egy sznob kifejezés a részemről:

    A szuperhősös képregény-filmek a kreatív történetírás halála!

    Nem tagadom, volt néhány darab, amit élveztem, szórakoztatott: a Maszk, a Hulk, az első három X-Men, a Nolan-féle Batman első két része – de elvoltam még a legelső három Pókember-filmmel is. De lassacskán, minél lejjebb süllyed a színvonal, képtelen vagyok egyetlen Marvel- és DC-filmet is megnézni, s szomorúan látom, hogy ezeken a mintákon építkezik a legújabb STAR WARS is.

  21. PashCutter Says:

    Nem tudom, van-e itt olyan, aki nézi Star Trek-et. Én trekker haverral belenéztem a Discovery első két részébe.

    Először is egy nem túl pozitív kritika a sorozatról:
    hu.ign.com/star-trek-discovery-1-evad/34493/review/kritika-star-trek-discovery-1-evad

    Az én benyomásaim… csak az első két részbe néztem bele. Az előző sorozatokhoz képest itt semmi science-fiction, csak tömény akció. Már az is elég szomorú, hogy Hollywood a James Bond-szériát levitte a B-kategóriás akciófilmek szintjére – DEHOGY A STAR TREK-ET IS…! 😛 A főszereplőnő egy transzvesztita – akit egy nő játszik; a neve, asszem, Michael, vagy mi! 😛 Tipikus Mary Sue-karakter, aki nem sokban különbözik az új STAR WARS-mozifilmek hősnőjétől,Rey-től. A sorozat “újítása”, hogy innentől nem a kapitányra koncentrál, hanem erre a női kommandósra.

    Amin még ámultam és bámultam, hogy Michelle Yeoh-ot is szerepelteti a sorozat – aki, ha valaki nem ismeri, egy kínai színésznő, aki többnyire akciófilmekben játszott girl power szerepeket (pl. “A Holnap markában” c. középszerű James Bond-filmben egy rettentő rossz girl powert). Eddig nem igazán fordult elő, hogy egy Star Trek-be B-kategóriás színészek is játszanak, mint vendégszínészek. Van hova süllyedni…

    Vannak benne klingonok, megújult dizájnnal – sima bunkóknak ábrázolva.

    Az első két részt rettentő középszerűnek találtam. Csili-vilis, látványos, robbanásos, akció minden mennyiségben. Mindez leöntve polkorrekt propagandával. Nem ajánlott.

    • Sose voltam nagy Treki, de úgy-ahogy ismerem a brand-et. Anno a Kirk kapitányos első sorozatot hébe-hóba láttam, a Next Generation-t a legjobbnak tartom, a Voyager jó volt, az Enterprise viszont már elindult abba az irányba, amit a mai ST-ben annyira nem szeretek (még ha a sorozat alapvetően elszórakoztatott). A filmeket viszont nem követtem nagyon, a legújabb reboot-tól kihullott a hajam, szóval nem is tervezem pótolni.

      Erről a Discoveryről viszont most hallottam először. Amit mondasz, hogy semmi sci-fi, az igazából már az Enterprise-al elkezdődött, és az elmúlt években ez egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy levitték casual szintre a cuccot.

      “A főszereplőnő egy transzvesztita – akit egy nő játszik”

      És már helyben is vagyunk. Próbáljunk már elvonatkoztatni attól, hogy hol lehet újabb és újabb ármányt találni a gender-őrülettől. Amúgy meg ez a kijelentésed ugyanaz pepitában, mint amikor Scarlett Johanson visszalépett egy szereptől az SJW-k dühkitörése miatt (egy transzvesztita bankrablót játszott volna).

      Viszont azon eleme, hogy egy Mary Sue, már valóban botrányosan hangzik. Mondjuk eddig sem éreztem különösebb késztetést, hogy újra felvegyem a fonalat Star Trek ügyben, de ezek alapján nem is tervezem módosítani az álláspontomat. 🙂

    • PashCutter Says:

      “a Next Generation-t a legjobbnak tartom, a Voyager jó volt”

      Végignézted a Next Generationt és a Voyagert? Vannak esetleg Star Trek-cikkeid is, élménybeszámolók?
      Mi tetszett ezekbe a sorozatokba? Mi fogott meg bennük?

      “az Enterprise viszont már elindult abba az irányba, amit a mai ST-ben annyira nem szeretek”

      Az Enterprise kapcsán általában két negatívumot hoznak fel: 1, erőlteti ezt az előzményszálat (amit a Discovery is) 2, túlságosan elment a kommersz szórakoztatás felé. Tökéletesen jelzi azt, hogy pl. vulkáni nőnek dögösnek és szexinek kell lenni. Na most, vannak franchise-k, ahol elnézem az ilyet (pl. Star Wars, James Bond) – de egy Star Trek-be???

      “És már helyben is vagyunk. Próbáljunk már elvonatkoztatni attól, hogy hol lehet újabb és újabb ármányt találni a gender-őrülettől.”

      Na álljunk meg egy pillanatra! Azért az ember észreveszi azt, ha valami propaganda hatására került be egy műbe. Természetesen semmi bajom nincs, ha a karakter másságának van valami funkciója az adott alkotásban. (Pl. Gurren Lagann-ban a homár karakter, Leeron Littner – amely funkció nem volt más persze, mint humorforrás, de még is volt bizonyos értelme a másságának.) Ahogy a későbbi kritikákat olvastam, a Discovery-ben a főhősnő mássága csak van, funkció nélkül, és kész. Bocs, de azért észrevehető a propaganda jelleg. Ez olyan, mint a szovjet sci-fi szerzők, akik akkor is utalnak a kommunizmusra a műveikben, ha éppen totál felesleges.

      “Mondjuk eddig sem éreztem különösebb késztetést, hogy újra felvegyem a fonalat Star Trek ügyben, de ezek alapján nem is tervezem módosítani az álláspontomat.”

      Én sem vagyok egy nagy trekker, igazából hébe-hóba megnéztem pár részt a régi sorozatokból. De azért kár, hogy ennyire szétbarmulják ezt az univerzumot is.

      • “Végignézted a Next Generationt és a Voyagert? Vannak esetleg Star Trek-cikkeid is, élménybeszámolók?
        Mi tetszett ezekbe a sorozatokba? Mi fogott meg bennük?”

        Az túlzás lenne, azt állítanom, hogy végignéztem volna ezeket. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy a nagy részüket láttam. Mivel nem neten követtem, hanem ahogy a tv-ben adták, aszerint láttam, így jó sok epizódjukról lemaradtam. Cikkeket nem olvastam, és nem is tervezek. Írni meg még kevésbé. A Next Generation-t azért szerettem, mert egyrészt filozófikusabb volt a többinél, másrészt tetszett, hogy Picard kapitány mindig igyekezett békés megoldást találni, akár a leglehetetlenebb szituációkban is, és emellett az esetek többségében képes volt olyan higgadt maradni, mint egy vulkáni. A Voyagerben meg azt szerettem, hogy jóval kalandosabb megoldásokkal dolgozott, sokszor emberközelibb volt emiatt, mint Picardék, elvégre Janeway indulatosabb, emocionálisabb módon reagált a helyzetekre. Meg ugye itt fontos elem az izoláltság, mint hangulatteremtő tényező, mert míg Picardék mindig megengedhették maguknak, hogy hazaszaladjanak, ha tarthatatlanná vált a helyzetük (mondjuk igyekeztek ezzel nem élni), addig Janeway-éknek erre semmi módjuk nem volt, mivel messze a bázistól, idegen, ellenséges területen kellett keresztül menniük.

        Amúgy mindkét sorozatnak, plusz a régi, Kirk kapitányosnak is az volt az igazi íze, hogy a felfedezésről szólt. Az aktuális, készítésük korát behálózó politikai tartalmuk engem annyira nem fogott meg, hogy különösebben fontosnak tartsam, noha nyíltan felvállalta az összes sorozat, hogy ilyen üzenete is van (ugye Kirk-ék esetében a klingonok, mint a szovjetek megtestesítői, Picardék esetében főként a romulánok, akik amolyan szakadár, radikálisság megtestesítői, míg Janeway-ék elsősorban a borgok, mint az individualizmus ellenségei kellett szembe kerülniük).

        “Az Enterprise kapcsán általában két negatívumot hoznak fel: 1, erőlteti ezt az előzményszálat (amit a Discovery is) 2, túlságosan elment a kommersz szórakoztatás felé. Tökéletesen jelzi azt, hogy pl. vulkáni nőnek dögösnek és szexinek kell lenni. Na most, vannak franchise-k, ahol elnézem az ilyet (pl. Star Wars, James Bond) – de egy Star Trek-be???”

        Az Enterprise-nak talán még el lehetne nézni ezeket a hibáit, ha közben következetes lett volna a Star Trek univerzumhoz. Eleve ott a hajó neve, amivel kapcsolatban az a fő gond, hogy korábban Kirk-ék hajója volt az első Enterprise nevű, erre kihoznak egy előzmény sorozatot, ahol hogyhogy nem megint ez a hajó név jön elő. Azért kicsit olcsó húzás, hogy ez már a harmadik sorozat, ahol Enterprise a hajó neve, ami pont olyan gyáva húzás, mint megcsinálni a Terminator Genesys-t, aminek a fő attrakciója, hogy szerepeltetik benne a mai Schwarzeneggert az 1984-es film-belivel.

        Az, hogy a vulkáni csaj dögös, meg inkább korszellem. Megpróbáltak csinálni egy élőszereplős tsundere karaktert. Nekem mondjuk nem volt bajom vele, és igazából Spock és Tuvok után kellett egy olyan vulkáni, aki kilóg a sorból. Ugyanígy kilóg a sorból B’Elanna Torres is, mint félvér klingon. Alapvetően ugyanazok a sémák visszaköszönnek szinte minden sorozatban. Szinte mindig felbukkan legalább egy vulkáni, klingon, vagy robot (ugye ott van Data, vagy épp a Doctor).

        “Na álljunk meg egy pillanatra! Azért az ember észreveszi azt, ha valami propaganda hatására került be egy műbe”

        Ezzel önmagában nem lenne baj, de úgy hangsúlyoztad, mintha ez lenne az elsődleges kiemelési pont. Holott a leírásodból érződik, hogy vannak sokkal nagyobb bajok is ezzel a Discoveryvel. Önmagában az, hogy egy karakternek nem szokványos az identitása, szerintem nem feltétlenül problémás, még csak feltétlen céljának sem kell lennie, amennyiben nem erőltetett a dolog, amolyan strigula szinten. Ebben a sorozatban, úgy látszik utóbbi érvényesül, csak mégsem ezt kellene címlapra tenni már nyitáskor. És itt főleg azzal volt a bajom, hogy pontosan ugyanazt nehezményezted, ugyanazt a retorikát alkalmaztad, amit az SJW-k is tettek, egy másik film kapcsán, hasonló helyzetben. Az, hogy egy színésznő, vagy férfi színész eljátszik egy transzvesztitát, szerintem önmagában nem kifogásolható, mivel a színészet lényege pont az, hogy mást játszunk el, mint akik magunk vagyunk. Ezen a ponton felmerülhet a kérdés, hogy ha egy travi szerepét csakis travi játszhatja el (bocs a politikailag nem korrekt kifejezésért), akkor ezzel az erővel minden egyes színészi szerepre adott embert kellene keresni (mondjuk rendőrt csak rendőr játszhat, vakot csak vak színész – szegény Dolph Lundgren – Freddy Merucy-t meg csak Freddy Mercury).

        Persze, értem én, hogy a feleslegesen beleerőltetett PC karakteren van a lényeg, csak valahogy nem tudtam szó nélkül hagyni, hogy már megint a PC-baromságokon kell elsőre fennakadni, nem lehet hagyni azt a második komment váltásig. 😉

        “Ez olyan, mint a szovjet sci-fi szerzők, akik akkor is utalnak a kommunizmusra a műveikben, ha éppen totál felesleges.”

        Sajnos elég kevés szovjet filmet ismerek, így ebben kevésbé tudok nyilatkozni. Viszont, ha jó szovjet filmet akarsz, akkor ajánlom figyelmedbe az Assza címűt. Elég nehéz befogadni, de egyfajta rendszerkritikusságot fogalmaz meg, ami miatt, főleg a második fele, kimondottan érdekessé válik.

        “Én sem vagyok egy nagy trekker, igazából hébe-hóba megnéztem pár részt a régi sorozatokból. De azért kár, hogy ennyire szétbarmulják ezt az univerzumot is.”

        Én kb. ott vesztettem el az érdeklődésemet az egész iránt, amikor elkezdték nyomatni az alternatív idősíkokat. Ahelyett, hogy bővítenék a világot, az haladna előre az időben, inkább vissza-vissza nyúlnak az alaphoz, és azt iterálják újra, más színészekkel, más történetmeséléssel. Semmi újat nem képes már, csak a meglévőt újra és újra rebootolni.

      • PashCutter Says:

        „Picard kapitány mindig igyekezett békés megoldást találni, akár a leglehetetlenebb szituációkban is, és emellett az esetek többségében képes volt olyan higgadt maradni, mint egy vulkáni.”

        Igen, Picard karakterében tényleg az volt a jó, hogy igyekezett diplomatikusan megoldani a konfliktusokat. Asszem, ki is hangsúlyozzák vele kapcsolatban, hogy gyűlöli az erőszakot, és ezért ritkán nyúl erőszakos megoldásokhoz. Amúgy érdekesség, hogy az egész Star Trek szülőatyjára, Gene Rodenberry-re hatott két filozófiai irányzat is: a pozitivizmus és a humanizmus. Hitt a fejlődésben, meg abban, hogy kialakítható a nemzetek közötti béke (világbéke). Ugyanakkor, mint liberális kortársai, erősen ateista volt, és a vallásokat a világban történő konfliktusok legfőbb forrásának tekintette. Ez csak azért érdekes, mert Pikard karakterében ezek visszaköszönnek. Amúgy van egy olyan kritika a klasszikus Star Trekkel kapcsolatban, hogy a vallással foglalkozó részek valami rettentő felszínesek, és valójában az ateista liberális értelmiség vallással szembeni merev előítéleteit adja vissza.

        „ugye ott van Data, vagy épp a Doctor”

        Tényleg, te ezekkel a karakterekkel hogyan vagy? Gondolok itt elsősorban Spock-ra és Data-ra. Szerintem ezek kifejezetten érdekes karakterei voltak a sorozatnak. Spock a minden helyzetben racionális személy, aki alárendeli a teljes életét a logikának. Data, a robot, aki ember akar lenni, és ezért odáig is hajlandó elmenni, hogy beültessen magába egy érzelemcsipet. Jó, azért annyira ezek se eredeti karakterek, hiszen a szélsőségesen racionális férfi (Spock) és az emberré válni akaró robot (Data) a Star Trek előtt is előjött a kultúra különféle szegmenseiben pl. irodalom, film – de a sorozat valahogy mégis igényesen nyúlt ezekhez a sablonokhoz, remek dialógusokkal, konfliktushelyezettek stb., és kihozott ebből emlékezetes karaktereket. Neked mennyire jöttek át ezek a karakterek?

        „Az, hogy egy színésznő, vagy férfi színész eljátszik egy transzvesztitát, szerintem önmagában nem kifogásolható”

        Mondjuk egy férfi hitelesebben el tud játszani egy travit, vagyis egy magát nőnek valló férfit, mint egy nő – de nem ez a lényeg. Tisztában vagyok azzal, hogy a színészet egyfajta szerepjátszást jelent a színészek számára – és ez bizonyos (tág) határok között el is fogadható. A problémám az, hogy időnként az egész kifejezetten hamis és hazug tud lenni számomra. Pár példa:

        1, A dél-amerikai sorozatok között futott olyan, hogy „Betti, a csúnya lány”, meg még volt egy szappanopera egy kövér nőről. Az volt a magyarázó indokuk, hogy már elég volt a sztereotípiákból, hogy csak szép lányok köré építenek romantikus szappanoperákat. Ez még oké; viszont az már kifejezetten álszent és kétszínű mutatvány volt a részükről, hogy mind a “csúnya lányt”, mind a “kövér lányt” egy karcsú és szép topmodell játszotta. Kb. ennyit a nemes célokról.

        2, A Van Helsing c. filmben a cigány hercegnőt egy olyan fehér nő játszotta, akiről lerítt, hogy nincs benne vonó (Kate Beckinsale).

        A magam részéről nem érzem az ilyen dolgokat annyira fair-nek!

        „Sajnos elég kevés szovjet filmet ismerek, így ebben kevésbé tudok nyilatkozni.”

        Mondjuk mostanában volt módon bele- és elolvasni néhány írónőt, akik a Kádár-rendszerben írták novelláikat és regényeiket. Beczássy Judit, Thury Zsuzsa, Gergely Márta, Bihari Klára… Ilyen realista regényeket és novellákat írtak; a novellák általában valami egzisztenciális és/vagy társadalmi problémát jártak körül, míg a regényeikben azt mutatták be, a férfiak és a nők hogyan álltak helyt a Kádár-rendszerben. Általában szociális, munkahelyi és párkapcsolati vonal mentén. Kifejezetten jók, olvashatók, igényesek és színvonalasak… DE sajnos ezen művek nagy részén is megjelenik a kötelező vörös farok, a szocializmus nagyságáról való monológok, a „jól mondja elvtárs/elvtársnő!” szellemisége. Ami picit ront az összképen… Ugyanakkor érdekes, mennyi tehetséges magyar női szerző volt akkoriban. Több, mint most!

      • “Amúgy van egy olyan kritika a klasszikus Star Trekkel kapcsolatban, hogy a vallással foglalkozó részek valami rettentő felszínesek, és valójában az ateista liberális értelmiség vallással szembeni merev előítéleteit adja vissza.”

        Igazából ezek számomra nem domborodtak ki. Eleve nem is láttam minden részét, meg rég néztem, szóval bennem ilyen szinten semmilyen nyomot nem hagyott.

        “Tényleg, te ezekkel a karakterekkel hogyan vagy? Gondolok itt elsősorban Spock-ra és Data-ra.”

        Valójában sehogyan sem vagyok velük. Érdekesek voltak, jók voltak, de egyikük sem vált annyira kiemelkedővé számomra, hogy különösebben a filozófiájukkal foglalkozzam. Én inkább Picardot kedveltem. Meg ha már Spock, akkor inkább Tuvok, ő jóval emberközelibb volt bizonyos tekintetben. A robotok közül meg Doctor szimpatikusabb volt számomra, mert egyszerre volt idegesítő és szerethető karakter. A totálisan elembertelenedett karakterek, mint Spock, vagy az emberré válni akarók, mint Data, valahogy csak félig-meddig tudtak megmozgatni. Tuvokban időnként előkerült a szenvedélyesség, míg Doctorban eleve több élet volt, hologramként, mint Databan és Spockban együtt. Pont emiatt sokkal érdekesebb emberré válni akaró gép volt számomra.

        “Mondjuk egy férfi hitelesebben el tud játszani egy travit”

        Mivel nem sok nő által eljátszott travi lehet (én egyről sem tudok), így nincs különösebben viszonyítási alapom. Amúgy meg ez is nézőpont kérdése, hisz nem feltétlenül magát nőnek valló férfiról beszélhetünk, hisz van már az a szint, amikor agyailag teljesen nővé vált, még ha a teste férfié is. Ebben az esetben lehet, egy nő jobb eséllyel játszaná el a karakterét. (Amúgy ajánlom figyelmedbe A fiúk nem sírnak című filmet)

        “A dél-amerikai sorozatok között futott olyan, hogy „Betti, a csúnya lány””

        Erről már volt szó, többször felvetetted. Azért azt nem árt szem előtt tartani, hogy a latin-amerikai szappanoperák sosem az életszerűségről, hanem a szépség idealizálásáról, a romantika hazug mázba forgatásáról, és a favellák életébe csempészett pillanatnyi piros tablettáról szóltak mindig is. Azon az ingerszinten meg igazából tök mindegy, hogy egy dögös csaj játsza Bettyt, vagy egy tényleg csúnya. Sminkesként viszont könnyebb, és olcsóbb egy szép nőből csúnyát faragni a kamera elé, mint fordítva.

        “A Van Helsing c. filmben a cigány hercegnőt egy olyan fehér nő játszotta, akiről lerítt, hogy nincs benne vonó (Kate Beckinsale).”

        Nem láttam a Van Helsinget. Viszont itt meg az a bökkenő, hogy ez ugye elsősorban nyugati közönségnek készült, nyugaton meg a cigányság antropológiailag nem üt el annyira az átlag fehérektől, mint itt kelet-közép-európában. Náluk jóval ritkább a sötét bőrű cigány, helyette kimondottan világos színük van.

      • PashCutter Says:

        „Doctor szimpatikusabb volt számomra, mert egyszerre volt idegesítő és szerethető karakter.”

        Én úgy emlékszem, a Doctor ilyen comic relief karakter volt. Az a karakter, aki humort visz a történetbe. Asszem, ilyen finom angol humor volt.

  22. A Doctor persze, hogy comic relief karakter volt, de a jól működők közé tartozik. Ráadásul inkább csak az első évadban volt ez rá jellemző, később átment a figura az emberré válással foglalkozó robot kategóriába. Igaz, hogy eredetileg nem volt teste, csak egy hologramot tudott prezentálni, és amúgy csak egy mesterséges intelligencia volt a Voyager hajó számítógépében, de később már kvázi a legénység tagjaként kezelték. Amúgy volt egy epizód, amiben találkozott egy másik ugyanilyen típusú hajó orvoshologrammjával, na az érdekes rész volt, ott látszott igazán, mennyire emberi lett program létére.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: