Igazából valami teljesen mást kerestem, mikor egyszer csak szembejött velem pár érdekes, mégis ismerősnek ható kép. Épp ezért gyorsan utána is néztem, mihez is van szerencsém, és ekkor szembesültem a ténnyel, miszerint a King Star Kingről elhíresült J.J. Villard, 6 év után egy újabb rajzfilmmel tért vissza, melyet ezúttal csak szimplán, sallangmentesen, JJ Villard’s Fairy Talesnek nevezett el. Ami alapján már nagyjából sejthető, miről lesz itt szó…
Bizony, ha már amúgy is aranykorukat élik a különféle tündérmesék felújításai, átdolgozásai, újramesélései (legyünk őszinték, inkább kevesebb, mint több sikerrel) nem meglepő, hogy Mr. Villard is élt a lehetőséggel, és kiforgatta meseországot a négy sarkából, a saját végtelenül bizarr, szürreális, groteszk módján. A mesék alaptörténete, azok bája és naivitása, maradt a régi. Azonban mind végtelenül nyers, zsigeri, obszcén módon van előadva.