Nyár, strand, csajok =)

Ha már úgyis javában tombol a nyár, gondoltam ilyen szép, tiszta, napos, bár meglehetősen meleg időben ideje elővenni néhány aktuális témát, már csak azért is, hogy ne csak a kockaságokról legyen szó. =)

A nyár mindenki számára mást jelent, van aki szereti, van aki nem, de mindkét fél egyetért abban, hogy a nyár egy dolog miatt mindenképp jó, ez pedig a szünidő. A nyár a nyaralásról, bulikról, csajokról, pasikról, a kikapcsolódásról és a lazulásról szól, amit érdemes megbecsülni mindazoknak, akik még az oktatásban vannak, hisz aki már a munka világának taposómalmában van (mint jómagam) annak már ez sincs. Szerencsére panaszra azért nekem sincs okom, hisz nyáron a meló se olyan bajos, főleg az én szakmámban, hisz ekkor alig van megrendelés, ennél fogva érdemi meló.

Nyári szünetek tekintetében érdekes módon az óvodás, általános alsós nyarak nem nagyon maradtak meg bennem, pedig mentünk mi a családdal mindenfelé kirándulni, strandolni, emlékfoszlányok vannak is, de a tartósabb emlékek inkább a feslő évfolyamhoz köthetők. Az első nyár aminek az emléke mai napig élénken él bennem, azaz 5.es, amikor 11-éves voltam, még suliba jártunk, de már nagyon éreztük az év végét, nem csak mi, a tanárok is. Hogy miért is ilyen jelentős ez? Nos erre igen egyszerű a válasz, azért, mert ekkor történt meg az velem, amire szerintem a legtöbb srác valamilyen formában biztos emlékszik, amikor kezdtünk belépni a kamaszkorba, és ennek első jele az volt, hogy elkezdtem, illetve elkezdtünk máshogy tekinteni a lányokra.

A legtöbb srác számára, mint nekem is, a lányok addig úgy annyiban merültek ki, hogy vannak ők is, mint fura humanoid létformák, akiknek hosszú a hajuk és természetellenesen vonzódnak a cuki dolgokhoz, még mi a száguldó járgányokban és a puskaropogtatásban leltük örömünket (na meg a Kámeháméban =D). Azonban az említett nyáron valami megváltozott. Sose felejtem el, ahogy akkor két jó barátom, Milán és Balázs táraságában ültünk kinn az udvaron, a suli falának támaszkodva ilyen kis járdaszerű részen, előttünk az udvar zöld fűje terült el, és bejött a képbe a lány, Anita.

Anitáról azt kell tudni, hogy 2 évvel idősebb volt tőlünk, egyrészt mert év vesztes volt, másrészt mert 5.ben lebukott hozzánk a sok hiányzása miatt.  Tehát ő már 13 éves volt, és ennél fogva már testileg is másabb volt, mint a többi lány. Na de visszatérve a storyhoz, tehát ott ültünk, jött Anita, és a jó időben ahogy rajtunk rövidnadrág volt, rajta szoknya, az a térdig érő fajta. Már láttuk rajta pár nappal előtte is, illetve azt, hogy szeret benne körbe forogni, hát minekünk se kellett több, Milán barátom odaszólt neki, hogy “Anita forogj már körbe…” ő pedig nem sejtve mire is megy ki az egész, körbeforgott. Annyit mondhatok, elégedettek voltunk a látvánnyal, újszerű élmény volt, és éreztem, ez jó. Fel is bátorodtam kissé, úgy hogy utána hozzátettem a magamét: “még egyszer!” és ő még egyszer megcsinálta. A harmadik-negyedik után aztán azt mondta már nem, mert el fog szédülni, azt vártuk elmegy, de meglepő módon leült velünk szembe és elkezdtünk vele dumálni, viszonylag hosszasan. Ez szintén újszerű dolog volt nekem akkor, mert hát azelőtt anyámon, nagyanyámon kívül nem sok lánnyal beszéltem, korombeliekkel egyszerűen nem volt miről, úgy hogy aznap megtanultam egy másik fontos dolgot is, nem csak tetszenek már a lányok, hanem már arra is oda tudok figyelni, miről beszélnek.

Illetve ugyanekkor figyeltem fel egy harmadik jelenségre is a hölgyekkel kapcsolatban, ami szintén megmaradt bennem. Mikor Anita ült velünk szemben és dumáltunk vele, egyszer oldalra néztem, és láttam a többi lányt, akik viszonylag távol, mint a rusnyák, úgy ültek egy rakásban egy ilyen kő, beton valamin, ami azt a földet fogta közre, ahol virágok nőttek, ez úgy a suli egyik oldalához volt építve. Na szóval addig is láttam már lányokat egymásra fújni, de ilyet még addig soha. Mint a dulifuli békák úgy ültek ott, és mindegyik arcáról az sütött, hogy kollektíve ugyanarra gondolnak “ribanc!”. Középen a kuruttyolás fő hangadója, Réka, aki amúgy is úgy nézett már ki akkor is, mint egy puffadt béka (de jó, rímeltem).

Később, ahogy léptünk felfelé az évfolyamokban, még látványosabbak lettek az eltérések, szóval 7. és 8. környékére a következő lett a felállás: Az osztályba bemegy a tanár, bemennek a fiúk, bemennek a lányok, majd bemegy a nő és beül a lányok közé. Természetesen az osztályból Anitának lett először fiúja, és na ugyan ki más akarta vele szemben először pótolni eme hiányosságát? Úgy bizony Réka, ami kapcsán újabb tanulságot vonhattam le, miszerint aki a leginkább fúj valakire aki szebb, jobb nála, az szeretne a leginkább a helyében lenni, tehát valójában csak irigy rá.

Ahogy pedig lenni szokott, ami az egyiknek alapból megy, az a másiknak akkor se fog, ha erőlteti. Konkrétan Réka bepróbálkozott jó pár legénynél, köztük nálam és Milánnál is. Engem meglepett a dolog, visszautasítottam, óvatosan, de azért egyértelműen. Milán ellenben drasztikusabb (na jó, parasztabb) volt, konkrétan megette az ajándék csokit, még a levelet kidobta a kukába az osztály szeme láttára. Mondhatjuk bunkóság, de valahol vicces is, pláne hogy Réka még ki is öltözött neki, a nővére általánosból ballagó ruháját vette fel. Az anyja aztán, aki az igazgató helyettes volt, le is baszta amikor meglátta, sose felejtem el, hogy visszhangzott a folyosó aznap. =)

Hogy aktuálisabb legyek és a srácokról is szót ejtsek, írok kicsit az edzésről, mert érdeklődtek egy páran azzal mi a helyzet, régen írtam már róla. Nos az a helyzet, hogy 1 hónapig átalakítás volt, így nem nagyon tudtunk lejárni, ami annyira nem is volt baj, hisz ekkor zajlott a vizsgaidőszak, ballagások, meg minden kutyafüle. A helyet brutálisan jól megcsinálták, mentünk is bérletet váltani mesternél, de már távolról furcsálltuk miért vannak ott olyan sokan. Mint kiderült, az avatást egy úgymond testépítő és erőverseny keretében rendezték meg, szóval mi ott élő LSSJ-k mellett vonultunk el. Nem vicc, némelyik tagnak olyan dinnye karizmai voltak, hogy nem is csodálkoztam volna, ha egy zöldhajú, ékszerkedvelő illető is felbukkan ott közöttük. Bérletet sikeresen kiváltottuk szerencsére, bár nem mondom, ritkán érzem magam ennyire kicsinek. =)

Strandolással kapcsolatban szintén van pár élményem, a családi pancsolásokon túl az első említésre méltó a 8.os, amikor az osztályfőnök kitalálta, hogy egyik nap punnyadás helyett kivisz minket a helyi strandra, ami ekkor szerencsére elég üres volt. Pár papszit és mamit kivéve a nagy medence is tök üres volt, így oda tömörültünk be. Na már most, strandolós nap, és ki volt az akinek pont ott a helyszínen esett le, hogy hoppáré az úszógatya otthon maradt? Naná hogy nekem, az egész osztályból egyedül én felejtettem otthon. Szerencsére gyorsan találtam alternatív megoldást, boxerban nem úszhatok, hát mi legyen? Torna gatya… jó műszálas, susogós, távolról vizesen úszógatyának néz ki, szóval én abban nyomultam.

Másik eset gimiben volt már, amikor 10.ben kitaláltuk az osztálybéli haverokkal, hogy nem megyünk be utolsó tanítási nap, hanem inkább ellógunk a strandra. Utólag persze megszívtuk, mert be kellett menni másnap szombaton, úgy volt lesz 5 osztályfőnöki óra, de szerencsére a 2. felénél a tanár is megunta és hazamehettünk. A strandon ekkor se lézengtek sokan, pláne reggel, csak néhány nyugdíjas volt, akik kollektíve a melegben gyülekeztek, avagy ahogy mi neveztük “a rothasztóban”. Itt akkor egyetlen érdekes jelenséget figyeltem csak meg, épp a lángos sütödék előtt ültünk, és oldalra tőlünk vagy egy 6-8 méterre már dél körül ilyen jó 40-et taposó “nagykockaronda” szőrös gorillák tömörültek rakáson.  Egyik sört iszik, másik dinnyét eszik kanállal, harmadik discmanezik, negyedik lángost túr, stb, mire feltűnik egy tipikus baywatch szépség, és beül a termetesek közé, akik ekkor kollektíve minden tevékenységükkel felhagytak, talán még a lélegzetvétellel is.  Csaj keni magát naptejjel, kis idő múlva megint odanézek, még mindig ugyan az megy, majd feltűnik egy tipikus szőke huan, kézen fogja a nőt, szépen elballagnak, és az összes tag arcáról ugyan azt olvastam le “bakker, na ez az ami már nekem sose lesz”.

Természetesen nem maradhatnak ki a jó öreg strand balesetek se, láttam már nagydarab srácot elvágódni hotdogal, úgy hogy a kifli a rózsák, még a virsli a medencébe repült. Egyik jó haverom Feri a csúszdáról lejőve pofán talpalt egy kisgyereket, és a gyerek anyja még ránk volt megsértődve. Láttam már vízilabdázás közben ilyen felfújható gumipályán olyat, hogy a kapus csajnak lerepült a bikini felsője (hiába no, fém csattok átka) bár itt csak a szálló felsőt láttam, meg hogy a csaj takargatja magát és nagyon ciki. Végül muszáj megemlítenem a legjobbat, amikor egy cingár gyerek hawaii mintás gatyában jött le a csúszdáról, miközben egy mit se sejtő nagydarab kopasz tag elkezdett a csúszda felé hátrálni. Na most a tagnak már alapból olyan mogorva feje volt, hogy simán látszott rajta aki beszól neki annak vége, de amikor a szerencsétlen cingár nemes egyszerűséggel a nyakába csúszott, már tudtam, na itt műsor lesz. Nagy csobbanás, tag szédületes sebességgel kavar a medence széle felé, fél kézzel fogja a zacsit, majd elsimul a víztükör és hirtelen felemelkedik a nagydarab, tarkóját fogva, feje vérvörös, és azt kezdte keresni, kit kell megölni. Végül aztán feladta, és kiment a medencéből. Mondanom sem kell, mivel mindezt szemből láttam a medence másik végéből, utólag vigyorogtam rendesen. =)

Nos ennyi lett volna egyelőre, egy beszámolóra még mindenképp számítsatok majd az osztálykirándulásokról és a haverokkal közös összeröffenős, bulizgatós nyaralásokról. =)

17 hozzászólás to “Nyár, strand, csajok =)”

  1. Látom nektek is volt egy Rékátok. Nekünk is, szintén duci volt, de nem csak a nála szebbeket hanem úgy mindenkit utált. 😀

  2. Nem volt kövér, inkább csak husi, de nem is ez volt vele a baj, hanem az, hogy egy meglehetősen nyávogós, kényeskedő csaj volt, aki nagy nő szeretett volna lenni. Csajok kibeszélik egymást, klikkesednek, jobban mint a fiúk, oké, de ő mindig azt beszélte ki aki épp nem volt ott, és nagyon undok tudott lenni másokkal. Viszont amikor valaki vele volt szemét, akkor aztán nagyon tudott hisztizni, meg magát sajnáltatni.

  3. Általános iskolában a legtöbb csaj még agyilag teljesen zokni, inkább a későbbi emlékeidet vedd elő, mert ez így nem fair. : )

    Ma indulok a Balatonra és majd igyekszem gyűjteni a strandolós élményeket, de az mondjuk nem hiányzik, hogy véletlenül valami nagydarab állatba ússzak, aki aztán lemészárol. 😀

    • A későbbiek már nem igazán blogra valók, de majd egy-kettőt lehet megosztok. =)

      Nyaralást illetően előre is jó pancsolást kívánok, nagyon régen voltam már a Balatonnál, biztos megváltozott azóta egy-két dolog.

  4. Régi szép gyerekkori emlékek 🙂
    Jó neked, hogy ennyire konkrétan emlékszel ilyen meghatározó dolgokra, mint hogy mikor kezdtek el érdekelni a lányok. Magam részéről már fogalmam sincs, az iskolai haverokat leszámítva mindig velük voltam körülvéve (összes unokatestvérem az, illetve a szomszédoknak és a családi barátoknak is csak lányaik voltak) így nem is tudom, mikor ‘fedeztem fel’ őket a sok játékkal töltött idő közepette – bár érdeklődésem különbözött az övéktől, LEGOzni vagy társasjátékozni velük is jót lehetett. Aztán egy idő után már nekem is kínos volt, hogy egyedüli srác voltam a szülinapi bulijaikon – akkor már tudtam valamit 😀

    Egyébként az egymás kibeszélése nálunk teljesen általános volt a gimnáziumban, nagyjából az összes lány űzte, amin Mi srácok mindig jókat röhögtünk, hogy “Figyelj, kiment a harmadik, a másik kettő mindjárt elkezdi kritizálni az öltözködését”. És mindig bejött, pedig jóbarátnők voltak, az időnkénti hajtépéseket leszámítva 😛

    A strandos élményekből kimaradtam. A Balcsin volt bőven hely és nem sok érdekesség történt, később meg a kerti medence mellett már nem is vágytunk a nyilvánosra és a tömegre.

  5. Szerencsére a memóriám elég jó, szóval a legtöbb jelentős, kevésbé jelentős dologra emlékszek, a viccesekre mindenképp. =)

    Ahogy olvasom akkor te hasonló cipőben jársz/jártál, mint egyik ismerősöm, akinek van 3 nővére, 4 unokatestvére, mind lány, és suliban is főleg nőkkel volt körülvéve, mert egészségügyire ment, szóval rajta kívül volt még 2 fiú, a többi mind lány.

    A kibeszélés a csajok részéről ment még gimiben is, de aztán 11.re valahogy ők is beértek, és szépen lassan alább hagytak az ilyenek. =)

    Kerti medence? Az is jó, egyik nagyon jó barátomnál volt a kertben, régebben rendeztünk egy-két medencés bulit ahol baromkodtunk sokat, csak aztán lett vele valami és azóta elmaradtak az ilyenek.

  6. Strand… nekem 3 napos, folyamatos strandolás után már hányingerem van a klóros víztől 😀

  7. Ez bizony így szokott lenni, az elején nagyon fun, élvezzük a vizet, a kaját, a társaságot, aztán a végén a hátunk közepére se kívánjuk.

  8. Artemiev Says:

    Hát, nekem eddig a strandolás kimerült a Dunában fürdésnél =P. Viszont pár órája értem haza a Visegrádi Palotajátékokról. Ha leszel MSN-en, tarthatok beszámolót róla.

  9. Én mit mondjak? 21 éve lakom a Balaton mellett, 3. nyaramat nyomom a strandon, láttam én már eleget 😀 Mostani kedvenc sztorim az, hogy rosszul lett beizzítva a hangosító cucc, és jött egy vendég a következő szöveggel: Ne haragudjanak, de mindent lehet hallani, amit beszélnek.
    Én így nézek, mondom köszönjük, nézek a munkatársamra: Te, mi a szarról beszélgettünk? 😀 Szerencsére csak kajákról, meg hogy én este megyek bulizni, szóval mind a 200 ember tudta, hogy a jegyellenőr megy partizni. Szépen néztünk volna ki, ha éppen a főnökséget szidjuk.

    Ma meg én alakítottam az egyik egységben. Ültem a bárszéken, keresztbe tett lábakkal. Szól a telóm, gyorsan fel akartam venni és az egységen kívül beszélni. Le akartam ugrani a bárszékről… Seggemen kötöttem ki. 😀 Pedig akkor még nem is ittam alkoholt. Persze mindenki röhögött, köztük én is. Vidám perceket okoztam 😀

    Kibeszélés a csajok közt… Most is megy, csak finomított verzióban. Meg persze ha valakivel problémám van, vagyok annyira ember, hogy oda állok elé és face to face.

    Jó volt, mint mindig ez a személyes bejegyzés. Egy szelet Péter életéből 🙂

  10. Kihangosított beszélgetés… az szép, szerencse, hogy tényleg nem jött elő semmi olyan téma ami esetleg visszaüthet.

    Kibeszélés az megy mindig, nemtől függetlenül, csak az arányok, értelmi szint változik idővel, már a többségénél ugyebár. =)

    Igyekszem majd még egyet összedobni a nyaralásokról, nyári táborokról, arról is akadnak storyk. =D

  11. A kibeszélés nálunk is ment napi szinten.De mi tojtunk rá és élveztük,hogy még csak annyi a legnagyobb gond,hogy jól tanulunk-e vagy nem!

  12. Nagyon tetszett az írás, jó így belelátni az életedbe. ^^
    Strandosakon szakadtam. 😀

  13. Kösz szépen, majd írogatok még ilyeneket, ha van rá igény.

  14. Jó kis bejegyzés volt. Egy-két eset még nekem is eszembe juttatott néhány dolgot. A nosztalgiázás meg strand… na hát bearanyozta a napomat:)

  15. Örülök neki ha tetszett. =)

    Mostanában már jóval kevesebbet járok illetve járunk hagyományosan a helyi strandra, mint régebben, fiatalabb korban jobban tudtam élvezni az ilyesmit. Ma már inkább a vízpart az ahová el szoktunk járni, nyaralások alkalmával.

Hozzászólás a(z) Péter bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .