Fantasy Podcast

Folytatva a sort, az előző adásban kivesézett sci-fi után, most a fantasy került sorra, némi elkalandozással, és Puzsérkodással fűszerezve. =) Jó szórakozást kívánok hozzá!

Reklámok

66 hozzászólás to “Fantasy Podcast”

  1. Ez most gyors volt. 😀

    Mondjuk azért az érdekelne, hogy miért írja ki a csatorna fő oldala, hogy nincs feltöltve rá semmilyen tartalom?

    • Azért, mert nem listázottra raktam ezt, és a másikat is. Így csak azok látják, akik tudják a linket, vagy ha beágyazva megosztom valahol. Azért választottam ezt a megoldást, mert így valamennyire szűrni tudom azt, hogy kik nézik meg.

  2. Kötetlen beszélgetés a fantasy-ról. Nekem mondjuk a Sci-fi Podcast jobban bejött, de ez is hallgatható volt – még mindig élvezhetőbb, mint amit Puzsér és FAM előadott pár évvel ezelőtt fantasy témában. (Aki kíváncsi rá, a következő szavakat gépelje be a Youtube-ra: “Puzsér” és “fantasy” – ott még anime témában is elhangzik pár “finomság”.)

    Forgotten Realms – régen érdekelt ez az univerzum. Mára viszont messze elkerülöm. Az egésszel az a legnagyobb baj, hogy a középpontjában R. A. Salvatore Drizzt-ciklusa állt, ami minőségben kb. ugyanaz a mérgező hulladék, mint a Twilight. Csak míg a Twilight a vámpír-témát gyalázta meg, a Drizzt-ciklus a sötét elfest. Emellett Salvatore egy gyáva szerző, nem meri elengedni a főbb karakterei kezét – ha egyet megöl, visszahozza a következő regények valamelyikében. Az egész személyisége rányomja bélyegét a FR univerzumra, sajnos! 😦

    Puzsér – jól megkapta tőletek a pofonokat. Csak azt sajnálom, hogy ezek a bírálatok nem jutnak el hozzá.

    Game of Thrones – én úgy vagyok vele, mint Foma. Egyszer talán nekiugrom. Most annyira nem foglalkoztat.

    Shannara – ez tényleg az alja. Az eredeti könyvsorozat egy olcsó Tolkien-koppintás, a filmsorozat pedig tovább lúgozta az amúgy sem minőségi történetet Twilight-szerű fogásokkal, és megfejelte azzal az ökörséggel, hogy ez a jövőben játszódik, a trollok, elfek, törpék az emberi faj mutációi. Kellően ostoba az egész!

    Amit sajnáltam mind a sci-fi, mind a fantasy adásban, hogy alig jutott szó a politikai korrektség (PC) káros hatásáról. Mert akárhogy is kerülgetjük a forró kását, a PC, és vele együtt a politikai tartalom, egyre nagyobb dózisban áramlik be a sci-fi és a fantasy területére. Amerikában az a hazugság a trend, hogy “kevés a női író a sci-fi-ben és a fantasy-ben, mert elnyomják őket a férfiak” – és ezen hazug propaganda által nyomják be a komisszár elvtársakat az irodalomba. Magyarországon a Delta Vision erősíti ezt a trendet, megnyitva a terepet a vámpírszutykoknak, a kutyakomédiáknak és a politikai propagandának. (Érdemes utánanézni a Moly-on: Gender Krónikák. 😛 ). De legalább úgy néz ki, gamer fronton kivonult…

    Mostanában régi Káosz Világa-regényeket olvasgatok. Nemes István és barátai. 🙂 De hogy ezen kívül más fantasy-t a kezembe veszek-e? PASSZ! Mostanában az űroperák foglalkoztatnak, azon belül is a STAR WARS.

    Ha jól gondolom, a következő a Gamer-Podcast lesz. Utána pedig az animés. Csak így tovább, srácok! Stílusában kicsit a Filmbarátokra emlékeztet. 🙂

    • Még épp csak formálódunk, természetes, hogy a minőség még nem kiforrott. Mondjuk a Puzsér dolog is olyan, hogy ha el is jut hozzá, valószínűleg leszarná, mert úgy lenne vele, hogy ezekkel a senkikkel, akik itt ócsárolják, minek foglalkozzon? Vagy ha foglalkozna is velünk, legfeljebb röhögne.

      Amúgy szerintem kicsit kevés időt szántunk a témabejelentés és a felvétel elkészülte között a felkészülésre. Főleg, hogy nekem pluszba Szentesen van most a munkahelyem, ami miatt jó, ha esténként van lehetőségem netezni.

      PC témát szerintem külön podcast-ben kellene boncolgatni, már csak a téma vastagsága miatt is, de hogy őszinte legyek, nem biztos, hogy erre vállalkozó lennék. Viszont, ha már felhoztad a témát, megjelent az első magyarországi genderista régészeti tanulmány is. 🙂 Ha érdekel: Archaeológiai Értesítő 2017, 193-215. oldal. Az identitás régészetének elméleti alapjai, Koncz István-Szilágyi Márton.

      Még egy apróság: bejelentették, hogy a Disney felvásárolta a Fox-ot.

    • Érintőlegesen a PC is előjött, pont én hoztam fel, de komolyabban, már csak azért se akartam belemenni, se itt, se az előzőben, mert azzal csak elvinnénk a beszélgetés témáját, a politika irányába. Persze nem lehet megkerülni, én se szeretem, nekem se tetszik, hogy manapság ez a PC, SJW toxin, mindenhová be eszi magát (és akkor még a Bronykat nevezték invazivnak XD), viszont nem szeretném a kelleténél jobban forszírozni.

      • Jó, mondjuk a téma másik véglete meg pont az, hogy sokszor már oda is ördögöt látnak sokan, ahol nem feltétlen ez a szándék, vagy totál ártalmatlanul jelentkezik. Pl. a Tangled sorozatra is simán rásüthetnénk, hogy feminista propaganda, holott egy decens hercegnős sztori, ami még kimondottan jól is sikerült. Nekem az idei rajzfilmsorozatok között eddig dobogós, bár azt nem tudnám eldönteni, hogy a Kacsamesék vagy ez nyerne egy versenyt nálam. 🙂

      • Nyilván meg van ennek az ellen oldala is, ami ugyanolyan irritáló tud lenni. Én is hallottam már nem egy bődületes baromságot arról, hogy “erodálja el” a hagyományos férfi képet, mondjuk az MLP. Vagy ha Wonder Woman, leveri Thort valami fanmade videóban, akkor egyből megy a hőbörgés, hogy: “Na ezek is benyaltak a femcsiknek!”

        Viszont a kettő közül, még mindig előbbi a rosszabb, mert még utóbbi kimerül ilyen online hőbörgésben. Addig előbbi, tényleg komplett franchiseokat ront meg. Sőt, vannak művek, amik már kifejezetten ennek az eszmeiségnek az égisze alatt, és nem titkoltan, annak nyílt propagálási szándékával jöttek létre.

      • Nekem ami betett az elmúlt egy-két napban a “ló túloldala” témában, hogy valami fasz a Hellblade-ben is feminista propagandát látott. Pont baszottul nem erről szól még csak érintőlegesen sem, de úgy látszik vannak, akiknek a “FEMINISTAVESZÉÉÉLY” vészjelző beindul már pusztán attól, ha egy történet központi karakterének vagina van a lába között, és az sem zavartatja őket, ha ennek a ténynek az ég világon semmilyen jelentősége nincs a sztori szempontjából. Pl. a Hellblade egy férfi főhös mentális leépüléséről is szólhatott volna akár, a végeredmény ugyanaz lenne.

      • “úgy látszik vannak, akiknek a “FEMINISTAVESZÉÉÉLY” vészjelző beindul már pusztán attól, ha egy történet központi karakterének vagina van a lába között”

        Tévedsz. Nem ezért kapcsol be a pánikgomb. Hanem mert “girl power”-cucc. Az antifeminista tábor már szinte mindenre hörög, amely erős nőt helyez a középpontba. Annyiban megértem őket, hogy a klasszikus girl power koncepciót remekül kisajátította magának a feminista esztétika. Ugyanakkor a gondolkodás, legfőképpen az árnyalt gondolkodás akkor sem lehet luxus. A pánikgomb folyamatos nyomkodása, miszerint “támadnak a feministák!”, a hisztéria jele. A Férfihangot is részben ezért kerülöm – ott már egymás között is keresik a feminista eretneket, szüfrazsett elhajlót. Egyes tökelütöttek szerint én is egy LMP által finanszírozott Soros-ügynök vagyok. 😛

      • Vannak akik szerint az új Mad Max film, vagy a Life is Strange is egy feminista propaganda. Sőt, manapság divat lett ezt a Sailor Moon-ra is rásütni, ami extra vicces, mert ez meg igazi húzd meg, ereszd meg, a femcsik ugyanis próbálják magukra húzni, még a férfi soviniszták, meg próbálják rájuk tolni. =)

      • Én anno kis pöcsösként magamra húztam volna Sailor Moont, tehát akkor ultrafeminista voltam =P?

      • “Vannak akik szerint az új Mad Max film (…) egy feminista propaganda.”

        Igen, van az új Mad Max-ben feminista propaganda. Kár is lenne tagadni!

      • Zoli: Jó, hát ki nem? =D Bár nekem inkább a másik szöszi, Venus volt a kedvencem, de azért SM is jöhetett volna. Vagy akkor már mindkettő. =)

        Pash: Jó tudni. Az én szemem előtt, valahogy inkább egy heavy metál együttes lemezborítója filmesedett meg. Kiszuperált, vagány járgányokkal, látványos akcióval, fasza zenékkel, miegyébbel. Csupa olyan dologgal, amit imádtam a régi, és hiányolok a mai akciófilmek nagy részéből. Persze ez is biztos az én hibám, hogy nem mindenben a feminizmust keresem. =)

      • A Mad Max-szel kapcsolatban volt egy szóváltásom Dean-nel. Sajnos azt kell mondanom, hogy van ráció az érvelésében:

        “Némileg pontosítanám ezt, annyiban, hogy láttam a filmet. És igen, szerintem erős feminista beütés van benne, csak ez a mai világban a többségnek teljesen normálisnak tűnik – mert hiszen mi sem természetesebb mint egy olyan sztori ami arról szól hogy a gonosz férfiak elnyomják a szegény nőket. Az apokaliptikus jövőben a nőket tenyészkancaként fogják tartani akaratuk ellenére és a szabadságuktól megfosztva, a férfiak már csak ilyenek, vágod. A Mad Max 4 a női emancipáció, a férfiak elleni szabadságharc mítoszosított sztorija 2 órába tömörítve.

        Annyiban adok igazat, hogy a film lehetne feministább is, mondjuk beszélhettek volna nyíltan a feminizmusról, amit nem tettek, vagy bánhattak volna Max karakterével ennél csúnyábban is. Innentől egyéni ízlés kérdése, hogy kinek túl feminista a film és kinek nem. Számomra borotvaélen táncol, ami csak felteszi az i-re a pontot, mivel amúgy sem tartom túl jó filmnek, szerintem túlértékelik.” (Dean)

        Egyébként nehéz meghúzni a határvonalat a sima girl power-film és a feminista akciófilm között. Nekem is tetszett az Atomszőke vagy a Salt ügynök, bár azok csak sima girl power-filmek.

        Aztán az se mindegy, mennyi ideológia van egy filmben.

        Sailor Moon – 0% feminizmus
        Mad Max – 30% feminizmus
        Szüfrazsett, A szolgálólány meséje – 100% feminizmus

        Még 30% feminizmust el lehet viselni. 100% tömény feminizmus viszont már túladagolása a méregnek; a normális ember kihányja. Bizonyos értelemben a Mad Max 4 és az új Star Wars még viszonylag elviselhető (én nem is idegeskedek rajta, mint egyesek), a tömény propaganda filmekhez képest főleg.

      • Jaj, tudtam hogy Dean, és az ő csodás “átveszem egy az egyben az amcsi férfi aktivisták narrációját, mert ilyen még úgy sincs ám itthon!” elmélete fog előkerülni.

        Akkor ehhez csak annyit, hogy Immortan Joe, annak a közösségnek a diktátora volt, akit a pórnép, amolyan élő istenségként tisztelt. Azért, mert a néptől elszeparálva élt, és kénye-kedve szerint nyitotta meg a vizet, ami abban a világban, egyet jelentett az élettel. Na most egy ilyen uralkodó, egy ilyen világban, úgy gondolom teljesen hihető, hogy háremet fog tartani, akiket jórészt egy dologra fog használni, arra hogy a saját utódlását biztosítsa velük. Mivel pedig ebben a világban, elég gyakori a környezeti hatások miatt a mutáció, érthető, hogy annyiszor kell próbálkoznia, ahányszor tud, hogy életképes, és lehetőleg minél kevésbé sérült utódai szülessenek. Érthető hát, hogy azoknak a nőknek, csöppet kényelmetlen volt ez a szerep, és szabadulni akartak. Mert még a halál is jobb, mint így élni.

        Egyébként ez az egész csak egy indok volt arra, ami a film valódi lényege, hogy kapjunk egy kurva látványos, tesztoszterontól túlfűtött road moviet.

        Persze nem azt mondom, hogy hibátlan a film, mert az pl. nekem se tetszett, hogy Max inkább csak asszisztált Furiosa mellett, aki egyértelműen ellopta előle a showt. Viszont Furiosa karaktere is kb. pont azt hozta, mint anno Ripley az Alienben, vagy Sarah Connor a Terminator 2-ben. Nem volt OP, nem volt Mary Sue. Kaptunk egy maszkulin kemény csajt, aki ennek ellenére, nem egyszer került bajba, amiből Max húzta ki.

        Amúgy LOL, mi ez a százalékosdi? Eleve, mi alapján jönnek össze ezek a százalékok? Na meg ha a Sailor Moonban 0% feminizmus van, akkor a Mad Maxben, már hogy lehetne 30? Nehogy azt mond már, hogy a Mad Max femininebb, mint az SM volt. XD

      • Igazából az a baj ezzel a szemlélettel, hogy ha mindenáron rendszerellenséget akarunk találni valamiben, akkor találni is fogunk. Attól számomra nem feminista propaganda egy film, hogy a női szereplő maszkulin, hogy képes maga megoldani a problémákat, vagy hogy nem feltétlen szorul megmentésre. Ez az egész mentalitás, amit Dean is képvisel (basszus, nagyon nem akartam szóba hozni megint), számomra ott bukik ki, hogy pontosan azt a kutyakomédiát kommunikálják, amiért jó szatíra a Tanú. Ha kell, békaembereket is látott, mert ez az általános irányelv. Az már más kérdés, hogy amúgy fingja nincs arról, mit jelent a békaember.

      • “Amúgy LOL, mi ez a százalékosdi? Eleve, mi alapján jönnek össze ezek a százalékok?”

        Szubjektív bölcsészfaszság. Okoskodom, tehát vagyok. 😛

        “Nehogy azt mond már, hogy a Mad Max femininebb, mint az SM volt. XD”

        Úgy van. A Pál utcai fiúk pedig maszkulinabb alkotás, mint a Légy jó mindhalálig. 😀

      • Az a vicces, hogy én eredetileg csak a hype miatt akartam megnézni ezt az új Mad Maxet, na meg azért, mert amikor egy busz méretű, tüskés kocsi hajt át a sivatagon, amin lángcsóvák kíséretében gitározik egy csávó, az már tényleg annyira “lol módon cool”, hogy még engem sem hagy hidegen, pedig amúgy nem vagyok az ilyen agyatlan akciófilmek nagy fanja. 😀 Erre kiderül, hogy most már azt is árgus szemekkel kell majd keresnem, hogy hány feminista áthallás van a filmben… XDDD

        Amúgy viccen kívül (bár a filmet még nem láttam, sőt, egyetlen Mad Maxet sem eddig, tudom, szégyelljem magam XD), szerintem ez pont az a helyzet, amikor úgymond beállítottságodtól függ, hogy milyen mértékben látod bele a filmbe a feminista propagandát. IMDB-n anno ment is a “harc” a kommentelők között, az emberek egyik fele azt mondta, hogy micsoda feminista film lett, míg a másik felük meg hevesen tiltakozott ez ellen, mert szerintük egy tök férfias és menő akciófilm és a femcsik csak ne magyarázzák bele, hogy ebben bizony ők is ott vannak. Na most akkor kinek higgyen az ember ugye… 😀 Volt is egy vicces komment egy átlagnézőtől: “Feministák itt magyarázgatták, hogy amikor a nők elszöknek Immortan Joe elől és később a sivatagban mosakodnak, az igazából milyen erős szimbóluma annak, hogy a férfi mocskot mossák le magukról. Fura, én szimplán arra gondoltam, hogy ha átautózól 3-4 órát a sivatagon keresztül, akkor kedved lesz a végén a szemedtől a segglyukadon át mindenhová bekerülő homokot kimosni, meg hát néha fürödni is kell, dehát mit tudhatok én…” 😀 Asszem ebben benne van, hogy mennyire bele lehet látni mindenkinek azt, amit épp bele akar. XD

        Jajj, illetve a legfontosabbat majdnem elfelejtettem. XD

        “Zoli: Jó, hát ki nem? =D Bár nekem inkább a másik szöszi, Venus volt a kedvencem, de azért SM is jöhetett volna. Vagy akkor már mindkettő. =)”

        Nálam Hold és Mars voltak a befutók, úgy látom, utóbbira egyikőtök sem repült rá, úgyhogy akkor én őt viszem. XDDD (Látod Dean, gagyin megrajzolt SW csajok helyett mi animenőket elemzünk, ebből is látszik, hogy mennyivel menőbbek vagyunk nálad… XDDDDDDD Btw, nekem szabad ilyet írni, múltkor már megkaptam a diagnózist tőle, hogy értelmi fogyatékos vagyok. 😀 Amúgy nem emlegetném fel, csak látom, a Mad Max “titkai” megint Dean PhD Doctor Master tollából kielemezve kerültek most itt elő… XDDD)

      • “múltkor már megkaptam a diagnózist tőle, hogy értelmi fogyatékos vagyok.”

        Történt ez az után, hogy te azt írtad róla többször is, hogy redneck. Amit a szívére vett.

      • “Történt ez az után, hogy te azt írtad róla többször is, hogy redneck. Amit a szívére vett.”

        Az valahogy úgy volt egyébként, hogy “Trumphoz való hozzáállásában, stílusában/reakcióiban, illetve politikai állásfoglalásaiban kb. egy déli államokbeli redneck köszön vissza” (vagy valami hasonló, nem tudom már, hol van már ez a postom XD), tehát ja, mondhatjuk, hogy “leredneckeztem”, de nem úgy (ahogy ő szokta MTA-s profokon át random bloggereken keresztül mindenkivel, akivel nincs egy véleményen), hogy “lol, ez egy sötét paraszt!”, hanem példákat is említettem a blogjáról. Neki meg könnyebb volt először lehülyéznie, majd összedobnia valami hevenyészett választ rá, hogy “nem is vagyok Trump-fan, blablabla…”, mint elismernie, hogy van abban valami, amit mondok. Érdekes pl. hogy míg Trump esetében egy büdös szót sem írt arról megválasztása óta, hogy hány fronton okozott csalódást ez az ember a híveinek, illetve mindenféle róla előkerülő, negatív felhangú hírt kiröhögött, addig ezzel szemben Hillary-t még így a vesztes választás után közel egy évvel is rugdossa, random, vele hasonszőrű amcsi bloggerek írásait előkeresve próbálja bizonygatni, hogy Clintonné épp újra újságírót ölt, meg ilyesmi. Most függetlenül attól, hogy vajon melyik hírnek mennyi az igazságtartalma, eléggé lehet látni, hogy “finoman” elfogult az egyik oldal irányába, innentől kezdve nem értem, hogy ezt minek tagadni. Vagy ahogy Péter mondta most is (és ebben nem volt redneckezés sem):

        “Jaj, tudtam hogy Dean, és az ő csodás “átveszem egy az egyben az amcsi férfi aktivisták narrációját, mert ilyen még úgy sincs ám itthon!” elmélete fog előkerülni.”

        Szóval ezen vérig lehet sértődni, meg lehet tagadni, hogy ezek márpedig az ő teljesen saját gondolatai/következtetései, de attól még copy + paste módon az Amcsiban ugyanúgy jelenlévő hasonszőrű “klubok” és bloggerek véleményeit veszi át. A “rednecket” is pont ezért kapta tőlem, mert ha megfigyeled, ez a határtalan Trump imádat talán már csak náluk dívik, az átlagemberek nagy része mostanra totálisan kiábrándult a fazonból, a magyar szélsőjobb pedig már onnantól kezdve ferde szemmel nézett rá, hogy zsidó vő, meg hasonló kapcsolatok, a legújabb “elismerem Jeruzsálemet Izrael fővárosának!” húzása után pedig már minimum a pokolba kívánják. (Apropó, elég friss, aktuális és komoly hatású hír ez a Jeruzsálemes, Dean nem kíván ebben a témában nyilatkozni? Ja, hogy Trump papát ebből már nehezen tudná pozitív fényben feltüntetni, mert egyértelmű, hogy hülyeséget csinált ezzel a húzásával, ami lehet, hogy majd újabb közel-keleti balhét generál? Hát igen…)

        Ez a “szívére vette, ne sértegessétek Dean-t” stb érvek meg sajnos azért nem tudnak az ő esetében érdekelni, mert ahogy már írtam, pont ő az, aki egyből úgy indít, hogy minden ellenvéleményre tajparaszt stílusban reagál. Valamelyik írása alatt egy csajjal elég hosszan beszélgettek feminizmus témában (most meg nem mondom már, hogy melyik volt, de 90%, hogy nálam jóval hamarabb olvastad az egészet, szal talán már ennyiből is tudod XD) és ott is érezhető volt, hogy mivel az első 1-2 postja után a csaj “nem tért meg” és nem írt semmi olyasmit, hogy “belátom, hogy igazad van, bocsi, hülye voltam!” vagy bármi, ezért Dean türelme kezdett fogyni, aztán egyre inkább olyan színezetű lett az egész vita, mint anno Mufurccal vitázni, aki minden második mondatába beleszőtt valami lesajnáló odaszúrást a vitapartnerének. Történt ez úgy, hogy egyébként ez még egy bőven értelmes csaj volt, szal mi lett volna, ha Dean kap mondjuk egy olyat, mint akivel Puzsér vitázott, instant elküldi az anyjába? 😀 Aztán oké, hogy Dean mindig azzal jön, hogy őt érdekli az ellenvélemény is, ő szeret vitázni, meg ilyenek, de valahogy ha ez megtörténik, mégis mindig elég hamar ott tartunk, hogy igyekszik a vita során diszkreditálni, nevetségesség tenni, burkoltan hülyézni, stb. a másik felet. Már ha ugye egyáltalán vitába száll vele, nem pedig helyből faszozza/seggfejezi le az illetőt, mert ezt is igen kedveli. (“Epic” az “én aztán ritkán moderálok!” szövege is, aztán hogy-hogy nem, szinte minden postja alatt odaírja előbb-utóbb, hogy “én nem akartam moderálni, de már kénytelen vagyok…”, vagy még ezt sem, csak ahogy olvassa az ember a postjait, feltűnik, hogy mondjuk valaki egy olyan bejegyzésre reagált, amit Dean azóta már kitörölt.)

        Szal lehetne ezt még hosszan sorolni, de nem akarom folytatni, csak nem értem, ezek után mire fel ez a fene nagy önérzete/sértődöttsége mindig, meg a kikövetelt és elvárt tisztelet, amikor neki is baromi nagy arca van és ő is fél másodperc alatt skatulyáz be, vagy szól le embereket. (Mondhatnám azt is, hogy én tőle elolvastam nem egy cikket és az alapján kapta meg tőlem a redneck jelzőt, de ő tőlem itt hány postot olvasott? Azon az egyen kívül, ahol leszóltam, valszeg nem többet, csak a “kisfiú besértődött” és egyből lehülyézett “bosszúból”. Óvoda bazeg… XD) Amúgy nem foglalkoznék vele, csak már sokadjára jön fel itt úgy a véleménye (amit hogy-hogy nem, mindig te keversz ide, kezd lassan neked olyan lenni ez az egész Dean-kultusz, mint Rontomnak volt a tradi XD), mint valami szakértőé a témában, aztán ha mi ezt a saját érveinkre alapozva kiröhögjük, akkor meg jön a besértődés, mert nem értettünk egyet a mester szavaival, meg hát az ő nevét egyébként sem szabad a szánkra venni ugye. Ennél a Mad Maxnél is az van, hogy sajnos vagy nem sajnos, de inkább adok az átlagnéző véleményére, mint Deanére, mivel Dean minden bokorban feministákat lát, ezáltal erősen elfogult és naná, hogy ő a Mad Maxbe is jól bele fogja magyarázni ezt az egészet. (Meg lehet rosszul emlékszem már, de nem pont ez a film volt az, amit ő már azelőtt leszólt mondván, hogy “szar feminista propagandafilm”, hogy egyáltalán látta volna? Mert valamelyiknél még ezt is eljátszotta.)

      • “kezd lassan neked olyan lenni ez az egész Dean-kultusz, mint Rontomnak volt a tradi”

        Szent Kenyér! Imádom, amikor valaki félreért.

        1, Dean 8-9 éve tolja ezt az antifeminista és férfijogi blogger stílust. Láthatólag belemerevedett az egészbe. A gond az, hogy az antifeminizmus és a férfijogi szcéna mára kifulladt, és belefulladt az unalomba. A Férfihang mára szerintem a legszarabb virtuális közösségek egyike, tele beteg emberekkel. Egyedül a főszerkesztő, AlterEgo ír jó cikkeket, a többi megmaradt szerző a PestiSrácokat alulmúló stílusban írogat cikkeket a feminizmus rémtetteiről, a nők sötét természetéről és a csajozás rejtelmeiről. Ezzel párhuzamosan Dean is kezd kifáradni és kiégni, az én szemszögemből egy valaha tehetséges blogger teljesen elhülyült az elmúlt évek alatt, vagy ahogy Foma írta egy kommentjében, “Dean önmaga paródiája”. A Dean blogon is alig olvasható friss cikk, a kommentfalon folyó beszélgetés pedig legtöbb esetben arról szól, mit tett már megint az ellenség (Soros). Ezt az egész férfihangos antifeminista és férfijogi szubkultúrát már kizárólag egyvalami tartja életben: az ellenfél, vagyis a feminizmus. És ezt jól tükrözi Dean személyisége és tevékenysége is.

        Én meg 6 évig nyomtam ezt az antifeminista/férfijogi (MRA) dolgot, míg ki nem ábrándultam belőle. Péter írta valahol, hogy azért 10 évig benn kellett lennie az animés szubkultban, hogy kiábránduljon belőle. Vagyis sokáig. Nálam ez 6 év volt az MRA-ban. Sokat emlegetem Deant? Ahogy te, Titkos, sokat emlegeted Mufurcot. Miért? Mert ahogy Mufurc a magyar animés szubkult egyik (sajnálatosan) meghatározó arca volt, addig Dean az MRA-nak volt ugyanez. Nem titkolom, hogy én sokáig kedveltem Deant, szerettem az írásait, és adtam a véleményére – egészen addig, míg teljes egészében be nem szippantotta az amerikai szélsőjobb gondolatvilága. Jelenleg, mint ex-MRA-s, rengeteg dologban nem értek egyet Deannel, rengeteg dologban pedig igen. A Mad Max véleményét annyiban osztom, hogy bizony van egy csipetnyi feminista elem, viszont a körülötte lévő hisztit én is túlzásnak tartom, mert szerintem sem gyalázta meg a brandet, csak kihozott az egészből egy átlagos, bár kifejezetten látványos akciófilmet.

        Megjegyzem: Furiosa karakterének megalkotásánál segítőkezet adott Eve Ensler, a feminista ikon. Ennek utána lehet olvasni. Elég csak beütni Google-ba, hogy “Mad Max” és “Eve Ensler”, s már ki is dob egy tucatnyi interjút és cikket. Innentől pedig az adott emberre van bízva, hogy szerinte van feminista beütés a filmben vagy nincs. Szerintem van – bár nekem nem túl zavaró.

        2, A redneck témához meg. Még amikor aktívan olvastam Deant, olyanokat írt a kommentfalra, hogy “a 888! korrektebb portál, mint a 444!”, meg hogy “a Kurucinfó megbízható oldal”. Ha meg kellene neveznem 2 olyan magyar weboldalt, ami simán hozza az amerikai redneck portálok szintjét, akkor az a Kurucinfó és a 888!. Dean innen is szerzi az infókat. Ha nem is kifejezetten redneck-es ez a részéről, de nagyon gáz!

        Azt egy szóval se mondtam, hogy nem szabad sértegetni Deant. Felőlem a felmenőit is szidalmazhatod. Csak amikor arról panaszkodtál, hogy Dean megsértett téged, jeleztem, ugyanezt elkövetted vele szemben. De hogy ne tarts Dean beépített emberének, hozzáteszem, volt időm átgondolni többek között a DEAN VS. TITKOS vitát is, és két dolgot meg kell jegyeznem:

        A, Míg te érvekkel támasztottad alá, hogy szerinted miért redneck Dean beállítottsága a politikához, addig Dean érvelés nélkül, egy puszta beszólással próbálta lesöpörni mind az érveidet, mind a személyedet. Nem volt túl elegáns, ebben igazad van, sőt kifejezetten hitvány dolog volt a részéről!

        B, Szerintem is gáz, amit Dean az amerikai külpolitikáról (Trump vs. Hillary), a globális felmelegedésről, az ősmagyar kérdésről előadott az elmúlt hónapokban. Nem, magam sem vitatom, hogy Titkos és Foma érvei Dean ellen szomorúan megállják a helyüket.

        Kicsit hosszan reagáltam a hosszú válaszodra. 🙂

      • Nagyon nem akartam már Dean témával foglalkozni. Úgy alapvetően, ahogy elnézem elbeszéltek egymás mellett. Titkos nagyjából arra akart rávilágítani, hogy Dean retorikája alapjaiban fals módon féloldalas. Ezért a redneck-ekhez hasonlította, amire Dean úgy reagált, hogy Titkos akkor meg szimplán fogyatékos. Szerintem Titkos kettejük közül az, aki az egészet kevésbé vette szívére. Másrészt meg úgy tűnhetett, hogy bevéded azzal, hogy kihangsúlyoztad Pash, hogy Titkos anno rednecknek nevezte Deant. Szóval szerintem ezen lépjünk túl.

        Ez a minden bokorban ellenséget látok, ha nincs, akkor kreálok oda egyet mentalitás, amit Dean művel, meg a kommentfalán a sok bólogatójános, már az üldözési mánia olyan szintje, ahol nem igazán van értelme észérvekkel előhozakodni, és az a hülye, aki mégis megpróbálja. Na, én pont ezért nem éreztem késztetést a regisztrálásra, csak hogy felkúrják az agyamat. Hogy milyen forrásokat használ, már annyira mindegy, hogy úgyis csak azt emeli ki, ami az ő szája ízének való. Ahogy Titkos is kiemelte, a Trump-Jeruzsálem témáról nagy a hallgatás, miközben olyan újságíróhalálokat próbál Clintonné nyakába varrni, amelyek megtörténte is kérdéses számomra, de eleve ez a táncoljunk a legyőzött holttestén mentalitás számomra visszataszító.

        Lényegében a Felvilágosodás retorikájából egy dolgot sikerült abszolválnia, a mindenben való kételkedést, viszont azt meg túltolta, és eljutott arra a szintre, hogy már csak az összeesküvésekben hisz.

      • Elnézést, megpróbálom röviden összefoglalni, mert off, meg minden, de máshol nem tudnám leírni úgy, hogy az érintett is lássa…. Szal: Pash, megkérdezhetem, hogy sok ilyen húzást tervezel még a jövőben? Úgy emlékszem, egyszer már én is, illetve itt mások (Péter, Foma, stb.) megkértünk rá, hogy lehetőleg ezt a keresztbe-linkelgetést hagyd abba, mert azon túl, hogy két, egymástól totál független blogot próbálsz rendszeresen “összeugrasztani”, más értelme ennek nem nagyon van. Amikor először belekezdtél ebbe és itt is feljött Dean blogja, mint téma (ugye előtted itt sokan arról sem tudtunk, hogy ez az egész egyáltalán a világon van), majd elkezdted odaát a mi postjainkat idézgetni, csak hogy megpróbáld igazolni magadat, valamelyik Dean blogjára járó fazon beírt rólad valami olyasmit, hogy te már “híres” vagy arról, hogy különböző random blogokat próbálsz folyton összeugrasztani, korábban a “Férfihang vs Dean blogja” vagy melyik “háborúban” voltál tevékeny “szponzor”. Mondta ezt a random fazon, akinek én eleinte nem akartam hinni, de lassan én sem találok erre a szokásodra más logikus magyarázatot, mint hogy:

        1. Unatkozol és ez az egyik hobbid, ergo majdnem azt csinálod, mint egy internetes troll, csak te nem egy adott felületre jársz embereket basztatni, hanem ilyen “crossover-anyázdákat” próbálsz kirobbantani 1-1 internetes felület között.

        2. Magadtól nem tudod a véleményedet alátámasztani, ezért mindig feltüzelsz pár embert X vagy Y ellen (akivel éppen vitázni van kedved), hogy aztán ezen emberek kiprovokált véleményeit hozhasd fel később a vitában érvként, mondván, hogy “látod, ez nem csak az én személyes hülyeségem, más is így gondolja!” (Az pl. milyen kurva jó volt, hogy itt Péter blogján eleve ezt a fentebb linkelt postot a TE hatásodra írtam meg, mert itt bőszen védted Dean-t, hogy “ő nem is redneck, Titkos, miket írogatsz már róla!”, most meg Dean blogján ezt a “kiprovokált” véleményemet másoltad be, mint “döntő érvet”, hát “well played, sir!” :P)

        Akárhogy is van, én örülnék, ha ezt befejeznéd, vagy legalábbis az én postjaimat nem linkelgetnél mindenféle antifeminista és hasonló, politikai ideológiákkal átitatott oldalakra, mint “bizonyítékot”. (Majd Foma még valszeg nyilatkozik, hogy számára ez rendben van-e, mert ugye most is mi voltunk ketten a “példád”.) Nem arról van szó, hogy nem vállalom fel a véleményemet, de értelmetlen szardobálásban nem akarok részt venni, ez így meg végképp hülyén veszi ki magát, hogy Deanék úgy sem jönnek ide, mi úgysem megyünk oda (ergo ha rajtunk múlna, pont leszarnánk egymás tevékenységét), de te hű postásként így is rendszeresen keresztbe-linkelgeted egymás blogjáról a dolgokat, hogy ha nagyon unatkozol, megint meglegyen a heti/havi “balhé”… Most is mit értél el vele? Dean megint minden szarnak elmondta a Peter’s blog közösségét (amire megint lenne pár “LOL”-jellegű reakcióm, de már inkább nem mondok semmit, mert 1-2 hónap múlva esetleg ebből is “érvet” csinálnál Dean-nél…), a normálisabbak pedig kb. leírták ugyanazt, amit most itt én is, csak rövidebb és nyugodtabb formában, lásd pl. Aurelius Respectus postját:

        “Miért hozod fel rendszeresen ezen a Peter blogon Deansdalet ? Őket nem érdekli a téma, csak felhúzod őket, aztán meg belinkeled őket ide, maguktól soha nem foglalkoznának ezzel. Én sem kezdenék el egy anarchista oldalon ( ha járnék ilyenre ), mondjuk Férfihangot linkelni ( mivel nem nincs a két dolognak köze egymáshoz ). ”

        Nos igen, nagyjából ez a helyzet. És még csak nem is arról van szó, hogy direkt keresem az ilyen jellegű postjaidat, most pl. szimplán érdekelt, hogy mi is Dean hozzáállása a nácizmushoz, elolvastam a bejegyzését, majd alatta a kommenteket, erre megint azt láttam, hogy hogy-hogy nem, te még a nácikhoz is oda tudtad keverni a magyar antifeminista szférát (meg Puzsért, meg a szokásos emlegetett fazonjaidat…), aztán egy pillanat múlva már kb. megint ott tartottunk, hogy “Dehát Péterék szerint is betegek vagytok, ne tagadd, Dean! :P” (Ezt így szó szerint nem írtad le neki, de a postom elején belinkelt szövegnél eléggé egyértelmű, hogy erre játszottál.) Annak örülök, hogy te ebből az egész MGTOW-dologból elkezdtél kiszállni (mert ahogy már párszor írtam, nem igazán egészséges véleményem szerint, ha valaki ebben túlságosan elmerül), felőlem konfrontálódhatsz is velük kedvedre (az más kérdés, hogy téged idézve “nem fog sikerülni”, mármint ahogy Dean nem tudja a nácikat “megtéríteni”, úgy te meg valszeg őket nem fogod tudni, de ez most mellékes), de elég hülyén veszi ki magát, amikor úgy akarod a véleményedet alátámasztani, hogy felhozol mondjuk engem, Fomát vagy Pétert (mintha Dean bármelyikünk szavára komolyan adna…), aminek persze az lesz a vége, hogy Dean sokadjára lehülyegyerekezik minket és kb. érdemben nem változik semmi. Nekem meg kicsit szar, hogy még ha néhanapján fel is ugrok a blogjára elolvasni valamit (speciel most az Árpád-házi királyok legújabb DNS-vizsgálatait “csekkoltam” csak, hogy Dean vajon erről írt-e…egyébként még nem), akkor is azt találom a legkülönfélébb témák alatt komment formában, hogy “Pash már megint Deant szarozza és ehhez többek között megint tőlem idéz, mire Dean megint elküld az anyámba…”, szal komolyan, szerinted majd a tizedik ilyennél Dean megtörik, hogy “mester, elnézést, igazad volt, most már belátom!”, vagy mi? Mert én ennek hosszútávon két lehetséges eredményét látom:

        1. Előbb-utóbb annyira tele lesz a töke velünk (köszönhetően a folyamatos idézgetéseidnek), hogy személyesen jön ide anyázni minket, afféle “Rontom 2” stílusban, ami nekem marhára nem hiányzik, szerintem Péternek sem.

        2. Úgy vonul be az itteniek neve a hazai MGTOW, lightosan jobber és hasonló szférákba, mint “az a néhány hülye kis pöcs, akik úgy akarnak nagynak látszani, hogy mindenki mást jól leszólnak!” (Ugye Dean most ezt a következtetést vonta le, ami azért lol, mert neki meg a komplett blogja erre épül, de mondom, már inkább nem írok semmit erről…) Na most erre meg szintén nem vágyom, az egész ilyen jellegű közeggel nem kívánok érintkezni, nem véletlen, hogy semmilyen hasonló blogra/fórumra nem regisztráltam/postolgattam soha. Szal ez nem ugyanaz, mint amikor Mufurc vagy Kaller úgymond “házhoz ment a pofonért” az anime fandomban és a saját marhaságuknak köszönhetően emlékezik meg róluk az utókor most úgy, ahogy, hanem itt kizárólag te keverted össze a két blog tartalmát, te nyomatod itt a “kereszt-promót”, annak ellenére, hogy már ott is és itt is több ember megkért rá, hogy ezt fejezd be. (De legalábbis értetlenül állnak a dolog előtt.)

      • Titkos:

        Ha már így szóba hoztad, én már jóval korábban konstatáltam a szitut (azért hetente egyszer ránézek a felületre, hátha van valami érdekes, vagy vicces). De nem nagyon akartam felhozni, mert még a végén engem bannol Péter. 🙂

        Amúgy valóban, szerintem nem kellene keresztpromózni, mert értelmetlen szarvihar kavarás az egész. Továbbiakban ezt a témát, ha mégis felmerül, inkább nálam, a Hun volt… címkezdetű alatt, mert az legalább nem számít off-nak.

      • Azért Péter nem hinném, hogy emiatt bárkit bannolna. Jó, tudom, múltkor rátok szólt az offolás miatt, de erről én most itt nem kívánok további novellákat írni (ha mégis nagyon belemennénk, max tényleg átmegyünk hozzád), csak gondoltam, ha már megint az ő blogját linkelgette be odaát Pash, akkor hátha őt is érdekli. Ja, amúgy az előzőhöz még annyit, hogy Dean speciel saját bevallása szerint már el sem olvasta Pash legutóbbi linkjeit, szóval kb. ennyit ér nála is a linkelgetés. (Na persze a lehülyézésünk azért ezúttal sem maradt el, meg be is kategorizált minket, hogy az MGTOW-s “tanok” szerint mi pontosan melyik férfi-alfajba tartozunk szerinte, de ezek már csak a szokásos “Dean-védjegyek”. :D)

      • Múltkor már említette ezt nekem Foma, WoT-ozás közben, és én ugyanezt tudom mondani erre, mint amit akkor is. Fogalmam sincs, Pash mi örömét leli abban, hogy visszajár kötekedni egy olyan helyre, amit már elvileg otthagyott. (Valszeg ja, ennyire unatkozik / Nincs más társasága.) De ha ő ebben leli örömét, hát lelke rajta. Szvsz csak magát égeti, meg az oda járók idegeit borzolja vele. Persze csak addig, amíg Dean végleg rá nem un a kisded játékaira, és ki nem bassza.

        Engem abszolút nem érdekel, mi van a Dean blogon, hogy Dean mit gondol rólam, vagy hogy Pashel épp hogy esnek egymás torkának. Ez Dean baja, hogy még mindig tűri. Én a sajátomon, most vagyok hajlandó erről utoljára beszélni.

        Szóval, Titkos és Foma kommentje, kérése, teljesen jogos. Úgyhogy én ezúton kérlek meg Pash, először és egyben utoljára, hogy ha szeretnél még ide írogatni, akkor a jövőben legyél szíves a keresztbelinkelgetést, felesleges feszültségkeltést abbahagyni. Én nem figyelem a Dean blogot, mint mondtam, nem érdekel az ami ott megy, és felőlem úgy vitázol Deanel, ahogy akarsz, de minket hagyj ki ebből. Ha emiatt még egyszer panaszkodik valaki, szó nélkül repülsz. Remélem értve vagyok. Peace! =)

    • Szentinel Says:

      Pashcutter

      “Amerikában az a hazugság a trend, hogy “kevés a női író a sci-fi-ben és a fantasy-ben, mert elnyomják őket a férfiak”” – Javaslom neked On Sai tanulságos blogbejegyzését: http://onsairegenyek.blogspot.hu/2017/06/eloiteletek-avagy-nok-hazai-sci-fiben.html

      Én meg tudok erősíteni több dolgot is, amit a bejegyzésben láttam. Amerikában én sem vagyok biztos, de itthon valóban tapasztalható előítélet a hölgyek irányába, akik írói pályára lépnek.

      “Magyarországon a Delta Vision erősíti ezt a trendet, megnyitva a terepet a vámpírszutykoknak, a kutyakomédiáknak és a politikai propagandának.”

      A Delta? Ők pont, hogy elég konzervatívak, elég a kínálatukat megnézni. A vámpírszutyokról meg annyit, hogy Gaura Ágnes uniszex könyveket ír. Egy pasi is fetrenghet tőle a röhögéstől, mivel elég önreflexív, és egyáltalán nem veszi magát komolyan. A bejegyzésben amúgy, amit linkeltem, le volt vezetve, hogy egyáltalán kinek köszönhetik ezek a nők, hogy publikálhattak.

      • Ezt a blogbejegyzést mintha már láttam volna. Talán Zoli linkelte egyszer, de lehet, hogy Pash volt.

      • “Javaslom neked On Sai tanulságos blogbejegyzését”

        On Sai egyike az igénytelen lektürszerzőknek és feminista propagandistáknak. Az általad linkelt, légből kapott ostobasággal is volt módon találkozni, épp csak beleolvastam – a szokásos feminista uszítás a férfiak ellen.

        “Én meg tudok erősíteni több dolgot is, amit a bejegyzésben láttam.”

        Hát persze. Az egyéni tapasztalat az mindig döntő. 😛

        “A vámpírszutyokról meg annyit, hogy Gaura Ágnes uniszex könyveket ír. Egy pasi is fetrenghet tőle a röhögéstől, mivel elég önreflexív, és egyáltalán nem veszi magát komolyan.”

        Igen, egy újabb igénytelen lektürszerző és feminista provokátor. Volt módon tőle és barátnőitől férfiellenes megnyilvánulásokat is olvasni – azóta nem igazán töröm magam, hogy jobban megismerjem akár a személyét, akár a munkásságát. Szegény, annyira el van nyomva, mint női szerző, hogy a Mandiner és a Magyar Nemzet ír róla ajánlásokat, sőt pozitív kritikákat.

        Most arról is beszélhetnénk, hogy a rendszerváltás után felbukkanó női szerzők közül ki nevezhető igazán tehetségesnek és igényesnek. Én a részemről kevés nevet tudnék felsorolni. Aki nálam megérdemli a dicséretet, az Vikopál Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa, Lőrinczy Judit, Goldman Júlia. Most több név nem jut eszembe.

        Nagyon vicces. Kifejezetten olyan női alkotók panaszkodnak, akiket hátulról tol a belterjes, általában balliberális művészvilág.
        http://konyves.blog.hu/2017/06/28/_maga_nem_ugy_nez_ki_mint_aki_tud_irni_dolgok_amiket_csak_a_noi_irok_hallanak

        És ajánlom alant Kleinheincz Csilla idézetét, aki a Delta Vision egyik feje. Nem éppen konzervatív megnyilvánulás a DV egyik legendás alakjától, sőt, csöpög a feminizmustól. Még meg is említi azokat a női szerzőket, akiket preferál és támogat.

        Rowling a jó példa, hogy egy női szerző érvényesülhet a tehetségével. Persze, illúzióim nincsenek. Legtöbb esetben sajnos tényleg nem a tehetség a döntő, hanem a KAPCSOLATI TŐKE. De nem játszik szerepet semmiféle szexizmus – mind a férfi, mind a női szerző legrosszabb esetben a kapcsolati tőkével, a legjobb esetben a tehetségével lép előre. Amiről pedig szó sem esik: hogy a kigáncsoltak között ugyanúgy vannak férfiak, mint nők is. Mint ahogy a támogatottak között is.

        Arról most nem is beszélek, hogy nőelnyomásról és férfiuralomról beszélni mennyire nevetséges egy olyan korban, ahol éppen zajlik az erősen nőpozítiv és férfihibáztató, a “nemek harca” hamis képletére kihegyezett MeToo kampány, ami sajnálatosan leszivárog a művészvilágba is. Soha nem volt ennyire nőközpontú a kulturális szcéna, mint most!

        Ami a legszomorúbb, hogy a feminista férfiak és nők (akik egytől egyig vérjakobinusok) nyomulásának a kárvallottjai a tisztességes férfiak és nők. Soha nem volt férfiuralom. Tudod, mi volt és mi van? Egy férfiakból és nőkből álló elit, ami uralja a férfiakból és nőkből álló társadalmat. Elég megnézni a Parlamentet, ahol férfi és női szociopaták monopoliznak az országgal – mind kormányon, mind ellenzéken. A művész-, film- és irodalmi világban, magában a kulturális térben sincs ez másként. Sajnos.

      • Szentinel Says:

        Pashcutter

        “On Sai egyike az igénytelen lektürszerzőknek és feminista propagandistáknak. Az általad linkelt, légből kapott ostobasággal is volt módon találkozni, épp csak beleolvastam – a szokásos feminista uszítás a férfiak ellen.”

        De hisz maga a sci-fi és fantasy is lektűrirodalom… Ami pedig a feminizmusos részt illeti, tévedsz. On Sai keresztény szellemiségű, az egyházzal szemben viszont kritikus gondolkodású író. Ezt a Scar című regényében le is írja, ahogy azt is elárulta nekem, hogy elég sok kritikát is kapott a valláskritikáért, ami a könyvében van. A Calderon sztorik lazák, a Scar és a novellái viszont nagyon is komolyak. És jól megírtak, teszem hozzá. Semmilyen feminista propagandát nem tartalmaznak.

        “Hát persze. Az egyéni tapasztalat az mindig döntő.”

        Csak hogy tudd, ki is volt az B betűvel megjelölt figura, akire On Sai hivatkozott (balfrasz). Itt egy bejegyzés tőle, aminek az elején le is íródik pár érdekes gondolat (majd ironikusan a végére megváltozik).

        http://bookcrasher.blogspot.hu/2008/12/audrey-niffenegger-az-idutaz-felesge.html

        A blogot amúgy Antal József sci-fi író vezeti, aki egyébként nem ok nélkül nyilatkozott ilyeneket, hogy “a nők nem tudnak írni”. Ugyanis (állítólag) csorba esett a büszkeségén, mikor Kleinheincz Csilla nem hagyta jóvá, hogy a Diagnózis című regényét kiadja a Delta. Az említett hölgyre még később visszatérek. A sci-fis közösségekben amúgy Antal többször is kihúzta a gyufát, igencsak bicskanyitogató stílusa miatt. Nekem személy szerint nincs vele problémám, leszámítva, hogy játssza mindig az alfahímet. Antal regényeiben amúgy visszatérő elemnek számít a “minden nő kurva” mentalitás, ezt egy olyan ismerős mesélte, aki mindent olvasott tőle. Antal pedig valóban ismert tagja volt akkoriban még a sci-fis közösségnek (ma már nem tudom, hogy ez mennyire érvényes), így egyáltalán nem hiteltelen, hogy nyilvánosan a porig alázzon valakit. Nyilvánosan is képes volt lefaszozni embereket rendezvényeken, és tett merész megállapításokat. Ja, és amúgy marxista.

        “Igen, egy újabb igénytelen lektürszerző és feminista provokátor. Volt módon tőle és barátnőitől férfiellenes megnyilvánulásokat is olvasni – azóta nem igazán töröm magam, hogy jobban megismerjem akár a személyét, akár a munkásságát. Szegény, annyira el van nyomva, mint női szerző, hogy a Mandiner és a Magyar Nemzet ír róla ajánlásokat, sőt pozitív kritikákat.”

        Kíváncsi lennék ezekre a férfiellenes megnyilvánulásokra. Írtak esetleg olyanokat, hogy a pasik csak dolgozzanak, és ne gondolkozzanak? Vagy hogy pusztuljanak a Földről? Ha tudsz cikket idézni, melyben lesújtóan beszél a férfiakról, akkor hinni fogok neked. Beszélgettem már Ágival, és nagyon nem feminista provokátornak ismertem meg. Ja igen, és nem igénytelen. Ági kurva jól ír. Csak hát olvasni is kéne azokat a könyveket…

        “Most arról is beszélhetnénk, hogy a rendszerváltás után felbukkanó női szerzők közül ki nevezhető igazán tehetségesnek és igényesnek. Én a részemről kevés nevet tudnék felsorolni. Aki nálam megérdemli a dicséretet, az Vikopál Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa, Lőrinczy Judit, Goldman Júlia. Most több név nem jut eszembe.”

        Pedig Goldenlanetől sem esik távol a feminizmus. Mondom ezt úgy, hogy őt is ismerem, és nagyon szimpatikus nőnek tartom. Amúgy Gaura, On Sai és Goldenlane prózája mutat hasonlóságokat. Ha a legutóbbit bírtad, az előbbieket is bírni fogod. Kipróbáltam. Juditot pedig Csilla nélkül ki sem adták volna.

        “Nagyon vicces. Kifejezetten olyan női alkotók panaszkodnak, akiket hátulról tol a belterjes, általában balliberális művészvilág.”

        Ó, ha egyszer ki tudnánk hagyni az ilyen politikai kifejezéseket a kommunikációnkból… Amúgy a művészvilág valóban belterjes. Én is csak azért publikálhattam a Galaktikában, a Könyves magazinban, a Mandineren és egyéb helyeken, mert ismertem valakit. Nyilván ezek a hölgyek is ismertek valakit, aki segített. Máshogy elég nehéz.

        “És ajánlom alant Kleinheincz Csilla idézetét, aki a Delta Vision egyik feje. Nem éppen konzervatív megnyilvánulás a DV egyik legendás alakjától, sőt, csöpög a feminizmustól. Még meg is említi azokat a női szerzőket, akiket preferál és támogat.”

        Újabb tévedés. Csilla már évek óta nem dolgozik a Delta Visionnél. Amikor az Ad Astra kiadó megalakult, átszerződött oda, majd mikor a kiadó a megszűnés felé közelített, átment a Gabóhoz. Azóta is ott van, tudtommal, és a GABO SFF részt szerkesztgeti. Csilla amúgy már nehezebb eset. Beszélgetni vele is lehet, de neki már szilárdabb meggyőződései vannak ilyen téren, mint másoknak. Ő bevallottan olyan könyveket akar kiadni, amik az ő szemszögéből fontos témákat boncolgatnak (plusz túlságosan erős díjfétise van). Ezért van az, hogy sokszor elég nehezen fogyasztható könyveket ad ki. Ő a “túl progresszív” kategória.

        “Rowling a jó példa, hogy egy női szerző érvényesülhet a tehetségével.”

        Meg arra is, hogyan kell magadból politikai ribancot csinálni. Rowling SEMMIBEN sem jó példa.

        Ami pedig a feminizmus és művészet viszonyát illeti, nos, mostanra erősödtek meg azok a lobbik, amiknek a politikában is van szava. Ezért jelenhetnek meg olyan könyvek (és kapnak díjakat) amelyek a női sorsot teszik meg főszereplővé, vagy fontossá. Amúgy nem tudom, hogy ha te olyan anyuka lennél, akit a férje otthagyott három gyerekkel a nyakán, te nem akarnál-e harcolni a kialakult igazságtalan helyzet ellen? Hogy ezek ne történhessenek meg újra másokkal? Persze tisztában vagyok azzal, hogy valóban sok ennek a mozgalomnak a piócája, akiket igazából semmi atrocitás nem ért, csak élvezkednek a csepegő javakon. De azok, akik komolyan éltetik ezt a mozgalmat, szerintem érthető álláspontot képviselnek. Ahogy te is, amikor az ellen emelsz hangot, hogy mennyire belterjes a művészvilág, hogy mennyire igazságtalan a hazai adórendszer stb. stb. Ezek a hölgyek az ellen emelnek hangot, ami az életükben valamikor megtörtént, és öröm nyomot hagyott rajtuk. Nem nehéz vele azonosulni, pláne akkor, ha már kerültél olyan helyzetbe, mikor igazad volt, de valaki (egy vén fasz) csak azért is kioktatott, mert fiatal vagy.

      • Szentinel: köszi az észrevételt a videó alatt. Ynnegaf néven reagáltam rá, mert YT-re így regiztem anno. Amúgy nyugodtan írhattad volna ide is, hamarabb észrevettem volna. 🙂 Péter hívta fel rá a figyelmemet.

      • Szentinel Says:

        Foma

        Válaszoltam neked a videó alatt. =)

      • Komolyan: Balfrasz, alias Antal József a példa a hímsovén nőelnyomásra? Az a szerző, aki teljesen marginalizált a hazai sci-fi irodalomban, és akit néhány évvel ezelőtt durván diszkrimináltak a DV olyan mindenhatói urai és úrnői, mint Kleinheincz Csilla (Hanna) és Erdélyi István (Raon)? Amúgy kösz Csilláról az infókat; ahogy látom, maga mögött hagyta a DV-t, ettől függetlenül, amíg ott volt, „élet-halál” úrnője volt. Nekem voltak ismerőeim, akik csak azért olvasták el a könyveit, hogy aztán a talpát nyalva megjelentethessék nyomtatásban a saját irományaikat. Volt, akinek sikerült, és volt, akinek nem… Állítólag az, hogy Balfrasz könyvei nem jelenhettek meg a DV-nél nyomtatásban, részben neki köszönhető.

        „Ami pedig a feminizmus és művészet viszonyát illeti… Ezek a hölgyek az ellen emelnek hangot, ami az életükben valamikor megtörtént, és öröm nyomot hagyott rajtuk.”

        A feminizmus az új totalitarizmus, aminek a mentén neojakobinus férfiak és nők igyekszenek egyrészt megragadni a hatalmat, másrészt kontrollálni az emberek gondolkodását. (Élő példa a feminizmus által lebénított norvég és svéd társadalom). Piócák a mozgalmon? Te most szórakozol velem? Önmagában a harmadvonalas feminizmus, a Gender-pestis egy olyan mozgalom, ami ártó és pusztító, s ami fagyöngyként élősködik egy létező problémán. „Ezek a hölgyek”, kiegészülve „ezekkel az urakkal”, igazából létező női problémákat használnak fel arra, hogy egy érzékeny lelkületű női tömeget uszítsanak a férfiak ellen (lásd MeToo), s a „neme harca” nevezetű humánus katasztrófa előidézése és fenntartása révén jussanak egyre közelebb a hatalom megragadásához. (Ha kell, emberéletek árán – a MeToo által meghurcolt walesi miniszter öngyilkos lett. 😦 ) Felőlem nyugodtan lehetsz ennek a hatalmi törekvésnek az egyik fogaskereke, egy bábu a sakktáblán. S én most, ha megengeded, udvariasan kilépek a további kommunikációból. Egyrészt belefáradtam már az egészbe, másrészt így közeledve az ünnepekhez nincs kedvem a neojakobinizmus és annak leányvállalata, a Gender-feminizmus mocskos és undorító cselekedeteivel foglalkozni. Unom és fáraszt, picit el is keserít, hogy egy női réteg azt várja el tőlem, hogy csak azért szégyelljem magam, mert férfi vagyok. Nem fogok mea culpazni.

        A férfigyűlölet a 21. század antiszemitizmusa. Remélem nem fogom megérni azt a kort, amikor majd beindul a mészárlás.

      • Szentinel Says:

        Pashcutter

        “Balfrasz, alias Antal József a példa a hímsovén nőelnyomásra? Az a szerző, aki teljesen marginalizált a hazai sci-fi irodalomban, és akit néhány évvel ezelőtt durván diszkrimináltak a DV olyan mindenhatói urai és úrnői, mint Kleinheincz Csilla (Hanna) és Erdélyi István (Raon)?”

        Nem ok nélkül lett az, és nem csak a Delta által. Az egész SF fandommal sikeresen megutáltatta már magát az az ember, nem is egyszer. Saját magát szorította perifériára. Ha átolvasod a blogját, nem nehéz kitalálni, mivel.

        “Állítólag az, hogy Balfrasz könyvei nem jelenhettek meg a DV-nél nyomtatásban, részben neki köszönhető.”

        Ezt én is hallottam, de nem lepne meg. Ahogy említettem, Csilla nehéz eset. Ő a progresszív munkákat keresi, amik újító hangnemet képviselnek, a Diagnózis meg minden volt, csak épp nem az. Egy újragondolt Fahrenheit 451 volt, meghintve némi poszt-cyberpunkkal meg keféléssel. Azt tudom, hogy Szélesi Sándor kapcsolatát a Delta Visionnel Csilla zárta rövidre, mikor olyan változtatásokat akart eszközölni az egyik regényén, ami Sándornak nagyon nem tetszett (állítólag ez Sándor beleegyezése nélkül történt meg). Ha belegondolsz, Csilla sem volt egyszerű helyzetben. Már publikált írók jöttek hozzá, a fiatal szerkesztőhöz, akiket ki kellett oktatnia, hogy a kéziratot itt meg ott át kellene írni. Kapott elég sok udvariatlan megjegyzést, elhiheted.

        A feminizmusos részre nem reagálnék, egy részletet kivéve.

        “Felőlem nyugodtan lehetsz ennek a hatalmi törekvésnek az egyik fogaskereke, egy bábu a sakktáblán.”

        Tehát csak azért, mert nem értek veled egyet, már báb vagyok? Okés… ebben az esetben engedd meg, hogy egy antifeminista mondattal köszönjek el tőled: a kurva anyádat.

      • “ebben az esetben engedd meg, hogy egy antifeminista mondattal köszönjek el tőled: a kurva anyádat.”

        Az antifeministák nem így köszönnek el egymástól. Csak a primitív emberek. Anyám nem ártott neked – de egy lumpenproletártól nem várok sem stílust, sem intellektust. Az anyázással igazából csak megmutattál valami alantast a jellemedből. Bravó, kislány! 🙂

        Elolvastam a linkelt Balfrasz írást. Nem kifejezetten értem, miért hívtad fel rá a figyelmem. Balfrasz pozitív kritikát írt az írónő sci-fi regényéről – mondhatni, egy ajánlót. Lehet, hogy el is olvasom – felkeltette az érdeklődésemet. Balfrasz természetesen megosztó személyiség, és vannak hibái, mint minden embernek. Most ez picit tekintélyelvűnek fog hangzani, de te, kérlek alássan, a cipőfűzőjéig nem érsz fel annak az embernek!

        Kleinheincz Csilláról kettős a véleményem. Elismerem, mint kulturszervező személyt a fantasy szcénában. Sokat tett azért, hogy kialakuljon egy igényes magyar fantasy szubkultúra; több szerzőt ő indított útnak. Még annak ellenére is így gondolom, hogy tény, voltak neki visszás dolgai. Viszont, mint regényíró, alaposan túlértékelt. Nem rosszak a művei, pusztán középszerűek. Kb. ilyen Tormay Cecile szintet megüt. De nem említeném együtt egy Jókai Annával, egy Szabó Magdával és egy Rakovszky Zsuzsával. Vikopál Zsuzsa Fénymarék-regényei hamarabb elkeltek a polcokról, mint Hanna “mély” és “magvas” művei. Ötven év múlva már nem lesz benn a köztudatban, mint regényíró. Már most is csak szűk körben olvasott.

      • Szentinel Says:

        Pash Cutter

        “Az antifeministák nem így köszönnek el egymástól. Csak a primitív emberek. Anyám nem ártott neked – de egy lumpenproletártól nem várok sem stílust, sem intellektust. Az anyázással igazából csak megmutattál valami alantast a jellemedből. Bravó, kislány!”

        A kulturált emberek pedig nem minősítenek olyan jelzőkkel, hogy valamilyen gépezet fogaskereke, vagy bábja vagy. Ahogy kulturált emberek nem mondanak olyan dolgokat másokról, ami egyáltalán nem igaz. Eléggé leminősítettél itt nem egy szerzőt, méghozzá anélkül, hogy a könyveiket egyáltalán olvastad volna. Engem is lumpenproletároztál, mikor ad 1, nem is felel meg rám a szótári definíció, ad 2, nem is ismersz annyira, hogy ezt ki merd jelenteni. Előítéletességed ékes bizonyítékát a fenti tények bőven alátámasztják, hogy azért minősítettél bábnak, mert nem értettem veled egyet valamiben. Bravó, kislány!

        “Elolvastam a linkelt Balfrasz írást. Nem kifejezetten értem, miért hívtad fel rá a figyelmem. Balfrasz pozitív kritikát írt az írónő sci-fi regényéről – mondhatni, egy ajánlót. Lehet, hogy el is olvasom – felkeltette az érdeklődésemet. Balfrasz természetesen megosztó személyiség, és vannak hibái, mint minden embernek. Most ez picit tekintélyelvűnek fog hangzani, de te, kérlek alássan, a cipőfűzőjéig nem érsz fel annak az embernek!”

        Az elejét is elolvastad? Amúgy ez vicces. Azt nyugodtan kijelentheti valaki, hogy a “nők nem tudnak írni”, de ha már más tekintetben bunkó, akkor az már tolerálható? Hogy megy ez? Az idézet utolsó mondatán pedig jót mosolyogtam. Érveket kérek! Előítéleteskedni én is tudok.

        Egyébként megjegyzem, hogy Csilla mellett On Sai is nagyon nagy energiát fektet abba, hogy segítsen felfedezni új szerzőket. És képzeld, férfiakat is beválogatott már.

        “S én most, ha megengeded, udvariasan kilépek a további kommunikációból.”

        Még hazudsz is? Ejj…

      • Pedig mennyivel érdekesebb lett volna ez a vita, ha kimarad belőle a személyeskedés. =) Szerintem ha mindketten hátralépnétek egyet, tök jól elbeszélgethetnétek. Kicsit ilyen régi Péter vs régi Titkos érzésem támadt most. =)

      • “A férfiak elnyomják az irodalomban a nőket” – feminista képlet, alias maszlag. Alkalmazták már párszor, most éppen a sci-fi és a fantasy van soron.

        Elmondjam, miről is szól valójában ez a képlet, Péter? Van rengeteg amatőr szerző a fantasy és sci-fi fandomban. Ezek egy része boldogul vagy a tehetsége vagy a kapcsolatai révén. (Mondjuk a tehetséges sem boldogul kapcsolat nélkül, vagyis a kapcsolati tőke nélkülözhetetlen.) Ebben a szórásban egyaránt vannak férfiak és nők. Ezen férfiak és nők között vannak olyanok is – nem is csekély mennyiségben! – akik egyszerűen iszonyatosan bénák, ezért elutasításban részesülnek. Ilyenkor a visszautasított jobb esetben magába száll, és kinövi, rosszabb esetben jönnek az összeesküvés-elméletek. Mostanában mit látni? Míg a kikosarazott férfiszerzők a kiadók álságos működéséről beszélnek (amiben van némi valóságalap), addig a kikosarazott női szerzők azt vinnyogják, hogy a strukturális férfierőszak miatt nem jelennek meg a munkáik (na ebben már semmi valóságalap nincs):

        Érted, ha van egy rossz női szerző, akinek olvashatatlanok a novellái és a regényei, akkor nem azért utasították vissza a kiadók, mert tehetségtelen, hanem mert a “strukturális férfierőszak” nem engedi. Amikor egy kiadó visszautasít egy igénytelen női szerző olvashatatlan kéziratát, akkor az a férfiuralom terrorja, vagyis férfierőszak.

        Azért te is érzed, hogy ez mekkora faszság!

        Sentimel pedig jön, és visszabüfögi ezeket a férfigyűlölő eszméket. És miért kelt bennem haragot? Mert már ezt hallom már jó ideje. Hogy szégyelljem magam, mert férfi vagyok. Hogy vezekeljek, mert férfi vagyok. Hogy a férfiak uralják a világot, és elnyomják a nőket. Az, hogy egy radikális női és férfi csoportosulás szégyenbélyeget gyárt a férfiasságból, és azt, kb. a Szexmisszió színvonalán megpróbálja minden egyes férfi homlokára ragasztani, köztük az enyémre. (Ajánlom Schilling Árpád Szégyellem magam c. írását, ahol kollektíven kiterjeszti a férfibűnöket mindegyik férfire.)

        ELEGEM VAN EBBŐL! Érted?

        NEM FOGOM SZÉGYELNI MAGAM, MERT FÉRFI VAGYOK!

        NEM FOGOK ELNÉZÉST KÉRNI EGY NŐTŐL SEM, MERT FÉRFINAK TEREMTETT AZ ÚR!

        NEM HAJLOK MEG AZ ELŐTT A HAMIS VILÁGMAGYARÁZAT ELŐTT, MISZERINT A FÉRFIAK RENDSZERSZINTEN ELNYOMJÁK A NŐKET.

        A világ árnyaltabb a feminista hazugságoknál és leegyszerűsítéseknél. Ez láthatóan Sentimelnek nem tetszik, és ezért baszogat.

      • Nincs most sok időm, nemsokára mennem kell melózni, szóval csak röviden. Értem én, hogy téged ez a dolog triggerel (ilyen szép magyar szóval) de ez még nem jogosít fel arra, hogy személyeskedj, és nekitámadj valakinek, mert most pont azt csinálod, mint azok, akiket annyira rühellsz. (A capslockozástól pedig, nem lesz jobban igazad.)

        Szentinel nem bántott téged, csak nem értett veled egyet, erre te egyből azzal vádoltad meg, hogy ő is kvázi “a femcsik ügynöke”. Csomó dologra amit leírt itt, meg kb. nem is reagáltál semmit.

        Igen, vannak olyan női írók, akik nem képesek elviselni azt, hogy nem az ő művük került be, megsértődnek, és tehetetlenségükben azzal vágnak vissza, hogy “biztos azért utasítottak vissza, mert nő vagyok!”. Csakhogy bizony vannak olyan férfiak is, akik tényleg lenézik a női írókat, és ha úgy van, anélkül szólják le, vagy dobják vissza az írásaikat, hogy egyáltalán elolvasták volna.

      • Nem reagáltam? Ja, hogy idézzek valamit Gaura Ágnestől. Mert Szentinel szerint nem feminista. Én meg véletlenül ezt találtam a facebook-lapján.

        “A Világok Találkozója (ViTa) rendezvényre visszatekintve már írtam egy posztot, amelyben a Hexa-díj kapcsán örömködöm. Most egy kicsit másféle reflexió következik, mert azt is be kell vallanom, hogy a rendezvény felét végigülve feljajdult a harcos feminista énem, nem tehetek róla. Gondolkodtam is, hogy írjak-e ezzel kapcsolatban bármit is, mert nem szeretném fókuszba helyezni az egyetlen dolgot, amin szerintem leginkább dolgozni kellene a szervezés során a jövőben – hiszen rendkívül élveztem a rendezvényt, tényleg csak gratulálni tudok a szervezőknek azért, hogy létre hoztak egy ilyen szakmai rendezvényt. Ugyanakkor tény, hogy a meghívott beszélgetőket elnézve a nemek aránya azt sugallja, hogy a fantasztikum mind az oktatást, mind az írást, szerkesztést és kritikát tekintve a férfiak terepe, ezért tényleg jó volna az arányokra jobban odafigyelni. Pintér Bence beszámolójából szerencsére kiderült, hogy próbáltak jobb arányokat teremteni, ő konkrétan egy meghívottat említett, aki nem tudott eljönni az általa moderált beszélgetésre. Így lett volna három női hang úgy, hogy délelőtt először öt férfi beszélgetett egymással, ezt folytatta a következő blokk, amelyben ismét öt férfi beszélgetett egymással. Persze, ha lett volna egy női résztvevő is, mindjárt másképp nézett volna ki a dolog… (Vagy mégsem?) Az ebédszünet után három férfi és egy nő beszélgetett, aztán négy férfi és egy nő, majd öt férfi zárta a beszélgetést.

        Félreértés ne essék: én nem pártolom a női kvóta automatikus bevezetését minden ilyen jellegű rendezvényen és az élet egyéb területein – azért ne hívjunk meg senkit, hogy kozmetikázzuk a nemek arányát. De azzal tisztában vagyok, hogy számos nő foglalkozik zsánerirodalommal a felsőoktatásban és kutatásban (főleg az anglisztika és amerikanisztika területén), érzésem szerint ott könnyen lehetett volna javítani az arányokon, és szerintem a kéziratok, a fantasy és a sci-fi témáját körbejáró beszélgetéseken is. Ám még mielőtt gyorsan valaki bekiabálná, hogy hát álljon meg a fáklyás menet, hiszen a fantasy és sci-fi blokkban volt női hang, igen: 2017-ben ott tartunk, hogy ha van egy nő az ötfős beszélgetésben, akkor már kipipálhatjuk a nemi arányok kérdését. Pintér Bence megfogalmazása jól árulkodik a jelenlegi viszonyokról: „Mert talán nincs olyan, hogy női író, meg férfi író; de azért az, hogy a délelőtti beszélgetések résztvevői között egy nő sem volt, az nem volt szerencsés egyáltalán.” Szerintem az sem lett volna szerencsés, ha azzal letudjuk a nemek kérdését, hogy mindkét délelőtti beszélgetésbe beteszünk a politikai korrektség jegyében egy-egy nőt, de mindenképpen szerencsésebb lett volna, igen.

        Biztos van a jelenségnek gyakorlati háttere is (egy családanya általában nehezebben mozdul ki bármilyen rendezvényre), és gondolom, hogy ilyen prózai okok miatt is nehezebb megszervezni egy rendezvényt több női résztvevővel. Szóval tényleg nem szeretném a fanyalgót játszani, amikor nagyszerű kezdeményezésnek lehettem szem- és fültanúja. Köszönöm az élményt, és remélem egyértelmű: nem kiherélni szeretném ezt a szuper rendezvényt, csak arra a tesztoszteron-szagra reagáltam, amit Bárány Tamás, nagyon szellemesen maga is szóvá tett az első beszélgetés során.”

        (https://www.facebook.com/GauraAgnes/posts/1717786921606072)

        Tessék, Sentinel, idéztem! 🙂

        Egyébként ez nem egy vérszomjas idézet, még normálisnak is tűnhetne. Csak éppen a bolhából csinál elefántot. Ez a rendezvény így alakult, hogy több volt a férfi. Majd a következőn több lesz a nő! Több szociológiai rendezvényt, kerekasztal-beszélgetést, konferenciát be tudnék linkelni, ahol meg több volt a nő. Sőt, vannak olyan pedagógiai konferenciák, ahol meg a női előadók vannak többségben. Mi több, van ahol egy szem férfi van a sok nő között, valahol meg csak nők beszélnek és adnak elő. Avagy amiről Gaura beszél, nem probléma.

        Kicsit olyan ez a poszt, mintha én arról panaszkodnék mondjuk a blogodon: A Peter’s Blogon többségében csak férfi kommentelők vannak, és csak nagy ritkán esik be egy nő. Vagyis a Peter’s Blogon hiányoznak a női energiák. Nem ártana egy kis kvóta. Mondjuk animés, fantasys és MLP fandomból áthívni néhány (mondjuk 30) nőt, hogy ők is hozzászóljanak a diskurzushoz. Mennyivel kiegyensúlyozottá tenné a kommentszekciót! Így nem egy strukturált férfiuralom lenne a Peter’s Blogon, hanem megvalósulna a férfiak és nők közötti egyenlőség. Ez progresszió!

        De ha már ezt beírtam, vitázom tovább Sentinellel. Bár mást ígértem, de hátha van értelme a disputának.

        “Azt nyugodtan kijelentheti valaki, hogy a “nők nem tudnak írni””

        Továbbra is megkérdem, kedves Sentinel: te tisztában vagy a valósággal? Ma, amikor dübörög a MeToo-kampány, nem lehet nyugodtan leírni semmilyen nőket degradáló kijelentést. Biztos vagyok benne, hogy ha Balfrasz nem a marginalitásban lenne (nézd meg a blogját, nincs fenn friss írás, már blogíróként sem aktív), hanem a mainstream-ben, akkor ő is úgy meglenne hurcolva a köznyilvánosság előtt, ahogy pl. Maksa. Nem, a nők általános szidalmazása nincs tolerálva a nagy nyilvánosság előtt, ugyanakkor a férfiak általános szidalmazása viszont nemhogy tolerálva van, de tapsot érdemel. Schilling Árpád rittyent egy férfiellenes uszítást a Mancsba, és megtapsolják. Fábián Anita készít egy youtube-videót, ahol a férfiak kiherélésére hívja fel a nőket, és megtapsolják.

        Itt két dolog lenne helyes vagy-vagy alapon:
        – Egyaránt nem tolerálni és keményen üldözni minden egyes nemi soviniszta megnyilvánulást, így a férfiellenes és nőellenes kijelentéseket is. Ez kinyírná a szólásszabadságot, úgy, ahogy van!
        – Tolerálni, ugyanakkor helyén kezelni minden egyes nemi soviniszta, vagyis férfi- és nőgyűlölő kijelentést. A nőkertes feministák hadd gyakoroljanak “férfikritikát”, és a férfihangos antifeministák hadd írogassanak “nőbírálatot”, ha ahhoz van kedvük, a normális úgyis úgy fogja őket kezelni, ahogy teszem azt, a Kurucinfót! “Ez az a kocsma, ahova én nem teszem be a lábam!” – és így tesz.

        De nem, van ez a nagy büdös kettős mérce!

      • Szentinel Says:

        Pashcutter

        “Mert Szentinel szerint nem feminista.”

        Azt egy szóval sem írtam, hogy nem feminista. 🙂 Azt írtam, hogy ha konkrétan tudsz tőle idézni olyat, melyben férfiak kipusztítására tesz törekvéseket, vagy egyéb szélsőséges megnyilvánulást tanúsít, idézd be. Ahogy te magad is írod, az idézet “nem egy vérszomjas idézet, még normálisnak is tűnhetne”. Ad 1, csak félig tetted meg azt, amire felszólítottalak, ad 2 , két körrel később, mint kellett volna, ad 3 talán épp te csináltál most a bolhából elefántot. Ági bevallottan a nők egyenjogúságáért küzd, amit persze túl lehet tolni. Ugyanakkor ebben a kommentjében nem volt semmi vérlázító, sőt kulturáltan megfogalmazott bejegyzés volt. Hacsak az nem tetszik neked, hogy le merte írni a véleményét, semmi okot nem látok arra, hogy megtámadd a leírtakat.

        “Továbbra is megkérdem, kedves Sentinel: te tisztában vagy a valósággal?”

        Igen. Balfrasz ezt a kijelentését akkor tette, amikor még nem volt Mítú kampány. On Sai azokról a helyzetekről írt, amik 2010 előtt álltak fenn a fantasztikus fandomban. Ma már persze meghurcolnák érte, de az említett szerző urat nem csak ezért az egy kijelentéséért szorították perifériára. Megdolgozott ezért, lehet azt mondani.

        ““A férfiak elnyomják az irodalomban a nőket” – feminista képlet, alias maszlag. Alkalmazták már párszor, most éppen a sci-fi és a fantasy van soron.”

        Nem éppen. Itt nem feltétlenül beszélhetünk szándékos elnyomásról. Itt ignorációról lehet beszélni, és előítéletességről. Ennek egyébként a fantasztikus közélet egyáltalán nem volt híján a 2000-es évekre sem. És nem csak nőkkel szemben, hanem mindenkivel szemben, akinek nem volt ismerőse jó helyen.

        Valóban vannak olyanok, akik létrát látnak az efféle mozgalmakban, és kihasználják a közhangulatot, de ez közel sem mondható el mindenkire. On Sai is végül egy olyan kiadónál jelent meg, ahol hölgyek ülnek a kiadói székben. Moskát Anitának és Gaura Ágnesnek is egy nő segített megjelenni. Lőrinczy Juditnak (akiről elismerően szóltál) dettó. Goldman Júliának is mázlija volt, mert ha nincs áramszünet, a kiadóvezető talán el sem olvassa a kéziratát. A kiadói szféra mindenkivel szemben igazságtalan, nem csak a nők irányában. A nők azért kerültek fókuszba, mert ők kezdtek el tenni ellene valamit. On Sai vezeti az Aranymosás pályázatot, mely tehetséges amatőr szerzőkből akar aktívan publikáló írókat nevelni. Az elmúlt tíz évben számtalan hölgy ért el irigylésre méltó sikereket, és a legnépszerűbb kortárs bestsellerek jelentős részét is nők tették le az asztalra. Statisztikailag kimutatható, hogy igen, a nők tettek valamit az ignoráció ellen. A felépített sikerekből persze sokan akarnak részesülni, markukat tartva, de nem mindenki gondolkodik így.

        “Sentimel pedig jön, és visszabüfögi ezeket a férfigyűlölő eszméket.”

        Idézz tőlem, melyben visszaröfögök férfigyűlölő eszméket, és melyben szóvá teszem, hogy gyűlölöm és megvetem a férfiakat. KONKRÉTUMOKAT kérek, nem összeollózott részleteket.

        “A világ árnyaltabb a feminista hazugságoknál és leegyszerűsítéseknél. Ez láthatóan Sentimelnek nem tetszik, és ezért baszogat.”

        Baszogat a fene. Én vitatkozni próbálok veled, de az előítéletességed miatt nem látsz tovább a saját orrodnál. Senki nem írt itt olyat, hogy szégyelld el magad, hogy férfi vagy. Se én, se Titkos, senki más. Csak magadat triggerelted be, ahogy azt Péter is leírta. Amúgy legalább a felhasználónevemet tanuld már meg leírni…

      • „Ági bevallottan a nők egyenjogúságáért küzd”

        1, Ági nem küzd a nők egyenjogúságáért, hanem regényeket ír. Becsületére legyen mondva, keveset politizál, inkább az irodalomra szenteli az idejét. Vagyis nem egy Kemény Zsófi-féle „szüfrazsett”.

        2, Ha a nők egyenjogúságáért akar harcolni, ajánlom neki Indiát meg az arab országokat. Vagy ha nagyon Magyarországon szeretne maradni, az ilyen nagyon tradicionális cigány közösségeket. Ott még lenne is tétje.

        „Hacsak az nem tetszik neked, hogy le merte írni a véleményét, semmi okot nem látok arra, hogy megtámadd a leírtakat.”

        Ági ebben a kommentjében igazából semmi újat nem mond – ugyanazt adja vissza, amit már a feminista mainstream-ben százszor megfogalmaztak az elvtársai. Női kvótát ide, női kvótát oda… Igazából hova is menjenek ezek a női kvóták? A politikába, a gazdaságba, a kultúrába. Egy nő is lehessen politikus, lehessen cégvezető, lehessen sci-fi és fantasy író… Kvótákat a munkaerő-piac szellemi területeire. Szigorúan a szellemi területeire. A munkaerő-piac fizikai munkát igénylő területei nincsenek becélozva. Érdekes módon női kvótákat nem követelnek pl. az építőiparba.

        A gond csak az, hogy a munkaerő-piac szellemi területei így is tele van nőkkel. A társadalomtudomány tele van női intellektuelekkel (jókkal és rosszakkal egyaránt). Az irodalom (a krimi, a fantasy, a sci-fi, a történelmi regények, a romantikus művek stb.) tele-tele vannak női szerzőkkel. A politikában egyre több a női politikus. A szellemi munkák nagy részét nők végzik. A pedagógia elnőiesedett.

        De még mindig a munkaerő-piac szellemi területére követelnek női kvótákat. A fizikai területére nem. Különös.

        Mindenesetre Ági bejegyzése lehet, hogy „kulturáltan megfogalmazott bejegyzés volt”, de nem bátor és merész, egyáltalán nem punk.

        „On Sai is végül egy olyan kiadónál jelent meg, ahol hölgyek ülnek a kiadói székben. Moskát Anitának és Gaura Ágnesnek is egy nő segített megjelenni. Lőrinczy Juditnak (akiről elismerően szóltál) dettó. Goldman Júliának is mázlija volt, mert ha nincs áramszünet, a kiadóvezető talán el sem olvassa a kéziratát.”

        Ezen sincs semmi meglepő. A feministák segítik egymást. Mondjuk ez pozitív, ha azt nézem, hogy az antifeministák klikkesednek, meg hátba szúrják egymást. 😦

        „Statisztikailag kimutatható, hogy igen, a nők tettek valamit az ignoráció ellen.”

        Én inkább csak azt látom, hogy megkavarták a szart. Az olyan kampányokkal, mint amit az általam linkelt könyvesblog-cikkben tapasztalható, sikeresen megerősítették a férfihibáztató attitűdöt. Hát köszönöm ezeknek a nőknek!

        Aztán ignoráció… Azért Kleinheincz Csilla kultúrteremtő munkásságát ne írjuk a feminizmus számlájára. Az, hogy mennyit tettek az ignoráció ellen, szintén kérdéses. Én továbbra is azt látom, hogy fiatal amatőr szerzők igyekszenek jóban lenni Raon-nal és Hannával, csakhogy megjelenjen egy-egy novellájuk vagy regényük nyomtatásban. A Delta Vision monopol helyzetet élvez a fantasy fandomban, ami szerintem árt a pluralizmusnak.

        A fantasy és sci-fi irodalomba betörő nők sem hoztak nagy változást. Lőrinczy-nek egy regénye jelent meg nyomtatásban – aztán semmi. Vikopál Zsuzsa valamiért abbahagyta az írást. Gaura nem rossz, de középszerű (bár Csillánál mindenképpen szórakoztatóbb és kreatívabb). A Tamia Sansa-féle Gender Krónikák egy vitatható értékű politikai propaganda. On Sai szerintem kifejezetten érdektelen és szürke. Hanna egy Tormay-szintet megüt, de többet nem. Egyedül talán Goldmann Júlia, aki valami tényleg ütőset hozott, de ő meg régebben kezdte az írást.

        (Mielőtt kiakadnál a felháborodástól: ez szigorúan magánvélemény!)

        Arról most nem is beszélek, hogy azért a fantasy termés is hazai vízen Gaura Ágnes, Goldmann Júlia és Hernád Péter regényeiből állt nagyrészt (most nem számítva a többi kisebb szerzőt). A M.A.G.U.S és a régi Cherubion-gárda (Nemes István és barátai) megtorpantak, és egy helyben állnak. (Van egy gyanúm, hogy a DV ki akarja véreztetni a Cherubiont.) A könyvespolcokon több a külföldi fantasy, mint a magyar. Én kifejezetten hiányolom azt a szellemi pezsgést, ami régen megvolt ebben a szubkultban.

        „Idézz tőlem, melyben visszaröfögök férfigyűlölő eszméket, és melyben szóvá teszem, hogy gyűlölöm és megvetem a férfiakat.”

        Férfialázó kommenteket nem olvastam tőled, csak olyanokat, amikben beállsz támogatólak a jelenlegi irányvonal mögé. Az is elég, hidd el nekem!

        „Ami pedig a feminizmus és művészet viszonyát illeti, nos, mostanra erősödtek meg azok a lobbik, amiknek a politikában is van szava. Ezért jelenhetnek meg olyan könyvek (és kapnak díjakat) amelyek a női sorsot teszik meg főszereplővé, vagy fontossá. (…) De azok, akik komolyan éltetik ezt a mozgalmat, szerintem érthető álláspontot képviselnek. (…)Ezek a hölgyek az ellen emelnek hangot, ami az életükben valamikor megtörtént, és öröm nyomot hagyott rajtuk. Nem nehéz vele azonosulni, pláne akkor, ha már kerültél olyan helyzetbe, mikor igazad volt, de valaki (egy vén fasz) csak azért is kioktatott, mert fiatal vagy.”

        Magyarán: támogatod. Az megint más, hogy szerintem te valami egészen mást látsz bele ebbe az egész mozgalomba, mint ami az valójában. Valami nemesebbet. Hadd kérdezzem meg: A MeToo-t is támogatandónak és örvendetesnek tartod? Ez nem gúnyos kérdés, tényleg kíváncsi vagyok.

      • Szentinel Says:

        Pashcutter

        “Ági nem küzd a nők egyenjogúságáért, hanem regényeket ír. Becsületére legyen mondva, keveset politizál, inkább az irodalomra szenteli az idejét. (…) Ha a nők egyenjogúságáért akar harcolni, ajánlom neki Indiát meg az arab országokat. Vagy ha nagyon Magyarországon szeretne maradni, az ilyen nagyon tradicionális cigány közösségeket. Ott még lenne is tétje.”

        Volt rá példa. A Moly.hu-s felhasználóján rendszeresen osztott meg cikkeket a távol-keleti nők helyzetéről. A cigánysággal kapcsolatban is osztott meg valamit, bár ha jól emlékszem, ott valami oktatásügyes cikket osztott meg.

        “Ági ebben a kommentjében igazából semmi újat nem mond – ugyanazt adja vissza, amit már a feminista mainstream-ben százszor megfogalmaztak az elvtársai. Női kvótát ide, női kvótát oda… Igazából hova is menjenek ezek a női kvóták? A politikába, a gazdaságba, a kultúrába. Egy nő is lehessen politikus, lehessen cégvezető, lehessen sci-fi és fantasy író… Kvótákat a munkaerő-piac szellemi területeire. Szigorúan a szellemi területeire. A munkaerő-piac fizikai munkát igénylő területei nincsenek becélozva. Érdekes módon női kvótákat nem követelnek pl. az építőiparba.”

        Ági balanszot szeretne. Ahogy azt írtam, ezt is túl lehet tolni, túl lehet reagálni. A bejegyzésed második felével például egyetértek. Ahogy fentebb írtam, vannak, akik csak haszonélvezői akarnak lenni ennek a rendszernek, és ezen réteg miatt látod azt, hogy az építőiparban nincs női kvóta. Szerintem ezek a csoportok nem gondolták át eléggé, hogy mindenben nem lehetnek teljesen egyenlőek a férfiakkal. A gyerekekhez is két szülő kell.

        “Mindenesetre Ági bejegyzése lehet, hogy „kulturáltan megfogalmazott bejegyzés volt”, de nem bátor és merész, egyáltalán nem punk.”

        Szerintem nem is az volt a célja. Neki nem is jellemző a stílusára a megmondó-emberkedés.

        „Ezen sincs semmi meglepő. A feministák segítik egymást.”

        Összetartással legyőzhető az ignoráció.

        “Én inkább csak azt látom, hogy megkavarták a szart. Az olyan kampányokkal, mint amit az általam linkelt könyvesblog-cikkben tapasztalható, sikeresen megerősítették a férfihibáztató attitűdöt. Hát köszönöm ezeknek a nőknek!”

        Ahogy fentebb írtam, túl lehet tolni a biciklit. A bejegyzés nem minden esetben pozitív, bár az általad is említett punk mentalitás némely hölgyeknél jobban kiütközik. =) Már a cím is, hogy “Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot”.

        “Aztán ignoráció… Azért Kleinheincz Csilla kultúrteremtő munkásságát ne írjuk a feminizmus számlájára. Az, hogy mennyit tettek az ignoráció ellen, szintén kérdéses. Én továbbra is azt látom, hogy fiatal amatőr szerzők igyekszenek jóban lenni Raon-nal és Hannával, csakhogy megjelenjen egy-egy novellájuk vagy regényük nyomtatásban. A Delta Vision monopol helyzetet élvez a fantasy fandomban, ami szerintem árt a pluralizmusnak.”

        Egyrészt azzal lépnek fel az ignoráció ellen, hogy hallatják a hangjukat. Másrészt pedig azzal, hogy valóban tesznek is valamit. Igazolnak, bizonyítanak. Az Aranymosáshoz hasonló pályázaton kívül nemigen van ahhoz hasonló országos méretű íróverseny, ahol egy SF szerző bizonyíthatna. Ráadásul a Könyvmolyképző olyan marketinget is nyomat, amivel el is tudják adni az írókat. Nem csak kiadják, mint a Delta, oszt’ szervezz magadnak meg mindent! Épp ennek köszönhető az, hogy a Delta már nagyon nincs monopol helyzetben fantasy téren. Az Agave, a Fumax és a GABO sokkal több erőteljes debütálást adtak már ki az elmúlt években, mint a Delta. Nem is beszélve arról, hogy a DV igencsak meg lett szorongatva a közelmúltban, kábé minden oldalról.

        “A fantasy és sci-fi irodalomba betörő nők sem hoztak nagy változást. Lőrinczy-nek egy regénye jelent meg nyomtatásban – aztán semmi. Vikopál Zsuzsa valamiért abbahagyta az írást. Gaura nem rossz, de középszerű (bár Csillánál mindenképpen szórakoztatóbb és kreatívabb). A Tamia Sansa-féle Gender Krónikák egy vitatható értékű politikai propaganda. On Sai szerintem kifejezetten érdektelen és szürke. Hanna egy Tormay-szintet megüt, de többet nem. Egyedül talán Goldmann Júlia, aki valami tényleg ütőset hozott, de ő meg régebben kezdte az írást.”

        Feltenném ismét azt a kérdést, hogy olvastál-e ezektől a szerzőktől könyveket? Nem azokra gondolok, akikről pozitív véleménnyel vagy, hanem a negatívakról. Amúgy a Gender-krónikák nem is tartozik a kiadó legnépszerűbb IP címei közé. Ahogy említettem, On Sai nem csak limonádékönyveket ír. Legalább a novelláival tegyél egy próbát, ha nem akarsz regényeket olvasni… Gaura beismerten szórakoztató irodalmat ír, annak pedig jó. Csilla nem véletlenül nem ír szórakoztató könyveket. Az ő mintaképeit (nem csak nők) nem a mainstreamben kell keresni, hanem a rétegirodalomban.

        “A M.A.G.U.S és a régi Cherubion-gárda (Nemes István és barátai) megtorpantak, és egy helyben állnak. (Van egy gyanúm, hogy a DV ki akarja véreztetni a Cherubiont.) A könyvespolcokon több a külföldi fantasy, mint a magyar. Én kifejezetten hiányolom azt a szellemi pezsgést, ami régen megvolt ebben a szubkultban.”

        A DV megvette a Cherubiont minden egyes IP-vel, és a mai napig gondozza. A Káosz könyvek is meg-megjelennek újra, és antológiák is jönnek azért. Kornya és a többiek még mindig aktívak, előbbi például a MesterMűveket szerkeszti, és elég jól. Csak, ahogy említettem, a kiadó igencsak meg lett szorongatva a körülmények által.

        “Férfialázó kommenteket nem olvastam tőled, csak olyanokat, amikben beállsz támogatólak a jelenlegi irányvonal mögé. Az is elég, hidd el nekem! (…) Magyarán: támogatod. Az megint más, hogy szerintem te valami egészen mást látsz bele ebbe az egész mozgalomba, mint ami az valójában. Valami nemesebbet. Hadd kérdezzem meg: A MeToo-t is támogatandónak és örvendetesnek tartod? Ez nem gúnyos kérdés, tényleg kíváncsi vagyok.”

        Csak mert leírtam, miért lehet azonosulni vele? Nem. Én csak azt írtam le, mi hívta életre ezt a mozgalmat. És ne keverd össze a mai szélsőséges ágazataival! Én az igazi, jogi egyenjogúságra törekedő feminizmust pártolom, nem pedig a férfiakat kiszorítani akaró kvótahadjáratot. Hogy miért? Mert a saját szememmel láttam olyan jelenségeket, amikről a feministák írnak. És bár sokan próbálják kihasználni a mozgalom előnyeit, vannak olyanok, akik tényleg azért harcolnak, hogy ne érhessék őket atrocitások férfiak részéről. Ezzel pedig igen, a kurva életbe is, egyetértek!

        Ami pedig a MeeToo-t illeti, ez egy kicsit vegyesebb. Azzal egyetértek, hogy megerőszakolt nők leírják a történeteiket, és megpróbálják elérni, hogy a bűnösök bűnhődjenek. Azzal viszont már nem, hogy ezért fontos közösségeket romboljanak le, életműveket tegyenek tönkre, és oda is agressziót nyomjanak, ahová arra semmi szükség. Ahogy korábban is írtam, nem szabad túltolni a biciklit. Ez azonban mindkét nemre vonatkozik. Nem tudom, téged értek-e már (nemeddel kapcsolatos) atrocitások nők részéről, ezért vagy ennyire vehemens, ha szóba kerül ez a téma. Engem igen, mégsem akarom elpusztítani az egyenjogi törekvéseket.

      • „A DV megvette a Cherubiont minden egyes IP-vel, és a mai napig gondozza.”

        2-3 éves időközönként jelennek meg Káosz-regények. Irtó lassan. Ahhoz, hogy egy fantasy világ életben tartsa magát, évente legalább 3 könyvet meg kellene jelentetnie a piacon. Rendkívül nehezen születnek meg a Cherubion-szerzők munkái. A Berke Szilárd nevével fémjelzett Ammerúnia-társaság Árnyelf-kötetét kb. 4 évig pihentette a kiadó. Nekem furcsa ez a „gondozás”. Nekem többen mondták már, hogy Raon kifejezetten megvetéssel tekint a régi Cherubion-gárdára; állítólag nem tartja őket piacképesnek. (Mondjuk Nemes István az utóbbi években elég sok szutykot kiadott a kezei alól.) Nekem úgy tűnik, a Cherubion megtűrt „vendég” a DV-n belül.

        Amúgy Raon, a Delta Vision főszerkesztője egyben az antifeminista Férfihang egykori alapítói közé tartozik. A főalapító AlterEgo, de voltak részalapítók is, köztük Raon. Miután összeveszett AlterEgo-val, otthagyta az egész MRA-t. Ami azért különös, mert mára meg kifejezetten feministának tűnik a fantasy szubkultban.

        „a saját szememmel láttam olyan jelenségeket, amikről a feministák írnak. És bár sokan próbálják kihasználni a mozgalom előnyeit, vannak olyanok, akik tényleg azért harcolnak, hogy ne érhessék őket atrocitások férfiak részéről. Ezzel pedig igen, a kurva életbe is, egyetértek!”

        Továbbra is fenntartom: férfiakból és nőkből álló elit ural le és zsákmányol ki egy férfiakból és nőkből álló tömeget. Elég csak nézni a munkaerő-piacot: a geci férfi és női főnök ugyanúgy lenézi és megalázza mind a férfi, mind a női munkást. Férfiak és nők zsákmányolnak ki férfiakat és nőket. A feminizmus, ami mára szigorúan csak a harmadvonalas Gender-feminizmus, meghamísítja a valóságot. Ő egy olyan képletet alkalmaz, ami szerint „a férfi kizsákmányolja a nőt”. És ezt alkalmazza mindenre. A többiek bekajálják a lebutított értelmezését a komplex társadalmi folyamatoknak. A feminizmus persze kétszeresen átveri őket. Egyrészt mert a célja nem az, hogy a hatalomban lévő férfi és nő ne tapossa el a kiszolgáltatott férfit és nőt, hanem csak az, hogy a hatalomban lévő férfi ne tapossa a kiszolgáltatott nőt. A hatalomban lévő nő nyugodtan eltaposhassa a kiszolgáltatott férfit és nőt – legfőképpen, ha feminista a hatalomban lévő nő, vagyis elvtárs. Másrészt nem is szünteti meg az elnyomást és kizsákmányolást, csupán kicseréli a szereplőket. A MeToo által eltávolított Harvey Weinstein cégét már ki is nézte magának egy feminista cégvezető.

        Én úgy érzem, téged sok atrocitás ért több férfi részéről. Ezért fogékony vagy a feminizmus megoldási képleteire. Még azt is el tudom képzelni, hogy te is egy vagy az amatőr írók közül, akinek írásait sokszor elutasította egy fontos irodalmi pozíciót betöltő férfi. És mivel említetted, hogy beszélő viszonyban vagy On Sai-val és Gaura Ágival, valószínűleg egymást erősítitek ezekben a tévhitekben. Tévedek? De most komölyan: te, On Sai és Gaura Ági tényleg hisztek abban, hogy létezik egy láthatatlan férfiuralom, ami több nőt akadályoz az irodalmi előrejutásban?

        „Nem tudom, téged értek-e már (nemeddel kapcsolatos) atrocitások nők részéről, ezért vagy ennyire vehemens, ha szóba kerül ez a téma.”

        Óh, én már mozogtam feminista körökbe, és találkoztam kifejezetten beteg emberekkel. Két politikai mozgalom révén is volt szerencsém kapcsolatba kerülni a feminizmussal. Egyrészt másfél évig tagja voltam az egyre feministább irányba eltolódó LMP-nek. Másrészt 6 évig szimpatizánsa voltam az antifeminista irányultságú Férfihangnak, amelynek az elveit képviselve szintén konfrontálódtam feministákkal.

        A probléma az, hogy a nemi sovinizmus, a férfi- és nőgyűlölet egy létező jelenség a társadalomban. Mind a férfigyűlöletet, mind a nőgyűlöletet igyekszik meglovagolni egy politikai mozgalom; az előbbit a Gender-feminizmus, az utóbbit az MRA. Az egyik nőjogi mozgalomnak hazudja magát, a másik férfijoginak. De mindkettő valójában csak egymás hangolja a férfiakat és a nőket, nemi alapon. Az új polgárháborút úgy hívják: „nemek harca”. 6 évig voltam a Férfihang-nak nem csupán a szimpatizánsa, de az egyik cikkírója is. Két dolog miatt hagytam ott: egyrészt a rossz tapasztalatok miatt, másrészt a Peter’s Blog kisközössége (Foma, Titkos, Péter) hosszas vitázás során meggyőzött arról, hogy ez sem járható út.

        Te bizakodhatsz egy normális feminizmusban, csak az a baj, hogy mint minden ideológiában, így a feminizmuson belül is kialakul egy trend, ami ledominálja az egészet, és egy irányba tereli a tagjait. Ahogy ez volt a kommunizmusban a bolsevizmus; kicsinálta a vetélytársakat, majd irányította a projektet. A feminizmusban ez a Gender-kurzus, ami mára dominás, egyeduralkodó ebben a mezőnyben. Pl. most kíváncsi leszek, mi lesz Papp Réka Kingával, aki mostanában kiáll a prostituáltak jogaiért, ami miatt viszont szembekerült az amúgy prostitúció-ellenes Genderrel. Avagy én nem ajánlom neked ezt az utat, de végül is a te döntésed, maradhatsz is rajta.

        Így végezetül pedig annyit, hogy egyre inkább úgy látom, itt már nem ideológiák hatalomra juttatásáért zajlik a harc, hanem az erőforrások birtoklásáért. Mindkét oldalon. Vagy inkább úgy fogalmaznék: mindegyik oldalon. (Mert azért többen játszanak a nagypolitikában, mint ketten.) Én például az se tudom, jövőre kire szavazzak a választáson. Politikai harcokban részt venni mára szerintem teljesen terméketlen tett, nincs súlya.

      • Szentinel Says:

        Pashcutter

        „2-3 éves időközönként jelennek meg Káosz-regények. Irtó lassan. Ahhoz, hogy egy fantasy világ életben tartsa magát, évente legalább 3 könyvet meg kellene jelentetnie a piacon. Rendkívül nehezen születnek meg a Cherubion-szerzők munkái. A Berke Szilárd nevével fémjelzett Ammerúnia-társaság Árnyelf-kötetét kb. 4 évig pihentette a kiadó. Nekem furcsa ez a „gondozás”. Nekem többen mondták már, hogy Raon kifejezetten megvetéssel tekint a régi Cherubion-gárdára; állítólag nem tartja őket piacképesnek. (Mondjuk Nemes István az utóbbi években elég sok szutykot kiadott a kezei alól.) Nekem úgy tűnik, a Cherubion megtűrt „vendég” a DV-n belül.”

        A Deltával több probléma is van ennél. A Káosszal kapcsolatban azt nyilatkozták, hogy jövőre jön új kötet hozzá (vagy újrakiadás, ebben nem vagyok biztos). Amúgy nem lepne meg, a magyar irodalmi szférában szinte mindenki megvet valamit vagy valakit. Saját magyar fantasyuniverzum építésébe amúgy többen is belekezdtek már, de egyik sem végződött jól.

        „a saját szememmel láttam olyan jelenségeket, amikről a feministák írnak. És bár sokan próbálják kihasználni a mozgalom előnyeit, vannak olyanok, akik tényleg azért harcolnak, hogy ne érhessék őket atrocitások férfiak részéről. Ezzel pedig igen, a kurva életbe is, egyetértek!”

        “Én úgy érzem, téged sok atrocitás ért több férfi részéről. Ezért fogékony vagy a feminizmus megoldási képleteire. Még azt is el tudom képzelni, hogy te is egy vagy az amatőr írók közül, akinek írásait sokszor elutasította egy fontos irodalmi pozíciót betöltő férfi.”

        Nem igazán küldtem írásokat sehova az elmúlt pár évben. Korábban is csak női lektorok (Pl. Csilla vagy Lőrinczy Judit, vagy valaki a KMK-ból) dobták vissza az írókörökre beküldött pályázataimat. Épp azok a nők, akikkel beszélő viszonyban vagyok. =D Szóval rosszul érzed. Ahogy fentebb is írtam, nőktől szenvedtem el komoly atrocitásokat. Azonban a negatív mellé sok pozitív hatás is ért hölgyek részéről. Több, mint rossz.

        Nem hiszek gátoló férfiuralomban, de abban igen, hogy egy férfi sokkal könnyebben ragadtatja el magát, ha olyan helyzetbe kerül. Ha például egy cég vezetője vagy, és célod a hatalmad kézben tartása, akkor olyanokkal veszed magad körbe, akiknek ismered az észjárását. Egy férfi könnyebben kiismeri egy férfi gondolkodásmódját, mint egy nőét, így akaratlanul is férfiak ülnek azokban a pozíciókban, amik rizikót jelenthetnek, és ahol szükséges lehet a főnöki beavatkozás. A férfi képe, mint a hatalom birtokosa, s mint karizmatikus vezéregyéniség, amúgy is elég gyakori ábrázolásmód, és ha a történelem nagy hadvezéreit és uralkodóit tanulmányozod, legjelentősebb részük szintén férfi volt. Most jutott el ara a pontra a világ, hogy ez megváltozzon. Mert már látnak más alternatívát.

        “Te bizakodhatsz egy normális feminizmusban, csak az a baj, hogy mint minden ideológiában, így a feminizmuson belül is kialakul egy trend, ami ledominálja az egészet, és egy irányba tereli a tagjait. Ahogy ez volt a kommunizmusban a bolsevizmus; kicsinálta a vetélytársakat, majd irányította a projektet. A feminizmusban ez a Gender-kurzus, ami mára dominás, egyeduralkodó ebben a mezőnyben. Pl. most kíváncsi leszek, mi lesz Papp Réka Kingával, aki mostanában kiáll a prostituáltak jogaiért, ami miatt viszont szembekerült az amúgy prostitúció-ellenes Genderrel. Avagy én nem ajánlom neked ezt az utat, de végül is a te döntésed, maradhatsz is rajta.”

        Ó, én nem tartom kizártnak, hogy lesznek túlkapások. Egy hímsoviniszta világban is vannak, egy nőiben ne lennének? Abban biztos vagyok, hogy sok nő akarna bosszút állni. Merle Védett férfiakja amúgy remek példa arra, mi történne, ha a szélsőséges feminizmus venné át az irányítást.

      • “A Deltával több probléma is van ennél.”
        “Nem is beszélve arról, hogy a DV igencsak meg lett szorongatva a közelmúltban, kábé minden oldalról.”

        Ha bennfentes vagy, szívesen hallanék infókat. Mik a problémák a Deltával?

        “Meg arra is, hogyan kell magadból politikai ribancot csinálni. Rowling SEMMIBEN sem jó példa.”

        Lady Rowlinggal meg mi bajod? 🙂

      • Szentinel Says:

        Pashcutter

        “Ha bennfentes vagy, szívesen hallanék infókat. Mik a problémák a Deltával?”

        Az Alexandra bedőlése őket is érzékenyen érintette, pláne, mivel a terjesztők rengeteg pénzzel tartoztak nekik. Emellett nyomdát is váltottak, de az új nyomdával is adódtak problémák. Évek óta szokásuk belengetni bizonyos címeket, amik aztán nem jelennek meg, a kiadóvezető kommunikációja igencsak nehézkes, és a kiadási stílusuk is hagy maga után kívánnivalót. Gondolok itt például arra, hogy több kötetük is irreálisan drága. Mostanában pedig rászoktak arra, hogy mesterségesen megduzzasztják a könyveiket nagyobb betűtípussal, hogy drágábban eladhassák.

        “Lady Rowlinggal meg mi bajod?”

        Az, hogy sajnos tökéletesen illusztrálja azt a nőtípust, akit te sem szívlelsz. Meg akit én sem. Rowling a végére már a Harry Pottert is politikai célokra használta fel. Kitalálta, hogy Dumbledore buzi, hogy kedvezzen a meleglobbinak (konkrétan azért, hogy hangot emeljen a meleg tanárok elfogadása mellett Angliában). Kitalálta, hogy ő Hermionét végig négernek képzelte el, ezért lett a lány néger az új Harry Potter színdarabban. Ez utóbbival elég szépen ellentmond saját magának, mert mikor a filmeket adták a moziban, ő azt nyilatkozta, hogy a gyerekek tökéletesen illenek a szereplőihez. Aha. Akkor hogy-hogy Hermione fehér még mindig a könyvborítókon, és ő a könyvben miért írta le a szereplőt fehérnek (Ron és Hermione lányát meg vörös hajúnak)? Aztán meg a rajongóknak ment neki, amikor ezekre az ellentmondásokra felhívták a figyelmét. Sőt, PewDiePienak is nekiment, mikor az egy ízléstelen tréfát sütött el a zsidókkal kapcsolatban, de nem azért, hogy észhez térítse a youtubert, hanem hogy kedvezzen az őt csesztető brit újságoknak.

      • Most ebbe az “eszmecserébe” nem folynék bele, csak egy apróságra reagálnék:
        Rowling politikai ribanc.

        Ezen első olvasatra mosolyogtam egy jót, mert amúgy, ha jobban belegondolunk, valóban az lett. Nem kezdettől, de mára egyértelműen beállt a PC progapanda fedélzetére azzal, hogy zöld utat adott az Elátkozott gyermeknek. Ettől függetlenül szerintem ne vitassuk el az érdemét sem, hogy megmutatta, kellő kitartással, ha van az emberben tehetség, el lehet érni a célt. Nem emlegetem egy lapon Tolsztojjal, Wilde-al, vagy Kafkával, de pop-kulturális szinten alkotott annyira maradandót, mint Tolkien, Christie, vagy Conan Doyle.

      • „Mostanában pedig rászoktak arra, hogy mesterségesen megduzzasztják a könyveiket nagyobb betűtípussal, hogy drágábban eladhassák.”

        Ezt nemcsak a DV csinálja. Teszi ezt több kiadó is. Sajnos. Nem éppen jó szokásuk.

        „Az, hogy sajnos tökéletesen illusztrálja azt a nőtípust, akit te sem szívlelsz.”

        Én Rowling-ot úgy tartom jó példának, mint aki a tehetsége révén lett híres regényíró. Az, hogy kiszolgál egy politikai kurzust, azt én is vállalhatatlannak tartom. De hát ennek is megvannak a „hagyományai”. Jung és Heidegger a náci rezsimmel szimpatizált, Gorkij és Sartre a sztálini rendszert népszerűsítette. Most meg a PC- és Gender-kurzus előtt csúsznak-másznak olyan értelmiségiek, akikről többet képzelt az ember. Magyarhonban is lehetne példákat emlegetni (Pl. Vekerdy Tamás, Feldmár András).

        „Ettől függetlenül szerintem ne vitassuk el az érdemét sem”

        Szerintem érdemes kettéválasztani Rowling-ot, az írónőt és Rowling-ot, a politizálót. Én ugyanígy vagyok az egyik kedvenc énekesemmel, Kovács Ákossal. Míg Ákost, a zenészt kedvelem, és örömmel hallgatom, az Orbán-rezsimnek pitiző Ákostól undorral elfordítom a fejem. Ennyi a művelet!

        „mára egyértelműen beállt a PC propaganda fedélzetére”

        A manchesteri gyermekgyilkosságok után is nagy híve a multikulturalizmusnak és a bevándorlásnak? (Ez költői kérdés volt!)

      • Szentinel Says:

        “Ezt nemcsak a DV csinálja. Teszi ezt több kiadó is. Sajnos. Nem éppen jó szokásuk.”

        A különbség az, hogy a Delta a már megkezdett életműveibe is belerondít. David Gemmell könyveinek kiadása azért elegáns, mert végig egységesség érzetét kelti… Erre a Jon Shannow-k meg meghíztak ötszáz oldalasra háromszáz oldalasról. Azt hazudják, hogy jóval több karakteres, mint más könyvei. Ez nem igaz, angolul is ugyanakkora, mint a többi könyve.

        “Én Rowling-ot úgy tartom jó példának, mint aki a tehetsége révén lett híres regényíró. Az, hogy kiszolgál egy politikai kurzust, azt én is vállalhatatlannak tartom. De hát ennek is megvannak a „hagyományai”. Jung és Heidegger a náci rezsimmel szimpatizált, Gorkij és Sartre a sztálini rendszert népszerűsítette. Most meg a PC- és Gender-kurzus előtt csúsznak-másznak olyan értelmiségiek, akikről többet képzelt az ember. Magyarhonban is lehetne példákat emlegetni (Pl. Vekerdy Tamás, Feldmár András).”

        Ez így van, de Rowling ifjúsági regényszerző (volt még akkor), ellentétben az említett írókkal, akik inkább filozófusnak számítottak. Így egy fokkal még kiábrándítóbb az összkép. Mivel én is megvettem anno a könyveit, ezért bűnösnek érzem magam, amiért etettem egy hülyét. =D

  3. “bár a filmet még nem láttam, sőt, egyetlen Mad Maxet sem eddig, tudom, szégyelljem magam”

    Nyugi, én is úgy okoskodok itt a filmről, hogy nem láttam. 🙂

    “Nálam Hold és Mars voltak a befutók, úgy látom, utóbbira egyikőtök sem repült rá, úgyhogy akkor én őt viszem.”

    Nono. Én még nem nyilatkoztam. XD Amúgy nekem is Rei/Mars volt a nagy kedvencem. 🙂

  4. Titkos: Akik ilyeneket vizionálnak bele, azoknak tudok gratulálni. Én spec nem túlzás, de anno gyerekkoromban rongyosra néztem az eredeti első két részt, főleg a másodikat, mert annak a settingje jobban tetszett, és én merem állítani, hogy az új Mad Max, méltó a második részhez. Nyilván nem annyira jó, de egyértelműen jól megragadta azt, amit anno az eredetiben szerettek az emberek. Ez az, ami pl. a revitalizált Robotzsarunak nem sikerült.

    Pash: Azért az animézés nálam sose volt olyan szinten, mint Dean MRA tagsága. Nálam az anime csak egy hobbi volt, a többi másik mellett. Persze volt időszak, amikor nagyobb prioritást élvezett, főleg még az elején, de pl. 2009-2010 között, egyszer már volt egy a mostanihoz hasonló, passzív időszakom, amikor szinte alig foglalkoztam vele. Na meg eleve, az animézés azért nem egy politikai nézet, hanem egy popkulturális termék fogyasztása, aminél normális esetben, nem áll fenn az a veszély, hogy abszolút világnézetté válik, aztán onnantól kezdve, minden ezen a szemüvegen keresztül mérettetik meg.

    • Apropó, a lényeget még nem is kérdeztem: aki “Mad Max szűz”, az is nyugodtan nekiállhat a Fury Road-nak, vagy előtte nem árt lenyomni az első három filmet is? (Ha másért nem, hát azért, hogy valóban meg tudjam ítélni, mennyivel is lett ez a mostani rész “feministább”, mint a régiek.)

      • Én még Max Max szűz vagyok. Kell félni a femibetegségektől az első találkozáskor?

      • XDDDD Érted, ha már az egész vita innen kezdődött, hogy “meggyalázták-e a feministák Max tökösségét?”, akkor mégis előtte látnom kell azt a nagy tökösséget, hogy el tudjam dönteni, hogy az új filmben ki lett-e herélve. 😀 Meg ezen túl a sztori miatt is kérdezem. Pl. a Fury Road elején Max mindenféle random embert haluzik (feka fazon, kislány, stb.), akik mondják, hogy “hagytál minket meghalni!”, meg ilyenek, én meg ott agyaltam, hogy “Na, ezeket a karikat vajon ismernem kéne a korábbi filmekből?”

      • Az első két filmet, elég utólag bepótolni, nem szükségesek ahhoz, hogy ezt értsd. A 3. filmet viszont kerüld, mert az már olyan, mint a Robotzsaru 3, önmaga paródiája, csak nem a jó értelemben.

  5. Mégis csak lesz Gyűrűk Ura-sorozat
    (https://www.gamekapocs.hu/hir/56489/hivatalos_keszul_a_gyuruk_ura_sorozat)

    Amúgy nézelődve a különféle fórumokon és kommentmezőkben, sokan várják a Szilmarinok sorozatbeli feldolgozását is.

    • Hallottam már hírét a GyU sorozatnak, de őszintén szólva, valahogy nem nagyon izgat.

      A Szilmarilok ötlet viszont érdekes volna, bár az meg pont olyan, hogy egy-egy történetéből lehetne valamit csinálni, de összességében egy annyira hosszú, egyenetlenül részletezett, tagolatlan történetcsokor, hogy nem lenne működőképes sorozat alapanyag. Egy Beren és Lúthien történetet még megfilmesíthetnének, vagy Túrin történetét, de sorozatot már bajos lenne belőle csinálni, mert túl sokat kellene hozzá költeni.

  6. Látom csak felraktad publikusra a podcast-eket. 🙂

  7. Emlékeztek még a Fire and Ice-ra? 1983-as fantasy animációs film. Kb. a 90-es években láttam először és utoljára, és jó sokáig tartott, mire újra ráleltem nézhető minőségben. Most sikerült végre bepótolni. Azért ez a darab még mindig ott van a szeren, igaz, a sztori nem túl izmos, de legalább kellőképp naturalista a saját korához képest. A klasszikus fantasy éra egyik ikonikus darabja, úgyhogy aki még nem látta, annak ajánlom figyelmébe (ráadásul nem is hosszú).

  8. Lassan célszerű lenne elgondolkodni azon a gamer podcast-en is, mert már elég sok idő eltelt a legutóbbi óta. Az elmúlt hónapokban szorgosan jegyzeteltem is a témákat, és ami azt illeti most, amikor látványosan szembefordult a közönség a kiadókkal, és talán várható valami változás, sok olyan aktuális dolog történt, amelyekről az általános témákon túl, érdemes lenne eldiskurálni. Emellett talán célszerű volna ezúttal határozott témavezetést is bevezetni a podcastbe, hogy követhetőbb legyen. Nézzük, miket találtam:

    1. 2016-os dopping botrány az Esportban.

    2. 2017-es EA és a lootbox botránya, itt általánosságban meg lehetne emlékezni a lootbox jelenségről.

    3. Úgy általában az elmúlt évek botrányai: CoD botrány 2016-ban, No Man’s Sky botrány, ME Andromeda botrány, Visceral ügy, Battlefront botrány.

    4. Játékosokkal kapcsolatos problémák: elhülyülés jelensége az online játékok körében, aminek egy érdekes, decemberben súlyos balhét kiváltó mellékterméke a SWAT-olás.

    5. Online-játékok térhódítása a singleplayer, és offline játékok rovására.

    6. Esport. Honvéd Espoert Akadémia létrejötte. Maga a jelenség pozitív és negatív hatásai.

    7. Játékok filmadaptációi, filmek játékadaptációi.

    8. Microsoft fel akarja vásárolni a Valve-ot, vagy az EA-t.

    9. Trump megint beleállt a videojátékok a bűnösök az iskolai lövöldözésekért. Rhode Island kormányzója külön adót akar kivetni az erőszakos tartalmú médiumokra.

    10. A Konami kitalálta, hogy a következő Metal Gear játékban fizetős lenne a mentés.

    Ezek mellett még sok dolog lehet, de hirtelen ezek jutottak eszembe.

    • Majd kéne, igen, csak én szombaton is délutános voltam, vasárnap este meg programom volt. A mostani szombat viszont úgy néz ki jó lesz, bár ezek közül amiket felsoroltál, ezek jó része simán besorolható egy általánosabb témába, a mai videojáték ipar problémái közé.

    • “Trump megint beleállt a videojátékok a bűnösök az iskolai lövöldözésekért. ”

      Na, ahogy Trump kezeli az iskolai lövöldözéseket, az megérne egy külön posztot. Tökéletesen megmutatta az ügy, mennyire inkompetens elnöknek.

      • Szerintem, ha egyszer elkészül a gamer podcast, ott szóba fog kerülni. Itt elsősorban amúgy nem Trump inkompetenciájáról van szó, hanem arról, hogy bármi másra ráhúzza a vizes lepedőt a fegyverekkel való visszaélés kapcsán, csak hogy az őt pénzelő fegyvergyártóknak ne kelljen szembe mennie.

  9. Megnéztem Puzsér legújabb sznobjektívjét, amiben a sorozatokat taglalta. A 10-es lista összességében érdekes volt, viszont a Trónok harca… Abban biztos voltam, hogy nem fogja kihagyni, és azon sem lepődtem meg, hogy szóba kerül a GyU. Viszont ennek az Oszkárnak ez a szervilis kiskutya stílusa úgy felbaszott, hogy majdnem lecsaptam a monitort.

    “Isten bocsánatkérése a Gyűrűk uráért”

    Baszd meg. Inkább maradtál volna kussban, ennél még Puzsér is értelmesebben tudja fikázni a GyU-t. Ez nem csak a Tolkien-rajongók felé sértő, de az Istenhívők számára is. Mintha Isten írta volna a két művet, vagy legalábbis a Trónok harcát. Eddig nem volt különösebben bajom ezzel az Oszkárral, noha mindig is nyilvánvaló volt, hogy Puzsér bólogatójancsija, de ez a szánalmas megnyilvánulása nagyon kiakasztott (azért Puzsér szája széle is megrándult, hogy talán ez mégis csak túlzás).

    • Én, mint írtam többször is, eljutottam odáig, hogy nagyon ritkán hallgatok vagy nézek meg valamit Puzsértól. Ha összegeznem kellene az okokat, akkor talán a következő hármat tudnám kiemelni:

      1, Unalmas, már önmagát ismétli, látszik, hogy elfogytak a témák. (Mondjuk két beszélgetés nagyon tetszett tőle: az egyik, amit a Kassai Lajossal folytatott, a másik pedig, amit az Ambrus Attilával.) De szerintem lassan eljut arra a pontra, hogy talán ideje lesz abbahagyni a médiaszereplést – és ahogy ismerem őt, folytatni fogja még ekkor is. (Nem véletlenül nevezik egyesek, mint Surci, médiakurvának.)

      2, Aztán, sokszor előforduló téma nála a politika, látszik, hogy magát egyfajta politizáló értelmiségnek tekinti, FAM-mal együtt – én pedig, aki totálisan kiábrándult a politikából, erre a legkevésbé vagyok kíváncsi. Az külön rosszpont, hogy eladta magát a Simicskának. Az egykor még jól induló Szabadfogás mára tömény Orbán-fóbia. (Amúgy az egész HírtTV-n látszik, hogy semmi másról nem szól, mint a JOBBIK felfuttatásáról.)

      3, Puzsér lassan átcsúszott a gyűlöletbeszédbe. A nőkkel és az iszlámmal szembeni kirohanása engem még viszonylag szórakoztatott. A nyuggerezést is értettem valamelyest, bár ott azért feszegette a határokat. A prolizást utálom tőle, sajnos érződik, hogy lenézi a munkásosztályt. Ami viszont tényleg kiütötte nálam a biztosítékot, az a monogámia és a Tolkien elleni primitív fröcsögés.

      Puzsérnak nem igazán működnek a párkapcsolatai, ezért most áttért nyitott kapcsolatra – szíve joga, a probléma az, hogy itt is ideologizál. Szerinte a poligámia magasabb rendű, mint a monogámia. Akik ragaszkodnak a monogámia intézményéhez, azokat kigúnyolja. Szerinte az egész társadalomnak át kellene térnie a poligámiára. Szerinte egy férfinak engednie kellene, hogy a párja lefeküdhessen más férfiakkal is. Ha nem engedi, önző. Szerinte attól, hogy egy nő lefekszik egy másik férfival, az nem megcsalás, mert csak a testét nyújtja a másik férfinak, a szíve továbbra is a párjáé. S természetesen a nőnek ugyanúgy engednie kell időnként kirepülni a férjét, a szeretőjéhez.

      A Tolkien elleni gyűlöletbeszédet meg már megtárgyaltuk párszor. A hülyegyerek a Peter Jackson-film alapján kritizálja a GYU-t és Tolkien teljes munkásságát.

      Én szerintem egyébként a Puzsér szellemileg kezd leépülni egy kicsit. A túlhajszolt életmód, a rosszul működő párkapcsolatok, a rengeteg támadás, a drogozás – ez mind-mind szerintem erodálja őt. Én nem csodálnám, ha pár év múlva teljesen összeomlana idegileg.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: