Panty & Stocking with Garterbelt – Egy “Angyali” történet

Mikor először hallottam erről az animéről, és megláttam róla az első képeket, őszintén szólva nem sok reményt fűztem hozzá. Magamtól talán még csak bele se néztem volna, ha Benyo majd később Dodgers beszámolói meg nem győznek róla, hogy ezt bizony vétek lenne kihagyni, és igazuk is lett. =)

 

Bevezetés

A legtöbb ember számára, aki már régebb óta akár rendszeresen, akár alkalomszerűen néz animéket, ismerős lehet azaz érzés, hogy “nincs már új a nap alatt, amit érdemes volt látni, azt már rég láttam”. Ám talán pont a sors fintora, hogy valahányszor erre a megállapításra jut az ember mondjuk 3-4 egymást követő lapos, érdektelen szezon után, akkor hirtelen feltűnik valami, amiért nem csak hogy érdemes neki helyett fenntartani, de akár még maradandó emlékeket is fűzhetünk majd hozzá.

Aki engem ismer, tudja hogy szokásom temetni az ipart és általában csak a fejemet rázom egy-egy viccesnek kikiáltott kommersz darab láttán. Ám azt még nem nagyon részleteztem, hogy ellenben ha valami megtetszik, akkor azt nagyon meg tudom szeretni. Jelen esetben is ez a helyzet állt elő, csak képzeljétek el ahogy én aki legtöbbször csak a sarat dobálom erre a műfajra, ülök és azt várom, mikor lesz már 100% a töltőcsík egy újabb résznél, már meg van a DVD amire majd kiírom, és a haverok akiket majd zaklatok vele… nem túl gyakori látvány, pláne nem ha egy animéről van szó. =) Utoljára talán a TTGL tett rám ekkora hatást, ami valószínűleg betudható annak, hogy mindkét animét ugyan az a stúdió készítette (Gainax), és ugyan az a személy (Hiroyuki Imaishi) rendezte.

A kissé hosszúra nyúlt bevezető után, most már (végre) ideje rátérni a lényegre… =)

 

A Történet

A kaland helyszíne Daten City, a látszólag szokványos modern nagyváros, ahol azonban valami nagyon nincs rendben, Ghostnak nevezett szörnyek garázdálkodnak és keserítik meg a lakosság amúgy sem túl átlagos és normálisnak mondható életét. Szerencséjükre azonban nem maradnak védtelenek, a szörnyek ellen harcol ugyanis két “Földre szállt” angyal, Panty és Stocking, akik a nevükkel fémjelzett ruhadarabokat képesek átalakítani fegyverré, Panty a bugyiját pisztollyá, meg Stocking a harisnyáját karddá képes változtatni. Ők ketten a város szélén egy templomban laknak Garterbelt atya és egy fura kutya, Chuck társaságában. A két angyal persze (mint az hamar kiderül) nem véletlenül kerültek a Földre, nemes egyszerűséggel kirúgták őket nem épp angyalhoz méltó viselkedésük miatt, így most arra kényszerülnek, hogy a Ghostok után keletkező Heaven Coinokból kellő mennyiséget gyűjtsenek össze ahhoz, hogy visszatérhessenek a mennyországba.

Mint említettem, egyikük sem az a tipikusnak nevezhető angyal, akiket a karácsonyfákon láthatunk, mint a jóság és az erény megtestesítői. Panty, az idősebb, igazi mocskos szájú badass bitch, akinek két dolgon jár az esze, a férfiakon és a szexen. Leginkább Foxxy Lovera hasonlít a Drawn Togetherből. Stocking a fiatalabb, naivabb, kislányos goth csaj, aki ellenállhatatlanul vonzódik minden cukros és édes dolog iránt. Garterbelt tiszteletes a lányok mentoraként funkcionál, tipikus afro frizurás néger, aki folyton komoly arcot vág mindenhez, ugyanakkor rendkívül indulatos (nem mellékesen pedofil is). Chuck a magickal girl animék elmaradhatatlan kisállata, egy zöld cipzárkutya, aki hihetetlen mennyiségű kínzást bír/kénytelen elviselni. Később hozzájuk csapódik még alkalmi mellékszereplő gyanánt Brief, avagy a Geek Boy, aki legtöbbször akaratlanul keveredik az események forgatagába, aminek általában az a vége, hogy megszívja. Illetve a 6. résztől az angyalok riválisai is megjelennek, a démonnővérek, Scanty és Kneesocks, akik a lányok tökéletes ellentétei, gonoszak ám mégis a szabályok megszállottai.

Amikor feltűnnek enyhén (nagyon) a nácikra hajazó diktatórikus rendszert alakítanak ki az iskolában. Rendszerint terveket szövögetnek (mint minden tipikus gonosz) amit természetesen rendre bebuknak. =)

A karakterek terén egyébként személyiségre, karakterfejlődésre ne is számítson senki, ám úgy vélem, egy ilyen kaliberű alkotásnál ilyet nem is lehet elvárni. Itt inkább arról van szó, hogy minden karakternek van egy stílusa, ami kellőképp elkülönül a többitől ahhoz, hogy mindenki megtalálhassa a maga kedvencét, akitől végig azt kaphatjuk majd, amit elvárunk.

Hogy milyen is valójában a Panty & Stocking? Nos a legkönnyebben talán úgy tudnám összefoglalni, hogy képzeljetek el egy Powerpuff Girls féle magickal girl paródiát a Ren & Stimpy bizarr, néha már-már morbid kritikájával és a Drawn Together nyílt, perverz, ugyanakkor komolyan vehetetlen erotikájával vegyítve, csapjatok még hozzá egy kevés South Parkos káromkodást, és végül, de nem utolsó sorban keverjetek még hozzá egy kis FLCL, Excel Saga stílusú humort. Az eredmény? Joggal gondolhatnánk, hogy ennyi “lopás” után egy random, gusztustalan egyveleget kapunk majd, ám a helyzet szerencsére nem ez. A kivitelezés minőségi és szórakoztató. =)

Egyszerűen annyi minden kap itt pofont és kerül kiparodizálásra, hogy még felsorolni is sok. Ám ami tetszett, hogy itt a humor nem csak egy dimenzióba van kilőve, hanem tényleg változatos, van amikor magán a szituáción nevet az ember, van amikor a reakciókon, vagy épp azon amit kiparodizál. Elhihetitek nálam ritka az, amikor annyira nevetek egy animén, hogy az asztalt ütöm és a könnyem kicsordul, de itt például már kapásból a rendőrös lövöldözésnél (Death Race paródia) is ez a helyzet állt elő:

De volt még itt Ren paródia is, ahol sikeresen visszaadták Ren pszichotikus kitöréseit:

Megkapták a Star Wars fanok is a magukét…

A zombis filmek szintén…

A Tarsmformers mechák is…

Az Iwo Jimai Amcsik…

Na és persze a kedvencem amikor a szabadkőművesek piramisa kapott egy oltári fricskát…

 

Grafika és hangok, zenék

A grafika alapján sajnos sokan hajlamosak igazságtalanul leírni ezt az animét, pedig véleményem szerint egyáltalán nem csúnya, sőt kifejezetten igényes mikor a néző mozgó képként látja. Nyugati oldalon az ehhez hasonló vektoros rajzfilmek már régóta mennek, ám messze nem ilyen minőségben, a grafikusok itt tényleg kitettek magukért. Rengeteg perspektívát, döntést, torzítást, árnyalást és egyéb effektet használnak egy-egy részben, és mindezt nem hirtelen bevágásokként, hanem szépen, folyamatosan, lágyan meganimálva kapjuk, amire én még nem nagyon láttam példát (eddig).

Egyébként itt jegyezném meg, hogy vannak kifejezetten “tiszta, hagyományos” animés grafikával készült jelenetek is, általában az “átváltozásoknál “.

A szinkronhangokról csak jót tudok mondani, és a zene… ilyet se túl gyakran mondok, de indokolatlanul jó OST-t sikerült összeállítani, még egy akció shounen is simán megirigyelhetné.

 

A fogadtatás, avagy no more Panty?

Tapasztalataim alapján úgy néz ki ez az anime elég durván megosztja az embereket, még jobban mint anno az FLCL. Tipikusan azaz anime, amibe vagy beleszeretsz kapásból az elején, és végig tudod élvezni, vagy pont ellenkezőleg, egyáltalán nem fog meg és rögtön abbahagyod.

Mindenesetre elképesztő az, hogy egyes animések már az első rész után milyen szinten képesek voltak megkongatni a vészharangokat, és farkast kiáltani a bárányok között. Elamerikanizálódott förmedvény, megmérgezi a műfajt, elkurvult szenny, stb, stb és a legjobb: “Ez az anime azért készült h a japánok megmutassák ők is tudnak olyan szemetet készíteni mint a nyugat.”

Én egyszerűen nem is értem ezt a fajta hozzáállást, hogy miért van az, hogy amikor hosszú évek után készül egy olyan anime, ami végre ki szándékozik törni a felhígult és végletekig lebutított fillertengerből, és valami a szokásostól eltérő, mondhatni sajátos dolgot akar mutatni, ami ebben a műfajban még eddig nem volt pláne nem ilyen formában, akkor miért kell egyből letámadni? Oké, hogy nem tetszhet mindenkinek, ezzel nincs is semmi baj, de ha már támadjuk, legalább ne nevetséges, ostoba kikiáltásokkal tegyük ezt. Az hogy nyugaton ezt már lelőtték, részben igaz, de ha még másolatnak is tekintjük, akkor se olyan vészes a helyzet, mert eleve két külön műfajról van szó más-más kultúrából, na meg ettől még simán lehet jó (és az is).

Nyilván az lehet itt a dologban, hogy sokaknak az nem tetszik, hogy nem a szokásos “moe ül a fűben, bishik körülötte” téma lett előadva 1000. alkalommal is, amiből amúgy is találni minden szezonban bőven, szóval nem látok valódi okot a siránkozásra. A kedvencem pedig mindközül az volt, amikor az egyik hölgyemény arról beszélt azon jelenet kapcsán amikor Panty rágónak nézi a kotont, hogy “védekezés nélküli szexre buzdít”… LOL.

Szerintem meg simán egy Epic win jelenet egy Epic win animéből… =P

 

Végszó és értékelés

Nos ahogy az eddig leírtak is tükrözik, eléggé bejött nekem ez az anime. =) Kellemesen csalódtam benne és ha nem is ez lesz a stílus új reménye, nálam elérte azt, hogy átrendezzem miatta a TOP listámat, és az FLCL után az előkelő 2. helyre tegyem.

Ám ez az anime sem tökéletes, annak ellenére, hogy nagyon tömény, ütős kezdéssel indít, sajnos később voltak laposabb részek is, illetve volt amikor egy-egy jelenet, vagy rész végén nem jött ki a csattanó, esetleg a ghostal folytatott csatározást éreztem rövidnek. Valamint személy szerint az anime végével se teljesen voltam megelégedve, Briefet pedig utáltam, így: 9/10